Szellemtudomány alapjai

"A fizikai testet alkotó szubsztanciák állandóan cserélődnek; körülbelül hét évenként a test minden sejtje megújul. A szubsztancia cserélődik, de a forma megmarad. Földi életünk alatt a fizikai test szubsztanciáit állandóan újra meg kell szülni; ezek az örökösen változó elemek. De amit születésünk és halálunk között állandóan magasabbra fejlesztünk, ami fölött a halálnak nincs hatalma, az megmarad és részt vesz az új szervezet felépítésében.
Amit az átlagember tesz öntudatlanul tesz születése és halála között, azt a beavatott tudatosan végzi el halála és újabb születése között. A beavatott tudatosan építi fel fizikai testét. Az ilyen ember számára az új születés nem más, mint lényének egy kiemelkedő eseménye. Testének anyagait csak EGYSZER cseréli ki, de akkor alapvetően. Az ilyen individualitások testi formája éppen ezért nagymértékben HASONLÍT AZ EGYMÁST KÖVETŐ INKARNÁCIÓKBAN, míg az alacsonyabb fokon álló egyéneknél a formának nincs hasonlósága a sorra kerülő inkarnációkban. Minél fejlettebb az ember, fizikai testeinek annál nagyobb a hasonlósága a két egymást követő inkarnációjában; ez a látó számára világosan érzékelhető.
A németben van is egy kifejezés, amely jelzi a magasabb fokú fejlettséget; eszerint az ilyen ember egyáltalán "nem születik másik testben", mint ahogy az átlagemberről sem mondjuk, hogy hét évenként új testet kap. Egy mesterről elmondható, hogy ugyanabban az asztráltestben születik meg, amit már évszázadok, sőt évezredek óta használ. Ez a helyzet a legtöbb vezető individualitás esetében - azoknál a mestereknél, akiknek az a feladata, hogy gondoskodjanak az egyik fajból a másikba való átmenetről." /GA 99/

Rudolf Steiner

UI:

https://filantropikum.com/az-emberi-test-7-evente-ujul-meg/

Davis Icke beszéde 1994-ből
https://indavideo.hu/video/David_Icke_beszed_1994-bol?fbclid=IwAR1vpl141Zk0oqIgds1Fo-6JQoqAhqf19ct_MYEywSYzs1x2JT9LyNNIf3M#comments

Lélekvándorlás
https://dszilvia.blogspot.com/2014/10/lelekvandorlas-avagy-tudas-egy-masik.html?fbclid=IwAR2Z_3PsC4hE4Slhhwd5qQ3S5ACq1jKXjf4c-gcZkLXKOncDhtdACDStxaE

Krisztus igéinek fontossága 1/3

Zita médium által 2017. március 12.

Nagyböjt idején az emberi megfigyelések szerint erősödnek a szelek. Ti emberek úgy mondjátok: böjti szelek. A böjti szeleknek célja és értelme van, a böjti szelek is általában változást hoznak. A széllel mindig változásnak kell bekövetkeznie, elsöpörni a szennyezettet és helyébe megújuló, tiszta, az élethez szükséges újat hozni.
Ezért nem véletlen, hogy az Úr Jézus Krisztus által megígért Szentlélek elküldetése, azaz a világban való megjelenése a XIX. században következett be, hogy mindent meg- és felújítson, hogy az emberek lelke új lehetőségekre nyíljon. Lehetőség a szellemi fejlődésre, de nem ugrásszerű végbemenetelére, hanem felgyorsulására. Felgyorsulásra azért, mert az idő rövid. Tehát a Szentlélek a XIX. században megnyitotta a szellemvilág kapuit, hogy az emberek eszközökön keresztül kapcsolatot teremthessenek a magasabb szellemi világgal. Természetesen az ellentét, mint minden jóravaló lehetőséget és alkalmat, ezt is igyekezett fel- és kihasználni a maga céljaira.
Ez a fellendülés a XIX. században sajnos az anyagias, testies emberek miatt csak nagyon rövid életű volt, rövid ideig tartott. Elfoglalta helyét a XX. század mindennemű gonoszságával, hitetlenségével, anyagimádásával, erőszakosságával, gyilkolási ösztöneivel együtt. Két világháborút, két világégést hozott ebben az egyetlen században, annak minden rombolásával és szellemi hátrányával együtt.
Ezek olyan helyzeteket teremtettek, ahol az ember ebben a hihetetlen nagy viharban és káoszban vagy egyáltalán nem tudott megállni, vagy csak kevesen tudták megállni a helyüket. Ezért ezekben az időkben különösen nagy szükség lett az őrállókra, akikre emberek, embercsoportok és szellemi értékek bízattak. Voltak az őrállók között olyanok is, hála Istennek kevesen, akik a fáradtságtól vagy elaludtak, vagy a hatalmas vihar őket is ki- és elmozdította azokról a helyekről, ahova állíttattak.

Ezekkel a XX. századbeli szörnyűségekkel olyan népvándorlás indult meg a nyugodtabb, békésebb helyek felé, hogy a káosz egyre inkább növekedett. Szükségessé vált volna, hogy az erkölcsi törvényeket megerősítsék, mivel a háborúk pusztítása, a sok kegyetlenség, erőszak és szenvedés az emberekben ezt mind elgyengítik, sőt ki is törlik.
A láthatatlan világban az első és a második légköri gyűrű hét-hét szférájában szintén hatalmas változások következtek be, mert a földi világ a körülötte lévő láthatatlan világra, ez a láthatatlan világ pedig a földi világra kölcsönös hatással van. Onnan ide és innen oda a rossz szünet nélkül áramlott és áramlik ma is, ezért a mi Urunk Jézus Krisztus parancsolata szerint a Szentlélek munkásainak kellett beavatkozniuk, hogy ezeket a hatásokat némileg mérsékeljék, lelassítsák, de ennek ellenére a láthatatlan világ alsó légköri gyűrűinek szféráiban olyan helyzetek teremtődtek, amelyek szükségessé tették, hogy az akkor oda utalt lelkek bizonyos fokig, bizonyos értelemben megkötöztessenek.
Erre azért volt szükség, mert mint az az emberek világában is történik, az ott lévők a helyváltoztatással akartak könnyebbséghez jutni, amit a törvény a láthatatlan világban nem tesz lehetővé, nem enged meg. De a törvényen kívül rekedtek és azok, akik a törvény alól szándékosan igyekeztek magukat kivonni, légiókba verődtek, és újra és újra hatást gyakoroltak a földi emberekre. Ez természetesen sokáig nem mehetett, mert a törvény, ha előbb nem utóbb, mindenképpen utolérte őket.
A szétválasztás ezekben az időkben fokozódott abban az értelemben, hogy akiket már a XX. század gonoszságai nemcsak pokoli állapotokra, hanem attól még sokkal rosszabb helyzetekbe sodortak, ezek véglegesen kellett, hogy megkötöztessenek, azaz véglegesen kimondatott rájuk az ítélet, a kárhozat. A kárhozatra ítélt lelkeknek a kidobatása még ha nem is történt meg, az ítélet számukra már elhangzott, és ezek azokról a helyekről, azokból az állapotokból nem mozdulhatnak ki egészen az ítélet napjáig. A többiek viszont a XXI. század eljövetelével szabad lehetőségeket kaptak azért, hogy megmenekülésük érdekében a földi világ lehetőségeihez juthassanak.

Voltak, akik a XX. század második, vagy inkább már a kétharmada utáni időben ezekkel az alkalmakkal éltek, voltak viszont olyanok is, akik némileg átlátták a testet öltésben rejlő veszélyeket, ezért vonakodtak attól. Mások néha túl merészen, túl gyorsan, meggondolatlanul és felkészületlenül belevetették magukat a földi élet zavaros hullámaiba, ahol nemcsak egyensúlyukat, hanem azokat a lehetőségeket is elveszítették, amelyek megmentésüket szolgálhatták volna, sőt többnyire rá sem jöttek arra, hogy milyen helyzetbe kerítették magukat.

Nem más, nem az isteni végzés, ők kerítették magukat azokba a nehéz helyzetekbe és állapotokba azzal, hogy az ott tapasztalt kihívásokat, problémákat a testi ember elgondolásai szerint próbálták megoldani. Tehát, mivel egyre inkább a földi világ nyújtotta anyagi és testies előnyeihez ragaszkodtak, egyik kátyúból a másikba kerítették magukat, ezáltal számukra elveszett a lehetőség arra, hogy az idők végére megmenekülhessenek. Az ilyenek élhetnek akár 90 vagy 100 évet is, a földi évek száma már nem jelentőségteljes az életük tisztulásuk vagy felemelkedésük szempontjából, mert bennük a rossz, a helytelen elgondolások, a tévedések, tévelygések olyan méreteket öltöttek, hogy abból már nincs visszaút.
Az embernek tudnia kellene, hogy hol van a határ, ahonnan már nincs visszaút, és az ember mégis feszegeti a korlátokat, és kidönti a figyelmeztető táblákat, amelyek megálljt parancsolnának a számára, hogy eddig és ne tovább! Azt keresi, az után törtet, ami pillanatnyilag ugyan valami téves elgondolás szerint azt hiteti el vele, hogy még olyan lehetőségei vannak, ami valójában nincs. Lehet, hogy a földi élet kirablására, tönkretételére lehetőségek kínálkoznak, de ezzel elsősorban az önmaga szellemi jövőjét teszi tönkre, és ezzel nemcsak a szegénységben leszakadtak száma növekszik, ami szintén nagyon szomorú, hanem azok száma is, akik elvesztették a kapaszkodójukat, aminek segítségével még egy bizonyos szellemi szintet elérhettek volna.
Ezekre mondja a mi Urunk Jézus Krisztus, hogy bár látszanak élni, de valójában lelki, szellemi értelemben holtak. (lásd Máté 23,27). Ezeket hagyni kell, hogy az idő megfossza mindattól, amit magukénak hittek, de valójában nem az övék. Ahogy az Írás mondja, bírni véltek azzal, de az valójában soha nem volt az övék, és ezalatt a még hátralevő rövid idő alatt nem is lehet az övék. Ezeket a (szellemileg) holtakat hagyni kell, hogy az idő eltemesse.
Van azonban az emberiségnek még egy kis hányada, akinek a sorsa még nem dőlt el, még bizonytalan a helyzete, hogy ebben a káoszban, ebben a felfordulásban, ebben a nagy információrengetegben mit fogadnak el, mit tesznek magukévá, mihez igazítják az életüket, mivel töltik meg hátralévő napjaikat. Ez nagyon lényeges! A helyes megismeréshez ugyanis nem tudnak eljutni másként csakis úgy, ha a magas szellemvilágokból csörgedező igazságot, amely a Szentlélek révén jut el és van a világban, megismerik, elfogadják, helyesen értelmezik, magukévá teszik és élik. Így még lehet reményük arra, hogy ezalatt a rövid idő alatt beérkezzenek a megmentettek táborába.

Rövidségénél fogva az idő most rendkívüli jelentőséggel bír a földi életben minden ember számára, hogy az ember időben elvégezze „futását”, és célba érkezhessen. A jelenleg élő emberiség legnagyobb része a letűnt időkben, még a XIX. század szellemi lehetőségei között is mindezt elmulasztotta. Ennek a kisebbségnek még lehet szellemi jövője, ha maga is akar és mindent megtesz megmenekvése érdekébe, azaz szakít a világgal, ami talán a legnehezebb a számukra. Szakítani a világgal nem azt jelenti, hogy az ember reggeltől estig otthon üljön, hanem azt jelenti, hogy gondolataiban, érzéseiben, vágyvilágában nem vágyakozik már semmi olyan után, amit a világ kínál, vagy nyújthatna a testi ember részére.
Tehát akkor mi után vágyakozzék az ember? Azután, amit a teremtő Isten Krisztuson keresztül az ő megváltására, szabadulására, mint lehetőséget adott, hogy az igazságot megismerje, a valóságot érezze valóságnak, és ne rózsaszínű szemüvegen át lássa önmagát és a világot, hanem mindent annak lásson, ami. A színek skáláján is minden pontosan a helyére illeszkedjen: a fekete feketeként, a fehér fehérként, a szürke szürkeként, és a színek kavalkádjában a színeknek megfelelő érzések, vágyak és törekvések alakuljanak ki az ő lelki világában. A rózsaszínű szemüvegen keresztül az ember rózsaszínben látja önmagát és a világot is, de az nem azt jelenti, hogy látása helyes.

szemlézte: Bíró László

Krisztus igéinek fontossága 2/3

Zita médium által 2017. március 12.

Az embernek a valóságra, a tényekre, az igazságra kell építkeznie. Elsősorban ahol áll, ahol megveti a lábát, ott az igazság szegletkövére kell tennie a lábát, hogy a kiindulási pontja helyes legyen. Mindent az isteni igazságon keresztül kellene néznie, megítélnie, és ennél kellene tájékozódnia, ugyanis, ha ennél tájékozódna, akkor tudná, hogy mikor mit tegyen, és ha igaz hite volna, akkor lenne iránytűje, ami a pontos irányt mutatná számára. De a baj az, hogy nem hagyatkozik ezen segédeszközökre, mert azt hiszi, hogy ő mindent jobban tud, mindent helyesen lát, és így a dolgok kiindulási pontja is téves nézetekből jön létre.
Van még aztán egy egészen kis csoport, akik ma is tisztán és világosan gondolkodnak és látnak; nem felszínesen ítélkeznek, mert képesek a dolgok mélyébe látni, mi több belehatolni is. Ők tisztában vannak a magasabb szellemvilág küldöttjeihez, az igazán nagyokhoz viszonyított jelentéktelenségükkel, a maguk értéktelenségével, így nem tulajdonítanak önmaguknak nagy jelentőséget, és nem gondolják, hogy pótolhatatlanok, mert az Úrnál van az, hogyha a sorból valaki kidől, akkor helyére kit állítson.
Tulajdonképpen ez a keskeny réteg az, amely ma a szellemi értékeket a benső lelki világában tartja és őrzi, és nem dobja gyöngyeit a sertések elébe. Nem beszél az isteni igazságokról olyan embereknek, akik annak felfogására, megértésére képtelenek, vagy egyáltalán nem is érdekli őket. Akiknél viszont azt tapasztalja, hogy keresnek és kutatnak, és még bizonytalanságban élnek, tehát segítségre van szükségük, azoknak, hogy a krisztusi útra lépjenek, a segítségére siet jó tanáccsal, de főképpen jó példával.

Szükséges továbbá, hogy aki tanítani akar, az jó tanulóvá is váljon, ugyanis a kettő nem zárja ki egymást, sőt. Tehát a mesterektől tanuljon, és ha megfelelő mennyiségű jó tudása van, taníthat is. Nem azon van a hangsúly, hogy az egyházaknak ezer esztendő óta bevett tantételeinek csücskét szorongassa egész életen át az ember, hanem a böjti szelek hatására fogadja el az utolsó idők Szentlélek általi kijelentését, amit Isten az emberiségnek a megtérés, a megmenekülés érdekében adott.
Itt azt is meg kell még jegyeznem, hogy ez alatt nem azokat értem, akik szeánszokat tartanak, vagy akik különböző ezoterikus tanokban hisznek megtérés nélkül. Nem! Azokról beszélek, akik bárhol élik az életüket, bármilyen vallás szertartása szerint keresztelték is meg őket, de amikor a Szentlélek megközelíti őket, képesek annak hatását, sugallatát átvenni, tanításait felismerni és elfogadni, elsősorban a maguk részére. Mert a Szentlélek munkásai a világban vannak, keresik és kutatják azokat a lelkeket, akik felfigyelnek a hazahívó szóra, felfigyelnek a vészharang kongatására, akik érzik, hogy az idő rövid, és ha be akarnak érkezni, akkor minden tehertől, amit az anyagi világ rakott és rak rájuk, meg kell szabadulniuk.
Ugyanis minél több kolonc, minél több súly van egy emberen, annál nehezebb a mozgása, és annál nehezebben tud koncentrálni a fontosabb dolgokra. Ha mindezekben, amiket élete folyamán magára szedett, még mindig értéket lát, akkor a tekintete továbbra is azon lesz, hogy ebből semmit el ne veszítsen, hanem mindezt megtarthassa magának. Azt hiszi, hogy a hiányérzetét azokkal a dolgokkal tudja pótolni, amiket ő fontosnak és lényegesnek tartott, legyen az hírnév, dicsőség, szerepelni vágyás, anyagi javak, bármi, de ezek őt továbbra is e világhoz kötik, és elterelik a figyelmét arról, ami a szellemi értékek gyűjtésére hívja, amiből pedig csak kára származhat.

Ezt a gyűjtési mániát a mai világban majd minden embernél láthatjátok, sőt egyre inkább fokozódik bennük. A legnagyobb baj az, hogy ezekben a világ kínálta dolgokban már nincs semmi érték. A mai időkben az embernek fontosabb és lényegesebb munkája van, mint az, hogy csak az anyagiakról gondoskodjék, és hogy önmaga életét tegye minél kényelmesebbé. Mindenki, aki a Földre jött, lehetőséget kapott arra, hogy ő maga szerezze meg a jó tudást, fejlessze a lelkiismeretét, hogy az időben, még cselekedetei előtt és ne utána szólaljon meg, és keresse azokat az alkalmakat és lehetőségeket, amikor a Szentléleknek befolyása alá kerülhet.
Hiába hiszi azt az ember, hogy ő befolyásoktól mentes, ez a valóságban nem így van. Őt igenis befolyásolják mindazok a tényezők, amik a földi világban történnek, amik itt vannak. Befolyásolják elgondolásait, ítélőképességét, hogy ezt tegye, azt ne tegye, emellé álljon, a mellé ne álljon. Viszont nem mindegy, hogy milyen befolyás alatt áll, mert az Írás szavaival az ellentétnek, a világ fejedelmének a befolyása megnőtt, és egyre inkább erősödni fog, hogy minél több emberlelket megszerezzen a maga részére. Azokkal az emberlelkekkel, akikről beszéltem már, akik így is, úgy is kárhozatba mennek, már nem sokat törődik, legfeljebb hatalmat és anyagi javakat juttat nekik, hogy még inkább eszközeivé váljanak, és újabb nehézségeket, kísértéseket hozzanak azokra, akik számára még a megmentettség lehetősége fent áll.

Mivel ez így van, azért az embernek arra kellene törekedni, hogy a Szentlélek helyes befolyás alá kerüljön, amely elvezeti őt az Istent akarata szerinti igaz útra, és akkor él ugyan, de nem ő, hanem Krisztus él benne. (lásd Galatákhoz 2,20), vagyis lelkében az irányítást átveszi az Úr Jézus Krisztus.
Tehát szükséges az embernek megválogatnia, hogy mit fogad el, milyen társaságba jár, miben hisz, miként gondolkodik, kik a barátai, milyen egyházat választ magának, mert minden egyes vallási csoportnak, minden egyes templom híveinek megvan a maga köre. Ezt nemcsak azok az emberek alkotják, akik odajárnak, hanem megvan a láthatatlan szellemi köre is, azaz akik őket szellemileg tanítják, nevelik, a szellemvilágból a jóra befolyásolják.
Ez így van, ezért nem ajánlatos egy vallási közösség tagjának ide is, oda is, amoda is járni, mert ez benne zavart fog előidézni, és nemhogy tisztán látná tennivalóját, életvitelét, hogy mit, mikor, hogyan kell tennie, mikor és kinek mit kell szólnia, mikor kell hallgatnia, hanem az egész összekeveredik benne, és elhomályosodik számára az Írások helyes értelmezése, nem látja tisztán a benne rejlő útmutatást.
A hangsúlynak mindig azon kell lennie, hogy az ember azzal táplálkozzon, amire szüksége van. Ez - példának mondom - a fizikai világban is fent áll. Például amikor egy nő áldott állapotban van, nem a véletlen műve az, hogy azt kívánja meg, amire a benne fejlődő magzatnak leginkább szüksége van. Így a szellemi tápláléknál is rendkívül fontos az, hogy mit kíván az ember szellemi táplálékként magához venni, mert sajnos a földi világban leginkább és többnyire a tékozló fiúk élnek. Mi volt, mi a jellemző ma is a tékozló fiúk táplálkozására? Semmi más, mint az, hogy amikor a vagyonukat, isteni jussukat eltékozolták, ha már nem volt más, még a disznók eleségét is jónak találták/találják az éhségük csillapítására. Ezt a szellemi táplálkozásra értem.
A testi táplálkozásnál viszont, az ember ne legyen finnyás, nagyon válogatós, hanem keresse a táplálót, de annál fontosabb és lényegesebb, hogy a szellemi táplálék iránt legyen nagyon is igényes. Ezt viszont az emberiségnek mondom: ne elégedjen meg akármivel, amit akár a tudomány, akár a politikusok, a pénzemberek, vagy akár egyes vallások vezetői, mint táplálékot eléjük tesznek, mert ha nem válogatják meg és mindent elvesznek, ami eléjük kerül, azzal bizony a szellemi fejlődésüket gátolják.

A legmegfelelőbb, a legmagasabb rendű szellemi táplálék, amit minden vallás nyújthat híveinek, a Jézus Krisztus által elhozott és tanított isteni ige. Ezt nemcsak egyeseknek, hanem a Föld mind a 12 nemzetségének, az összemberiségnek szánta az Úr, és kínálja fel ma is, hogy igéiből táplálkozzon, mert Ő mindenkor, ma is ugyanaz, Aki volt. Függetlenül melyik valláshoz tartozik valaki, az a lényeges és fontos, hogy az ember annak a vallásnak tanításából azt a szellemi táplálékot vegye ki a maga számára, ami abban a Krisztus igéje, amely Krisztustól van. Tehát nem az a lényeges, hogy mivel jelölök egy vallást, hanem az, hogy annak tanításaiból Krisztus igéit, Isten igazságát tudjam a magam számára kivenni, kiszűrni, és azt képes legyek beépíteni lelkem világába, hogy az az erősödést, a megvilágosodást, a bűnöktől való szabadulást hozza el a számomra.
Tehát nem mindegy, hogy az öt világvallás közül melyik vallásban vagy vallásfelekezetben építem a szellemi jövőmet; a hangsúlynak mindenkor Krisztus igéjén kell lenni. Igaz, a vallások között vannak úgynevezett gyakorlatibb, több igazságot tartalmazó, és testiesebb vallások is. Sajnos a keresztény vallás is több ágra szakadt, így azon belül is találhatók tisztábbak, szellemibbek, és vannak anyagiasabb beállítottságú vallások (szerk.: lásd azon vallásokat, amelyeknek igehirdetői szerint a vallásosság jutalma anyagi gyarapodás). Az iszlám nagyon testies vallás, aminek arról az oldaláról sem szabadna megfeledkezni, hogy míg egyes vallások az öt világvallás közül már léteztek a mi Urunk Jézus Krisztus földre jövetele előtt is, addig az iszlám az Ő földre jövetele után jött létre, és nem tisztulási folyamatot, hanem ködösítést hozott, legalábbis a nagy tömegek számára. Ezeknek tantételei beültetve nagy csoportokba, elhomályosítják azt a tisztítási, tisztulási, világosító folyamatot, amelyet a XIX. századdal a Szentlélek e földi világba való erőteljes, határozott munkája létrehozott.

szemlézte: Bíró László
--

Krisztus igéinek fontossága 3/3
Zita médium által 2017. március 12.

Igaz, hogy jelenleg sok minden van a világban és az is igaz, hogy az ember szabad akaratánál fogva szabadon választhat, hogy mit fogad el, mit tesz magáévá, és mit utasít el, de végső soron mégsem lesz mindegy, hogy mit fogad el és mit tesz magáévá. A rossz elfogadásával a romboló hatás igaz, nem azonnal jelentkezik az emberben, mert mindennek ideje vagyon, de előbb-utóbb mégiscsak a rossznak rossz, a jónak jó, a pusztítónak pusztítás, az építkezésnek pedig építkezés lesz a végeredménye.

Például, ha az ember túlzásba viszi a gyógyszerek bevitelét a szervezetébe, vagy az alkoholfogyasztást, a dohányzást, akkor még ha évekig nem is észleli annak káros hatását, ez nem jelenti azt, hogy a szervezetben a rombolás el ne kezdődött és végbe ne ment volna. Ezzel azt akarom mondani, hogy amikor az ember a szellemi tápláléknál is úgy gondolja, hogy ez jó nekem, várja csak ki a végét, hogy milyen eredményt hoz az a számára.
Mivel a legtöbb ember kényelmes, és nem tanul meg lemondani, mértéket tartani, ezért lelki, szellemi vonatkozásokban is azt kedveli, az tetszik neki, azt fogadja el, abban érzi jól magát, amelyiknek nincs komoly követelménye vele szemben, hanem meghagyja őt a kényelmében, bűneiben, valamint ahol kellemes társaságban töltheti el idejét. Ha pedig egyik lelki közösségből átmegy egy másikba, igazán meg sem nézi, hogy azt miért hagyja ott, vagy, hogy az a másik, szellemi táplálék szempontjából többletet ad-e majd neki, vagy egyáltalán csak mások kedvéért, más erőszakosságáért, vagy egyszerűen azért hagyja ott az előzőt, hogy több kellemes időtöltéshez jusson.

A Szentlélek lecövekeli, a Szentlélek feltisztítja mindazt, amit az Úr igéire az emberek raktak, amit abban az emberek kiforgattak, és minden igazságra elvezetheti az embert. Sugalmakat, álmokat adhat, finom megérzéseket: ezt tedd, azt ne tedd, itt állj meg, ezzel ne létesíts kapcsolatot, ezt ne vidd túlzásba, és még sok mindent adhat, illetve adhatna a Szentlélek az embernek, ha füle lenne a hallásra és szeme a látásra.
Néz az ember, de nem azt látja, amit látnia kellene, hanem a testi embernek kívánatosat látja. Nem azt hallja meg, ami neki megállj parancsolna, hanem azt hallja meg, ami vad indulatokat indít meg benne, mert úgymond attól a zenétől, attól a társaságtól, attól a beszédtől, azoktól az ételektől, italoktól érzi kellemesen magát. Ki érzi magát kellemesen? A testi ember. Márpedig most az idők legvégén nem a testi ember mulatozására van szükség. Testvéreim, már elég kellett volna, hogy legyen ebből minden embernek a sok-sok testet öltés sikertelensége, csalódásai után.

Halálosan komoly az, ami most a világban történik, és ahogy a rossz befolyása miatt a közeljövőben még történni fog. Tehát szilárdan álljon az ember az igazság talaján! Vegye magához azt a szellemi táplálékot, amely a magasabb világokból a Szentlélek révén csörgedezik alá. Vegye magához -nem megszokásból- a Krisztus parányokat, amiben hihetetlenül nagy tisztító és erősítő szellemi erő rejlik, de azt is elanyagiasította, mert meggondolatlanul, bűnbánat nélkül gyakran járul az Úr asztalához, mert a másik is odaállt, és azt gondolja, hogy ezzel megadja lelkének azt, amire szüksége van. Az Úr mondása szerint, „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig ami az Istené.” (Márk 12,127). Az ember megadja a császárnak, vagyis önmagának, mert magát tartja császárnak mind abban, amit megkíván, de nem adja meg Istennek a kijáró tiszteletet, szeretetet, nem ad Istennek hálát, dicsőséget, sőt sok esetben Isten létezését is tagadja.
Már pedig mondom néktek, az idő hihetetlenül rövid, az események hihetetlenül felgyorsultak. A böjti szelek erős forgószelekké és romboló viharokká váltak, és elviszik nemcsak a rosszat, de a jót is, mindazt, amire az embernek hihetetlenül nagy szüksége van. Ezalatt nemcsak azt értem, hogy elviszi a házát és összetöri az autóját, hanem elviszi azokat a lehetőségeket is, amelyek megtérésére kapaszkodóul most még fent állnak, de nem lehet tudni, hogy a közeljövőben még fent állnak-e? Mert az élet rohanó, sebes folyóvá vált, amelyben az események pillanatról pillanatra változnak, és olyan történések jönnek, amire az ember még álmában sem gondolt volna.

Persze az az ember, akinek még aránylag nyugodtabb élete van, ezt nem hiszi el, legyint és azt mondja: mindig voltak ilyenek. Ajánlom az ilyeneknek, menjenek el a világnak azon részeire, ahol ma már felfordulás, háború, öldöklés, rombolás, a keresztények gyilkolása történik, és akkor majd megkérdezném tőlük: mindig voltak ilyenek? Lehet, hogy ma még nem történik ilyen veled ember, de ne hidd azt, hogyha meg nem térsz, a végzeted téged is utol ne érne.
Figyelmeztetésnek szántam mindezt, amit ma, Isten kegyelméből elmondhattam a ti számotokra, és a túlvilágról itt jelenlevők számára is.
Isten legyen mindnyájatokkal. Isten veletek!

szemlézte: Bíró László

Karma, a vastörvény csendje.

A karma az ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása, törvénye. Mint fogalom, szerepel az ősi hindu, taoista, buddhista tanításokban és szerepel a modern világszemléletek ismeretanyagában is. A karmát mindenki maga teremti, te is felelősséggel tartozol a sajátodért.

A legfelső törvény
Ki mint vet, úgy arat, de úgy is ismerik, mint az ok-okozat törvénye. Ha boldogságot, szeretetet, békét és barátságot szeretnél kapni, akkor neked is boldognak, szeretetteljesnek, békésnek és barátságosnak kell lenned. Bármit adsz az Univerzumnak, visszakapod.

Az alázat törvénye
Ahhoz, hogy meg tudj változtatni valamit, el kell fogadnod. Ha úgy tekintünk arra, aki különbözik tőlünk, mintha az ellenségünk lenne, akkor elfelejtünk a saját magasabb szintű létezésünkre koncentrálni.

A teremtés törvénye
Ha azt akarod, hogy az életed alakuljon, változzon, teremtődjön, akkor neked is részt kell benne venned. Kívülről és belülről is egyek vagyunk az Univerzummal, akármi vesz körül bennünket, kulcsot ad önmagunk jobb megértéséhez. Vedd körül magad azzal, amit szeretnél birtokolni az életben, és légy önmagad!

A növekedés törvénye
Ha azt szeretnéd, hogy a szellemed növekedjen, akkor neked kell megváltoznod, nem a környezetednek. Bárhova is érsz el, ott a helyed! Csak saját magunkat tudjuk igazán irányítani, ez az egyetlen képesség, amit valóban birtoklunk. Ha megváltozunk, akkor az életünk ehhez az új személyiséghez fog alkalmazkodni.

A felelősség törvénye
Ha valami nem működik az életedben, akkor a hiba benned van. A környezetünk tükrei vagyunk, a környezetünk viszont minket tükröz vissza - ez az Univerzális Igazság. Felelősséget kell vállalnunk a saját életünkért!

Az összefüggés törvénye
Még a legkisebb, legjelentéktelenebb események is azért történnek meg, mert az Univerzumban minden kapcsolatban áll egymással. Minden lépes egy következőhöz vezet, ami visz tovább és tovább. Az első és az utolsó lépés is ugyanolyan fontos, mindkettőre szükség van a feladat befejezéséhez. A múlt, a jelen és a jövő összefüggenek egymással.

Az összpontosítás törvénye
Nem gondolhatsz egyszerre két dologra. Amikor a lelki értékeinkre összpontosítunk, akkor nem jelenhetnek meg olyan alacsonyabb szintű gondolatok, mint például a harag vagy a kapzsiság.

A nagylelkűség törvénye
Ha tudod, hogy valami igaz, akkor ezt valamikor be kell bizonyítanod. Ha erre sor kerül, fel kell használnod a gyakorlatban azt, amit tanultál.

Az Itt és Most törvénye
Nem élheted meg az Itt és a Most pillanatát, ha a múltba tekintesz, ha nem tudsz elszakadni attól, ami volt, vagy pont az ellenkezőjét teszed: folyamatosan a jövő miatt aggódsz. A régi szokások, a régi álmok és a régi viselkedések akadályozzák meg, hogy új élmények, vágyak, tapasztalások szülessenek.

A változás törvénye
A történelem addig ismétli önmagát, amíg meg nem tanuljuk a leckét, és amíg rá nem jövünk, hogy meg kell változtatnunk az utunkat.

A türelem és a jutalom törvénye
Az igazi boldogságot csak akkor lehet elérni, ha azt teszed, amit kell. Ha türelmesek vagyunk és tudjuk, mit akarunk elérni, akkor előbb vagy utóbb megkapjuk érte a jutalmat.

Az inspiráció és a fontosság törvénye
Mindenki azt kapja vissza, amit adott. Egy dolognak a valós értéke mindig azt az energiát tükrözi vissza, amit beletettek. Minden személyes hozzájárulás az Egészhez való hozzájárulás. Amit szeretetből viszel az Egészbe, azzal inspirálod az Univerzumot.

Buddhista karma megfogalmazás.

UI:

https://www.magyarokvilaga.hu/gabriel-uzenete-2021-10-10-vasarnap/?fbclid=IwAR23zMwGrI4XRTj_aoS1FcppuB1GX89z3Y_CF2ojYY4W-OZEk2Iqz185Psw

„ Mondjuk, hogy egy testvérnek vagy nővérnek nincs ruhája, s a mindennapi
élelemben szükséget szenved. Ha mármost egyiktek azt mondja:
Menjetek békével! Lakjatok jól! – de nem adja meg nekik, amire életük
fönntartására szükségük van: ugyan mit használ az nekik? „

( Jak., II, 15 – 16 )



Nem tudtam elaludni , Uram s felkeltem, hogy jobban imádhassalak.
Kint éjszaka van; fúj a szél és esik az eső.
A város fényei áttörik a sötétség fátyolát és hirdetik, hogy ott élők laknak.
Miért gyújtottad fel e fényeket Uram ? Sugaraik bántják a szememet.
Elkapták figyelmemet és most fogva tartanak, miközben a fülembe zúg a város elbűvölőn tragikus rimánkodása.
Nem tudok tőle szabadulni. Hiszen magam is jól ismerem szenvedéseit, Uram!
Felelevenednek szemeim előtt:
hallom őket, amint hozzám szólnak,
érzem, amint arcul ütnek,
valamennyit ismerem, Uram,
valamennyit, - és mégis aludni akartam.

Tudom, hogy „ ebben „ az egyetlen szobában hét egymás hegyén – hátán heverő bomlott lehelete keveredik.
Tudom, hogy egy anya az asztalát és a székeket a mennyezetre vert szögre
akasztja, hogy a földre teríthesse szalmazsákjait.
Tudom, hogy patkányok ólálkodnak a földre hullt morzsák után és
harapással fenyegetik az alvó kisbabákat.
Tudom, hogy éjjel az apának fel kell kelnie, hogy viaszkos vásznat terítsen
Még alvó gyermeke fölé, ha megered az eső.
Tudom, hogy egy anyának egész éjjel állva kell maradnia, mert csak egy
számára van hely és a két gyerek beteg.
Tudom, hogy egy részeges apa a mellette fekvő kisfiára hány majd
ma éjszaka.
Tudom, hogy egy serdülő fiú megszökik hazulról ma éjjel,
mert már nem bírja tovább a nyomort.
Tudom, hogy egyetlen padlás – szobában, ahol három ember-pár lakik,
a férfiak verekedni fognak a nőkért.
Tudom, hogy a feleség elhúzódik a férje mellől, mert már nincs több
hely a házban egy újabb gyermek számára.
Tudom, hogy ma este , csendben haldoklik egy kisfiú, hogy némán négy
testvére után távozzék ő is….
Tudom.
Többet is tudnék,
Száznál több hasonló példát ismerek és mégis nyugodtan tértem az ágyba,
aludni mentem a tiszta fehér lepedők közé.
Jobb szeretném mindezt nem tudni.
Szeretném, ha mindez csak üres mende – monda lenne.
Szeretném magammal elhitetni, hogy mindez csak rossz álom.
Szeretném, ha azzal vádolhatnának, hogy erősen túlzok mindent.
Szeretném, ha valaki bebizonyítaná nekem, hogy mindezért ezek az emberek a hibásak, hogy ők maguk az okai nagy szegénységüknek.
Szeretném magam megvigasztalni – de nem tudom. Már késő.
Túl sokat láttam.
Túl sokat hallottam.
Túl sokat számláltam;
Mindent jól összeszámláltam, Uram, és azt hiszem, hogy a könyörtelen számjegyek mindörökre elűzték lelkemből a megelégedettség ártatlan nyugalmát.


Így van helyén, Fiam!
Mert Én, a ti Istenetek és Atyátok, neheztelek rátok!
Az idők kezdetétől fogva nektek adtam a hatalmamban lévő egész
Világmindenséget és azt akartam, hogy minden gyermekemnek a feje fölött
Atyjához méltó födél legyen.
Megbíztam bennetek, de a ti önzésetek mindent elrontott.
Ez az egyik legnagyobb bűnötök, s érte a közös felelősséget sokan hordozzátok.
Mert jaj nektek: örök Otthonomban ezeknek juttatom majd a legjobb helyeket.
A gond nélkül élők, a hanyagok, az önzők, akik a földön kényelmesen
berendezkedhettek és megfeledkeztek minden másról, ezek elnyerték jutalmukat.

Nálam már nem lesz számukra hely….

Kérj bocsánatot, Fiam, ma este, tenmagadért és a többiekért is.
De holnap harcolj teljes erődből, mert a mennyei Atyád fájdalmasan látja,
hogy szent Fia számára nincs hely az emberek szálláshelyén…..

Michel Quoist

Le Havre,1954.junius.18.

https://www.facebook.com/patrik.buzo.568/videos/299381760935099/

Igazság és hamisság az ezotériában

Az ezotéria titkosságot jelent. A nyilvánosságra hozott ezotéria már nem titkos, tehát nem ezotéria. Csalás van mindenütt, ahol túlteng a külsődlegesség. A különleges öltözet, tetoválás, egzotikus szertartások, táncok, énekek nyilvános bemutatása. Különleges nevek, címek, rangok boldog ismétlése, vagyis minden, ami azt hangsúlyozza: én másféle ember vagyok, mint a többi.
• Csalás az a tanítás, ami az egyént eltávolítja a saját kultúrájától. Ha valaki hisz abban, hogy a születése nem véletlen, hanem karmikus, akkor nem akar más lenni, és másutt, másokkal élni, mint ahová, és akik közé megszületett. Tudja, hogy velük van sorsszerű elintézni valója: a szülőkkel, rokonokkal, szerelmekkel, barátokkal.
• Csaló az a szellemi irányzat, amelyik gőgössé teszi híveit. Ismerjük a neofiták gőgjét, akik megtérésük, beavatásuk után különbnek érzik magukat a többi, egyszerű embernél, többek között szüleiknél, tanáraiknál is, sőt mélyen megvetik őket.
• Hamisságra gyanús a tan és tanítója, ha mindig éjtatosságot hirdet, s ehhez illő pofát is vág. Ha nem ismeri a humort, a nevetést, és dührohamot kap, ha a kételyit nyilvánítja valaki.
• Hamis az a tanító, aki önmagából személyes függésben tartja tanítványait, lelki bilincsbe veri őket, gonosztettként, árulásként értékeli, ha más szellemi tanító és tanítások felé orientálódnak.
• Hamis tanítás az, amelyik pénzért árusítja magát, és válogatás nélkül beavat mindenkit, aki ezért fizetni tud. Nem követel semmi erőfeszítést a tanítványoktól, és lemond arról a követelésről, hogy morálisan három nagy lépést kell tennie annak, aki egy kis lépéssel közelebb akar jutni a Világszellemhez.
• Amennyire hiteles lehet az az ember, akit elfog a szellemi nyugtalanság, és akár a szobájából ki se lépve, akár világrészeken keresztül vándorolva keresi mesterét, annyira hiteltelen a tanítványok után rohangászó mester, aki hirdetéseken, plakátokon toborozza a híveket.
Nem a tanítványnak kell hűségesnek lennie a mesteréhez, hanem a mesternek a tanítványához, azaz senkit nem szabad szellemi függőségben tartani, eszmei bilincseket rakni rá, alázatossá hajlítani a gerincét. Nem szabad haragudni rá, ha különböző utakat is kipróbál, és vissza kell fogadni, ha ezt igényli, tanítványként és barátként is


Karsay István





Váradi Tibor - A napszerű élet 1/2
https://www.youtube.com/watch?v=wrfxTOWe4DE

Váradi Tibor - A napszerű élet 2/2
https://www.youtube.com/watch?v=G8S3RPEPEoQ&t=207s

Váradi Tibor - Szükség van -e közvetítőre?
https://www.youtube.com/watch?v=cg3bFZGqfHc

Váradi Tibor - A hit erősíti az önismeretet?
https://www.youtube.com/watch?v=hAx6mwmQZcA

Váradi Tibor - Tudatállapotok
https://www.youtube.com/watch?v=wRvQ_DAml5A

Váradi Tibor, Cser Zoltán - Gyógyító ima
https://www.youtube.com/watch?v=YuAc1aQMDSM&list=RDwRvQ_DAml5A&index=3

Váradi Tibor - Térítés, megtérés
https://www.youtube.com/watch?v=IzMSgBVxRHY&list=RDwRvQ_DAml5A&index=4

Az isteneszme fejlődése az emberben - Felvezetés
A Névtelen Szellem közleményei Eszer médium útján - l915 március 11.

Az Úr dicsőségét és jóságát hirdető szellemkar nevében itt vagyunk mi, kik azt hirdetjük a világ Világosságáról, hogy eljő, és ítéletet tészen mind a jók, mind a gonoszak felett. Ezzel a programmal lépünk az emberek és a szellemek elé, mert így parancsolta nekünk az Úr, aki megsokallta az emberek gonoszságát.
Némelyek az Úr által hirdetett igék álarcát téve szemük elé, elhitetik a világgal, hogy nincs bűnhődés, nincs ítélet, nincs leszámolás, hanem csak megbocsátás, elnézés, csak irgalom és kegyelem van igazság helyett. Ezzel a szépen kidíszített jelszóval vezetik a bűnösöket tévedésből tévedésbe, csalódásból csalódásba és szenvedésből szenvedésbe, hogy ami kis hitük még maradt az embereknek, attól is megfoszthassa őket a gonoszság, ami minden romlásnak, egyenetlenségnek, gyűlölségnek csírája.
Oh emberek, apró porszemei egy nagy szellemi egységnek, kicsiny láncszemei a nagy törvénynek, mely az ellentétet a világossággal egybeköti, vigyázzatok, hogy el ne aludjatok az utolsó nagy küzdelem idejére, amelyen megrostáltatnak a választottak is!
Keresztények, zsidók és pogányok Istene csak egy önmagában és így többféle rendbe nem osztható; Ő a maga igazságának, bölcsességének és szeretetének teljességében megközelíthetetlen bármiféle emberek és szellemek által hirdetett bölcselettel, igazsággal vagy bárminemű szeretetfogalommal.
Ezek legfeljebb apró, rosszul, tökéletlenül visszatükrözött másolatai, utánzatai annak a nagy fogalomnak, amit istenségnek nevezünk; és azok a fogalmak, amelyeket az emberek a saját értelmükkel alkottak, még ha az igazságot meg is közelítik, a gyakorlatban nem használhatók. Ha jók és üdvösek is, mégsem valódiak, mert az ember kiskorú szellemlény és a nagyot még nem képes felfogni; bukásával elfelejtett mindent a régiből, csak a boldogság után való sóvárgás maradt meg. Ez a vágy hajtotta évmilliók óta az embereket valami tökéletes eszme után, mert azt ösztönszerűen érzi az ember, hogy csak ez vezetheti vissza a boldogsághoz.
Az Isten fogalma megszületett és az emberi lélekben reménység ébredt a jövő iránt. Ez az, ami nekünk utat nyitott az örökkévalóság megismeréséhez, mert a bölcsőtől a sírig nem nagy az út, és nem oly gazdag a föld tudásban, hogy a lét nagy kérdésére meg tudott volna felelni. Az ember lelki szerzeményei, és pedig úgy a tudás, mint a szeretet és az igazság is, származása első csíráját a földben, a természettörvényben találja meg, mivel a természet tiszta ősanyja mindennek, ami van; és úgy szellemi, mint lelki és testi származásunk összeköt általa bennünket Istennel, a mi teremtő Atyánkkal.

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Az isteneszme fejlődése az emberben
A tiszta boldogságot ne a földön keressük
Adai közlés - Aki utánam akar jönni
Csak jó könyveket olvassunk
HANG - Mit tegyek beteg gyermekemmel?
Halálközeli élmény közelebbről
Felnégyeléstől az egységig

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqVUlm6Cmu2I2d3NkQ?e=yjEHG0
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=lpSQMlqa1e8&t=24s
Jelenések 24. – Az első 4 trombitaszó röviden - Reisinger János

https://www.youtube.com/watch?v=NOCpv6HcRzs
Jézus beszéde a magyarok bibliájából

https://www.youtube.com/watch?v=k1BfDpAheAg
A magyarok ősvallása a honfoglalás előtt – Részlet Bakos Attila előadásából

https://www.youtube.com/watch?v=vtpQw9rKPp8&t=394s
Karácsonyi csínytevő – Romantikus családi film

https://www.youtube.com/watch?v=erUukCRPgRI&list=PLFSbIWtMhdwPvq6bDwPuUI1xBDcJp137M&index=6
Működik a kémia – Romantikus vígjáték

Alázat… van akivel együtt született, valakiben megszületett. Sokan vannak, akik még a fogalmat sem ismerik fel. Alázat, ami szükséges az élethez és a térdre kényszerítő helyzetekhez. Alázat, ami szükséges a magam fajtának ahhoz, hogy ne meneküljön el, ne adja fel. Alázat, hogy megértsem és elhiggyem, hogy annak, hogy létezem, és teszem amit, és ahogyan tudok éppen, az értékes és van értelme.
Alázat… hajolj még mélyebbre, légy még megértőbb, adj még többet!
Alázat…törik, vagy hajlik, de előbb-utóbb mindenkiben meg kell születnie ennek a minőségnek. Ha előbb nem, majd a halálos ágyadon…, legkésőbb ott megérted, hogy mit jelent.
Alázattal szemlélni, élni az életet, a legnagyobb lehetőségek egyike. Átadni a hatalmat, döntést valami olyannak, ami nálam sokkal nagyobb, és egyszerűen áramlani. A kihívásokkal, lehetőségekkel. Az Élettel.
Az életet élni alázat nélkül nem lehet. Harcolni, megharcolni igen, de az nem élet. A harcos tudja, hogy a harc amit éppen vív, az életébe is kerülhet. Feláldozza az életét, valamiért, valakiért cserébe.
Alázattal szívünkben élni az életet, ez a megadás, az elengedés, és a pillanat művészete.
Váradi Andrea

UI:

Iby Duba: Én-Ok
https://www.youtube.com/watch?v=2seWS6BgmpE

Krisztus szellemi nagysága 1/4
Teremtés, bukás, megváltás
Zita médium által 2011 december 4

Az Úr nevében szeretettel köszöntelek benneteket embertestvéreim.
János, a szeretet apostola írta: "Kezdetben vala az Ige és az Ige Istennél vala és Isten maga vala az Ige." Az Ige mint tudjátok, az isteni lényeget jelenti. Kezdetben nem volt semmi, csak a mi Atyánk, Istenünk, és minden ami lett, általa lett. Ő a kezdet és a vég, Ő az alfa és az omega. Minden élet, minden, ami lett, Általa lett, minden ami van, általa jött létre és mindennek Hozzá kell visszatérnie.
Az embernek hiányos és sok esetben csak téves ismerete van arról, ami a múlt, ami valaha történt, így természetesen a teremtésről is. Az ember azt hiszi, hogy csak egyetlen teremtés létezik, azaz egyetlen teremtés jött létre a mi Atyánk, Istenünk által. De azt mondhatom, hogy egyetlen univerzum, mindenség, és több világmindenség van.

Amikor az Úr azt mondja: "Az én Atyámnak, Istenemnek házában sok hajlékok vannak...", az értelmezhető úgy, hogy a világmindenségben több hajlék, sok hajlék van. Ezeket kis százalékban és sok esetben tévesen csillagászaitok, asztrológusaitok, és akár tudományos, akár vallási ismereteiteken keresztül az ezekkel foglalkozó egyének megláttak, megértettek és bizonyos rendszerbe voltak képesek foglalni. De értelmezni kell úgy is, hogy több teremtés által több világmindenség jött létre, amelyek teljesen eltérők és teljesen elválasztódtak az univerzumtól, a mindenségtől.
Tehát a teremtő Isten a semmiből teremtette a több világmindenséget. Isten volt, és ahogy mondottam, minden Általa lett, és ami a leglényegesebb, Általa lett az élet. Mert az élet produkál mindent, az élet hoz létre újabb életerőforrásokat, új és új életlehetőségeket. Tehát amikor Isten teremt, akkor a maga életéből, a maga intelligenciájából és a maga halhatatlanságából, azaz örök életéből teremt. Tehát amit Isten teremt, az örökkévaló, azt senki és semmi meg nem semmisítheti. Az él, van, ha a törvényeket és a fejlődési meneteket betartja, akkor egyre dúsul, fejlődik, egyre nagyobb és nagyobb területekre hat, ahol azelőtt semmi nem volt, és így a világmindenségeknek határuk nincs, tehát teljesen behatárolhatatlanok.

Az ember szavakkal, azok értelmével nincs tisztában, amikor azt mondja: mindenség, eonok óta, örök, meghatározhatatlan, megsemmisíthetetlen, vagy a fény sebességével terjed. De ezek nem csak emberi szempontból, hanem a magasabb világok szempontjából is mérhetetlenek. Sőt, az ezekből sugárzó erők is mérhetetlenek az ember számára, mert ha ezeket az erőket a teremtményekre engednénk, akkor azok bennük rosszirányú változást okoznának, ami nem hagyná meg az eredeti természetében a teremtményt, azaz amilyen érzéssel, gondolattal, vággyal és akarattal teremtetett. Ezeknek a teremtett világmindenségeknek sem kifejezni, sem mérni nem lehet a tisztaságukat, a fényüket, az életerejüket, és az ott uralkodó örömet, boldogságot, az életet, az élet csodálatos terjedését.
Voltak olyan teremtmények, akik önszántukból eltértek az isteni törvénytől. Ezáltal világosságuk, erejük csökkent. Ez ingerelte őket és még jobban ellenszegültek a törvénynek, ami kiközösítette őket, azaz elbuktak. Ezeket hívjuk ellentétnek, a világ hatalmának, a világ fejedelmének. De nem egy egyénre, Isten ellenlábasára kell gondolni, mert ez tévedés. A személy mindig egy, és csak a bukás által válik, vált osztottá. A bukásnál a duális kapcsolat szétválása esetén nem két személy lett a teremtményből, hanem az eredetileg egy és tökéletességre előhívatott teremtmény szakította meg a kapcsolatot azáltal, hogy a benne felébredt ellenszegülő, bűnös érzések, vágyak és gondolatok feszültséget okoztak, ami robbanáshoz és szétváláshoz vezetett. Csak a mi Atyánk, Istenünk egy és oszthatatlan.
* * *
De tévedés, amikor egyházak itt, ezen a mélyre bukott Földön arról beszélnek, hogy egy Istenben három személy van. És az is tévedés, amikor arról beszélnek, hogy az isteni mindenségbe, az isteni erőcentrumba, Isten országába, tehát a tiszta erők világába, a boldogság világába be lehet jutni, és ezáltal egyek lesznek a törvénnyel, egyek lesznek Isten akaratával, Isten szándékaival, és a tiszta, fénylő világban élhetnek.
Amikor az Úr, a Jézus Krisztus, Aki Isten küldöttje volt, eljött és azt mondta: "én és az Atya egy vagyunk..", nem azt mondta, hogy én vagyok az Atya, hanem kettéválasztotta: "én és az Atya egy vagyunk...", de nem sorolta fel, hogy mi mindenben. Tehát egy abban az akaratban, abban törekvésben, abban a szándékban, amivel a bukottakat magához akarja ölelni, és mint tékozló fiúkat visszavezetni az atyai hajlékba.
* * *
Az univerzum teremtésében és minden teremtésben is különböző teremtési korszakokat különböztetünk meg, és ezeknek a korszakoknak a teremtményeit, ha elsőként jöttek létre, Elsődöknek nevezzük őket, ha később, a bukás után teremttettek, akkor másod teremtményeknek vagy paradicsom szellemeknek nevezzük, akik azért teremttettek, hogy a tisztán maradtak és a bukottak közti űrt betöltsék, és a bukottaknak, a lázadó angyaloknak -mint Lucifernek, a fény hordozójának is- a visszajutási lehetősége meglegyen. Lucifert annyira megvakította a saját fénye, hogy nem látta meg a nagyobb fényt, Istent, és ezért lebukott.
Az univerzumban, a mindenségben és a világmindenségekben is a hierarchia révén vannak, akik előbbre jutottak a jó iránt való érzésük, szándékuk, törekvésük révén, és ezekből arkangyalok, messiások és különböző névvel illetett egyéniségek -tehát nem tömeg- lettek.
A messiások rendjében is minden teremtésnél voltak kiválóbbak és még kiválóbbak. Voltak, akik a törvény ismeretében, vagy az igazság, mint fenntartó oszlop erősítésében, vagy az igazság helyre-hozatalában -ahol az igazság törvényein lyukat ütöttek a lázadók, tehát akik buktak- dolgoztak, és voltak olyanok, akik a szeretetben értek el eredményeket.
Ebben a világmindenségben a messiások rendjében -tehát nem a kerubok, az arkangyalok, hanem a messiások rendjében- a szeretetben a legkiválóbb az Úr Jézus Krisztus. Az ember gyakran -sok esetben káromkodó stilusban használva- emlegeti az Ő szent nevét, de valójában az Ő erejével, hatalmával egyáltalán nincs tisztában. Ezért nem bízza rá az ember az életét minden feltétel nélkül az Úrra, mert nincs tisztában azzal a hatalommal, ami egyrészt a saját szerzeménye, másrészt, ahogy az Irás mondja: "neki adatott minden hatalom égen és földön."
Mikor azt mondja az Irás: "égen és földön.." akkor a világmindenségről beszélünk és abban is a hat naprendszerről, tehát az első, másod, harmad, negyed, ötöd és hatod napokról, amelyekben Krisztus az Úr, a király, aki ebben a térségben minden hatalommal rendelkezik: mint mondom,"égen és földön." Semmi nem volt, ma sem és nem is lesz lehetetlen a számára. Isten akaratát, a törvények pontos szerkezetét, működését ismeri. De ami még hatalmasabbá tette Krisztust, az az, hogy sem gondolatban, sem érzésben ettől az isteni akarattól el nem tért, és ami igen fontos, soha a maga érdekében nem élt vissza vele, a maga érdekében nem használta fel. Mindenkor a bukott lelkek fejlődése érdekében használta csak fel.

szemlézte: Bíró László

Krisztus szellemi nagysága 2/4
Teremtés, bukás, megváltás

Addig, amíg Krisztus a magasságok ura volt, addig az ellentét semmilyen ellentétes gondolattal és érzéssel nem tudta Őt megkisérteni. Úgy, mint mikor valaki páncélban van, vagy olyan pajzsa van, amiről az ellentétes erők mindennemű lövése visszapattan. Sérthetetlenné tette Krisztust az az erő, amellyel Istenhez tapadt, és amellyel Isten ügyét, tehát a megtérés lehetőségét szolgálta. Csak gondoljátok el, hogy amilyen alázatos lélekkel mosta meg a tanítványainak a poros, piszkos lábát, és ment be a bűnösök és a vámosok házába, akik kivetettek voltak a zsidóknál. Mert az Úr világosan kifejezte, hogy nem az egészségeseknek van szükségük a gyógyító orvosra, hanem a betegeknek. És hogy Ő nem az egészségesekért, az önmagukban bizakodókért jött, hanem azokért, akik nem ismerték, vagy ismerték, de elfelejtették azt az életet, amelyet Istentől kaptak, és valaha a bukásuk előtt ők is élvezhettek.
Tehát az Úr ezen teremtett világnak a bűneit magára vette, azokat az erőket, amiket a bukottak légiói hoztak létre, és amik nem mechanikus erők, hanem amik érzésekkel, gondolatokkal és akarati tendenciákkal vannak telítve. Ezek hihetetlen leterheltséget jelentettek a részére és ezért kellett a világtól elvonulnia, -az Írás így mondja: a pogányok földjén- és Galileában, Názáretben csendesen, visszahúzódva élnie, hogy a világ fel ne fedezze Őt idő előtt, hanem alkalma és lehetősége legyen az ellentétes érzéseket gondolati és akarati erőket feltisztítani, hogy amikor kilép a világba, akkor már elmondhassa: "én és az Atya egy vagyunk…” és "az én országom nem e világból való." A farizeusok rosszalló és gúnyos értelemben mondták, hogy a zsidók királya. Sőt amikor Pilátus a keresztre felíratta ezt, akkor kifogásolták, hogy csak Ő mondta: a zsidók királya vagyok. De igazán Ő az ég és föld királya.
Az Úr dualitása nem érvényesült a földön jártakor, mert csak az adó erő működött benne azért, mert a férfiak világa volt ez a világ, és csak így fogadták el Őt, de még így sem fogadták el Tőle az isteni Igét. De a dualitás mégis benne volt, mert Ő Isten Fia, Isten küldöttje is volt, Aki tisztán maradt és tökéletessé vált a fejlődése során, és ember fia is volt, mert ennek a világnak is és mind a hat naprendszer világainak a bűneit is magára vette. Tehát ki sem lehet fejezni, hogy mennyivel több rossz erő hatott rá, mint a földre született szellemekre, az emberekre.
Tehát ezeket mind elfogadva, az Úr "ember fiává" vált. De ez azt is jelenti, hogy mivel Isten Fia is volt, ezért sokkal érzékenyebb volt, minden fájdalmat, szenvedést jobban, sokkal nagyobb intenzítással érzett, mint a földi ember. És ahogy egy nagy, erős, békességet, nyugalmat adó fának a gyökere a földben van, de az enyhitő árnyat nyújtó ágai a magasba nyúlnak, úgy az Úr is a hatod naprendszer e bolygóján, a Földön járt, de a tiszta, magas világok erejét vonta le. És megmaradt egyszerűségében, alázatosságában, engedelmességében, hogy hajlandó azt a poharat kiüríteni, ami akkor adatott a kezébe, amikor a bűnösök, a bukottak megváltására vállalkozott.
Itt félreértés ne essék: Isten soha, senkivel szemben semminemű erőszakot nem alkalmazott és nem alkalmaz, még a legbűnösebbel szemben sem, tehát az Úrral, a Jézus Krisztussal sem, hogy ezt el kell végezni, ezen keresztül kell menni, hanem ezt Ő mind a saját szeretetéből tette, mert átérezte ennek a bukott világnak a nyomorúságát, szenvedését, gyötrelmét, és szeretetből -mert Ő a szeretet Messiása- segíteni kivánt rajtuk. Tehát ezért tette és úgy, ahogy a mi Atyánk, Istenünk, mivel mindenható, azt helyesnek és jónak látta, felfüggesztve az Ő maga előnyeit, amikkel rendelkezett a saját világában.
És amikor az Úr eljött ide, akkor nemcsak a földi világban lévő fenevaddal, az e világ fejedelmével, az ordító oroszlánnal -ezek ugyanazt jelentik- van küzdelme, hanem az alacsonyrendű, láthatatlan világgal is.
* * *
A bukás fokozatosan történt és Isten a bukást mindig próbálta megállítani vagy lassítani. Tehát a teremtmény nem mint a feldobott kő, szabadeséssel esik lefelé, hanem Isten kegyelmi ereje próbálta visszatartani. Így rétegek alakultak a lefelé esőkből és a különböző mértékben javuló, felfelé törekvőkből. Így ebben a világmindenségben kialakultak a légköri gyűrűk és minden légköri gyűrűn belül is hét szféra.
Ezekhez a légköri gyűrűkhöz és a bennük lévő szférákhoz vezetett az a hét híd, amelyen keresztül a közlekedés fennállhatott a magasabb, láthatatlan világgal. Ennek a közlekedésnek az egyik formája volt a piramis. A piramis alak az építkezési mód tökéletes formája, ami alul széles és felfelé keskenyedik. Ez nem csak amiatt van, hogy biztosan álljon, hanem jelképesen mutatja a szférák kiterjedését, ahogy az első, második és harmadik szféra lakói többen vannak, mint a negyedik szféra lakói, akik a csúcshoz közelebb vannak.
Később, amikor a bukottak még mélyebbre süllyedtek és ilyen sűrű, fizikai, anyagi testben éltek, akkor a földi világban megjelent az ellentét, az e világ hatalma, a világ hatalmassága, vagy helyesebben "a világ fejedelme."
Azért mondom hatalmasságnak is, mert óriási tömegek gyűltek légiókba, akik megromlott, ördögi lelkek voltak, és amíg ezek az erők meg nem kötötték őket, addig az ő rossz érzésekkel, gondolatokkal, akarati tendenciákkal telített erőik hatottak az emberek világára. Ez a hatás hasonló volt a mai világban lévő egyházi vagy világi hatalomhoz, amikor az egyének szabad akaratát gátolják meg erőszakkal. Tehát így a földön egyre kisebb lett a lehetőség a jóra. Nem azért, mert Isten nem akart ide jó erőket küldeni, hanem mert ezeket a jó erőket rövid időn belül az ellentét ellopta, az ellopottakat pedig rosszra felhasználva, felégette. Tehát ezáltal a világ fejedelmének hatalma -most már a földön vagyunk- egyre nőtt, amig a tiszta, felfelé törekvő erők, az arany ködként felfelé szálló imádságok és a különböző természetben lévő gyógyító erők is kevesebbé váltak.
Így hát a világ megromlott, mert a jók elmentek. És eltávoztak azok a régi népek, akik még áldozathozatalra voltak képesek a maguk megváltoztatása és mások segitése érdekében. De amikor a jó erők megfogynak, ha az igazság kivonul és a hazugság uralkodik, akkor nincs, ami ezt a világot fent tartsa. De ez nem a megsemmisülés, nem végleges állapot, nem az örök kárhozat, csak egy időre való lemerevedés, amelyben az életnek semmi jele nincs. Nincs légzés, mozgás, cselekvés.


szemlézte: Bíró László

Krisztus szellemi nagysága 3/4
Teremtés, bukás, megváltás

Tehát mivel a világ így tönkrement és a világ fejedelmének a hatalma ilyen nagy mértékben megnövekedett, akkor azt gondolta, hogy amikor Krisztus megjelenik -Krisztus, Jézus, ez két név, két különböző dolgot fejez ki- akkor itt van a lehetősége annak, hogy hozzáférhessen az Úrhoz és -igy mondom és nagy betűvel irom- A NAGY MŰ TÖNKREMENJEN! Azaz Isten akarata továbbra se valósulhasson meg az emberi lelkekben.
Amikor -itt még Jézus- kész volt a világba kilépni az erők feltisztítására, hogy a magvetést megkezdje, akkor kiment a pusztába, mondja az Írás. Erre azért volt szüksége, hogy egyedül legyen, amikor az önmaga erejét leméri, és hogy itt, a kárhozat világában az összeköttetése meglegyen a magas világokkal, az Atyjával, és hogy angyalok jöjjenek, és a nehéz helyzetekben erősítést hozzanak neki. Tehát ezért kiment a pusztába. Ez a puszta Judeában, a Jordán és a Holt tenger közötti köves terület volt, ahol negyven napig és negyven éjszaka tartózkodott, imádkozott és felkészült erre a nagy munkára. És semmi ételt vagy italt nem vett magához negyven nap és negyven éjszaka alatt.

Különben is vannak testi emberek és vannak szellemi emberek. Az Úr, a messiások legnagyobbja, nyilvánvaló, hogy a legszellemibb. Ezt úgy kell elképzelni, hogy Ő nem egy fizikailag erős testű valaki, mert erejét nem a test tápláléka adja, hanem "van énnékem ennivalóm, amiről ti nem tudtok… ", mondja a tanítványainak. Tudniillik az a szellemi táplálék, ami a testi élethez szükséges. Mert azt az életerőt, ami az élethez kell, azt a szellemi erő adja. Tehát ha a testi erő akármi miatt csökken, akkor az táplálkozással pótolható. De ha a szellemi erő, ez az életerő elfogy, akkor a halál bekövetkezik.
Na már most, ebben a bolyongásában negyven nap után megkisérti az Urat a világ fejedelme. A legtöbb ember azt gondolja, hogy az a kisértés, amikor az embernek nehéz, vagy fájdalmas a sorsa. Nem, a kisértés az mindig az, amikor lehetőség van erre is, meg arra is. Tehát ott van, hogy elveheti vagy nem veszi el. Igent mond, vagy nemet mond. Elfogadja, vagy visszautasítja. Tehát amikor a lehetőségek jóra, rosszra egyaránt fennállnak. De a világ fejedelme ezt az arányt megváltoztatja, mert a a kisértés ideje alatt felerősíti a félelmet, hogy az ember ne a jót cselekedje, mert akkor ettől is, attól is, amattól is elesik, vagy ez, az, amaz történhetik vele: veszteség, tönkretétel, börtön, kínzás, vérpad, sorolhatnánk.
Tehát amikor az Úr legyengül, megéhezik -azaz a fizikai test éhes, mert annak táplálékra van szüksége- akkor így hangzik a világ fejedelmének kisértő szava: "Ha Isten Fia vagy, változtasd e köveket kenyérré!" És éhes az Úr, mert a negyvennapos böjt miatt le van gyengülve, és mégis ezt mondja: "Nem csak kenyérrel él az ember, hanem Istennek minden igéjével", azaz az isteni lényeggel, mert Ő is az isteni lényegből teremtetett és kapott életet.
A zsidók, akik negyven évig a pusztában vándoroltak, az égből kapott mannával táplálkoztak, ami a fizikai testüket is megerősítette. Tehát ugyan így, amit az ember Istentől, az isteni erőkből, az égből a nemes, szép gondolatai, imádságai által levonz, az van.
Amikor az Úr a pusztába ment, nem e világ fejedelme vitte Őt oda, hanem a Maga akaratából, hogy teljes biztonságban érezze magát, hogy kész erre a hatalmas és nagy munkára. Mert nem csak a föld lakói -itt félreértés ne essék, hogy csak a zsidóság- hanem a föld minden lakója, sőt nem csak a föld lakói, hanem minden bukott, a földi szférákban lévő légiók is mind-mind ellene vannak. És mind azt szeretnék, ha a nagy mű megbukna, mert lázadók, pártütők, visszautasítók, nem hajlandók elismerni maguk fölött Isten hatalmát és dicsőségét. Pedig az Írás szerint: "Tiéd az ország, a hatalom és dicsőség" mindörökké!
* * *
Az ellenszegülők, a lázadók a maguk nagyságát, a maguk fényét látva, azt hitték, hogy olyanok lehetnek, mint Isten. Isteni tulajdonságokkal rendelkeztek és ez a dicsőség a fejükbe szállt. Azt hitték, hogy olyanok lehetnek, mint az Isten. De ők teremtmények, kezdetük van, valakitől származnak, tehát nem lehetnek olyanná, aki öröktől fogva van, és a kapcsolatot Istennel -nem is azt mondom, hogy függő viszonyt- megszüntethessék. Hiszen Isten az élet forrása. Ha a forrástól, a forrás vizétől elzárja magát, vége van. Mert az Úr is azt mondja: "Az örök életnek vize van nálam... és az örök életnek a kenyere van nálam."
De ha ezt elzárja a teremtmény, akkor ennek mi lesz a következménye? A kárhozat és a kárhozatban való maradás mindaddig, amíg a teremtménynek elege nem lesz abból, és keresi a lehetőségeket, hogy onnan kikerülhessen. És sajnos már sokan kerültek és fognak is kerülni még erre az elkárhozásra, ami sokkal rosszabb, mint a halál. A halál időleges, aránylag egy rövid ideig tartó szakasz.
* * *
Az Úr visszautasítja a kísértést. De a kísértő nagyon ravasz. Úgy gondolja, ha ezen az úton nem megy, meg kell próbálni azon; keresni kell, hogy hol van egy gyenge láncszem, mert mindig a gyenge láncszem okozza az ember vesztét. Tehát a kísértő így okoskodik: ha így nem ment, akkor többet, nagyobbat kínálok, és akkor annak egészen biztos nem fog tudni ellent mondani.
Ehhez meg kell jegyeznem azt, hogy amit a kísértő, a világ fejedelme felkínál, azt sem a magáéból adná, mert mindazt azoktól a bukottaktól és azoktól az emberlelkektől szedte össze, akik a testetöltéskor az Isten ingyen kegyelméből kapott tiszta erőket meggondolatlanul látszatos értékekért átengedték neki. Úgy, mint a fekete mágia is teszi: elapasztja az egyik tehén tejét és odaadja a másiknak. Ugyanígy az ellentét, a világ fejedelme is innen odateszi, onnan meg amoda teszi azokat a tiszta életerőket, amiket ő maga nem képes levonni.
Tehát a kísértő nagyobbat ajánl az Úrnak. Felviszi Őt -lélekben- a templom tornyára és így kísérti: "Isten fia vagy, vesd le magadat! És majd angyalok jönnek és megvédenek, hogy ne üsd kőbe a lábadat, és semmi bajod ne történjen." És amikor az Úr elutasítja, akkor felviszi Őt a magas hegyre és ezt mondja: "Az egész világot neked adom, ha leborulva imádsz engem." De az ellentét csak e világot ígérheti, mert csak itt az úr.
Amikor az ellentét azt mondja: az egész világon ő az úr, gondoljatok azokra, akik hatalom éhesek. Milyen nagy dolog az nekik, hogy ők az urak, ők a mindenek az egész világ fölött, emberek élete fölött, élet és halál felett, anyagi javak felett, mindent csinálhatnak, amit akarnak, anélkül, hogy bármi bajuk történhetne. Így gondolják, amíg hatalmon vannak.
Tehát azt mondja az ellentét fejedelme az Úrnak: "Az egész világot neked adom!" És az Úr így válaszol: "Távozz tőlem, sátán!" Távozzon ez a sátáni megkisértő erő, mert az Úr el akarja végezni ezt a mentő munkát a sátáni erők, az e világ fejedelme, és minden bukott megmentése érdekében. De a világ fejedelme erők, anyagi javak, emberi lelkek felett rendelkezhetik, és ezért úgy gondolja, ez mindig így lesz. Mert még nem tudja, mi vár rá ennek a következményeképpen.
Mert aki a jóval nem tud, vagy nem akar azonosulni, aki a jót visszautasítja, aki szándékosan megmarad a rosszban, aki a rossz győzelmét segíti elő, aki kárörvendezik a jónak a megtiprásán, az még nem tudja, hogy eleven parazsat gyűjt a fejére. Mert aki a lélek halálát okozza, az olyan kárhozatos állapotba kerül, ami egy, két vagy három örökkévalóságig is tarthat.
És mennyi idő egy örökkévalóság? Nem tudom megmondani, és valószínű, hogy ti sem. Mert az örökkévalóságok időterminusa is más és más, attól függően, hogy valaki mikor ébred, vagy mikor fordul a jó felé. Mert az még nem elég, hogy valaki szenved és gyötrődik. Mert bár szenved és gyötrődik, és ebben az állapotából -bár káromolja Istent, hibáztatja embertársait és mindenkit azért, mert ő odajutott, mert ott meg van kötve- nincs kiút, akárhogyan szenved.
Mert ha az ember lelkileg szenved, az sokkal szenvedőbb, sokkal nehezebb állapot, mint ha az embernek fáj a keze vagy a lába.

szemlézte: Bíró László

https://www.magyarokvilaga.hu/gabriel-uzenete-2021-10-17-vasarnap/?fbclid=IwAR22PrUNT6o9J_p4G8pKOHPpb6N_CjJNYijX0z-IHHRzOXG7hy4M_rbII_o

Krisztus szellemi nagysága 4/4
Teremtés, bukás, megváltás

Noé idejében az életet a víz pusztította el, az emberek halálát fulladás okozta. Később Szodoma és Gomora idejében a savas eső okozta a pusztulást, azért is változott Lót felesége sóbálvánnyá, mikor visszatekintett a városra. Tehát más és más körülmények között, más és más bűn miatt következnek be a csapások. De ennek a most következő nagy átalakulásnak a tűz lesz az eszköze, -a tűz az öt föld elem közül- amit az ember a saját bűneivel magára hozott. Nem mintha a tűz által megtisztulhatna az ember, hanem ez a tűz felégeti benne, vagy megutáltatja vele a bűnre való hajlandóságot. És ha megutálja, nem kívánja többé a bűnt.
Ha valakinek bármilyen szenvedélye van, ez azt jelenti, hogy azt újra és újra kívánja, és minél gyakrabban elégíti ki azt a vágyát, annál erősebben és annál rövidebb idő múlva vágyik a következő kielégülésre, azaz még rövidebb időn belül még nagyobb adagra lesz szüksége. Tehát nem oldja meg a problémáját addig, amíg meg nem szabadul a szenvedélyétől. Így a bűntől való szabadulás is csak akkor jöhet létre, ha tisztába jön az ember önmagával, hogy milyenek a bűnei, mik azok a tényezők, amik miatt a kisértésben nem tud megállni és annak ellent mondani.
Mivel a teremtmény, az ember gyenge, ezért segítségre van szüksége a kísértés ellen. Ez a segítség az imádkozás. Ezért kell a kísértésben imádkozni. Mert olyan nincs, hogy valaki a kísértőt, a kísértést vissza tudná utasítani anélkül, hogy a mennyei Atyához, vagy a megváltó Krisztushoz ne fordulna segítségért és erőért, hogy megerősítse őt. Tehát imádkozni kell.
* * *
Erre jó példa Mária Magdaléna, -persze neki csak a felszínen volt a bűn- aki elvágyott azoktól a kötöttségektől, amik az akkori zsidó törvényekben nagyon szigorúak voltak, és már nem azt a célt szolgálták, mint a mózesi időkben. Ez a nagy elvágyódás hajtotta, mint szép nőt, a durva római katonák felé. És amíg rá nem jött arra, hogy ez őt beteggé teszi, hogy ez megalázott helyzetbe hozza, mert a legbűnösebb zsidó is kiköp előtte, amíg meg nem utálta a helyzetet, amit ez a bűne hozott rá, addig ez az átváltozás nem történhetett meg. Erre az átváltozásra kellett valakit találnia, -és ez az Úr volt- aki segítette őt, hogy ebből az állapotból kikerülhessen. Mert ez is állapot volt: a külső helyzete nem változott, megvoltak az ékszerei, aranyai, drága krémjei, csodálatos ruhái.
Tehát nem a külső körülményekben, hanem a lélek bensőjében végbemenő változások azok, amiken keresztül a külső testi ember cselekedetei, viselkedése és az élet felfogása megváltozik, vagyis új utat, új módot keres, akiben reménykedik, ahhoz fordul és megtér.
Ezért lenne fontos a társadalmakban, hogy ne a mű hősök és a mű sztárok, hanem valóban szellemi, erkölcsi értékekkel rendelkező emberek legyenek az ifjúság példaképei. Mert az ifjúkor az az időszak az emberi életben, amikor jóra, rosszra egyaránt befogadó, hajlítható. Ezt a világ fejedelme tudja és hazugsággal, kivánatos dolgok mutatásával a fiatalokat megtéveszti és a rossz felé vezeti.
Tehát ha az ember eligazítást keres, akkor azt fentről kell keresnie. Ha például valaki egy mély szakadékba, vagy mély kútba esik, nem lentről várja a segítséget, hanem hogy valaki, aki nincs a szakadékban, nincs abban a mély kútban, az az ő erejénél és hozzáértésénél fogva őt onnan kisegítse.
Van, aki elutasító és azt mondja: nincs szükségem senkire, én nagyon jól meg vagyok magamban, én tudom, hogy mit és hogyan kell tennem, engem ne akarjanak tanítani, nekem ne akarjanak semmiféle ajánlatokat tenni, én tudom, hogy mit akarok, és mit várok az élettől, az várhatja az élettől a jót és a rosszat egyaránt. De ha a testi ember részére való jólesőt várja és választja, akkor egy idő után a sorsa nem sorstalansággá lett, hanem végzetté válik. És amikor végzetté válik, akkor már a kegyelem ideje az ő számára lejárt.
Mert a kegyelem sem határtalan, mert "mindennek ideje vagyon." Nemcsak a magvetésnek és az aratásnak, a háborúságnak és a békességnek, a tanulásnak, hanem mindennek. Ha az ember türelmetlen és a dolgok elébe vág, akkor sok éretlen dologgal találkozik, ami nem hozza meg a várva várt eredményt. Ha nem használja ki az adott az időt, ha fél választani, ha fél egy bizonyos lépést megtenni, -például egy műtétre rászánni magát- akkor meg túlment azon a lehetőségen, amikor még megmenthető lett volna az élete. Tehát mindent a maga a helyén és a maga idejében és mindig a jónak, az igazságnak megengedett eszközeivel.
Ne úgy tegyen az ember, mint a huszadik század embere tette, hogy "a cél szentesíti az eszközt." Mert nem mindegy, hogy az ember milyen eszközzel, milyen módszerrel, milyen beszéddel, milyen cselekedettel, milyen viselkedési móddal, milyen elvvel, milyen eszmével, milyen irányítással, milyen vezetőkkel, milyen tanítókkal, milyen nevelőkkel, milyen gazdasági szakemberekkel, milyen politikusokkal, milyen rendőrséggel, milyen katonasággal él vagy rendelkezik.
Nem mindegy, testvéreim, hogy az ember kibe helyezi bizalmát. Nem mindegy, hogy az ember milyen eszközökhöz nyúl azért, hogy a maga érdeke, a maga vágya, a hatalmi törekvése és bármi, amit a földön az ellentét kínál és színesre fest neki, azt elérje és megkapja.
Tehát az embernek az életben bölccsé kell válnia. Igaz, hogy az Irás azt mondja és úgy is van, hogy "a világ fiai okosabbak a világosság fiainál", de bölcsebbek. És a világosság fiai a "világ sói", amivel ízessé, örömteljessé és boldogabbá tehetik az önmaguk és embertársaik életét is.
Tehát az eszközöket is, az időt is, a barátokat is meg kell válogatni, sőt az elvet és az eszmét is, amihez csatlakozik, azt is meg kell válogatni. Sőt, az embernek a gondolatait és érzéseit is alaposan szemügyre kell vennie és meg kell gondolnia, hogy szellemileg hova, kikhez akar tartozni, mert aki aranyporral dolgozik, az aranyporos lesz, aki pedig szénnel dolgozik, az szénporos lesz.
Aki az értékeket nem cseréli fel, aki a hamisért nem adja oda a valódiakat, az a láthatatlan világban olyan helyre készíti magát, ahol a szellemi hajlékában jól fogja magát érezni. Aki nem abban látja az örömet, hogy itt a földön tíz, húsz, harminc évig mije volt, mije van, mit szerezhet még meg, hanem az a célja, hogy mint ember, isteni és szellemi értékek hordozója legyen és embertársainak és az életnek az áldására legyen, az a szellemi hajlékában jól fogja érezni magát.
Váljatok az élet áldásává, mint ahogy az élet áldásává vált e nehéz világon élők részére is a mi Urunk, a Jézus Krisztus. Áldassék az Ő szent neve, örökké.
Isten legyen mindnyájatokkal. Isten veletek!


szemlézte: Bíró László

UI:

https://rejtelyekszigete.com/csak-azert-termeszetfelettiek-a-mesterek-mert-masok-nem-azok/?fbclid=IwAR0z93MITaVrfzloJkEZhFZoq9cR0WgJJQgWnk3I3Lq0CLWlyAMMjsx5Q44

Elgondolkoztató.. egy előadáson Kaposváron pont erről beszéltem kb. 12 éve, amikor szünet volt ész nélkül hívta mindenki telefonon a szüleit, rokonai! Megszólalt a lelkiismeretük! Elmondtam nekik, hogy barátokkal órákat tudnak beszélni telefonon, szülőket, rokonokat eszükbe nem jut felhívni!
Találtam egy ide illó jó írást:

"Eltűnődöm, milyen gyorsan telik az életünk, és mennyire nem figyelünk egymásra! Reggel felkelünk, rohanunk dolgozni, este, ha van még erőnk, második műszakot kezdünk, majd fáradtan hazatérve elvégezzük az otthoni teendőinket.
Leülünk filmet nézni, és elalszunk, olyannyira kifáradunk.
Másnap kezdődik elölről!
Napok múlnak, hetek, évek rohannak mellettünk.
Gyerekeink felnőttek, barátaink elmaradtak, szüleinket ápolgatjuk, ha még élnek!
Gyakran mondogatjuk: nincs időm!
Nem érek rá!
Talán majd máskor!

És egyszer csak nincs tovább!
Döbbenten halljuk, mondjuk egymásnak:
- Hallottad,... meghalt!
Ekkor átgondoljuk az éltünket, felhívjuk szeretteinket, sírunk!
És néhány nap múlva, megyünk tovább és folytatjuk ott, ahol abbahagytuk!
Rohanás, nincs időm, majd holnap, ....!
Mindezek közepette, mérgelődünk, szidunk másokat, irigykedünk, sóhajtozunk, "jó neki", vagy sajnálkozunk, ,"Ó, te szegény".
Áskálódunk, azon gondolkodunk, hogy hol tudnánk bosszút állni, hazudunk, bántjuk, sértegetjük egymást!
Gondoljunk azokra, akik még itt vannak közöttünk!
Akik megérdemelnek egy kedves szót, egy mosolyt, odafigyelést, egy szál virágot, vagy csak egy simogatást!
Hívjuk fel!
Beszélgessünk vele, menjünk és látogassuk meg!
Most még tehetjük, de vajon meddig?
Ne késlekedjünk, mert az élet rövid, túl rövid."

Szikra Gábriel

Mi lenne ha ma lenne életed utolsó napja?
https://www.youtube.com/watch?v=guU1JzwH-y8

“Szükség néktek újonnan születnetek!” - Felvezetés
Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből

Testvéreim, hallhatjátok, láthatjátok a ti korotokban, ahol tapasztalnotok és látnotok kell, hogy minden mozog és minden elégedetlen, minden akar, minden fárad azon, hogy ő maga kiemelkedjék a saját bukottsága által megteremtett világból és felhatoljon az egekbe az ő akaratával, az ő gondolkodásával és az ő addig elért eredményeivel új dacolásba kezdhessen az őt megteremtő Hatalommal, mert ő akar uralkodni.
Az embernek és a lelkeknek azonban be kell látniuk, hogy ez az akarás hiábavaló. Mert az ő akarásuk nem Isten felé, hanem Istentől el-felé vette az irányt. Nem Isten felé, hanem az Istentől eltávolodva akar új világot teremteni az ő tudományával, akarásával, addig megszerzett erejével. És mindez a törekvés csak annyit jelent, mint egy buborék kis ideig való dicsősége, amelyen egy pillanatra visszatükröződik a nap fénye.
Ámde a következő pillanat már csak azt hozza létre, ami tulajdonképpen az ő lényege, amely nem egyéb, mint a megsemmisüléshez vezető akarat és cél. Neki nem ez a célja. Azonban a teremtettségnek a célja az, hogy minden, amiben nem az isteni Lényeg, az isteni Törvény és Akarat jutott kifejezésre, avagy kifejezésre jutni akarása az éltető erő, annak össze kell roskadnia, meg kell semmisülnie, mert az isteni akarattal nem dacolhat senki és semmi.
Emberek! Emberek, ilyen kicsiny kis buborékok vagytok a teremtettségben, amikor az élet egy pillanatra megfényesíti annak a buboréknak képét és megcsillan benne a napsugár: az isteni Lényeg. Mert hiszen Istentől teremtett lelkek, szellemek vagytok mindnyájan, és ez megmarad mindaddig, amíg az az isteni Akarat egyszer-egyszer megcsillan bennetetek, rajtatok, azokban az eredményekben, amelyek életutatokat kísérik.
Ezért lehetetlen, hogy ne lássa az ember, amikor az életébe és a világ életébe, beletekint és látja egy bizonyos célnak a felfelé emelkedését egy bizonyos fokú dicsőségig, majd azt, hogy az hogyan omlik össze és hogyan semmisül meg maga alá temetve mindazokat, akik ebben a munkában részt vettek értelmileg, érzelmileg és akik lelkierejüket beleadva, fáradozásukkal, verítékükkel, életerejükkel, nagyot akarásukkal ezeket az úgynevezett kolosszusokat megépítették.
Ezeknek látniuk kell, miként semmisülnek meg ezek, mert hiszen mind-mind a múlandóság törvényébe hull alá az isteni Akarat nélkül. Tehát azt kérdem én: miért építkeztek? Miért keresitek ti földi emberek azokat a nagy - előttetek nagy - dolgokat, amelyek nem mások, mint a buborékokon megcsillanó napfény, ami pillanatig fénylik, világít, aztán összeesik és semmivé válik?
Keressétek az örökélet dicsőségét, az isteni szeretetet, az isteni jóakaratot, az abba való beleolvadást, az alázatosságot, ami az emberi lelket és minden teremtett lelket közelebb visz - minden pillanatban közelebb - az örökkévalóság Urához. Akinek az akaratába, akinek a dicsőségébe, fényébe, világosságába beleolvadva szintén örökéletűvé válik és az örökéletnek azt a boldogságát élvezheti, amit kezdettől fogva a teremtés pillanatában az örökkévaló Isten az ő részére, mint az ő eltulajdoníthatatlan, kisajátíthatatlan jussát beleolvasztotta, bele adta, ami naggyá, hatalmassá teszi őt, ha az ő teremtő Atyjának mindvégig engedelmeskedik.
Ez a különbség az elbukott embercsoportok lelke és a hívő emberi lelkek között. Ez az a két út: az egyik felfelé, a másik lefelé választotta meg a maga irányát.

Összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Szükség néktek újra születnekek
Adai mediális közlés - Az ősszeretet
A tudománynál többet ér a hit
Anyagi világ
HANG - Nem merek bízni a férfiakban
A látomás
A barátságról


https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqVkqbB0tqm4QKhAAA?e=rMan0J
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=Z90ft-L8l-g
Lélekben és igazságban I. Kötet, 5-ik rész - Végidők – Hangoskönyv (Gergő)

https://www.youtube.com/watch?v=lF7Y7ysI1HQ&t=31s
Jelenések 25. – 1–4. trombitaszó részletesen - Reisinger János

https://www.youtube.com/watch?v=dd6EbrfFCME
A legnagyobb bibliahamisítások – Reisinger János
Többek között a Szűzanya társmegváltói szerepéről.

https://www.youtube.com/watch?v=n4seHTbMdJo
Út a mennyországba – Filmdráma

https://www.youtube.com/watch?v=ZntJNWNX7uU
Nyár Elba szigetén – Romantikus film

Létezik-e Isten?
Van-e Isten? Íme, néhány érv amellett, hogy igen.
Marilyn Adamson írása

Lehet, hogy örülnél, ha valaki érveket mutatna neked Isten létezésére, aztán teljesen rád bízná, hogy mit csinálsz ezzel az információval. Én pontosan ezt szeretném most tenni.
Szeretnék neked mutatni néhány bizonyítékot, mint ahogy a bíróságon bemutatják a bűntett helyszínén talált dolgokat. Találkozni fogsz különböző emberek tanúvallomásával, illetve tudományos és történelmi tényekkel. A bírósághoz hasonlóan te is megfontolhatod a rendelkezésedre álló bizonyítékokat. Végül levonhatod a számodra leglogikusabb következtetést.
Hadd próbáljak most bemutatni néhány olyan érvet, amik arra utalnak, hogy Isten létezik. Ne felejtsd el: te döntesz!
Mielőtt azonban ezt tenném, arra kérlek, hogy először gondoljunk végig valamit. A Biblia azt mondja, hogy elképzelhető, hogy valaki számára elég bizonyíték áll rendelkezésre Isten létezésével kapcsolatban, mégis „elfojtja magában” az igazságot Istenről.
Másrészt azok számára, akik tudni akarják, hogy Isten tényleg „ott van-e”, Ő azt mondja: „Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. Mielőtt tehát az Isten létezésével kapcsolatos tényeket megvizsgálnád, tedd fel magadnak a kérdést: Ha tényleg létezik Isten, vajon meg akarnám ismerni?
Most pedig következzen néhány megfontolandó érv...

1. Létezik-e Isten? Bolygónk komplexitása olyan tudatos tervezőre mutat, aki nem csak megteremtette a világegyetemet, de a mai napig fenntartja azt.
Rengeteg olyan példát lehetne mondani, melyek az isteni tervezésre utalnak. Íme néhány ezek közül:
A Föld... bolygónk mérete tökéletes. A Föld mérete és az ebből következő gravitációs erő vékony, elsősorban nitrogénből és oxigénből álló gázréteget tart meg maga körül, ami mindössze kb. 80 kilométerre terjed ki a földfelszíntől. Ha a Föld kisebb lenne, akkora, mint például a Merkúr, a légkör megtartása lehetetlenné válna. Ha viszont a Föld nagyobb lenne – mint például a Jupiter –, a légköre szabad hidrogént tartalmazna.3 A Föld az egyetlen olyan bolygó, amelynek atmoszférája alkalmas az emberi, állati és növényi élet fenntartására.

A Földnek a Naptól való távolsága is ideális. Nézzük például az általunk tapasztalt hőingadozást, ami -35 és +50 °C között mozog. Ha a Föld kicsivel távolabb lenne a Naptól, mind megfagynánk. Ha pedig közelebb, akkor megégnénk. A Föld pozíciójának változása ellehetetlenítené a földi életet. A Föld tökéletes távolságban van a Naptól, miközben több mint 100.000 km/h-val kering körülötte. A tengelye körül is forog, ami lehetővé teszi, hogy a bolygó felülete minden nap megfelelően felmelegedjen és lehűljön.

Holdunk méretéből és a Földtől való távolságából következő gravitációs vonzás mértéke is éppen megfelelő. A Hold fontos óceánáramlatokat és árapályt kelt, amelyeknek köszönhetően a víz nem áll egy helyben, ugyanakkor a hatalmas óceánok nem söpörnek végig a szárazföldeken.
A víz... színtelen, szagtalan és nincs íze sem, mégsem maradhat életben egyetlen élőlény sem nélküle. A növények, állatok és emberek nagyrészt vízből állnak, például az emberi szervezet kb. kétharmad része víz. Érdekes, hogy a víz tulajdonságai mennyire az életre lettek szabva:
Szokatlanul magas forrás- és fagyáspontja van. A víz teszi számunkra lehetővé, hogy folyamatos hőmérsékleti változásokkal teli környezetben éljünk, miközben a testünk állandóan kb. 36,6 °C-os hőmérsékletű marad.
A víz univerzális oldószer. A víznek ezen tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a legkisebb erekben is több száz különböző vegyület, ásvány és tápanyag utazzon a szervezetünkben.
A víz ezenkívül kémiailag semleges. Mivel nem változtatja meg az általa szállított anyagok szerkezetét, a víz lehetővé teszi az étel, gyógyszerek és ásványok felszívódását, így a szervezetünk fel tudja használni őket.
A víz egyedi felületi feszültséggel bír. A növényekben lévő víz emiatt felfelé, a gravitációval ellentétes irányban is képes folyni, eljuttatva az életadó tápanyagokat még a legmagasabb fák csúcsába is.
A víz „felülről lefelé” fagy be, és a szilárd állapotú jég úszik a víz tetején, így a halak télen életben maradhatnak a jég alatt folyékony állapotban maradó vízben.
A Földön található víz kilencvenhét százaléka sós vizű óceánokban van. De a Földön működik egy olyan szisztéma, ami eltávolítja a sót a vízből, majd szétosztja ezt a vizet szerte az egész bolygón. A párolgás elválasztja az óceán vizét a sótól, majd felhőket formál, amelyeket a szél a szárazföld fölé fúj, és így eljuttatja a vizet a növényeknek, állatoknak és embereknek. Ez a tisztító- és ellátórendszer tartja fenn az életet a Földön. Egy olyan rendszer, ami a víz újrahasznosításán és visszaforgatásán alapszik.
Az emberi agy... amely bámulatos mennyiségű információt dolgoz fel egyszerre. Az agyad folyamatosan befogadja az összes színt és formát, amit látsz, a külső hőmérsékletet, a talaj nyomását a lábadon, a körülötted lévő hangokat, a szádban lévő szárazságot, és még sok mindent egészen a billentyűzeted tapintásáig. Az agyad tárolja és feldolgozza az összes érzésed, gondolatod és emléked. Mindeközben a szervezetedben zajló folyamatokat is felügyeli, pl. a légzési ritmust, a szemhéjad mozgását, az éhséget vagy a kezedben található izmok mozgását is.
Az emberi agy másodpercenként egymilliónál több üzenetet dolgoz fel. Az agyad mérlegre teszi minden egyes adat fontosságát, és kiszűri a viszonylag haszontalanokat. Ez a szűrési folyamat teszi lehetővé, hogy koncentrálni tudj, és hatékonyan elboldogulj a világban. Az agy másképp működik, mint a többi szerv. Képes érvelni, érzéseket átélni, álmodni és tervezni, cselekvésbe fogni és kapcsolatba lépni más emberekkel.
A szem... hétmillió színt tud megkülönböztetni. Folyamatos autófókusz üzemmódban működik, és döbbenetes mennyiségű, 1,5 millió üzenetet fogad be egyszerre. Az evolúció a már létező organizmusokból kiinduló és azokon belül lezajló mutációkat írja le. Az evolúció viszont önmagában nem magyarázza meg az agy vagy a szem kiinduló forrását: az élő szervezet kialakulását az élettelen anyagból.

2. Létezik-e Isten? Az univerzum egyszer csak létrejött – ezt vajon mi okozta?
A tudomány mai állása szerint a világegyetem egyetlen hatalmas energia- és fényrobbanással – az Ősrobbanással – kezdődött. Ez volt a közös kiindulópontja mindennek, ami csak létezik: ez volt a világegyetemnek, a térnek és magának az időnek is a kezdete.
Robert Jastrow asztrofizikus, aki agnosztikusnak tartja magát, kijelentette: „Mindennek a magja, ami a világegyetemben valaha történt, abban az egyetlen pillanatban lett elvetve. Az összes csillag, bolygó és élőlény a világegyetemben olyan események eredményeképp jött létre, amelyeket a kozmikus robbanás pillanata indított be… a világegyetem csak úgy berobbant a létezésbe, és nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi okozta ezt.
Steven Weinberg fizikai Nobel-díjas tudós azt mondta, a robbanás pillanatában „a világegyetem körülbelül százezer millió Celsius fokos volt… és fénnyel volt tele.
A világegyetem nem mindig létezett, volt egy kezdete. Egyszer csak létrejött. Ezt vajon mi okozta? A tudósoknak nincs magyarázatuk a fény és az anyag hirtelen robbanására.

3. Létezik-e Isten? Az univerzum mindenütt érvényes természeti törvények szerint működik. De vajon miért?
Az életben annyi minden bizonytalannak tűnik. Mégis vannak dolgok, melyekre nap mint nap biztosan számíthatunk: a gravitáció állandó marad, a pulton hagyott forró kávé kihűl, a Föld ugyanúgy 24 óra alatt fordul körbe, és a fénysebesség sem változik – a Földön és tőlünk távol eső galaxisokban sem.
Hogy lehetséges, hogy rengeteg olyan természeti törvényt tudunk felsorolni, amelyek sosem változnak? Miért ilyen rendezett és megbízható a világegyetem?
„A legnagyobb tudósokat is megdöbbenti, annyira furcsa ez. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy az univerzum bármilyen szabályoknak engedelmeskedjen, nemhogy matematikailag leírható szabályoknak. A tudósok megdöbbenése abból a felismerésből fakad, hogy a világegyetemnek egyáltalán nem kell így viselkednie. Könnyen lehetséges lenne, hogy az univerzumban a szabályok vagy a körülmények megjósolhatatlanul, pillanatról pillanatra változnának, vagy akár egy olyan, ahol a dolgok ide-oda ugrálnának a létezés és a nem létezés között.
Richard Feynman, aki kvantum-elektrodinamika területén végzett munkájáért kapott Nobel- díjat, azt mondta „Rejtély, hogy a természet miért matematikai alapú… Az a tény, hogy egyáltalán léteznek bármiféle szabályok, tulajdonképpen egyfajta csoda.

4. Létezik-e Isten? A DNS kód látja el információval és szabályozza a sejt működését.
Minden utasítás, tanítás vagy képzés valamilyen szándékkal történik. Az, aki egy használati utasítást ír, okkal teszi ezt. Tudtad, hogy a tested minden sejtjében megtalálható egy igen részletes kódsorozat, ami nagyon hasonlít egy számítógépes programhoz? Ahogy talán te is tudod, egy számítógépes program egyesekből és nullákból áll, nagyjából így: 110010101011000. A számok egymás utáni sorrendje határozza meg, hogy mit tegyen a program. A mindannyiunk sejtjeiben megtalálható DNS kód nagyon hasonlít ehhez. Négy vegyületből áll, amiket a tudósok A, T, G, és C betűkkel rövidítenek. Ezek az emberi sejtben a következő módon vannak elrendezve: CGTGTGACTCGCTCCTGAT és így tovább. Összesen hárommilliárd ilyen betű van minden egyes sejtben!

A DNS úgy utasítja a sejtet, ahogyan pl. te is beprogramozhatod a telefonod, hogy meghatározott okból jelezzen. A DNS egy három milliárd betűs program, ami megmondja sejtnek, hogy meghatározott módon viselkedjen. Tulajdonképpen egy komplett használati utasítás.
Miért olyan lenyűgöző ez? Mert fel kell tennünk a kérdést, hogy hogyan kötött ki mindegyik emberi sejtben ez az információs program? Ezek nem pusztán vegyületek. Hanem olyan vegyületek, amelyek utasításokat tartalmaznak, amelyek nagyfokú részletességgel lekódolják, hogyan fejlődik valakinek a szervezete.
Amikor programozott információról van szó, a természetes és biológiai okok semmilyen magyarázattal nem szolgálnak. Nem találsz sehol utasításokat vagy ilyen szintű precíz információt anélkül, hogy valaki szándékosan meg ne alkotta volna azt.

5. Létezik-e Isten? Tudjuk, hogy Isten létezik, mert keres minket. Folyamatosan kezdeményez, és igyekszik elérni, hogy hozzá forduljunk.
Valamikor ateista voltam. És mint sok ateistát, engem is nagyon zavart az Istenben való hit kérdése. Mi az, ami az ateistákat ráveszi, hogy annyi időt, figyelmet és energiát öljenek valaminek a cáfolatába, ami szerintük nem is létezik?! Mi indít arra, hogy ezt tegyük? Amikor ateista voltam, a figyelmemet a szerencsétlen, téveszmés emberek iránti törődésnek tulajdonítottam… hogy segítsek nekik megérteni, hogy a reménységük teljesen téves alapokon áll. Őszintén szólva egy másik dolog is motivált. Amikor nehéz kérdések elé állítottam azokat, akik hittek Istenben, mélyen belül egyfajta kíváncsiság élt bennem, hogy vajon meg tudnak-e győzni erről. A küldetésem részben arról szólt, hogy meg tudok-e szabadulni Isten kérdésétől. Ha megnyugtatóan be tudnám bizonyítani, hogy a hívőknek nincs igazuk, akkor a kérdés végre lekerülne a műsorról, és szabadon élhetném az életem.

Nem vettem észre, hogy Isten témája igazából azért telepedett rám akkora súllyal, mert Ő erőltette az ügyet. Rájöttem, hogy Isten azt akarja, hogy megismerjék. Azzal a szándékkal teremtett minket, hogy megismerjük őt. Körülvett minket a létezésére utaló bizonyítékokkal, a kérdést folyamatosan a szemünk előtt lebegteti. Olyan volt, mintha nem tudtam volna menekülni az elől, hogy gondolkodjak Isten létezésének a lehetőségéről. Aznap, amikor úgy döntöttem, elfogadom Istent, az imádságom így kezdődött: „Oké, te nyertél…” Elképzelhetőnek tartom, hogy egy mélyebb ok, amiért az ateistákat zavarja mások istenhite, az az, hogy Isten közben aktívan keresi őket.

Nem csak én tapasztaltam ezt ateistaként. Malcolm Muggeridge szocialista filozófust és írót idézem: „Az volt a benyomásom, hogy amellett, hogy én kutatok, engem is folyamatosan keresnek.” C.S. Lewis – a Narnia sorozat írója – mondta, hogy „… minden éjszaka, amikor az elmém csak egy pillanatra is kiszállt a munkából, rögtön éreztem annak a valakinek a folyamatos, lankadatlan közeledését, akivel úgy vágytam volna elkerülni a találkozást. Végül feladtam, és beismertem, hogy Isten tényleg Isten; letérdeltem és imádkoztam. Elképzelhető, hogy azon az éjszakán én voltam a leginkább kelletlen és vonakodó megtérő egész Angliában.”
Lewis később Isten megismerésének következményeként írt egy könyvet „Az öröm vonzásában” címmel. Amikor én kimondtam Istennek, hogy „Oké te nyertél”, tulajdonképpen én sem vártam semmit, egyszerűen jogosan elismertem azt a tényt, hogy Isten létezik. Az utána következő pár hónapban mégis lenyűgözött az irántam való szeretete.

UI:

Isten itt áll a hátam mögött
https://nyilegyenes.blog.hu/2021/10/05/az_isten_itt_allt_a_hatam_mogott_122?fbclid=IwAR0v1GoaT4L21EO7pmXzGDo6m_ZRb4cPqg4ZyumUwGRtZKaFc2XeFnL71QM

Egy eleven - de téves - hit ereje
Bertha Dudde írómédium közlése 1950-ből

Nagyon kevés embernek van helyes és igazi hite, tehát olyan hite ami teljesen megfelel az igazságnak. Mégis, figyelembe veszem azoknak a hitét is, akiket ugyan nem oktattak a teljes igazságnak megfelelően, de elevenen hisznek abban amit tanítottak nekik. Tehát akik irántam, és felebarátjuk iránt eleven hitre jutottak, és nem engednek belőle, mert félnek hogy akkor bűnt követnek el. Tehát bíznak bennem, és meg vannak győződve hogy kéréseiket teljesítem (Gondoljatok a sok templomba járó keresztényre, akik tiszta szívvel az egyházaik érdekei szerint megváltoztatott, dogmáik szerinti hittel élnek.).
Tehát egy téves hitet sem engedek megszégyenülni! Ebből látható, hogy hitük erejénél fogva rendkívüli segítséget is kaphatnak. De ebből nem következtethető le, hogy amit hisznek az igazság - hanem csak az eleven hit erejét tapasztalhatják! A téves hitben élőknek is megküldöm a tiszta igazságot, amit egyszer majd el kell fogadniok. Ha a Földön már nem is, akkor a túlvilágon, mert az igazság elengedhetetlen ahhoz, hogy boldog legyen. Viszont náluk nehéz lesz az igazság elfogadása, mert túl mélyre mentek a hamis tanítás gyökerei. Ellenfelem is ismételten új tévedéseket kever az igazságba. Ez annál könnyebb, minél több a vakhitű, azaz aki nem gondolja át a neki átadott szellemi értékeket.
De a szeretet a mérvadó! Mert a szeretet teszi világossá a szellemet. És a szerető emberben előbb vagy utóbb magától feldobódnak a meggondolások, és kételkedni kezd annak helyességén, amit tiszta igazságként adtak át neki. Ezért a szeretetben élő ember gyakran kritikus! De épp ezáltal szabadul meg leghamarabb a hamis tanításoktól. Van, hogy a téves hitben élő hite a szeretete által annyira eleven lesz, hogy bennem a legszeretőbb és leghatalmasabb lényt látja, akinek semmi sem lehetetlen, és ez bizonyos dolgok csodatévő erejének mély hitét is felhozza - és én nem engedem, hogy csalódjon bennem, holott hite eltér az igazságtól, és hozzájárulásomat egy tanítás sem kapja meg, amely az embereket tévedésbe viszi.
Nekem valóban minden lehetséges, de csak a gyermeki szeretet, és az ember részéről a határtalan bizalom indít arra, hogy hozzájuttassam ahhoz amit kér. Mert nektek embereknek azt az ígéretet adtam, hogy a szilárd hitet nem engedem szégyenbe jutni, hogy mindent megadok amit kértek, ha szellemben és igazságban imádkoztok. És egy szilárd, kételkedés mentes hit a szellemben és igazságban való imát is garantálja.


szemlézte: Bíró László

Krisztus név egy fogalmat takar 1/2

Részlet az 2000.06.27-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem

KV.: A mai első kérdésünk az lenne, hogy Krisztus Urunk csak a mi világunk Krisztusa, vagy az Univerzumé is, hiszen tudunk az ottani Messiásokról is. Van-e átjárás a mi számunkra a mi Naprendszerünk és a többi között, vagy csak a sajáton belül jutunk el? Mert azt tudjuk, hogy el-eljutunk más bolygókra és más világokra is. Ez csak a saját Naprendszerünkön belül van, vagy szükség esetén a fejlődésünk érdekében van-e már átjárásunk máshova is? Milyenek ott a szférák, ha egyáltalán vannak, és egyáltalán ránk tartozik ez a kérdés?
TSZ.: Minden kérdés rátok tartozik, nincsen olyan kérdés, amelyre válasz ne érkezhetne, legfeljebb néhány lehet, amelyre azt mondhatjuk, hogy oly nehézkes lenne az elmagyarázása, annyira félreértelmezhető, mondhatni emészthetetlen, amellyel nem juthattok messzire, tehát felesleges vele foglalkozni! De ez nem jelenti azt, hogy akár idők multával, amikor már annyi megválaszolt kérdés és tisztázott dolog lesz körülöttetek, hogy fel ne lehetne tenni, és akkor már legalább egy részét meg lehet magyarázni. Ez a kérdés, amelyet most felvetettetek, egy egész kérdés-komplexum! Kezdjük a legfontosabbal, amely benneteket érdekel, a Krisztus kérdéssel!
Krisztus nem személy, ez a név fogalmat takar, egy szellemi nagyságot, szellemi tevékenységet, feladatot, és feladat-sorozatot! Tehát krisztusi szellem, krisztusi tanítás, krisztusi megjelenés, krisztusi munkálkodás mindenütt van! Az a krisztusi szellem, amelyet ti itt a Földön megjelenésében és rész-testesülésében ismerni véltek, - mert nem ismeritek! - az itt ennek a Földnek esedékes korszakának Tanítómestere, hatalmas királyi uralkodója, az egyszer már lehozott tanításaival, ami nem egyszer történt, volt már több is! Más neveken, más korokban és előkészítő más tanításokban előfordult már máskor is.
Tudom, hogy ez nem az, amit ti hisztek és tudtok, de egy sokkal tágasabb fogalom, elmondaniva¬ló, legalább ezt a részét tudjam átadni nektek! Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy Krisztus egy óriási erő, hatalom, tanítás, és annyi mindent lehetne még ide felsorolni! De miután ez a Naprendszer nem egymagá¬ban van a Mindenségben, hanem Naprendszerek tömege létezik, tehát krisztusi feladatok, megjelenések, tanítások, intézkedések, erők, minden más egyéb, amit most hirtelen nem sorolok hozzá, az mindenütt szükséges és jelen van, úgy, ahogyan arra szükség van!
Az a Krisztus, Akit ti ennek ismertek, annak egy tes¬tesülését, egy óriás megjelenését, tanítását, korszakon át való hatalmát tudomásul vegyétek, de egyúttal tudomásul kell venni Naprendszerek, Mindenségeknek a Krisztusait is! Ez nem egyetlen Szellemnek a működése, ez egy hatalmas szellemi meg¬nyilvánulás! Nagyon hajlamosak vagytok személyesíteni, és nem is tudtuk másképpen átadni számotokra érthetően, mint megszemélyesítve!
Történetekkel, leírásokkal, valahogyan, hogy megközelítően értsétek, hogy miről van szó! Sokkal hatalmasabb jelentőségű megnyilvánulásokról, erőrendszerekről, szellemi világosságokról. A világosság a tudatvilágosságtól kezdve erők rendszerén át annyi mindent takar, tehát megint csak egy részt tudok átadni belőle, de egy kicsivel nagyobb részt, mint eddig volt! Fel tudjátok fogni egy kicsit, nem idegenkedtek el tőle?!
KV.: Nem, abszolút nem, de bizony nem könnyű a befogadása, mert...
TSZ.: Nem annak lett szánva, mert felkészültetek rá, képesek vagytok rá, de tudom, hogy nehéz munkával lesz végrehajtva! Igen nehéz átállás egy magasabban megnyilvánuló, magasabban felfénylő, sokkal nagyobb határokat kitűző valamit feldolgoznotok, mint ami eddig volt! Bármennyire gyönyörű, hatalmas megszemélyesítés érkezett közétek eddig Krisztus címszó alatt, az sokkal nagyobb még itt a Földön is, hát még a Mindenségben!
Valahogy egy kicsit tágítanunk kell - és lehet is nektek tágítanunk - azokat a gondolatokat, lehetőségeket, azokat a gondolattömegeket és gondolat¬halmazokat, ami eddig még egybe volt foglalva. Itt van az ideje, nem túlzottan részletezve, mert akkor elvész a lényeg, hanem, hogy megmaradjon összefonva az értelme, és mégis hatalmas kitágulásával egy kicsit jobban át tudjátok tekinteni!
Ugyanez létezik más világokra, de most nem a krisztusi tanítások jelenléte, erők, hatalmak, uralmak és egyéb szempontból. Mert uralom és uralom közt különbség van! Az egyik, kissé szűkkörűbb uralom-rendszerből kiin¬dulva még nem igen lehet átfogni egy jóval hatalmasabb uralomnak a rendszerét, de el kell feléje indulni! Nem vagytok elnyomott kicsiség, épp hogy a felemelés a célja ennek a típusú uralomnak, amelyről beszélek!
De térjünk vissza a Mindenségben lévő Naprendszerek, különféle Galaxis-halmazoknak egész sorozatára. Minden Naprendszerben vannak, mint ahogyan itt is, a ti Naprendszeretekben, különféle sűrűségi fokokon lévő, mondjuk úgy, hogy Bolygó-rendszerek. A legsűrűbbektől kezdve a félanyagiig, amit a ti műszereitek jelezni még nem tudnak, de amelyeket lassan számítások útján helyileg gyanítani kezdenek majd, vagy már meg is találtak. Mindössze a bizonyítékait nem találták meg, mert ezek nem láthatók, de léteznek!
Mint ahogyan vannak olyan sürü anyagú bolygók, mint a Föld a ti naprendszeretekben, amelyen nem ilyen anyagi élet van, mint amelyet ti ismertek. So¬káig azt hitte az emberiség, hogy egyedül létező a Világmindenségben, ahol értelmes lények, élőhelyek találhatók. Mert vannak félanyagi, de anyagi bolygókon élő szellemtömegek, mint ahogyan vannak félanyagi bolygók, amelyeken olyan szellemi tevékenység folyik, amelyet talán nem is lehetne szellemi életnek, inkább szellemi irányítótevékenységnek mondani.


szemlézte: Bíró László

Krisztus név egy fogalmat takar 2/2

A Naprendszeretekben lévő bolygókon hihetetlen sokféle szellemi, illetve testesült élővilág fantasztikus bősége található. Hát még mindazokban, amit nem is ismertek, nem is tudtok, és ahol a létezéseknek olyan formái, a szellemi életnek olyan vonulatai vannak, amit részletezve el sem tudnám mondani, csak azt, hogy van!
Ennek a Naprendszernek szellemei előtt nincs elzárva egyik sem! Akkor tér oda, ott azt végzi, amelyre szüksége van, vagy annak a bolygónak, bolygórendszernek őreá szüksége van. Itt térek vissza arra, amit ti már annyiszor kérdeztetek, és egy kis rövid választ is adtunk:
Más bolygók élővilága létezik-e itt a Földön?
Létezik, van, vannak segítőitek, vannak közöttetek olyan szellemi lények, akik nem eredendően... ugyan mitől lenne eredendő egy földi szellem, ilyen nincs. Az itt a Földön munkálkodó, tapasztalatszerző, és a saját szükségleteit végző szellemtömeg nem földi, csak időszakosan az! Vannak jó ideje itt tartózkodó és itt a munkálatait végző szellemek.
Most csak a szabad szellemi állapotról beszélek! Vannak közöttetek olyanok, akik más világokról, más bolygókról, sőt, lehetséges, hogy más Naprendszerekből érkeztek közétek, mindig megszabott, meghatározott, és nagyon szükséges itt tartózkodásra. Vagy őnekik szükséges, vagy nektek, vagy mind a kettőnek. Ilyen is van.
Ilyen körülmények között azt nézni, azt kérdezni, hogy a Föld általatok ismertnek vett szférái, és az abban lévő szellemi tudatállapotok, - mert ezek azok - e¬zek hogy helyezkednek el, milyen beosztásban vannak más bolygókon, nem mondhatom azt túlságosan hasonlítható a Föld szféráiban lévő tudatállapotokhoz.
Alighanem megértitek azt, hogy akinek a földi munkálkodásra van szüksége, és itt kell kialakítania a tudatállapotát magának, sorozatban fel végig, annál nem biztos, hogy más bolygókon és más világrendszerekben, pontosan ilyen rendszerű tudat¬állapotról van szó! Nem ilyen erők, nem ilyen tudatállapotok, nem ilyen feladatok, nem ilyen szféra-rendszerek.
Ez benneteket nem érint kedveseim, mindössze tudnotok jó róla, hogy az a tudatállapot szerzés, felnövekedés, felvilágosodás - ez is egy rossz szó, jobbat nem tudok most hirtelen mondani - annak a tudatállapotnak a változása a¬zoknak a szellemeknek, akik úgy találják, hogy itt a legmegfelelőbb a számukra, ehhez ragaszkodnak és végig is akarják vinni, a¬zoknak ilyen tudatállapot szerzésére van szükségük. A tudatállapotoknak végtelen változatosságú fokozatai vannak, nemcsak ez a hét itteni szféra, nem ez a határ, nem ez a csúcspont! De akinek éppen ez a döntése, hogy ez a szakasz szükséges, az itt van és munkálkodik!
KV.: Tudjuk, hogy ez nem a teljesség, de esetleg egy kie¬gészítő kérdést feltennék, mely elsőre eretneknek tűnhet, vagy majdnem hogy Isten káromlónak.
TSZ.: Nincsen Isten káromlás, az más!
KV.: Az eddigi ismereteink alapján, és amit itt ma hallottunk arról, hogy minden Naprendszernek megvan a maga Krisztusa...
TSZ.: Nem Krisztusa, krisztusi feladatú működése, nem személy, kérlek!
KV.: Igen, én sem úgy gondoltam, ezt már megbeszéltük, hogy nem személyhez kell kötni! Tehát elképzelhető-e, hogy azok, akik ott ezeket a krisztusi feladatokat végzik, és a mi Krisztusunk - nem tudom másképp kifejezni - ugyanúgy olyan nagy, akár mondjuk Isten, vagy olyan nagy kivetülése, része egy nagy felsőbbrendű Énnek, mint ahogy nálunk is a nagy Énnek a részei vetülnek ki a testbe. Elképzelhető-e, hogy ők is egy még nagyobb valaminek a részei?
TSZ.: Magától értetődő! Egy valamire ki kell még térjek! Itt e Földnek ez a krisztusi megjelenése, amelyről tudtok, és amely erre a korra, erre a hatalmas földi korszakra jellemzően megad, megteremt, lesugároz, segít, intéz, vezet mindent, hogy akinek itt szüksége van e korszakban ezen munkálatokra, annak a rendelkezésére áll¬jon és támogassa, segítse, mert erről van szó, ezt nevezem uralomnak!
Ha az a krisz¬tusi, nem is személy, hanem erő, teljes egészében kellett volna, hogy beszálljon egy gyenge anyagi, emberi testbe, az lehetetlen lett volna! Alighanem felfogjátok! Lehetetlen lett volna egy akkora szellemiségnek egy emberi testbe nem is beleférnie, hanem Vele ös¬szeférnie. Lehetetlen! Tehát annak a hatalmas krisztusi erőnek, uralomnak egy kivetülése érkezett abba a jézusi testbe, és az óriási volt, ezzel a hatalmas krisztusi uralom- erő rendszerrel állandó kapcsolata volt. Mint ahogyan a ti ún. kis kivetített szellemetek azonos bizonyos fokig a ti felsőbb Éneteknek nevezett hatalmasabbjával, azonos vele! De nem létezik, az a felsőbbrendű Én semmiképpen nem hatolhat bele egy általános testbe, csak egy megfelelőrésze, amellyel állandó összeköttetés, és oda-vissza hatással van, csak ez tehető.
Nagy vonalakban ugyanígy történt a krisztusi tanítások közvetítése és lehozatala ennek a kornak, ennek a korszaknak, az ebben a korszakban itt munkálkodó és itt tartózkodó szellemeknek a testesüléseik alapvető erő-ellátottsága és támogatása. Mert az, ami gyengébb, ami törékenyebb, amelynek nagyon nehézkes ilyen körülmények között szellemi eredményeket elérni, az támogatásra szorul!
Itt kellett el¬látni, ezeknek a krisztusi tanításoknak, lesugárzásoknak, erőadásoknak fényesedé¬seknek - sok szóval lehetne kifejezni - van egy állandó emelkedő kisugárzása, mert nem a teljes és tökéletes tanítás volt a cél, ami 2000 évvel ezelőtt közétek érkezett, csak az a mag, ami akkor emberileg, emberszellemileg befogadható volt! De ez állandóan szélesedik, tágul, világosodik, bővül. Hol van még a korszakvég!?
A krisztusi tanítás abból a magból kiteljesedő hatalmas, fényes virág, ezt a növényt táplálni, növelni, fejleszteni azoknak a szellemeknek szükséges, kell és gyönyörű feladata, akik ezen korszakban úgy döntenek, hogy itt munkálkodnak, itt nevelik ki magukból azt, amit szükségesnek tartanak ennek a segítségé¬vel! És egyúttal ennek a növekedését, a fényesedését ők maguk is szorgalmazzák. Meglepő amit mondtam?

szemlézte: Bíró László

Egy napon arra leszel figyelmes, hogy nem rohangálsz látókhoz, aztrálgurukhoz, nem fizetsz sorselemzésekért, nem olvasod reggelente a tibeti előrejelzést, vagy a kínai horoszkópot, nem fogod a csillagok állására a hangulatodat, leálltál a spirituális könyvekkel, nem próbálod kitalálni a jövőt, nem akarod megmagyarázni a múltat. Azonosulsz a jelennel. Elfogadóvá válsz. Ülsz egy reggel, kávét iszol, és megnyugodsz...
Talán a holnap reggel lesz a napja annak, hogy eldöntsd végre, hogy megkeresed a békéd, a sajátod. Ahol nem rohansz, nem kaparsz, nem akarsz minden áron és bármi áron. Talán ma kell megértened és megérezned, semmi nem véletlen ezen a világon, és a változás is jó lehet, ha tiszta szívvel állsz elé. Mert az életed ajándék, és nem lehet benne mindig félni, rágódni és gyötrődni, hisz élni kellene. Élni!
Ahol hálát adsz, ahol utat találsz... sajátot, ahol többet ér majd egy békés másodperc, mint az örökös csatározás. Élni kell, mert a létezés csupán a felszín...

A világ rohan, s rohansz vele.
Bár megpihenned kellene!
Megállni csendben, körbenézni,
s hagyni a lelked megigézni!
Csak lelassulni kellene!
Hagyni, hogy érintsen varázsa,
hogy feltüzeljen szép parázsa,
de izzani, nem lángra gyúlni,
fékezni kéne megtanulni!
Csak lelassulni kellene!
Hagyni, hogy lelked elkísérjen,
a pillanat szívedben égjen,
hogy a csodája összeálljon,
s a perc az emlékeddé váljon!
Csak lelassulni kellene!
Ha lelked végre utolérne,
beléd költözve visszatérne,
s egy lennél újra véle már,
a kétségeknek vége vár!
Csak lelassulni kellene!
Csak önmagaddal eggyé válni,
világodat így megcsodálni,
hinni a szépben és a jóban,
dühöd merülni hagyni tóban.
Csak lelassulni kellene!
Az élet báját észrevenni,
s ki hagyja, azt szívből szeretni,
nem futni el a világ mellett,
s ehhez csak lelassulni kellett!
Csak körülnézned kellene!
Nagyon sok ember számára hiányzik a boldogság. De nem azért, mert nem találtak rá, hanem azért, mert nem álltak meg, hogy élvezzék.

Braun Gábor

Elfáradtál

Ha valaki megkérdezne most, azt mondanád: elfáradtál. Úgy érzed a világ összes fáradtsága a testeden, a lelkeden, az életeden. Fáradt vagy. Nem tudod, hogy meddig tudod magad tartani.
Hisz erről szólt az életed. Igaz?
A tartásról.
Tartottad a szavadat, ott voltál, ha kellettél, de tartottad a távolságot azoktól akikben nem volt tartás. Tartottad a hátadat másokért és csak te tudod mekkora erő kellett, hogy egyenesen tartsd a fejed, amikor azt akarták, hogy lehajtsd. Tartottad a tempót, és bármennyire erőtlen voltál, tartottad azt is, akinek nem maradt semennyi. A karjaidban tartottad a kisbabád egész nap, közben otthon mindent te tartottál kézben. Eltartottad a családot. Nyitva tartottad másnap a szemed, mikor egész éjjel nem aludtál, de nyitva tartottad a lelkedet akkor is, mikor rég be kellett volna zárni.
De leginkább tartottad mindig magad, amikor nem volt más választásod, mint kitartani.
Tudod mit nem tartottál soha? Szünetet. Sosem tartottál egy pillanatot, ami csak rólad szól. Nem tartottál egy csendes lélek pihenőt. Kérlek. Állj meg egy pillanatra. Csoda, hogy fáradt vagy? Állj meg és pihenj. Minden megvár.
Eddig mindig te tartottál valamit, vagy valakit. Most vegyél egy mély levegőt és hagyd, hogy téged tartson tenyerén az Isten.
(Lőrinczi Emese)

Beethoven találkozása a tizenkét éves Liszttel

Részlet Rosemary Brown „Hangok a túlvilágról” című könyvéből


A híres angliai tisztánlátó médiumnő már születésekor azzal az életfeladattal öltött testet, hogy a nagyon modern, de valójában hitetlen és materialista nyugati világnak a tudatában felébressze a szellemvilág létezését. Ezt különleges módon valósította meg általa a szellemek egy csoportja. Ők valamennyien klasszikus zeneszerzők, mint Bach, Mozart, Beethoven, Liszt és még vagy haton. Az volt a céljuk, hogy egy, a zeneszerzésben teljesen járatlan medium által átadnak a hitetlen emberiségnek egy sor zeneművet a saját túlvilági szerzeményeikből, hogy felébresszék a zenekedvelők és a laikusok érdeklődését, kíváncsiságát és figyelmét a szellemvilágra.
A médiumnő élete során így több mint négyszáz zenemű született. Előbb csak szűk ezoterikus körökben, majd végül a nyilvásosság előtt, a média kereszttüzében is meg kellett jelennie és helyt állnia a sokszor rosszindulatú szkeptikusok és kíváncsiskodókkal szemben. Szerencséjére elsősorban Liszt szelleme, mint szellemi mentora mindég mellette állt és segítette.

Egy fontos amerikai újság tudósítója egyszer hosszú interjút készített velem, olyan időszakban, amikor nagyon zsúfolt programjaim voltak. Nem sokkal ezután még egy interjút kért tőlem, éppen arra a napra, amikor Edinburghba kellett utaznom ötnapos látogatásra. Végül, miután nagy nehezen belenyugodott, hogy nem tudok találkozni vele, küldött egy levelet egy egész sor kérdéssel, és arra kért, hogy továbbítsam azokat a zeneszerzőknek.
Ebben az időben még egy félóra szabadidőm sem volt, de megígértem neki, hogy meg fogom tenni, ha időm és alkalmam lesz rá. Sajnos a cikke megjelent, mielőtt bármit tehettem volna a kérdések ügyében – az újságnak bizonyára nyomdába kellett kerülnie – és sajnálatos módon ezt az ügyet nagyon kedvezőtlenül kommentálta.
Minden médium, de mások is, akik kellő képzelőerővel rendelkeznek, tudják, hogy egy szellemtől választ kapni egy kérdésre nem olyan, mint ahogyan feltárcsázunk egy számot, vagy megnyomunk egy gombot, és rögtön hallunk valamit, illetve hallanak minket. Lehetséges, hogy egyáltalán nem létesíthető azonnal kapcsolat, és ha sikerül is, a személy, akit szellem alakjában megkérdeztünk, lehet, hogy nem tudja a választ a kérdésre, de az is lehet, hogy nem kívánja magát egy kérdéssorozatnak alávetni.
Mindemellett nagyon szerencsés vagyok, mert annyira azonos hullámhosszon vagyok a szellemi alakban létező emberekkel, hogy fel tudok tenni nekik kérdéseket, és megkapom ezekre a válaszokat.

Lehet, hogy jobban tisztelem a zeneszerzőket, mint mások, és tartózkodom attól, hogy a rájuk, vagy munkájukra vonatkozó kérdésekkel bombázzam őket – úgy érzem, udvariasabb, ha lehetővé teszem, hogy azt közöljék, amit ők akarnak. Ezenkívül pedig állandóan „szemtől szembe” kapcsolatban vagyok a zeneszerzőkkel és ez a személyes találkozás tiszteletet – vagy inkább hódolatot – ébreszt bennem, amit pedig nem lehet mindig elvárni.
Például eléggé baráti viszonyban vagyok Liszttel ahhoz, hogy megbeszéljünk, vagy megvitassunk néhány dolgot, de ez nem jelenti azt, hogy megpróbálnék a magánéletében vájkálni, vagy a földi életében történt tetteire vonatkozó információkat kihúzni belőle. Határozottan úgy érzem, hogy ez illetlenség volna a részemről. Inkább, mint már említettem, az Istenről és az élet céljáról beszélgetünk, és arról, hogyan lehetne segíteni az emberiségnek.
Mégis, ha az amerikai újságíró több időt adott volna a számomra, akkor végül is néhány kérdésére meg tudtam volna adni a választ. Talán nem felesleges, ha néhányat itt közreadok, minthogy az újság, lévén, hogy időhöz volt kötve, végül is csak a kérdéseket közölte.
Az első kérdés, amelyet Beethoven számára tettek fel nekem, a következő volt:
„Kérjük, idézze fel minél pontosabban, amennyire lehetséges, találkozását a tizenkét éves Liszttel”.

Megkérdeztem Beethovent és ő a következőképpen válaszolt:
– Nem emlékszem már az ifjú Franz-cal való találkozásom minden részletére, de a tehetsége nagyon meglepett. Borzas hajú legényke volt, és hihetetlenül jól zongorázott, bár a stílusa túlságosan szertelen és fegyelmezetlen volt az én ízlésemhez képest.
Láttam, hogy a fiú viselkedése és testtartása egyaránt céltudatosságot, és szívós, kemény munkára való képességet tükröz, és megállapítottam, hogy mint zongoravirtuóz nagy magaslatokra törhet fel, ha érettebb lesz, bizonyos mértékig lehiggad és szert tesz könnyedebb, csiszoltabb technikára.
A koncertterem tele volt emberekkel, minthogy az eseményt már jó előre beharangozták, én pedig a hátsó bejárat közelébe ültem, hogy észrevétlenül el tudjak távozni, ha unatkoznék. Franz kifejezetten nyugodt fiúnak látszott, amíg le nem ült a zongorához, és el nem kezdett játszani, de akkor átalakult az energia démonává, aki hihetetlen erővel vonta magára a közönség figyelmét és az én figyelmemet. A karja röpködött a levegőben, mint a szélmalom vitorlája; a törzsével fel-felugrált a zongoraszékről, mintha csak ugródeszka volna; a keze olyan vadul csapódott a billentyűkre, hogy időnként egész vékony teste belerázkódott. De e vad gesztusok ellenére egyetlen hiba sem volt összefogott művészetében. Nem tehettem mást, mint elismertem ezt a vitathatatlan tehetséget, mégpedig a magam túláradó módján, úgyhogy, mivel szerettem a fiatalokat, és ez irigykedő csodálattal párosult, a fiatal zsenihez rohantam, és nyilvánosan áldásomat adtam a nagy kezdethez.
Valamennyire továbbra is figyelemmel kísértem a karrierjét, de eltávoztam, mielőtt komoly haladást ért volna el.

UI:

AKIK EMLÉKEZNEK ELŐZŐ ÉLETÜKRE #1
https://www.youtube.com/watch?v=hNKhUxEIJGY

NAP SZELLEM OKTATÁSA - Felvezetés
Zita médium 1998. május 31.


A Föld a Naphoz viszonyítva erőtlen, sötét, szomorú bolygó és mégis mindannyiunk szívének kedves. Kedves azért, mert a mi Urunk, a Jézus Krisztus e Földet választotta, hogy itt minden bukott lelki üdvéért a megváltás nagy művét elvégezze. Én már hosszú-hosszú idő óta vagyok napszellem, és bejárásom van magasabb világokba is, de én is úgy érzem, hogy számomra a Föld kedves. Kedvesek a Föld azon lakói, akik megtértek Krisztushoz; akiknek elegük volt a Földön való vándorlásból; akiknek elegük volt a fájdalmakból, csalódásokból, szenvedésekből, és elzarándokoltak az Atya küldöttjéhez, Krisztushoz.
Krisztusé a Föld; Ő kapta meg mindazokat a lelkeket, akik valaha a kárhozatba hulltak és ezáltal halált kóstoltak. Ő kapta meg őket, hogy a halálból feltámassza mindannyiukat az örök életre; Ő kapta meg azért, hogy áldozata révén gonoszságaikról, bűneikről megtérésük után „többé már emlékezet ne legyen”.
Én e kis gyülekezetet kaptam és mindenkor örömmel jöttem közétek és egész valómat a lelkesedés töltötte el; az a vágy, hogy belőletek is napszellem legyen, mert ti a Föld gyermekei vagytok ugyan, de mégis ehhez a naprendszerhez tartoztok. És mint ilyenek elérhetitek - mi több, szükséges, hogy elérjétek - a Napot, amely ennek a naprendszernek örömét, boldogságát, létlehetőségét nyújtja, amely ennek a naprendszernek a világossága; ahol tűz van, nem csak a Napon, hanem mindazoknak a lelkében is, akik a Napon élnek. Ezt a tüzet, ezt a lelkesedést azoktól a szent szellemektől vettük át, akik már sokkal magasabb szinten és magasabb naprendszerekben imádják a mi Atyánkat, Istenünket.
A Szent Szellem, a Szentlélek él és uralkodik; a Szentlélek a mi Atyánknak, Istenünknek végrehajtó eszköze. A Szentlélek szünet nélkül keres és kutat, hogy az elbukottak, a kárhozatos világok lakói közül kik azok, akik már felfigyelnek a Szentlélek szózatára, felfigyelnek a Szentlélek világosságára, felfigyelnek a Szentlélek tüzére és Szentlelket vesznek. Mert akik Szentlelket vesznek, azok megmenekülhetnek.
A mi Urunk, a Jézus Krisztusunk is a Szentlelket ígérte meg és a Szentlelket küldötte el a Földről való eltávozása után, mert a Szentlélek hordozza mindazokat a princípiumokat, amelyek isteni eredetűek, amelyek a földi ember és minden bukott teremtmény életébe és lelkébe tisztító erőt hoznak. Mert tisztulásra, megújhodásra van szüksége a szomorú világoknak. Tisztulásra és megújhodásra. Ezt pedig Isten szent szellemei nyújthatják. Tőle jönnek, Belőle merítenek, Tőle kapják a megbízást, Általa cselekszenek nagyot és hatalmasat.A Szentlélek közösségében megszámlálhatatlan, csodálatos, magasrangú szellem él és munkálkodik.
De a Szentlélek felszedi az apróbbakat is, a kisebbeket is, a jelentéktelenebbeket is, akik a fejlődésben, az Istentől való eltávolodásuk miatt visszamaradtak, de azután felfigyeltek Krisztus áldozatára, Krisztus beszédjére, a hazahívó szóra és csatlakoztak a törvényben működő szellemekhez és ezáltal ők is a törvényben működő Szentlélek eszközei lettek.
A testben élő emberek között is vannak - és kell is, hogy legyenek - akik úgy vettek Szentlelket, hogy a Szentlélek tüze, lelkesítő ereje, tisztító sugara teljes egészében átjárta őket és a testük a Szentlélek temploma, a mi Atyánk, Istenünk imaháza, és ezáltal rajtuk keresztül és példájuk nyomán tanuljon a világ. Tanuljon és fejlődjék, hogy átalakulhasson, tisztulhasson, és fénylővé válhassék.
A Szentélek segíti az embert, hogy új élet induljon meg benne, keresse az égieket, keresse a magasból jövőt, keresse Isten küldöttjeit, kapcsolja össze az érzés- és vágyvilágát a magasabb szellemi világgal; hogy a Szentlélek őt is megmenthesse. Mert szükséges volt, hogy a Szentlélek kitöltessék, amikor Krisztus e Földről távozott. Mert ha ki nem töltetik a Szentlélek, akkor az ellentét ereje és hatalma, amivel a Földön rendelkezik, lassan-lassan elmosta volna az emberek emlékezetéből, az emberek világából az Úr emlékét. Az apostolok és tanítványok, akik Szentlelket vettek és megteltek Szentlélekkel első pünkösd napján, soha többé Krisztust el nem feledhették. Életük azután annak jegyében folyt, hogy az egész világba hírül vigyék az Úr életét, munkásságát, üzenetét, feltámadását; megismertetve zsidóval, pogánnyal egyaránt a krisztusi eszmét: a szeretetet.



öszeálítot: Bíró László


Nap szellem oktatása
Ada - Pünkösd - Vigasztaló Szentlélek
A látszatos jó és az igazság mibenléte a földön
A haldoklás állapota
A halál folyamata
A mesterek
Halottak napja és a halloween
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiqVza109efR2t810VA?e=yADHG9
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGiqVmFL_fvzVKgNYcuA?e=nAN4KF
Karsay István 2021 novemberi szellemtani hírlevele - SBK_Hirlevel_201

https://www.youtube.com/watch?v=1TcrWqKeGHU&t=27s
Jelenések 26. – Az 5. trombitaszó 2_1. - Reisinger János

https://www.youtube.com/watch?v=rHXeOk-izzc&t=29s
Jelenések 27. – Az 5. trombitaszó 2_2 - Reisinger János

https://www.youtube.com/watch?v=4UB5-TlBlBc
Téli emberek – Romantikus filmdráma

https://www.youtube.com/watch?v=c54MJQ8f0rM
Vidéki románc – Romantikus film

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy a kínok, a szenvedések és érzelmi fájdalmak csak figyelmeztető jelei annak, hogy a saját igazságom ellenében élem az életem. Ma már tudom, hogy ez: HITELESSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam. Ma ezt úgy hívom: TISZTELET.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy másfajta élet után vágyakozzak és láttam, hogy minden, ami körülvesz, az valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek.
Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy minden körülmények között a megfelelő helyen és időben vagyok és minden a megfelelő pillanatban történik. Így nyugodt lehetek.
Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy raboljam a saját időmet és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását.
Ma csak olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és boldoggá tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt a magam módján csinálom, a saját ritmusomban.
Ma ezt úgy hívom: EGYSZERŰSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek – ételek, emberek, dolgok, helyzetek és minden, ami elvitt önmagamtól. Először ezt a hozzáállást egészséges egoizmusnak tartottam.
Ma már tudom, hogy ez: ÖNMAGAM SZERETETE.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal a próbálkozással, hogy mindig igazam legyen, és azóta sokkal kevesebb alkalommal tévedtem.
Ma ezt úgy hívom: SZERÉNYSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, elutasítottam, hogy a múltban éljek és a jövő miatt aggódjak. Most, csak a pillanatnak élek, ahol MINDEN történik. Ma napról napra élem az életem és úgy hívom:
BETELJESEDÉS.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy az elmém képes arra, hogy zavarjon és beteggé tegyen. De ahogy összekapcsoltam a szívemmel, az elmém nagyon hasznos szövetségessé vált.
Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.
Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen problémától önmagunkkal vagy másokkal. Még a csillagok is összeütköznek néha, és a találkozásukból új világok születnek.
Ma már tudom, hogy EZ AZ ÉLET.”

~ Kim McMillen ~

UI:

Jövőkép 4. - Prof. Habil Dr. Bardócz Zsuzsanna biokémikus - Génjeink és a környezet
https://www.youtube.com/watch?v=wcTbVOsL9pw

Krisztusban Isten kegyelme szállott a földre
Névtelen szellem Eszter medium útján

A bűn útján járó ember szívének minden részét elfoglalja az álnokság. És amikor hasonlót hasonlóval büntet a törvény, nem lehet szavad ellene. Isten megadja a jó és a gonosz tudását és hozzá az érzést is; és ha valaki mégis a rosszat választja, nincs menekülés a szenvedés elől, míg a tévedésnek utolsó részét is le nem hántotta magáról a bűnös.
A gonoszság nem törvény, csak következménye a tévedésnek. Azért Isten nem adta ezt - mint sokan gondolják - a jó mellé tanítóul, csak a rossz mellé. Isten ad értelmet, szeretetet, akaratot; és ad hozzá példát is, mely által a jót mint boldogságot, a rosszat pedig mint szenvedést ismerteti meg az emberrel.
Ha valaki a tisztaságot a tisztátalansággal cseréli föl, ezzel még nem jut le egyszerre a pokollal határos földre, mert újra próbálhat, hiszen szabad akarata van. A szabad akarat tapasztalást hoz, a tapasztalás pedig tudást, a tudás bölcseséget, a bölcseség hatalmat, és a hatalom ismét teljes szabadságot és boldogságot eredményez. Mert amíg a lélek nem tökéletes, nincs teljes szabadsága, csak szabad akarata. Ez fontos. Az ember nem szabad szellem, sőt még mi sem vagyunk azok.
Isten Egy a maga teljességében. A teremtmény az övé, tehát Neki van hatalma felette. Az Isten szeretet: azért ami Tőle származik, az csak a legjobb, a legtökéletesebb lehet. Tehát jó, tiszta szellemek az ő teremtményei. A jóságuk és tisztaságuk azonban próbára tétetik, amikor magas képességeik tudatára ébrednek. Nagy erejüket, hatalmukat az összhangban kell kifejezésre juttatniok, hogy a tökéletességet elnyerhessék.
Miután pedig Isten Lényéből csak egy parány van bennük, mert lényüknek többi része a természet erőiből származik: tehát rájuk is az a feladat vár, hogy ezt az Istenből származó részt fejlesszék, azaz lelkük erőit átszellemiesítsék. Ehhez megvan a tudás lehetősége és egyben a példaadásé is. A természet által vezettetnek, mely - mint mondám - lényüket képezi. De miután a szabad akarat is megvan, tehát a bukásra való lehetőség is megvan, mert erőiket a helytelen irányba is felhasználhatják. így történik a bukás és a bukással a szabadság elvesztése.
A szellemeket is a hatalom érzete hozza tévedésbe - akárcsak az embereket, míg végre annyira lesülyednek, hogy a sok rosszban még a jónak a fogalma is kivész belőlük.
A rosszat azonban nyomon kíséri a szenvedés és így a rossznak következménye, a szenvedés indítja a szellemet ismét a jónak keresésére. Szenvedni azonban nem kell szükségképpen, a szenvedés nem kell, ez csak következmény.
Isten Lelke betölti a világmindenséget. Ö árasztja szét a világra a jót, a boldogítót, a szépet, az igazat. A viszonylagos istenség, az elbukott, alantas szellem árasztja a rosszat. Isten Egy és az ő teremtménye is egy. Tehát a szellemet isteni származása viszonylagos teremtőmunkára képesíti, de miután eltért a jótól, rosszat teremt.
Az Örök Isten, ha úgy akarná, teremtményétől visszavehetne ezt a jogát, de nem teszi, hanem törvénybe zárja a törvénytelent, vagyis a fejleményt, de nem az Őbelőle származó szellemet. A szellem szabad, és saját elhatározásától függ, hogy a jót, vagy a rosszat választja. A rosszat törvény határolja, a szellemet pedig saját akarata köti a rosszhoz. Amikor a szellem megszűnt rosszat akarni, felveheti a jót, de vele együtt a gonoszságot is hozzáköti a törvény. Vagyis azokat az erőket, melyeket a szellem megrontott, hozzáköti átalakítás, feldolgozás végett. Ennek redbehozására van a szellemnek ereje és hatalma, mert lényének ereje az abszolút jó, és létezésének titka ez. Benne Isten van és ahogy ez az isteni szikra törvény szerint fejlődik, aszerint árasztja a szellemlényre a boldogságot.
A szenvedés tehát nem törvényes, csak következménye a bűnnek és mindaddig Istent szenvedteti az ember önmagában és másokban, míg a bün útján jár. A gonoszság tehát nem Isten nevelőeszköze, hanem az egyén tévedése. Ezt a tévedést kell az emberből kiírtani és megszűnik a szenvedés.
A Megváltó szenvedése sem Isten akarata volt, hanem a saját áldozatkész szeretete késztette erre. Azzal Ő teljesen tisztában volt, hogy ez a föld az ellentét világa és azért hozott áldozatot, hogy másoknak ne kelljen szenvedniük és nem azért, mintha az Isten akarata lett volna.
Aki ehhez nem ért, jobb, ha nem beszél róla. Krisztus születésével az Általa hozott tökéletes Eszmény öltözött testbe. Halálával nemcsak az Eszmét hagyta itt, hanem itthagyta azokat a fluidokat (erőket) is, amelyeket ittléte alkalmával megtisztított, vagyis átszellemiesített, mert ezek a fluidok e világ anyagából valók voltak. E földön ez az egyedüli tiszta erő, melyet segítőül és emelés céljából adott e világnak.
Az Úr Lelkének ereje az Igazság és a Szeretet. És azon a napon, amikor Ő ismét eljövend, erről ismeri meg az övéit. Az Úr Lelkének ereje és világosságra vezéreljen benneteket életútaitokon. Ez tanítson, ez gyógyítson, ez világítson és szenteljen meg benneteket a ti szenvedéseitekben és tűréseitekben.

https://www.youtube.com/watch?v=mmggVvQML18&t=100s
Jelenések 33. – Az ítélet kezdete - Reisinger János

szemlézte: Bíró László

Mindenben csalódhatok, de Krisztusban soha
A Névtelen Szellem közleményei Eszer médium útján

Aki az Úrral él közösségben, az nem él mitőlünk sem elkülönített életet. Az elkülönítés csak a test világában van, ahol a tárgy megnevezésével lehet csak a lényegről fogalmat alkotni. A szellemi életben ez másként van: a tárgyi jelentősége megszűnik mindennek, csak lényegileg válik jelentőssé.
A szellemi élet alapja a jelentős, a többi ennek csak uszálya, velejáró következménye, legyen az jó vagy rossz, kellemes vagy kellemetlen. Ti a föld törvényéhez, a látszat világához tartoztok, tehát a látszat szerint alakítjátok gondolataitokat, fogalmaitokat, míg a testben vagytok. Ez titeket is, másokat is megtéveszt, de míg ti a jónak követésével kellemesen csalódtok sok dologban az átköltözésnél: addig azok, akik a látszatra építették feltevéseiket, keservesen csalódnak, mivel nem a valóságos jót, hanem csak a látszólagosat követték.
A látszólagos jó lényegében rossz. De ha valaki alapjában a jónak, a tiszta igaznak szolgálatába szegődik, látszat szerint követhet el rosszat is, de ha nem rossz szándék indította erre, hanem valamely tévedés: akkor ezt még könnyen helyrehozhatja, ha az arravaló készsége megvan; hiszen tévedni emberi dolog. Az ember nem tökéletes, tehát a nem tökéletes állapotú teremtménytől tévedésmentes életet nem lehet várni. Azért az ember meghal, hogy tévedéseinek súlya alól felmentessék.
A halál mutatja meg azután a szellemnek, mi volt jó, mi volt rossz, s mely úton kell továbbhaladnia, hogy mindig tökéletesebb szellemi eredményekről számolhasson be. Azért én mindig erre az alapra térek vissza úgy az életben, mint a tanításban. Erre az isteni igére, az igazságra, mert minden megcsalhat, minden félrevezethet, de ez az isteni igazság, melyet a mi Urunk adott nekünk, soha.

Ez az igazság maga minden: a szeretet, a kegyelem, az ígéret és a megvalósulás, a megtisztulás és megigazulás; hogy aki ezt magáévá teszi, megszenteltessék, és meg is dicsőíttessék. Akit nem szólít, nem hív az Atya és nem vonzza ki e világból, az megmarad a mulandó állapot kárhozatában, akár itt a földi életben, akár a szellemi, homályos életben. Az nem figyel a jelenségekre, melyek körülötte végbemennek. Az nem látja a beborult eget maga felett, s nem látja a villámlásokat, a bárányok ösztönszerű összebújását a vihar előtt, csak siet a prédára, mert természete ragadozó. Nem fél az eljövendő vihartól, mert nem hisz benne.
Esze, szíve tele van a mulandó élet javai után való vággyal. A reménység szivárvány hídja az ő lelkének járhatatlan, s mivel hinni nem tud, reménykedni sem akar; így az isteni szeretet részére semmivé válik, mert annak helyét elfoglalta az önzés. Ezek a saját természetük által vont korlátok miatt nem is közelíthetik meg a szellemi élet örömteljes valóságát. Azok, akik így kívül maradnak, mint az ebek, ődöngve keresik a hulladékokat, melyekkel táplálkozva tengetik nyomorult életüket.
Akik azonban már a földi életükben is a változhatatlan jók után törekednek, azok - bárha lelkük megtépve, szívük felhasogatva vérzik is a rövidre szabott életpályán - az összhangnak, a békességnek bizonyos mennyiségével lelki megnyugvásra tesznek szert. - Ezekhez közel van a menny, bár a haláltól messze vannak. Közel van hozzájuk a boldogság, bár szívük nélkülözi azt a testi életben; de a reménység szivárvány hídjáról tisztán látják, mint valósul meg minden igaz és jó amaz eljövendő világban.
Ez az eljövendő világ őbennük van: azokban az eszmékben, érzésekben, amelyek őket irányítják. Ezek együtt vannak mindnyájan Krisztussal, mert Ő bennük él. Ezek a lelkek sem időben, sem térben, sem korszakokban el nem választhatók sem Tőle, sem egymástól, sem az életben, sem a halálban, sem az örömben, sem a bánatban. Csak a látszat az, ami az ellenkezőt mutatja.

Isten a mi Atyánk, ki az ő szent Fiában lehajolt hozzánk, hogy megkeressen és megtartson bennünket az örökélet számára. Ameddig Őbenne maradunk, Ő is mibennünk marad és mi mindnyájan testvérei lettünk egymásnak az Őbenne való hit által, az ő szabadításában való bizakodásunk által. Erősebb, szorosabb ez a kapocs, mint a test és vér. Erősebb, mint a vas és az érc, erősebb, mint a halál, a változandóság, mert Ő változhatatlan és örök, úgyszintén az ő törvénye is.
Az Úr beszéde, ígérete annyi, mint a beteljesülés. Azért nincs változás sem az összetartozásban, sem az érzésben, sem a reménységben. A szeretet vonz. A szeretet kötelez. A szeretet munkára hív. A szeretet újjáteremt. A szeretet benépesíti a holt semmiséget. A szeretet eshetőségeket, lehetőségeket teremt a lehetetlenségben is; és ha ti is szerettek engem, akkor látom, hogy szeretitek azt, akit én is szeretek, akivel eggyé lettünk ebben a csodában, a szeretetben. Ez a szeretet világít sokak részére a sötétségben, akiknek megtérése a mi nyereségünk- a bennünk élő Krisztusé.


https://www.youtube.com/watch?v=yLI6_T0QGQ8&t=25s
Jelenések 34. – A tömeges ateizmus kora - Reisinger János