Szellemtudomány alapjai

Adai mediális közlés 2020 karácsonyára

Kedves földi testvéreim, az Úr Jézus nevében köszöntelek benneteket!
Karácsony, mennyire reményt keltő és mégis elcsépeltté vált fogalommá lőn az emberiség számára, mert ahogyan közeledünk a korszakzárás felé, úgy mindinkább veszít lényegéből jelentőségéből és erejéből ez a szó, de főként az igazi jelentése és jelentősége.
Lassan a fenyőnek és a külsőségeknek ünnepévé válik. Pedig azt mondjátok, hogy a Karácsony a szeretet ünnepe, amikor évi egy alkalommal az emberek a lelki lehetőségeikhez, vagy korlátoltságaikhoz mérten, azzal a céllal hogy lelkiismeretüket megnyugtassák, „gyakorolják” a szeretet cselekedeteit, amit aztán az év többi 364 napján igyekeznek elfeledni. Pedig azt mondta az Úr: „Szegények mindig lesznek közöttetek.”
Fenyőt állítanak és mindent bíborba és bársonyba öltöztetnek, és azt hiszik, hogy ezzel minden el van rendezve, ahelyett, hogy erényekkel ékesítenék fel a lelküket az emberek.
Mi azt mondjuk, hogy a Karácsony, az nem ennek a „szeretetnek”, az ünnepe, hanem a Földre szállott, Istennek, az emberért lenyúló, az emberiségnek, az üdvösséget felkínáló szeretetnek az ünnepe, amely által az Úr kiemelte a világot a biztos teljes romlásból a biztos „örök kárhozatból”, vagyis a szellemi megmerevedésből, mert születése előtt már olyannyira romlott volt a föld mint Noé idejében, hogy a teljes megsemmisülés várt rá, de az Úr inkább magára vette a „vízözönt” minthogy senkinek se legyen esélye az üdvözülésre!
Az Isten szeretete, tehát a teljes pusztulástól mentette meg a világot. Az Úr éppen hogy a szeretetben szegény, a bűnei következményeit méltán viselő és annak súlya alatt megroskad, vagy éppen a fejlődés útján porba hullott és ennek az útnak az útkereszteződéseiben eltévedt szellemgyermekeiért jött le, hogy ráhelyezze őket az üdvösségnek, vagyis a szeretetnek az útjára, amely úton Isten szövetségre lép az emberrel, vagyis a föld és a rajta és körülötte élő szellemek újból összekapcsolódást nyertek Istennel az Úr Jézus által.
Ez kedves testvéreim a Karácsony jelentősége, mert mind a fent elmondott tény és még sok minden amit a szellemetek nem képes még felfogni, mert „...nem tudjátok elhordozni” jelenti a Karácsony ünnepét, tehát ezt kell ünnepelnetek és nem a „szép fenyőt” meg a „kisült kalácsot”, mert azzal, hogy az Úr megszületett, a fent említett események megvalósulási lehetőséget nyertek.
A Karácsony egy kezdet, de ugyanakkor folytatás is, mely az Úr halálával, feltámadásával, a Szentlélek eljövetelével nyer befejezést. Azért adatott a szellemtan, hogy mindezt megértsétek és magatokévá tegyétek a szívetekben és a lelketekben. HA ezt sikerül elérnetek, akkor bensőséges lesz a ti ünneplésetek, mert lélekben kell megülni az ünnepet gyermekem. Nemsokára olyan idők köszöntenek rátok, amikor Isten bizonyos nagyon komoly külső körülmények által fokozatosan el fogja törölni a külsőséggé vált ünnepléseket és csak az tud igazából ünnepet tartani, aki megtanulta a szívében ülni meg az ünnepet. De mindezek után hamarosan már a „II. Karácsonyt” fogjátok ünnepelni, az Úr II. eljövetelét.


összeállítottra: Bíró László


A csatolt anyagok listája:

Adai mediális közlés 2020 karácsonyára
Advent van ma is
Karácsony
A föld a szeretet iskolája
HANG - Máriáról és Jézus megjelenési formáiról?
Testünk képes öngyógyításra
Három tündér
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4oiHPOT9V_SzN2mvA?e=42e8Ae
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=kcpFvq2tpG0
A fény születése, Luca nap, Szent Miklós, Karácsony – Molnár V. József előadása

https://www.youtube.com/watch?v=6FUw78NBs60
Mennyből az angyal – Karácsonyi énekek (Tejes album)

https://www.youtube.com/watch?v=4ZROJ0qb8YA
Egy szabad országért

https://www.youtube.com/watch?v=T8GQ2o3hFHg&t=297s
Karácsonyi angyal – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=qkOEUv0fOx8&list=PLSsD_nlUonumGRIb8XGrxCFJVWvmsGWkq&index=26
A karácsonyi cipő – Családi film

Advent 4 vasárnap mediális közlés 3. rész


Minden, Isten ügyét szolgáló szellemnek a szellemi otthonában van egy hely kijelölve az Úr részére, melyben a Feléje érzett szeretetünk képezi az örök mécsest. Erről olvashattok a „Médiumi élmények” c. könyvben, amikor a N.SZ. saját otthonát mutatja be Eszternek
Építsetek az Úrnak templomot, a bensőtökben, a lelketek mélyén, amit magatokkal vihettek az Isten Országába. Gyakorlatilag a szentélyetek annak a szférának az anyagából készül, amelybe ti tartoztok, vagyis azt a szférát itt a földi viszonylatban építitek ki magatokban a szentélyetek kiépítésével, ahova majd be kell, hogy tartozzatok!
Minden szféra „teteje” gyakorlatilag a fejlődésetek következő állomásának az alapját kell, hogy képezze. Minden szférában tehát újra az alapoktól kell indulni, csak magasabb szintről. Ezért azt mondjuk nektek gyermekem, hogy a lelketekben építsetek szentélyt az Úrnak és benne építsétek ki a betlehemi jászol-barlangot, mint új kezdet gyanánt, hogy a lelketekben egy magasabb szellemi szinten megszülethessen az isteni Gyermek, vagyis az a szintű szeretet és igazság, amely szintre vár benneteket az Úr. De nem elég csak megszületnie, hanem naggyá is kell növeszteni Őt a szentélyetekben, hogy el is juthassatok az Üdvösségre!
Ezért mondjuk nektek, hogy a szentélyeteket alakítsátok ki betlehemi jászolbarlanggá. Tegyétek egyszerűvé és tisztává teljes egészében, hogy azt beragyoghassa a Kisdednek a szellemi világossága, a Messiás, a legmagasabb állapotból hozott világosságával.
A földi ember tele van világi vágyakkal és azok megvalósításával és azt hiszem nem tévedek gyermekem, ha azt mondom, hogy az Isten felé törekvő ember is, mert mindazokból a megismert igazságokból, amelyeket az élete folyamán gyűjtött össze magának, minden világi vágyának a megvalósítására hitelesnek tűnő magyarázatot képes magával elfogadtatni arra nézve, hogy mindaz amit tesz az az Isten Országának az építésére jó és szükséges. Pedig minden olyan elgondolás és cselekedet, amely nem az Isten Országát építi itt a földi világban bizony rombolója Annak és gátként van jelen az építésében, sőt még negatív befolyásolja a szentélyetekben megszületendő Gyermek megjelenését is, mert az ember mindenféle fontosnak tűnő, de mégis hiábavalóság gyanánt ható dolgokkal telíti meg a lelkében kialakuló „betlehemi jászolbarlangot”.
Nagyon vigyázzatok arra gyermekem, hogy mivel telítődik meg a lelki szférátok, mert a gondolataitoknak, vágyaitoknak és cselekedeteiteknek eredményei, szellemi produktumai igen mély nyomokat hagynak bennetek, vagyis a „barlangotokban” amik később negatívan befolyásolják a további érzéseiteket, a jó jobbá válásának a kialakulását a lelketekben. Ezektől a negatív hatásokat kiváltó lelki termékektől, csak Isten kegyelme tud benneteket folyamatos lelki élet alkalmával megszabadítani. Ha ezt a folyamatot még nem tapasztaljátok a lelketekben, akkor az nem azt jelenti, hogy nincs bűnötök, hanem azt, hogy még nem kezdődött el az effajta tisztulási folyamatotok a lelketekben.
Én azt mondom gyermekem, hogy nincs olyan ember, akinek nem lenne a lelkében önmaga által kreált hiábavalóság, már csak azért is, mert a magasabb erkölcsi szint magasabb követelményekkel jár és ami „tegnap” még előre vivő eszköz gyanánt szolgálta a lelket, az holnapra már mint gátló tényezőként szerepel az emberi lélekben. De legtöbb esetben ragaszkodásból, irigységből, nagyzási hóbortból stb. gyűjt be a lélek magának sokszor játszi könnyedséggel, vagy vért izzadva olyan dolgokat, amelyek gátolják őt a fejlődésben, amelyeket hovatovább egyszer mégis csak ki kell dobálni a lelki világából, mint a fejlődés szempontjából felesleges, vagy feleslegessé vált tényezőket.
De sokkal jobb Istenre hagyatkozva cselekedni minden esetben, így ebből a szempontból is és eleve nem vinni be és nem terhelni a lelket „káros anyagokkal”, mert akkor dupla munkát kell végeznie a léleknek, amiket feleslegesen magába szedett, azoktól egyszer úgy is meg kell szabadulnia.
Fájdalmas ilyen esetben a lemondás,a dolgok meg nem szerzése, de még fájdalmasabb a már meglévőtől való elszakadás! Ezért mégis csak könnyebb valamit nem felszedni az életutatokon, mint amikor már hozzánőtt a lelketekhez, akkor elszakadni tőle.
A betlehemi istálló szegénységével és egyszerűségével éppen erre tanít benneteket a Megváltó, kedves gyermekem!

Most Isten veled és mindnyájatokkal!
Készüljetek a Gyermek megszületésére a lelketekben. Tegyetek félre mindent amit csak lehet, ez a néhány nap alatt és takarítsátok ki a lelketekből a felesleges dolgokat, amelyek elfoglalják a helyet Tőle! Ámen

Veletek leszünk a Szent Éjszakán is főként ha Úrvacsorát vesztek magatokhoz!

Ada. 2020. 4.adventi közlés

UI:
Jézusnak fel kell benned támadnia! I Sadhguru
https://www.youtube.com/watch?v=QQ_LfQSAiaw&feature=push-sd&attr_tag=7y6UrybcW-qCplbM%3A6

Most tudtam meg, hogy a Budapesti szellemkutatók csodálatos médiuma, Gizi médium (Teles neve: Gebry Jánosné) Gizi októberben hazatért

Itt egy mediális közlés és magyarázata a Spirituális Baráti Kör találkozóján.
Nagyon sok felvétel készült, és az összes szellemi tanítás az ő mediális tudásának köszönhető
Mindent köszönünk Neked!
Fénykép nem készült róla soha, ne szerette volna, de a hangja megmaradt!

Ima. Szellemtani magyarázat.
https://www.youtube.com/watch?v=veSsliICIII&feature=youtu.be

Gizi médium naplója
https://data.hu/get/10909800/Gizi_medium_naploja.docx

Gizi médium magánkérdései
https://data.hu/get/10918397/Gizi_medium_magankerdesei_.docx

és egy írásos tanítás a sok közül:

Vasárnapi, vagy ünnepi testetöltések

Részlet az 1999.11.09-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem

KV.: Tisztelettel és szeretettel köszöntelek, köszönöm, hogy mindig ilyen türe¬lemmel és szeretettel tanítotok minket! Valóban, a mai kérdések a megszokottól kicsit eltérőbbek lesznek, de talán azért vannak, mert a mi emberi agyunk túlságosan behatárolt, és nem egészen érti a dolgokat. Első kérdésünk az lenne, hogy van-e vala¬mi meghatározója a feladaton és szükségszerűségen kívül a teltetöltések számának, a sűrűségének, és a korszakváltásokkal is van-e összefüggése. Azt tudjuk, hogy minden hetedik testelöltés ügynevezett vasárnapi, vagy ünnepi testetöltés. Azok minden esetben olyanok, vagy esetleg van közben is egy vasárnapinak mondott, pihentető teltetöltés. Elsősorban a testetöltések száma és sűrűsége a kérdésünk.
TSZ.: Mindez, amit említettetek, gyakorlatilag egy meglehetősen szerteá¬gazó kérdéshalmaz. Ragadjuk ki belőle elsősorban azt, ami benneteket nagyon érdekel, az úgynevezett hetedik testöltést. Ennek óriási jelentősége van, mégpedig az, hogy az egymásután következők természetesen nem kötelezően egyforma távolságra es¬nek egymástól, mert hiszen a köztesléti állapotban az előző élet¬nek feldolgozása, és minden más egyéb szellemi körülmény közrejátszik abban, hogy mi¬kor kap egy következő testöltést a szellem.
De most ne a földi esztendők számát te¬kintsük, mert nem ez a lényeg, hanem az, hogy folyamatában és nem időben kapja ezeket a ledolgoznivalókat, a szükséges megismerni¬valókat, a haladásához feltétlenül szükséges körülményeket, minden egyebet. Az ő testi létében való haladása ugyanakkor karöltve van a már meglévő szellemi állapotával, mert hiszen tudjátok, hogy a testben lévő szellemi lény gyakorlatilag na¬gyon nehezen tudja érvényesíteni igazgatását, hatásait a testre, a testi tudatra, de tudja.
Éppen azért, amikor valaki olyan életet élt, olyan lelki körülményeket te¬remt maga köré, amelyben ezt a szellemi vezetést, a saját szellemének vezetését nehe¬zen fogja fel, akkor lassabban halad, és nem tud úgy és annyit tenni, mondhatni le¬dolgozni magáról felismerésekkel és javulási folyamatokkal, mint aki erre már ügyel. De ugyanakkor az egymás után következő életek mind ezzel vannak megterhelve. Feltét¬lenül szükséges, hogy már egy összegyűlt, mondhatni sikertelenebb feszültséggócot és feszültség tömeget a szellem kipihenjen.
Akkor kapja azt a bizonyos hetedik testetöltést, amelyben ő már mindezeket a felgyűlt sikertelenségeket és el nem ért eredmé¬nyeket nem kell, hogy tekintetbe vegye. Kevesebbet kap, ritkább és kevesebb feldolgoz¬nivalót, éppen azért, hogy azok a lelki megrendülések, és lelki mindenféle hiba ¬feltorlódások ne zavarják őt, mert halmazatában nem lehet ezeket összegyűjteni.
Ezen alkal¬makkal nemcsak a lélek nyugszik meg és erősödik meg, hanem tulajdonképpen a szellem maga is, mégpedig azért, mert kevesebb és zavarmentesebb feldolgoznivalója van. Jobban meg tudja magában érlelni, jobban át tudja venni azokat az előző életből adódó hiba¬lehetőségeket és feldolgozásokat, hogy mondhatni teljes erővel láthasson neki majd a következő ilyen kisebb turnusnak és szakasznak.
Tehát ez feltétlenül egy nagyon szük¬séges pihenő- és feldolgozóidő is egyúttal. Már volt arról szó, és most csak ismételni tudom, hogy egy-egy korszakon belül több sza¬kasz is van, adott szellemi feldolgoznivaló és szellemi feladat, ami azt a szellemet illeti, és amelyben neki működnie, javulnia kell. Ha ezt annyira el tudja végezni annak a korszaknak a zárására, amennyire csak lehetséges, és legfeljebb egy nagyon kevés marad csak hátra, akkor olybá vehetjük, hogy az egy sikeresen le¬zárt korszaka, és akkor a következő korszak nyitására őneki egy olyan átalakuláson kell átmennie, amelyben képviselve van mindaz az eredménye, melyet alkalma nyílt ki¬dolgozni és elérni a földi értelembe véve nem csekély idejű korszakban.
E¬zért is szükséges a nagyobb korszakoknak kisebb részekre bontása. Mert minden egyes ilyen kisebb korszak-szakasz zárás-végénél alkalma nyílik az emberszellemnek számot vetnie magával, hol kell erősítenie, hol volt az, amit nem tudott elérni. Most ugyancsak igyekeznie kell, ha helyre akarja hozni a következő szakaszban, hogy a nagy korszakzárásnál, de ezt nem naptári napokban és esztendőkben kell számolni. Inkább talán egy hosszabban elnyúló időszak az, amely ennek a feldolgozására és a mérlegelésére való.
Akik nem tudtak egy számottevő, sikeres életsorozat-tömböt maguk mö¬gött hagyni, - most megint időt mondok - arra a nagyon hosszú időre kaptak egy olyan lelki-szerkezetet, minden olyan szellemi segít¬séget, erőt, lehetőséget a tanulásra, működésre, mindenre, amit nem tudtak, vagy nem akartak felhasználni, mert ilyen is van, akkor ennek a korszakzárásnak a végén egy hosszú, de nem éppen vasárnapi pihenő állapotuk következik.
Ők már a következő és e¬meltebb szintű korszakban nem kaphatják meg azt, amit kidolgoztak maguknak azok, akik sikeresebben végezték el ezt a munkálatot. Nem tudják kialakítani maguk köré azt a lélek-szerkezetet, mindazt a szellemi és minden más egyéb segítséget, erőket, amelyeket pedig fel kellett volna használniuk, amellyel átléphetnek egy olyan korszakba, amely nekik nemcsak a megemeltebb feladatokat jelenti, hanem a na¬gyobb lehetőségeket is, a tisztább és hozzáférhetőbb tanításokat, nagyobb erőket, mindent, amit maguk mögött hagytak, mint saját eredményt. De azok, akik erre nem voltak képesek, akik nem érhették el ezt a szintet, azok egy hosszabb érlelődési és pihenő állapot után tudnak csak egy testöltési sorozatot kapni a következő időszakban.
Képzeljétek el, hogy egy gyengébb, legyengültebb, akadályozottabb, erőkkel kevésbé ellátott állapotban mennyire nehéz, mennyire súlyos azokat a feladatokat elvégezniük, a¬melyek ott, abban az új korszakban várják őket. Sokkal nehezebb. Erre a sokkal ne¬hezebbre való felkészüléshez kell nekik az a hosszabb, és számukra nem éppen kellemesebb pihenőidő. Mégpedig azért, hogy abban az időszakban, az úgynevezett pihe¬nő időszakban minden lehető erejüket koncentrálniuk kell. Mindent a legnagyobb apró¬lékossággal át kell tekinteniük, minden képességüknek a kifejtésével, előhozásával, áttekintésével, megerősítésével kell felkészülniük a sokkal nehezebb testöltési so¬rozatra, ami akkor, az új korszakban várja őket.
Olyan kifejezést fogok most használ¬ni, amely félrevezető lehet. Kérlek benneteket, ne az legyen! Azok, akik teljesítették és elérkeztek egy emeltebb állapotba, hogy kifejleszt¬hették maguk köré azt az egészen új rendszerűnek mondható lelki-szerkezetet, minden körülményeivel és szellemi segítségével, erőivel ellátva, ezeket mondjuk úgy egymás között, hogy új szellemek. Ezek újak, frissek, erősek, telve elhatározásokkal, lehetőségekkel, mindennel, míg azok, akik lemaradtak, és kis megmaradt erőiket összeszedegetve, mondhatni legyen¬gült állapotban látnak neki a sokkal nehezebb feladataiknak, őket nevezzük öregnek és megfáradtaknak.
Valójában a kifejezés rossz, de az állapotot teljesen fedi az, amit így most feltártam, korszakról-korszakra, amely éppen azért van megadva, nemcsak időhosszban a földi testi értelemben véve, hanem minden adottságban, minden olyan szellemi hozzájárulással, erőkkel, mindennel, mert az elvégezhető. Elvégezhető!
Akik ebben lemaradnak, azok megmutatták, hogy nem kívánnak, nem tudnak, nem akarnak olyan tempóban haladni, és ezeket a külön erre a korszakra biztosított erőket felhasználni, amely pedig a saját érdeke. Sokkal nehezebb körülmények között kell kidolgozniuk ezt, bár kapnak sok segítséget is, de sokkal szenvedtetőbb, sokkal keményebb körülmények közé és között kell ugyanezt végrehajtaniuk, mert a következő szakaszban elmaradás már nem lehetséges.
Az már egy akkora újabb bukásszámba menne, amelyet a Gondviselés nem¬igen enged meg nekik. Ezért olyan kemény életsorsokat ad, olyan nehéz felismernivaló¬kat, amelyek őket valóban - majdnem hogy úgy kell mondanom - az ok-okozati törvénybe vezeti vissza, a szenvedtető állapotokba, a következmények világába, mert másképp hatni rájuk már nem tud. Viszont a Kegyelem ebből az állapotból feltétle¬nül ki kívánja őket emelni.
Még egy pillanat türelmet kérek. Erről az utóbbiról szólva kaptatok már előzőleg annyi tanítást, annyi szellemi felvilágosítást, annyi előzetes rávezetést, hogy túlságosan nehéz ez most már ne legyen. Gyermekek, ti féltek ettől az új felvi¬lágosítási és tanítási módszertől! Nem valljátok be magatoknak, hozzá vagytok szokva egy bizonyos menethez, és most egy kissé megdöbbentetek, és szokatlanul álltok az ú¬jabb előtt. Nem nehezebb, csak át kell rá állnotok, mert a kezdeti idők átmeneti ne¬hézségei csak ezek, és ez is szinte olyan, hogy látszólagos. Majd rájöttök.
KV.: Mi ezt köszönjük, és csodálatos is a számunkra, hogy érdemesnek, vagy al¬kalmasnak találtok minket arra, hogy ezt a magasabb szintű tanítást megkapjuk. Igyekezni fogunk megérteni, csak még valóban szokatlan, és még nem tudunk eliga¬zodni...
TSZ.: Mennyi helytelen kifejezés: érdemes, méltó, és egyéb. Az ilyen mikö¬zöttünk szóba nem jöhet, fel nem merül. Miért emlegetitek, igenis érdemesek vagytok és váltok mindenre, amit kaptok, és meg is tudjátok csinálni mindazt, ami ezekbe rejtve van. Ebből induljatok ki!



Mindent köszönünk drága Gizi néni!

Isten kísérje minden léptedet a FÉNY HAZÁJÁBAN!

szeretettel.

Karsay István

A szenvedés a kegyelem eszköze

Névtelen Szellem közleményei Eszter médium által

Ha a lélek a földön haladni akar, mindig az árral szembe kell kerülnie. Aki nem küzd, az nem munkálkodik; azt sodorja a bűn törvénye folyton lejjebb és lejjebb. Gyermekeim, meg lehetünk elégedve, ha ezt a bővizű folyót, ezt az áradatot csak egy pillanatra is feltartóztathatjuk, mert végképpen úgy sem lehet a természetét megmásítani.
A rossz a maga elvakultságában csak hadd menjen; különben megy is az a maga útján. A nem egészen rosszat azonban feltartóztathatja rohanásában sokszor az isteni kegyelemnek egy jóelőre elkészített akadálya, melynek egyik eszköze a terhes munka, az öregség, a betegség, a halál. Ti nem is hiszitek gyermekeim, hogy Istennek mennyi jó szándéka, mennyi kedves gondoskodása van elrejtve ezekben az úgynevezett csapásokban.
El sem tudjátok képzelni, mennyi segítő kéz, mennyi meghallgatásra kész fül van a szenvedő emberiség szolgálatára állítva ezeken az állomásokon, hogy akik ezeken a szűrőkön (öregség, betegség, stb.) ezekben szenvedéseket rejtő állapotokban megakadnak, azokat könyörülő segítséggel az isteni szeretet felé irányítsák. A földön kevesen vannak olyanok, akik a nekik juttatott javakért hálaadással élnek, vagy a szenvedésekben béketűréssel imádkoznak.
A közönséges lélek, sajnos, elfelejtkezik az ő mennyei Atyjáról. A jókért sem hálát nem ad, sem törvényesen nem él velük, és eszébe sem jut, hogy keresné, kutatná, vajon mi volna az ő Istenének akarata ővele. Mert felfuvalkodottságában természetes és érdemszerinti ajándéknak tekinti a földi jólétet. Azonban alighogy megakad Isten gondoskodó törvényének állomásán, vagyis mihelyt utolérik a csapások - siet elfelejtett Istenéhez imádkozni, hogy okvetlen adja vissza neki, amit tőle elvett.
Egy megfeledkezett lélektől ez is imádság; de milyen hosszú útja van az ilyennek, míg a megnyugváshoz, a békéhez elérkezik! Hány fordulót, hány testöltést kell neki megtennie, amíg az igazságot belátja! Sok megpróbáltatást végigszenved az ilyen, míg megtanulja azt, hogy Isten szeretete nem akkor ragyog leginkább a földi emberre, amikor mosolyogva süt reá a nap, hanem amikor villám-villámot követ és a dörgések megreszkettetik egész valóját. Hisz a mosolygó napsütésben les a vadállat is áldozatára, a kártékony rovarok is ilyenkor fúrják, ássák be magukat a nemes növények életerős testébe, hogy onnan az életnedvet kiszívják. A héja is ilyenkor les a galambra, sőt a mérges kígyó is a napsütésben a legveszedelmesebb.
De ha beborul az ég, a láthatárt elsötétítik a felhők, és a hideg szél hatalmas orkánná dagadva süvít végig a tájon, hogy előfutárja legyen a dörgéseknek és villámlásoknak, melyek minden élőlény előtt ítéletszerűen hangzanak. Aztán megnyílnak az ég csatornái, és zuhogó cseppekben ontják magukból a vihar magvát, akkor minden ártalmas féreg eltakarodik, minden ártó szándék meghunyászkodik. A vérszomjas fenevad, a mérges kígyó, a ragadozó madár és minden ellentétet szolgáló életelv elmenekül a vihar elől védett helyére.
Ki az, akinek ilyenkor is künn kell járnia? Ki az, aki nem fél a vihar legerősebb tombolásában sem? Csak az igaz, a törvényes, az Isten szerint való lélek, aki ártatlan arccal szemléli a vihart; s ha borzong is tőle, de nem fél, nem retteg, mert tudja, hogy neki Istentől megszabott kötelességei vannak, és nyugodt lélekkel teljesíti is azt. Higgyétek el: a viharban, az esőben és a villámokkal megvilágított úton haladó nagyobb biztonságban lehet, mint az, aki a napsugaras úton jár.
Mert a viharok utasai: a szenvedők, közelebb vannak Istenhez; mert a viharban nincsen az emberi léleknek másban bizakodása, csak az ő megtartó Istenében. És ebben a bizakodásában nem is csalatkozik, mert Isten erős kézzel vezeti ki az övéit abból a rengetegből, melyben több a veszedelemre, mint az enyhülésre vezető út, ahol nagyobb az alkalom az elesésre, mint a megállásra és több az eshetőség a halálra, mint az életre.
Az isteni szeretet azért adta a fájdalmat, a szenvedést az emberi életbe, mint a vihart a természet rendjébe, hogy általa a lélek erői megtisztuljanak. Nézzétek meg, ha soká nincs eső, ha soká nincs szél, nem eltikkad-e minden és a kártékony férgek hogyan elszaporodnak, a levegő pedig megtelik porral és piszokkal. Tehát ha valakit nem ér semmiféle szenvedés és megpróbáltatás, annak könnyen elszennyesedik a lelke, mert elszaporodnak apróbb-nagyobb törvénytelen vágyai. Sőt nem egyszer a kárhozatba vivő bűnök is utat találnak a lelkéhez. De amint jön egy betegség, egy csapás, egy fájdalmas csalódás, vagy szegénység - ha még nem salakosodott el a lélek teljesen, - ezeknek a szenvedéseknek a hatása alatt felfrissül, kitakarítja magából a felszaporodott élősdieket, és Istenbe vetett hittel nekiindul a viharnak.
Igaz, hogy a sok vihar letördeli az ágakat, lerázza az éretlen gyümölcsöket is és tönkreteszi a gyenge palántákat, mert ha nincs mélyen a gyökerük a földben, nem állják a vihart. Kimossa a zápor, elveri a jég az ilyen lélek sokat ígérő termését. Ez is előfordul, amikor a tisztító vihar végigvonul a világon. Ez a mostani idő, melyben éltek, szintén ilyen tisztító idő, amikor a vihar a nemes gyümölcsfákat sem kíméli. De csak két szem gyümölcs maradjon is a termésből, akkor is megmutatjuk a világnak, hogy az a fa mégis mennyei gyümölcsöt termett, csak azért, mert mennyei gallyal volt beoltva.
Ezek a mostani idők nem kedveznek az igaznak. Csak az útonálló természetűek örülnek a harácsolt zsákmánynak. A vihar minden alkalommal felkavarja az út porát, szemetjét. Így az időknek vihara is felkavarja a lelkekben úgy az igaz, mint a tisztátalan érzéseket; és ki tehetne róla más, mint az ember, hogy oly sok a szemét, a piszok, a bűn a lelkekben! Az értékes drágakövek és az arany ilyenkor lent marad a porban. Ezeket, mivel súlyosabbak, mint a por és szemét, nem kapja fel a vihar. Ezekre most rátapodnak, vagy besározzák.
A viharban vagy menekül mindenki, vagy még zsákmányra les. Ilyenkor nem kelendő a mennyei érték. De az nem baj, gyermekeim. Mi Istenben vetett hittel álljuk a vihart, mely felettünk tombol, mely jóllehet, most nem kedvez a mennyei palántának, azonban eljön ennek az ideje is. Addig, gyermekeim, szorosan tartsatok össze, kéz a kézben, nehogy a vihar elsodorja a gyengébbet. Aki az élet viharából védettebb helyre akar menekülni, nem jól teszi.
Hiszen ti is tudjátok, hogy sokszor éppen a legmagasabb épületeket, fákat, sziklákat sújtja a villám; és nem egyszer a futót menekülése közben éri a villámcsapás. Ti ne gondoljatok a menekülésre; ti ne fussatok; hanem amint lehet, lassan haladjatok a cél felé. Bízzatok! Minden állomáson ott vannak a segítőkezek és a segítséget kérő hangokat meghallgató fülek! Isten szeretete intézi ezt így!


szemlézte: Bíró László

A gonosz lelki vágyakról

Lajos, a médum duálszelleme Eszter médium által 1955. Április 21-én

Angyalom, sokáig várakoztattál. Semmi sincs hiába, amit az ember az igaz és jó érdekében cselekszik, hiszen, ha azt látjuk, hogy minden elveszett volna is a Földön, az örök jó birodalmában csodálatosképpen megrögzítődik, és színt, illatot nyer, formát alkot, és – mint teremtménye a szellemnek – él tovább és alkotja az egyéni lélek világát, birodalmát. Ugyanis mindenki a saját maga cselekedetei által alkotott világban éli a szellemi életét.
Ez a mostani egész történelmi világ viszont, amelyben ti most éltek, ez egy nagy átmenetnek a nehéz, járatlan úton való gördülése, amikor minden mást; minden külsőséges, rárakott álszépséget lefarag az élet az emberi lélekről, mert a lélek nyers és érdes oldalai a maguk mezítelenségében mutatkoznak meg. Szükséges ez, hogy az emberek nagy átlaga tudatára ébredjen a maga tarthatatlan elgondolásainak, az alacsonyrendűségnek, mert már túlontúl elbizakodott a nagy tudományára, melyek csak a lélek kevélységét és elégedetlenségét növelték, mert az élettel szemben mindig nagyobb igényeket támasztott és mindig több kívánsága maradt betöltetlenül az emberi léleknek.
Természetes az; hogy az ember mindig előbbre akar jutni, de az anyagi fejlődéssel a szellemi fejlődésnek lépést kell tartania. Ha ez nincs meg, akkor jönnek a nagy felfordulások és kavarodások, melyek teljesen felzavarják az alacsonyrendű erőket és az emberek világa pokollá változik. – Az emberek ellenségei egymásnak, és ebben mindig a gonoszabb az erősebb. Vannak azonban bizonyos esetek, amikor a legnagyobb zavarok között is csodálatos módon fennmaradnak azok, akiknek hivatása van és a jövő megalapozásához hozzá kell járulnia a maga tudásával és erkölcsi felfogásával. Hogy miként? Azt már a Gondviselés intézi el a maga belátása szerint.
Az is természetes, hogy a jobb érzésű ember az úgynevezett „rövidebbet húzza”, de ez nem tesz semmit, mert mégis ők az igazság kerekei, melyeken előregördül a haladás nagy célja felé az egész földi világ. Ha látnátok mennyi késői bánat és lelkifurdalás van azok lelkében „akik nem így gondolkodtak”, akkor egészen másképpen tájékozódnátok a készülő dolgok felől. Mert jönnek azok a feltartóztathatatlan dolgok, melyeknek sokan elébe sietnek és igyekeznek azt valamiképpen mérsékelni, de az hiábavaló, mert olyan az, mint amikor valamely edény megtelt és még öntenek bele, lefolyik és végigfolyik az edény külső részein.
Ha a végzet egy kicsit oldalra fordítja, akkor csak az első része lesz leöntve a tartalmával, és a felsőrésze tiszta marad. De ha egyenesen áll, akkor minden oldalon lefolyik. Azt, hogy a mérlegen hogyan áll az edény, csak a jó Isten és az Ő segítő angyalai tudják. Mindenesetre a mérleg tányérját a gonoszban alásüllyedt lelkek lenyomják és lehet, hogy az is valami különbséget mutat, hogy mely oldalán húzza lejjebb a mérleget. Az a fele a bűnösebb és az folyik le előbb, és az szenvedi a többet.
Én mindenesetre veletek érzek és veletek kívánom a jobbat, a békésebbet. Istennek van hatalma, hogy a jobbat, az igazabbat megmentse a szenvedésektől, ha ez nem lehetséges, akkor erőt ad az elviseléséhez. Ezt neked nagy és győzedelmes harcnak veszik, mert te az igazságért és annak a fennmaradásáért szenvedted végig. Ez a te életedhez van kötve, mint egy győzelmes hadvezérnek, aki az életét is feláldozta azért, mert neked nem a magad személye lett fontos, hanem az igazság tisztasága.
Neked ezt meg kellett cselekedned, mert ha ezt elhagyod, akkor az anyag talán megmarad, de nem szolgálta volna az eszmei célt. Aki az igazság szolgálatában állt, annak nagyon ritkán jut békességes élet a Földön. Annak ellenségévé válik minden és mindenki. Az alsóbbfokú forma nem lehet a felsőbbfokú valóság bírája. Ez az én nézetem. És az, ha az érdek nem izgatja az emberek lelkét, csak az igazság puszta szeretete, akkor nem lehet elébe helyezni a rosszat a jónak. Még az emberek részére is úgy áll ez, mint egy tisztán önzetlen jóakarat.
Az emberek lelkében minden érzés és minden gondolat próbát jelent, minden törekvésüket a belső énjüknek természete és a külső énjük okoskodása hozza előtérbe, mert ami az ember belső természetét nem érdekli, azt jóformán nem is veszi észre. Így az embert mindig az izgatja, ami neki nagyon fontos vágyai szerint. Az anyag utáni vágy mindig nagy lelki szegénységből áll elő, mert azt hiszi az ember, hogy a tudat alatt a boldogság után lappangó vágyait azzal elégítheti ki, ha sok van mindenből. Ez az a kielégíthetetlen bírvágy, ami nagy kísértést jelent szegénynek, gazdagnak egyaránt.
A dicsőség utáni vágy, a hatalom tudata és a még gonoszabb hatalmi túltengés: ezek azok a nagyon gonosz lelki vágyak, melyek annyi emberi életet tesznek tönkre. A hívő emberek is nagyon sokan ebben szenvednek, hogy a földi élet után még nehezebb próbákon tanuljanak meg egyszerűek, szerények és megelégedettek lenni a Földön, hogy a szellemi jobbhoz hozzájuthassanak.
Én a magam kis életében sokoldalúan lettem kipróbálva, és csak a féltékenységen buktam el. Ez is elég sok és hosszú szenvedést okozott, mert éppen ez választott el tőled, és persze ez volt az én nagy boldogtalanságom oka. Hiába lett volna az én részemre vagyon, dicsőség, előkelő név, mind értéktelen semmi volt nekem. Nekem a te lelked, a te érzésed volt minden, ami érték, és ebben kellett szenvednem, hogy ez hiányzott.
Ha én ezeket tudtam volna, minden boldogtalanságom mellett is nyugodt lettem volna. Ugyan nem egészen, de mégis jobb lett volna a sorsom. Mennyivel boldogabban élhetnek azok, akik ebben a hitben, ebben a bizonyosságban élhetnek, a maguk fiatal éveikben már egyik lábukkal a szilárd alapon állhatnak.
Nem messze már az sem, csak az aggaszt, hogy megtéveszt majd a nagy biztonság és nem kívánsz eljönni. Igen, lesz még jobb és nyugodtabb, sőt boldogabb idő az részedre még nemsokára, hiába kételkedsz. Az Isten megadja a földi éned részére is a megelégedést, hogy ne kelljen megkeseredett érzésekkel a Földet elhagynod. Nagyon megelégedett leszel. De most is kérlek nyugodj meg, az Isten mindent megad, amire szükséged van.
Isten veled, Angyalom, majd jövök.


szemlézte: Bíró László

A spiritista munka feladata

Névtelen Szellem közleményei Eszter médium által

Meg van írva: „Nem lehet két úrnak szolgálni; mert vagy az egyiket szereti, vagy a másikat gyűlöli az ember”. A felekezeti élet egyesülést kíván. És ezt hittel, meggyőződéssel szabad csak szolgálni. Akinek hite, meggyőződése ellenkezik valamely (vallásfelekezeti) csoportéval, az nem egyesülhet velük teljes szívvel, lélekkel.
A (szellemtani) munkálkodás mindig abban áll: egy érzésben felemelkedni és segíteni, támogatni a hitben gyengéket és azoknak, akiknek lelki szemei homályosak, kézzelfoghatóan megmagyarázni az Igét, hogy el ne maradjanak a többitől. De ez a munka még nem emelhet senkit a csoport fölé, habár nagy felelősséggel jár is. Az, aki feljebb emelkedett már az ismeretben társainál, mindig csak segítés céljából merülhet alá a csoportba. Vendég senki sem lehet ott, ahonnan egyszer már kinőtt.
Aki a spiritizmus igazságaiba beleélte magát, az nem mehet vissza többé az elhagyott (felekezeti) csoportba. Idegen ország porával belepve, ha még oly gazdag és boldogságot nyújtó ajándékot visz is, a tömeg nem fogja őt megérteni, hiába minden jóakarata. Megérteni őt csak azok fogják, akik már érezni kezdik a saját szárnyaik növekedését. A többiek részéről mindig ellentétes érzések fogják kísérni munkáját, s előbb-utóbb színt kell vallania, meg kell neveznie hazáját, szellemének otthonát. S mivel a felekezeti szellemcsoport a spiritizmus igazságát, mint külsőt elveti magától, tehát a belső, értékesebb lényeg is szenved miatta. (Felesleges minden térítgetési jószándék.)
Ez a sorsa a földön minden igazságnak, hogy abban a formában, melyet az emberek egyszer már elfogadtak, megismertek, nem jelenhetik meg többé. Így keletkeztek a különböző felekezetek, csoportok és gyülekezetek is. Mert a régi teste nem fogadta be az új nézeteket. Ezt mi sem változtathatjuk meg; „Új bor új tömlőt, új ruha új foltot kíván”. Az Úrvacsorával való élés pedig olyan dolog: ki hová tartozik, ott vegyen Úrvacsorát. Két helyen, vagy egyszer itt, egyszer ott, nem vehet Úrvacsorát, mert így két törvényt kell betöltenie, pedig az ember egyet is alig képes betölteni. Aki hol itt, hol ott vesz Úrvacsorát, az ki van téve annak, hogy az erők hol ide, hol oda vonzzák, ami csupa küzdést és az ellentétes hatalommal való mérkőzést jelent. Ezt nem ajánlom senkinek.
A spiritizmus nem felekezet ugyan, de gyülekezeti életet törekszenek élni mindazok, akiket most szed fel az utolsó gereblyevonás. Azért itt a rendezetlen csoportban jobban kell a dolgozó kéz, mint a rendezett helyen, a felekezetekben. Aki azonban nem érez vágyat a munkára, hanem a kedve visszahúzza, az kapcsolódjék bele a csoportba és legyen szívvel-lélekkel hű gyermeke egyházának. De ennek a spiritizmust legalább részben meg kell tagadnia.
A spiritizmus igazságai nem tűrik a dogmák korlátait és az átültetésből csak korcs igazság keletkezhetnék, ami a szabad felfogás világában hatalmas fává növekednék. Azok a lelkek, kiket az aratók már kévékbe kötöttek és várják az Úr szérűjébe való betakarításukat, nem okoznak gondot az arató munkásoknak. Azokról gondoskodik az általuk elfogadott igazság mindaddig, míg csak a lelkeknek táplálékot és védelmet nyújtani képes. Azontúl pedig rendel az Úr minden lélek mellé olyan segítőt, aki elvezeti őket tágabb, szabadabb világba. De a kívül maradottak, az elesettek, akiket a sátán kiforgatott hitükből, akik kihullottak a kévékből (az egyházakból) – ezek fontosabbak a szolgálatot teljesítő lelkek előtt.
Tehát, aki dolgozni akar és felismerte ennek értékét, az itt dolgozzék. Igaz, hogy itt a spiritizmus világában kemény a munka és meg lesz próbálva a munkás ereje és türelme is, mert be kell lépnie a sátánnak mindenféle bűnnel befuttatott őserdejébe, s nem tudhatja az ember, hol lép tüskébe, hol csavarodik kígyó a testére, vagy esetleg hol lép iszapba, mely elnyeli. Azonban minden talpalatnyi tér, amit a bűn férgeitől és a természet durvaságából megtisztítottunk, a mienk. Nem vettük el senkiét, nem hódítottuk el más ország alattvalóit, nem építettünk más fundamentumára. Itt minden a mienk és a tietek.
Tehát aki arravaló, hogy még tanulnia kell, - az tanuljon. Aki munkára való, az a tanulás mellett dolgozzék is. Ez a rendje a felnőtt szellemek életének; és én e szerint is osztom be a munkát köztetek. Azonban senkit sem kényszerítek a szeretet-munkára; a munka rokonszenv szerint jut kinek-kinek. Aki úgy érzi, hogy a felekezetben jobban át tudja adni magát a munkának, az dolgozzék ott. De innét erőpótlásra ne számítson.


szemlézte: Bíró László


Makk István 8 boldogság mondás 1985
https://www.youtube.com/watch?v=zybG8w9fSoc&feature=youtu.be

Makk István Duál törvény VI 1984
https://www.youtube.com/watch?v=wHEryXtYlvc&feature=youtu.be

Egy különlegesség, humorista aki tiszta szívből Istenről beszél! 1 rész

Isten úgy szólít, hogy "Fiam!" I Kovács András Péter I Forráspont 2019
https://www.youtube.com/watch?v=zIlRD8sSrs4

„MI ATYÁNK...”

Amidőn Jézus imádkozni tanította tanítványait, ekként szólt: „Mi Atyánk ki vagy a mennyekben.” Így szólunk tehát mi is hozzád: Mi Atyánk, Te legfőbb szeretet, Te végtelen jóság, Te teremtő nagy Isten! Hozzád fohászkodunk mi, a te gyermekeid és fohászunk eljut Hozzád. Telve bizalommal és erős hittel kiáltunk föl szenvedéseink között „Mi Atyánk!” Ne félj, te szegény szív, a te Atyád meghallgat téged. Ne kételkedjél, te ingadozó lélek, a mennyekből lát téged a te Atyád. Emlékemben akarom tartani Jézus szavait. Hallgass meg kegyesen, Istenem, midőn így imádkozom: „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben.”


„SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED”

Szenteltessék meg a te neved, óh Istenem, dicsőíttessék és áldassék mennyben és földön, az egész mindenségben egyaránt. Szavainkban és tetteinkben, örömünkben és bánatunkban, életünkben és halálunkban meg akarjuk szentelni a te nevedet. Mint hű gyermekeid azáltal akarjuk megszentelni a te nevedet, hogy a te parancsolataid szerint törekszünk élni. Bánatban és szenvedésben erősítsenek minket e szavak: „Szenteltessék meg a te neved!” Ez világítson mindig előttünk, és vezéreljen tetteinkben. Egész lényünkkel Téged akarunk dicsőíteni. Halálos ágyunkon is ezt rebegje ajkunk: „Szenteltessék meg a te neved!”


„JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD”

Földi zarándoklásunkban minden nappal közelebb jutunk a túlvilághoz, Engedd, óh Istenem, hogy utunk a te országodba vezessen. A te országod eljő mindazokhoz, akik azt keresik és kiküzdik maguknak, mert a te országodat csak küzdelemmel lehet kiérdemelni. A tisztátalanok elől el van zárva a menny, azért iparkodunk úgy végezni földi zarándoklásunkat, hogy majdan méltók és érdemesek legyünk a te országodra. Ha a földi élet gondjai és szenvedései reánk nehezednek, a te országodra akarok gondolni, jó Atyám, hol minden könny fölszárad. Nehéz az út, mely a te országodba vezet, mert nehéz az embernek a bűnnel és a kísértésekkel megküzdenie, önmagán uralkodnia, magát nemesbítenie és szeretetet gyakorolnia. De az ígéret, hogy eljő hozzánk a te országod, a szeretet és béke országa, erőt ad nekünk, hogy bátran haladjunk az élet tövises útain, mert Te, óh Istenünk, segítőnk maradsz.



„LEGYEN MEG A TE AKARATOD, MIKÉNT A MENNYBEN,
AZONKÉPPEN ITT A FÖLDÖN IS.”

A te akaratodban megnyugodva akarok élni és halni, nagy Isten! Bármint forduljon is sorsom, nehezedjék bár rám a gond, a baj, vagy a betegség, nyugodt lélekkel akarom mondani: „Istenem, a te akaratod legyen meg.” Nem akarok arra gondolni, hogy én mint szeretném, vagy nem szeretném; nem kérem, hogy így, vagy úgy legyen; minden vágyamat és kívánságomat e szavakba akarom önteni: „Amint Te akarod!” A te akaratod legyen meg a mennyben és földön, az egész mindenségben. Minden teremtmény dicsőítsen és magasztaljon Téged, és zengje: „Történjék úgy, amint Isten akarja.” Én, rövidlátó ember, nem akarom kétkedéssel és kicsinyhitűséggel kutatni a jövőt, és nem nyugtalankodom miatta. Bizalommal akarok kiáltani Hozzád: „Uram, ahogy Te akarod!”


„A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NEKÜNK MA.”

Mennyei Atyánk, ne feledkezzél meg rólunk, gyermekeidről. Az Úr Jézus tanított minket, hogy Tőled kérjük mindennapi kenyerünket; nem szabad azonban gazdagságot, kincseket, hírnevet és a világ hiúságait kérnünk, csupán a mi mindennapi kenyerünket. Akinek pedig ez megadatott, ne kérjen többet a saját részére, hanem kérje azok részére, akik azt nélkülözik. De én olyan gyarló vagyok, jó Istenem, hogy mindenféle gondommal és bajommal Hozzád jövök, mindennel, ami megnehezíti, vagy megzavarja életemet. Nem tudok mást, mint Hozzád fohászkodni: „Jóságos Atyám, táplálj engem a türelem és megadás kenyerével és a szeretet mennyei eledelével, hogy megelégíttessék az én lelkem.”


„BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET.”

Légy irgalmas és kegyelmes, jóságos Atyánk, és bocsásd meg sok vétkünket! Bűnt bűnre halmozunk; csak egy nap alatt is annyiszor elbotlunk az életben! Ki állhatna meg a te igazságod előtt, Istenem, ha Te nem volnál a mi könyörületes Atyánk?! Minden hibámért önmagamat vádolom; mindennel, ami ér, magam vagyok az oka, mert a bűnhődések, melyeket rám küldesz, megérdemelt következményei elkövetett vétkeimnek. Ha soha nem vétettem volna, mindig üdvözölt szellem maradtam volna, de a parancsolatod iránti engedetlenség, a gőg, bukásomat okozta, és maga után vonta földi bűnhődésemet. Ide küldtél engem, jó Atyám, hogy megjavuljak, és mégis milyen kevéssé gondolok arra, hogy levetkőzzem hibáimat! Az evésre és ivásra, testi jólétemre és vágyaim kielégítésére nagyon is gondolok, de a lelkem tökéletesbítésére kellő gondot nem fordítok; nem ellenőrzőm szigorúan gondolataimat; azt képzelem, hogy gondolataim titokban maradnak; elfelejtem, hogy Előtted, Uram, minden gondolat nyilvánvaló. Szégyenlem magamat, jó Istenem, hogy annyi hiábavaló, rossz gondolatot látsz bennem. Fékeznem kellene nyelvemet, hogy soha igaztalant vagy rosszat ne szóljon; meg kellene vizsgálnom szívemet, hogy csak szeretet és jóság lakozzék benne embertársaim iránt, én pedig mindezeket elmulasztom; gyenge őre vagyok saját „én”-emnek. Telve vagyok hibákkal és gyarlóságokkal. Óh „Uram, könyörülj meg rajtam, légy hozzám irgalmas és kegyelmes!”


„MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZ ELLENÜNK VÉTKEZŐKNEK.”

Amint Te megbocsátod nekünk hibáinkat, jóságos Atyánk, és amint Te szeretetet és kegyelmet gyakorolsz, úgy akarunk mi is minden megbántást elfeledve jóságot és szeretetet gyakorolni. Ha valaki megbánt minket gondoljunk arra, hogy az neki sem eshetett jól. Jobb tűrni az igaztalanságot, mint elkövetni. Jó Atyánk, adj békülékenységet és szelídségét nekünk, hogy valóban meg tudjunk bocsátani, és szeretni tudjuk azokat, akik minket megbántottak. Megváltónkra, Jézusunkra gondoljunk, aki még a keresztfán, kínszenvedései közepette is kínzóiért imádkozott. Igen, őszinte szívvel akarjuk Jézussal mondani: „Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”


„NE VÍGY MINKET A KÍSÉRTÉSBE.”

Óh Istenem, légy velünk a gyengeség pillanataiban; segíts a rossz sugallatokat leküzdenünk! Adj erőt, hogy a kísértő szellemeknek ellenállhassunk, akik folyton körülvesznek minket. Add, hogy e szegény eltévelyedettek sugalmazásai meg ne tántorítsanak; adj ellenálló erőt, s védj meg, óh Uram, a kísértés csábításai ellen! De nem csupán a megtévedt szellemek a mi kísértőink, hanem a földi emberek és az élet körülményei is; mindenben rejlik kísértés, amelynek ellene kell állanunk. Némelyekre a gazdagság, másokra a szépség, vagy a dicsőség, az ész, a tehetség képezi a legveszedelmesebb kísértést. Vigyázzunk és imádkozzunk! Jó Istenem, adj erőt, hogy ellenállhassak a kísértésnek, bármely alakban közeledjék is felém. Vedd tekintetbe gyengeségemet, és ne vígy a kísértésbe, óh Uram!


„SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL.”

Csak az a gonosz, ami a lelkünknek árt. Ettől a gonosztól, vagyis minden bűntől szabadíts meg minket, óh Istenünk! A megpróbáltatásokat és betegségeket türelemmel akarjuk viselni, csak a lelkünk maradjon tiszta és jó. Lelkünket szabadítsd meg a gonosztól, jó Atyánk! Ámen.

b./ Ugyanez Makk István bátyánk szószedetével így hangzik:

AZ ÚR IMÁJA
(Máté 6:9-13,15)

Mi Atyánk,
végtelen jóságú Mennyei Atyánk,
Ki a mennyekben vagy,
Ki a legtitkosabb bensőkig mindenütt jelen vagy,
Szenteltessék meg a Te neved,
a legszentebb eszme.
Jöjjön el a Te országod,
a krisztusi szeretet országa.
Legyen meg a Te akaratod,
a legmagasabb rendű akarat
Mint a mennyben,
az égi szférában fénylőn, szabadon,
Úgy a Földön is
bennünk is fénylőn, szabadon.
A mindennapi kenyeret,
testi-lelki-szellemi eledelt
Add meg nékünk ma.
Uram add, hogy Isten Igéjét,
a napi szellemi eledelt befogadjuk,
vele azonosuljunk, életünkkel megvalósítsuk.
Bocsásd meg vétkeinket,
amint mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek.
Az örök fejlődés törvénye minden fokon:
Amily mértékben megbocsátunk,
oly mértékben nyerünk bocsánatot
Uram add, hogy megbocsássunk
minden ellenünk vétkezőnek
szívből megbocsátva, elfedezve és elfeledve,
s így tökéletesen feloldva
minden ellenünk elkövetett vétket
Mert ha meg nem bocsátjátok
az embereknek vétkeiket
nektek sem fogja megbocsátani
Mennyei Atyátok a ti vétkeiteket.
Szabadíts meg a gonosztól:
a bennünk és a rajtunk kívül lévő gonosztól,
Hogy ne vigyen a kísértésbe,
hogy a gonosz elv bennünk és
körülöttünk feloldódva, jóvá átminősüljön.
Mert Tiéd az ország, a hatalom, és a dicsőség
most és mindörökké
Ámen!

*
c./ A „Névtelen Szellem” imáiból:

Szellembarátaink szeretetéről és az áldozatokról

Ada mediális közlés
Kedves szerelmetes gyermekem!

A magas szellemvilág szeretete veled és veletek van, akkor miért félsz? Az Isten valamint az Úr Jézus és a ti irányotokba érzett szeretetünk olyan hatalmas, hogy emberi szavakkal ki sem lehet fejezni de ha mégis hasonlítani szeretnénk valamely érzéshez, akkor olyan, mint amikor egy lány igazából szerelmes az igazi, vagy annak hitt fiúba. De ez az érzés ami bennünk van, ettől a fent említett érzéstől sokkal nemesebb és tisztább és lángolóbb. Mint azt mondtam, igazából nincsenek is földi szavak ennek az érzésnek a pontos meghatározására, ezért csak durva összehasonlításokat tudunk végezni abból a célból, hogy némi fogalmatok legyen arról a szeretetszintről, amelyet valaha el kell érnetek. Ez az érzés ösztönöz bennünket az értetek való lelki - szellemi munkára. De mit is rejt magában ez a szerintünk érettetek való létfontosságú munka? Azt a munkát jelenti, hogy hozzáférhessünk a lelki világotokhoz és valamennyire is útirányt meghatározó gyanánt „elvárásokat támaszthassunk felétek” (egyéni, ill. személyre szóló vezettetés), de ehhez előbb adnunk is kell valamit. Adni sokat, nagyon sokat éspedig, szeretetből a ti negatív erőitekből egy „nagy mennyiséget” átemészteni, átdolgozni ahhoz, hogy meghallhassátok a személyetekre vonatkozó hazahívó szót, az Isten üzenetét, amelyet leközvetítendők vagyunk a számotokra.

Ezt viszont csakis a fentebb említett, tiszta és erős szeretettel tudjuk megvalósítani, mert komoly szenvedésekkel jár az az isteni szeretet, amely oldja a bűnös hajlamokat, illetve a sötét erők hatalmát! De ez komoly szenvedéseket okoz nekünk, aminek az elviseléséhez szükséges a szeretet. Mindaddig, ameddig az ember visszavág, addig nem tudja diadalra vinni a szeretetet. Ebből kiindulva el sem tudjátok képzelni azt, hogy mekkora szeretete volt az Úrnak, mert semmilyen bántalmazásra nem vágott vissza, hanem szeretettel tűrt, pedig kérhetett volna Atyjától tizenkét légió angyalt, hogy megérdemelten eltöröljék a föld színéről és a saját szférájukba vigyék azt a szellemi csőcseléket, amely az Úr ellen fordult. Ez lett volna a törvényes útja a sorsuknak, de az Úr nem „büntetni jött” hanem kiemelni bűneiből és megváltani a bűnöst, vagyis az Őt még nem ismerő emberiséget, hogy megismerhessék Őt, vagyis Isten szeretetét és annak a vérig és a halálig menő áldozatát, mert a szeretet folyton csak ad, mit sem törődve azzal amit ezért cserébe el kell tűrnie a szeretete tárgyától és szenved mindaddig, ameddig a célt el nem éri, történetesen a szeretet beleültetését az emberi szívekbe. Ez viszont nem mehet másként, csakis a kapott sérelmek megbocsátásával.
„Az az igazi barát, - az Úr szavai szerint - aki életét adja barátaiért” Itt még az Úr nem is beszél testvéri szeretetről, csak barátságról és már az effajta barátsághoz is akkora szeretetet kér az Úr, hogy az ember az életét fel kell, hogy tudja áldozni annak a másiknak az előrehaladásáért.

Mit mondott volna az Úr, vagy mit mondjunk mi, hogy mekkora szeretetre, testvéri szeretetre van akkor szükség, ha testvérről, vagy esetleg több barátról van szó, akinek, vagy akiknek a fejlődéséért az embernek fel kell adott esetben áldoznia az életét? Mert ugyanis az az igazi szeretet, amikor az ember annyi negatív erőt fel tud vállalni átdolgozás céljából, hogy gyakorlatilag „belehal” a negatív erőknek az átemésztésébe, vagy egy egész életen keresztül zokszó nélkül viszi a reá rakott terheket?
Igaz az, hogy a történelem folyamán sokan áldozták már fel az életüket bizonyos eszmékért, de ezek az eszmék nem vitték előbbre az emberiség fejlődését, mert elsősorban sok esetben bizonyos adósság visszafizetése céljából kell elviselni az ú.n. „hősi halált” tehát nem lehet rámondani azt, hogy Isten és az emberekért való szeretetből történik meg a dolog. Amikor egy ember az életét áldozza valakiért, vagy valakikért, abban a valakiben olyan tiszta és magas szintű szeretet él, amely csakis Istenből száll alá arra az áldozati lélekre. Ugyanis aki valamilyen mértékben is „megváltási munkát” végez, annak az ördöggel - annak az egyénnek, vagy csoportnak a szellemi környezetében levő ördögi szellemekkel - kell eredményes harcot vívnia. Ehhez csakis olyan tiszta szeretet - energiákra van szükség, amelynek a hatására az ellentét meghátrál, mert ha a szeretetekbe még belevegyül az érzékiség, az anyagiasság, akár a vérségi kötelék vagy a testiségnek bármelyik formája, akkor bizony, hogy nem teljes a szeretet és a bűnökhöz való ragaszkodásotoknál fogva megkínozhat benneteket is a sátáni eszme, az önzésnek az eszméje.

Ezért van az, hogy csakis olyan dolgokban munkálkodhattok másokért, amelyben ti már erősek, vagy legalább is erősebbek vagytok. Aki másokért dolgozik, az kettős, vagy többszörös munkát végez, attól függően, hogy hány emberért kell küzdenie, mert annak a tehernek a sokszorosát kell cipelnie, mint amekkora a sajátja. Ezért többször hangsúlyoztuk már, hogy csak akkora terheket vegyetek magatokra, amekkorákkal képesek vagytok megbirkózni, mert egyébként „vak vezet világtalant” vagyis bukik az áldozat is és vele együtt mindazok, akikért dolgozott. Ez tehát nagyon felelősségteljes feladat. Nézzétek meg az Urat, olyan komoly, a halál tusával egyenlő szinten lévő harcokat vívott, hogy elpattogtak az erei és a vére kicsordult a bőrének a pólusain keresztül.
De ezért született meg az Úr Karácsony éjszakáján.

Mindezt a bukott világ iránt érzett szeretetből tette. Mekkora szeretete és ebből fakadó teherbírása kellett hogy legyen Jézusnak ahhoz, hogy az egész bukott világ szellemeinek a terheit magára vegye, áteméssze és mint pozitívvá átdolgozott erők gyanánt sugározza vissza kitermelőikre? Még elgondolni is lehetetlenség, nem hogy egy ekkora megváltási művet eredményesen és hajszálpontosan bárki másnak végig vinni.
Ha belegondoltok gyermekem, hogy mennyire nehéz valakit is, aki a környezetetekben van, zokszó nélkül hosszabb - rövidebb ideig elhordozni, hát akkor egy akkora terhet vinni és elvinni, amelyben az egész bukott világ terhe benne foglaltatik, milyen óriási lelki erőt és munkát jelent Neki, főként, ha figyelembe vesszük azt, hogy ez a mű nem a kereszt halállal kezdődött, hanem a Föld és a többi bolygó, bolygóvá való összegyúrásánál, rajtuk az élet megteremtésénél és a szellemek testet öltésénél, és a bukott világ vezetésénél, hogy eljuthasson odáig a fejlődésben, hogy az Úr, azzal a céllal, hogy felgyorsítsa a fejlődést, valamint a szellemi merevségbe zuhantakat felébreszthesse, fizikai testet ölthessen magára és negatív erőiket szeretetből magára vehesse. Miután ezt a hatalmas művet elvégezte, gyakorlatilag be is fejezte az Isten által kijelölt munkáját és a „jogart” át is adta Máriának, majd Mária az apostoloknak, konkrétan Péternek.

A szellemvilágban azonban folyamatosan dolgozik az Úr mindannyiunkért, de minket is bekapcsolt ebbe a munkába, attól függően, hogy kinek mekkora szeretete van, mert a szellemvilágból is lehet, sőt szükséges megváltói munkát végezni. Így bízott benneteket ránk, a mi vezetésünkre az Úr, azzal, hogy kirendelt mellétek mint szószólónak, védelmezőnek és vezetőnek, de minket is irányítanak felülről még magasabb szellemek.

A jelenlegi haladástok útján mi vágjuk az ösvényt, amelyen járnotok kell és amelynek az eleje a szellemetekben kezdődik és az Isten Országában ér véget.
Milyen óriási munka számunkra a III. kijelentésben minden egyes meghívottnak a lelki üdvén dolgozni, - nem is lehetne, ha az Úr már jóval előbb el nem végezte volna a megváltói munkát - és mégis ha a szeretet ad erre erőt, akkor amekkora a nehézség, attól sokkal nagyobb az a szeretet, amely bennünket erre késztet, tehát az érettetek végzett munka gyönyörűséges, mert ahogy tisztultok, úgy ábrázolódik ki a lelketekben Krisztus arculata és ezt mint eredményt szemlélni, bizony gyönyörű. Igaz, hogy most még sokszor eltorzul ez a kép, amikor bűnre gondoltok, vagy élitek azt, de egy bizonyos idő múlva mégis csak felismerhetővé válik a lelketekben az élő Krisztus képe. Azzal a céllal vagytok a Földre küldve, hogy a Krisztus arculata ábrázolódjon ki a lelki világotokba a bűnök leküzdése által. Azért van ez így gyermekem, mert Krisztus újjáteremtő ereje által épül vissza a lelketek az eredeti állapotba. Igaz, hosszú folyamat ez gyermekem, de aki mindvégig kitart, az üdvözül. Azt mondja az Úr, hogy:

„Arról ismerjenek meg benneteket az emberek, hogy tanítványaim vagytok, szeretitek egymást.” Ez a legfontosabb, de én ehhez hozzátéve azt mondom, hogy arról ismerjenek benneteket az emberek, hogy szellemtan hívők vagytok, hogy a Krisztus arculata kiábrázolódni látszik a lelketekben.
Nem könnyű feladat ez gyermekem, mert mind e hibás természetet, bűnös hajlamot és vágyat krisztusivá kell tenni ahhoz, hogy az Ő képe láthatóvá legyen a lelketekben, de üdvösséget hozó mindenki számára, aki ezen munkálkodik. Amikor már átkerül egy szellem a valóság világába, akkor bánja már igazából az elmulasztott lehetőségeket, de minden hiába, mert elmúlt egy élet, teleírt lapokkal záródik be az Élet Könyve és ezzel minden lehetőség bezárul, ami tovább segítené a szellemet a harctéren előre a fejlődés útján.
Addig dolgozzatok tehát gyermekeim, ameddig erre kegyelem adta lehetőségetek nyílik, mert mint azt ti is tudjátok, a nap már lemenőben és hamarosan a világosságot fokozatosan a teljes sötétség váltja fel. Azt hiszem már tapasztalhatjátok is a bőrötökön a báránybőrbe bújt farkas munkáját, aki látszólag jót akar, de a legelvetemültebb szándékokkal közeledik felétek. Ismételten csak azt hangsúlyozzuk gyermekem, hogy ne higgyetek a gonosznak, mert békét kínál és háborúságot ad mindenkinek: „Szembe száll a fiú az apával, a menny az anyóssal...” Ne vegyétek fel a sátán pecsétjét, mert attól kezdve ő irányít benneteket!
Az Úr áldása szálljon le rátok és nyugodjon meg rajtatok gyermekem!

Ámen

Ada. 2020.12.27.

UI:

Kapcsolatépítő videók
https://www.valosagterapia.hu/valosagterapia-videok-v01u/?utm_source=fb&utm_medium=cpc&utm_campaign=a-ferjem-felesegem-egy-bunko&utm_term=hideg_f_25-65&utm_content=H-05&fbclid=IwAR3xca1vBq3XJBGMIfgJGqK7jYlIAjc3EHaLwzOixUi-qc1kYeBULH_byH0


Egy különlegesség, humorista aki tiszta szívből Istenről beszél! 2 rész

Kovács András Péter (KAP) előadása/tanúságtétele a Forráspontról
https://www.youtube.com/watch?v=gmRHEqLjK-k

Makk István Az ima misztériuma 1984
https://www.youtube.com/watch?v=DOazdE4LRBI&feature=youtu.be

A Föld az óriáskígyó ölelésében - Felvezetés

Részlet a „Korszakzárás előtt” című kötetből, melyben Zita médium oktatásokat, látományokat és megnyilatkozásokat közöl
És látom e földet, e sárgolyót, és látom rajta a hatalmas, a megerősödött kígyót, az óriáskígyót, ahogy körültekeredék a Földnek egész felületén és elnyeléssel fenyegeti az egész emberiséget. Széles, erős, nagy teste van ennek a kígyónak és attól félnek e Föld lakói, hogy teljes erejével, az emberek feletti hatalmával az egész emberiséget összeroppanja.
Ez a világ jelenlegi képe, mert az ember naggyá tette, hatalmassá tette a Földön a hazugságot, a hazugság szellemét, amelyet az óriáskígyó képvisel. A Földön élő minden nép között találhatók emberek, akik a nagy hazugság művét akarják mindenképpen megvalósítani. Mindig voltak kisebb és nagyobb hazugságok a Földön, de ilyen mértékűek, ahogy a hazugság az óriáskígyót felhizlalta, még sohasem. Mindezt elősegítik a technika vívmányai: a távbeszélő és a távolbalátó készülékek. És íme, ma már majdnem mindenki hisz a sziszegő óriáskígyó hamis hangjának.
Csak kevesek azok, akik még képesek meghallani, képesek átvenni a magasból, az égből az isteni igazság szózatát, amely azért hangzik, hogy senkit meg ne tévesszen az óriáskígyó beszédje, miként ez történt az első emberpárral az Éden kertjében. Ez volt az első nagy-nagy hazugság: „ha esztek a tudás fájának gyümölcséből, olyanok lesztek, mint az Isten”. Azóta is, szünet nélkül, a hazugság győzedelmeskedik az emberi lelkekben az igazság felett. Nézzetek körül ma a világban; sehol, senki nem mondja ki az igazságot, mindig a hazugságot akarják valósággá tenni. Amit mondanak, azt mindig valaminek az elködösítésére, valami rossz szándék eltakarására használják fel; úgy tesznek, úgy mondják, úgy színesítik a mondanivalójukat, mintha az emberiségnek jótevői lennének.
Márpedig az igazság az, hogy e világon csakis a mi Urunk, a Jézus Krisztus jött az emberiség megváltására; csakis Ő adhat Igazságot, Ő adhat életet, Ő adhat szellemi szabadságot, Ő adhat feltámadást az örökéletre. A hazugság szellemének eszközei pedig mindezt utánozzák, mintha az lenne az igazság, amit ők mondanak, amit ők harsognak, aminek ők a szócsövei. Mivel az ember megtéveszthető, ezért az óriáskígyó egyre erősödik, és a hazugság által népeket és nemzeteket roppant össze, és taszít nagy szenvedésekbe és nyomorúságokba.
A mi Urunk, a Jézus Krisztus igazsága nem azért jelentetett ki, hogy az ember struccként a fejét a homokba dugja, és ne vegyen tudomást az isteni törvényekről, Isten parancsolatairól, Isten akaratáról, amit az igazság szózata az emberi lelkekbe bele akar vésni! A kígyó, amely a nagy kiátkozás óta csak a hasán képes csúszni, felemelte fejét a porból és újra és újra - napjaitokban is! - Isten elleni lázadásra szítja az emberi lelkeket.
Az elmúlt száz esztendő az emberiség történetében az Isten ellen való lázadás kora volt; Isten törvényeinek lábbal taposása, a hazugságban való hívés, és a hazugságnak, a „nincsen”-nek a „van”-ná tétele jegyében telt el. Hogy miért van erre lehetősége? Azért testvéreim, mert az ember ma éppen úgy önszántából átadja magát a hazugság lelkének, mint tették azok, akiket a mi Urunk, a Jézus Krisztus tanított, akiknek az Igét hirdette, akiknek a szellemi felszabadulásán dolgozott, akiket betegségeikből meggyógyított, akik az egyik napon még hozsannáztak és dicsőséget kiáltottak Dávid fiának, néhány nappal később pedig a hazugság lelkületétől átitatva már „feszítsd meg”- et kiáltottak az Úr Jézus Krisztusra és Barabás szabadon bocsátását követelték.


Összeállította: Bíró László


A csatolt anyagok listája:

A Föld az óriáskígyó ölelésében
Adai mediális közlés Advent 4. Vasárnapjára
Krisztus földrejövetele
HANG - Világkatasztrófa előtt vállalhat-e valaki gyereket
Ki akarják iktatni a lelket
A sátán négy kedvelt taktikája
Mese a kalászról
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4suuNN3r1nINH_ERw?e=8ORd6a
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhZxjhletWdfQp0Ww6Q?e=HVsm43
Gizi médium_Ezoteriák 28 - Az anyag nem más mint a szellem tévedéseinek a rétegei
(A napokban tudtam meg Istvántól, hogy Gizi médim egy kis idővel ezelőtt elhunyt.)
Letöltés a tárolóból

https://www.youtube.com/watch?v=RnhvjiCjc6M
Beszélgetés „Tiszti”-vel, a csíksomlyói kegytemplom nyugdíjas plébánosával

https://www.youtube.com/watch?v=RyaTXRx-hu8&feature=share&fbclid=IwAR1MntxOjNfVKlWUNcGf51VhAgMIpoZ-297kdGpRXF2_4FJ3s3P6EwOkRhQ
Ne félj! Valaki őrködik felettünk – Jakab István beszélgetése Géczi Gáborral

https://www.youtube.com/watch?v=Wia148nqlwE&list=PLSsD_nlUonumGRIb8XGrxCFJVWvmsGWkq&index=117
Szerelem Lappföldön – Romantikus vígjáték

https://www.youtube.com/watch?v=XsU8IybypwU&list=PLSsD_nlUonumGRIb8XGrxCFJVWvmsGWkq&index=124
Lebilincselő karácsony – Romantikus vígjáték

Ada mediális közlés Függőségek

Drága gyermekem!

Több lélek részéről felszállni látszottak aggodalommal és félelemmel megtelt kérdések, amire már több hónappal ezelőtt megadtuk a választ, csak akkor mindenki tiltakozott és hitetlenkedett. Szinte mindenki részéről csak úgy sugárzott felénk a tiltakozás az ellenvélemény, merthogy az emberek lelkivilága összenőtt a számítógéppel és az életüket el sem tudja senki képzelni számítógép nélkül! Már akkor felhívtuk a figyelmet az ezzel járó veszélyekre, de szinte senki sem hitte el az igazunkat, csak már akkor, amikor a végveszély szele érintette meg lelketeket. Azt mondta az Úr: „Előre megmondtam néktek, hogy ne féljetek, hogy higgyetek.”

Mi előre megmondottuk néktek, de nem hittetek szavainknak, hanem azt mondtátok, hogy: „Meg kell vizsgálni a jelentkező szellemeket.” (Nem akar ez feddés lenni gyermekem, hanem a tények közlése.)
Már akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy amennyire csak lehet, mellőzzétek a számító gépeket és a telekommunikációs eszközöket, mert megíratott a jelenések könyvében, hogy az emberek leborulva imádják a fenevad, vagy a sátán beszélő képét. (Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy fenevad, v. sátán!)

Az ilyen eszközöknek mindig is „három végük” volt: Kettő a két fél kezében, míg a harmadik a „odafent.” Eleve azzal a céllal jött létre, hogy legyen egy harmadik része is dolognak, nem a ti könnyebbségetek miatt, de felhívásunkat senki nem fogta komolyan!
Azt is mondtuk már nektek, hogy amikor mindenki erre a szisztemre áll rá, akkor hirtelen megszűntetik a dolgot és a világ összeomlik.

Ne kössétek hozzá a lelketeket semmilyen múló dologhoz, amely ma van, „holnap a kemencébe vetik”. Így is már elvonó kúráknak, szanatóriumoknak kellett létrejönniük a függőség miatt, amelynek a fenntartása bizony komoly összegekbe kerül.
Tanuljátok már meg, hogy amit ők adnak, az kizárólag az ő céljaikat szolgálja és nem a tiéteket! Ez benne a sátáni. És az emberek viszont simán minden gyanú nélkül élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek a megrontásukra adatnak.

Vigyázzatok és imádkozzatok gyermekem, hogy kísértésbe ne essetek!

Ada, 2020.12.30.

Saját megjegyzés:
Mondjuk az emberek nagy része hülyeségekre használja a számítógépet, és a telefont, unalmukban beszélgetnek, függők lettek.
Én például szigorúan munkára! Ügyintézés és tanítás.
De ha nem lenne áram, így se gép se telefon nem tudnának mit csinálni, nincs könyvük, sőt mindent az interneten kell intézni, ügyeket, számlákat. Rákényszerítenek minket!
Bankok is mindent online intéznek, nem is tudom mi lenne ha nem lenne áram és internet!
Karsay István
HANG – Világkatasztrófa előtt vállalhat-e valaki gyermeket?


Kérdező: Világkatasztrófa előtt vállalhat-e valaki gyermeket?

HANG: "Kedves Barátom!
Egy félreértést kell benned kitisztáznom. A Földön élő szülőknek legfeljebb az lehet a kérdésük a gyermekáldással kapcsolatban, hogy saját maguk számára mit jelent ez, de semmiképpen sem az, hogy a születendő gyermek számára mit jelent. Ez azért van így, mert nem a szülő választja a gyermekét. A szülő csupán egy gyermek születésének feltételeit teremtheti meg. Az aztán az itt élő szellemeken múlik, hogy valaki leszületik-e a Földre vagy sem, és hogy hová, kihez születik.
Magadat kell hát mérlegre tenned, ha e témában dönteni akarsz. Általános elv, hogy a holnap majd gondoskodik magáról. Neked az a feladatod, hogy éjszaka nyugodtan tudj aludni. Akkor éred ezt el, ha döntéseid következményeit nem földi mércével méred, hanem az örökkévalóságra gondolva hozod meg. Nem kell nagy fejtörés annak átlátására, hogy csak az örökkévalóság ÖRÖK. Minden más: tiszavirág-életű, eszköz jellegű!
Utad mindenképpen Felém vezet. Sohasem teremtettelek volna meg, ha nem tudtam volna, hogy előbb-utóbb megtalálod Nálam boldogságodat. De ez az előbb-utóbb nem lehet számodra mindegy. Az volna jó, ha előbb, mint utóbb történne ez meg. Ennek érdekében ne hagyd abba az Engem keresést. Ne vedd ellentmondásnak: csak az kereshet Engem, akit Én már megtaláltam.
Megáldalak a BÖLCSESSÉG LELKÉVEL!"

Fogadalmak
Minden évben, főleg év elején sokan fogadalmakat tesznek, amit persze rendszeresen egy idő után megszegnek, és emlékük a homályba feledve eltűnik.
Most egy nagyon fontos dolgot szeretnék mondani nektek!
Halálunk után a lelkünk az asztrálsíkra kerül, az asztrálsíknak több része van, és arra részére kerülünk ennek a síknak – amit a köznyelv mennyországnak hív – amelyikre mostani fizikai életünk során „bedolgozzuk” magunkat. Hét szellemi szférából áll a „mennyország”, az első szférában vannak, a bűnözök, öngyilkosok, pogány népek, Isten tagadók, a második szféra a vallásosok szférája, akik abban a világban élnek, amit elképzelnek maguknak.
A harmadik szféra már egy fokkal jobb ennél, de még innen is kötelező a testetöltés a fizikai síkra, a 4. szférától már csak vállalás, a negyedik szférát már a „menny előcsarnokának” is hívják. Innen már vállalás a fizikai síkra történő leszületés.
Minden szellemi szféra szintén hét részből áll, a szellemvilágban a hetes osztódást – tagozódást lehet megtalálni.

Most pedig nézzük meg, hogy miért is beszéltem a fogadalmakról, tekintsük át Vay Adelma bárónő – médium – közlését arról a szféráról, ahova azok kerülnek, akik nem tartják meg a szavukat, amihez ígéretet tettek! Katalin a vezető szellem, aki végigmegy a szférákon, és elmesél mindent részletesen. Álljon itt egy közlés a harmadik szféra ötödik részéről!

Íme:
„Hamis eskü, házasságtörés.

Katalin: Az Úr Jézus így szólt: A ti beszédetek legyen: igen, igen, nem, nem! Ami ezen felül van, az a gonosztól vagyon.

Csakhogy az emberek hamar készek az esküre. Isten nevében szüzességet és hűséget fogadnak, olyanokra kötelezik magukat, amiket később megtartani nem tudnak. Olyan dolgokra esküsznek, amiket sem nem hisznek, sem nem tudnak, tehát hamisan esküsznek és Isten nevét hűtlenségre, és hitszegésre használják. Ebben a szférában szintén minden vallás és társadalmi állás képviselve van. A 2. légköri gyűrűben a vallási fanatikusok és álszenteskedők, a farizeusok tartózkodnak; ebben a szférában pedig az egyháznak azok a szolgái, akik esküszegők voltak, érzéki életet éltek és azokban a dolgokban, amelyeket képviselniük kellett volna, nem hittek; a házassági esküt megszegők is itt bűnhődnek. A különböző Egyházak itt is képviselve vannak építményeikkel és szokásaikkal, csakhogy minden kép hamis és elrútított, olyan, mint amilyenek képviselői voltak.

Itt vannak mindazok, akik Istennek hűséget esküdtek, de fogadalmukat megszegték elcsúfított hitük és meggyalázott egyházuk képe előtt; és mindazok a szentségtelenségek és gonoszságok, amiket ők, Istennek tett ígéretüket megszegve, elkövettek, lángbetűkkel vannak a templomok falaira felírva és e templomok harangjai keményen, és félelmetesen konganak ezen a szférán végig, vádolva bűneikkel az itt levő papokat.


Szomorú és megható panasz ez: "Megesküdtetek és megszegtétek az esküt, lelkek voltak bízva lelkiismeretetekre. Isten nevével ajkatokon vétkeztetek. Jaj! Jaj nektek!" Néhány szellem bűnbánólag földre veti magát és kéri Isten bocsánatát, mások panaszkodnak és sírnak, ismét mások menekülni, elbújni akarnak, de nem lehet. A képmutató és az álbölcs, aki most már igazi énjét meglátja, ijedtében összeroskad, mintha szörnyet látott volna. Folyjatok bűnbánó és beismerő könnyek! Bűnhődéstek súlyos lesz. Az újra testet öltés és a vezeklés törvénye alá kerültök. Súlyos földi halál vár reátok, amely az esküszegés foltját lelketekről lemossa.

Gyakran történnek a Földön szerencsétlenségek, katasztrófák, amikor egyszerre több ember hal meg, mint pl. hajótörések, színházégések, földrengések, bánya- és vasúti szerencsétlenségek, robbanások és háborúk alkalmával; ekkor sok száz ember hal meg gyötrelmes halállal, amely a szellem bűnhődése. Isten mindegyiket kiválasztotta, akinek ily módon kell meghalnia és ez mindegyiknek szellemi megváltására szolgál.

Azok, akik Istennek a házasság megkötésekor tett esküjüket megszegték, megsemmisülve állnak templomuk előtt, ahol házasságukat kötötték, és a hűségesküt letették.”
Hú, fújjuk ki magunkat!
Azért van egy jó meg egy rosszhírem is.
A jó hír, hogy a szellemi törvények úgy működnek, hogy akkortól vagyunk érte teljesen felelősek, amikortól megismertük, ellentétben a fizikai sík törvényeivel, ahol ugye van egy olyan mondás, hogy a „törvény nem ismerése nem mentesít minket a törvény hatálya alól”.
Így aki csak most ismerte meg ezt a szellemi törvényt és a működését, az csak ettől a pillanattól kezdve lesz felelős a tetteiért, ígéreteiért. Mi a rossz hír?
Abban a pillanatban, amikor megismertünk egy szellemi törvényt, attól kezdve felelősek vagyunk érte, hogy be is tartsuk, és úgy is éljünk. Ezt lehet akár egy kisebb beavatásnak is hívni innentől kezdve kedves Barátom, mert most már te is felelős vagy azért, hogy betartsd a szavad, vagy.. ne ígérj olyat, aminek nem tudsz megfelelni, elő kell venni az erős akaratot, és az ezzel járó lemondást, és akkor sikerülni fog, amit vállaltál.
Különben sok kultúrában ezt az Isteni Törvényt ismerik, például sok bírósági tárgyaláson a Bibliára tett kézzel kell Isten nevére megesküdni! Lehet, hogy akkor, ha hamisan esküszik valaki, akkor azt hiszi, hogy megússza, de Isten nevére hazudni nagy büntetést von maga után, még akkor is, ha nincsen tisztában a következményekkel. Mert a lelkében már mindenki tudja és ismeri ezt a Törvényt, mert több inkarnációs fázist töltött a fizikai síkon, de egy – egy ilyen alkalom, mint a mostani hírlevem is segít az emlékezésben!

Ha valamit szeretnénk – egy rossz tulajdonságunkat – megszüntetni, akkor nem szabad előre kitűzni egy időpontot, mert az elme elkezd kitalálni minden menekülési formát, és mire bekövetkezik az időpont, már kész „menekülési” tervek vannak.
Példádul, amikor évekkel ezelőtt le akartam szokni a cigiről, és egy időponthoz kötöttem, akkor azt történt, hogy a napi fél doboz cigiről 3 dobozra emelkedett az adagom!
Mindig jött egy olyan gondolat, hogy „még utoljára..”. Ugye ismerős?
Most már régóta nem dohányzom, amikor „meguntam magamat”, és a sok kiégetett pólót és a kezdődő köhögést, elhatároztam, hogy „itt és most” leteszem a cigit, felajánlást tettem Jézusnak, és azóta nem dohányzok! És ennek a felajánlásnak már másfél éve és nem is gyújtottam rá azóta se. Érdemes egy komoly felajánlást magasabb erőkhöz kötni, és ez átsegít minket a nehézségeken és a kezdeteken is feltétlenül.
írta: Karsay István
Budapest, 2013.12.31.

Legyetek igazak és szeressétek egymást

Névtelen Szellem közleményei Eszter médium által

Valahányszor új emberek, új szokások, új rendszerek jönnek divatba, mindig zavar van a földön. Legyen az ember természetes, hű tükörképe lelki énjének és akkor kevesebb csalódás éri őt úgy a földi, mint a szellemi életben. De ez a tükörkép legyen aztán könnyen elviselhető még a jobb, igazabb régiók lakói számára is.
Arra kell törekedni, hogy az őszinteség - mely lelki mezítelenségnek mondható - ne a fájdalmas nyomorékságot, hanem a lelki épséget mutassa. Tehát nem arravaló az, hogy egymás hibáiból, gyöngeségeiből szégyenletes látványosságot csináljon az ember, hanem hogy abból a lélek szépsége csilloghasson ki.
Ezért nem vagyok én barátja semmiféle rendszernek, előírt formaságnak, fegyelemnek; mert az bár letompítja a durva szögleteket, kinövéseket, de útját állja a szebb és nemesebb érzések megnyilvánulásának is. Azért ennyi tanulás után már mindenkinek önmagában kell annyi finom megérzésének lennie, hogy gonosz dolgot ne cselekedjék, vagy durvább kihágásokkal meg ne fertőzze az egységes fluid állományát.
Szabadságtok tudatában ne legyetek szolgái az ellentétnek - mely konkolyt igyekszik hinteni a közösségbe - hanem legyetek erős, legyőzhetetlen harcosai a szeretetnek, mely hódító útjára indul bennetek. Mert ti egyáltalán semmit nem nevezhettek magatokénak, csak azt, amit a szeretettel vettetek meg a világtól. Semmi fölött sem rendelkeztek, csupán annyi fölött, amennyit a ti Krisztustól nyert világosságtokkal átvilágítva bensőtökben feldolgoztok és asszimiláltok a ti tudatotokban. Ez örökérvényesen a tiétek. Mert ha nem tudjátok átvilágítani a sötét, titokzatos ködöt, melyben éltek, mozogtok, egyetlen lépésetek sem biztos; mindenütt ellenálló erőkkel kell harcolnotok és a győzelem bizonytalan.
Tehát mi a fontos? Az, hogy felismerjétek magatokban, hogy milyen érzések és gondolatok azok bennetek, amelyek Isten akaratának ellenállának. Ezek pedig: a gőg, a hiúság, az érzékenykedés, a szerepelni- vagy hatnivágyás, az uralkodási ösztön, a makacsság, az önhittség, a fölöttébb való igazságosság, a harag, önzés, fösvénység, gyűlölet, bosszú, irigység.
Ezek bár kezdetben csak apró hibáknak látszanak is, és ha mégoly enyhe formában jelentkeznek is, óriási nagyokká nőhetnek, ha elkényezteti őket az ember. Már pedig, ha ezeket magatokban élni engeditek, nem boldogítására, hanem megpróbáltatására lesztek egymásnak. Alázatosság, önbeismerés: ezek legyenek életetek fő paragrafusai. Törekednetek kell egymás szeretetét, rokonszenvét kiérdemelni; az „illik” és „nem illik” jelszavát nem kell erőszakolni, hanem a boldogítani vágyásnak benső érzésével hatni egymásra; ezeket iparkodjatok magatokévá tenni, s ha ezt sikerül valamiképp elérnetek, akkor már a magatok boldogságát is nagy részben elértétek. Ne legyen a ti törekvésetek soha önző, se a ti személyeteknek kedvező cél, hanem legyen az a köznek kedvező: akkor fegyelmezni is tudjátok majd magatokat. Ez annyit jelent, hogy fölmerülő esetekben alkalmazkodni tudtok egymáshoz.
Ne beszéljetek egymásról és egymás ellen, az illetőnek sem távol,- sem jelenlétében, kellemetlenül ható dolgokat. Ne tételezzetek föl egymásról bántó, vagy sértő dolgot. Ne adjatok kifejezést megbotránkozásotoknak - még akkor se, ha testvéretek csakugyan tévedett is valamiben - úgy, hogy az annak fájdalmat okozzon. Türelemmel és szeretettel hallgassátok meg egymást. Ne gyakoroljatok egymással szemben félelmet keltő és kíméletlen bírálatot. Várjátok ki egymás beszédjét a végéig.
Olyan kifejezést ne használjatok, ami a másik értékét kisebbítené, mert egyformának kell magatokat tekintenetek ebben a szóban: „testvér”. Akiben szeretet és alázatosság van, annak mindaz a kelléke megvan, ami az előrejutáshoz szükséges. De mivel kevés bennetek a szeretet s még kevesebb az alázatosság, azért írom néktek ezeket elő. De ha ti ezeket csak papíron hagyjátok, még ha színarany betűkkel írnám is, nem használna néktek.
Írjátok be ezeket szívetekbe és akkor nem lesz szükség semmiféle dorgálásra, sem paragrafusra, sem utasításra; ezek akkor mind fölöslegesekké válnak. Békesség, összhang, imádkozásra kész hangulat uralkodjék köztetek. A többit bízzátok reánk. Ne legyetek idegenkedők se egymáshoz, se hozzánk. Legyetek szellemek, akik egy rövid időre levetik a földi élet nyűgét és az Isten felé vezető úton egymásra találva, örülnek egymásnak.

szemlézte: Bíró László

A következmények eltörölhetetlensége

Lajos, a médum duáljának szelleme Eszter médium által 1955. július 14-én

Angyalom, most tudott volna a Vezetőd jönni. Most már kétséges, hogy jön, mert már nagyon előrehaladott az idő. Isten bár megengedi a Földön mindenfajta léleknek a maga természetében való megjelenését, de mindennek vége is van, még ha nem is látja a közönséges földi ember ezeket az állomásokat, de azért elérkezik az hozzá. Minden kivilágosodik.

Még a föld mélyéből is előkerülnek azok a megtörtént és elrejtett dolgok, amelyeket azt gondoljátok, hogy soha senki nem tud meg. Így ezek is, nagy félelmek között várják ugyan az eshetőségeket és mégis megcselekszik, amit nem kellene. Ez azért van, mert aki egyszer belekezdett a gonosz munkájába, annak már nincs visszaútja a maga erejéből. Annak végig kell csinálnia a maga részét, ha akarja, ha nem, mert az úgy összekapcsolódott egymással, mint egyik láncszem a másikkal. Azért van ez így, nehogy idejében kivonhassa magát.
Az ördögi eszme megkötözi a maga áldozatát úgy, hogy ha látja is a következményeket, már simán nem léphet vissza. Már vállalni kell a szenvedést, a megaláztatást és azért süllyed mindenki mélyen, mert azt hiszi, ha sikerül nyernie, akkor diadalmasan ura maradhat az eseményeknek. Ha ez néha sikerül is egy időre, ezzel csak halasztást nyert a biztos kudarc, mert annál súlyosabb az, amit el kell szenvednie a léleknek.
Hányan csak azért lesznek öngyilkosok, mert azt hiszik, ezzel megmenekülnek a szégyentől és a büntetéstől. A kisebb értékű életben, a Földön igen, de a szélesebb és nagyobb kiterjedésű tudat világában ott vár rá a nagyobb szégyen, a nagyobb szenvedés, és nagyon szeretnék visszacsinálni azt, amit elhamarkodtak. A nagy bűnösöknek a földi élet valamennyi pihenést jelent, mert sokan még boldogok is abban a tudatban, hogy a testi életben nem ismeri őket senki, és nem kell félni a periodikusan visszatérő szenvedésektől.

Olyan nagyon sokat eltakar a test és úgy néz ki az egész élet, mint egy álarcosbál, ahol a lélek bizonyos titokzatosságba burkolózhat, és ebben a titokzatos állapotban talán javíthat is a sorsán valamennyit, de ha kedvező a kapott keret és a szerep, akkor a legtöbb elbukik. Az valószínű, hogy sikerülni fog, ha nem is egészen úgy ahogyan azt te és a Pali (Lásd: A „maradék”-hoz IV. kötetében dokumentáltakat) elgondolta, mert azt ezek a világesemények is megakadályozták, de az akkor is így lett volna, ha ő itt maradt volna a Földön. Sőt, kevesebb lehetőség maradt volna fenn, mint így. Azt majd te meglátod még a földi életedben, mert ez a szétrobbantás úgyis megérett már. A régi elromlott posztó nem bírta az újat, az erőset. Hidd el Kedvesem, az Úr ezeket úgy rendezte el, hogy az a legjobbat hozza ki, amit csak lehet.
Az minden megváltozik, amint csak az idő és alkalom meglesz, hogy az emberek nyilvánosan is a nézeteiket kifejthetik. Jön is, de csak amikor már lehet ismét szabadon beszélni és cselekedni. Minden más vonalon fog futni és ezek a mostani dolgok a maguk valóságában kerülnek napfényre és vele együtt a régiek is, ahogyan megtörténtek. Hiszen akkor is, már erősen homályos volt az egész világ képe, azért lehetett olyan sok sötét dolognak megtörténnie.
A háborúk alatt előjönnek a lélek ragadozói és a könnyű prédára lesnek. Te is ilyen könnyű prédának látszottál a gonosz szemében, mert anyagról volt szó, de senki sem számolt azzal, hogy van isteni elrendezés is az életek milliói között lehet egy élet, amit nem lehet félreállítani. Nézd meg, és az egész letűnt események között látni fogod, hogy ott húzódik láthatatlanul Isten keze által meghúzott vonal, amit nem tudott a legügyesebb és a legravaszabb kéz sem eltüntetni, mert bár a hazugság elöntötte az egészet a maga szennyes árjával, és időnkint győzedelmesen a hullám tetején meg-meg állt, és élvezte a lopott dicsőség uralkodói hatalmát, de jött az igazság a maga egyszerű józanságával és a halál árnyéka elfedte azt a glóriát, amivel a hazugság koronázta meg önmagát.
Ezért ne láss sötéten Kedvesem, ha még olyan mélyen a hullámvölgyben látod is magadat. Az Úr nem hagyja el az övéit, akik nem a maguk, hanem az Úr dicsőségét keresik. Megtéphet a sátáni erők egyes felszínre vetődött eszköze, de az igazság keze dolgozik és kihámozza a maga részére azokat az eszközöket, akiken keresztül tisztán átvetítheti sugarait. És te egy olyan vagy. Maradj ilyen mindig és nem lesz okod megbánni.
Tudom Angyalom, ez már nem tart soká és levetheted a munkásruhát, ami alatt a szép ünneplő ruhád kinövekedett és egyszerre csak azt látod, hogy teljesen felöltözve állsz az Úr lábai előtt, hogy megáldjon és megszentelje a te sokat szenvedett lelkedet és súlyos teherként hurcolt földi életedet. Akkor már ez nem lesz teher, mert az áldásban ragyogó gyémántcseppek hullanak lelki ruhádra és szikrázva hirdetik a szenvedések diadalmas értékét.
És te Angyalom boldog leszel és hálát adsz ezekért a szenvedésekért mind, mert az Úr nem ezekért küldött a Földre, hanem hogy ezeken keresztül diadalra vigyed az Ő akaratát azokban a tudatra ébredező lelkekben, akik melléd álltak és te lelkeden keresztül az ő lelkük is megtelítődött a Szentlélek akaratával, azzal a szent tűzzel, mely a jóért és igazért munkát vállal a bűnök vad rengetegében. Utat vág a vad bozótba és bevilágít a sötét odúkba, fáradt, csüggedt lelkeket vezet a reménység és a hit tisztásaira, ahol nem kell csalódni többé.

Te eljössz, de az út ittmarad és jönnek veled többen, akik boldogan adnak hálát a te szenvedő életedért. Ezt mondom én, aki veled szenvedek minden aljas támadás miatt, de az Úr velem van, és megmutatja azokat eredményeket, melyek ezt kísérik, ezért legyél erős és ne félj soha. A jövő a mienk és azoké, akik veled szenvednek, küzdenek a gonosz árnyaival. Legyél nyugodt, az Úr mindenben veled van és lesz, ha az Ő útjain haladsz.
Isten áldjon meg Kedvesem és ne feledd, hogy én is veled vagyok.

Szemlézte: Bíró László

Allegórikus tanítás a két útról

Médiumi úton kapott szellemi tanítás - Részlet

Minden ember számára, kivétel nélkül, két út nyílik meg. Az egyik út keskeny és messze-messze távolságban egy nagyon szűk kapu látszik, amelyen majd át kell haladni. A másik út széles, kényelmes, a végén tágas kapuval, melyen csak át kell sétálni. (Mt.7,13-14.) Mi dönti el, hogy ki melyik útra lép?
A két út párhuzamosan húzódik, át lehet szólni, át lehet tekinte¬ni egymásra. A széles úton könnyedén, vidáman lehet haladni, szórakoztató élmények közepette, fáradozások nélkül. És mégis, vannak befelé forduló, benső hangokra figyelő emberek, akiknek idegen a széles út zajossága, rikító színessége, és a keskeny útra lépnek. Itt sokszor magányosan vándorolnak. Ruhájukat megtépik az útszéli tövisek, lábukat megsebzik a göröngyök, néha verejtékezve vergődnek át szűkületeken.
Mire az út közepe táján járnak, már olyan koldus formájúak, hogy a széles útról nem egyszer gúnyolódó, csúfondáros megjegyzések érik őket, és sokszor maguk is vágyakozva néznek át azokra, akik még mindig könnyűszerrel lépegetnek. Sokan visszafordulnának, de nem lehet. Ennek a két útnak az a sajátossága, hogy mindig csak előre lehet menni, megfordulni, a tömeggel ellentétes irányba hátrafelé menni nem lehet, mert a tömeg elsodorná, eltaposná.
Egyetlen lehetőség van! Egyik útról a másikra keskeny kis híd vezet át, mintha feneketlen vizek felett pallót fektetnének keresztül, de ezek mindkét oldalról le vannak zárva. Majd vannak idők, amikor ezek a zárak megnyílnak, és szabaddá teszik ezt az összekötő hidat a két út között. Ilyenkor aztán, ha valaki közben meggondolta magát, átmehet a keskeny útról a szélesre, és a széles útról a keskenyre, mielőtt még a kapukhoz érnének.
Azonban tudni kell azt is, hogy a haladni vágyó szellem nem itt vette fel az útirányt a földi életben, hanem jóval előbb lett eléje állítva a két út és a két kapu. És ha akkor rálépett a keskeny útra, akkor itt a menetelésnél ne csodálkozzék azon, ha a kilengéseknél a keskeny utat határoló falak visszakényszerítik az egyenesbe. Ez fájdalmas, mert a falak szilárdak, és csak az erőszaknak engednek. De ha valaki megunván a keskeny úton való vándorlás nehézségeit, erőszakosan átlendülne a széles útra, csakhamar belefáradna az őrült tülekedésbe, mert mind az egész világ ezen jár. Visszavágyódna azon szűk határok közé, amelyek élete partját képezték.
Visszatérve azokhoz a vándorokhoz, akiknek a számára időnként megnyílnak az összekötő hidak, sokan fel is használják ezt a lehetőséget, mely Isten kegyelméből adatik, hogy aki elfárad, az türelmi időt kapjon, és aki nekilendül, az egy magasabb rendű törvényvilágba léphessen. Mert lesz, aki a széles út terméketlen hiábavalóságaitól megcsömörlik és átsurran a keskeny útra, hogy ott tovább járhassa egyszerű, lemondással teli életét. Viszont vannak sokan, akik úgy fáradnak bele a sok kínlódásba és vergődésbe, hogy bizony felhasználják az alkalmat, és átmennek a széles útra. Annál is inkább, mert a kapu, mely már nincs mesze, olyan szoros, hogy nem tudják elképzelni, miként tudnak rajta átvergődni.
Akik eljutottak a kapuig, sokan megtorpannak félelmükben, nem tudván, hogy a túlsó oldalon mi vár rájuk. S hogyha az a néhány bátorlelkű, elszánt, öntudatos úton járó nem volna, bizony a tétovázók közül na¬gyon kevesen lépnék át azt a küszöböt, ott vesztegelve és kitéve az újabban érkezők lökdösésének. De látva a bátrak magabízó tekintetét, beléjük kapaszkodva átjutnak azon a bizonytalannak látszó küszöbön.
Odaát a széles úton kitárva a kapu két szárnya, és nagy trombita¬szóval, nagy hejehujával fogadják az érkezőket. Azok vígan fütyörészve, mit sem sejtve arról, ami a kapun túl vár rájuk, lépik át a küszö¬böt. Azért itt is látni olyat, aki megtorpan, ijedten néz át a má¬sik oldalra, és egy bizonytalan érzése támad, nem lett volna-e jó át¬menni a szoros kapuhoz, hiszen akik odáig eljutottak annyit szenved¬tek, ki tudja, nem várja-e őket valami jobb, és számukra, akik vidáman járták az utat, nem jön-e annak a böjtje a kapun túl?
De akik itt megtorpannak, nem sokáig gondolkozhatnak, mert akik tolongva jönnek utánuk, nincsenek tekintettel rájuk. Amint egy-egy nagyobb tömeg át¬haladt és mögöttük becsukódnak a nagy kapuszárnyak, a vidám társaság körül megváltozik a világ. Sötétség fogadja őket. Riadtan néznek egy¬másra és elcsendesednek. Kellemetlen, hideg és rideg fuvallatok emel-kednek valami mélységből, és didergetik meg őket. Hogy ebből kimene¬küljenek, egyre előbbre tolonganak, türelmetlenül taszigálva egymást. De az út egyre szűkül, némelyik megcsúszik, lezuhan, már jajveszéke¬lés is hallatszik, úrrá lesz a kétségbeesés, de itt már nem lehet segíteni rajtuk. Ő tudja, az Örökkévaló, hogy mikor kell elölről kez¬deni a vándorlást.
A szoros kapun túljutottak, akik szívszorongva lépték át a küszö¬böt, egyszeriben látják, hogy napsugaras út szélesedik előttük. Virágillat és jótékony szellő simogatja őket. Barátságos, hívó kezek integetnek, akik utat akarnak mutatni, és ha egy-egy idegenvezető köré csoportosulnak, az elindul velük kimondhatatlan szépségek felé. Egyik-másik, akinek nagyon tövises volt az útja, akinek súlyos terheket kel¬lett cipelnie, felujjong az elragadtatástól és a meghatottságtól, térdre esve kiáltja: óh, Uram, nagy vagy Te, hála kegyelmedért, di¬csértessék a Te neved mindörökké
„Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják.” (Mt.7,13-14.)
szemlézte: Bíró László

2021.januári szellemtani hírlevél

Tartalomjegyzék


Új videó tanítások (Makk István) 2
Golgota. Mediális közlés 4
Asha 8
A törvény ereje és a kegyelem. Mediális közlés 10
Föllebben a fátyol. Legfensőbb birodalmak. 19
Tanít a szellemvilág. Három üzenet a szellemvilágból. 21
Fogadalmak (Újév) 23
Eltűnt a szellemtani csoportom, és egyéb problémák! 26
Új magyar közösségi oldal, facebook alternatíva! 28
Ajánlott havi web. lapok 31



https://onedrive.live.com/view.aspx?resid=8627752B1B3312C8!116165&ithint=file%2cdocx&authkey=!AJClvAmOG5Nk-vU

https://data.hu/get/12741382/SBK_Hirlevel_191.doc

Somogyi Péter: Azt tudjuk, hogy igaz, de tényleg jó lenne, ha igazolnák is, tudományosan.
Gyógyító szavak

Grazyna Fosar és Franz Bludorf rámutatott arra, hogy a DNS-t, bizonyos frekvenciájú szavak befolyásolják és újra-programozhatják. Ezek a felfedezések egy új típusú orvostudománynak nyitják meg kapuit, melyben a DNS-t bizonyos kulcs-szavakkal és frekvenciákkal újra lehet programozni, vagyis feldarabolás vagy bizonyos gének helyettesítése nélkül. A genetikai sebészetnek, méltó konkurenciája jelent meg tehát! Az emberi DNS, csupán 10%-át használja fehérje előállításra. Csupán e kis része képezi a nyugaton ismert és népszerűsített kutatások tárgyát. A fennmaradt 90%, ballaszt-anyagnak van nyilvánítva, melynek semmilyen jelentősége nincsen. Ennek ellenére, az orosz kutatók meg vannak győződve arról, hogy a természet egyáltalán nem pazarló, ezért nyelvészekkel és genetikusokkal karöltve elhatározták, hogy felfedezik az emberi DNS fennmaradt részének valódi szerepét. E kutatások eredményeinek következtetései forradalmiak!
Ennek megfelelően, az emberi DNS, nemcsak testünk felépítéséért felelős, hanem információ raktárként és kommunikációs csatornaként is szolgál. Vagyis egyféle Internet. Az orosz nyelvészek felfedezték, hogy az egész genetikai kód, főképp a nyugaton fölöslegesnek ítélt 90%, az emberi nyelvek szabályai szerint működik. Ily módon, összehasonlították a nyelvtani szabályokat (a szavak és mondatok képzési módját), ezek sémáit (egy bizonyos nyelvben használt értelmezés tanulmányozása) és az alapvető nyelvtani szabályokat. Felfedezték, hogy a DNS alkaloid/alkáli molekuláira, az emberi nyelvekben használt nyelvtani szabályok érvényesek. Más szóval, az emberi nyelvek, nem véletlenszerűen, hanem a DNS eredményeként jelentek meg.
Piotr Gariaev, orosz biofizikus és biológus és kollégái tanulmányozták a DNS vibrációs viselkedését is, vagyis bizonyos frekvenciák hatását erre. Következtetésük elképesztő: az élő kromoszómák, pontosan holografikus számítógépekként működnek, a DNS belsejében létrehozott endogén lézer- sugárzás hatására! Vagyis sikerült nekik, bizonyos vibrációs modellt előállítaniuk a DNS-t és a genetikai információt befolyásoló lézer sugár segítségével. És, akkor, amikor a DNS szerkezete az emberi nyelv szerkezetével azonos, direkt szavakat és mondatokat is lehet használni a DNS módosításához, melyhez semmilyen kódfejtés nem szükséges. E dolgot kísérletileg bebizonyították! Az élő DNS (a szövetekben nem pedig “in vitro”), határozottan reagál a szavak és mondatok által gerjesztett lézer sugarakra, a rádióhullámokra is, ha megfelelő frekvenciát használunk. Ezzel tudományosan magyarázható a kijelentések, autogén tréning, hipnózis és pozitív gondolkodás erős hatása az emberre. Tehát természetes és normális az, hogy a DNS reagál a nyelvezetre. Mialatt a nyugati kutatók sebészeti eljárásokkal bizonyos géneket vonnak ki a DNS láncból más helyekre beműtve ezeket kísérletezés céljából, addig az oroszok lelkesen dolgoznak azon berendezéseken, melyek lehetővé teszik a sejt anyagcsere befolyásolását rádió és ennek megfelelő fény frekvenciákkal, bizonyos genetikai bántalmak kijavításáért.
Gariaev tudósainak csoportja sikerült bebizonyítsa, hogy ezzel a módszerrel megjavíthatók, az X sugarak által károsított kromoszómák. Mi több, felfogtak bizonyos információs modelleket az egyik DNS-ből és ezt továbbították egy másiknak, ekképpen sikerült átprogramozniuk ennek sejtjeit, egy másik genommá. Ily módon átalakítottak béka embriókat – szalamandra embriókká, csupán a megfelelő információs modell átadásával! Ily módon, az egész információ átadódott, semmilyen mellékhatás nélkül, amilyenek a nyugati gyakorlat során gyakran előfordulnak. Ez nyilvánvaló módon az orvostudomány egyik legnagyobb forradalmi ugrása, mely minden bizonnyal meglepő változásokkal fog járni. Látványos eredményeket értek el egyszerűen vibrációkkal és nyelvezettel, a bizonyos módon barbárnak számító molekuláris sebészeti beavatkozási technikák alkalmazása helyett. Ezek a kísérletek rámutatnak a vibrációs genetika végtelen potenciáljára, melynek nyilvánvalóan nagyobb hatása van a szervezet működésére, mint amit a DNS biokémiai folyamatainak alkáli részlegének (az egész 10%-nak) tulajdonítanak.
A spirituális és ezoterikus mesterek, már évezredekkel ezelőtt tudták azt, hogy az emberi test beszéddel: szóval és gondolattal programozható. Most tudományosan is megmagyarázták és bebizonyították ezt a dolgot. Természetesen, a megfelelő frekvenciát kell alkalmazni. Éppen ezért nem mindenki sikeres, sem ugyanolyan mértékű sikereket nem tud elérni minden egyes alkalommal. Az embernek dolgoznia kell belső folyamataival, hogy bizonyos spirituális érettséget érhessen el ahhoz, hogy direkt és tudatos kommunikációt hozhasson létre a DNS-el. Az orosz kutatók egy olyan berendezés kidolgozásán dolgoznak, mely biztosítja a sikert, megfelelő frekvencia használatánál.
Lőrinc Imre Farkas: Az ima, a meditáció, a zsolozsma, a mantra sejtek szintjén, s azon túl is is hat. Ezért nem mindegy milyen nyelven, hangon, tónusban beszélünk!

UI:

Spiritualitás Tudománya Magyarországi Közössége
https://www.youtube.com/c/Spiritualit%C3%A1sTudom%C3%A1nyaMagyarorsz%C3%A1giK%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9ge

Halálközeli élmény Platón tollából, Kr.e. 380-ból

A görög filozófus, Platón rögzítette a világ első visszatérését az életbe Egy Er nevű katona vesztette életét a csatában. Miután összegyűjtötték a holttesteket, látták, hogy még 10 nap után sem kezd el az ő földi maradványa lebomlani. Újabb két nappal később, a saját temetésén ébredt fel, 12 nappal a halála után.
Leírhatatlan energiákat észlelt, fények és hangok egészítették ki élményeit. Elmondása szerint a túlvilágon a helyes utat követők elnyerik jutalmukat, míg a bűnösök szenvednek.


Milyen "klinikai halált" tapasztalt infarktussal egy ember...? ("Két világ között")
A legjobban dokumentált eset:
A tanulmány által leghitelesebbnek és legjobban dokumentáltnak tartott eset egy 57 éves szociális munkás férfié. A páciens aprólékosan beszámolt a szívmegállást követő eseményekről (például a nővérek munkájáról és a szobában található berendezésekről). Két csipogást is hallott, amelyet az egyik gép adott ki. Ez azért számított fontos információnak, mert a csipogások között eltelt idő három perc volt, így a kutatók ebből meg tudták állapítani, hogy az élmény mennyi ideig tartott.
„A férfi esete azért is kiemelendő, mert a halállal kapcsolatos élményeket eddig csak olyan hallucinációs tünetekként kezelték, amiket a beteg közvetlenül a szív megállása előtt, vagy az újraélesztést követően él át. Az eddigi ismeretek szerint az agyműködés a szív megállását követően 20-30 másodpercen belül megszűnik. Mivel nincs agyműködés, az érintettek nem tudják felidézni az ekkor történt eseményeket. Az 57 éves páciens élményei azonban a szívmegállást követően történtek, ráadásul nem illúzión, hanem valós eseményeken alapultak, amelyeket hiteles szemtanúk is alátámasztottak” – mondta Parnia.
Túllépni a hagyományos megközelítésen:
„A halál nem egy pontosan meghatározható pillanat, hanem egy olyan folyamat, amelyet szerencsés körülmények között vissza lehet fordítani. Ha a pácienst sikerül visszahoznunk, akkor szívmegállásról, ha nem, akkor halálról beszélünk. A mostani tanulmányban szerettünk volna túllépni a halálközeli élmények eddigi érzelmektől túlfűtött megközelítésén, és tudományosan megvizsgálni, mi is történik, amikor meghalunk – mondta dr. Sam Parnia, a New York-i Állami Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.
A kutató szerint az eredmények arra utalnak, hogy ezután többé nem szabad előítéletesen közelíteni a témához, és tudományos vizsgálatok szükségesek a halállal kapcsolatos élmények pontosabb megértéséhez. A tanulmányt a Resuscitation című szaklapban tették közzé.

UI:

PUTNOKI TIBOR: AZ EMBERRŐL ÉS A SZERETETRŐL - EGY KLINIKAI HALÁLÉLMÉNY MARGÓJÁRA
https://www.youtube.com/watch?v=z7TrzvaqpCk&fbclid=IwAR0MixaKMebtASA_rXWtmTiUjBZAzvE3KcZGGVydk2bcmjFONb0ZbZCab7E

A mértéktelenség következménye - Felvezetés

Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 1999. október 10.

A mértéktartástól függ az is, hogy az ember hogyan él. A Földön a legnyilvánvalóbb problémát az emberek életében a szegénység és gazdagság adja. Sok-sok nyomorúság, háború, öldöklés, harag, bosszúállás, szenvedés, betegség a következménye a mértéktartás nem ismerésének és be nem tartásának. Végeredményben ennek révén jönnek létre a szegénység és gazdagság állapotai is.

Az Úr több helyen és több ízben beszél erről, mert Maga is tudta és látta, hogy milyen sok nehézségnek és rossznak gyökere ez a földi életben. A Példabeszédekben olvashatjátok: „szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.” Valamint az Úr azt is mondja a gazdag ifjúnak: „add el és oszd el mindenedet, vedd fel a keresztedet és úgy kövess engem.” Azután az Úr beszél arról is, hogy a tevének könnyebb átjutni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni a mennyek országába.
Ha csupán egy ember vesz el a közösből néhány milliót, már az sem egyetlen ember szegénységét vonja maga után, hanem sokakét. Sok ember meg tudna élni abból a gazdagságból, amit egy-egy ember a maga számára felgyűjt. Sajnos többnyire, akik felgyűjtik az anyagi javakat azok az ellentét szolgálatában állnak; ezek a javak nem kerülnek vissza azokhoz, akiktől azt elvették, és nem is olyan ügy érdekében használják fel azokat az értékeket, azt a gazdagságot, aminek az érdekében azt feltétlenül fel kéne használniuk.

Az Úr semmit sem vett el vagy fogadott el e világtól, mert e világ, az ellentét világa. Amit az ember itt elvesz; azt tulajdonképpen az ellentét adja néki, hogy ezért leborulva imádja őt. Tehát éppen ezért az emberi léleknek, - mint mondottam - elsősorban a mértéktartást kell megtanulnia. A mértéktartáshoz vezető út az embernél a lemondani tudás elsajátítása, ami pedig végső soron az áldozathoz vezet.
Ma nincs az emberekben erkölcsi gátlás, ami a megkívánt dologtól őket képes lenne megtartóztatni. Mindenképpen abba az irányba tör, ahol megszerezheti, azt amire vágyik. Ha valaki társadalmi beállítottságánál fogva jelentéktelen szerepet tölt be, aránylag kisebb pusztítást visz véghez a mértéktelenségével, azonban akkor is árt magának vele. Az ember egy pillanatra se képzelje azt, hogy győzött, amikor valahol előnyhöz jutott, ha valahonnan elvette azt, ami nem őt illette meg, amivel esetleg megalapozta a későbbi gazdagságát. Ne higyje, hogy azt az igazság törvénye nem tartja számon; ne higyje, hogy azt tisztára lehet mosni az igazság törvénye előtt, mint ahogyan tisztára mosnak valakit a földi törvények előtt!

Tehát azzal, hogy az ember megkívánja és elveszi azt, ami a másé, árt elsősorban önmagának, de nehézségeket zúdít azokra is, akiktől azt elvette. Amikor a társadalomban vagy a vallásoknál vezető szerepet betöltő egyének, a jónak megvalósítására kínálkozó lehetőségeket emberi énjük kényelmessé tételére használják fel, a károk óriási méreteket ölthetnek. Népek, nemzetek esetében az ilyen egyének eljárásai következményeként jönnek létre a forradalmak és a háborúk, amelyekben bővelkedett a ti XX. századotok is.

A Földön az ellentét azoknak az ölébe dobja az anyagi javakat, akik őt szolgálják és eszük ágába sem jut, hogy ők azokkal az értékekkel a köz javát és az emberiség haladását szolgálják és az úgynevezett okos, intelligens, tanult ember is minden tudományával önmagát akarja boldogítani, hogy neki szerepe, neve, rangja, anyagi javai, elismerése legyen a társadalomtól.

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

A mértéktelenség következménye
Adai mediális közlés - Alázatosság - 2020 nov. 30.
Egy 56-os fiatal hős szellemének közlése
Isten és a Sátán
HANG - Egy kapcsolatról
Őrangyalok
PLINIUS -Egy kivülálló véleménye a keresztényekről

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4t7KolGElYlYZfeEA?e=RA4Fmw
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGh4tFkKW8CY4bk2T69Q?e=4GG7iE
Karsay István 2021 januári szellemtani hírlevele - SBK Hírlevél 191

https://www.youtube.com/channel/UCBFuwaVt6sNC5aqUPrn2qZg
Evangéliumi spiritizmus – Hangoskönyvek (Készülőben)
A Névtelen Szellem bölcsészete könyvsorozat néhány kötetét egy Nagyváradi szellemtanos csoport tehetséges és elkötelezett fiatal tagjai felvállalták,
hogy megjelentetik hangoskönyv formában a jutubon, illetve mp3-as formában letölthetően a tárolóból.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tZ-OQKFVz60DX4CQ?e=ZqWzdd
Névtelen Szellem_Hit, remény, szeretet - Hangoskönyv (teljes) mp3 (Lilla)

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tnWvSizMgG6qgknA?e=xKUTdC
Névtelen Szellem_A mai kor vallása – Hangoskönyv (teljes) mp3 (Csongi)

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tXYk4jMD2x4LykIA?e=7Bqz31
Névtelen Szellem_Közlemények I kötet - Hangoskönyv mp3 (Gergő)

Készülőben: Az utolsó óra munkásaihoz (Lilla); Elszórt kalászok (Levente)

https://www.youtube.com/watch?v=AshprEyVUN0&t=2s
A férjem lánya – Romantikus családi film

https://www.youtube.com/watch?v=vQ_H87EYtEk&t=4s
Édes mostoha – Romantikus film

Bíró Laci barátai elkezdték feldolgozni a szellemtani irodalmat Hangoskönyv formába, köszönet érte, nagy munka!

Névtelen Szellem_Hit, remény, szeretet - Hangoskönyv (teljes) mp3 (Lilla)
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tZ-OQKFVz60DX4CQ?e=ZqWzdd

Névtelen Szellem_A mai kor vallása – Hangoskönyv (teljes) mp3 (Csongi)
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tnWvSizMgG6qgknA?e=xKUTdC

Névtelen Szellem_Közlemények I kötet - Hangoskönyv mp3 (Gergő)
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4tXYk4jMD2x4LykIA?e=7Bqz31

Evangéliumi spiritizmus youtube csatorna
https://www.youtube.com/channel/UCBFuwaVt6sNC5aqUPrn2qZg

Evangéliumi spiritizmus youtube
https://www.youtube.com/watch?v=dUawQrq562U&list=UUBFuwaVt6sNC5aqUPrn2qZg

Készülőben: Az utolsó óra munkásaihoz (Lilla); Elszórt kalászok (Levente)


és egy érdekes film:

A mission mangal cimű film, az indiai mars expedicióról szól. Hatalmas kitartás, elszántság jellemzi ezeket az embereket.
2 dolog amiért megosztom: egyik, egy mondat: kudarcot gyászolni időpazarlás. érdemes ezen elgondolkodni, mert sok ember az ellenkezőjét teszi, és ezzel árt magának.
még egy: egy párbeszéd anya és fia közt. Fiú kérdezi, miért imádkozol annyit, mikor a tudomány az életed? mire az anya azt feleli: hiszem, hogy a tudomány fölött van egy magasabb hatalom.
Letölthető, megnézhető
http://hundia.hu/2019/11/06/mission-mangal-2019/?fbclid=IwAR1Bnh7InbKZoOdZ7IJz65sRFDnoX50flQYfES_LxlJWU3rJ7tHVcV3vbyY

Ada mediális közlés. Újévi köszöntő - Szentlélekre való hagyatkozás

Drága gyermekem az Úr Jézusban!

Ismételten elmúlt felettetek egy esztendő és vizsgáljátok meg magatokat, hogy mekkora eredményeket valósítottatok meg önmagatokban az elmúlt évben. Ha visszatekintetek sok évszázaddal előbbi időkre és összehasonlítjátok a mai embert az azokban a korokban élő emberekkel, akár a ti saját hajlamaitokkal, mit tudtok megállapítani?

Mi azt mondjuk, hogy az ember évszázadok, sőt évezredek óta nem változott szinte semmit, vagy legalább is nagyon keveset, mert ugyanazok a hajlamok jelen vannak a mai ember lelkében is amelyekből annak idején reagált egy - egy kísértésben. Ugyanazok a negatív tulajdonságok vannak jelen a mai ember szívében és lelkében is, mert szinte semmit sem változott a mai ember lelki ábrázata, csak a külső körülmények változtak meg, amelyek még széleskörűbb lehetőséget kínálnak fel a hajlamok kiélésére. A mai embernek gyermekem, sokkal nagyobb a kiélési lehetősége, mint sok évvel ezelőtt. Mindezt azonban ő maga termelte ki saját magának a hajlamai kiélése révén és építette tudatosan éppen azért, hogy ő maga is mélyebben süllyedhessen alá, valamint, hogy másoknak is nagyobb esélyt teremtsen meg az elbukásra. Ezáltal még nagyobb felelősség terheli a lelkét.
Ez az össz emberiség mai állapotának képe.

Ha azonban valamennyire is külön igyekszünk választani azokat, akik Krisztust szívből követik a Golgotára, a Krisztust felületesen követő és a világi emberektől, habár igaz, Krisztust követő ember kevés van, a többi emberben igen erős tulajdonságként van jelen például a hatni vágyás, mint az egyik domináló és romboló tulajdonság. Sajnos igen szomorú ez a látvány. Ti is tudjátok azt, hogy az embernek csak a megvalósított pozitív eredményei azok, amelyekkel pozitív hatásokat képes kiváltani más lelkekben, egyébként a többi üres szó a végtelenben, és mégis sok esetben az ember minden erejével arra törekszik, hogy a másokban olyan hatásokat váltson ki, amely mögött még nem áll kellő mélységű és aprólékos lelki munka. Az ilyen lélekből kibocsátott hatások olyanok mint az esőben a víz felszínén keletkező buborék, ami az egyik pillanatban még van, de a másik pillanatban már megsemmisíti egy következő esőcsepp és még az emléke sem marad meg a gyorsan forrongó időjárás viszontagságai miatt. Ami ebből a hatni - vágyásból adódik mint negatív magatartás, az az, hogy az ember önfeledten szórja a saját lelkében ki nem dolgozott igazságokat, amellyel a másikra olyan terheket rak, amelyeket még a maga lelkében sem tudott megvalósítani, de a másik ember sem, éppen azért, mert az elméleti tudás még nem vált gyakorlattá, de mivel a tudás kötelezi a másik embert is, ebből kifolyólag a másik bukását segítheti elő egy kiforratlan igazság továbbítása, a túl-aktivitásból kifolyólag.

Ezért arra kérünk benneteket, hogy legyetek óvatosak az isteni igazságok terjesztésével, mert nem biztos, hogy mindig pozitív az eredmény ilyen esetben. Komolyan meg kell vizsgálni, hogy mi származik hatni - vágyásból és mi a Szentlélektől, mert az első lehet báránybőrbe bújt farkas, ami senkinek sem hoz előrehaladást, csak bukást. Az isteni Igazságok terjesztése az nem olyan mint az iskolai tananyag előadása az iskolában, mert a hitigazságok terjesztéséhez Szentléleknek, míg az iskolai tananyagnak az előadásához, inkább a felsőbb tanügyi szerveknek történő engedelmességre van szükségetek.

Minél inkább fel tudjátok ismerni a két megnyilvánulás között kezdetben a még hajszálnyi különbséget, annál hathatósabb lesz a munkátok, mert nem biztos, hogy mindig a sok anyag érinti meg az emberek lelkét, hanem a Szentlélek ereje. Ahhoz, hogy működőképessé váljon ez az Erő, nektek magatokban kell kitermelni a Neki megfelelő csatornát. Ugyanis tudjátok azt, hogy az ember semmit sem kap Istentől készen, hanem mindennek csak a magvát kapja meg és neki kell a magot kicsíráztatni, felnevelni és fává növeszteni, hogy az Ég madarai, vagyis a Szentlélek fészket rakhasson rajta, mert hát az emberfia a magvető!, Ő az Ige magvát hinti szét a nyitott szívekbe. De bizony, ahhoz hogy egy mag elérje a teljes kifejlett állapotát, bizony nagyon sok viszontagságnak van kitéve, nagyon sok ellensége van, amit magának a tulajdonosnak kell mellőle kigyomlálni, hogy a nemes magtól semmilyen káros növény ne vonhassa el az éltető nedveket.

Isten az ő nagy szeretete révén küld fénysugarakat az emberi lélekbe, annak érdekében, hogy mihamarabb és minél élesebben megláthassa a gyomokat a nemes palánta mellett, de sajnos az ember sok esetben éppen az ellenkezőjét olvassa ki a dolgokból. Ez a villanás viszont nem folytonos, hanem szakaszos, nem folyamatos ezért az egy - egy ilyen alkalmakkor kapott világosságot, vagy legalábbis annak a hatását meg kellene tudni őriznie az emberi léleknek a következő világosságig, csak ez nagyon ritkán sikerül. Mivel ez a villanás olyan mint az éj sötétjében megjelenő villámlás, amelynél az ember pillanatra bevilágítva látja az előtte lévő utat, de a következő pillanatban már teljes a sötétség, ezért igen nehéz a továbbhaladás, mert csak a fény által megvilágított út emlékére való hagyatkozással lehet haladni tovább.
Ezért hát kedves gyermekem, nagyon becsüljétek és őrizzétek meg a Szentlélek világosságánál átélt dolgaitokat és ne vétkezzetek Ellene, mert a személyre szabott üdvösségetek függ Tőle.

Kedves gyermekem ez csak az egyik rejtett hajlam veszélye a sok közül amelyről említést tettem, ami a hívő ember lelkének redői alatt meghúzódik, míg a másik ennek a fentebb említett hajlamnak a mozgatórugója, ami nem más mint az irigység. Kendőzve, a „hívő” emberek között „szent irigységnek„ nevezik, pedig az Úr, soha sem avatott szentté egyetlen egy pokolba vivő hajlamot sem, sőt mi több nagyon keményen bánt a megátalkodott bűnösökkel:
„Ti viperák fajzatai, olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok!”
De a bűneiknek súlya alatt méltán szenvedők felé viszont nagyon gyengéd szeretettel viszonyult:
„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve, én felüdítelek titeket.
Az irigység olyan bűn, amely nehezen észrevehető és mégis nagyot tud rombolni a lélekben. Sok bűnös cselekedet mozgató rugójaként van jelen az emberi lélekben. Ahelyett, hogy örülnének a hívő emberek egymás elért eredményeinek, inkább egy egészségtelen versengés alakul ki és meg akarják semmisíteni más lelki előrehaladottságát csak azért, mert azt hiszik, hogy ha a másikat lealázzák és mindenáron lekicsinyíteni igyekeznek, azzal ők maguk nagyobbnak látszanak.
Az irigy ember azt hiszi, hogy ha mások lámpását kioltja, azzal ő, az ő lámpásával be tudja világítani azt a sötétséget, amelynek a bevilágításához Isten szerint több léleklámpásra van szükség. Abban a hitben él az ilyen ember, hogy ha más lámpásokat kiolt, vagy legalább is elhomályosítani igyekszik, akkor az övé jobban fog világítani és messzebbre látszik el a fénye az ő szövétnekének, pedig ellenkezőleg működik a dolog. Minél többen vagytok olyanok, akik némi világosságot tudtok nyújtani, annál nagyobb lesz a világosság, még ha kicsit különböző színűek és erősségűek is a bennetek rejlő világosságok. Minél több gyertyát egymás mellé helyeztek, annál nagyobb lesz a sötétséget megvilágító fényerő és ha megfigyelitek, ha több ilyen világító eszközt egymás mellé helyeztek, akkor egymásnak a lángját húzzák felfelé, azon egyszerű oknál fogva, hogy a kitermelt hő felfelé emelkedik és ez az áramlat emeli a másik gyertya fényét is felfelé és ezáltal is nő a világosság. Álljatok egymás mellé lélekben, hogy Istenre hagyatkozva minél több világosságot sugározhassatok széjjel a sötétségben.

Mindennek okáért kérlek benneteket, hogy igyekezzetek kiegészíteni egymást, mert csak akkor alakul ki közöttetek az összhang, az egység és a harmónia, ha mindenki a saját területét bevilágítani igyekszik és nem egy valaki akarja az egész terepet láthatóvá tenni a sötétségben, mert mint azt már mondtuk is, hogy az igazság terjesztésének árnyéka, ill. lelki terhe van és egy ember sincs olyan erős közöttetek, hogy a saját maga terhe mellett más léleklámpás terhét is eredményesen el tudja cipelni. De ha mégis irigységből ezt szeretné, akkor sajnos a két kereszt súlya alatt össze fog omlani a nagyra törekvő ember és a földre fog rogyni, mert amely terhet Isten két, vagy több ember számára tervezett, azt egy ember nem fogja tudni elhordozni. Istennek viszont az a célja, hogy minél több alkalmas ember dolgozzon, mert mint mondtam a világosságnak itt a földön árnyéka is van és minél nagyobb a fényetek, annál nagyobb árnyéka van, amit nektek kell elhordoznotok a vállaitokon. Aki nem viseli ezeket a terheket, annak a világossága lassan elhalványodik a ránehezedő át nem emésztett terhektől, illetve negatív erőktől és lassacskán „vak vezet világtalant és mindketten gödörbe esnek.”

Jól vigyázzatok erre gyermekem(!) mert az alázatosság hiánya túlkapásokra ingerelhet benneteket, amelyeknek a lelki terhe alatt nagy valószínűséggel össze fogtok omlani és aztán elferdülés lesz a vége a dolgoknak.
Kedves gyermekem, igyekezzetek odafigyelni a lelketekből feltörő érzésekre, mert nagyon sok alkalommal két, vagy annál több érzés tör fel a lelketekből, azzal a céllal, hogy különbséget tudjatok tenni az eredeti és a félig eredeti hangok között. Kérjétek Istentől az alázatosság ajándékát és mindjárt tisztábban fogtok látni és érezni.
Nem akar ez feddés lenni, hanem szeretetből történő figyelmeztetés az egyéni üdvösségetek elérése érdekében.


Most Isten veletek.

Egy névtelen barátotok a szellemhazából.

UI:
Adai audió mediális közlések:
https://onedrive.live.com/?authkey=%21ADvidet2Ku9JXME&id=8627752B1B3312C8%2158937&cid=8627752B1B3312C8

Jézust mindennél jobban kell szeretnünk

Részlet Kempis Tamás „Krisztus követése” című könyvéből

Boldog, aki megérti, mit jelent Jézust szeretni, s önmagunkat megvetni Jézusért. Mindent, ami kedves, el kell hagynunk a kedvesünkért, mert Jézus azt kívánja, hogy csak őt szeressük minden fölött. A teremtmény szeretete ingatag és megbízhatatlan, Jézus szeretete hűséges és állandó. Aki teremtményhez tapad, elesik az esendővel: aki Jézust öleli át, örök támaszt talál.
Őt szeresd, őt nyerd meg barátodnak, ha mindenki elhagy, akkor is veled marad, s holtodban veszni nem enged. Egyszer mindenkitől el kell szakadnod, ha tetszik, ha nem. Éltedben, holtodban Jézushoz ragaszkodj, az ő hűségére számíts, mert egyedül ő lehet segítségedre akkor, amikor minden elvész. A te kedvesed olyan természetű, hogy vetélytársat nem tűr maga mellett, egymaga akarja birtokolni szívedet, királyként elfoglalni azt saját trónusa gyanánt. Ha értenél ahhoz, hogy minden teremtménytől megüresedj, Jézus szívesen laknék veled.
Majd mindennek vesztét láthatod, amit Jézuson kívül emberekre építesz. Ne bízz a széltől ingatott nádban, ne támaszkodjál reá, mert minden ember akár a fű, elhullik minden dicsősége, mint a mezei virág. Hamar megcsalatkozol, ha csak az emberek külső viselkedésére figyelsz. Ha csak másokban keresed vigasztalásodat, hasznodat, többször látsz kárt, mint gyarapodást. Ha mindenben Jézust keresed, bizonnyal megtalálod Jézust. Ha pedig magadat keresed, vesztedre magadat találod mindenütt. Mert az az ember, aki nem keresi Jézust, többet árt magának, mint az egész világ és minden ellensége.

szemlézte: Bíró László

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4wF6faKIzAedlhgSw?e=r4a197
„Égi világosság” folyóirat 1937-es számai letölthetően a tárolóból.
Itt Nagyváradon Csongi barátom találta meg ennek a folyóiratnak néhány régi példányát
és alakította elektronikus formába, hogy megosztható legyen a tárolóból.

A spiritizmus az utolsó idők ajándéka

Részlet a Névtelen Szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből

Most ezekben az időkben - amikor minden úgyszólván válságot él át a Földön - mert ha nem is látjátok, de érzitek, hogy közeledik a világ ahhoz az időhöz, amikor mindenki megkísértetik.
Nagyon nagy figyelemmel kell lennie mindig azoknak, akik az Úr útján akarnak járni, hogy milyen érzéshullámok lepik meg lelkét, mert ilyenkor nem mindig a saját énjének kivetítődése az, amit érez, hanem az átvonuló éterikus testek közelségének hatása az, mely néha idegenszerűen hat a kedélyre és az egész lelkivilágra. Azután elmúlik nyomtalanul, mint a köd és pára. Nem egészen vagytok összehangolódva és valamennyire meg is kell szokni egymás szellemi környezetét úgyszintén a szellemfluidoknak is ki kell egyenlítődniük egymással.

Most ne vegyetek semmit egészen komolyan, mert ez mind átmeneti állapot. - Ők, a szellemek is érzik, hogy valami hiányzik, de nem tudják, mi az. Majd meg fogják ők érezni és amikor áthangolódtak, akkor már tudják, hogy mi volt a hiba. Természetes, hogy jobb, de ez is átmenet még. Ők éppen úgy ki vannak téve a fluidi átvonulásoknak, mint az emberek, mert ők is ebben a zavaros és sűrű atmoszférában élnek, de amint a kiválasztódáson lassan átmennek, úgy osztályozódnak és szférái munkában vesznek részt, hogy megrögzíthessék helyzetüket ott, mert akkor már nagyon otthonos érzés fejlődött ki bennük.
Ebben a helyzetben már ragaszkodnak megszerzett eredményeikhez és dolgoznak előmenetelükön. Akkor már annyit jelent ez nekik, mint a Földön végzett főiskolai tudomány. Ott is tanulnak és végeznek bizonyos tanulmányokat, hogy emberi életük feladatait hogyan fogják megoldani, mert többen megsejtik, hogy csak próbatétellel jutnak előre. Ez a próba juttatja egy-egy állomással előbbre azokat, akik már elméletileg nagyszerűen megoldották feladataikat.
Óh, nagyon élénk és lüktető élet van a szférákon. Nem a síri csend és nyugalom, mint azt a Földön elképzelik, de boldog békesség uralja az egész egyöntetű törekvést és munkát, a bizonyosság békessége és mindennek a türelmes kivárása az, ami még a leglázasabb készülődésben is biztonságot nyújt.
A hasonlók egyöntetű törekvése bizonyos cél eléréséért - bár sokszor megoszlik véleményük - és ez természetük szerint többször elkülönülést és széttagozódást hoz létre, de ez nem jelenti azt, hogy nem fognak egymásra találni. Minden szférának megvan a maga igazságosztó szervezete, és ha ütközés van - mint ahogyan van is - annak nyomban meglátszik a következménye.

Ezt áttanulmányozva mindenki nagyon igyekszik ezt elkerülni. Ezt annál is inkább megteheti, mert vágyai és törekvései szerint élhet. Sehol kényszer, vagy erőszak nincs, csak elhordozása a következménynek. A büntetés is csak annyi, hogy mindig lejjebb süllyed a nemkívánatos állapotba. Csak javulással juthat előre a szellem. Azokat, akik még nem képesek beleilleszkedni ezekbe a törvényekbe, azokat, mint gyűjtő csatornákban - elkülönítik a munkálkodó rétegektől és a kívülvalókhoz - vagy a ti szavaitok szerint - a selejtesek közé számítják.

Minden szférának van ilyen külső gyűjtőtábora, ahonnan vagy egy alsóbb szféra kisebb értékű munkásaihoz, vagy éppen ennek is a gyűjtőtáborába száműzik. Itt nincsenek megbízatások, hanem állapoti tengődő életek folynak, mert nincsen tiszta fogalmuk semmiről. Itt vannak javító helyek, ahol azok, akik önakaratuk szerint nem tudnak javulni, ott megtanulnak sok mindent, persze szenvedve és jajgatva, mert a törvénytelenségbe beleszokott léleknek minden megmozdulása ütközést jelent egészen addig, amíg meg nem tanulja az alkalmazkodást. Éspedig nemcsak a tettetés szerinti alkalmazkodást, hanem a valóságosat.
A hitben élők hamarabb tanulják meg, a hitetlenek későbben. Egy-egy testöltés nagy pihenőt jelent, de egyben próbát is, mert ha elbuknak, ismét csak a külső nehéz élet várja őket, esetleg súlyosbítva azokkal a következményekkel, melyeket a szabadságban megteremtett a maga részére.
A földi élet szenvedése, nyomorúsága sem olyan elviselhetetlen, mint a szellemi életé. Azért vannak a földi szférák túlzsúfolva megtérni vágyó szellemekkel, mert nem tudnak egymástól javulni, téveszméktől nem tudnak szabadulni. A Föld felé tódulnak ösztönösen, mert a földi emlékek hatása alatt visszaálmodják elmúlt életüket: bűneikkel megszerzett pillanatnyi sikerüket és azt hiszik, hogy a Földön még mindig folytathatják abbamaradt életüket és mivel - többszöri kísérletezések után tudják - hogy csak javulási célból lehet a Földön élőkhöz közeledni, tehát szeretnének javulni, megtérni. Csakhogy nagyon nehezen tudnak átvergődni azokon az akadályokon, amelyeket önmaguk állítottak mind egymással, mind önmagukkal szemben. Mert maguk között a hasonlók rettenetesen szenvednek: felállított elveik és téveszméik összevonzzák, s egyben szétszórják őket.

Képzelhető, milyen nagy öröm az, ha egy jó irányú törvényes szellemhez egy-egy ilyen önmagában meghasonlott valakit osztanak be a Földön, ugyanis a javulást csak a jobbal lehet megkezdeni. - Boldog az, akinek az isteni kegyelem az igaz jóból valamit is juttatott földi életében, mert ebben megpihenhet egy időre. Boldog az, aki megtalálja az igazságot és belátja, hogy csak azzal lehet előre jutni és beismeri hibáit, bűneit és kíván tőlük megszabadulni a földi életben. A kegyelem segítésére siet és megalázkodásáért bőségesen megjutalmazza a megtérni akaró lelket, mert boldog megpihenést, új életet, eddig nem ismert örömöket talál meg a szellemi életben, sőt igen sokszor már a földi életben is.
De nagyon boldogtalan a megtéretlenül átköltözött lélek, mert a szenvedésből a nagyobb szenvedésbe kerül, anélkül a reménység nélkül, hogy sorsa megváltozik. Az a szomorú, hogy mindezt nem az Isten adja rá, hanem a saját bűne és tévelygése, lelkének hibás, ellentétes hajlamai teremtik meg számára.
Az Úr nem zárja ki az Ő gyermekeit az üdvösségből, csak az ellentétes elgondolást és törekvést, és ezek megvalósítási lehetőségét. A lélek pedig ragaszkodik ezekhez, tehát kívül marad a boldogok seregéből. Igyekezzetek lelketeket megnyerni az isteni törvénynek, amíg a Földön éltek, mert nagy nyereség a mentési munka eredménye a szellemi szférákon, de nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. Ne kérkedjetek azzal, hogy ti mindezeket tudjátok elméletileg hanem ennek a hitnek megfelelő cselekedeteket igyekezzetek megvalósítani. Mert jóllehet a tudás és ismeret szépen csillogó drágakőhöz hasonlít, de olyan az értéke, mint az utánzatnak.
Ékesítsétek fel lelketeket igaz szellemi értékekkel, igaz érzésekkel és szent törekvésekkel, hogy kívülvalókból sokan bekerülhessenek a munkát végző szellemi csoporthoz. Ezt a mentési munkát nagy előkészítő tanfolyamnak kell megelőzni, ezt a munkát végzem én veletek és rajtatok, hogy az Isten Szentlelkének hatóerejével sikeresen elvégezhessétek még a földi életben, nehogy egy is kívül maradjon közületek, sőt magatokkal vihessetek néhányat a kívülvalókból.
Azok a szellemek, akik így hozzátok kapcsolódnak, ha nem is tudják, hogy mi az a vonzás, aminek engednek, de valami jót éreznek és követnek, figyelnek és mindig nagyobb bizalmat éreznek hozzátok és szeretni kezdik a jót, az igazat rajtatok keresztül. Így több kisebb küldetést végeztek el még a földi életben és az Isten megsokasítja az Ő kegyelmét rajtatok, kiemel a bűnből, kárhozatból és az Ő gazdag áldásait adja minden megmozdulástokra.
A rossz következmények hatásait elhárítja a fejlődési utatokból. Ez a kegyelem ajándéka, amit egyszerű hitetekkel nyertetek. A szellemi élet pedig nem az elkövetkezendőben, hanem a jelenben megkezdődött részetekre a különböző ajándékok elfogadásával. Ez a spiritizmus megvilágosító és bizonyságokat ajándékozó tana, mely ezekre az utolsó időkre lett félretéve azoknak, akik még hinni akarnak az isteni jóban és igazban, addig, amíg a kapuk még nyitva vannak, addig, amíg még a korszak le nem zárul.

szemlézte: Bíró László

Akik hiába voltak tanui Krisztus feltámadásának

Részlet a Névtelen Szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből

Már várlak, mert az én lelkemben nagy visszhangot keltett a te imádságod. Nagyon helyes, nagyon mély gondolatok hozhatták azt létre, azaz a lélek mélyéről a felszínre, a tudat világosságába, hogy színről-színre be lehessen tekinteni mindazokba az elrejtett kincsgyűjtő helyekre ahová sok emberöltőn keresztül a magad életéből hozott tapasztalatokat elrendezted és azokat az igazság tükrében átvizsgálta, és a sok könyörgés után kapott feleleteket elraktározta a szellemed.
Tudom, én is keresztülmentem ezeken a nehéz vizsgákon, amíg eljutottam odáig ahol most vagyok. Az ember lelke nem egy pozitív, megállapodott helyzetben halad előre, hanem egy folyton mozgó tevékenység közepette, amely alatt ő maga is hatásokat ad le és hatásokat szed fel, melyek új helyzeteket hoznak létre. Ezek az új helyzetek ismét más irányú tevékenységre indítják, melyből sokszor egészen elütő eredmények keletkeznek, és csak akkor eszmél fel a különböző hatások feldolgozása után, amikor kibontakozik előtte az élet és az életek különböző hatásainak az egy cél felé való törekvése. Mert minden egy cél felé halad, hogy az isteni akaratot megérthesse és a megértés folytán tudja csak magáévá tenni és egész lelkével abba beledolgozni magát.
Amíg ez el nem következik a lélek életében, addig felaprózza magát és képtelen megérteni a krisztusi törvényt és azoknak a kijelentéseknek az értelmét a maga valójában. Nem is lehetséges azt a közönséges, még abszolút fejletlen léleknek megértenie, csak a betűk és szavak formája szerint képzelik el és ültetik át a saját lelkük értelme és állapota szerint. Tulajdonképpen nem is értheti meg senki, ha az Úrtól nem kapja meg azt a világosságot, amely túlsugárzik a földi ember értelmén és a lélek értelmét hatja át az az igazság, amely a szellemnek szól.
Ha a lélek túltömött, az anyagból származó hatásokkal, akkor természetes, az hogy teljesen az anyag síkján marad. Nem lát tovább csak annyit és úgy, ahogyan az anyagi élet igazságain az átszűrődhet. Ebből származnak azonban a különböző vallásfelekezetek, mert mindegyik a tulajdon maga elgondolása szerint fordítja át a Szentírást, azt állítva mindegyik, hogy ő értelmezte helyesen.
Hiszen ha Tamásnak, a tanítványnak, nem adott volna az Úr élő meggyőződést önmagáról, hiába mondták volna százával és ezrével a többi emberek, hogy látták az Urat, nem hitte volna el teljesen, mert a kétely nagyon erős és gyilkos hatalom a lélekben, ha egyszer tanyát vert ott. De amikor a tulajdon szemével és tapintó érzékeivel meggyőződött hogy ami előtte van, amit lát az nem káprázat és nem képzeletszülte árnykép csupán, hanem a valóságos feltámadott Krisztus, akkor a kétely összeomlott teljesen és helyébe a boldogító, örömteljes hit épült fel.
Örök időkre szóló hatalommal vette át azt a lelket, aki a kétségekben már-már elmerült. - Itt is a két ellentétes irányba kiképzett, lélek harca került a felszínre és örök időkre szemléltető példája maradt az emberi lélekben folytonosan küzdő kétféle iránynak. Boldog volt Tamás, mert látott, de boldogabbnak mondta az Úr azokat, akik nem láttak és mégis hisznek a feltámadott Krisztusban. Mert a feltámadás ténye megtörtént, de nem mindenki láthatta, mert sokan nem látták, csak a sírt őrző katonák, akik nem örültek ennek a látványnak, mert felkészületlen lelküknek ez félelmetes, csodálatos volt, ami őket elrettentette minden nemesebb értelemben vett isteni jelenségtől. Durva, harcokban megedzett vastag réteg takarta lelki érzésvilágukat. A halállal sokszor szembenéztek. Haldoklók felett tapodva, nem egyszer hagyták el a csatateret és ilyen jelenséget nem láttak soha.
Ezt nem értették és rettenetes félelem lett úrrá a lelkükön. Nem maradt más választásuk, csak az elfutamodás. Az éjjeli sötétségben készületlenül érte őket a jelenés, az élő Krisztusnak a gondosan elzárt sírból való kijövetele. Ők is az emberiségnek egy típusához tartoztak, akik közel vannak az isteni csodák látásához, akik előtt megjelenik a halottnak hitt élő Krisztus, akik tudnak Róla, mert hiszen az Ő őrizetére vannak kirendelve, a hatalmasságoktól, de ők már sok halottat láttak, sok nagynak a tetemét őrizték, hogy avatatlan kezek ki ne foszthassák, csak azok nyúlhassanak hozzájuk, akiknek szabadságuk van reája.
A hatalmasok parancsát teljesítő emberlelkek nem szabad, hogy mást érezzenek, gondoljanak, mint amit a parancsoltjuk rájuk bízott. És ezek a katonák abban a pillanatban elfeledték azt, hogy nekik őrizniük kell az oda eltemetett csodatevő zsidó rabbit, akit a hatalmasok halálra ítéltek. Megfutamodtak és nem voltak hajlandók arra a helyre visszamenni. Inkább a halált választják... Ezek is hittek, de félelmükben hittek, mert olyan valamit láttak, akit senki más nem látott. A földöntúli látomány megreszkettette lelküket és hiába volt a zsidó papok pénze, hogy hallgassanak, hiába volt a hatalmasok parancsa, ők mégis elmondták és esküt tettek rá, hogy az mind igaz, amit láttak.
Híre ment a római légiókban és a katonák hittek ebben. Embertípusok ezek is, akik találkoznak a feltámadott Krisztussal. Megrendíti őket. Az igazság hatalmas ereje, félelmetes hatalmával áttöri magát az emberi akaratok minden ellenállásán és legyőzi mindazt, ami nem igazság, ami nem az Istentől, nem az Ő törvényéből való.
Ezek sem térnek meg, s meg sem hajolnak az igazság előtt, hanem inkább az emberi hatalmasságoknak szolgálnak tovább, mert azok pénzt, testi jóllétet, hatalmat, az emberek előtt való tisztségeket adnak. Azonban, amikor jön a halál őfelsége, mégis a feltámadás Urához akarnak fordulni, mert tudják hogy abban a világban mindazok elmúlnak, amit a földi élet nyújtott és biztosítani szeretnék magukat a másik lehetőség felé is. Ezeknek szól az a kijelentés: „nem ismerlek titeket”. Lélektípusok ezek is, akik még nem tudják, hogyan cselekednek jól és helyesen.
A földi életben mindenki a tulajdon lelkének tárházából hoz elő jót és igazat, ha valami van ezekből benne. De ezeket úgy kell elképzelni, mint a gondatlan gazdasszonyt, aki mikor vásárolt, összekever mindent egybe. A nyálkás halat a gyümölcsökkel, a lisztet a szappannal, a cukrot a törött tojásokkal és mérges gyökerekkel. Amikor hazatér nem tudja szétválasztani egyiket a másiktól mert a jót és kívánatosat átjárja és megfertőzi a rossz, a nem kívánatos.
Az alig érett lélek még nem tud a lelkében rendet tartani és mivel egyik is, másik is, jónak látszik: tehát összekeveri az egyik igazságot a másikkal. De a test szerint tetszetős igazság nem állja meg helyét a szellemi igazságok között és a szellemi kívánatos jó nem való a testi ember értelméhez, mert összezagyválódik és lesz belőle egy ilyen fületlen gomb, mint az ilyen akarnokok által megszedett éretlenség. Nem szabad ilyenekkel foglalkozni, mert az ilyenek megtelt edények. Isten veletek!


Szemlézte: Bíró László

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4wHcq_9uJUBoG_A4g?e=TcnhCc
Névtelen Szellem_A mai kor vallása – Hangoskönyv mp3 (Csongi)
Ez a könyv a Névtelen Szellem bölcsészetének egyik legremekebb kötete.
Barátaim feltöltötték a youtubra is ezt a teljes tartalmat szemléletesen.
Remek lehetőség ezt a szűk cd-nyi audioanyagot elajándékozni is.
Ingyen kapjátok és ingyen is adjátok, ez szellemi törvény.

Ada mediális közlés Megpróbáltatások 1 rész.


Drága kedves gyermekem!

Ha végig nézitek az emberi életeket és sorsokat, szinte nincs olyan ember, akinek az életén nem húzódna végig a megpróbáltatás fonala, ha nem is az egész életén, de egy bizonyos szakaszában az életének, próbatételekkel látogatja meg az Úr. Főként az Isten útjára meghívottakra érvényes ez, mert azok vannak meghívva az üdvösségre, akiknek már van annyi lelki erejük és világosságuk, hogy el tudják viselni ha a gondviselés angyalai tanulság céljából valamennyit vissza tudnak helyezni az ember vállára, mindazokból a nedatív erőkből, amelyeket az élete, illetve életei folyamán kitermelt. Ezért mondja az én Uram az Őt követőknek:
-„Menjetek és szedjétek össze az utak mentéről, az útkereszteződésekről a bénákat, a vakokat, a sántákat és hozzátok el őket a nagy király lakomájára.”
Tehát akik már képesek terheket hordozni, megpróbáltatásokat szenvedni el, azok már meg vannak hívva az üdvösségre, vagyis a nagy lakomára. Ezért hát ne zúgolódjatok gyermekem, ha megpróbáltatás ér benneteket, mert ez a meghívottságotoknak a jele és n e m b ü n t e t é s!
Ha megfigyelitek az igazán nagyokat, bizony, hogy tele volt az életük megpróbáltatásokkal. Minél fejlettebb egy szellem, annál nagyobb terhet kap ha itt testet ölt és annál nagyobbat képes elviselni.

Ilyen szempontból Máriát, az Úr Jézusom édesanyját szeretném előttetek reflektorfénybe állítani, Aki bizony nagy megpróbáltatásokat szenvedett el már kislány kora óta. Annak érdekében, hogy kicsivel tisztább legyen előttetek a kép Mária nagyságát illetően, el kell, hogy mondjam róla, illetve szüleiről azt, hogy egy angyal értesítette őket annak kapcsán, hogy egy leánygyermeknek kell életet adniuk, aki a megígért Messiást kell, hogy a méhébe fogadja. A szülőknél Joakimnál és Annánál meg is történt a dolog és meg is született egy kislány, akit Máriának neveztek el, de ez nem a megígért gyermek volt. Ekkor hosszú, több évig tartó vezeklésbe kezdtek, teljesen tisztán és egymástól távol élték az életüket, hogy felkészüljenek a Gyermek születésére. Egy bizonyos idő elteltével ismét megjelent az angyal és értesítette Annát és Joakimot is, hogy menjenek fel a templomba. Amikor felmentek, nagy szeretettel fogadták őket a papok és mindkettőjüket egy megszentelt folyosóra vezették, ahol a két házasfél, hosszú „különélés” után, nagy szeretetben és szent örömben összeölelkeztek.
Ekkor egy fényfelhő ereszkedett le rájuk és ebben az állapotukban fogant meg gyakorlatilag a kis Mirjám, vagyis Mária, bárminemű beavatkozása nélkül Joakimnak. Hasonlóan, vagyis ugyanazon a felsőbb törvényszerűségnek alapján fogant és jött is a világra, mint később maga az Úr Jézus is.

Mivel Mária, a Szent Háromból jött le és született meg, ezért nagyon bájos teremtés volt, miből kifolyólag külön nagyon szerették Őt és nagyon boldogok voltak a szülők a kis Mária társaságában. De nem sokáig élvezhették a kislányuk társaságát, mert már három évesen be kellett vonulnia a templomba a templomi szüzek közé nevelés céljából. Nagyon kínos és fájdalmas volt az elválás a szülők részéről. A kis Mária viszont, már ekkor komoly fogadalmakat tesz, lemond dolgokról a Messiás eljöveteléért, mert már akkor nagyon vágyott a Messiás eljövetelére. Az első és legkomolyabb fogadalma a szüzességi fogadalma volt és ez lett próbára téve az angyal által,amikor az bejelenti neki,hogy Ő lesz a Messiás édesanyja. Tizenöt éves koráig naponta felajánlotta magát, önmegtagadásait, szüzességét a Messiás megszületéséért és amikor megjelenik neki az angyal, az üdvözlet után, közli Máriával jövetele célját. Máriáról tudni kell azt, hogy az életét csak azért áldozta fel, hogy a Megváltó megszülethessen, de annyira megalázta magát, hogy nem érezte méltónak magát arra, hogy Ő szülje meg a kisdedet, hanem, arra vágyott, hogy legalább a szolgálólánya lehessen annak a szűznek, akit Isten kiválaszt erre a feladatra. Teljes szívével így érzett és gondolni sem mert arra, hogy netalán Ő lesz a kiválasztott. Erre amikor megjelenik az angyal, közli Máriával, hogy Fiút kell neki szülnie, mert, hogy Őt választotta ki Isten erre a feladatra. Mária itt nagyon megtorpan, mert hát Ő férfit nem akar ismerni ezután sem. És itt a nagy próbatétel! Elsősorban, hogy Ő lett a kiválasztott, merthogy erre soha nem gondolt. Ekkor még nem tudta Isten tervét, mármint azt a folyamatot, ahogyan a fogamzásnak végbe kell mennie.

Ő a szüzességét Istennek szentelte és mégis mást akar az Isten?
Hiába volt minden eddigi törekvése és fogadalma, mindennemű önmegtagadása már egészen kicsi korától?
Talán helytelenül érzett 12- 13 éven keresztül?
Egy pillanat alatt rengeteg „kétely” futott át Mária lelkén és az angyal csak akkor közli Vele a hogyant, amikor Mária igent mond az angyalnak, vagyis meghajol Isten szent akarata előtt. Utána kérdezi meg az angyaltól, hogy:
-„Hogyan lehetséges ez, amikor én férfit ezután sem akarok ismerni?”
De mindez az „ember - Mária” harca volt és nem azé a szellemé, akit kiválasztott Isten a legmagasabb és legnemesebb küldetésre. Mindannak ellenére, hogy egy szellem egy bizonyos küldetéssel testet ölt, azért mégis a földön dől el az, hogy meg tud-e felelni a szellemvilágban felvállalt hivatásnak, hogy az anyagi síkon meg tudja-e valósítani mindazt, amit a szellemvilágban mint küldetést elvállalt.
Ekkor jött a mindeneket felmentő válasz:
- „A Magasságbelinek a Lelke árnyékol be téged.”
-„Történjen velem a Te Igéd szerint.”
Miért volt oly nagy szerepe Máriának a Messiás megszületésében?
Tudnotok kell azt, hogy ahhoz, hogy a lelketek össze tudjon kapcsolódni a Szentlélekkel, a gondolat és érzés világotokban kell lenni egy - egy érintkezési pontnak, amelynek fel kell emelkedni Isten felé, vagyis lelketek nyúlványainak az Isten felé történő vágy hatására, fel kell emelkednie a magasabb szférákba, hogy létrejöhessen egy kapcsolódási pont az isteni lélekkel, melyre az isteni lélek válaszként hozzá kapcsolódik a lelketekhez. Ezt a törvényszerűséget szimbolizálja a tékozló fiú esete. Neki el kellett indulni az atyai hajlék felé, amely úton az Atya eléje ment, hogy félúton találkozhassanak. (Ez legalább a negyedik szféra)

folyt.köv..
UI:
Kigyakorolom azt, hogy itt tudjam hagyni ezt a földi létet
https://dszilvia.blogspot.com/2018/08/kigyakorolom-azt-hogy-itt-tudjam-hagyni.html?m=1&fbclid=IwAR1EowjR4LG6zmCIV9E9lt_IlmtSLcpjL1llzCIyY0qMGkCBRUWj6trcqr0

Az emberi és a szellemi én

Részlet szabadon a Névtelen Szellem "Evangéliumi spiritizmus" című könyvének harmadik kötetéből.


Az emberi életben a magasabb én csak adhat az ő meglevőjéből, de még nem vehet át az emberi én igazságaiból. Az ember magasabb énje, a szellemi én (felsőbb én), mindazokat az igazságokat összegyűjti magában, amelyeket a különböző életekben mint tapasztalatokat felszedett. Ezt az ő énjét úgy nevezhetném, hogy ez az ő ismeret-raktára, amely ismeret-raktár át van világítva felülről jövő világossággal.
Ebben már külön van a jó, az örökértékű, és külön van az, amit még el kell hagynia. Az előbbi az ő tápláléka, az ő erőtartálya, az utóbbi pedig az ő leendő munkáját képezi. Az előbbi a felfelé emelő, az utóbbi a lefelé húzó része. Ez a lefelé húzó rész az emberi énben kialakul, és az ütközések által és a folytonfolyvást megújuló világosság által felporlik, feloldódik és részeire bomlik. Mikor azután ez feloldódott, akkor a belőlük merített tanulságokat megint elraktározza a szellem önmagába.
Ez az embernél van így. De ameddig ember az ember, addig a felsőbb én csak adhat az emberi énbe útmutatásokat, sejtéseket, megérzéseket, hogy az ember az ő benső énjével valamennyire megérezze, hogy mikor hogyan és miként cselekedjék helyesen, — akiben természetesen már felébredt a szellem.
A szellemnél — a meghalt embernél — ez másként van. A meghalt ember lelke egy bezárt tömeg az emberi élet emlékezéseivel. Amikor ez körülveszi a szellemet, a szellem megkezdi az ebben való munkát: az emberi életből hozott tapasztalatokat, ismereteket újra felbontja, minden kis elemet, minden kis tapasztalatot átminősít, és azt, ami helyes és a szellem világosságának megfelelő, magában elraktározza, és a saját világosságát növeli vele, ami pedig nem jó, azt félreállítja.
Amikor ezzel a minősítéssel készen van, az Isten kegyelmének segítségével vagy bezárja ezeket és élvezi az életének jó eredményeit, és boldognak érzi magát bennük. Vagy pedig — ha t. i. több volt a rossz, mint a jó, ennélfogva azokat nem zárhatja be, mert nincsen felettük hatalma — akkor ez a rossz békétlenkedő, elégedetlen, szomorú, fájdalmas állapotot teremt számára. Annyira, hogy ez az állapot — főként ha nagyon anyagias volt földi életében — az ő lelki testében betegség és fogyatékosság alakjában üt ki. Ha pedig megismerésben volt, akkor az asztráltestében hat nyugtalanítólag, mégpedig mindaddig, ameddig a szellem azt fel nem dolgozza.
Éppen ennek a feldolgozásnak a folyamata alatt szenvedi át a szellem a legnagyobb fájdalmakat. De az nem tart mindig, hogy a szellem állandóan fájdalmakat érez, mert hiszen az Isten kegyelme bezárhatja azokat az emlékeket úgy, hogy aki ma szenved bizonyos dolgoktól, amelyeket rosszul cselekedett, mert a lelkiismeretnek örökké dolgozó nyugtalanítása a legkisebb részleteket is felbontja, átdolgozza — hogyha kéri az Isten irgalmát és segedelmét — holnap már a nyugtalanságára vissza sem emlékező boldog szellemmé válhat.
Így van ez az elköltözött, jóra törekvő szellemmel. Egyik állapotában boldog, mert földi életének boldogító eredményeit örömmel rakja félre és hálát ad Istennek, miközben rakosgatja az ő nagy kincseit, amelyek az ő lelki gazdagságát, az ő lelki ajándékait képezik. Ezeket az Isten ajándékait rendre át- meg átnézegeti, örül nekik, s míg ezekben a boldog emlékekben időzik, megfürdik bennük a lelke.
Ebben különbözik a szellem az embertől.
Amikor aztán az élete emlékeinek egy részét így feldolgozza, akkor megelégedéssel pihen bennük. Hogy egy hasonlattal éljek, úgy pihen ezekben, mint ahogyan valaki egy tó csendes vizén egy csónakban ring, nem használja az evezőket, hanem gyönyörködik a táj és az égbolt szépségében, s nincsen semmi gondja semmire. Ebben az állapotban erőt gyűjt a lélek.
Azután, mikor már elegendő erőt gyűjtött, megint változik a lélek állapota. Akkor ismét a lezárt múltat veszi elő, és tovább osztályozza a jót meg a rosszat. És hogyha olyan dolgokat lát, amelyek nem egyeznek meg azzal a fénnyel és világossággal, amelyben mint szellemnek része van, akkor kénytelen az emlékezésnek — hogy úgy mondjam — az alsóbb rétegébe rakosgatni azokat a sötét és homályos dolgokat, amelyeket tudja, hogy meg kell javítani, mert úgy, ahogy voltak, nem maradhatnak.
Ezeket fájó szívvel, könynyező szemekkel rakja el az alsóbb rétegbe, az alsóbb tudatának rejtett helyeire, tudván, hogy mindezeket fel kell bontania, újra kell csinálnia, más formába kell öntenie.

Megjegyzés: A lélek asztrál s mentál testének érzelmi és értelmi tartalmai képezik elmúlt életének emlékeit, tapasztalatait és tanulságait. Ezek a tartalmak a tisztítótűzbeli munka folyamán dolgozódnak fel és osztályozódnak. Az a részük, amely üti a kauzális sík, a felső mentál rezgésszintjét, a felsőbb én, az egyéniség örök tulajdonába, raktárkészletébe kerül. Ezek az örökre megszerzett kincsek.
A keményebb, selejtesebb tökéletlen tartalmak a lélek alsóbb rezgéstartományaiba kerülnek elraktározára. A testetöltések során, a szervező entitások, a lipikák hihetetlen szakértelemmel állítják össze a leendő élet feladatait, melyeknek elsődleges célja a hibás, tökéletlen lélektartalmak egy részének feldolgozása. Ezeket a sors eszközeivel meg kell törni. Szét kell essenek ezek a keményedések, a részecskéi meg kell puhuljanak és a kibontakozó szeretet erői által át kell minősülniük, létük meg kell szünjön.
Sajnos ez sokszor csak jó néhány inkarnáció munkájával, botlásaival, szenvedései által sikerül, egy életben semmiképp. A lelket nem lehet túlterhelni, mert összeroppanhat, ezért a feladatokat rászabják és elvégzésükhöz kellő erőmennyiséggel ellátják. Úgy képzeljétek el, hogy a lipikák előtt a lélek szőttese olyan mint egy kiterített puzle, amelyen hatalmas előrelátással rakosgatják a darabkákat. A céljuk, hogy a kívánt fejlődésbeli eredményeket minél kevesebb testet öltéssel elérjék.


Szemlézte: Bíró László