Szellemtudomány alapjai

Ada mediális közlés Megpróbáltatások 2. rész.


Máriában ez a fluid nyúlvány, a Messiás utáni forró vágyban, a Vele való találkozás utáni vágyban nyer kifejezést, amelyben, mint egy fókusz - lencsében összpontosult és fel tudott emelkedni a zsidó nép Messiás utáni vágyódása is, a magas világokba. Mivel Mária a legtökéletesebb paradicsomi szellemként jött a földre, ezért a lelkének nyúlványa egészen fel tudott hatolni az ős napok szférájába, a Messiások világáig, így az Úr hozzá tudott kapcsolódni Máriához ezen a nyúlványon keresztül és meg tudott történni a fogamzás. Tehát mivel senki másban nem volt ekkora a Messiás utáni vágy, ezért nem tudott volna senki máshoz hozzá kapcsolódni az Úr, csak kizárólag a legtökéletesebb paradicsomi szellemhez. Ezért nem szülhette őt meg egy egyszerű asszony, mint ahogyan azt sokan hiszik.
Mária olyan alázatos volt, hogy senki nem vette észre a nagyságát. A földi ember viszont úgy akar „nagy lenni” hogy fitogtatja erényeit.
Azért próbáltam elétek adni Mária nagyságát és szerepe fontosságát, hogy megláthassátok azt, hogy amekkora egy szellem, ha megszületik, akkor a nagyságához mérten kapja a megpróbáltatásokat is. Nem volt ez másként Máriánál sem.
Mária, amint helytállt a nagy megpróbáltatásban ( egyébként sokan vannak olyanok, akik megijednek egy - egy kegyelmi kiáradástól még akkor is, ha éppen azt kapják meg amiért imádkoztak) és a fogamzás után kiment a házból,azonnal megjelent előtte az „őskígyó”, akinek a megsemmisítése végett született meg és sziszegve támadott feléje, de Mária hamarosan a fejére taposott, minek hatására a kígyó összezsugorodott és eltávozott. Ez már egy következő próbatétel volt a számára.
Egyébként Mária a fogamzás óta folyamatos támadásoknak volt kitéve a sátán részéről megpróbáltatás gyanánt. A magzat folyamatosan gyötreltetéseknek volt kitéve, amit Mária is átélt. De Mária mindezt tudta előre, mert amikor megjelent neki az angyal, aki hírül vitte Isten akaratát, a Gyermek születésével kapcsolatban akkor azt is megmutatta Neki az angyal Neki, hogy mennyit kell szenvednie Szent Fia mellett „Éva bűneinek” a helyreállítása érdekében. Már akkor tudatosodott a lelkében a hivatása és az ezzel járó minden megpróbáltatás.
Sokkal könnyebb végigélni egy szenvedést, ha folyamatosan éli át az ember, mintha egyszerre mutatják meg neki az őszeset, ilyen esetben egyszerre zúdul rá az emberre az előtte álló szenvedésnek a terhe. De Mária mindennek ellenére igent mondott, még mindannak a reá váró szenvedéseknek tudatában is, amelyeket az angyal megmutatott neki.
Nem kell messzebbre menni, csak megmaradni Mária családjában, ahol hatalmas próbát él át József, Mária férje, akinek csodás módon mutatják meg azt, hogy kit kell feleségül vennie Isten akarata szerint és egyszer csak az derül ki, hogy az a Valaki, akire Isten ujjal mutatott, már áldott állapotban van. Ezért azonnali agyonkövezés járt volna a zsidó törvények szerint. Mekkora vívódáson és hitpróbán kellett Józsefnek átmenni ahhoz, hogy kitartson az eredetileg isteni tervnek elfogadott akarat mellett, amit a szívében megérzett, amikor minden esemény látszólag az Isten ellen szól? Amikor nagy lelki gyötrelmek közepette mégis úgy dönt, hogy nem szolgáltatja ki Máriát a törvénynek,hanem inkább titokban elbocsátja Feleségét, megjelenik az angyal és közli vele az állapot eredetét és az ő küldetését, történetesen azt, hogy éppen ott kell Mária mellé állnia, ahol ő maga is meg lett próbálva: vállalni azt az apaságot, amelyben éppen hogy nem vette ki József a részét csak külsőleg, mert valóban, ha ez nem így történt volna, akkor Máriára az agyonkövezés várt volna.

Tehát a nagy megpróbáltatásokra mindig akkor jő már a magyarázat, amikor valamennyire is megállja a helyét az ember! Mindig a h i t és a hitre épülő s z e r e t e t az ami próbára van téve az életben gyermekem.
Komoly megpróbáltatás a szegénység, de még nagyobb próba a gazdagság, mert a gazdagtól függ a szegény sorsa. A szegény ember mindig ki van szolgáltatva a gazdagok vagy legalábbis a gazdagabbak szabad akaratának, adakozási hangulatának.
Az emberek nem jöttek még rá gyermekem, hogy a szegénység is és a gazdagság is csak próbaként van a földi embernek adva, mint múló állapot.

Isten nem teremtett sem gazdagságot, sem szegénységet, hanem egyenlőséget, amely állapotnak a szeretet- próbákban való helytállással kell megvalósulnia, mert nem azért kap az ember gazdagságot, hogy magának bűnöket és felesleges múló dolgokat vásároljon, hanem örök értékeket és hogy kiegyenlítse azt amit a sátán egyenetlenné tett.
Isten akaratának az embereken keresztül kell materializálódnia, ami minden esetben a próbában való helytállással képes megvalósulni, mert csak így haladhat előre az emberi lélek a fejlődés útján. A szegénység mégis csak hamarabb viszi közelebb a szegény embert mint a gazdagot, mert a szegény ember ki van szolgáltatva a gazdag szeszélyeinek, de a mindennapi betevő falatja Istentől függ. A mindennapi kenyérért imádkoznia kell és hálát is tud adni azért, ha valamelyik tőle gazdagabb ember megszánja őt, míg ezzel ellentétben az anyagiakban bővelkedő embernek inkább természetesnek tűnik az anyagi állapota és elfelejt érte hálát adni Istennek. Tehát a szegény ember inkább halad Isten felé lélekben, mint a gazdag. A gazdag is haladhat előre, ha betölti a gazdagságával Isten akaratát és az Isten Országát építi vele az emberi lelkekben azáltal, hogy a szegény ember imájára válaszolva szükségleteit betölteni igyekszik.

folyt .köv.

UI:

Szülők figyelmébe: A gyerek, aki el AKART tűnni
https://www.youtube.com/watch?v=fu-yteBAfYQ

Szellembarátaink szeretetéről és az áldozatokról - Felvezetés

Adai mediális közlés 2020 dec 27.


A magas szellemvilág szeretete veled és veletek van, akkor miért félsz? Az Isten valamint az Úr Jézus és a ti irányotokba érzett szeretetünk olyan hatalmas, hogy emberi szavakkal ki sem lehet fejezni de ha mégis hasonlítani szeretnénk valamely érzéshez, akkor olyan, mint amikor egy lány igazából szerelmes az igazi, vagy annak hitt fiúba. De ez az érzés ami bennünk van, ettől a fent említett érzéstől sokkal nemesebb és tisztább és lángolóbb.
Mint azt mondtam, igazából nincsenek is földi szavak ennek az érzésnek a pontos meghatározására, ezért csak durva összehasonlításokat tudunk végezni abból a célból, hogy némi fogalmatok legyen arról a szeretetszintről, amelyet valaha el kell érnetek. Ez az érzés ösztönöz bennünket az értetek való lelki - szellemi munkára.
Azt a munkát jelenti, hogy hozzáférhessünk a lelki világotokhoz és adni sokat, nagyon sokat éspedig, szeretetből a ti negatív erőitekből egy „nagy mennyiséget” átemészteni, átdolgozni ahhoz, hogy meghallhassátok a személyetekre vonatkozó hazahívó szót, az Isten üzenetét, amelyet leközvetítendők vagyunk a számotokra. De ez komoly szenvedéseket okoz nekünk, aminek az elviseléséhez szükséges a szeretet. Mindaddig, ameddig az ember visszavág, addig nem tudja diadalra vinni a szeretetet. Ebből kiindulva el sem tudjátok képzelni azt, hogy mekkora szeretete volt az Úrnak, mert semmilyen bántalmazásra nem vágott vissza, hanem szeretettel tűrt, mert a szeretet folyton csak ad, mit sem törődve azzal amit ezért cserébe el kell tűrnie a szeretete tárgyától és szenved mindaddig, ameddig a célt el nem éri, történetesen a szeretet beleültetését az emberi szívekbe. Ez viszont nem mehet másként, csakis a kapott sérelmek megbocsátásával.
Mit mondott volna az Úr, vagy mit mondjunk mi, hogy mekkora szeretetre, testvéri szeretetre van akkor szükség, ha testvérről, vagy esetleg több barátról van szó, akinek, vagy akiknek a fejlődéséért az embernek fel kell adott esetben áldoznia az életét? Mert ugyanis az az igazi szeretet, amikor az ember annyi negatív erőt fel tud vállalni átdolgozás céljából, hogy gyakorlatilag „belehal” a negatív erőknek az átemésztésébe, vagy egy egész életen keresztül zokszó nélkül viszi a reá rakott terheket?
Igaz az, hogy a történelem folyamán sokan áldozták már fel az életüket bizonyos eszmékért, de ezek az eszmék nem vitték előbbre az emberiség fejlődését, mert elsősorban sok esetben bizonyos adósság visszafizetése céljából kell elviselni az ú.n. „hősi halált” tehát nem lehet rámondani azt, hogy Isten és az emberekért való szeretetből történik meg a dolog.
Amikor egy ember az életét áldozza valakiért, vagy valakikért, abban a valakiben olyan tiszta és magas szintű szeretet él, amely csakis Istenből száll alá arra az áldozati lélekre. Ugyanis aki valamilyen mértékben is „megváltási munkát” végez, annak az ördöggel - annak az egyénnek, vagy csoportnak a szellemi környezetében levő ördögi szellemekkel - kell eredményes harcot vívnia.
Ehhez csakis olyan tiszta szeretet - energiákra van szükség, amelynek a hatására az ellentét meghátrál.


Összeállította: Bíró László


A csatolt anyagok listája:
Szellembarátaink szeretetéről és az áldozatokról
A bűn útjának jellemzői
Az Isten országába induló vonatok – Látomás
Egy földi iskola allegóriája
HANG Útmutatást keresek
Föld alatti világ
Ha tudnád…
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4wqKBRYn26oQowUxw?e=3L0mZM
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhZxX2n1lN8Nt3d284A?e=Uonf8S
Gizi médium_Ezoteriák 29 - A testetöltés anyagi és szellemi eredményei különbözőek
Letöltés a tárolóból

https://www.youtube.com/watch?v=l8Vs52vhuR4&fbclid=IwAR3W7jhH7vTqHPRLTxFCg5U7BREt33Hv6Wtu1-guDdJfCg466THuv2HKg0A
A zsinatok emberiségre gyakorolt hatása 2 – Beszélgetés Pap Gáborral

https://www.youtube.com/watch?v=GlP840dfWJA&t=214s
Pap Gábor - Már Nincs Sok Hátra (+ Kocsis István, Bakos Batu, Jéga Szabó Ferenc)

https://www.youtube.com/watch?v=hlke4zA9TUU&list=PLSsD_nlUonumGRIb8XGrxCFJVWvmsGWkq&index=31
Udvarlót karácsonyra – Romantikus filmvígjáték

https://www.youtube.com/watch?v=Pm6EKkV4yBE&list=PLSsD_nlUonumGRIb8XGrxCFJVWvmsGWkq&index=104
Egy behavazott hétvége – Romantikus film

Jeruzsálemi János próféciája
http://www.spiritualis-tanitasok.hu/profecia/jj.html?fbclid=IwAR1g5j1E09XuOwHANtGrPO7zh1RJlDcEU4aPLwT1kZGWiK85NEWlctMi9kg

Szabó Judit anyaga.

Interjú Szabó Judit írónővel 2009.
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/interju-szabo-judit-ironovel-2009.-mKN1naMApeZiOGlr?fbclid=IwAR0BuiXVhb6_98FnsTYSb9bpj8BM67G6WrtDtjo8jRh9owOOuWK1llS3Su4


Ada mediális közlés Megpróbáltatások 3. rész.


Azoknak legyetek a segítségére elsősorban, ti bővelkedők, akikben az Istenhit erősödését segítitek elő, vagyis akiket közelebb tudtok adományaitokkal vinni Istenhez, azaz ezáltal az anyagi javaitokkal másokban az Isten Országát építhetitek fel. Ezen a módon tudjátok az anyagi javaitokat lelki kincsekké alakítani a saját részetekre, amelyeket az Igazság angyalai szellemi vagyonotokká váltanak át, de ha viszont olyanokat támogattok, akik a kapott javakat szenvedélyeik kiélésére fordítják, akkor mindketten süllyedtek, mert valakiben a bűnös hajlamok növekedését segítettétek elő. Bűnt nemzeni bűnös emberben, süllyedést idéz elő.
Istenért, az Isten akarata megvalósulásáért az embernek mindig valamiről le kell tudni mondania, vagyis minden esetben válaszút elé állíttatik az Isten útján járni szándékozó ember. Tehát mindig két „kínálat” között kell választania az embernek, gyermekem: az Isten és az ellentét kínálata között. Az ellentét kínálata mindig a jelenlegi jó, vagy legalábbis a jobblétről,- legyen az egészség, vagy bárminemű földi, illetve evilági öröm- szól, míg ezzel ellentétben az Isten kínálata sok esetben itt a földön a szenvedést, az önmegtagadást, a lemondást kínálja fel a testbezárt szellemnek, de helyébe örök életet ad, mert csakis úgy juthat el az ember az Isten Országába, ha itt a földi világban a testiség, vagyis az e világ minden kínálatának megtagadásával kimunkálja azt a saját lelki világában.
Óriási csalódások lesznek majd azok körében, akik elhitetik magukkal azt, hogy az Isten Országába nem illő tulajdonságokkal, azok levetkőzése nélkül, csupán csak némi hittel be tudnak jutni a magasabb szférákba.
Senki sem juthat be az Isten Országába gyermekem, aki előbb ki nem dolgozta magában Azt, még itt a földön!!! Ezt pedig, csakis ennek a világnak a teljes megtagadásával lehet kimunkálni és elérni a lelketekben.

Vigyázzatok gyermekem, hogy ti meg ne csaljátok magatokat e tekintetben, mert akkor ti felétek is szól az Úr szava az ítélet napján:
- Hát te barátom mi végre jöttél ide? Vessétek ki őt a külső sötétségre!
Az Isten Országába csakis a kimunkált lélek juthat be, vagyis, aki megmosta és megtisztította a menyegzői ruháját a Báránynak a vérében.
De a megpróbáltatás nem csak anyagi téren ér benneteket mint bálványimádás terén, hanem a lélek másfajta bálványozásának a területén is. Azt mondja az Úr:
- Ha megismeritek az igazságot, az igazság szabaddá tesz titeket!
És az ember mégis nagyon hajlamos a bálványimádásra, a „saját igazságának” a bálványozására. Inkább szakít olyan lehetőségekkel gyermekem, amelyek kisegítenék őt a saját bálványainak az imádásából, minthogy engedje magát Isten által vezetni előre a szabadulás útján. Az ilyen embert nevezi az Úr bálványimádónak. Aki viszont bálványt imád, gyakorlatilag az ördögöt imádja gyermekem, mert a mai kornak is éppúgy megvannak a maguk bálványai, mint az Ószövetségben élő embernek. A kor változott ugyan e tekintetben, de az emberi szív, szinte semmit.
Sajnos a hatalmasok, már állítják fel az Ószövetségi bálványokat is, csak mai csomagolásban, és aki nem hajol meg ezek a bálványok előtt, az „kemencébe vettetik”.
Akik annakidején bálványokat építettek és imádtak, azok építik, imádják és imádtatják most is, mert nem tudtak a fejlődési folyamatokkal együtt rotálni.
Ez mind az eddigi és a jelenkori fejlődni nem akarás következménye itt a jelen világban, vagyis, a saját igazatokhoz való feltétlen ragaszkodás egyfajta megnyilvánulási formája, inkább következménye.
Engedjétek magatokat Isten által vezetni és ne ragaszkodjatok a saját emberi bölcseleteitekhez, mert azokkal nem fogtok tudni egy lépést sem előbbre haladni a fejlődés útján.
Ez is mint egy próba jelenik meg a fejlődésetek útján. A fejlődésre alkalmas ember kész elhagyni a jót a jobbért,mert ha nem,akkor hasonlóvá válik ahhoz a dogmatikus emberhez, aki homokra építi a házát, amelyet az első vihar alapjaiban fog megingatni, amikor erre elérkezik az idő.
Ismételten azt mondom gyermekem, hogy nagyon vigyázzatok, hogy ne zárkózatok el azoktól a csatornáktól, amelyeken keresztül segítséghez juthattok, hogy minden szempontból kiemelhessen benneteket az Isten kegyelme a számotokra bálványokat jelentő úgy szellemi, lelki és fizikális dolgokból.
De térjünk vissza a nagy megpróbáltatásokat értetek és Istenért elszenvedő emberekre. Maradjunk Józsefnél, aki arra kérte az Urat, hogy amikorra elérkezik a nagy szenvedéseknek az ideje az ő „nevelt fia, de inkább Ura” részére, akkorra már ne éljen, mert nem bírná átélni azt a látványt, amelyben Jézus és Mária részesül. De szellemi állapotban viszont megjelenik Jézus mellett és erőkkel segíti őt a kereszt hordozásban, abban, hogy ne haljon meg mielőtt még be nem teljesedik Isten akarata. József végül is ezzel a cselekedetével nagyban részesévé lett a társmegváltásnak.

Tehát gyermekem, ha megpróbáltatás ér benneteket, ne ijedjetek meg, mert valamilyen szinten a föld tisztulását segítitek elő vele.
A jövőben viszont nagy megpróbáltatás elé néz a föld a „bálványimádók” részéről, de aki mindvégig kitart, az el fog jutni az üdvösségre. Ha látnátok mindazt előre, ahogyan Mária előre látott, nem bírnátok elviselni még a tudatát sem azoknak a megpróbáltatásoknak, amelyek a földi emberekre várnak, főként az elragadtatás után. A Földet már amióta emberek élnek rajta, nagyon sok megpróbáltatás érte, de az Úr mégis azt mondta erre az időkre, hogy olyan nagy megpróbáltatások érik az utolsó idők emberiségét, amely nem volt a világ kezdete óta mindmáig és nem is lesz soha.
Ha mindezt tudnátok, sokkal komolyabban fognátok a hétköznapjaitokat és igyekeznétek megállni a helyeteket a kísértésekkel szemben. Ezért, vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!


A kísértéseket ti magatok termelitek ki magatoknak a bűnös vágyaitokkal, amelyeket sok esetben sokkal nagyobbra növesztetek, mint amekkora megpróbáltatásokat elbír a lelketek. Ezért a vágyaitok révén ti magatok viszitek bele saját magatokat a kísértésekbe. Ennek okáért foglalta az Úr az imájába mint Isten felé megnyilvánuló kérelmet, miszerint: „Ne engedj minket kísértésbe esni!”
Most Isten veletek gyermekem.

Ada.2021.01.10.

UI:

Párkapcsolati tanácsadás, párterápia! Dr Csernus Imre
https://www.youtube.com/watch?v=40N6qDHHTl8

Találtam egy érdekes írást, jó a 2012-es megjegyzés nem úgy van, de a többi részének nagy az igazság tartalma:

Íme az írás:

"Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt." - MÁTÉ EVANGÉLIUMA 7. fejezet:14
Az idő gyorsa közeleg, szétválasztás időszakát éljük, amikor elválik az ocsú a búzától! Bármelyik gondolatod, érzelmed, vagy szándékod, amelyet a magadénak hiszel, egyáltalán nem biztos hogy a tied! Csak Jézust kövesd, NE pedig a gondolatod, érzelmed, vagy szándékod.
Hogyan akar bárki, bármilyen változást, ha még a spirituális emberek sem képesek együttműködni ebben a helyzetben? Aranykori határidő módosítva lett 2012-ről, 2035-re. A jó emberek miatt kaptunk, 23 év haladékot. A szétválasztás időszaka 2020 - 2026 a szűk 7 esztendő, aminek a végére csak azok élik túl (Kb. 1.8 milliárd ember), akik teljesítették az aranykori minőséget (MÁTÉ 7:14).
Ha valaki még nem vette volna észre ez a szétválasztás kőkeményen zajlik. Jól érezhetők azok az energiák, amelyek egyre erőteljesebben arra késztetnek bennünket, hogy minden ember elfoglalja helyét a felfogása és tudása alapján a létezésben, mert az időnk lassan lejár. Nagyon közel vagyunk egy olyan globális változáshoz, amelyben az elnyomó, kifosztó, másokból élősködő Káin és Ábel féle életforma el lesz törölve a földbolygóról Teremtői szintről.
Ennek az életmodellnek és fertőnek az évei megvannak számlálva, mivel szembe megy minden univerzális törvénnyel. Ennek képviselői és támogatói nem vehetnek részt abban az életminőségben amit úgy hívunk hogy aranykor. Az aranykor meg nem választás kérdése az lesz vagy veled vagy nélküled!
Vannak akik alapból a hazugságra és a pusztításra lettek teremtve, MERT VAN ILYEN IS. Jézus: "Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja."

MA VÉLETLEN NEM EZT A MÉRHETETLEN HAZUGSÁGOT, PUSZTÍTÁST ÉS BOHÓCKODÁSOKAT LÁTJUK?
JÉZUS: "Minden palántát, amelyet nem az én mennyei Atyám ültetett, ki fognak gyomlálni."
Az univerzális törvényekkel ellentétben áll minden olyan ember által alkotott törvény, amely nem a többség érdekeit szolgálja bolygó szinten, amely nem a tisztesség, becsület, erkölcsre épül és amely nem az élet gyarapodását szolgálja. Ilyen például az aberráció minden formája, a férfi női szerepek szétverése, megkérdőjelezése, a család és élet ellenes propagandák minden formája, stb..,stb...
Jól látható és érezhető a háttérből irányított aberrált, lelki nyomorék sátáni erők és azok kiszolgálóik, támogatóik vergődése, és az a mérhetetlen pusztítás amit tapasztalhatunk az élet minden területén erkölcsi, lelki, szellemi és anyagi szinten egyaránt. Ők a fél(elem) világában élnek, félnek az igazságtól, félnek a hatalmuk elvesztésétől és félelmükben, lopnak, csalnak, hazudnak és pusztítanak bolygó szinten!
Ha bárki azt hiszi hogy egy következmények nélküli világban él ahol bármit megtehet, és a tetteinek nincsenek következményei vagy földi törvényekkel felül írhatók az UNIVERZÁLIS TÖRVÉNYEK, az a személy óriási tudatlanságban tengeti az életét.
Ez egy TEREMTETT világ és kontroll alatt van az egész világegyetem a TEREMTŐ ÁLTAL, aki nem azonos az ószövetségi gyilkoltató Istennel. Ez a Teremtői szuper intelligens energia benne van mindenben és mindenkiben, nélkül nincs semmi és senki. Ez a szuperintelligens energia tarja össze az anyagot, különben nem létezne olyan mint anyag és nem létezne semmi és senki, EZÉRT VAN KONTROLL ALATT MINDEN ÉS MINDENKI ÉS SENKIVEL NEM TÖRTÉNIK SEMMI CSAK ÚGY VÉLETLEN.

Teremtői szintről kapott problémák lehetnek: betegség, baleset, családi és anyagi problémák amely mind kivétel nélkül TETTEINK következménye és Teremtői szintről vannak megszervezve egyénre szabva minden embernek. SENKI NEM MENEKÜLHET!
A nem tudás nem mentesítő körülmény, és minden létező probléma és gonoszság forrása a TUDATLANSÁG.
Legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy ez a mérhetetlen pusztítás, lelki, szellemi és anyagi szinten vajon milyen ENTITÁSNAK az érdeke, kik irányítják ezt a földbolygót, és kik által van manipulálva az egész emberiség.
Miért kénytelenek törölni a földbolygót Teremtői szintről, ha nem ébred az emberiség?
Az emberiség 20%-a egy idegen hüllő faj érdekeit szolgálja anélkül, hogy tudnának róla. A jelenlegi emberiséget azért tartják tudatlanságban, hogy tele legyenek problémákkal. Ha tele vannak problémákkal, akkor tartósan rossz hangulatban élnek és alacsony rezgésszintre süllyednek, ami megegyezik a hüllők alacsony rezgésszintjével. Ez azt jelenti, hogy a hüllők az érdekeiknek megfelelően könnyen hipnotizálják a földi uralkodó osztályt, akik 40%-ban hüllő génekkel rendelkeznek és rajtuk keresztül az egész emberiséget.

HA NEM ÉBREDÜNK, NEM MI LESZÜNK AZ ELSŐ civilizáció ami el lesz takarítva erről a földbolygóról sokkal hamarabb mint azt gondolnánk, atombombástól, pénzestől és vallási dogmástól együtt, ha továbbra is egy olyan MEGOSZTÓ sátáni RENDSZERT és élősködőket tartunk hatalomban, akik a pusztításra lettek teremtve, akik ember és Isten közé álltak, hogy az össze vissza lopkodott, átírt, kisajátított és Isteni törvényeknek beállított hazugságokkal napi szinten felhasználhassák az embereket EGYMÁS ELLEN, a megosztásra, a gyűlöletkeltésre és ha kell egymás legyilkolására, hogy ez által biztosítsák saját hatalmukat. Most éppen a migrációs fajkeverő pusztítással szeretnének pusztítani.

MÁTÉ EVANGÉLIUMA
7. fejezet
A képmutató ítélkezés.
1 Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!
2 Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni.
3 Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre?
4 Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad szemében gerenda van?
5 Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!
A szent dolgok megbecsülése.
6 Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé, különben még eltapossák lábukkal, és megfordulva széttépnek benneteket!
Az állhatatos imádság meghallgatása.
7 Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek!
8 Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak.
9 Melyiketek ad fiának követ, amikor az kenyeret kér tőle?
10 Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót?
11 Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, akkor mennyivel inkább ad jót mennyei Atyátok azoknak, akik kérik.
Az aranyszabály.
12 Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.
Szoros szűk kapu, keskeny út.
13 A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz – sokan bemennek rajta.
14 Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet – kevesen vannak, akik megtalálják.

A hamis próféták.
15 Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
16 Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisek közül szőlőt vagy bogáncsról fügét?
17 Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt.
18 Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt.
19 Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt.
20 Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket.
21 Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: – Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon:
22 Uram, Uram, hát nem a te nevedben jövendöltünk? Nem a te nevedben űztünk ördögöket? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát?
23 Akkor kijelentem nekik: Sosem ismertelek benneteket. Távozzatok színem elől, ti gonosztevők!
Hasonlat a sziklára épített házról, mert aki kősziklára épít.
24 Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát.
25 Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja.
26 Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette.
27 Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált.”
A Hegyi Beszéd vége.
28 Ezzel Jézus befejezte ezeket a beszédeket. A nép ámult tanításán,
29 mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, s nem úgy, mint az írástudók.
Forrás / Source:


http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=40&c=7&fbclid=IwAR0ptsola9zwl57FV9mm53YKoMKJEvOfTpUj2U9bt8uf7jvyCkHvRGHXcuE

https://abibliamindenkie.hu/uj/MAT/7/?fbclid=IwAR2RWSMEIMwiLYfSVi0RM0JrLfjjXw8Lq37m2HIxD2zzBiqaoJqK0tTTasY

https://szentiras.hu/SZIT/Mt7?fbclid=IwAR1rmFiMhDYqcFI7pXYWdH5hy872SorkAiESxneAj6Cklz8HOAyCQGdU4cQ

https://www.youtube.com/watch?v=8YRzIusBCy0&fbclid=IwAR1rmFiMhDYqcFI7pXYWdH5hy872SorkAiESxneAj6Cklz8HOAyCQGdU4cQ

Hívottak és választottak 1

Laurenciusz Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet szabadon

A krisztusi igazsággal beoltott szellem nemcsak a lelkében tisztul meg és válik egészségessé, hanem még a testében is. Hiszen amint mondtam, a lélek a szellem vetülete; ha tehát a szellem a tiszta igazság erőit sugározza ki, akkor a közbülső réteg: a lélek is megtisztul. És amint a szellem tisztává és ragyogóvá tette a lelket, az ő vetületi rétegét, úgy a megtisztuló lélek is tisztává és egészségessé teszi az ő vetületi anyagát: a testet. Ahogyan a tiszta sugárzás eloszlatja a lélekből a tisztátalanság, a fertőzöttség felhőit, ugyanaz átjárván a testi réteget is, állandó hatásával felbontólag hat a testben besűrűsödött fluidokra is, s a testet, a vastag anyagot, — amely szolgai módon követi a belső erők megmozdulását — felszabadítja azoktól a szabad cirkulációt, szabad mozgást akadályozó tespedő anyagrészektől, amelyek azt addig beteggé tették.
Megfigyelhettétek, hogy megtért emberek, akik teljességgel megfordultak, akik merőben más életet kezdenek élni, mint azelőtt éltek, egyszer csak betegeskedni kezdenek. Némelyek egészen súlyosnak látszó heveny betegségeken esnek keresztül, amely betegségek alatt a testből rendszerint bűzös, tisztátalan nedvek, gennyes váladékok távoznak el, mint a tisztuló fluidok anyagi salakjai.
Legyen ez előttetek kiáltó bizonyság Isten szeretetének, nagyságának, és a krisztusi igazság hatalmas gyógyító erejének mindenen uralkodó nagysága mellett. És higgyétek el ebből kifolyólag, hogy a megtérés folytán, a tiszta erők hatékonnyá tétele által életek, amelyek immár a sír felé hajolnak, újból erőre kaphatnak, mert Isten elég hatalmas ahhoz, hogy annak, akinek már a szemét akarják lefogni, új életet ajándékozzon, mert megbízható ígéret lakik a lelkében arra nézve, hogy azt az új életet Neki fogja szentelni, és az igazságért fog élni.
Isten megteheti azt, hogy egy életet két, sőt három élet tartalmával telíthet meg, ha valaki vállalja és elég benső biztosítékkal bír arra az áldozatra, amivel az igazság hirdetése, terjesztése és megvalósítása jár. Pedig ez valójában nem is áldozat, hiszen önmagának tesz vele jót az emberszellem. Csak egy kevés világos értelem kell annak belátásához, hogy összehasonlíthatatlanul többet nyújt, mint amennyi fáradságot igényel az új élet, amely telve van Krisztussal: az igazság és a szeretet érvényesítésével.
Az ilyen Krisztusban megtért ember lelkéből azután egyes tiszta parányok belehullhatnak mások lelkébe, és ott is megindíthatják ugyanazt a folyamatot; a csírák ott is megerednek, és kiszorítják abból a lélekből is a sátán vetésének palántáit.
Minden bizonnyal itt a földön, ahol az itt élők háromnegyed része súlyos beteg, és csak egynegyed része gyógyulófélben lévő, vagy alig gyógyult. Sokkal könnyebb dolga van az ellentétnek, mint az igazságnak, mert az ellentét a maga eszméjének csíráit sokkal könnyebben hintheti el a beteg lelkekben, mint azok, akik Isten munkáját akarják végezni.
Az élet könyvében azonban fel vannak jegyezve azok, akik hívatottak Isten országába. Ha eszetekbe veszitek, hogy Isten mindenekfelett jó, mindenkinek csak ajándékoz, és senkit sem büntet, akkor könnyen beláthatjátok, hogy mindenki csak önmagát szenvedteti, amikor kaput nyit a lelkében a sátánnak, s azt is megállapíthatjátok, hogy kik azok, akik hívatottak.
Kedves embertestvéreim! Vannak emberlelkek, akiken nem lehet segíteni. Vannak olyanok, akik a sátánnak egészen átadták magukat, akik a hátralévő időben sem szenvedésekkel, sem kegyelmi ajándékokkal, sem felvilágosításokkal el nem mozdíthatók arról az álláspontról, amelyet makacsul, önhitten, elsötétült lélekkel elfoglaltak.
Vannak azonban olyanok, akik tájékozatlanságukban mind a jónak, mind a rossznak nyitva állnak. Olyan a lelkük, mint egy mérleg. Mindennap hull valami a mérlegnek hol egyik, hol másik serpenyőjébe. Az egyik serpenyő az igaz és jó impreszsziókat tartalmazza, a másik pedig a hitetlenség, az önzés, a bűnök tényezőit. A mérleg két serpenyője folyton ingadozik.
Ennél a határozatlan és ingatag embernél — aki szeretne hinni, de nem tud, aki cselekszik jót is, rosszat is, aki nem tud lemondani az élvezetről, bár tudja, hogy azt sokszor helytelenül teszi. Aki fél, bár tudja, hogy igaznak és bátornak kellene lennie, — a mérleg nyelve soha egyensúlyi helyzetben nincs, hol egyik, hol másik oldalra billen, s az élet és az erő ebben forgácsolódik el. Az ilyen lelkek még megmenthetők. Ezeket lehetne tehát hívatottaknak nevezni, s ilyenek nagyon sokan vannak. Miután azonban ezek még olyan gyenge lelkek, hogy közvetlenül képtelenek a magasabb hatalomhoz kapcsolódni, ennél fogva Isten, aki mindig csak jót ad, kiválaszt hű gyermekei közül egyeseket segítőkül, tehát ezek a választottak.


Megjegyzés: Laurenciusz, az egykori Szent Lőrinc szelleme ennek a könyvnek az írója Pál médiumítása által. Mária és Buddha szellemével egyazon fejlettségi szinten ők hárman írták Adelma médium révén a “Szellem, erő, anyag” című szellemtani alapművet. Ebben Mária a szellem, Buddha a lélek és Laurenciusz a testtel kapcsolatos tudást képviselte.

szemlézte: Bíró László

Hívottak és választottak 2

Laurenciusz Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet szabadon

Oh erre sokan ajánlkoznak, mert abban a világban, ahol a bűnöket már levetett szellemek élnek, nem úgy van, mint a földön, hogy mindenki azt szeretné, hogy a másik végezze a szolgálatot, ő pedig élvezzen és pihenjen! Nem; ebben a világban, — habár ez is a föld talajából nőtt ki, de már lehántotta magáról a bűn bilincseit, — boldog az, akire az Úr rámutat, mert kiválasztottnak érzi magát. Egy-egy ilyen kiválasztott boldog, és leborulva ad hálát, ha a sok közül, akik mind szeretnének ilyen munkát végezni, éppen őt választja az Úr szeretetből, mert látja rajta, hogy ő azt a munkát el is fogja tudni végezni.
Az ilyen választottakat az Úr leküldi a földre, hogy egy-egy nehéz feladatot teljesítsenek. Az ilyen „választott” a földi életben összekapcsolódik a „hívatottal.” Talán mint hitvestársak, talán mint testvérek, vagy jóbarátok, vagy más viszonylatban, mint két egymásra utalt ember élnek együtt. Ha jellemzem őket, bizonyára rá fogtok ismerni az életben egy-két ilyen esetre. A földi testben már nem lehet tudni, hogy ki a hívatott és ki a választott, a külső nem árul el semmit, mindketten munkaruhában vannak. Sokszor az látszik haladottabbnak, aki éppen nagyon elmaradott, és az látszik alacsonyabban állónak, aki küldetésben van, mert a föld nem az a világ, ahol valakinek a szellemi arculatát könnyen fel lehetne ismerni. Legalább is földi embernek nem.
Az egyik tehát folyton csak ad, ad a lelkének gazdag tárházából szeretetet, türelmet, alázatosságot, szolgálatot, szelídséget; feláldozza az érzéseit, gondolatait, feláldozza még testi erejét is; a másik csak elfogad, sőt követel, rendelkezik, uralkodik; nem hálával viszonozza a szeretetet és a szolgálatot, hanem gyűlölettel, bosszúsággal, háládatlansággal.
Így folyik az életük nap nap után, egyik év a másik után. Az egyik lassan, mint az árnyék, elkezd fogyni, a másik pedig, mintha semmit sem fogott volna rajta az áldozat hatása. Amikor ilyen embereket láttok, a szívetek megtelik részvéttel és szeretettel az áldozati báránnyal szemben, és lázadozik a hálátlanság és igazságtalanság láttán; nem tudjátok megérteni, hogyan lehet az, hogy valaki annyi béketűréssel, szelídséggel és alázatossággal viselje a gonosznak igáját.
Amikor így megtelik a lelketek az igaz és jó iránti szeretettel, akkor a lelketek igaz és tiszta kisugárzásával erősítitek az áldozati bárányt. Ezt jól teszitek.
Amikor pedig a másik felet szemlélitek, aki mindezzel a jósággal szemben gonoszul, hitványul viselkedik, megtelik a lelketek haraggal, ellenszenvvel, gyűlölettel, és kívánnátok neki minden rosszat, hogy a ti emberi igazságotok szerint megtanulja, hogyan kellene viselkednie. Ezt nem jól teszitek. Nem jól teszitek azért, mert ha azt, aki ilyen szánalomra méltó, szánnátok, akkor annak az áldozati báránynak munkáját könnyítenétek meg. Ha azt, aki ilyen háládatlanul és gonoszul viselkedik, nem a gyűlöletetekkel akarjátok sújtani, hanem az imádságotokkal segítenétek megfékezni, ezzel hozzájárulnátok az ellentétes erők megbénításához, és siettetnétek a végkifejlés felé az igaznak szolgálatát.
Embertestvéreim, nézzünk egy kissé mélyebben ennek a dolognak a lényegébe. Az, aki nem szenved, hanem szenvedteti a nála jobbat, ha nem volna éppen ebben a viszonylatban, talán egészen tűrhető átlagember volna, aki nem hívná ki más emberek megbotránkozását és felháborodását. Sőt más relációban talán még így is egészen tűrhető jellemű ember, csak éppen ebben az egy relációban gonosz.
Ennek mélyebb oka van. Ennek oka az, hogy az a fehér lélek, aki melléje van állítva, aki álöltözetben a menny igazságát képviseli a földön, éppen a fehérségénél és nagyobb szellemi erejénél fogva magához vonzza az ellentét fluidjainak tömegét, kihívja maga ellen a sátán haragját.


szemlézte. Bíró László

https://www.youtube.com/watch?v=MA4gjH1bBUg


Hívottak és választottak 3

Laurenciusz Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet szabadon

Ennek mélyebb oka van. Ennek oka az, hogy az a fehér lélek, aki melléje van állítva, aki álöltözetben a menny igazságát képviseli a földön, éppen a fehérségénél és nagyobb szellemi erejénél fogva magához vonzza az ellentét fluidjainak tömegét, kihívja maga ellen a sátán haragját. Különben a sátán sem azért haragszik, és az ellentét sem okvetlenül azért nyomul oda, ahol egy-egy ilyen áldozatos lélek körül a krisztusi munka folyik, mintha azt mindenkép el akarná pusztítani, hanem mert ő is melegedni akar egy kicsit, ő is a világosság felé törekszik egy kicsit, hogy az emberen keresztül bepillanthasson a mennybe, mert hiszen el van esve, el van sötétedve, és neki is világosságra lenne szüksége.

Mást azonban nem adhat, mint csak ami sajátja: a rosszat. Ezt pedig nem teheti másképp hatékonnyá, mint azon az emberlelken keresztül, akinek melléje szegődik, vagyis éppen azt használja fel médiumul, akinek megváltásáért, meggyógyulásáért ez a tiszta szellem alászállt. Szinte azt mondhatnám, hogy természetszerűen következik be ez az állapot, mintegy az ellentétes erők kiegyenlítéséül. Természetszerűen és csaknem szükségkép következik be az a folyamat, hogy a bűnös gyűlöli azt az igazat, aki őt szereti; azért gyűlöli, mert az ellentétes hatalom megtelíti őt a maga sátáni érzésével.
E küzdelem közben a mérleg két oldala folyton billen, mert a bűnös lelkében dúl a harc; világos pillanataiban látja hitványságát, s látja amannak ártatlanságát, aki mellette szenved, s ilyenkor a mérleg a jobboldalra billen. Majd megint fölerősödik a sötét befolyás, és akkor a mérleg balfelé billen. Az áldozati bárány pedig egy kicsiny, pirkadó reménység után ismét a fájdalom sötétjébe süllyed.

Az Égi Hatalmak azonban vigyáznak az ő bárányaikra; azok közül egyetlenegynek sem szabad elvesznie és dolgavégezetlenül visszatérnie. Míg az áldozati bárány szenved, és jó erőit munkáltatja, addig odafenn a mennyei könyvvitelben minden titokban elsírt könnyét, minden zokogásba fúló sóhajtását följegyzik, és az mind-mint tehertétel szerepel a másiknak a számláján. Amikor pedig elérkezik a pillanat, hogy a mérleg jobboldali serpenyőjébe a tiszta és igaz lélek már annyi súlyt helyezett, hogy csak egy szemernyi, talán csak egyetlen könnycsepp kell, hogy végleg jobbra billenjen, akkor ez után az utolsó könnycsepp után visszahívják a maga hazájába, és magára marad az, akit addig áldozatával gyámolított.
Ekkor rendszerint a fekete hatalom is visszavonul; hiszen megszűnt a ragyogás, amely odavonzotta őt. A magára maradt lélek pedig riadtan és kétségbeesetten áll ott a pusztaságban. Egy nap, egy óra alatt minden összedűlt, elmúlt, mint a köd, az a világ, amelyben addig egyeduralkodónak érezte magát, s az összedűlt világ romjai alatt minden elveszett, amit addig értéknek hitt. A romok alól csak egyetlen kincs ragyog elő, egyetlen klenódium, aminek eddig nem tulajdonított értéket: az az igazság, ami az eltávozott, meggyötört drága lény lelkében ragyogott: az igazság, a jóság.
Most két kézzel kap ez után a kincs után, amit annyira félreismert, s igyekszik ezt minden erejével asszimilálni. Le akarja gázolni magában azt, aki azelőtt volt. Megerednek a szeméből a könnyek, amelyek megkezdik tisztára mosni a lelkét. Éjt nappallá tesz, hogy jóvátegyen mindent, amit rosszul cselekedett. Valóban mindinkább elterjed lelkében a világosság. Amennyire csak teheti, megtölti érzelmi szféráját melegséggel, és a szellemét olyan érzések, olyan rezgések kitermelésére kényszeríti, amelyek áttisztítják lelkét-testét.
És valahányszor erőt vesz magán, valahányszor diadalt vesz az ellentéten, mindannyiszor törölnek egy-egy tételt a mennyei könyvelésben azokból az elejtett könnyekből, azokból az elszállt sóhajtásokból, azokból a jajokból, amelyeket abból a tiszta lélekből a méltatlanul elszenvedett fájdalom sajtolt ki, és az áldozat lassan megtermi gyümölcsét. Azt, aki azelőtt ingadozó volt, és akit az ellentét a maga fanatikus harcosává tehetett volna, a mennynek egy kicsiny küldötte a maga áldozatával Krisztus katonájává avatta.

Így végzik munkájukat Krisztus hadseregének tagjai: a választottak a hívatottakon. Ezek ebben a sötét földi éjszakában mint apró csillagok ragyognak. Az egyik kihuny, a másik felragyog. És ahol egy kihunyt, ott lassú derengés marad hátra, amely hova-tovább mind fényesebb világossággá erősödik, és mint új, tiszta ragyogás válik ki abból a sötétségből, amely azelőtt egészen az ellentét birodalmához tartozott.


Szemlézte: Bíró László

https://www.youtube.com/watch?v=xJyX58QYNoo&feature=push-sd&attr_tag=Ai0QThUdgb6cNuB_%3A6

Ősfény és teremtett fény

Részlet az "Emánuel szellem nyilatkozatai" című kötetből


Semmi, ami Istenből származott – sem szellem, sem isteni tulajdonság – nem "enyészik" el Istenben, ahogy azt sok földi ember gondolja. A kicsiny nem vész el a nagyban, hanem inkább tökéletesedik benne. Így a szeretet szellemről-szellemre hatalmasabb, erősebb, intenzívebb lesz, amint a szellem az Ősszellemhez közeledik.
Miután az Isten adta tulajdonságokkal felruházott szellem, az örök törvények láncolatán felküzdve magát megállhat az Ősfény körében, ha tehát ez az Ősfény elönti őt, akkor ez minden tulajdonságát élesen, tisztán, ragyogóan emeli fel az Isten által elrendelt tökéletesség fokozatára. Mert az lehetetlen és elképzelhetetlen, hogy a teremtett fény valaha is összevegyüljön az Ősfénnyel; de miközben ebbe belemerül, örök törvények által lényének tökéletessége kell, hogy kikristályosodjon.


Építsétek Isten országát. Adai mediális közlés.1.rész

Drága gyermekem!

Az Úr Jézus nevében köszöntünk benneteket!

Bátorítani szeretnélek benneteket, ne csüggedjetek el, mi veletek vagyunk az Úr Jézus nevében és segítünk benneteket mindenben, mert mind nagyobb és nagyobb szükségetek lesz a segítségnyújtásunk igénybevételére, ugyanis a terhek csak növekedni fognak, mert itt az utolsó időkben még össze kell gyűjtenünk általatok a kévékből kihullott kalászokat. Tudjuk, hogy nehéz feladat ez gyermekem, mert folyamatosan növekszik az ellenszél, amellyel szembe kell mennetek. De ezt csak az Istentől kikönyörgött, kapott erőkkel lehet megtenni. Ezért kértünk már benneteket többször is, hogy „szüntelenül imádkozzatok”. Ha Istennek éltek és kitartóan végzitek a munkátokat, akkor nincs mitől félnetek, mert Néki gondja van az övéire. De ehhez valóban Neki kell hogy szenteljétek az életeteket, mert akkor tudjátok magatokhoz vonni azokat az erőket, amelyek kiemelnek benneteket ennek a földnek a hatalma alól. Ekkor Isten megvéd benneteket minden komolyabb megpróbáltatástól, külső és belső ellenségtől. De ehhez komoly hitre van szükségetek. Aki nem hisz maximális mértékben Istenben és úgy, hirdeti az „igét” a saját szintjének megfelelően, kevéssé tudja őt megvédeni az Isten, mert a védelmet nem Istenben, hanem a külső körülményekben keresi, mert Isten helyett azokban hisz. Hinni, annyit jelent, mint Istenben és az Ő védelmében élni.
Minden élőlény, így az ember is egy jelenség a fizikai világban. Az különbözteti meg az embert más jelenségektől, hogy van hite. A hit ajándék, amelyet magának az embernek kell naggyá fejlesztenie a lelki világában. Ezt nagyban elő lehet segíteni önmegtagadással. Amikor az ember megtagadja a hajlamait, gyakorlatilag Istennek készít elő a lelkében nagyobb teret. Tehát amikor lemondatok a hajlamaitok bármelyikéről, gyakorlatilag az Isten növekszik bennetek, természetesen csak akkor, ha ezzel a szándékkal történik a lemondásotok és nem valami földi cél elérése érdekében. Mindent Istenért és az Ő akaratáért kell tennetek és nem másért. Sokan vannak, akik böjttel ki szeretnének valamit erőszakolni Istentől, de ez nem igazából megy, mert az embernek elsősorban engedelmeskednie kell és nem követelőznie Isten felé.
A kereszt hordozása is Istennek történő engedelmességből kell, hogy történjen. Amikor valaki ledobja a saját keresztjét, azt másnak a vállára dobja át. Ha valamit nem szenvedtek ki, vagy nem dolgoztok ki magatokban, azt feltétlenül másoktól veszitek el!

Ezért hát vigyázzatok gyermekem, hogy hogyan dolgoztok magatokon, mert az Isten Országába, csak a kidolgozott lélek kerülhet be. Ne „lopjatok el” másoktól semmit, hanem igyekezzetek mindenért megdolgozni, mármint lelki téren.
„Ezen túl véres verejtékkel keresed meg a te kenyeredet.” Ezt mondja az Úr Ádámnak miután elbukott és ezzel kiszolgáltatta az erőit az őt megkísértő sátánnak, hogy csakis komoly szenvedéssel, szinte vért izzadva tudod csak visszaszerezni a fejlődésedhez szükséges erőket. Igaz, alacsonyabb szinten, ez az anyagi javak megszerzésére is vonatkozik, de ebben az esetben sem az anyagi javak megszerzése a cél, hanem az anyagnak, vagyis a bukásotok révén megsűrűsített fluidjaitoknak a lelketekről való ledolgozása. Ha nem az anyag nemesítése lenne a fő célja az anyagban való munkálkodásnak, akkor mindenfelé anyagi jólét lenne itt a földi viszonylatban, de ha megfigyelitek pl. a becsülettel dolgozó szántó - vető embert, aki a föld iránti szeretetből, tiszteletből és kötelességtudatból is műveli a földjét, bizony sok esetben az időjárás zordsága megtizedeli, vagy tönkre is teszi a termést. Vagy vannak rá esetek, hogy Isten megengedi azt, hogy a becsülettel elvégzett munka bérét nem fizeti ki a munkaadó. Ezek a jelenségek mind azt célozzák, hogy elsősorban a munka léleknemesítő volta kerüljön előtérbe és ne az anyagi hajsza, vagy csak az anyagiakért való feltétlen törekvés legyen a fő célja az embernek, hanem az anyagtól való elszakadás.
Amikor már ebben valamennyire helyt álltatok és a lelketek már valamennyire is levetkőzte a levetkőzni valót, akkor tovább kell ugyan dolgoznotok, de már más téren, az önmegtagadás terén, mert ez a folytatása az anyagba tapadt szellemetek kiemelésének az anyagi világból. A munkának soha sem szabad megszűnnie,mindig dolgozni kell, csak a feladatkör az ami változik. Ezen a szinten már az Isten Országának a terjesztésében való munkálkodás is ugyanezt a célt szolgálja a lelketekre nézve, mint „pozitív karma”.
Sokáig és sokat kell szenvednie a léleknek, amíg valamennyire is megtisztul, de amint elkezd a szeretetben, ill. az Isten Országáért dolgozni, akkor aminek sok szenvedés által kellene letisztulnia a lélekről, szinte feloldódik Isten szeretetében és az Isten szeretetének a kiterjedéséért való munkálkodás révén. De mégis azt mondjuk, hogy szenvedés nélkül nem lehet bejutni az Isten Országába, vagyis általa annyira meg kell tisztulni, hogy polgárai lehessetek az Országnak. Az embernek meg kell tapasztalnia a saját „bőrén” azt, hogy az Istentől való eltávolodás hova vezette őt, vagyis a bűnei következményeinek a visszahatását, hogy, mivel nem hitt Istennek, az Általa felállított tilalmaknak, akkor a tapasztalatok vezessék el őt oda, hogy ha vissza kerül az Isten Országába, akkor soha többé ne vágyjon engedetlennek lenni és ne vágyjon vissza az istentelen bűnös világba. Azaz ne vágyjon eltávolodni Istentől.


Jelenleg az ember és Isten közé rengeteg bűn szorul, az emberiség által kitermelt negatív erő, melyet elszenvedni képtelen az ember, de mindez feloldódik a némán tűrt szenvedésben és Isten bűnbocsátó szeretetében, mert sok esetben, a lélektől függően ugyan, de a végérvényesen a bűnbánat könnyei mossák le az emberről a bűnei következményeinek a hatását, ami által gyakorlatilag épül itt a földön Isten Országa.
Ahogyan szűnik meg a negatív egy-egy világban, a kitermelt negatív erő és világosodik meg, azzal közeledik az Isten Országa felé, vagyis épül ki benne az Isten Országa. De csakis akkor történik meg mindez, ha a bolygón testesült szellemekben növekszik az Isten Országa, mert maga az Úr mondja azt, hogy:
„Az Isten Országa bennetek és köztetek van.” És senkinek nincs jogában sem lelki, sem testi értelemben ennek az Isten Országának adó helyet, mármint a testet sem saját kezűleg, sem másét, semmilyen megfontolásból megszüntetni, azaz megölni, mert úgy a lelki, mint a testi gyilkosság bűn és következményeket von maga után!
Az öngyilkosság, viszont kettős bűn számba megy. Amit egyszer Isten megalkotott testet, mint a szellem számára fejlődési lehetőséget, azt senkinek nem áll jogában megszakítani.
„Aki ember vérét ontja, annak vérét ember ontja!” - Szól az Úr részéről a felhívás. Sőt, amit csak a III. kijelentésből tudhattok, hogy Isten még a vérengző állatoktól is számon kéri azt, ha az éhségük csillapítására megölnek és elfogyasztanak egy - egy növényevő állatot, akkor mennyivel inkább teszi ezt az emberrel, aki már öntudatos lény.
Tehát nincs jogában senkinek megszakítani a törvényes fejlődési lehetőséget, amelyet Isten adott valakinek, még önkezűleg sem, mert ez az Isten által adott Élet elleni vétek. Ugyanez miatt ugyanolyan értékű bűn a törvénytelen gyermekek testbeszólítása is, mert az ember vétkezik Isten törvénye ellen, amikor olyan szellemeket hív le testbe, amelyeknek a testet öltése nem azonos Isten akaratával, mert még nincsenek felkészítve az életre és rendszerint elbuknak. Isten csakis törvényes keretek között működik, ugyanis aki öl, vagy törvénytelenül hív életbe szellemeket, beleavatkozik Isten akaratába, megszakítja vagy a földi, vagy a szellemvilágbeli életet és nem engedi kiteljesedni a szellemben az Isten Országa növekedését, ami viszont a fő cél Isten részéről egy - egy szellemben, ugyanis csakis úgy tud bárki is közeledni akár a paradicsomi, vagy a Messiás világok felé, ha a saját lelkében, illetve szellemében munkálja ki az Isten Országát, ezt viszont csakis törvényes úton és törvényes módszerekkel lehet.

Már az a valaki, aki szívből elimádkozik egy „Mi Atyánk”-ot, és ha be is tartja ebben az imában írottakat már a maga szintjén hozzásegít az Isten Országának az kiépítéséhez úgy a saját és mások lelkében, merthogy mindannyian össze vagytok kötve szellem fluidikus módon. Így ha öltök, vagy bármilyen más bűnt elkövettek, amelyek a tízparancsolatban le vannak fektetve, nem csak önmagatok, hanem embertársatok ellen is vétetek gyermekem.
Már azzal, hogy valakit komolyan felingereltek, vagy valamilyen úton-módon belegázoltok a lelki világába, esetleg rombolólag hattok a hitére, a „Ne ölj” parancsolat ellen vétetek! A lelki terror, a lélek ölése, mások hitének leigázása, vagy megcsonkítása, sokkal nagyobb bűn, mint a test megölése, de az Úr mégis csak azt mondja Péternek nagycsütörtök éjszakáján, amikor a sötétség hatalma az összes erejét latba vetve az Úr legyőzésére összpontosult:
„Tedd hüvelyébe kardodat, mert aki karddal öl, kard által vész el!”

2. rész következik!

UI:

Részletek a Fényrend 2020-as és 2019-es télkezdeti Szertüzei mellett elhangzott előadásokból. Mi a tél feladata? Mit képvisel a tél az Ember négyességén belül? Mit indítanak el a tél folyamán az Angyali Hierarchiák?
Hogyan hat az Emberre mindaz, amit elindítanak? Mit tegyünk a lélek kertjében növekvő gyomokkal? Mi a rejtett értelme e gyomoknak? Mi az értelme az elementáloknak, vagyis a rossz szokásokkal és szenvedélyekkel teremtett és bevonzott gondolati lényeknek? Hogyan lehetséges átalakítani az elementálokat, és életerőt nyerni belőlük? Mi az értelme az ördögöknek és démonoknak? Ki lesz az Emberből, és mi lesz a feladata az Embernek a következő korszakban? Mit lehetséges tenni, ha valaki az "alkoholizmus" nevű rendkívül erős elementál hatása alá kerül? Mindezen kérdésekre választ ad a Fényrend Közösség vezető testvére
https://www.youtube.com/watch?v=filLFMZp2hI&t=209s

A szellemi fejlődés zsinórmércéje

Részlet az "Emánuel szellem nyilatkozatai" című kötetből


A szellemi fejlődésnek – a tiéteknek ugyanúgy, mint a miénknek – zsinórmércéje a tudás és a szeretet. Ez a kettő az, amiben a szellem ereje lakozik, hogy a testvéreknek ténylegesen tudjon segíteni és szolgálni. Ez így igazságos, mert a tudás és a szeretet a szellem vívmányai – és nem Isten kegyelmi ajándékai.
Állhat egy szellem viszonylag alacsony fokon, mégis meg lehet benne a vágy a jóság és felebarátain való segítés után. A jó kívánása az első feltétele annak, hogy azzá is váljunk, azonban a kívánság és annak megvalósulása között a tökéletesedés hosszú létrája áll. Türelemmel és kitartással kell fokról fokra felkapaszkodni; minden foknak a megismerés szabja meg a határát.


Evangéliumi spiritizmus lejátszási listák
https://www.youtube.com/channel/UCBFuwaVt6sNC5aqUPrn2qZg/playlists

https://www.youtube.com/watch?v=yUt1lMFZd5k
https://www.youtube.com/watch?v=nnDU2vsdbro&list=WL&index=9
https://www.youtube.com/watch?v=A4Uj3KIg_ao
https://www.youtube.com/watch?v=cIS6EEx1oP8
https://www.youtube.com/watch?v=TvyeQRiVqWs
https://www.youtube.com/watch?v=0676N_2CcC8
https://www.youtube.com/watch?v=bb4-Cmz86n4


Építsétek Isten országát. Adai mediális közlés.. 2.rész.


Kedves gyermekem, ne engedjétek magatokat megtéveszteni senki által, mert ha az ószövetségi törvények betartását vesszük figyelembe, csak a „jó izraelita” szintjére juthat el az, aki ezeknek a parancsolatoknak a betartásánál nem tud feljebb emelkedni, nemhogy bármelyikét is megszegje. Ahhoz, hogy valaki jó keresztény legyen, már messze felül kell, hogy emelkedjen az ószövetségi törvények fölé, nemhogy visszaessen bármelyik ószövetségi törvénynek a megszegésébe. A III. kijelentés
követője viszont abból lesz, aki már be tudta tölteni az ennek a szintnek megfelelő igazságokat. Bárki, aki ettől lejjebb esik azáltal, hogy az alacsonyabb szintű igazság ellen vét, az az igazság szerint lesz megítélve!
Legyen szó a hetedik nap megszentelésének szükségességéről, paráznaságról, házasságtörésről, gyilkosságról, netalán öngyilkosságról, más vagyonának elkobzásáról, hamis esküről stb, az ezek elleni vétek, mindig is, kivétel nélkül az „Ószövetségbe” rántja vissza a lelket!!! Pedig ha a világegyetem viszonylatában szemléljük ezeket a törvényeket, a legalacsonyabb törvények közé tartoznak, amelyeknek az a feladatuk, hogy a lelket felébresszék abból az álomból, amely a bukás legmélyére vitte a szellemet. Nézzük csak :
„Megemlékezzél arról, hogy az Úr napját megszenteljed.”

Hatalmas, a világegyetemet átfogó, éltető és fejlesztő törvényről van szó benne, mert a hatalmas fejlődési ciklusok törvényszerűségének a legkisebb megnyilvánulási formája nyilvánul meg ebben a felétek irányuló elvárásban és az ember számára mégis jelentéktelennek tűnik, pedig ha teljes egészében betartaná ezt a törvényt, bizony nagyon sokat emelkedne általa, ugyanis ekkor tud kellő erőt meríteni az elkövetkező hét harcaihoz és küzdelmeihez. Ez a nap egy felemelkedési lehetőséget tartogat a számotokra, amikor át tudtok szellemesülni, vagy legalábbis szellemi szemekkel nézni és látni saját helyzeteteket, valamint Isten kegyelmét veletek szemben. Ez azért is fontos, mert az ember nagyon hajlamos az elbizakodásra, vagyis arra, hogy többnek gondolja magát, mint aki valójában, vagy esetleg alábecsüli a saját állapotát depresszív hajlamai miatt. Az ember csakis akkor tud előre haladni a fejlődés útján, ha rendszeresen jár összejövetelekre, az Ószövetségben megadott legalább heti egy alkalommal, akkor reálisan lát. De azóta elmúlt több ezer év és a lelki igények is növekedtek ezzel párhuzamosan, tehát ilyen esetben heti többszöri együttlét sem elvetendő.
Akkor tudja az ember elfogadni mindazt a bánásmódot, amelyet Istentől kap, ha minél többszöri találkozóban vesz részt az Úr Jézussal:
”Ha ketten, vagy hárman az Én nevemben összejöttök, közöttetek vagyok.”
Akár melyik „parancsolatot” vesszük figyelembe, a megtartása emeli az embert, míg a megtagadása által viszont lezuhan az ember az ószövetségi állapotokba.
És ha ma szétnéztek a világban, vajon mit láttok? Mindezen bűnöknek a hatványozott megnyilvánulását! Képzeljétek csak el, hogy mi fog történni akkor, ha vissza lesz vonva a kegyelem, mint ezeknek a visszahatásaitól szembeni védelem és ennek a temérdek bűnnek a következménye vissza fog zúdulni a földre? Ha valamennyire is tisztán láttok, akkor már előre meg fogtok borzadni a lelki szemeitek előtt lejátszódó események láttán, mert még belegondolni is rossz, nem pedig átélni mindazt, ami történni fog még azokkal is, akiknek feladatunk lészen az egész apokaliptikus időket levezetni.

Mint azt már ti is tudjátok, a tizenkét apostol ítéli meg a tizenkét törzset, vagyis a tizenkét apostol által tizenkét csoportba sorolt embertípust. Mivel Júdás is fel lett véve ebbe a csoportba, így az ő hajlamaihoz hasonló hajlamokkal rendelkező embertípusok is fel lettek véve az üdvösségre, de ezeket nem ő ítéli, hanem az az apostol, akit helyette vettek fel apostolnak. Júdásnak fájni fog az, amikor látni fogja azt, hogy más került a helyébe. Mert ha annakidején megállta volna a helyét, mint apostol, akkor neki is helye lenne közöttünk. De mivel nem sikerült neki megállni a helyét az Úr mellett levő nagy próbában, így ezer évig nemezisben kellett neki bűnhődnie, tisztulnia, hogy azoktól a bukási produktumoktól megtisztulhasson, amelyeket az Úr elárulásával magára szedett. Csak utána tudott megszületni, hogy fejlődhessen tovább. De az üdvösségre ő is meg van hívva. Ha lenne abban a formában örök kárhozat, amilyen formában azt a reinkarnáció helyett tanítják, Júdásnak ott kellene lennie, de nem így van, hanem ezer évi nemezis után újra beindult nála a reinkarnáció és ezzel együtt a fejlődése is.
Drága gyermekem, vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, mert a sátán mint ordító oroszlán körbe - körbe jár és figyeli, hogy ki lazítja meg a gyeplőt, hogy elnyelhesse. A világ mindinkább tele van fél igazságokkal, amely igazságok már nem alkalmasak elvezetni benneteket az üdvösségre, pedig tetszetőek a lélek számára, mert hiúságot bír belőlük kreálni.

Mi Atyánk, aki a Mennyei állapotokban vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te Országod... mert Isten Országa bennetek és köztetek van!

Most Isten veled gyermekem!

Egy névtelen túlvilági barátod és védelmeződ a szellemvilágból

UI:
dr Daubner Béla Tanít Gondolatok ......
https://www.youtube.com/watch?v=oF_D4G4RARU&feature=share&fbclid=IwAR2-FpFArB4zVi7mYZarj7wa41Z2G55Ql7RkBxsZMQbAr6G1qlbhfNQLI7Y

Szabadság és áldozat - Felvezetés

Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 2003. október 26.

Szabadnak lenni fenséges érzés! Szabadság nélkül az ember olyan, mint az igavonó állat. Szabadság nélkül az ember képtelen még a legnemesebb, a legszebb dolgok megvalósítására is. Krisztus szavaival: „az igazság az, ami szabaddá tesz benneteket...”
Szabadság szükséges a teremtmény érzés- és gondolatvilágának kiteljesítéséhez, gondolatainak és érzéseinek cselekedetekben való megvalósításához. És ha a teremtő Isten szabadságot és szabadakaratot adott az Ő teremtményeinek, ugyan milyen jogon veszi el Isten egyik bukott teremtménye a másiktól a szabad választást, a szabadság lehetőségeit? Mivel Isten akarati szabadságot ad a teremtménynek, azért az embernek akarnia, szeretnie és ismerkednie kell Isten akaratával.
Kívánni, óhajtani és szeretni kell a szabadságot, amiben fejlődhet a lélek; gondolatait megvalósíthatja, és a jónak és az igazság törvényeinek ismereteiben és betöltésében előbbre juthat. De nem szabad szeretnie a szabadosságot, amellyel mindazokat a védő korlátokat dönti le az ember, amelyek őt az egyenes, a hazavezető úton tarthatnák. A mai világban mindenütt ezt a nagyfokú szabadosságot látjátok. Tehát szabadulni akar az ember az igazság, az erkölcsi törvény korlátaitól, és ugyanakkor másokra a saját emberi, téves, rossz irányt követő akaratát akarja ráerőszakolni. Mindenképpen azt szeretné, ha a többi ember az ő akarata szerint járna el, ha őt szolgálná, az ő elvét az ő elgondolását, az ő rosszban megszerzett tudását tenné a magáévá.
Ezáltal a hatalmon lévő emberek a szabadság lehetőségeit erősen megnyirbálják. Különböző korszakokban ezek a megnyirbálások gúzsba kötötték az emberek egész csoportjait. Ezáltal ezek megbénultak a jó követésére és a fejlődésre. Tehát szabadságot kell adni mindenkinek, és mindenki a maga megismert igazsága és tudása révén kell, hogy elgondolásait megvalósíthassa a saját életében. Ezzel a szabadsággal viszont nagy felelősség jár! Mert ahogy az ember berendezi az életét, amit megenged magának, amihez szabadságot igényel, arról el is kell számolnia és meg kell mutatnia, hogy mit kezdett a számára fentálló szabadsággal. Ha azt a rossz kiélésére használta fel, akkor veszett ügye van.
Pedig testvéreim, az embernek mindenért felelnie kell! Azért is, amit önmaga megvalósít és azért is, ami ennek a megvalósításnak következményeként másoknak akadályul szolgált. Mert nem minden korlátot Isten állít az ember elé. A korlátok nagy része emberek által rakatott le, hogy a másikat korlátok közé szorítsák, ne szólhassanak, ne beszélhessenek, ne cselekedhessenek olyat, amik a hatalmon lévők hátrányára lennének. Ezeket a korlátokat le kellene rombolnia az embernek, de ez legtöbbször nem történik meg, mert a hatalmon lévők a börtöntől, meggyötrettetésektől a kivégzésekig mindent igénybevesznek, hogy ezek az erőszakkal állított korlátok fennmaradjanak.
A hatalmon lévők viszont annál inkább lerombolják az erkölcsi törvényeket, az erkölcsi korlátokat, hogy szabad teret biztosítsanak a maguk rossz szándékának megvalósításához. Ehhez természetesen szükséges, hogy a jó látszatát keltsék. Tehát, hogy látszat szerint jónak, célravezetőnek, a tömeg érdekeit szolgálónak, egy békésebb, boldogabb, szabadabb jövő megvalósulásáért történőnek tűnjék. De mindez csak porhintés a hatalmon lévők részéről. Ha az embernek nincs kellő világossága, nincs kellő ismerete a jóban, az igazban, a jogainak és kötelességeinek gyakorlásában, akkor a hatalmon lévők, széles tömegeket képesek meggyőzni és megnyerni az általuk hirdetett tévigazságok támogatására. (És ma nem ugyanez a helyzet?)


összeállította: Bíró László


A csatolt anyagok listája:

Szabadság és áldozat
Adai mediális közlés - Megpróbáltatások
A megbocsátás helyes értelmezése
A cselekedetek gyümölcseiről
HANG - Elfogadom Isten akaratát
Ajurvédikus immunerősítő a lelkednek
Budán csak egyszer volt kutyavásár
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4w5vdJfS791HE4Jzw?e=TZ0AGa
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhZxWFLSW0RzUtFoy4g?e=uIhJpT
Gizi médium_Ezoteriák 30 - Az önmegalázás a szellemi fejlődés feltétele

https://www.youtube.com/channel/UCBFuwaVt6sNC5aqUPrn2qZg/playlists
Evangéliumi spiritizmus – Hangoskönyvek - lejátszási listák a jutubról

https://www.youtube.com/watch?v=u1DgxheOCAI
A PI technológia - Prof. Dr. Fülöp László előadása

https://www.youtube.com/watch?v=GMtU3fP35E8
Testvéri szeretet – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=R9eihOWfEys
Szerelem a borvidéken – Romantikus film

LÉLEKVÁNDORLÁS A TEST HALÁLA NÉLKÜL?
ÍRISZBŐL LUCIA – A „SPANYOLLÁ VÁLT” LÁNY REJTÉLYE
1933 augusztusában Budapesten a tizennégy éves Farczády Írisz súlyos betegséggel küzdött, tüdőgyulladása krízisállapotában kétséges volt az is, hogy egyáltalán életben marad. Hirtelen gyógyulása csodaszámba ment, az viszont, hogy milyen átalakuláson ment át mindeközben, máig megfejthetetlen rejtély elé állítja az esetet vizsgálókat. A lány ugyanis az utolsónak tűnő lázas éjszakából magához térve, a teljes zavarodottság állapotában egy, a szülei által nem ismert nyelven kiáltozott, sem őket, sem a testvérét, sem saját magát nem ismerve meg.
A még nagyobb döbbenet akkor következett, amikor a későbbiekben kiderült, hogy Írisz nemcsak spanyolul beszél folyékonyan – anélkül, hogy azt valaha tanulta volna –, hanem magyarra fordított elmondása szerint ő nem a Farczády szülők lánya, hanem Lucia Altarez de Salvio, aki Madridban született, negyvenéves és nyolc gyereke van. Az eset akkor kapott nagy nyilvánosságot és vált világszenzációvá, amikor közel két év múlva, 1935-ben egy fiatal újságíró, Ráthonyi János hírt kapott a történtekről és módszeresen utána járt a részleteknek.
Tények és rejtélyek az átváltozásban
Farczády Írisz, Lucia Altarez Salvióvá változását könnyű lenne valamiféle kamaszos színjátéknak, vagy skizoid megnyilvánulásnak tekinteni, ha nem lennének olyan elemei, amelyeket szokványos módon nem tudunk megmagyarázni. Az „átváltozás” reggelén a gimnazista lány már nemcsak magyarul nem tudott, de, mint ahogy ez hamarosan nyilvánvalóvá vált, spanyolul anyanyelvi szinten, sőt egy tipikus madridi nyelvjárásban beszélt. Ezt elsőképp a család egy rokona, dr. Hümpfner Tibor cisztercita szerzetes állapította meg, aki a Vatikánban a latin nyelvek szakértője volt, később pedig ugyanezt a budapesti Spanyol Nagykövetség munkatársai is megerősítették.
Írisz – vagyis inkább Lucia – új, konkrét személyazonossággal is rendelkezett. Pedro Altarez Salvio spanyol napszámos felesége volt, akinek nyolc gyereket szült, majd Madridban negyvenévesen halt meg tuberkolózisban, ugyanazon az augusztusi napon, ami után Farczády Írisz budapesti gimnazista lány testében magához tért. Megadta a címét is, amit a Ráthonyi Jánost alkalmazó Az Est című napilap madridi tudósítója le is ellenőrzött, hozzáfűzve, hogy azon a címen valóban lakott egy Pedro Altarez Salvio nevű munkás, akinek a felesége 1933-ban tüdőbajban halt meg.
Ráthonyi, az ambiciózus újságíró még ezzel sem elégedett meg. Felkérte az éppen Budapesten vendégszereplő Busch cirkusz egy madridi artistáját, hogy a spanyol követség egyik titkárnőjének jelenlétében tesztelje le Lucia madridi helyismeretét. A fesztelen beszélgetésben Lucia az ottani templomok oltárterítőinek csipkéitől kezdve a helyi piacterek szokásaiig számtalan részletről beszámolt, honfitársai szerint tökéletes kiejtéssel és teljes mértékben hitelesen. A magyar nyelvtudás hiányát Ráthonyi frappáns ötlettel ellenőrizte, amikor a lány vele és Az Est fotósával egyedül maradt. Olyan trágár szavakat intézett hozzá, amelyeket a Szent Margit leánygimnáziumban nevelkedett lány – vagyis Írisz – nem tudott volna szemrebbenés és pirulás nélkül végighallgatni, ám Lucia ezen a teszten is átment.
Személyiségcsere vagy többszörös személyiség?
Farczády Íriszt a hír nyilvánosságra kerülése után természetesen többen vizsgálták – többek között a hipnózisban járatos és a szakmában nagyra tartott Völgyessy professzor is –, azonban értetlenül álltak az esettel szemben. A spiritiszta látásmódot feltételező „lélekcsere” vagy „azonnali lélekvándorlás” tudományos elfogadhatatlansága okán leginkább a tudati disszociáció, vagy a többszörös személyiség szokatlan minőségű megnyilvánulása merült fel, amit – ahogy azt látni fogjuk – nem igazán lehet erre az esetre magyarázatként elfogadni.
Mindennek alaposabb megértéséhez vizsgáljuk meg a többszörös személyiség egyébként szintén zavarba ejtő, ismert példáit. A pszichológia ilyen eseteiben egy ember pszichéjében felváltva – egymástól merőben eltérő jellemvonású – különböző személyiségek nyilvánulnak meg. Ezek a különféle identitások – amelyeknek a száma tucatnyinál is több lehet – egymásról jobbára nem is tudnak. Az alanyon keresztül – gyakran óraműpontossággal – cserélnek helyet és veszik át a tudatosság feletti aktuális irányítást.
Ilyen példa a szakmában az amerikai Jonah, akit napokra kiterjedő, súlyos emlékezetkiesésekkel szállítottak be a pszichiátriára. Jonah nál négy különböző személyiség váltotta egymást, akik egymásról mit sem tudva négy alapvetően különböző embert testesítettek meg. A személyiségek karaktere a pszichológiai és testi válaszreakciókat vizsgáló kísérletekben is különbözött, ilyen változásokat a többszörös személyiséget játszó profi színészekkel végzett ellenőrző kísérletekben sem tudtak kimutatni.
Úgy tűnik, hogy Jonah esetében valóban négy független tudat létezett. Az új személyiségek mindig egy-egy lelki megrázkódtatás után bukkantak fel. Nehéz gyermekkora volt, ám eredeti – vagy másképpen elsődleges – személyiségének visszahúzódó félénksége nem tette lehetővé, hogy az erőszakos zaklatásokat feldolgozza, így alteregói nyújtottak ebben segítséget. Egy időben Jonah „testében” mindig csak egyikőjük volt megfigyelhető, az átváltást pedig a testtartás, a hang és a gesztusok észlelhető változásai is kísérték.
„Írisz-Lucia” a parapszichológia tükrében
Írisz „színeváltozását” a család is felfogta, hiszen Lucia spanyol dalokat énekelve táncolt, madridi ételeket készített, „új otthonában” szolgálónak tartotta magát, anyját pedig csak Señorának volt hajlandó nevezni. Nem csak a temperamentuma, haneme – a későbbi hivatalos írásszakértői vélemény szerint – az írásképe is merőben megváltozott, osztálytársait, barátnőit nem ismerte meg, a magyar nyelvvel együtt a neveket is újra kellett tanulnia. Ami azonban a legfontosabb, hogy a spanyol nyelvről, a madridi nyelvjárásról és a helyi kultúráról korábban soha nem informálódott és az országot sem hagyta el.
Miután mindezt a többszörös személyiség eseteinek megfigyelései és a disszociált tudattevékenységek elméletei nem tudják megmagyarázni, így vagy egy alaposan előkészített és megfontolt megtévesztésre, vagy valami olyan jelenségre gondolhatunk, ami kívül esik a mai természettudomány által befogadhatón. Kezdjük az előzővel. Az esetet 1933-ban a család titokban akarta tartani, nyilvánosságra kerülése csak a Ráthonyi-féle újságírói nyomozásnak köszönhető. A Farczády család, bár a korabeli sajtóban a csoda világszenzációvá vált, anyagilag ebből sohasem profitált, sőt az apa, Farczády Gerő vegyészmérnök számára az eset kifejezetten kínos és takargatni való volt.
Ha hiszünk tehát a beszámolóknak, nem marad más, mint analógiákat keresni a tudatkutatás más perifériáin, vagyis a tudományos parapszichológiában. Ennek tényei alapján bátran kijelenhetjük, hogy a tudatnak vannak magasabb tér-idő dimenziókban zajló működései, mint például a telepátia, az előérzetek vagy a környezet nem fizikai úton történő befolyásolása.
Mindez még nem jelenti azt, hogy a tudat – és a személyiség – teljes mértékben elszakadhatna az agytól, azonban az 1970-es évektől ismert és kutatott halálközeli élmények már ezt sejtetik. Ilyenkor ugyanis a klinikai halál állapotában lévő emberek – esetenként az agyműködés igazolt hiányában is – kívülről látják magukat és környezetüket, arról valóságos és visszaigazolható benyomásokat szerezve. Mit is gondoljunk ezek után Farczády Írisz, Lucia Altarez Salvióvá változásáról? Talán azt, hogy ez a példa nélküli jelenség igenis elképzelhető a tudat különös dimenzióiról szerzett eddigi ismereteink alapján, és létünk alapvető titkára világíthat rá.
Epilógus: találkozásom Lucia Nénivel, hatvan év után
Ráthonyi János jóval a háború után összefutott Lucia asszonnyal, aki később spanyolul tanított, sokáig dolgozott műszaki rajzolóként egyik nagy tervezőintézetünkben. Az esetet illetően – új családjára, férjére és gyerekeire való tekintettel – már nem kívánt nyilatkozni, inkognitóba vonult.
Én 1993 nyarán találkoztam a hatvan évvel azelőtt 14 éves lánnyal, vagyis találkozásunkkor 74 – vagy, ha minden igaz, 100 – éves csodával. Az idős asszony egy interjú erejéig megnyílt, és a korabeli leírásokkal egyező módon elevenítette fel emlékeit számomra szemtől-szembe. A beszámolóját hallgatva úgy éreztem, hogy ami hihetetlen, az nem feltétlenül lehetetlen.

részlet: Paulinyi Tamás – „PARAPSZICHOLÓGIA, a rejtélyek világa” c. könyvéből / Kossuth Kiadó, 2018
https://www.youtube.com/watch?v=4P18uylGFSc&feature=youtu.be&fbclid=IwAR1LH4TEGrxtl8SCxSKk2wLK0FzeTdwcYNlAHne6f5LJCPlnYqgT_xU1_7s
https://www.facebook.com/tamas.paulinyi/videos/3644777732277631

Ada mediális közlés az Öngyilkosságról

Drága gyermekem az Úr Jézus Krisztusban!

Szükségesnek tartjuk dióhéjban megvilágítani előttetek az öngyilkosok körül kialakult állapotokat.

Minden ember megpróbáltatás céljából van a földre küldve. Minél magasabb szférából száll alá, annál nagyobbak a megpróbáltatásai, mert minél nagyobb fénnyel rendelkezik valaki, annál nagyobb árnyékot von maga köré, mert a föld még egy rövid ideig az árnyak világa.
Nagyon fontos az, hogy ezeket a megpróbáltatásokat hogyan kezeli az ember. Vajon ledobja-e a keresztjét, vagy Istenbe vetett hittel megpróbálja azokat, még ha botladozva is, végig vinni.
Ismeritek azt a példát, amikor egy ember nagyon súlyosnak találta a keresztjét és fogott egy vágó szerszámot és elfűrészelt a végéből egy darabot. De amikor a kereszt híd gyanánt kellett volna, hogy szerepeljen egy szakadék felett való átjutáshoz, éppen az a darab hiányzott hozzá, amelyet levágott.

Így van ez az életben is. Az ember terhekkel születik meg a földi életbe, vagy legalább is egy meghatározott mennyiségű negatív erőknek az átemésztése céljából, amelynek a türelemmel való elhordozásához Isten mindig meg is adja a megfelelő erőt. De a gondviselés nem kalkulálja bele azt, hogy a testbe öltözött szellem nemhogy fogyasztaná az átemészteni valót, hanem szaporítja azt az elkövetendő bűneivel. Ilyen esetben már kevésnek bizonyul a kereszthordozáshoz az Isten által kirendelt erő és ha nem tér meg a lélek és nem jut el a bűnbánatra, akkor sok esetben önként végez az ember az életével, vagy ha nem is jut el idáig a lélek, de meghasonlott lelki világgal tér vissza a szellemvilágba. De ha megtér a lélek, akkor bűnbeismerésre és bűneinek bocsánatára jut, minek révén feloldozást nyerhet a bűnei terhei alól, vagy legalább is az Isten által megalkotott erőtartályokból erőt kap a lélek a keresztjének további hordozásához.

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek (a saját bűneitek terhétől) és én felüdítelek titeket.”
Az Úr hívogató szava éppen azoknak szól, akik már terhelhetőek a bűneik következményei által. erre vonatkozik az Úr azon példabeszéde is, miszerint menjünk ki ... és szedjük össze a bénákat, a vakokat ... és vezessük el őket az üdvösségre. Tehát a terheket békén tűrő ember meg van hívva az üdvösségre!
Vannak viszont olyanok, akik valamilyen oknál fogva, nem tudják elfogadni a keresztjüket, legtöbb, vagyis szinte minden esetben, a hit hiány miatt és véget vetnek az életüknek. Rendszerint, az öngyilkosságtól számított rövid időn belül megjött volna a megoldás a hatalmasnak tűnt problémákra, amelyet ha megvárt volna a magával végzett egyén, felszabadult volna azoktól az árnyaktól, melyeket gyakorlatilag csak az ördög kreált nagyobbra, viszonyítva az eredeti nagysághoz. Mert az öngyilkosságot is, mint minden bukást a sátán suttogja az ember „fülébe”.

Konkrét példa erre, amikor egy ember valamilyen hatalmas bűn elkövetésével konkrétan magához láncol egy alattomos szellemet és ez a szellem is már szabadulni szeretne, akkor azt sugallja az egyénnek, hogy legyen öngyilkos, mert azt hiszi, hogy akkor mindketten szabadulni fognak, pedig csak kamu az egész, mert a megoldás ilyen esetben is mint mindig, Istennél, a bűnbánatban, a beismerésben, a bocsánatkérésben és az Isten részéről történő bocsánat elnyerésében keresendő és található meg, nem az öngyilkosságban.

Amikor egy ember átköltözik, várják őt a kibontakozását elősegítő halálangyalok, szellemek, valamint, korábban elhunyt szülők, esetleg nagyszülők, ha viszont már az élettárs előbb elköltözött, de mivel az öngyilkosság minden esetben idő előtti átköltözés, ezért ebben az esetben nem várja senki az újonnan érkezőt, csak az aki az öngyilkosságra késztette, az ördög, aki azonnal lerántja az öngyilkosok szférájába és addig gyötri, amíg Isten egy újabb testet öltéssel, vagy amikor letelt a vezeklésének az ideje ki nem emeli a szegény szellemet a saját szférájába.
Aki öngyilkosságot követ el, vezeklésképpen magával viszi a gyilkosság eszközét. Aki kötél által végzett az életével, annak mind addig a „nyakában lóg a kötél” ameddig le nem telik a vezeklésének az ideje. De ugyanez a helyzet bármelyik módszerrel is. A golyó továbbra is ott „okoz fájdalmat” ahova bele eresztette az elkövető saját magába. Ha valaki magával is és gyermekével is végzett pl. egy anya (régen sűrűn voltak ilyen esetek lányfejjel történő teherbeesésnél), akkor az öngyilkosok szférájában gyermekétől mind addig nem tud szabadulni, amíg szüksége van a „halott gyermeke” sebeinek látására vezeklés, vagyis gyógyulás céljából. Ekkor már védelmezi és óvja halott gyermeke életét és fóbiásan minden feléje közeledőben gyereke gyilkosát véli fölfedni. Az ilyen esetekben még segíteni is nagyon nehéz, mert a feléje segítő szándékkal közeledő szellemben is az ellenséget, gyermeke gyilkosát, vagy legalább is az ellenségét látja a szellem.

Mikor valaki valamilyen tragikus eset miatt kerül át, még akkor is sokszor viszi magával a körülményeket. Ha vízbe fulladt, vizes marad a ruhája még egy ideig, ha rákos volt és történetesen kendőt hordott a fején mert elhullott a haja, a kendőt még hordani fogja a fején, mert mély nyomokat hagytak a lelki világában az életének eseményei. Mennyivel inkább így van ez gyermekem az öngyilkosoknál.
Az öngyilkosság tehát semmi esetre sem építi bennetek az Isten Országát, hanem hosszú időre meggátolja annak fejlődését és kiterjedését a lelketekben.

Isten kegyelme legyen veletek gyermekem!

Egy névtelen túlvilági barátod

Az ember rendeltetése 1
Antal beszélő médium útján

Részlet a „Manna a hit táplálásához” című kötetből, mely médiumok útján közvetített szellemnyilatkozatokat tartalmaz – 1922

Ha tornyot akartok építeni, nem fogtok-e előbb nekiülni és kiszámítani a költségeket, hogy képesétek vagytok-e elvégezni az építkezést? És ha tehetségetek nem elegendő az építkezés keresztülvitelére, vajon akkor meg fogjátok-e építeni a tornyot? Hiszen ily módon nagy gondokat vennétek magatokra s odaveszne a pénz is, meg a torony is, vagy pedig félig felépített tornyotok volna, mely azután romba dőlne.
Nem ujjmutatás-e ez az összes emberek részére, akik gondolkozni, hallani s a hallottakból hasznot húzni akarnak? Vajon lehet-e világosabban beszélni? Azért mondom ezt olyan világosan, hogy könnyebben megértsétek azt a talán kevésbé világos dolgot, melyet most fogok elmondani.
Midőn Isten megteremtette a világot, akkor Ő is számot vetett magával, hogy képes-e végrehajtani az építkezést s miután befejezte számítását, csak akkor teremtette meg a világot. És íme, lássátok, mily gyönyörűen hajtja azt végre! Ami előbb puszta és kopár volt, az ma tele van növényekkel, állatokkal és emberekkel, ami előbb vad volt, az civilizált; amit előbb az elemek megingattak s összevissza dobáltak, az ma csendes, mert a vulkánikus kitörések megszűntek, a Földön minden zöld lett és nőtt, a Föld fejlődése folyvást tökéletesedett, cél után cél, alkotás után alkotás, haszon után haszon következett.
De meddig tartott, míg elérte a világ a haladásnak azt a pontját, amelyen ma áll? Erre nincs az embereknek számfogalmuk. Isten a világot nem egy nap alatt alkotta meg, s nem is egy évezred alatt; Ő határozott számtörvény szerint teremtett. Ő csak kis magot ültetett s abból lett a nagy „Föld”. Ha Isten azt akarta volna, hogy a világtestek mindjárt oly nagyok legyenek, mint aminők ma, úgy egyszerre oly nagyokká teremtette volna azokat; de Ő nem akart csodákat művelni, hanem azt akarta, hogy minden természetes legyen és törvényt fektetett a természetbe, mely szerint az munkáját kénytelen legyen végezni.

Ez a törvény egy a természettel, ettől elválhatatlan, mind a kettő együtt kénytelen dolgozni és teremteni. És amidőn Isten az embert megteremtene s a világra helyezte, úgy ezt természetes módon cselekedte, különben nem tarthatná fenn a világ az embert s ő nem volna képes rajta élni és kénytelen lenne róla leválni.
Mivel tehát az ember egy földfölötti és egy földi részből áll, azért két természettel is bír, t.i. egy földivel és egy földfölöttivel, mely őt arra képesíti, hogy élhessen a Földön is, meg a túlvilágon is. E természetek mindegyikében számtörvény van kifejezve, s eszerint kénytelen az nőni és tökéletesedni.
Ha tehát valamely fa magja, melynek szintén megvan a maga természete és a maga számtörvénye, mely szerint nőnie kell, azt akarná mondani: holnap fa akarok lenni, úgy ez a kívánsága természetellenes, törvénytelen volna s ellentmondásban állana Teremtőjével, aki belehelyezte az ő természettörvényét s ennélfogva nem teljesülhetne kívánsága, minthogy a maga törvénye azt meg nem engedi; és hogy ha ezt a törvényt a maga működésében zavarni s a saját növekedését erőltetni akarná, úgy ezáltal csak még inkább hátramaradna növekedésében.
Egyetlen dolognak a természete sem képes valamit annak a törvénynek ellenére elérni, mely önmagában van. Ha nem úgy volna, akkor nem lenne rend a mindenségben; pedig Isten a maga teremtésében rendet akart, nem kevésbé, mint az ember; azért azt olyan vastörvényhez kötötte, melyet a teremtés éppen azért képtelen keresztültörni, mert kiszámította, miként lesz képes teremtését a tökéletességhez vezetni.
Ha megengedte volna, hogy a növény egy éjjelen át a földből magasan felsarjadzhasson, úgy azt nappal a forró nap leperzselte volna, minthogy a Nap erejéhez mérten még nagyon zsenge lett volna; de Isten tudta, hogy jön a forró Nap és nem engedte meg a növénynek, hogy hirtelen nőjön, hanem lassan, hogy lassacskán hozzászokjék a Naphoz és kár ne essék benne.

Mondhatnátok ennélfogva: „Mi tehát két természettel bíró teremtmények vagyunk és kénytelenek vagyunk növekedni, miként ezt a bennünk lévő törvény előírja. Csakhogy nekünk nemesbülnünk is kellene, s ehhez szabad akaratot nyertünk, melynél fogva nemesbülhetünk vagy sem; mi azonban akarunk nemesbülni, de nem ismerjük a bennünk levő törvényt, mely szerint nemesbülésünknek növekednie kell”.
Igaz, vannak emberek, még pedig a legtöbben olyanok, akik nem ismerik a törvényt, de a szellemi emberre nem áll ez a kifogás, mert az Isten által belehelyezett hajlamnál fogva kutatja, miként lehet a törvényt megeleveníteni és hangosan megszólaltatni. Ti olyan iskolában vagytok, melyben már sokszor megmondták nektek, miként ébresszétek és hozzátok magatokkal összhangba a törvényt. A lelkiismeret a törvény.
Ne kérdezzétek a szellemektől, kérdezzétek meg a lelkiismeretet; mivel nem minden szellem ismeri a bennetek levő törvényt, mert ahány ember van a Földön, mindeniknek más törvénye van, mely szerint növekednie kell. Miként minden embernek más ábrázata és más nyelvezete van, éppúgy nincsenek az összes embereknek egyenlő próbáik, egyenlő feladataik, szóval egyenlő rendeltetéseik. Minden embernek más a rendeltetése; nem létezik két ember teljesen egyenlő rendeltetéssel.
Azért következetesen a lelkiismeretnek is minden embernél másként kell megszólalnia, mert Isten azért helyezte a világra az embereket, hogy ne csak a maguk öncéljának, hanem a teremtés általános céljának is szolgáljanak, hogy egymást kölcsönösen kiegészítsék, amit ők ugyan nem ismernek, de ismerniük nem is szükséges, nem lévén az ember erre hivatva. Az ember csak arra van hivatva, hogy saját rendeltetését ismerje fel, más egyébért ő nem is felelős, és ha nem él a maga rendeltetésében, úgy azért felelni és bűnhődni fog.

Az ember rendeltetésétől nemcsak azáltal térhet el, ha nem úgy növekedik, miként a törvény őt növeszti; eltérhet attól úgy is, ha magasabbra nő, mintsem a törvény előírja, s ha magasabb akar lenni, mint amilyen az ő rendeltetése Mind a kettő büntetésre méltó. Súlyos felelősséget vesz magára, aki eltér rendeltetésétől, akár ezen alul marad, akár ennél feljebb tör. Az összes boldogtalan szellemek csak azért boldogtalanok, mert nem éltek a maguk rendeltetésében. Így megvan a Földön minden embernek a maga rendeltetése, a latornak úgy, mint a királynak, a bölcsnek, mint a bárgyúnak, a szegénynek, mint a gazdagnak.
Jaj annak, akinek az a rendeltetése, hogy szegény legyen és törvénytelenül használja fel az erejét arra, hogy meggazdagodjék; és jaj annak, akit Isten éles ésszel és bölcsességgel áldott meg, de tehetségeit parlagon hevertette; de jaj annak is, akinek Ő gyenge értelmiséget adott, s aki ezt túlfeszítette és bolonddá lett a Földön? Mindezek nem éltek a maguk rendeltetése szerint és kemény büntetést fognak elszenvedni annak áthágása miatt.

Emberek! Fontos dolog az életben, hogy felismerjétek rendeltetéseteket és szent feladata minden embernek, kikutatni és vizsgálni önmagát, hogy helyesen ismerte-e fel azt, és ha felismerte, akkor ki ne lépjen a maga rendeltetéséből. Mert ha rendeltetéséből kilép, akkor kilép az általános törvényből, s azzal ellentétbe helyezkedvén, ki kell válnia a törvényből is és más rendeltetést kell kapnia és újból születnie, míg csak fel nem fogja a maga rendeltetését.
Emberek! Isten jó, Ő ismeri akaraterőtöket, éppúgy, mint renyheségeteket és gyengeségeket; Isten tudta, mily nehéz az embernek rendeltetésének megfelelni, azért segített rajta s adott neki testet, melyet oly tulajdonságokkal ruházott fel, hogy a szellem abban okvetlenül meg fog felelni a maga rendeltetésének, hacsak ellene nem dolgozik.
Nem minden szellem képes bármily rendeltetéssel egy és ugyanazon testben élni, és rendeltetésének megfelelni, minden egyes rendeltetéshez ehhez különösen szervezett testre van szüksége. Valamint az a lélek, melynek az elefánt testében kell megfelelnie a világcélnak, ezt nem tehetné a pacsirta testében, éppúgy az a szellem, melynek király alakjában kell megfelelnie a világcélnak, nem tehetné azt a koldus testében.
Aki hivatva van bölcsként szolgálni a Földön a teremtés nagy céljának, az nem volna erre képes a hülye testében; azért tehát oly testet kell kapnia, melyben rendeltetésének megfelelhessen. Aki pedig visszaél ezzel a testtel, ezzel az eszközzel, akár annak elhanyagolása, akár erőinek természetellenes túlfeszítése által, az ezért felelni lesz kénytelen.

Szemlézte: Bíró László

Az ember rendeltetése 2
Antal beszélő médium útján

Jegyezzétek ezt meg magatoknak, kedves emberek, és ne legyetek se renyhék, se elhamarkodók, hanem növekedjetek törvényesen Isten örömére és saját üdvötökre! Haladjatok csak fokonkint, ne foglaljatok össze több fokot, mert attól megbetegednétek! Minden erőlködés Isten törvénye ellen büntetésre méltó és haszontalan, csak fájdalmat okoz és lassítja a haladást!
Hiszen látjátok ezt Földeteken, amelyen éltek; semmiből lett az valamivé — és milyen szép, milyen pompás az, és mennyire meg nem értitek azt! Ott fekszik mindenki szeme előtt a látható természet, mint Isten látható és fogható megnyilatkozása, és az emberek nem képesek abból megtanulni, hogy természetes módon haladjanak!
Az a lelki princípium, melyet csúszás-mászásra teremtettek, nem képes repülni, s amelyiket repülésre teremtettek, az nem képes csúszni-mászni. Isten nemcsak ide ültetett benneteket a Földre, hanem kertészt is adott mellétek, aki ápol benneteket és mennyei vízzel öntöz; s ennek a kertésznek sok szolgája van, akiket kiküldött és így szól az egyikhez: „Eredj és öntözz!” és szól a másikhoz: „Menj és nyesd le azt, ami túl gyorsan fel akar serkenni, hogy erőt kapjon a csemete a törzsében és ne legyenek hosszú kinövései, melyeket a szél ide-oda hajlít, s melyek képtelenek ellent állni a zivatarnak”. Egy másiknak meg azt mondja: „Menj és oltsd bele abba a törzsöcskébe ezt az ágacskát, hogy nemes gyümölcsöt teremjen”. Így küldözgeti őket, egyiket a másik után a kertbe, mindent elrendezni, hogy öröme teljék benne, ha megszemléli ezt a kertet.
Meg akarom nektek mondani két szóval, hogy mi a rendeltetésetek! Azt a két szót bizonyára meg fogjátok magatoknak jegyezni tudni, mert két szó nem sok. A ti rendeltetésetek: „követni Istent”. Óh, látok már többet, aki gondolatában kérdezi: hogyan kövesse Istent? Erre a kérdésre válaszolok nektek négy szóval: Kövessétek Istent, „miként Ő vezet titeket”. És ha így követitek Őt, miként Ő vezet titeket, akkor okvetlenül meg fogtok felelni rendeltetéseteknek, nem fogtok hibázni, nem fogtok tévedni, nem fogtok kételkedni és nem fogtok ingadozni!
No de ti tovább is kérdezitek: igen ám, de hogyan fogjuk megtudni, miként vezet bennünket Isten? Lám, erre a kérdésre válaszolok nektek hat szóval: „Ha nem ti magatok vezetitek magatokat”. Önvezetés egyenlő ellent állással, és ha vezetés és ellent állás egymással halad, akkor előáll az embernél a meghasonlás, a kétely, és nem tudja, melyik a helyes vezetés; de ha felhagy az ember az ellent állással és engedi vezetni magát, akkor csakhamar be fogja látni, hová vezetik őt, mert hiszen akkor csak egy vezetés van, mely őt meg nem tévesztheti.
Csak az ejtheti zavarba az embert, ha két vagy több dolog halad egymás mellett; ekkor kérdi magától: melyik az igaz, a helyes?
De ha az ember csak az egyiket ismeri el, akkor megszűnik ez a kérdés, mert számára csak az egyik létezik és ez az egyik lesz okvetlenül a helyes. Itt nincs választás, nincs ellentét! Isten vezetésének az elmagyarázása okozza a meghasonlást, a tévedést, a kételyt, a tudatlanságot, az őrületet; jegyezzétek meg: az őrületet!
Minden emberben van egy változatlan természettörvény! De változatlan az emberben csak az, ami Istenből való: az isteni szikra; ez meg nem változhatik és meg nem halhat s ennek a szikrának megvan a maga természete s ez a természet isteni, mert ez a szikra isteni szikra s ebben az isteni szikrában isteni törvény van s ez magasztosan áll minden emberi törvény fölött, melyet neki kell igazgatnia és javítania.
Az ember változékony, mert meghal és elváltozik; sőt elváltozik még életében is, naponkint, óránként, percenként! Mivel pedig az ember s állapotai változékonyak, azért törvényei sem lehetnek változatlanok, mert hisz azok a változékonyságiból származtak, e változékonyságra való tekintettel alkotta Isten azokat, amennyiben azok alkotásánál az emberi viszonyokat és azt vette tekintetbe, hogy mennyire képes az ember gondolkozni.
Amidőn az ember tervezget, bármily távol jövőbe hatolhasson is az ő tervezgetése, azért mégis csak rövidke pillanat az, amit felölel, Isten törvénye azt mondja: Engedelmeskedjél az állam törvényének, amelyben élsz. Ha azonban isteni természettörvényed, mely benned van, ellentétben áll az államtörvénnyel, akkor neked tudnod kell, hogy melyiket kövesd, mert az isteni magasabb, mint az emberi, Isten több mint az ember!
Csakhogy az emberi törvények, ha még annyira rosszak is, sohasem oly rosszak, hogy feltétlenül össze kellene ütközniük az isteni természettörvénnyel. Ami ezzel az isteni törvénnyel összeütközik, az csak félremagyarázása az emberi törvénynek, mert az ember ellentét, törekvése, hogy nemcsak az isteni természettörvényt, hanem az emberi államtörvényt is, amennyire csak teheti, kijátssza, félremagyarázza, másképpen, a saját javára értelmezze.
Ha minden ember az államtörvényt az isteni törvény javára értelmezné, akkor egyikkel sem ütköznék össze; de ily eljárás által feltétlenül súlyos veszteséget szenvedne, s a vesztes az önszeretet volna, ennek buknia kellene! Amíg az el nem bukik, addig az ember viszályban van az isteni törvénnyel, mert az isteni törvény nem tűri az önszeretetet, az isteni törvényben más a neve, egészen ellenkező a neve az igazi önszeretetnek neve „áldozat”.
Ember, te áldozattal tartozol lenni embertársaidnak, önszeretetből, magad iránti szeretetéből, ha nem vagy az, úgy nem szereted magadat. Nézzétek csak kedveseim, micsoda súlyos veszteségnek van kitéve az az ember, aki összhangban akar lenni az isteni természettörvénnyel, összhangban a saját isteni lényével! Igen, az emberre nézve ez a legborzasztóbb veszteség, ennél nagyobb nem is érheti őt, mert a legjobb ember is a Földön önmagát szereti legjobban, csak hogy fordítva szereti magát; ez a tan a test szeretete, és a test nem állandó!
A szellemi szeretet az áldozatból áll! Az az ember szereti magát legjobban, aki leginkább képes magát feláldozni testvéreiért. Miért? Mert ez által jut a legnagyobb kincshez, melyet valamely lény egyáltalában elgondolni képes; ez elgondolhatatlan kincs, melyet az ember ez által nyer, az Isten szeretete. Ennél nagyobb kincs, kedveseim, nem létezik a mindenségben! Az áldozatban nyilvánuló szeretet teremti meg a kiengesztelést, kiegyenlítését minden egybe nem hangzónak, és ezt a szeretetet kell ápolnia az embernek, erre szorítja őt az ő természettörvénye. Az ember azonban a legritkább esetben érti meg a saját természettörvényét.
Miért? Mert a test szeretete hangosabban kiabál, ennek durvább hangja van, mint a természettörvénynek, ez rikácsol és túlkiabálja a természettörvény szende susogását! De ha az ember meg akar felelni a rendeltetésének, ha tehát követni akarja Istent, akkor legelső feladata legyen, hogy magát ennek a hangnak a befogadásában gyakorolja és egyetlen lépést se tegyen ennek a hangnak a megkérdezése nélkül, minden terveztetéstől tartózkodjék, mely képes lenne felülkerekedni a természettörvény, avagy a lelkiismeret feleletén.
Mely művészetet kell tehát az embernek ápolnia, hogy felismerje, a maga rendeltetését s ennek megfeleljen? A lelkiismeret meghallásának és megértésének művészetét! Kedveseim! Ha művésszé vált az ember ezen a téren, ha felébresztette magában természettörvényét, ha akként nevelte szellemi fülét, hogy ez meghallja annak a hangját: akkor megvan benne a jóakarat, nincs többé meghasonlás az emberben. De kedveseim, míg az ember odáig viszi, hogy ezt a hangot tisztán megértse, annyi jóakarattal kell már bírnia, hogy ellene ne dolgozzék; mert szellemi fülének nevelésével együttesen nevelte már az akaratot is, s akkor nem fog többé hibázni, nem kell többé pihennie és megállapodnia, hogy minden jelentéktelen dolognál kérdezze: mit tegyek?
Csak a törvényt fogja megkérdezni, s annak felelete után azonnal el fog indulni és sohasem fog megállani és sohasem fog hallgatni azokra az összes többi hangokra, melyek amaz után szólalnak meg. Mert kedveseim, a lelkiismeret az első hang, amely jelentkezik, de mindjárt ez után az első hang után villámként jelentkeznek a többi, számtalan hangok is, melyek az embert megállítják, révedezővé teszik és megingatják, mert ők mást mondanak neki, mint az első hang.
Ezek a következő hangok, kedveseim, testi hangok; s azért hallgatja őket oly szívesen a test, mert hízelegnek az önszeretetnek, az önzésnek, s ez tetszik az embernek; szívesen elfelejti tehát amaz első hangot és ráfogja, hogy az csalékony volt és követi a többi hangot. Ezek azután annyiféle útra vezetik őt, hogy a sok út között már ki sem ismeri magát, meghasonlik önmagával és bármely elhatározásra képtelenné lesz.
Az az ember, aki okos akar lenni és nagyon is sokat okoskodik, az többnyire téved, mert fontolgatásainak ideje alatt elfelejti amaz első hangot, és mivel a többiek neki jobban tetszenek, amaz elsőt többé meg sem kérdezi. Ez az oka annak, hogy oly lassú az emberek haladása a rossztól a jóhoz, mert ők sok lovat fognak be a szekerükbe, mely azután sok útra vezeti őket, s ezekről ismét vissza kell fordulniuk, hogy ismét oda érjenek a régi helyre s ott a régi helyen ismét megkérdezzék az első hangot.
Azért cselekedjék az ember azonnal isteni természettörvényének első hangja szerint, nem törődve azzal, hogy mi lesz belőle, mert hiszen az ember nem ismeri a rendeltetések összetételeit és nem ismeri a jövőt. De ha már egyszer benne lesz a jövőben, akkor látni fogja, hogy jó volt az, amit az első hang neki tanácsolt, mint hogy a következmények meg fogják neki világítani a múltat.


szemlézte: Bíró László

Az ember rendeltetése 3
Antal beszélő médium útján

Ha valaki házat épít, akkor legelőször megássa az alapot, s az ember ott áll és kérdi: mi lesz ebből? Ez gödör a földben, és ki sem lehet találni, hogy mi lesz belőle. De a jövő megmutatja, hogy ott fal keletkezik és utána egy második és hogy ez mindig magasabb és magasabb lesz és hogy rajta ablakok, ajtók, kapuk és tetőzet készül és csak lassankint lehet észrevenni, hogy mi lesz belőle; az igazi célt pedig csak akkor lehet felismerni, amikor az épület már egészen kész és lakásul szolgál.
Nos, Isten, az építőmester, tudja, hogy mi lesz abból, hogy mi célból ásott a kis emberke gödröt a földbe; az ember nem tudja és kérdi: mi célja lehet ennek a gödörnek? Az ő hangja csak azt mondja neki; áss gödröt itt! De ha az ember kérdezgetni akar és várakozni annak a gödörnek a megásásával, míg megtudja, hogy mi legyen abból, akkor a csupa várakozás miatt a ház nem készül el, nem épül fel. — A második világítja meg az elsőt és a harmadik a másodikat, s így tovább.
Míg az ember megtudhatja, hogy mire volt jó az a tett, melyre nézve lelkiismerete azt mondta: „ezt cselekedd”, addig már évszázadok gördültek le; csak e hosszú idő után lesz világos előtte, hogy mire való volt az a tett, mert erre a tettre következett a második, harmadik, negyedik, ötödik s így tovább, miként a kövek a falra és fal lett belőle; ha azután meglátja a falat, akkor tudni fogja, hogy a gödör a fal részére kellett.
Az ember isteni terveket akar szőni, de vajon nem esztelenség-e ez? Évezredek múlnak el, míg a teremtésben egyetlen látható lépés történt, és mi minden lett már ez alatt az emberből! Mennyi jó értelmi erőt pazaroltak el haszontalan tervezgetésekkel, melynek az emberszellemre nézve semmi valódi értéke sincs! Mennyit veszekedtek a világon és mennyi könyvet írtak össze, s a veszekedés mind hasztalan volt, s azok a könyvek mind nem érnek semmit!

Csak egyetlen tanácsadója van az embernek, aki meg nem téveszti, s ez a lelkiismeret! Nincs szüksége másodikra, csalékonyra, elég, ha iparkodik meghallgatni az ő igazi tanácsadóját, hogy mit szól az, ha iparkodik félre nem érteni és félre nem magyarázni azt, amit neki mond, hanem meghallgatja őt és úgy cselekszik, ahogy ő szól; akkor jó tanáccsal lesz ellátva és jó úton halad. Minek ez a sok kérdés: mit tegyek, hogyan tegyek?
Minek összezavarni az eszét ezzel a sok dologgal? Nem kell tenned ember, semmit, csak követned kell Istent, hallgatni az Ő szavára, mely benned van s azonnal cselekedned, amint az megszólalt, akkor nem fogsz kételkedni magadban s a saját lényedben, de nem fogsz kételkedni Teremtődben, s a te törvényedben, természetedben sem, és akkor összhangban vagy mindezzel és nem fogsz ennek az üres földi létnek a hajócskáján ide-oda hányódni, hanem erősen meg fogod ülni rendeltetésed paripáját, mely biztosan visz a magad útján!
Az ember tervezget; meglát valakit amott paripán nyargalni és így szól: „De pompásan lovagol az az ember azon az úton; ott bizony én is lovagolnék”. Rendeltetése azonban az, hogy másik úton szamáron nyargaljon. Természetes, hogy jobban tetszik neki amannak a szép paripája, mint a saját szamara; de Isten azt mondta, te nyargalj ezen a szamáron, ezen az úton, amannak pedig: te nyargalj azon a lovon, amazon az úton, mert neked emez állomásnak a végén kell leadnod valamit, neki meg amaz állomásnak a végén, és teneked előbb kell leadnod, azért adok neked gyors paripát, neked pedig később kell leadnod, azért adtam neked lassú szamarat. Valamennyinek pontosan kell megérkezni az állomáson: egyiknek sem szabad korábban, egyiknek sem későbben leadni.
Korai érkezés büntetést von maga után, késés szintén! Elsietés folytán összeütközés történhetnék az úton kocsikkal és lovasokkal, akik a menetterv szerint korábban tartoznak megérkezni; késés miatt pedig összeütközés történhetik valakivel, aki már kifelé indult volt, mielőtt az elkésett megérkezett, s ők felelni tartoznának mindazért a kárért, melyet akár elsietés, akár késés által okoztak.
Ha Isten mindegyiküknek hasonló lovat adott volna, akkor mondhatnák: a ló vitt engem oda, azért adott azonban az egyiknek szamarat, mert úgy akarta, hogy az ne érkezzék meg oly gyorsan. Ekként irigyli a világon az egyik a másikat a rendeltetés miatt, s mindegyik a másiknak a rendeltetését szeretné és nem képes megfelelni a magáénak!

Miért? Mert nem követi Istent, mert mindig ellentétbe helyezkedik Istennel, s mert mindig azt kérdi: mire való ez? Megállj, ember, megállj! A végállomáson találkozni fognak ők valamennyien, akkor nem fogják többé kérdezni: mire való ez? Akkor meg fogják látni valamennyien, hogy mit tettek és látni fogják, hogy jó volt az, amit Isten parancsolt nekik. Akkor azt fogják mondani: mily balga, mily gyermekes voltam, mikor így kérdezgettem! És fel fognak kiáltani: nem akarunk soha többé kérdezgetni, csak parancsolj, óh Istenünk! S akkor majd elfogadják rendeltetéseiket és teljesítik azokat úgy, amiként vezetik őket!
Halljátok, ti Isten kegyelméből való emberek, világiak és egyháziak! Hozzátok szólok oly tárgyról, mely fogva tartja szellemeteket. Ti olyan hitet tápláltok, mely tévelygés és igazság egyidejűleg. Ha Isten kegyelméből valóknak tartjátok magatokat, akkor nem tévelyegtek, hanem igazságban vagytok; de ha a többi valamennyi embereket is nem tartjátok Isten kegyelméből valóknak, tévelygésben, valótlanságban éltek!
Tudjátok meg kedves főemberek, hogy nincs az egész földkerekségén egyetlen ember sem a koldustól kezdve a királyig, aki nem Isten kegyelméből volna. Nincs egyetlen ember sem, aki nem Istennek valamely célját szolgálná úgy, hogy még a gyilkos is valami célt szolgál. Lám, lám, ez az a kényes pont, mely nektek hízelegni fog, s amelyből sokan önigazolásukat fogják következtetni... Jó, jó, - hát csak tegyétek!
Az emberek korholnak titeket, koronázott főket, s azt mondják: zsarnokok vagytok, szívjátok az ő vérüket, szívjátok életüket. Éppúgy korholnak titeket is, ti magas állású papok, hogy zsarnokok vagytok s az ő hitüket és meggyőződésüket rabláncra fűzitek. És hát nincsen igazuk? Igazuk van nekik, és igazatok van nektek is, mert ti zsarnokok vagytok Isten kegyelmeméből, őket pedig szipolyozzák Isten kegyelméből!
Hát a Föld talán egyenes? Hiszen annyi lyuk és mélyedés van, ahol a sár megülepszik és bűzlik! Isten azonban, aki mindent kormányoz, csak nem hagyhat valamit tisztátlanul, görbén! Neki mindent egyengetnie, és kiegyenlítenie kell, Neki ki kell töltenie a mélyedéseket, befednie a mocsarakat, hogy ne bűzöljenek; s ő embereket küld ki, akiknek ezt el kell végezniük.

Meglátja a mocsarat, mely keletkezett, mert ott mélyedés van, s a mocsár a mélyedés miatt el nem enyészhetik; oda tehát zsarnokot küld, aki sok embert legyilkol, kitölti a mélyedést és befedi a mocsarat. Amott meg a hegy túl magas, megakadályozza a szép jövőre való kilátást; azért odaküld a hegyre egy csapat embert, leromboltatja annak a koronáját és megkisebbíti, hogy a népnek kilátása legyen a jövőre.
Nemes nedv a vér, élet van benne. De vajon az Isten Földje kevésbé nemes, mint az emberek vére? Hiszen a Földnek vannak olyan pontjai, melyeknek héja vékonyabb, Istennek kell tehát azokat egyengetnie, azért ő feltölti azt a helyet, hogy vastagabb legyen és itatják ezzel a nemes nedvvel, hogy nemesedjék tőle, mert ebből a nemes nedvből a legnemesebbnek kell kihajtania, itt ez nincs másként, ennek a világnak a törvénye olyan, hogy embergyűlöletből és embervérből kell a szeretet és a haladás gyümölcseinek kibontakozniuk.
Hát hogyan lett volna olyan vastaggá ez a világ, ha nem itatták volna meg annyi embervérrel? És hogyan haladhatott volna művelődésében, ha nem itatták volna azzal a nemes nedvvel, az embervérrel? Ahol embervér folyt, ott mindig haladás termett, a haladásnak pedig, mint nemes növénynek, nemes trágyára van szüksége. Lássátok, ti szegény gazdagok, ti pőrére vetkőztetett koronázottak, akik oly nagyhatalmúaknak, oly mindenhatóknak tartjátok magatokat ezen a világon, ilyen kis egyengetők, apró napszámosok vagytok ti a Mindenható kezében, akiket Ő küld ide, erre a Földre, hogy öntözzétek azt a nemes nedvvel, hogy nőhessen rajta a haladás.

Mihez lehet titeket hasonlítani? A Mindenható e nagy művelődési helyének napszámosaihoz. És mit gondoltok, ha Ő ezt tudatta volna veletek, vajon akkor eleget tettetek volna-e az Ő céljának? Én azt hiszem, hogy nem! Visszamaradtatok volna attól, hogy ily szerepet játszatok ezen a bolygón. Azért nem tudatott Ő veletek semmit, hogy csak tartsátok magatokat mindenhatóknak és mégis elvégezzétek az Ő alacsonyrendű munkáját. Isten a világot nem teremtette meg egy nap alatt; nem is egy nap alatt fejlődött az ennyire; korszakok és korszakok múltak el, míg olyan lett, amilyen ma.
Ekként az ember sem képes naponkint valami nagyot művelni; nagyot csak korszakonként cselekszik, az időnek többi része pedig a közönséges apró munkával telik el. Hiszen így van ez a teremtéssel s annak további fejlődésével is. Nem minden nap történik egy lökés, óh nem! Nyugodtan, lassan, egyformán forog a haladás kereke, csak néha iramodik neki, s azután megint lassan halad.
Ekkor jönnek létre időközönként oly lökések, amikor nagyobb dolgok történnek és játszódnak le, amidőn a haladás új állomáshoz jut Az emberre nézve pedig minden új dolog idegen, minden fölött, ami új, bámészkodik és elképed, megbámulja és nem tud magának számot adni arról, hogy mi az! Így történik most is. Jelenleg is megint történik valami új dolog; a világ haladása új állomáshoz ér s az emberek bámészkodnak, hogy mi ez?

Szemlézte: Bíró László

Ada mediális közlés Igazságmorzsák. 1 rész.

Drága gyermekem az Úr Jézus Krisztusban!


Kedves gyermekem, ha velem tartasz, akkor új, eddig még le nem közölt igazságmorzsákat fogsz látni és hallani Tőlem.

Jézus a városban van apostolaival. Egy bizonyos részük Jézus parancsára tanít és gyógyít, míg kiválaszt közülük három, talán a legerősebb tanítványt, Pétert, mint a hit, Jakabot, mint a remény és Jánost, mint a szeretet apostolát és elindulnak kifelé a városból a színeváltozás hegye felé. Akkor Jézus még nem közli velük, hogy hova mennek és mi is az igazi terve velük, de a három apostol követik Őt. Ahogy haladnak felfelé az úton, Jézus mind fényesebbé válik. Út közben a szellemvilág igazságairól és az emberekre gyakorolt hatásáról tanít amit ők kicsit kétkedve fogadnak. Ekkor szemükre veti hitetlenségüket és tovább oktatja őket. Szól arról is, hogy hogyan fognak a jövőben megjelenni a túlvilágra elköltözöttek szellemei. Ez kicsit újra megzavarja őket, hisz ismerik Mózes erre vonatkozó tilalmait. Lassan megérkeztek a hegy tetejére és Jézus ekkorra már szinte teljesen átszellemültnek látszik. Teste szinte átlátszó és ragyog mint a nap, talán még attól is fényesebb. Beragyogja a környéket, mint valami önálló fénnyel rendelkező jelenség. Testének körvonalai majdhogynem elmosódnak. Fellebeg a hegy csúcsára és hívja Mózest, Illést és Jeremiást, akik mindhárman engedelmeskedtek ennek a hívásnak. Ők is fénylenek, de hírül sem annyira, mint Ő. Hatalmas különbség van az Úr és ő közöttük. Jézusból átszellemült állapotában nem csak hatalmas fény, de hatalmas messiási erő is árad ki, mintha valamit meg szeretne rögzíteni a jövőre nézve itt a földi világban ezzel a az egyedüli eseménnyel. Miután megjelent a három „idézett”, vagyis az Úr által hívott szellem, elkezdtek úgy beszélgetni, hogy az ajkuk nem is mozgott, mert nem is volt. Igazából csak fények áramlását lehetett látni, mely egyik szellemből a másikba sugárzott át. Az Úrból a három próféta szellemére sokkal erősebb fény áradt át, mint belőlük az Úr felé.

Elsőként Mózes jelent meg, aki által annak idején megtiltotta az Úr a halottaktól való tudakozódást, és most ő az első, aki szellemi állapotban ott áll az Úr mellett a három apostol lelki szemei láttára. Mózes, aki által a természeti törvényeket leközölte az Úr, vagyis aki talán a legtöbbet adott annak érdekében, hogy az ószövetségi ember eljuthasson a Megváltóhoz az újra testetöltések által. Mindannak jutalmaként, hogy sikerült neki komoly harcok révén kihozni a zsidó népet az egyiptomi fogságból és lehozni és megrögzíteni az Úrral való találkozáshoz szükséges törvényeket, a tízparancsolatot a következő életében a megszületett Gyermek Jézus mellé ő kerülhetett a legközelebb. Ő vállalhatta Jézus és Mária fizikai védelmét. Harmadszor viszont keleten öltött testet, mint maronita szerzetes.
Illés próféta szintén azért küldetett, hogy a zsidó népet vezesse a Messiás felé.

Minden ő harca és küzdelme a zsidó néppel szintén jutalmat nyert és ő készíthette elő a választott népet a Messiás befogadására, mint a pusztába kiáltó szó, Keresztelő János személyében, akiről Jézus tanúbizonyságot is tesz, hogy Ő Illés akinek el kell jönnie. Most az utolsó időkben viszont szintén megszületik Illés azzal a céllal, hogy az „atyák szívét a fiakhoz, a fiak szívét az atyákhoz fordítsa, mielőtt eljön az Úr, hogy „megbüntesse” a bűnös emberiséget.(Malakiás jövendölésének utolsó mondatai.)
A három apostolt,- látva a három próféta szellemét-, igen csak nagy félelem fogta el, mert láttak már sok csodát, természetfeletti gyógyulásokat, halottak életre keltését, kenyerek és halak csodásan történő szaporítását, valamint azt, hogy Jézus a vízen jár, de ilyen élményben még nem volt részük: megnyílt előttük a szellemvilág kapuja és szellemjelenségeket észleltek.


De Jézusnak ezzel hatalmas célja volt!

Messiási erejével feloldotta és egy magasabb szintre emelte a Mózes által leírt, mindeddig érvényben lévő halottaktól való tudakozódás tilalmát és megrögzítette annak létlehetőségét a földi világban a Pünkösd utáni és az utolsó időkre vonatkozó igazságot, mint valóságot és ennek folyamányaként a médiumitást, mint Szentlélek ajándékot, mert az Úr volt a leghatalmasabb és legtökéletesebb médium a világmindenségben, ugyanis Ő az Atya médiuma volt. Amikor tömeg előtt tanított, az Atya szólt Általa.

Ezért lerakhatta a médiumitást alapjait és megnyitotta az utolsó időkre vonatkozóan, a III. kijelentés evangéliumát vagyis az Evangéliumi spiritizmust, mert az Evangéliumi Spiritizmus az utolsó idők Evangéliuma, az elszórt kalászok számára. Az apostolok ugyanis hatalmas médiumai voltak az Úr Szentlelkének és a megnyilatkozó szellemeknek is. Ezért is szerepel az adományok között a szellemek elbírálása. Az a kérdés volt a próbája annak, hogy a jelentkező szellem az Isten Országából, vagyis a magasabb szférából való volt-e, hogy hitte-e Jézus Krisztust, mint megváltót. Ha igennel válaszolt, akkor elfogadták mint a Szentlélek munkását és elfogadták tanítását.
Csodálatos módon, akik akkor mind magas szintű médiumok voltak, akiken keresztül, akkor az Úr beindította a médiumitást, mint Szentlélek adományt, az utolsó időkben ők jönnek vissza és tanításokat adnak le más, szintén az Isten által kiválasztott médiumokon keresztül.
De ha a legőszintébben akarunk nyilatkozni, akkor azt kell mondanunk, hogy Jézus után, mindannyiunk között Mária volt a legtökéletesebb médium, mert szelleme teljesen nyitva állt a szellemvilág előtt és folyamatosan belelátott a szellemvilágba, látta az Őt folyton környékező angyalokat, akik kedveskedtek Neki, igazgatták ruhájának ráncait vigasztalták ha szomorú volt és boldogok voltak, amiért közelébe kerülhettek a legtökéletesebb paradicsomi szellemnek, aki a földön egy külön misszióval, az Éva bukásának a helyreállításának missziójával testet ölhetett.

A médiumitás törvényszerűségének alapjait rakta le és áldotta meg gyakorlatilag a színeváltozás hegyén a három próféta szellemének a meghívásával az Úr Jézus és mutatta be a három apostolnak, mint a jövőbeli médiumok várományosainak. De minderről Pünkösdig nem volt szabad beszélniük, mert gyakorlatilag a médiumitás adományát Pünkösdkor kapták meg teljes egészében az apostolok, Péterrel az élen. Habár Péteren keresztül már előbb is szólt a Szentlélek: „Te vagy Krisztus, az élő Isten fia!”
Megvilágosította előttük a jövőre vonatkozó feladataikat, ami az utolsó időkre vonatkozó testet öltéseikre és a szellemvilágbeli munkálkodásukra vonatkozott, mert ugyanis mindhárom próféta részt vesz az utolsó időkben történő átalakulásokban.

Igaz, miután a rómaiak átvették a kereszténység irányítását, a Krisztus hívők tábora megoszlott. A megalkuvók átálltak az állam oldalára a volt testvéreik ellen fordultak.
Voltak az igazi,Krisztust követők, mint az apostolok utódai és az államilag meghatározott vallás követői, akik gyakorlatilag hatalmon voltak és az volt ezeknek az utóbbiaknak a feladata, hogy az igaz keresztényeknek még a magját is kiirtsák. Mentek házról- házra és keresték a keresztény embereket azért, hogy halomra mészárolják őket. Sikerült is nekik ezt elérni szinte teljes egészében és ezzel a médiumitás adományát és ez az adomány által megnyilvánuló Szentlelket is visszaszorították és fa szobrokat állítottak fel a médiumi úton megnyilatkozó „szentek„ helyett, hogy azzal helyettesítsék az Élő Isten élő küldötteit. Mekkora Szentlélek elleni cselekedet volt ez!!! Az élő Szentlélek adományokon keresztül megnyilvánuló Szent szellemeket holt anyagból készült figurákkal helyettesíteni. Az volt a fő céljuk, hogy a médiumokat és velük együtt a médiumitást kiirtsák, hogy ne a Szent szellemek irányíthassanak, hanem, központilag legyen minden irányítható. Az egészből csak az o l t á r i s z e n t s é g, v a g y i s a z Ú r v a c s o r a m a r a d t m e g, a többi római maradvány. És a mai ember is ennek az áldozata. De az Isten mégis csak egyenesen ír a görbe sorokra is, és felhasználja az emberek hitét oly módon, hogy mégis csak épülhessenek lelkileg. Mindig is jöttek le missziós szellemek, akik a népet Isten felé igyekeztek terelni.
Az inkvizíciót kiváltó ok egy az Evangéliumi spiritizmushoz hasonló szellemi áradatnak a megnyilvánulása volt, amit vérbe fojtott az akkori „római birodalom”.
Összesen tehát az Úrral együtt heten voltak a színeváltozás hegyén, ami a hét szférát szimbolizálta, melyben ez esetben Jézus volt a csúcs. Jézus beszélt a saját jövőjét illetően a három prófétának, amelyet az apostolok is láttak és hallottak. Beszélt velük a reá váró kínszenvedésekről és azok céljáról. Sőt, feltámadása után, szinte az összes ószövetségi prófétát szellemi állapotban meghívta, nem csak Mózest, Illést és Jeremiást és végigvezette őket a kínszenvedésének állomásain. Sőt mi több, külön Máriát is bemutatta nekik úgy mint Édesanyját és úgy is mint Társmegváltót.

folyt.köv.

UI:

Hagyni, hogy igazán lássanak
https://www.youtube.com/watch?v=tGQGVX8r8I4

Az ember rendeltetése 4
Antal beszélő médium útján

Új haladás, semmi egyéb; az emberek visszahelyezve képzelik magukat a középkorba kegyetlenség és babona tekintetében, mert nem ismerik az új hitet és az új kegyetlenséget. Nem tudják, hogy ez a kegyetlenség az az egyengető, akinek a vér nemes nedvével kell szabályoznia és itatnia ennek a világnak kerti veteményeit, amelyekből viszont az új hitnek kell kihajtania egy új haladásban, t.i. az új Istenben való új hitnek, aki pedig oly régi már s az embereknek mégis olyan új, mert más alakban mutatják Őt nekik; új ruhát adnak Reá, erre a régi Istenre, s az emberek nem bírják Őt felismerni, míg csak idővel Hozzá nem szoknak ...
De vajon helyeselhető-e, hogy úgy öltöztetik Istent, miként a bábut és így mutatják be az embereknek? Te jóságos Isten, Te oly jó vagy, engedsz Magaddal tenni mindent; engeded magadat újraöltöztetni, mert az emberek nem akarják többé a régi Istent, mivel papjai bizalmatlanságot keltettek ellene, és kevesen várnak még valamit Tőle! Azért kell az új haladással új Istennek is jönnie, aki jobban tetszik nekik, s aki egészen más, mint az az Isten, kit a papok mutatnak nekik!
Az ifjú, az üde, az új mindig hatalmas vonzó erőt gyakorol az emberekre; a régi nem kell nekik, az elavult, az már nem szép, nem jó, nem korszerű és nem tetszetős! Hiszen az öregember sem kell, mindenhez fiatalokat keresnek, — ezt magával hozza az új haladás. Azért keresnek a fiatal emberek is új Istent, mert a régi elavult; ezek az emberek megvénítették Őt, ezek az emberek kihozták Őt a divatból! Mindenki fél ettől a középkortól s ettől az öregségtől s mindenki azt mondja: csak el azzal, csak el ezzel a zsibkamrába! S így történt Istennel is, Őt is zsibkamrába küldték. De mert az emberek Isten nélkül nem tudnak meglenni, azért az öreg Istennek meg kell fiatalodni és megfiatalodva az emberek elé állnia.
Az öreg papok pedig, akik Őt annyira megvénítették s akiknek senki többé hinni nem akar, szintén a zsibkamrába vándoroltak és új papoknak kell jönniük s az embereknek az új Istent bemutatniuk. Látjátok, ez a haladás! És ki intézi a haladást? Ugyanaz a régi Isten! Ő megifjodik minden egyes haladási korszakban.
Ez nem is lehet másként, mert valamiként minden tavasszal ifjú élet sarjadzik a földből, azonképpen minden haladási korszakkal is velejár a fiatalság. Az örök Isten azonban nem vénülhet, mert vénség gyengeséget jelentene, és Neki nem szabad gyengülnie; Neki annak a soknak a kedvéért, ami létezik, erősnek kell lennie, s erős csak úgy maradhat, ha fiatal marad.
Ez az ellentét Isten és az emberek között. Az ember mindig öregebb lesz, minél tovább él, és mindig gyengébb lesz, végre egészen elpusztul. Isten ellenben minél tovább él, annál fiatalabb lesz s annál erősebb és erőteljesebb, mert hiszen Isten atyja a természetnek; és hát nem a maga képmására teremtette-e Ő a természetet? A természet örökké megifjodik, örökké újat termel; éppúgy megifjodik örökké a természet Atyja is, és teremt örökké újat és küld ide folyvást olyan napszámosokat, akik azért vonulnak be ide, hogy elvégezzék a maguk napi munkáját. S az emberek szeretnének úgy véletlenül egy koronát lelni! Istennél azonban nincs véletlen.
Ő leküldi őket a Földre s a korona már készen van számukra, mielőtt még ide lejönnének, ezen a koronán pedig tapad valami s ez a valami az ő rendeltetésük. Aki tehát a koronát fejére teszi, az egyúttal magára veszi a rendeltetést is és kénytelen azt megtenni, ami ennek a koronának a rendeltetésébe be van írva.
Némelykor az áll rajta; „alkotás”, némelykor: „rombolás”, — ez velejár az idő kerekével. Most az alkotás, azután a rombolás ideje van, majd ismét alkotás s megint rombolás következik, s ismét a világra jönnek, és megint meghalnak, így váltakozik örökké alkotás és rombolás s ez az „alkotás és rombolás” egyesül egy harmadikban, melynek neve: haladás!
Lássátok, ti szegény koronázottak, akik fejetekre tettétek a koronát, hogy betöltsétek azt a rendeltetést, mely abba a koronába be volt jegyezve, ti éppen olyan napszámosok vagytok, mint azok az apró lények, akik szintén segítenek építeni és rombolni s mindaddig építenek és rombolnak, míg ennek a világnak a rendeltetése meg nem változik, amidőn a rombolások más állomáson fognak történni, ahol más nevük is lesz majd, s ha elérkezik majd annak az ideje, hogy az emberek ismét építenek, akkor megint új korszak fog kezdődni s ismét új Isten érkezik, aki megint más ruhát fog magára ölteni. — Jó, de hát hogyan kell ezt érteni? Lássátok, kedveseim, ezt megérteni igen egyszerű. Hasonlítsátok össze magatokkal.
Ti előbb tiszta szellemek voltatok s amint folytatólagosan lejjebb szálltatok, mindig egy köpönyeggel többet kaptatok, míg végül felvettetek egy egészen vastag páncélt, amelybe bele vagytok szorítva, s ebben a páncélban nem vagytok képesek felismerni Isten szellemét, akit szintén páncélosan kell nektek bemutatni, hogy fogalmat alkothassatok magatoknak Róla. És amint az emberiség egyik köpenyt a másik után le fogja vetni, éppúgy Isten is mindig egyet levet és más ruhában jelenik meg; s abban az arányban, amelyben ti áttetszőbbek és tisztábbak lesztek, Isten is mindig áttetszőbben és tisztábban fog előttetek jelentkezni, hogy ekként Őt felfogni mindenkor képesek legyetek.
Így áll a dolog az új Istennel, így áll az új haladási időszakkal. Új szellemeknek új Isten kell, Isten tehát leveti az egyik köpenyt és ezáltal újabb lett, azután leküldi a Földre papjait, akik szintén viselnek ugyan köpönyeget, de nem papi köpönyeget, akik Istent ismerik és tudják, hogy Ő milyen s akik azután megmutatják Őt az embereknek, mondván: íme, ez a mi Istenünk! De nem minden ember képes azonnal megismerni ezt az új istent; csak ha levetették a köpönyeget, mely akadálya a megismerésnek, csak akkor ismerik Őt meg, csak akkor tetszik Ő meg nekik, és így kiáltanak fel: „Milyen fönséges vagy, milyen jó vagy Te, mennyire tetszel nekünk Te!”.
És akkor vonzalmat éreznek Isten iránt, szeretni és követni tudják Őt s mikor munkához hívja őket, meg vannak elégedve a nekik kiosztott súlyos munkával és nem panaszkodnak többé emiatt, mert szeretik Istenüket. Íme, mi ez tehát? Ez mind Isten kegyelméből való munka! Isten kegyelme leereszkedik és küld ide munkásokat, akik elvégeznek különféle ügyeket és előkészítik az új időt.
Titeket is érni fog az Ő kegyelme, titeket is ide fog Ő küldeni, hogy ti is segédkezzetek az előkészítésnél, egyik ebben a szakmában, a másik amabban. Amikor pedig le fogtok jönni ide, mint fejedelmek, és mint koldusok, akkor valamennyien Isten kegyelméből lesztek itt. Ne féljetek! Isten kegyelme végtelen és minden, ami itt van, az Ő kegyelméből való, és ha egyesek közületek koldusok lesznek is, azért még sem rosszabbak ők sem: ezek is az Ő kegyelméből koldusok, s vették fel a kolduskoronát és teljesítik a maguk rendeltetését.
Vigasztalódjatok tehát és távozzatok megvigasztalva! Kedves emberek, jegyezzétek meg magatoknak azokat a szavakat, melyeket ezekhez a koronázottakhoz intéztem, keltsenek bennetek öntudatot és ismerjétek fel azok segélyével, hogy valamennyien Isten kegyelméből érkeztetek ide a Földre és végzitek az Ő munkáját. És ismerje fel ki-ki az önmaga által végzett munkából, hogy micsoda fajhoz tartozik, mert Isten igazságos, Ő minden egyessel azt a munkát végezteti, melyhez ért, s aki ezt a munkát jól végezte, az magasabb munkafokot érdemelhet ki magának. Végezzétek jól, ti Isten kegyelméből való gyermekek!


Szemlézte: Bíró László

Ada mediális közlés Igazságmorzsák. 2 rész.


Kedves Gyermekem, a hitnek szárnyain titeket is szeretnélek felvinni a színeváltozás hegyére, hogy nézzetek és lássatok, a hitnek szemével meglássátok mindazokat az eseményeket, amelyeknek én a résztvevője voltam.
Azzal a céllal teszem ezt gyermekem, hogy megerősödjön az Evangéliumi Spiritizmus erejébe vetett hitetek, hogy a mai világ, az ellentét által kreált molochja ne tudjon benneteket magával ragadni, mert aki nem Istenben és az ő védelmében hisz, hanem a külső körülményekben, hitetlenségében a posványba hull alá, lett légyen bár a legnagyobb igehirdető, vagy akár még spiritiszta is a földön. Nem véletlen mondta az Úr, hogy ha visszajön, akkor fog-e hitet találni a földön, mert a jelenleg megjelent és folyton növekvő megpróbáltatásokban a hitetek van és lesz próbára téve.

Az elmúlt két évezreden keresztül együtt voltak a „juhok a kecskékkel” és csak az utolsó időkre választatnak szét. Ebben a példabeszédében az Úr, a fluidok szétválasztásáról beszélt. Ezért is az állatokat hozta fel példának. Hosszú évszázadokon keresztül elvegyülve voltak egymás között a sötét és a világos fluidok, a hozzájuk tartozó szellemek egymás okulására. A jelenlegi időkre és időkben az osztályozás szempontjából a világos fluidok és a hozzájuk kapcsolódó szellemek felfelé emeltetnek, míg a sötét fluidok a velük azonos szellemekkel együtt lefelé haladnak. Ezért van az, hogy a jelenlegi időkben olyan nagy mértékben tud a gonosz munkálkodni, mert az erőik már nagyon mélyen járnak és onnan nyújthatnak nekik megjelenési lehetőségeket. A jelenlegi állapotok természetes jelenségei a legmélyebb állapotokba irányuló erőknek, hogy a felszínre hozattassanak megítélés céljából.
Ne féljetek tehát, mert minden fluid, minden erő, minden lélek és szellem ítélet alá esik. Ezért ne higgyetek a sötét erőknek, mert az ítélet miatt vannak felszínre hozva és ez okból nyernek megjelenési formát és élet lehetőséget a fizikai síkon.
Ezáltal akik hisznek, emelkednek felfelé, amely folyamatnak az elragadtatás lesz a vége, míg akik nem hisznek, azokra hat a világi moloch és azok hitetlenségük által a sötét fluidokkal együtt süllyednek alá a sötétség birodalmába. Akik emelkednek, azokra nem hat egy kicsit sem a világ jelenlegi állapota, de akik viszont hitükben meggyengülnek, azok, mivel nem állták ki a hitnek próbáját, el fognak kárhozni.
„Aki hisz és megkeresztelkedik üdvözül, aki nem hisz, már eleve elkárhozott.” - Mondja az Úr! Ennek az ideje most jött el igazából gyermekem!

Vigyázzatok és imádkozzatok, mert a fent említett törvényszerűségek érvényesülése alapján mind nagyobb és nagyobb hitpróbáknak lesztek kitéve. De, ahhoz, hogy el tudjatok jutni az üdvösségre, mindvégig ki kell tartanotok a megpróbáltatások közepette is. Ez viszont csakis úgy érhető el, hogy a megpróbáltatások mértékéhez viszonyítva legalább egy „oktávval” folyamatosan erősebbé válik a hitetek, a rendszeres ima és lelki élet folytán.
Hangsúlyozni szeretném gyermekem, hogy az Isten által nyújtott védelemben higgyetek, ne az ellentét által nyújtott fizikai védelemben, mert ez utóbbi nem a védelmeteket, hanem a romlásotokat szolgálja.

Ez az utóbbi abban a szférában fejti ki leghatásosabban a negatív hatását, amely szférában létrehozták, tehát az I. és a II. szférában. Minél magasabban álltok lelkileg, annál kevésbé tud rátok hatni mindaz a negatív ami benne szerkesztetett a fizikális „védelembe.” Annál inkább Istenbe kell hinnetek. Aki mégis ezeknek az eszközöknek a védelmében hisz, a hite által ezekbe a szférákba zuhan alá!!!
Jöjjetek velem fel a színeváltozás hegyére, hogy megerősödjön az Úr Jézusba és az általa megalapított eszmébe a hitetek, hogy a folyton növekvő kardélre menő, vagyis élet halál harcra menő hitpróbákban is állhatatosak tudjatok maradni, mert csak az üdvözül, aki mindvégig kitart az Isten Országába vezető úton. Isten jól tudta azt, hogy milyen próbáknak lesz alávetve az utolsó idők embere, azért is adta ajándékként az utolsó idők evangéliumát, az Evangéliumi Spiritizmust. Az Úr szavai szerint olyan nagyok lesznek ezek a hitpróbák, amelyek nem voltak a világ kezdete óta mindmáig és nem is lesznek soha. Pedig voltak már keresztény üldözések, földindulások, árvizek és holdkiválás, (mint ami majd most is lesz), de mégis olyan nagyméretű, az egész világot átfogó próbák amelyek a Földre várnak, még nem voltak és nem is lesznek soha. De ha hisztek oly mértékben, mint ahogyan arra szükségetek lesz, akkor a felfelé ívelő fluid-világ ez fölé a próbák fölé fog emelni benneteket, a „színeváltozás hegyére” és felülről szemlélhetitek majd az eseményeket,
de ehhez h i n n e t e k k e l l.

Kedves gyermekem, a jelenleg kialakulásban lévő külső körülmény nem más mint a folyamatos fluid szétválasztódás következménye, számotokra viszont a törvényes kiválogatódás eszköze!

Aki nem hódol be ennek a hazug világnak, hanem hitével le tudja győzni a külső sötét körülményeket, az tovább halad, aki viszont nem, az a hitetlenség áldozatává válik és a posványba hull. Ezekre az utolsó időkre felkészülni volt 2000 évetek.

Hadd adjak gyermekem két útirányadó igét azoknak, akik legelsősorban innen tudnak és akarnak táplálkozni:
Mindannyian tudjátok azt, hogy amikor Mózes kivezette Egyiptom földjéről a választott népet, egy alkalommal mérges kígyók támadtak rájuk. Ekkor Mózesnek isteni parancsra rézből egy kígyót kellett megformáznia és egy póznára kötve felemelni a magasba. Aki erre a rézkígyóra felnézett az meggyógyult a kígyómarásból.
„Ahogyan Mózes felemelte a rézkígyót a pusztában, úgy fogják felemelni az emberfiát, hogy aki hittel feltekint rá...” Az egyik vakcina egyfajta mérges kígyóról kapta a nevét.”
„Azokat pedig akik hisznek ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak (elsősorban nem másik, hanem új nyelveken, ez a médiumitás, amikor nem az ember saját szelleme beszél, hanem egy új szellem hangja hallik), mérges kígyókat vehetnek kezükbe és a marása nem árthat nekik, ha valami halálosat isznak, szintén nem válthat ki bennük semmilyen hatást, ha betegekre teszik rá a kezüket, azok meggyógyulnak.” A jelenlegi kitermelt gonosz hatásokra is ez vonatkozik, de azt mondta az Úr, hogy akik hisznek.

Hadd zárjam be ezt a rendkívüli, a külső körülmények által szükségessé vált nyilatkozatomat egy, szintén az utolsó időkben megjelent Evangéliumi Spiritizmusra vonatkozó Igével:
„Aki a jó magot veti, az emberfia, a szántóföld a világ, a jó mag, az Isten Országának fiai, a konkoly a gonosznak fia, az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög, az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.” (Mt 13. 36.b - 39.)

Egy „névtelen” barátotok a szellemi hazából'

Ámen

Ada, 2021. 01. 21.

UI:

https://www.bitchute.com/video/6OnZ9K7AkgG8/?fbclid=IwAR0mJbvsKBZbWt6uF61KIR1-TeOrHFiD4KdLPMA34oKqt7NKuC8qjQCaQnA

A törvény működése - Felvezetés

Zita médium 1990. November 25.

Az évszázadok és évezredek során az emberiségnek már réges-régen rá kellett volna jönnie arra, hogy sem az igazság törvényét, sem a szeretet törvényét - Isten teremtett világának e két alappillérét - nem játszhatja ki, nem kerülheti meg, mert ezáltal a megtérését odázza el. De ahogy Krisztus kifejezte, az emberek mindenkor „jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot”, mert féltek a világosságtól és ezért minden tevékenységükkel a sötétséget és a homályt szaporították maguk körül. Így azután a természettörvény, az igazság törvénye nem adhatott az emberiségnek mást, mint amit adott.
Hiába volt valamiből sok, egyes emberek önzésüknél, erőszakosságuknál fogva elragadták ezeket a javakat, mások pedig az utcára kerültek, nincstelenekké váltak vagy éhen haltak. Hiába küldte el a Teremtő az Ő prófétáit, nem hallgattak rájuk. Nem mondom azt, hogy hiába küldte el a Megváltót, a Jézus Krisztust, de mindenesetre az Ő sok-sok szenvedése, mérhetetlen áldozata nem áll arányban azzal, amit az Ő igéjéből, az Ő szavaiból az emberek megtanultak és megvalósítottak.
Sohasem tudtak - bár sokat beszéltek róla - az igazi krisztusi testvériség jegyében érezni, gondolkozni, cselekedni és eljárni. Mindig ott volt az a téves gondolat, hogy ők okosabbak, ügyesebbek, rátermettebbek másoknál és ők képesek felfedezni azokat a kis kapukat, amiken keresztül megkerülik az igazságot és a maguk számára a lehetetlent is lehetővé teszik.
Nem képes nagy távlatokban gondolkozni, nem látja és így nem is tudja kivárni a dolgok beérésének idejét. Nem látja, hogy a ma elvetett mag holnap mivé lesz, milyen silány, satnya termést hoz az utókorra; nem érti, hogy amire azok a dolgok, amiket ma elvetett, beérnek, addigra ő ötöd-hetedíziglen testet ölt és azok a beérett dolgok az ő egyéni életére fognak nyomorúságot, bajt, fájdalmat, csalódást, szenvedést hozni.
Az ember rövid távon gondolkozik és azt hiszi, hogy ha ma elködösít valamit, akkor arra nem jönnek rá. Pedig az utókor előbb-utóbb tudomást szerez mindarról, amit letűnt korok uralkodói, erőszakos emberei, erőszakos társadalmi formái elvetettek. Az utókor rájön a hamisságra, a csalásra, a lopásra, a hiányokra, és el kell fogyasztania mindannak következményét, amiket az emberek a múltban elvetettek. Amikor a Föld egyes területein a rossz beérési ideje kitolódik és ezáltal az abban a társadalomban élő egyéneknek a lehetősége is tovább tart az igazság megkerülésére és kijátszására, akkor tévesen azt gondolják, hogy ők már Istennek a kiválasztott népe, őket jobban szereti a Teremtő, vagy azt gondolják: nincs is Isten, csak az ügyességük, rátermettségük, képességeik hozták létre ezt a társadalmi formát, ezt a nagy gazdagságot, ezeket a nagy lehetőségeket; és íme most mindezzel a sok-sok ajándékkal a maguk belátása szerint azt teszik, amit csak akarnak, senki felelősségre nem vonhatja őket.
És így az ember leéli az életét ebben a tévhitben, hogy ő kijátszotta a törvényt, hogy nincs igazság a Földön, és hogyha nincs igazság a Földön, akkor nincs igazság a túlvilágon sem. Sőt odáig megy, hogy azt mondja: nincs is túlvilág! Ha pedig nincs túlvilág, akkor senkinek sem tartozik felelősséggel, akkor nincs törvény, amely őt elszámoltathatná azért, amit a lehetőségeivel, a gazdagságával, a tudásával és ismereteivel tett, és hogy erények helyett nap mint nap újabb és újabb bűnöket követett el.
Óriási tévedése ez az emberiségnek, és az igazság világában meg kell látnia azt, hogy mennyire tévedett.


összeállította: Bíró László


A csatolt anyagok listája:
A törvény működése
Adai mediális közles - Szentlélekre való hagyatkozás
Isten
Erények és hatásaik
Közeleg a végső óra
HANG - Egy álomról
Rőszel Boris


https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGh4x0NB2Dbt0QJfxmrw?e=mokh4y
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGh4tFkKW8CY4bk2T69Q?e=4GG7iE
Karsay István 2021 januári szellemtani hírlevele - SBK Hírlevél 191

https://www.youtube.com/channel/UCBFuwaVt6sNC5aqUPrn2qZg/playlists?fbclid=IwAR2eiP0DE-Z_hhr_D_s93EBCqGMz_AARCTwSXXEFZaBT5JdiLeawQxYGhlc
Evangéliumi spiritizmus – Hangoskönyvek a jutubon
Nagy örömmel tölti el lelkemet, hogy itt Nagyváradon egy kis szellemtanos csoport tagja lehetek, amelynek lelkes és elkötelezett fiatal tagjai felvállalták néhány szellemtani alapműnek
Hangoskönyvekben való megjelenítését egyrészt a jutubon illetve letölthetően a tárolóból.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGh4oAr9Wolv5v3lZqLA?e=B4G7Z6
Dr. Jókay István – Az élet misztériuma 1 – Letöltés a tárolóból

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGh4l_WDE0DLWKFP2WbQ?e=cpLtAZ
Dr. Jókay István – Az élet misztériuma 2 – Letöltés a tárolóból

https://www.youtube.com/watch?v=k-Hd8Nu7GP4
Kilátás a tengerre – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=K4yhxyTwRWk
Szerelmes regény – Romantikus film

Ada mediális közlés. 3.kijelentés és Megtérés.

Kedves Testvéreim és barátaim az Úr Jézusban, akik a III. kijelentés által vagytok meghívva az üdvösségre!


Az Úr Jézus nevében köszöntelek benneteket földi testvéreim a szellemi hazából, mint testvéretek, akit Isten azért küldött ki, hogy hozzásegítsem a barátaimat és testvéreimet, szüleimet a megtisztuláshoz, az Isten Országába való eljutáshoz.

Mindig is hangsúlyozta a magas szellemi világ, hogy a III. kijelentésben hatalmas világosság és erő rejlik, amelyet erős hittel és önmegtagadással magatokhoz vonzhattok. Ezt Isten azok számára tartotta fenn az ő hatalmas szeretetéből, akik az utolsó időkre itt maradtak és ezekben a végidőkben hívattak meg az üdvösségre.

Az ember nagyon is hajlamos arra, hogy megtérése első fázisában a saját megtérésére, megigazulására és a megszentelődésére kapott kegyelmeket szétszórja, pedig a kegyelem azokat az ő saját megmenekülésére adta az embernek. De az ember nem is lenne ember, ha nem is lenne benne elismerés- és dicsekvési vágy, minek hatására a kapott világosságot és erőt, amely éppen arra adatott, hogy az ő lelkében végezze el a megváltó, azaz az újjáteremtő munkát, szétszórja másnak. De nem is lehet ilyenkor még mást várni el az újonnan megtért embertől, mert még nem ismeri saját bűnös hajlamait, így hát bőven juttat másoknak is a saját maga számára kibocsátott kegyelmekből.

A második fázisban már, amikor erre a szintre eljut a lélek, kezdi belátni hajlamait és mindinkább ráébred arra az igazságra, hogy mennyire rá van szorulva Isten segítségére a hajlamai levetkőzése és immár a szeretet gyakorlása érdekében. Ilyenkor már inkább fordul befelé az erőit őrizné meg, mert rájön arra, hogy neki is kevés van ahhoz mérten, amennyi szükséges ahhoz, hogy változni tudjon. Ilyenkor kezdi el az isteni erő és világosság a maga eredeti rendeltetését kifejteni az emberi lélekben. Ekkor lép rá gyakorlatilag az emberi lélek az örök hazába vezető hosszú útra. Ekkor kezd a sajátjává válni az isteni lényeg és ilyenkor már van is mit adnia magából, illetve a maga lelki vagyonából a testvérnek, mert vannak már kidolgozott és nem azonnal szétszórt kincsei.

Az Evangéliumi Spiritizmusba azzal a céllal adatott tisztább világosság és ismeret, hatalmasabb erő, mint az első két kinyilatkoztatásba, hogy az utolsó időkre itt maradt, a bűneitől szabadulni szándékozó, kényszerülő embernek, viszonyítva az elmúlt 2000 évhez,az idő rövidsége miatt legyen kellő erős világossága felismerni bűneit és levetkőzni azokat.
Az Evangéliumi Spiritizmus célja gyakorlatilag az, hogy mindenki számára tükröt képezzen!
Sajnos azonban, hogy nagyon hajlamosak az emberek arra, hogy ezt a tükröt nem maguk, hanem mások elé szeretik odatartani. Itt lép érvénybe Jézusnak a szálka és gerenda példabeszéde még a III. kijelentésen belül is és ez a legszörnyűbb dolog, mert ez az eszme már csak az utolsó gereblye vonás , ami által el lehet jutni az üdvösségre. Sajnos az is, hogy lassan, de biztosan szivárogtatnak be olyan elemeket már ebbe az eszébe is, amelyet eredetileg nem tartalmazott és ezáltal gyengül az eszmének a lélekre gyakorolt pozitív hatása. Mindebből kifolyólag a kristálytiszta szellemtani eszme, újból felragyog a maga tisztaságában és ennek hatására adatik egy rövid korszak,amikor ezek a jelenleg beindult sátáni folyamatok az isteni erők hatására szünetelni fognak és aki akkor még bűnbánatot tart és egy nagy erőfeszítéssel el tud rugaszkodni a bűnös hajlamaitól, az még megmenthető lesz az üdvösségre. Istennek ez lesz a legnagyobb ajándéka a bűnös emberiség számára! Aki elhiszi üdvözülni fog általa. Ennek a rövid és világos korszaknak a befejeztével aztán már elszabadul a pokol a földön, mert ez a kegyelmi korszak végét fogja jelenteni. De nektek ezt az időt nem szabad megvárnotok, mert ti m o s t v a g y t o k meghívva az üdvösségre hanem az imént említett időkre már teljesen készen kell állnotok, mint az eszme szőlő-munkásainak. Ugyanis senki nincs kibiztosítva afelől, hogy ha megtagadva a Szentlelket, aki naponta szólítgatja és hívja az embereket az üdvösségre, netalán ezt az utolsó korszakot szeretné megvárni és akkor üdvözülni, hogy Isten adna-e addig életet? Mert mivelhogy stagnálás nincs a fejlődésben, vagy bukás, vagy emelkedés, ezért hát addigra, amikorra elkövetkezne a szellemtani virágzását elérő korszak, az a valaki, mivel megtagadja a Szentlelket, akkorra már olyan mélyre süllyedhet, hogy Istennek muszáj őt visszaszólítani. Ezért megtérni most kell, mert a holnap még nem a tiétek, hanem Isten kezében van. A holnapot annak adja akinek Ő akarja. Megtérni most kell és nem holnap!

Amikor már valamennyire is megtisztult a lélek, akkor jön rá arra, hogy az a legnagyobb segítség amit másokért tehet az az, hogy magára veszi mások bűnös hajlamainak a kitermelt negatív erőit és elszenvedi azokat, minek következtében az a másik valaki sokkal hamarabb tud tisztán látni és érezni, mert valaki felgyorsította a fejlődést azáltal, hogy elszenvedte a bűneinek a következményeit, így hamarabb és gyorsabban el tud jutni az Örök hazába vezető útra.
„Az az igazi szeretet, amikor az ember életét tudja áldozni barátaiért.”


Az 1994- ben elhunyt kislányunk szellemének nyilatkozata

Ada. 2021. 01. 24. vasárnap

UI: Mediális közlés szerint maximum két év van a megtérésre, majd a Kegyelem kapui bezáródnak, és belépünk az végső időszámításba ami a Korszakváltás szerves része.
Kemény világ fog következni tele új vírusokkal sajnos az emberiség bevonzotta a tetteivel, gondolataival. Nagyon sok időt és figyelmeztetést kaptak az emberek, de nagy része kényelmes életet él, és nem foglalkozik a lelki fejlődéséért, Jézust kigúnyolják, meghamisítják tanait, vagy le akarják járatni! Ezzel naponta találkozok.....
Jobban benne vagyunk a Korszakváltásban mint gondolnánk...lásd politikai átalakulások, gazdasági átalakulások, pénzügyi rendszer változás, vírusok jönnek sorban és így tovább...
és kezdünk átrendeződni!
Karsay István

UI:
Az Élet rendszeréről 2. rész - A lélek és kapcsolata a testhez
https://www.youtube.com/watch?v=hq93TtzTi7c&feature=push-lbrm&attr_tag=IhzjS37aATFhCSNj%3A6

Az az enyém, amit odaadok
Részlet szabadon "Az utolsó óra munkásaihoz" című kötetből

Az embernek, mivelhogy ember módjára kell élnie a földön, emberi szükségletei vannak, és neki e szükségletek fedezéséről kell gondoskodnia. Táplálkoznia kell, hogy testi természetét fenntarthassa, ennélfogva eledeleket kell magához vennie.
Míg az egyik ember táplálkozásában fényűzést fejt ki, addig a másik ember szükségképpen még a szükséges táplálékban is hiányt lát. Az a határvonal tehát, amely elválasztja a szükséges és elegendő étkezést a túlhajtott és inyenckedő étkezéstől, egyúttal elválasztja a köteles szükségletkielégitést a túlzástól, azaz a bűntől. Mert minden, amit valaki úgy szerez meg magának, hogy az másoknak a rovására megy, bűn.

Ugyanez az eset a többi emberi szükségleteknél, pld. a ruházkodásnál. A testet be kell fedni télen a hideg ellen, nyáron a hőség ellen; tehát a ruházkodás szükséges. De nem szükséges a pipere, nem szükségesek a drága ékszerek, nem szükségesek a vagyont érő toilettek. Mindaz, amit az ember mint túlzást e téren kifejt, már hiba, már bűn, mert elvonása bizonyos erőknek és értékeknek másoktól, akiknek a szükséges sincs meg.
Így van ez az ember lakásával és minden egyéb szükségletének a kielégítésével. Kétségtelen úgyan, hogy az emberek nem egyformák és a tehetségesebb és szorgalmasabb ember a szükségesekből többet és jobbat szerezhet meg magának, mint a tehetségtelen és rest ember. Tehát bizonyos eltolódások és különbségek úgyszólván törvényesek lennének. Azonban a túltengő gazdagság az egyik oldalon, a kiáltó nyomor a másik oldalon nem abból ered, hogy az egyik ember tehetségesebb és becsületes szorgalommal többet kereshet meg, mint a másik, hanem abból, hogy a szükségletén tul, konjunktúrák kihasználásával, furfanggal vagy erőszakkal ragadja el másoktól a szükségeset is, csak hogy önmagát feleslegekkel lássa el.
Ennek az elferdült és természetellenes tevékenykedésnek hoszszú- hosszú időkön át való folytatása hozta létre azt az állapotot is, hogy némely ember már beleszületik a nagy gazdagságba, míg a másik ember a nyomorba születik bele.
Csak egészen tiszta szellemek, szellemi nagyságok nem fogadtak el a világtól többet, mint ami az ő emberi, testi természetük fenntartására feltétlen szükséges volt, igyekeznek magukat megszabadítani mindentől, ami nekik nem kell, ami sem emberi, sem szellemi mivoltuk szempontjából nem szükséges.
Mit mond a szeretet legelső parancsa? „Adni, adni, adni!” Abban, hogy adok, nem kizárólag az a cél érvényesül, hogy a felebarátomnak legyen, hanem egyszersmind az a cél is, hogy én, aki adok, megszabaditsam magamat mindentől, amire a szellemnek szüksége nincs. Mert valójában az az enyém, amiről lemondok, amit odaadok.
Míg a lélek ragaszkodik valamihez, pl. anyagi javakhoz, egyénekhez, kedvenc eszmékhez: mindaddig oda van kötve azokhoz a dolgokhoz, amelyekhez ragaszkodik. Amilyen mértékben le tud mondani, abban a mértékben oldozgatja el azokat a szálakat, amelyek őt megkötözve tartják. Amilyen mértékben képes magát (rossz érzések nélkül) megszabadítani az anyagi javaktól, olyan mértékben szabadulnak fel lelki erői, amely erők azokhoz a javakhoz hozzátapasztották őt. Amilyen mértékben le tud mondani kedvenc eszmékről, pl. dicsőségvágyról, hirről, emberek megbecsülése után való törekvésről, olyan mértékben szabaditja fel lelkének azokat az erőit, amelyek az ilyen monoideisztikus gondolatokhoz leláncolva voltak.

Ha valaki azt, amit szeretett, odaadta másnak, akkor az erő, amit az a szeretett dolog lekötve tartott, felszabadult, az övé lett.
Azok akik fanatikusan gyűlölnek valakit, s minden figyelmük erre összpontosul, mihelyt az ilyen le tud mondani arról a bálványozott személyről vagy az ő gyülöletérzéséről Istenért, Krisztusért, azonnal felszabadul az a lekötött erő, és az ő tulajdonává válik. Mindig, amiről lemondunk, az igazán a mienk, mert erői szellemesednek. (A felszabadult szellemesített erők törvényszerűen az őket szellemesítő szellem tulajdonaivá válnak.)
Ne gondoljátok, hogy mindaz, amit itt nagyon röviden és csak vázlatosan a szemetek elé tártam, tisztán csak eszmei dolog. Nem, itt a szellemi világban, ahová ti is mindnyájan készültök, ezek a folyamatok, amelyeket ecseteltem, nagyon is láthatók és érezhetők. Azok az emberszellemek, akiknek lelki erői ennyire kötve vannak még javakhoz, vágyakhoz, egyénekhez, a föld légkörében alacsonyabb szférák lakóivá lesznek, akik mint szellemek is úgyanúgy jelennek meg, mintha emberek volnának. Ugyanabban a testi alakban, azaz a szellemvilágban is tömöreknek látszanak. Ez az ő külső alakjuk az úgynevezett perisprit, amely éppen tömörségénél fogva semmiféle modulációnak nem enged éppen azért, mert a gondolatok rögzitettek, tehát a lelki erők is rögzitett formát mutatnak.
Ahogyan a szellem lemondani megtanul, ahogy az erőit fokozatosan eloldozgatja azoktól a jelenségektől, tárgyaktól, személyektől, eszméktől, amelyek őt olyan mereven kötve tartották, abban a mértékben válik fokozatosan fehérebbé, átlátszóbbá, lassanként átalakul, ködszerű, fehér, finom fluidburokká válik, kezdi elvesziteni rögzitett emberi alakját. Ez az emberi forma amely a benne székelő szellem legkisebb érzelmi vagy gondolatbeli impulzusának is azonnal enged, és olyan alakban tud megnyilatkozni, amilyen alakban a benne élő szellem megnyilatkozni kíván, felveheti egykori emberalakját, ha akarja, ami azonban rá nézve mindenkor terhet jelent.
Az ilyen szellem szabaddá lett, mert eloldozta magát azoktól a dolgoktól és helyektől, ahová mint ember, vagy mint alacsonyabb szférabeli szellem, magát odakötötte. Ezért fontos a haladni kivánó szellemre nézve a minden néven nevezendő formaságoktól és dogmáktól való mentesség. Mert mihelyt valami kötött keret, mihelyt valami megrögzített forma, az azonnal odaköti az abban az eszmekörben élő szellemek csoportját ahhoz a formához; és ez máris bizonyos rögzitettséget jelent.

Annak pedig, aki a Szentlélek munkása kíván lenni, szakítania kell formákkal, dogmákkal, keretekkel; annak benn a lelkében kell éreznie azt az igazságot, amelyet Isten oltott belé, amelynek legvégső állomása a szeretet. Az a szeretet, amely mindent oda tud adni, mindenről le tud mondani, csak egyetlenegyről nem, arról, hogy mind az idők végezetéig ennek az eszmének és ebben az eszmében az Urnák szolgája maradhasson.
Mindnyájan az örökkévalóság munkásai vagyunk, parányok, jelentéktelen kicsiny szellemek; és mindnyájunknak az a kötelességünk, hogy adjunk, adjunk és adjunk. Kétszeres jót cselekszünk vele: jót cselekszünk vele azzal, akinek adtunk, és még nagyobb jót cselekedtünk magunknak: mert minden, amit odaadunk és minden, amiről lemondunk, akkor válik igazán a mienkké.


szemlézte: Bíró László

A hit fontossága: “Adatik annak, akinek van”

Részlet a Névtelen Szellem „Kiáltás az utolsó órában”című kötetéből, mely Eszter szomnambul írómédium által jött létre 1955-ben

Ne gondolkozz a holnapról, mert az éppen úgy, mint a tegnap az örökkévalóságot rendező isteni gondoskodó hatalom kezében már jó előre el van intézve, és minden napnak a maga feladata szintén meg van már előre oldva. Így a te lelkednek és testednek is előre ki vannak rendelve mindazok, amelyek szükségesek, így nincs ok a panaszra, hanem boldog megelégedéssel adhatsz hálát az Úrnak, hogy megadta azokat.
Igen, van egy néhány olyan kérdés, amely a maga helyén és idején nagyon természetes. Ezeket azonban sokan úgy intézik el, hogy nem keresik az Isten akaratát és törvényét, hanem a saját akaratuk szerint cselekszenek, amikor azonban nem oda érnek el, ahova akartak, akkor megtorpannak azok előtt az eléjük meredő problémák előtt, amelyeket semmiképpen sem képesek megoldani. Ekkor kifakadnak, elvesztik Istenbe vetett hitüket és bizalmukat. A hit pedig nagyon drága dolog: amit semmi pénzért sem tud az ember megszerezni, csakis úgy, ha azt az isteni kegyelem ajándékképpen adja az embernek.

Az ember csak akkor tudja azt értékelni, amikor már túlesett azokon a vizsgákon, amelyekben valamit helyesen oldott meg az isteni törvény értelmében. Az ember csak akkor látja meg, hogy milyen jó volt az Isten hozzá és milyen nagy veszedelmekből szabadult meg, amikor már a történések világában lejátszódott az a találkozás, amitől sok minden függött, mivel az úgynevezett sorsszerű következmények könnyűszerrel megoldódtak. Azok a félelmetes eshetőségek pedig mellette siklottak el, amelyek egészen más irányba terelték volna nemcsak földi életét, hanem a szellemi, a nehezebben irányítható sorsát is.
Azért szükséges a hit ereje és irányító hatalma az emberi életben, mert a hit új utat és lehetőségeket mutat meg az embernek. Ha ezeket az emberi lélek megragadja, elkerülheti azokat a csapdákat, amelyeket a gonoszságban megrögződött lelkek állítanak a hitetlenek útjába: például, amikor a jövőt bizonytalannak és reménytelennek mutatják.

Az Istenben hívő ember azonban nem csábítható könnyen olyan bűnökre, amelyekkel akár lelkileg vagy testileg kárt okozhat azoknak, akik még nem ismerik azokat a törvényeket, amelyek óvnak, védenek, de büntetnek is. Így az emberek nem ütköznek meg azzal és ezért simább az útjuk előre. Az úton segítséget nyernek a jók által, akik előttük haladnak. Így, ha az ember egyszerű és nem igényes a földi élettel szemben, akkor mindent, ami jó és igaz felé halad, magához kapcsolja, és ha a próbákon hűségesen kitart az igaz jó mellett, az bekapcsolja őt a saját törvényébe és úgy lelkileg, mint testileg egyre magasabb fokozatokat érhet el.
Amikor pedig az élet lejár és a test leválik, a szellem felmérhetetlen távolságban érzi magát azoktól, akik földi életében talán magasabb fokozaton voltak még tudásban is, de cselekedeteikben az isteni törvények betöltésében, átérzésében, az igazság felismerésében és követésében messze elmaradtak mögötte. Így teljesedik be az az isteni Ige, hogy „adatik annak, akinek van, és akinek nincsen, attól az is elvétetik, amivel bírni vél”. Isten veletek!

szemlézte: Bíró László

Az igazság szelleme

Részlet Márk evangéliumának szellemi magyarázatából
Péter apostol szelleme Antal médium által

Most azonban azt kérdem tőletek, oh emberek: Hol van az a vallás, hol van az a tudomány, amely békét terem? Én nem ismerek ilyet a ti földeteken; ellenben igenis jól látom a vallások és tudományok egymás közötti harcát! És mi az oka annak, hogy nincs békességük? Az, hogy türelmetlenek egymás iránt! Türelmetlenek azért, mert nincs szeretetük. Szeretetük pedig azért nincs, mert nincs bennük hit, s ahol hit nincsen, ott nincsen igazság sem, mert a hit az igazság szelleméből fakad.
Akinek nincs békéje és szeretete, annak hite sincs; s az nem lehet az igazság gyermeke. Akinek békéje nincs, azt az igazság szelleme nem taníthatja; az nem lehet ennek a szellemnek tanítványa sem. Hanem lehet igenis egy más szellemnek a tanítványa, amely igazságot nem, hanem annál több gőgöt tartalmaz. Amely nem szellemi, hanem formai; amely szeretni nem képes, de tud alaposan gyűlölni. Amely nem békét, de háborút hoz, s nem boldoggá, hanem ellenkezőleg, a legnagyobb mértékben boldogtalanná tehet.
Ez a szellem élteti a ti vezető eszméiteket, ez a szellem, a mely nemcsak, hogy hitetlen, de sőt ellensége a hitnek s nem a hitet, hanem az idomítást hirdeti! Ezekről az idomítókról s az általuk idomítottakról mondtam én azt, hogy nem értik meg az új kijelentés szellemét, amely az igazságnak Istentől való szelleme!
Az igazság szellemétől minden kényszer, minden idomítás távol áll. Ő csak a hitet hirdeti. Hinni azonban nem minden ember tud, azért hát a hitet nem is lehet az emberbe belekényszeríteni, a hitnek magában az ember lelkében kell életre kelnie. Innen van, hogy az az ember, aki saját tulajdon szellemének létezésében sem hiszen, más szellemben sem hihet, és az nem is értheti meg az igazság szellemének tanításait. Mert az isteni szellemet csak hinni, de kézzel megfogni nem lehet; az, amit meg lehet fogni, más országba tartozik.

A mennyben nincs anyag; a mennyet nem lehet kézzel megfogni, de hinni és kiáramlásait megérezni, azt igenis lehet. Aki emberileg helyesen akar tudni, annak itt lent kell maradnia, ahol tapintható dolgok vannak; aki azonban fel akar emelkedni, annak idelent kell hagynia az emberi tudását és a hit segítségével kell a magasba szárnyalnia.
Kedves emberek! A ti tudásotok nagy terjedelmű ugyan, de én azt mondom nektek: hiányzik ebből a tudásból az igazság szelleme! A tudás a földi dolgok érdekében alkottatott. Aki tudással telíti magát, az eme tudásán és a világon csüng, amelyből tudása való. Aki azonban hittel van telítve, az ezzel a hitével azon az országon csüng, a honnan a hite származik. És akik ezen az országon csüngenek, nem gyermekei többé e világnak, mert azok már legyőzték a világot az ő hitük által! A tudás ugyanis nem győz meg semmiféle világot, hanem csak a szellemet vonzza és viszi bele a világba, hogy abban földi dolgot alkosson; a hit ellenben Istenhez vonzza, Istenhez vezeti a szellemet, hogy ott istenit alkosson!

Az igazság szelleme Istentől indult ki és hitet hozott Istentől az embereknek isteni kegyajándékul. Az ajándékot azonban nem szokás erőltetni, hanem egyszerűen odaadják annak, akinek örömet okoz annak elfogadása. Aki tehát kicsinyli ezt az isteni kegyajándékot, az nem fogadja el, mert az ilyen ember büszke. A büszkeség pedig a méregkeverőnek, az ördögnek egyik mérge!
Az az ember, kiben a gőg, a kevélység benne van, az ördög által van megmérgezve, mindazok pedig, kiket az ördög megmérgezett, ellenségei az igazság szellemének s ellenségei az általa hozott ajándéknak: a hitnek, és mivel az ajándék Istentől van: ellenségei Istennek is! Azért hát óvakodjatok, kedves tanítványok, az ördög mérgétől: a kevélységtől!
Ha igazi keresztények, t.i. Isten képviselői akartok lenni a földön, és e világban az isteni tulajdonságokat akarjátok ábrázolni, mindenben hasonlóknak kell lennetek a ti Mesteretekhez, Jézushoz, hogy ti is ugyanazon feleletet adhassátok az embereknek, melyet Jézus, a Mester adott nekünk, midőn azt kértük tőle: „Mester, mutasd meg nekünk az Atyát"— és ő így szólt: „Nézzetek meg engem és akkor az Atyát látjátok". Ő Istennek, mennyei Atyánknak valóban tökéletes képviselője volt, Istennek tulajdonságait emberi módon állítván szemeink elé. Azért intettelek titeket, hogy ne beszéljetek sokat, hanem olyan tetteket cselekedjetek, amelyek a földi emberben Istent mutatják be.

A példát erre Jézus mutatta meg, hozzátévén: „Ne akarjatok több és jobb lenni, mint Mesteretek; mert elég a tanítványnak, ha olyan lesz, mint az ő Mestere". Ez által akarta Ő megfékezni azokat, kik keresztényebbek akarnak lenni, mint Ő; kik az önnemesítésben elcsigázzák magukat, de épen azért, mert magukat elcsigázzák, nem lesznek nemesebbekké.
Krisztus nem merítette ki magát, mert semmit sem tett saját akaratából, hanem mindig azt kérte az Atyától: Atyám, legyen meg a Te akaratod! És azt is mondta mindig: Nem én magam cselekszem, hanem az én Atyám cselekszik én általam. Nem erőltette egyetlen cselekedetét sem, hogy a hitetlen embereket megtérítse, hanem így imádkozott: Atyám! Ha meg akarod tenni, tedd meg általam; és semmit sem tett, amit nem az Atya cselekedett volna általa, miután akaratát teljesen alárendelte az Atya akaratának! Krisztus százszorta többet is tehetett volna, mert hiszen a szellemek neki, a Messiásnak, mindenkor rendelkezésére állottak, Ő azonban semmit sem tett az Atya akarata nélkül! Épen ezért volt a mennyei Atyának igazi képviselője. Ha csak egyetlen egy tettet vitt volna is véghez az ő saját akaratából, nem lett volna többé képviselője a mennyei Atyának. És íme a földön mégis vannak olyan emberek, akik keresztényeknek és Isten helytartóinak nevezik magukat, holott mindent saját akaratuk szerint tesznek. Bizony ezek nem igazi keresztények; Jézusnak, a Mesternek nem tanítványai és így Istennek sem képviselői! Ne ilyenek legyetek, ti új tanítványok!

Nektek csak azon egyetlen saját akaratotok legyen: Szüntelenül azt tenni, ami Istennek akarata, s amit nektek Mesteretek, Jézus nyilvánít ki. Teljesen bele kell olvadni tudnotok Isten akaratába, mert különben az Ő gyermeke, Jézus, nem kormányozhat benneteket.
Mi a mozgatója a keresztényi cselekedetnek? Szeretet és megbocsátás; az eredménye pedig: béke és boldogság! Az az ember, aki azt mondja: "Én Istent képviselem" s nem cselekeszik igazi keresztény módjára, hazudik; s aki azt mondja, hogy ő csalhatatlan és nem Isten, hanem saját akaratát követi, az hazudik. Éppen úgy hazudik az is, aki azt mondja, hogy szereti Istent és azt cselekszi, amit a bűnösök; valamint az is, aki azt mondja, hogy szereti felebarátját és nem tudja magát ellenségéért feláldozni, szintén hazudik; aki pedig hazudik, az nem keresztény, mert Krisztus sohasem hazudott!

szemlézte: Bíró László

Egy szellemi összekötő munkáját végző szellem közlése
Részlet a Szellemtani közlemények "Találkozás a szellem világgal"
című közzétett sorozatából.

A szellemi tanításokból tudjuk, hogy a felsőbb szférákba jutott szellemek nem ismerik a pihenést, nem lógatják a lábukat, hanem folyamatosan tevékenykednek és ezt boldogan teszik. A munkák egy része a harmadik szférások esetében az első, a negyedik szférások estében pedig a második szférához tartozó szellemek megsegítése, akár a szellemhazában, akár a földöni testesülésben.
Az alábbiakban közreadott, médiumi úton kapott szellemi jelentkezés nem az ún. klasszikus „szenvedők” közül való. A szellem tisztában van azzal, hogy a szellemi síkon él, onnan szólal meg, a maga helyzete, feladata szerint, mintegy tanítva jelenleg a Földön testetöltött társait.
A szellem amolyan „összekötő” szerepet lát el a szellemi Vezetők és vezetetteik között. A szellemi síkon épp úgy megvannak a feladatok, „munkakörök,” mint a földi életben. A felkészülésünkre hívja fel a figyelmünket, hogy majd mi is maradéktalanul elláthassuk a mindenkori feladatainkat.
“Ebben a földi életben nem ismertetek engem. Tudom, sokszor előfordul, hogy régi ismerősök keresnek fel benneteket, nagy örömmel üdvözlitek egymást, és kicserélődik a szeretet! Ti a szíveteket adjátok, ők tanítanak benneteket, és Ők is szeretnek benneteket. Számtalanszor voltam már körülöttetek a többi testvéremmel, mint megfigyelő, vagy talán inkább segítő, védelmező. Azt az előrehaladást figyeltem - nem kényszerből, hanem mert így diktálja a szívem - amellyel egy-egy ülésen, vagy megbeszéléseteken valamelyest előbbre haladtok.
Olyasmiről kell beszámoljak nektek, amely talán kevéssé ismeretes. Megfigyelhettem, hogyan nyílik szívetek, fogadjátok be az elhangzó tanításokat, melyek addig esetleg nem keltett bennetek érdeklődést, most azonban mégis valami felhívta a figyelmeteket egy-egy szellemi életviteli fontosságra. Ezt megfigyelni, összességében látni - külön-külön és együttesében is - nagyon sok mindent meghatároz. Vezetőink, akik a hierarchia olyan magas pontján állanak, hogy mindannyiunkat vezetik, sokszor rajtunk keresztül küldik értesítésüket, ezért nekünk tudnunk, látnunk kell, mi van bennetek, mi az, ami használt vagy nem, mi az, ami kiegészítésre szorul, mire van szükségetek. A mi dolgunk ezt összegyűjtve, átdolgozva eljuttatni Vezetőinkhez, javaslatot téve, hogy melyik szellemtársunk és mivel jelentkezzen egy rövid tanítással, ami benneteket éppen a legjobban érdekelhet és érinthet. Természetesen a döntés az övék! Mindazoké, akik nálunknál sokkal jobban látják összefüggéseiben is a dolgokat.
Tehát a határozat az övék, a javaslatot mi tesszük meg, mert a mi kapcsolatunk közvetlenebb veletek. Részben megfigyelők, részben felülvigyázók, védelmezők, néha - bevallom - sugalmazók is vagyunk. Mert egy meglehetősen kombinált, sokágú feladatot töltünk be, és amelyet igen nagy boldogsággal végzünk! Mi már nem öltünk testet, kizárólag kérelmünkre, felajánlásunkra, és a legnagyobb gonddal való felülvizsgálattal történhet csak az engedélyezése. De természetesen megtörténik, ha az indokolt, és sokkal jobb és több eredményt hozhat nem nekünk, hanem akik közé testbe alászállunk.
Erről a szféráról, az itteni munkákról nem sokat tudtok, csak annyit, amennyi eddig érkezett, de ami sokkal változatosabb, sokrétűbb. Reményem van arra, és nagyon kérem, hogy időnként egy-egy olyan testvérünk térhessen közétek, aki az olyan munkájáról számol be, ami egy kissé másrétübb, mint amilyen az enyém és azoké, akik körülöttetek vannak. Hogy lássátok, tudjátok, hová kell növekednie az emberi életnek, mi mindent kell tudnia, megtapasztalnia, mi mindenre kell vigyáznia és figyelemmel lennie, akárcsak egy ilyen hasonló munkához, és hogy tudjátok, nemcsak magatokért harcoltok a testben! Olyan értékeket kell összegyűjteni, mely már messzemenően nem a magatoké lesz, hanem majd osztogatni tudjátok akkor, ha ti is ide kerültök.
Amit itt elmondtam, ez csak egy része annak a sokoldalúságnak, sokszínűségnek, amelyre fel kell készülni, ami mindennek az alapja, az a lelki-állapot és minőségszint, melyet ki kell harcolni magatokból! Ehhez kérem most az Úr áldását, megköszönve azt az örömet, hogy én ezt a munkát elláthatom, veletek lehetek. Remélem, méltó leszek arra, hogy egyre több és nehezebb munkát kapjak és ezeket elvégezhessem. Kérlek, imádkozzatok ezért érettem!


Közreadja: Kotányi Ottó

Ada mediális közlés. Utolsó idők látképe.


Drága szellemtan hívő testvéreim, mindannyiunk Urának és Megváltójának nevében!


Ha figyelmesen és behatóan tanulmányozzátok az Úr Jézus életét és Vele és körülötte zajló eseményeket és ha megpróbáljátok párhuzamba állítani az elmúlt évszázadok eseményeivel, akkor sok párhuzamot fogtok találni. De vannak olyan történések is, amelyek még megvalósulásra várnak. Ugyanis, tudnotok kell azt, hogy mindaz ami Vele ,kicsiben” történt, meg fog történni nagyban is, kivetítve az egész világra. Ilyenek például a jeruzsálemi templom lerombolására vonatkozó jövendölések, amelyek Kr. után 70-ben meg is valósultak, de ez a tendencia ki fog terjedni az egész világra, ahogy tapasztalhattátok is Párizsban és még más helyeken is tapasztalni fogjátok.

Az egész Európára ki fog terjedni Jézus azon jövendölése, miszerint:
„Itt kő kövön nem marad, mit le nem rombolnának.”

Ha megfigyelitek nagycsütörtök éjszakáján a vért verejtékező és a felismerhetetlenségig meggyötört Jézust, mindannak ellenére, hogy mint az utolsó Ádám ezzel a borzalmas eseménnyel az isteni átkot vette magára, hogy kiemelje az újszövetségi embert ez alól az átok alól, miszerint véres verejtékkel keresed meg a te kenyeredet, mégis ez a sátántól való gyötörtetése Jézusnak, a hívő emberiségre nézve meg fog történni!

Sőt maga az a jövendölés is be fog következni, miszerint:
„Zsinagógák és helytartók elé hurcolnak titeket...”

De ne féljetek, mert abban a pillanatban nem ti beszéltek, hanem azok a szellemek, akik benneteket addig is vezettek. Ez a jövendölés arra is tesz utalást, hogy az akkori egyházakban akkora változás lesz, miszerint egyesülni fog a világi hatóságokkal és üldözni fogja az egyházak addigi követőit, merthogy az egyházak hívei ketté fognak szakadni, hasonlóan, mint akkor amikor kialakult a római „egyház” és az egyik részük az eredeti utat fogja követni, a másik a sátán által vezetett egyházat. Ez utóbbiak az előzőek életére fognak törni. Így volt ez az imént említett időben is. Akkor is házról házra mentek a római „keresztények” és szedték össze az igazi Krisztus- hívőket. De ezeket az eseményeket ismeritek, ezért nem ismétlem, de hosszú ideig tartott a keresztényüldözés, vagyis a mártírok véres áldozata abból a célból, hogy vérükkel, „vérkeresztségükkel” meggyökeresíthessék a földön az üdvözítő eszmét. Sokan azt hangsúlyozzák, hogy az egyházban már teljesen a sátán az úr, de én ezt még nem mondanám, hanem miután ezt az egyházvezetőt kivégzik és helyébe a trónt az Antikrisztus eszme képviselői veszik át teljes egészében, akkor már teljesen az ellentét kezébe fog kerülni az egyház.

Ha figyelembe veszitek Jézus szavait, Aki azt mondta:
„Mondjátok meg annak a rókának, hogy még ma és holnap dolgozom, gyógyítok, ördögöket űzök stb.”

És ezt behelyettesítitek Péternek azon kijelentésébe, miszerint egy nap annyi mint ezer esztendő, akkor a „ma és holnap” jelenti a 2000 évet és ha hozzáadjátok Jézus életkorát ameddig dolgozott a 33 évet, akkor az összesen 2033 év, amikorra a N.SZ. is jövendölte az Úr II. eljövetelét. Azt hiszem logikus ez a megállapítás, amely Krisztus Urunk munkájának teljes időtartamát tárja elétek. Ezek az összefüggések a végidőkre nézve biblikusak.

Való igaz az, hogy még szellemszemekkel is az látható, hogy az idő nagyon közel van, mert az alacsonyabb szférákban már a jövő eseményeinek a sötét fluid világa forrong arra várva, hogy a megvalósulásához létlehetőséget nyerjen és mindezt aki látja, egy tömegben látja, de amikor ezek az erők megvalósulást nyernek, ez mégis csak bizonyos időt vesz igénybe és így eloszlik. De ameddig még működik a kegyelem és utána se nincs félnivalója a N.SZ. tanítását lélekben és igazságban követőknek, mert Ő megígérte, hogy védelmi aklot biztosít az ő tanának követői számára.** Higgyetek ebben az ígéretben! Aki fél, az nem hisz és igazából nem követi az ő eszméit! Istennek ugyanis hatalma van benneteket megvédeni még attól is, hogy ne égjetek meg, ha tüzes kemencébe vetnek titeket, de főként attól, hogy ne is juthassatok el odáig, mindannak ellenére,hogy azok az ószövetségi szellemek öltöttek testet ezekre az időkre, akik akkor bálványokat imádtak és imádattak, mert akkor nem teljesült be a életük. Áll már az imádásra váró bálványszobor, de ti ne erre figyeljetek, hanem mindenkoron Istenre és az Ő vezetésére, akkor nem eshet komolyabb bajotok, ugyanis a választottakért megrövidülnek „ama napok.” Kik lennének a választottak, ha nem azok közül valakik, akik a jelen üdvözítő eszmét hordozzák a lelkükben? Ugyanis a II. kinyilatkoztatás követőire a mártírság vár abból a célból, hogy kiégjenek a lelkükből a dogmák és formák, mert a forma nem kerülhet be az Isten Országába, hanem csakis a forma nélküli a szellemtani eszme. Tehát ti értetek szellemtan követőkért lesznek megrövidítve a napok testvéreim.

„Ha meg nem rövidülnének ama napok, senki sem maradna meg, még a választottak sem!”

Mindannak ellenére, hogy a világban hatalmas méretű katasztrófák, templomok bezárása, keresztényüldözések stb. várhatók, nektek védelmetek lehet mindezekkel szemben, de még a „járványokkal” szemben is, mert csak azokat érheti baj, akiknek a lelkükben él egy bizonyos fokú talaj a járványok bevonzására. Ha tiszták vagytok lelkileg, akkor nincs mitől félnetek, mert segítségben és védelemben részesülhettek, ha kéritek.

Az Ószövetségi törvényszerűségek szerint Jézusnak 3,5 napig kellett volna a sírba feküdnie, de már harmadnapon feltámadt Mária „közbenjárására” könyörgésére, mert annyira hiányzott Neki Fia, hogy Istenhez kiáltott:
„Atyám, soha sem kértem tőled semmit, semmi enyhet és enyhítő körülményt fájdalmaimra, de most az egyszer teljes lelki fájdalmamból kiáltok fel Hozzád, hogy támaszd fel a Fiamat.”
És amikor ez a jajkiáltás felkerült az Atyához Mária lelkéből, Jézus teste életre kelt és mint megdicsőült testű király, Élet és halál ura, dicsőségben és diadalmasan áthatolva minden anyagon kiemelkedett a hideg sírból.

Ha ezt kivetítitek erre az időkre, amikor az utolsó 3,5 év legborzasztóbb állapotok Mária és más missziós szellemek testben és a szellemvilágban végzett munkáik hatására a „3,5” napról „2,5” napra rövidülnek meg, mert szenvedéseikkel csökkentették a lelki-szellemi és a fizikai katasztrófákat, amelyek az emberiségre várnak. Ily formán a legborzasztóbb végidők, vagyis a legvége nem 3,5 évig fog tartani a holdkiválás előtt, 2 évtől valamivel több ideig a megadott törvényszerűségek alapján , mert a választottakért megrövidíttetnek.

A végidők „kezdete” viszont már beindult és folyamatosan romlani fog a helyzet, ennek már ti is a tanúi vagytok, de az egésznek a lefolyására, van még hozzávetőlegesen 12 évetek.
Ne feledjétek, hogy csak az üdvözül, aki ebben a végidőkben is mindvégig kitart. Ami a konkrét kezdetet jelenti, az a kegyelem teljes visszavonásával kezdődik és a holdkiválással ér véget. Arról már szólottunk volt, hogy miről veszitek észre a kegyelem utolsó sugarainak a visszavonását, de nem hittetek, ezért nem ismétlem meg én sem.
De ez a borzalom az idők legvégére tehető. Ha megfigyeltétek a számításokat, akkor le is következtethetitek ezt.

* N.SZ.: Elszórt kalászok II. kötet: Az utolsó idők látképe, Ezotériák I.: Krisztus II. eljövetelére
** N.SZ.: Misztériumok: Mennyei juhakol

Ada, 2021.01.31