Szellemtudomány alapjai

Békesség az emberi szívekben

A legjobb az, az ember számára, ha nem azt nézi, hogy neki mit kellene csinálnia a mindennapi életében, hogy az megfeleljen annak az elvárásnak, amit az Isten küld a számára. Az a helyes cselekedet, amikor az ember nem tartja számon a cselekedeteit, hogy most jót tette-e vagy sem hanem hiszi azt, hogy ez most jó.
De ezt csak abban az esetben képes a földi ember helyesen megcselekedni, ha a kapcsolata állandó az Istennel. Vagyis nem maga alkotja meg a feladatait, hanem a lelkében él a szeretet és ő annak engedelmeskedve végzi a mindennapi élet feladatait, munkáit. Mindent a gyümölcséről lehet felismerni. Minden ami történik a földi emberrel az életében, az mind azt tükrözi vissza, ami az ő lelkében él. Hiába próbálja a földi ember fényezni magát, az csak kifelé tudja megtenni, ideig – óráig, de a lélek az belülről csak azt tudja a felszínre hozni, ami a valóságot mutatja meg a földi ember lelkéből, az életéből.
Ebből is látni fogjátok a földön mennyi olyan ember él körülöttetek, akiről azt hiszitek, hogy a legjobb úton jár, mert kifelé azt mutatja meg magából, de a lelkében egészen más tulajdonságok vannak, amit az emberek egymáson sokszor észre sem vesznek, mert mást mutat magából, mint ami valójában a lelkében él.
Nem elegendő az, ha mindenki csak azt tudja a másikról, hogy ő mit csinál az életében, mert nem biztos, hogy az a valóságot fogja visszatükrözni a lelkéből. Fontos, hogy az emberek legyenek őszinték egymáshoz, úgy a családi életközösségben, mint a jézusi tanuló közösségekben.
Minden alkalommal csak azt tudjátok magatokból kiadni, ami a lelketekben él. Ebből is látható, hogy nem lehet másként élni a földön, csak igazságban és nem képmutatásban, mert a cselekedet az vissza sugározza azokat a nem igazságos cselekedeteket, amit az ember csak akkor ismer fel, ha valóban az igazságban él. Ha csak a maga által alkotott igazságban éli az életét, akkor csak az fog visszatükröződni a földi ember életén, munkáján és minden cselekedetén. Hiába tudja az ember azt, az írásokból, hogy hogyan kell élni a jézusi tanítás szerinti életet, ha nem tesz annak érdekében semmit sem, ha nincs mögötte szeretetteljes cselekedet, akkor az egész földi élete siralmas, mert üres. Nincs megtöltve azzal a szeretettel, amit Jézus tanított és meg is cselekedett földi élete során.
Ezért kérünk benneteket kedves földi testvéreink, hogy próbáljátok az életeteket átnézni, átértékelni, hogy mennyire állna az meg az Isten mérlegén, ha most azt mondaná nektek, hogy a földi életetek csak eddig tartott. Itt az elszámolás ideje. Mit tudnátok felmutatni a szavaitokon kívül, amit nagyon jól tudtok. Csak nagyon sokszor üresek, nincs mögötte Isteni szeretet által végzett cselekedet. Próbáljátok magatokat egy kicsit más szemüvegen keresztül nézni, ne a saját, homályos kissé megtöredezett üvegen keresztül, mert azon keresztül csak a saját akaratotok általi képet fogjátok látni, ami nem egyezik meg azzal, amit az Isten elvár a gyermekeitől, amiért lehetőséget adott nekik a földre születéssel a hibáik kijavítására.
Békés, szeretetteljes Újesztendőt kívánunk nektek kedves földi testvéreink, akik veletek együtt örülünk minden jó cselekedeteiteknek.
Ámen
2008.12.30. Imre Margit

UI:

A Titok - Vonzás törvénye
https://www.youtube.com/watch?v=HIlGzgEwELg

Márk evangéliumának szellemi magyarázata 4/9



Péter apostol szelleme Antal médium által



Az ember bölcsessége - balgatagság! Az ember csak véli, de nem tudja, hogy szándéka igazán jó és alkalmas-e arra, hogy idővel jó gyümölcsöt teremjen. Azt hiszi, hogy van ereje művének véghezvitelére, s íme alig fogott hozzá, máris akadályokba ütközik, melyeket aztán le akarva győzni, elveszíti a szeretetet. Haraggal és gyűlölettel küzd azok ellen, kik munkájában zavarják; ellenségeskedés és békétlenség lesz a következménye, és a mű telítve van gonosz méreggel!

S ne higgyétek azt, amit mi, régi tanítványok hittünk: "Ha a fény elveszett, minden elveszett!" Az evangélium hirdeti nektek, hogy éppen a fényre következett sötétség támasztotta fel a hitet. Az emberi ész ma élesebb, mint akkor volt, de az emberi csökönyösség ugyanaz maradt! Sőt éppen az élesebb ész oka a nagyobb csökönyösségnek, mert nem vagyunk olyanok mint a kis gyermekek. Ha azonban a sötétség el fog jönni és ti, kedves tanítványok, azt vélitek, hogy a csata elveszett, meg fogtok győződni róla, hogy csak akkor lesz még igazán megnyerve! Mert a sötétség csodálatos eszköze annak, hogy a legcsökönyösebb embert is a hitre vezesse, a legbátrabbat és legvitézebbet is megremegtesse és a legmegátalkodottabbat is könnyekre fakassza!

Ha a világ nagy mezőjét áttekintjük, akkor láthatjuk, hogy mennyire tele van a világ gyommal(rosszal), és hogy mennyire kell szenvedniük ennek a gyomnak nyomása alatt a szegény elnyomott isteni ültetvényeknek. Minél inkább engednek ezen gyom nyomásának, s minél inkább meghunyászkodnak alatta, annál inkább elnyomatnak általa. Isten ezt megengedte; látta az ő növényeinek szenvedését s engedte őket elnyomatni is; de agyonnyomatni nem engedi őket. A föld színéről teljesen eltűnniük nem szabad, mert a föld arra teremtetett, hogy isteni növényeket és nem hogy örökké gyomot teremjen.

Azért kell időről-időre aratni és rostálni azzal a nagy rostával, melyet az igazság szellemei és az ő szolgáik, a büntetés szellemei kezelnek. Azért ismétlem az Úr régi szavát, hogy tudja meg minden ember: hogy az Örökkévalónak elhatározott akarata a gyomnak kiirtása! Már pedig hol nincsen gyom ezen a világon? Nincs a földön olyan intézmény, amelyet el ne lepett volna! Az Úr már régen látja kertjében a gyomot s már régen részvétteljesen kérdi az Atyát: nem kellene-e gyomlálni? De az Atya nem adta meg hozzá az engedelmet, mert a rosszal együtt a jó növények is kitépethettek volna, még mielőtt megértek volna, és mert Isten úgy akarja, hogy aratás előtt minden megérjék, a jó növény éppen úgy, mint a gyom; az első, hogy megőriztessék, az utóbbi, hogy elégettessék.

A föld már eddig is sok aratási éven ment keresztül és még sokon fog átmenni, amíg a gyomtól teljesen megszabadul! Minden napon van aratás, kedves emberek; mindennap kiküldi aratóit a Mindenható, hogy az egyeseket arassák le. De hosszabb időközökben vannak nagy aratások is, amikor sok-sok arató működik egyszerre és sok-sok érett kalászt aratnak le és tiszta mezőt kell teremteni utánuk az új állapotok új művelésére.

Ahol ketten egyesülnek egy harmadiknak megfojtására, ott a harmadiknak erősnek kell lennie, hogy az egyesült erőszaknak áldozatul ne essék. A test ösztönei olyan erőszakot képeznek, amelyek már magukban is sok dolgot adnak egy gyenge szellemnek. Ezeknek az ösztönöknek a századik ember sem tud ellenállani; de ha a test ösztöneivel még egy „gonosz szellem" is egyesül, mely ezen ösztönöktől vonzatva, látszólag ésszerű módon, az ember előtt elfogadhatókká igyekszik tenni azokat, akkor az ember egy olyan erő hatalmába jutott, amely őt szellemileg és testileg leigázza s mint ezen hatalom rabszolgája tehetetlenül vergődik annak bilincseiben!

A gonosz szellemnek nincs hatalma az olyan ember fölött, aki nem érzéki, mert az olyan ember szabad, természeti ösztöneinek parancsolója. Amint azonban az ember csak némiképpen is aláveti magát az érzéki ösztönöknek, akarata mindig gyengébb és gyengébb lesz, s a természeti ösztönök uralkodnak fölötte. Már pedig ha az emberi akarat a természeti ösztönöknek sem bír ellenállani, hogy állhatna ellen a gonosz szellem hatalmának ? Az ilyen embernek nincs más akarata, mint a testéről való gondoskodás; nincs más szükséglete, mint a testnek kielégítése s nincs más célja, mint hogy minél inkább testies legyen.

És a gonosz szellem, amely a testnek, a bukásnak és a bűnnek férge, jól találja magát az olyan testies embernél; hozzákapcsolja magát. Vele él, vele élvez; eggyé lesz vele úgy, hogy az ember nem is tudja, hogy egy ily gonosz társa van, aki helyette gondolkozik és rendelkezik, s azt véli, hogy ő gondolkozik, ő rendelkezik arról, ami jó és kellemes a testének, annak, amit saját énjének gondol!

Az ilyen ember, ha betegségek kezdik gyötörni, azután kétszeresen szenvedi a rabszolgaság fájdalmait; s nemcsak teste, hanem szelleme is súlyos fájdalmakat szenved, mert szelleme a testtel nagyon is össze van nőve, mintegy fel van benne olvadva. A gonosz szellem, aki magát az ilyen emberrel összekötötte, szintén szenved, szintén érzi a fájdalmakat s szeretne tőle megszabadulni. Erre azonban képtelen, mivel már nagyon is erősen összenőtt vele. Ráncigálja tehát az összekötő kötelékeket és az ember emiatt még inkább szenved. Ha azután a gonosz szellem látja, hogy áldozatától nem szabadulhat, öngyilkos gondolatokat sugalmaz neki, mert tudja, hogy az általa megszállott ember halála ismét szabaddá teszi őt.

Tekintsetek ki a világba s látni fogjátok, mennyi ilyen megkínzott ember dobja el a saját életét, mielőtt a betegség teljesen tönkre tenné! Olyan gonosz szellem igájában voltak ezek, aki őket egész életükben csak a testi élvezetekre ösztönözte s végül testüknek gyilkosává teszi őket. Azért, kedves emberek: vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek; a testi ösztönök és a gonosz szellem befolyásainak kettős kísértetébe és áldozatául ne essetek neki!



Szeretettel Bíró Laci

Márk evangéliumának szellemi magyarázata 5/9



Péter apostol szelleme Antal médium által



Vigyázzatok a bennetek megmozduló legkisebb gerjedelemre is s igyekezzetek magatokat a test ösztöneitől minden erőtökkel függetleníteni. Az egyszerű ember a legszabadabb a földön, mert az nem rabszolgája sem ínyének, sem a bujaságnak; sem a fényűzés és kényelem utáni hajszának, amit a modern világ olyannyira magasztal. Azért óvtalak titeket, ti új tanítványok, és kértelek olyan nyomatékosan, hogy maradjatok egyszerűek, mint Mesteretek, Jézus, és ne vágyakozzatok a más asztalára, a más asszonyára, ruhájára, kényelmére, szóval másoknak a testileg élvezetteljes életmódjára. Ellenkezőleg; ti adjatok példát másoknak az egyszerűségre, hogy ez a példa mindig többeket vonzzon, s minél többen váljanak egyszerűekké a ti példátok által! Azonban ne csak testetekben, hanem szellemetekben is legyetek egyszerűek.

Ne állítsátok magatokat előtérbe szóbeli ügyeskedésekkel; beszéljetek egyszerűen, a legegyszerűbb szavakkal, melyeket mindenki megérthet; mert nem azért jöttetek, hogy a szóválogatókkal és szócsavargatókkal vitatkozzatok, s szőrszál-hasogatásukkal perpatvarba bocsátkozzatok. Hanem azért jöttetek, hogy a szegényeknek és együgyűeknek Isten régi igéjét, az ő egyszerű elméjükhöz képest megérthetően megmagyarázzátok. Mert az Úr evangéliuma a lelki szegények számára adatott; - a kevélyeknek és szellemeseknek nem való az, mert ők nem tudják annak egyszerű kijelentéseit megérteni, miután eszük és szívük szerint mesterkéltek!

Hagyjátok őket, kedves tanítványok, s ne menjetek hozzájuk; hadd éljenek csak ők a maguk módja szerint és hízzanak meg az ő kevélységükben; nekik nincs szükségük mennyei táplálékra! Legyetek mindenki iránt alázatosak; de a pompás ruhákban járó, titeket egyszerűeket félvállról lenéző emberek előtt ne hajoljatok meg; azoknak ne adjatok semmit, amíg csak ők nem jönnek hozzátok, hogy előttetek meghajolva kérjék a ti adományaitokat! Mert nem azért kaptátok azokat, hogy haszontalanul kidobáljátok, hanem hogy jól gazdálkodjatok velük.



Az ember nem szolgálhat egyszerre két úrnak, a testnek és a szellemnek; nem járhat

két úton, a testén és a szellemén; nem lehet két célja, a menny és a pokol, mert ezek ellentétek, s nagyon messze vannak egymástól! Ekként nem szolgálhat az ember egyszerre az egyszerűnek és a pompásnak; a szerénynek és a kevélynek; az együgyűnek és a tudósnak sem, mert egyik nem érti a másiknak beszédét. Már pedig az evangélium igéje mindenki számára csak egy; nem alkalmazkodik a különféle emberekhez, hanem a különféle emberek kell, hogy alkalmazkodjanak az egyhez, mert csak egy szellem van benne. Olyan szellem, melyet mindenki megérthet, aki benne igazságot keres, megértésére törekszik és alázattal szolgálja.

Krisztus nem adott külön-külön evangéliumot a gazdagoknak és a szegényeknek; hanem csak egyet adott és pedig a szegényeknek, mert csak a szegényeknek van szükségük segítségre. A gazdagok, akik el vannak telve az ő gazdagságukkal, nem kívánkoznak ezen adomány után. Csak ha megtanulják belátni azt, hogy mindenben szükséget szenvednek, hogy gazdagságuk semmit sem ér, s magukat a szegényekkel egyenlőknek tartják és őket testvéreiknek nevezik. Akkor részesülnek abban az adományban, melyet az Úr ama szegények számára adott, kik magukon nem tudnak segíteni, hanem a segítséget felülről várják.



Krisztus evangéliumában óvja az embereket mondván: „Ne ítéljetek a külszín után!" Az emberek mégis mindenkit megítélnek, aki nem olyan, mint ők. Valójában azonban csak a testét ítélik meg; mert szellemét nem ismerik; nem tudják, hogy ennek vagy annak az embernek testében miféle szellem van. Amidőn tehát a külső látszat szerint a test után ítélnek, egyszersmint elítélik az egész embert is, testével, szellemével együtt. Krisztus így nem cselekedett! Krisztus a szellemet ítélte meg, a testet azonban felsegítette. Azért egészen más a Krisztus ítélete, mint az embereké és azért fognak sokan csalódni, akik azt hiszik, hogy Krisztus ítélőszéke előtt előnyben fognak részesülni, azt hívén, hogy ő is az ember külső viselkedése után ítél, amely Isten és a felebarátok iránti szeretetet színlelt ugyan, melyről azonban a szellem semmit sem tudott.

Bizony Krisztus a szellemet fogja megítélni, mely a valódi szeretetről semmit sem tudott s azért csodálkozni fognak az ő ítéletén! De a csodálkozás semmit sem használ; menni fognak oda, ahova tartoznak s ott lesz elég idejük, hogy az ítéletről gondolkozzanak: vajon igazságos volt-e? Ha azután hosszú idő multán belátják, hogy az ítélet igazságos volt, észre térnek, és azt fogják mondani: de hát miért is nem értettem meg akkor, amikor még ember voltam, az evangélium szavát, melynek pedig oly világos és tiszta a szelleme!

A megismétlés útja minden bűnös számára nyitva áll; az isteni könyörületesség törvénye minden bűnösnek megengedi, hogy jóvá tegye azt, amit egykor rosszul cselekedett. Ha aztán újból rászánja magát, hogy testet öltsön, már nem fogja elfeledni annak emlékezetét is magával vinni a testbe: hogy ha mint ember megszületett a földön, Istenét nem a könyvekben, nem a rögben, hanem önmagában kell keresnie! És ha egész földi életében egy szemernyi új dolgot sem fedezett is fel, és ha egy homokszemnyit sem tanult is, de megtalálta Istent önmagában s megtanult Istenével önmagában beszélni, akkor a világnak minden találmánya és bölcsessége már benne van, sőt ennél még több fölött is rendelkezik, mert akkor minden dolgoknak Teremtője él benne és csak az ilyen ember az igazi keresztény!



Szeretettel Bíró Laci

Evangéliumi spiritizmus

Lényegi kivonatok a könyvből

12

Az Igazság Lelke nem mondja soha, hogy itt vagy ott a Krisztus; nem mondja soha, hogy a megszentelt falakon bélül hallatszik az Isten beszéde, mert Istené az egész világmindenség, s Isten Szelleme nem hagyja Magát falak közé zárni, hanem az Isten Szelleme keresi az élő, kutató és alázatos lelkeket, hogy azokon keresztül munkálkodjék és hathasson tovább. Istennek nincsen szüksége megszentelt falakra; Istennek alázatos lelkekre, az ő szeretetét befogadó szívekre van szüksége.

Egy a fontos dolog: hogy az ember tanuljon meg Isten előtt megalázkodni és engedelmeskedni. Ismerje be, hogy ő kicsiny, gyenge és tudatlan minden tudományával, minden bölcsességével és minden jó cselekedetével együtt, és képtelen arra, hogy megépíthesse a maga üdvösségét. Isten tartja azt kezében. Az ember pedig ismerje be, hogy ő — még hogyha valami jónak birtokában van is — Isten nélkül, kegyelem nélkül, Isten bűnbocsátó szeretete nélkül még akkor is elveszett, ha mindent tud, ha mindent megtesz is, ha mindennel bír is, mert még akkor is senki és semmi ő.

Láthatjátok ebből, hogy a karma igazsága, amelyben ti hisztek és bizakodtok, milyen kicsinyes, korhadt tákolmánya az emberi okoskodásnak. Olyan ez, mint egy korhadt híd a mélység felett. Isten a ti hitetek erejénél fogva átvezethet a mélység felett anélkül, hogy lábaitokkal ezt a korhadt hidat csak érintenétek is. De hinnetek kell!

Minden emberlelken keresztül más- és másként hangzik az igazság, azért minden emberféléknek meg kell magát tisztítania, és át kell magát adnia, hogy az igazság világossága a maga valóságos formájában tudjon rajta keresztülhatolni. Azért az egyik ilyen színű, a másik olyan színű, amilyen a lélek egyéni természete; de mindegyiken keresztül fénynek és világosságnak kell beszűrődnie az emberi világba. Azonban vannak homályos, bepiszkolt és pókhálós ablakok, amelyeken alig tud a világosság keresztülszűrődni. Nem mindig a bűnök, a durva tévedések és durva hibák piszkítják be a lelkek világos ablakait, hanem az önértékelés, az önmagából való felette nagy-akarás, a hiúság, az önteltség, az önmaga nagyraértékelése.

Ezek azok a nehezen letisztítható homályosságok, amelyek, ha szűrődik is rajtuk keresztül némi világosság a világba, a bensőre még nagyobb homályt borítanak. És ezek azok, amik az emberlelkeket — még az igehirdetők lelkét is — a sárba tapaszthatják annyira, hogy nem tudnak feljebb emelkedni, nem tudnak nagyobb világosságot gyújtani, sőt ők maguk sem szemlélhetnek nagyobb világosságot.



Az emberiség legnagyobb tragédiái (így a Megváltó elítélése és keresztre feszítése is) ugyanazon az elven keresztül történnek meg: az alacsonyabb rendű elítéli, a magasabb rendűt. A magasabb rendű azonban nem ítéli el az alacsonyabb rendűt, mert felülről szemlélve látja, hogy az képtelen másra a saját igazságából kifolyólag. Az igazság nem különböző, mert az igazság egy, mindössze más-más szemszögből látják ugyanazt, mert másként lát az, aki alulról felfelé tekint, és másként, aki felülről tekint lefelé. Az igazság önmagát rétegekre bontja, hogy a sűrűségbe a fény behatolhasson; s ami a sötétséget átvilágítja, felbontja, az a fény a sötétséggel vegyülve csak félhomályt, szürkületet hoz létre; de a fénytől távolabb haladva mindig sűrűbbé válik a homály, egészen a teljes sötétségig.

Az emberi értelemnek is egy pillanat alatt meg kellene semmisülnie, ha beletekinthetne Isten igazságának ragyogó világosságába. És nektek, emberek, akik még a ti lelki szemeitekkel alig-alig tudtok csak körültekinteni is a világban, akik még alig-alig bontakoztatok ki az önzésből, a test igazságából, hogyan lenne lehetséges Isten ragyogó világosságába, a végigazságba beletekinteni?! Nem, gyermekeim, ilyet ne is kívánjatok, ne is akarjatok. Isten bölcsen gondoskodott arról, hogy mindig csak annyi táplálékot nyújtson az alig megszületett lelki csemeték számára, amennyivel a fejlődésükhöz szükséges erőt magukhoz vonhatják.

Az embernek ahhoz, hogy tökéletes szellemi életet éljen: alázatosságra, engedelmességre és az önmaga énjének háttérbe-szorítására van szüksége, amikor felfelé tekint. Mert az emberi én megerősödve, felfelé mint gátló akadály szolgál, míg lefelé arra volna hívatva, hogy a lélek mindazokkal a gyengeségekkel és tévelygésekkel hatalmas erővel megküzdhessen, amelyekkel való harcba szállását maga elé tűzte a testöltés pillanatában.

Az emberi élet a szellemnek csak egy részét mutatja, de nem az egész szellemet. A sors, amit ti így neveztek, egy-egy életben mindig éppen azokat az alkalmakat szolgáltatja, amelyekkel okvetlenül ütközésnek kell beállania, azaz kísértést és megpróbátatást kell szenvednie, csak azért, hogy a lélek bizonyos vágyai, amelyeket a szellem az igazság törvénye alapján helyteleneknek ítélt, az „ember” előtt is mint törvénytelenek váljanak ismertekké, hogy amikor ezeket felismerte, tőlük, mint törvénytelen kifelé való hatásoktól magát megtisztítsa.



Azt mondja az Úr: Senki sem szolgálhat két úrnak, mert az egyiket szereti, és a másikat megveti. Ezzel azt mondja az Úr, hogy az embernek csak egy iránya lehet, az ember két irányban nem haladhat, mert ez lehetetlenség. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.

Mi az a mammon, amelyet az embernek szolgálnia lehet; hol van az a hatalom, mely az embert el tudja téríteni az Isten szolgálatától, és a maga szolgálatába hajthatja? Sehol, testvéreim; az egész világmindenséget bejárhatja a ti lelketek, a képzeletetek, ezt a hatalmasságot meg nem találhatja, mert ez a hatalmasság a teremtett világban nem létezik, ez a hatalmasság a ti szívetekben van. A tévelygésnek a szelleme az elbukásnak a következménye; a sötétségnek, a bűnnek hatalma az, ami rabul ejti az ember lelkét és elvonja az Isten törvényétől, elvonja, mert nem tud az igazsággal harmóniában lenni. Ez a mammon nem mindig a gazdagságot, nem mindig a pénzt, nem mindig az anyagot, hanem igenis minden esetben a tévelygést jelenti.

Az anyag imádása, az anyag szeretése, az anyag bálványozása a testiségen keresztül: ez maga a mammon. Tehát az nem a külvilágban, nem benne az anyagban van, a kísértés nem onnan ered, hanem a szívnek a tisztátalanságából.

Szeretettel Bíró Laci

Márk evangéliumának szellemi magyarázata 6/9



Péter apostol szelleme Antal médium által



Az emberek teljesen képtelenek arra, hogy a mindenségben uralkodó isteni igazságosságról helyes fogalmat alkossanak magoknak. Azok, akik azt vélik, hogy hitük van, minden javulást és haladást Istennek mintegy csodás, mennyből lehulló kegyelmétől várnak. Pedig mennyire tévednek! Isten kegyelme egyetlen szellemet sem viszen előre; Ő „csak” azokat az eszközöket adja meg neki, melyek használata mellett - ha kellőképpen megerőlteti magát - előbbre haladhat.

Minden eszköz, amelyet Isten az ő mérhetetlen világában (a mindenségben) a bukott szellemek rendelkezésére bocsát, - kegyelem; de erre a kegyelemre minden szellemnek, aki az Isten által előrehaladására adott eszközök kihasználása által előre akar haladni, méltónak is kell lennie, mert ezen eszközök kihasználása nélkül előhaladás nem képzelhető.

Ha azonban egy szellem millió fokozaton át bukott lefelé, természetes, hogy nem juthat vissza három lépéssel oda, ahonnan lebukott, hanem megint millió fokozaton át kell, hogy felemelkedjék, és minden fokozat egy keserves munkaturnust jelent számára. Azért kell némely szellemnek többször változtatnia a ruháját (testetöltéseit), míg egy fokozattal emelkedhetik, s azon szilárdan megállhat.



Az emberek egy különös hitet eszeltek ki maguknak - s azzal akarnak üdvözülni?! Sőt mi több, talán még a mennybe is akarnak vele jutni?! Pedig milyen sok anyagcserén kell még addig keresztülmenniük! Erre nem gondoltak, mikor magoknak azt a könnyű hitet kieszelték! Némelyek még könnyítettek is a dolgon; - azt vélik, hogyha halálos ágyukon a lelkésznek fülébe meggyónják bűneiket, s feloldozást és utolsó kenetet kapnak tőle, egyenesen a mennybe kell jutniuk, nem lévén többé bűnük, mert hiszen a lelkész levette s nincs több szenny rajtuk, mert a lelkész a szentelt olajjal lemosta róluk.

De van ám anyag, sok olyan anyag rajtuk, amire senki sem gondolt, az anyaggal pedig nem lehet a mennybe menni! Ha erre még életükben gondoltak volna, akkor, amikor még munkaképesek voltak, világossá lett volna előttük, hogy mily nehéz az anyag és hogy mennyire földre húz a súlya. Annak azonban, aki a mennybe akar jutni, nem szabad anyagi súlyának lenni.

Valamiképpen pedig a földön csak az számit, ami anyagilag mérhető, épp úgy a mennyben csak az érvényes, aminek erőbeli értéke van. Menny és föld ellentétek, egészen különböző mértékeiknek is kell tehát lenniük. Azért van az, hogy mindazok, akik már a földön hozzáfognak ahhoz, hogy elkészüljenek a menny számára, jelentéktelen, a világ mérlegén semmit sem nyomó emberek; az emberek azt mondják róluk: „ezek nem nyomnak semmit a latban". Súlyuk ugyanis csak a nehezeknek van; - ezek a nagyok, a súlyosak a földön; a többiek nem számítanak; egyszerűen nem is vesznek tudomást róluk!

De „változik az idő s meghozza a tanulságot!" El fog majd jönni az ideje annak s meghozza azt a tanulságot, hogy ezekkel is számolni kell; ezeket a súlytalanokat is meg kell kérdezni, nekik pedig felelniük fog kelleni és el kell mondaniuk azt, amit tudnak. És bizony ha ezek tudásukat nyilvánosságra hozzák, a modern tudománynak nagy része össze fog omlani a jelentéktelen, súlytalan emberek kijelentésének erejétől. Ez a tanulság már elhatároztatott és ez az idő már közel van!

Kedves emberek! Isten maga sem tehet mindenkinek igazat, mert nem mindenki igaz. Isten csak törvényesen működhetik. Azért bosszankodik az ellenszegülés szelleme Isten munkája miatt, mert az ellen semmit sem tehet, mivel a törvény erősebb nála; s azért fél a törvénytől és Istentől, mint annak szerzőjétől. Az ellenszegülés szelleme Istennek nem szeretetből, hanem félelemből szolgál; mert szolgálnia neki is kell Istennek, mivel Isten elől nem menekülhet el; Isten törvénye mindenütt eléri őt.

Az ördög az embernek is szolgál, de nem félelemből, hanem önzésből, mert ebből a szolgálatból haszna van; a kevélységét elégíti ki, ha uralmat nyerhet fölötte. Ha azonban egy tiszta szellem, olyan ember által, aki a törvény szolgája, egy ördögre hat, akkor az ördögnek menekülnie kell és szívesen is menekül, mert a törvény szagát (a törvényes szellem fluidáris kisugárzását vagy delejességét) nem tudja elviselni s még jól jár, ha az ilyen szellem nem kötözi meg őt, hogy számadásra vonja őt üzelmeiért.

Hasonlóképpen örvendeztek azok az ördögök is, akiknek Krisztus megengedte, hogy meneküljenek azoktól az emberektől, kiket birtokukba vettek. Kérték Őt, hogy engedje őket tovább, Krisztus pedig elengedte őket. Ezt nemcsak Krisztus tudta megcselekedni, hanem mindazok is, kik az ő ereje által működtek és most az új kijelentés idején is képesek lesznek megtenni mindazok, kiket Krisztus ereje fog betölteni.

Ha az ő erejével eltelt tanítványok egy gonosz szellem által megszállott emberhez közelednek, a szellem a megszállt által kiáltani és könyörögni fog, hogy engedjék békében tovább, mert hiszen az ördög is szereti a békét, ha ő maga nem is tudja azt megadni. Az ilyen ördög-embernek csak ott hangos a szava, ahol a törvénytől nem kell félnie; de amint a törvény közeledik hozzája, „pardont" kér, s örvend, ha ép bőrrel menekülhet.

Azért hát szívleljétek meg, oh emberek, hogy ha őrizkedni akartok az ilyen szellemi kísérőtől, legyetek törvényes szellemek; akkor nincs az ördögnek hatalma fölöttetek; ellenkezőleg, nektek van hatalmatok fölötte és akkor nem fog utánatok járni, hanem a ti közeledésetekre elmenekül onnan, ahová befészkelte magát s megköszöni, ha futni hagyjátok öt.

Szeretettel Bíró Laci

Feltámadás lélekben és testben
Részlet „Az utolsó óra munkásaihoz” című könyvből

Az embernek a szellemi feltámadásán kívül lélekben és testben is fel kell támadnia.
Mi a lélek? Sokszor beszéltem erről nektek. Az a világosság- és erőburok, amelyet a szellem bukása előtt kapott az Atyától, az az erővagyon, amellyel rendelkezett, az a sugárzó fluidtenger, az a sugárzó fluidburok, amely a szellem minden gondolatának és érzé¬sének momentán enged, amellyel hatásokat tud kiváltani, amellyel teremteni képes. Ez a lélek a maga ős-eredeti formájában.
Beszéltem nektek arról is, hogy a bukásban ez az erővagyon hogyan zsugorodik meg, hogyan válik rétegekké, hogyan zárja magába a szellemet, a világosságszikrát, hogyan válik lassanként a test formájában sírjává a szellemnek, az isteni eredetű egyéniségnek.
Azt is elmondtam nektek, hogyan lehet ezeket az erőrétegeket lassanként fellazítani, átsugározni, megtisztítani, hogy megint fluiddá, könnyű és a szellem minden megmozdulását engedelmesen követő erővagyonná változzék vissza.
Elmondtam, hogy ahogyan az ember ebben a burokban az anyagiasságnak, az irigységnek, az érzékiségnek, a gőgnek, a haragnak, a bírvágynak és más egyéb bűnöknek folyton-folyvást fel-felbukkanó próbáit megállja, és azokat visszautasítja az önzetlenséggel, a tisztasággal, az alázatossággal, a szerénységgel, az áldozatkészséggel és a többi erényekkel: azon a módon lazul ez a burok, tágul a koporsó, és nyílik meg a szellem számára a nagyobb szabadság lehetősége, tehát a feltámadás meggyorsulásának lehetősége.
Végül szólok a test feltámadásáról.
Krisztus teste a feltámadás reggelén szétsugárzott, mert tiszta, átszellemesített ősanyaggá, világossággá finomult. A ti testetek ellenben, ha meghaltok, elrothad a földben. Ha semmi más, ez maga elegendő legyen arra, hogy Krisztus isteni nagyságát és a magatok jelentéktelenségét, semmiségét, parányi voltát mindig észben tartsátok.
Mégis, egy élet alatt, amit leéltek ebben a börtönben, ebben a sírban, amelyet emberi testnek neveztek, a tiszta gondolatok, a nemes érzések, az önlegyőzés, a jóságnak a gyakorlása, a szeretet és mindenekfelett az alázatosság érzései még ennek az anyagnak a feltámadásához is jelentékeny részben hozzájárulnak.
Az az éteri test, amelyet magatokra öltöttetek, egy hitben, jóság gyakorlásában, tisztaságra való törekvésben és alázatosságban leélt élet végén nem az az anyag többé, mint ami volt, amikor magatokra öltöttétek. Sőt ennek az éteri testnek vetülete, az anyagi test, maga sem ugyanolyan durva anyag többé, mint amilyen volt akkor, amikor magatokra vettétek. Általatok nem ellenőrizhető és nem látható, de szellemszemmel ellen-őrizhető és látható átszellemesülési, átvilágítási folya¬mat megy végbe az erényesen leélt élet folyamán.
Mégpedig nemcsak a testben, hanem a titeket környező természeti világban is, amelyre a ti szereteteteket, a ti jóságotokat, a ti örömötöket kiárasztjátok. Az az érzés, amellyel a rügyező természetet szemlélitek, és a szemetekbe könny szökik, mert mind e mögött a sok-sok szépség mögött az Isten szépségét és jóságát érzitek meg; az a boldogság, amely a lelketekben kél, amikor a csicsergő madarat szemlélitek fészkében, amint a fiókáit táplálja, az az öröm, amikor magatok körül az élet lobogását szemlélitek, és érzitek azt, hogy harmóniában vagytok azzal az élettel, amely körülöttetek van, mert erre az életre mindenkor csak jót igyekeztek sugározni: mindezek áthatják éltető vibrációkkal a körülöttetek lévő egész természetet, és annak átszellemesítésére csodálatos, általatok nem is sejtett hatást gyakoroltok.
Így egy-egy parányi mértékkel, amilyen picinyek ti vagytok és mi is vagyunk, szegény bukott szellemek, hozzájárulhattok és hozzájárulhatunk e világ átszellemesítéséhez, e világ feltámadásához.
Ez a feltámadás az idők végeztéig folyamatosan tart, és ebben a hatalmas folyamatban soha el nem múló tőkét gyűjthet minden ember, amely itt, ebben a világban, ahová valamennyien menendők vagytok, boldogan élhettek. Boldogan élhettek, mert akinek a szelleme feltámad, akinek a lelke feltámad, annak azok az erői, amelyek addig kötve voltak felszabadulnak, és rendelkezésre állnak arra, hogy azokkal még több jót cselekedjék, még tovább munkálkodhassanak az élettelenségnek élettel való telítésén, vagyis az egyetemes feltámadás hatalmas munkáján.

A fiaibűnei miatt szenvedő édesanya szellemének eseteRészleta Szellemtani közlemények "Találkozás a szellemvilággal" címűközzétett sorozatából.
Amédiumi kör összejövetelének egyik fontos feladata a "szürke zónábaragadt" szenvedő szellemek megsegítése, kiket vezető szellemeik a körmédiumához vezetnek, aki által földi emberekkel találkozhatnak és beszélhetnek.A kör vezetője kiemelkedő szellemi tudásával rávezeti a szenvedő szellemethelyzetére és megmutatja a kiutat ebből az állapotából.BL.Azalábbiakban egy olyan "szenvedő" esetet közlünk, mely jólérzékel¬teti a földi életből eltávozott fel nem ismerését a helyzetéről,gondolati¬-érzelmi kötődését. Sz.:Szenvedő szellem; Kv.: Körvezető.Sz.: Nemérzem magamat jól, nem érzem magamat jól!Kv.:Isten hozott!Sz.:Köszöntelek. Ki vagy te?Kv.:Olyan valaki, aki most szeretettel fordul hozzád.Sz.:Ilyen rosszullétben mit tudsz te nekem segíteni?Kv.:Elbeszélgetünk egy kicsit. Tudod, azt szokták mondani, ha az ember gondját-bajátkibeszéli magából, már az egy kis könnyebbséget ad.Sz.:Nagyon bánatos vagyok, és ennek kapcsán rosszul is érzem maga¬mat. Olyan furcsaminden! Rossz közérzetem van, félek, aggódom és semmi nem jó körülöttem.Kérlek, mit tudsz te nekem segíteni, úgy, aho¬gyan mondtad? Azon felül, hogypanaszkodom neked?Kv.: Elfogod majd mondani, hogy mi az oka ennek a bánatnak! Hiszen magad mondtad, hogyez a rossz közérzeted és nyugtalanságod a bána¬todból ered. Mondd el nekünk, miaz a bánat, ami téged így marcangol, de előbb azt, hogyan szólíthatlak, ésmilyen évszámot látsz most magad előtt? Sz.:Évszám? 1..9..47.. A hetes számot homályosan látom. Mintha egy feliratotolvasnék le ebben a különleges állapotban, de nincs tábla, nincs semmi, csak aszám. Azt látom még felírva, hogy ... de különös! Buda¬pest.... Budapest....Kv.:Arra a kérdésemre nem válaszoltál még, hogy hogyan szólíthatlak? Sz.:Anna.Kv.:Kedves Anna, mondj valamit arról a szomorúságról, ami téged bánt! Sz.: Agyermekeim! A gyermekeim!Kv.: Miért,mi történt?Sz.:Többféleképpen elhagytak engem. (Nagyokat sóhajt.) Elhagytak úgy is, hogykéréseim dacára olyan társasághoz kapcsolódtak, amit nem he¬lyeslek. Vitáink,megbeszéléseink nyomán itt hagytak engem, nemcsak lelkűkben, szívükben, de elis mentek. Nem látom őket többé, nem tudok rájuk hatni, hogy a jó felémenjenek!Kv.: Aztmondod, hogy szívükben és lelkűkben is elhagytak téged. Én eb¬ből arrakövetkeztetek, hogy te egy hívő valaki vagy.Sz.: Ígyvan, így van. (Sír.) És itt a rákfenéje a dolognak!Kv.: VanIstenhited?Sz.:Van!Kv.:Akkor nyilván vannak olyan ismereteid, amiből tudod, hogy a földi éle¬tünk utánvan folytatás is, hogy amikor a földi testünket elhagyjuk, megha¬lunk, alelkünk tovább él, mert az örök életű!Sz.:Igen. De miért mondod ezt nekem, egy ilyen komoly, vallásos nőnek, mint amilyenén vagyok?Kv.:Tulajdonképpen neked az a lelki fájdalom okoz szomorúságot, hogy nemcsakfizikailag hagytak el a gyerekeid, hanem azokat az elveket, a hitedet, amit tenekik nyilván tovább akartál adni.Sz.:Megtagadták, amire neveltem őket, ami, úgy gondoltam, a vérükké vált. Micsodacsalódás! Hol követtem el hibát a nevelésükben, hogy pont a fordítottjátcsinálják, vallják, követik, mint ami utat mutattam nekik?Kv.: Nembiztos, hogy a hibát te követted el.Sz.: Deén vagyok az anyjuk, én neveltem őket! Hol követtem el hibát? Hol?Kv.:1947-et mondtál és Budapestet. Akkoriban ebben az országban nagy- nagyváltozások történtek, melyek a te gyermekeidet magukkal ragadták és elvittékolyan irányba, amely akkor úgy nézett ki, hogy a megvalósulás, az előbbrelépés útja.Minden mást bizony sokan megtagadtak, mert ehhez az új irányzathoz kellettcsatlakoznia annak, aki fenn akart maradni.Sz.: Aztne mondja nekem senki, hogy ha már hitehagyottá válik és egy olyangondolkodásmód mellé szegődik, ami idegen és semmiképp nem jó, miért kellbűnözővé válniuk?Kv.:Konkrétan tudsz róla, hogy ők valóban bűnözőkké váltak?Sz.:Tudok, de nem tőlük... és nem egyszerre váltak azzá! Először csak elhanyagoltákazt, amire neveltem őket, aztán már teljesen közömbössé váltak az én tanításomés kéréseim iránt. A következő lépés a homloke¬gyenest ellentétbe fordulásvolt, melynek érthető következménye az, hogy teljesen eldurvultak! Másoktólhallottam, hogy egy olyan egyenruhás szer¬vezetbe léptek, amelynek tagjairólegyre többször hallottuk, hogy ütnek- vernek, sanyargatnak, megölnek embereket,akik olyasfélék, mint a szülő- anyjuk! Jobb sorsra méltó, jobb szándékú,tisztább emberek, mint ők! (Sír.) Az egyenruhás, fegyveres... ó, de ne akatonaságra gondoljatok!Kv.:Tudjuk, ismerjük. ..Sz.:Olyan helyen vállaltak szolgálatot, amiről az a hír járja az emberek között,hogy rosszabb, mint a pokol! Úgy bánnak ott élő, eleven emberek¬kel az énfiaim, akiket nem erre neveltem! (Zokog.) És még azt mondod, mitől vagyokrosszul?Kv.: Énezt nem tudhattam, de most elmondtad és én tökéletesen megér¬tem a fájdalmadat,anyai szívednek ezt a keserűségét. Magad mondtad, hogy aki megtagadja mindazt,amit tanítottál, vagy a szellemi igazságok, a hit, az erkölcs tanít, annaktermészetes következménye, hogy oda jusson, ahová a te fiaid.Sz.: Ezolyan, mint egy rossz regény, ami nem is igaz, csak az emberek kiagyalták! Nemis lehet igaz! (Kiáltva sír.) De való mégis! És most azt kell mondanom: felelősvagyok értük, valamit nem tanítottam meg nekik jól, vagy eléggé! Én nem vagyokegy erőszakos természetű ember, de kemé¬nyen fogtam őket. Szigorúan neveltemőket, megtanítottam őket mindenre. Hittanra járattam, templomba jártunk,rendszeresen lelkigyakorlatokon vettünk részt családilag. Amíg szegény, drágajó uram, aki az én másik felem, el nem tűnt a háborúban, ott, az országhatárain kívül! Itt maradtam a két nagyocska fiúval, és bizony nagyon sokmegpróbáltatást éltünk át, nagy szegénységet! De a szegénységnek is vanméltósága, hite és ereje! Nem feltétlenül kell úgy előbbre jutni az életben,ebben a zűrzavarban, ami most van a városban, hogy ilyet tegyenek! Hovájuthatnak előbbre így, ho¬vá!? Ezt az én anyai szívem nem tudja elviselni!Kv.:Akkor engedd meg, hogy megnyugtatásodra elmondjam: ezek a ször¬nyű idők, amitte 1947 kezdetével mondasz, már elmúlt! Valóban, ebben az országban akkorkezdődtek el azok a szörnyűségek, amelyek jó negyven évig tartottak, de túlvagyunk rajta, elmúlt! És most hadd hivatkozzam a te hitedre, amire aztmondtad: tudod, hogyha a földi életünket befejezzük, akkor a lelkünk tovább él.Sz.:Ilyen nyugtalanságba, amiben én vagyok? Nem kívánkozom ebbe az állapotba!Kv.: Az azidő elmúlt, ötven év telt el azóta, hogy a fiaid erre az útra léptek. Sz.: Holteltek el azok az évek?Kv.: Ittis, mert az idő egyformán halad mindenhol. De most mi Magyaror¬szágon,Budapesten beszélünk veled, és 1997-et írunk!Sz.:Hogy lehet az, hisz itt ötven évet mondasz és egy évszámot!?Kv.:Igen, te ebbe az ötven évbe bezártad magad az anyai gyötrődésedbe, fájdalmadba,a fiaid iránt érzett felelősségedbe!Sz.: Nemlehet! Már ötven év!?Kv.:Igen, ötven év telt el azóta, te már nem a fizikai világban élsz, és a telelked, a szellemed, aki örökké él, az szól most hozzánk, így tudunk veledbeszélgetni, egy - mi így mondjuk - eszközön, médiumon keresztül. Nem tudom,hogy ilyesmiről hallottál -e?Sz.:(Rémülten reszket) Médium? Médium!? Hát természetes, hogy hallot¬tam! Nemvagyok én tájékozatlan nő! A médium (gyanakodva mondja) az egy olyanszörnyűséges dolog, tudom nagyon jól! A papunktól hallottam azt, hogy vannakolyan emberek, akik esténként összegyülekeznek, és van közöttük egy nő, aztnevezik médiumnak, és ott szellemidézéssel foglal¬koznak! Holott ez borzasztóbűnös dolog! Milyen médiumról beszélsz te!? Kv.: Eznem egészen úgy van, ahogy te tudtad, és ahogy neked a papok ezt elmondták! Éshogy ez mennyire nem így van...Sz.: Apapok szavahihető, nagyon művelt és jó emberek!Kv.: Deők sem tudnak mindent, őket kötik a dogmáik, az előírásaik, mást nemmondhatnak, mint amit a szabályaik a számukra előírnak.Sz.:Mennyivel másabb ebben a kérdésben a helyzet, mint amit a plébáno¬sunk mondott?Kv.:Annyival másabb, hogy most te saját magad bizonyítod, hogy nem pontosan úgyvan, ahogy ők ezt mondták! Ha most te megtapogatod pél¬dául az arcodat, kérlek,mondd meg, mennyire ismered fel az akkori önma¬gadat?Sz.: (Amédiumon keresztül a szellem tapogatja önmagát.) Én nekem rövid, göndör hajamvan! (A médiumnak nagy hajfonat van körben a fején.) Itt valami fonadék van! Demiért van nekem ilyen hajam?! (Nagyon meg van ijedve.)Kv.:Azért, mert te most ezen a médiumon keresztül beszélsz...Sz.:Médiumon!?Kv:...akiről te, rossz ismereteid folytán, olyan félelemmel nyilatkoztál.Sz.: Dehogy jön ő mellém!?Kv.: Nemő jött melléd, hanem téged hozott ide a te lelki, szellemi Vezetőd. Sz.:(Ijedten vág közbe.) Az is olyasféle, mint a médium? (Majdnem sír.) Kv.:Nem, nem. Mondd, lelki vezetőről, szellemi vezetőről már hallottál?Sz.:Ilyen szót nem ismerek.Kv.: Mertte nyilván úgy tudtad, hogy "őrangyal".Sz.:(Boldogan, hogy ezt a kifejezést ismeri, felkiált.) őrangyal? Igen, igen! De aznem szellemi vezető!Kv.: Azőrangyal nem testben van, ugye?Sz.:Nem.Kv.:Tehát lélek...Sz.:Lélek. Jó lélek...Kv.: Ésaz őrangyal az, aki az embert vezeti, irányítja, óvja, vigyáz rá...Sz.:Igen!Kv.:Tehát akkor azt is mondhatjuk, lelki Vezető, irányító...Sz.: Óh,értem már! Egy más szóval fejezi ki azt, hogy őrangyal!Kv.: Ígyvan.Sz.: Demi azt mondtuk mindig, hogy őrangyal. (A hangja kezd megnyu¬godni.)Kv.: Ezaz őrangyalod - mindegy, hogy minek nevezzük, az a lényeg, mit jelent - hozottmost el ide téged azért, hogy ezen a médiumon keresztül szólni tudjunkegymáshoz. Mert hiszen aki testben eltávozott már...Sz.: Testbeneltávozott?Kv.: Azmeghalt. Mondd, hány éves voltál te 1947-ben?Sz.: 48.Kv.:Akkor te most 98 éves lennél, ha a testedben élnél a földön. Ez nyilván nemnagyon valószínű!Sz.:Nem, nem. .. az nem lehet!Kv.: Azelőbb azt is mondtam neked, hogy azok az idők már elmúltak, nem kell félned,rettegned a fiaidért!Sz.: Az az50 év hol múlt el? Hol vagyok én?Kv.: Temost már a lelki, a szellemi világban vagy, amit ti így mondtatok talán, hogy atúlvilág, a másik világ, a másvilág. Te most már ott vagy és onnan szólszhozzánk ezen a médiumon keresztül, akinek kitapogattad az előbb az arcát és ahaját. Ebből láthatod, hogy nem kell félned tőle.Sz.:(Ijedten kérdi.) Nem rosszindulatú?Kv.:Sőt! Szeretettel adja a lehetőségét annak, hogy mi itt beszélgethes¬sünk, éshogy te felismerhesd a helyzetedet.Sz.: Énvalakin keresztül beszélek!? Hogyan?Kv.:Úgy, hogy a lelki Vezetőd, őrangyalod elhozott ide, és te, - mert hiszen mi mára lélekben élőket nem hallhatnánk - felhasználod most az ő száját,érzékszerveit, mert mi nem tudnánk téged másképp meghallgatni!Sz.: Eznekem valami varázslatos dolog, de tényleg hallom, ahogy beszé¬lek, és hallaktéged! És itt vagyok! De, hát...Kv.: Éstapasztalhatod, hogy fizikailag nem te vagy, a külsőd már nem az! Sz.:Nem, ez nem az én hajam/ (Újra megtapogatja a hajfonatot.)Kv.:Tehát meg kell értened, el kell fogadnod azt, hogy te már nem testben élsz,hanem lélek vagy, aki örökké tovább él! Aki te valójában vagy, az van most itt,és így tudunk egymással beszélgetni.Sz.: Jó,el kell fogadnom, hogy lélekben vagyok itt, másképp nem lehet! De akkor én...én itt vagyok, és nem ott, ahol hitem szerint tennem kellene! (Majdnem sír afelismerés döbbenetében.)Kv.: Temost mit értesz a "máshol" alatt?Sz.: Amásvilágon, ha megérdemlem, - a Mennyországban!Kv.: Temost már ott vagy, a másik világon, a másvilágon, de ezt nem is¬mered fel, mertmég nagyon kötődsz ide a földhöz. Az anyai szereteted köt ide, a gyermekeidértvaló aggodalom!Sz.:Aggódom a fiaimért! Semmi jó elé nem néznek, ha így folytatják! Én nem tehetekegyebet, minthogy imádkozom értük. (Zokog.)Kv.:Nos, megtetted azt az imádkozást?Sz.: Aztmondtam: Uram, a gyermekeimet segítsd jó útra térni. Segítsd meg! Engem márcsak ez az egy gondolat foglalkoztat, hogy őket visszate¬reljem, és ezt csakimával tudom megtenni!Kv.: AzÚr biztosan meghallgatta ezeket az imákat. De te az imán kívül visszavártadőket, reménykedtél, hogy testben újra láthatod őket.Sz.:Megkeresni őket, és ha lehet, a közelükbe férkőzni valami módon! Valahogyvisszaédesgetni őket hozzám, mert ha visszajönnek, akkor már jó helyen vannak,tudok velük beszélni! De már hetekig, hónapokig nem is láttam őket!Kv.: Ezmind azért van, mert te már egy másik világban vagy, de nagyon könnyenlehetséges, hogy az elmúlt ötven év alatt már a gyermekeid is átköltöztek és őkis abban a másik, a szellemi világban élnek.Sz.:Csak reménykedni tudok, hogy valami történt velük, hogy belátták, hogynincsenek jó úton! Csak reménykedem! Kv.: Neszűnj meg őértük továbbra is imádkozni, hogy ők is megkapják ezt a felismerést,az Úrnak ezt a kegyelmét!Sz.:Hogyan is szűnnék meg? Ne tréfálj velem! (Most nyugodtabb a hangja.) Egyanyának ilyet mondani! Nem, nem!Kv.: Azérzéseidben most már bocsásd el őket az útjukra, mert az imán kívül nem a tefeladatod, hogy őket valamerre is terelgesd! Te a szeretetedet, a jóérzéseidet, az imáidat küldheted utánuk, de lélekben el kell őket bocsátanod,mert téged is ez köt meg, emiatt nem ismerted még fel, hogy hol vagy, mitörtént veled!Sz.: Rákényszerülök,mert nem tudok a közelükbe menni. Akkor nekem ezt a médiumot is magammal kénevinnem oda, hogy beszélni tudjak velük, és ez nem megy! Én csak boldog lehetek,hogy egyáltalán szólni tudok, el¬mondani, hogy mi az, ami engem ennyire nehéz,kínos helyzetben tart!Kv.: Demár nem tart, elmúlt az az idő! Tedd le hát a szorongásaidat, eze¬ket afélelmeket! Nézd, adok neked egy kis erőt, világosságot, meleget.... (Kezétfelé tárva, erőt sugároz.)Sz.: Egyötletem van! Ha én méltó lennék arra, hogy a Mennyország befo¬gad, ha a Jóistenmegsegít, akkor én onnan sokkal többet tudnék tenni a gyerekeimért!Kv.: No,látod! Hát ezt kérd az Úrtól!Sz.: Dehogy jutok oda? Mert ez nem a Mennyország!Kv.:Mondtam: tedd le a szorongásaidat, a félelmeidet, mert ez már ötven éve elmúlt.Sz.:Nagyon sajnálom a gyerekeimet, de most nem annyira szomorúságom van azirányukban, hanem inkább terveim! Én azt nagyon jól tudom, mert erről aplébános úrral beszéltünk már, hogy azok a kedveseink, akik meg¬haltak ésfelmentek a Mennyországba, onnan olyan jó hatásokat tudunk kelteni, úgyimádkozhatnak, hogy azzal a sok imával sokkal többet tudnak tenni, mint ahogyanazt el tudnánk képzelni! Ha itt lenn a földön sokat és erősen imádkozunkvalakiért, az egyszer csak meggyógyul, vagy rende¬ződnek a dolgai. Ha a földönaz imáinkkal ennyi jót tudunk tenni, akkor százszor többet tehetünk onnanfentről! Ezért mondtam, hogy énnekem tervem van a gyerekeimnek többet használniimádságokkal. Az őrangyalom is segít talán ebben, és ketten leszünk már! Én istervezhetem azt, hogy a gyerekeimnek - akár testükben, akár esetleg márlelkűkben - többet tudok használni! De hogy kerülök én, méltatlan lélek oda,aki még saját magamnak sem tudtam használni, hanem hibát követtem el?Kv.:Mondtam neked! Egyrészt ne akarj még mindig azért küzdeni, hogy őket megtaláld,hanem bocsásd el őket lélekben! Másrészt kérd a Mennyei Atyát, hogy már annaktudatában, hogy mi történt veled, a tervedet is meg tudd tenni, ahhoz is adjameg az erőt és lehetőséget. És ha így fogsz imád¬kozni, akkor biztosanmeghallgat és elküld melléd egy olyan valakit, aki kézen fog és elvezet oda,ahová annyira vágysz, és ahol még jobban meg fogod ismerni mindazt, amiről miitt most csak nagyon röviden tudtunk be¬szelni. Az imáiddal a gyermekeidsorsát, helyzetét oldani tudod, akár itt vannak még a földön, akár már odaát!Elmondhatunk egy imát együtt ezért? Mert bár csak én beszélek veled, de ittsokan vagyunk, akik ugyan¬ilyen szeretettel vannak irántad.Sz.: Ésmind segítenek nekem?Kv.:Mindenki segíteni akar rajtad, az erőink együtt vannak.Sz.:Akkor én nagyon jó helyre kerültem! Végre az első örömteli dolog, ami hosszúidő óta ért! Üdvözöllek benneteket, kedveseim! (Mindenki köszönti őt)Kv.:Hallod?Sz.:Tudom, hogy segíttek nekem! Kérlek benneteket, ha még valami ta¬nácsra szorulnék,vagy valamit tudnom kell, mondjátok meg!Kv.: Énazt kértem tőled, hogy közösen mondjunk el egy imát, hogy teljes felismerésreés lelki megnyugvásra juss, mert most ez a legfontosabb. Elmondhatnánk egy imátközösen?Sz.:Akár kettőt is, örömmel! De valamit még kell, hogy tudjatok. Amikor ilyenáltalam felfoghatatlan és csodálatos módon idekerültem közétek, azt mondtam,hogy rettenetes bánatom van, és nagyon rosszul érzem maga¬mat, sírtam, éspanaszkodtam nektek. És most ki van előttetek? (Moso¬lyog.) Egy viszonylagmegnyugodott lélek, akinek tervei vannak, és aki végtelenül hálás, hogyfogadtátok őt, ehhez az óriási átalakuláshoz segítet¬tétek! Mert magamtól eztel nem érhettem volna soha!Kv.: AzÚrnak adj hálát! Mi csak éppen olyan eszközök voltunk a számod¬ra, mint amilyeneszközön, médiumon keresztül te most szóltál hozzánk. Sz.: Óh,kérlek, mondjátok meg annak a személynek, aki ilyen jó volt hoz¬zám, hogy neharagudjon, amiért én olyan sötét, bűnös, elítélendő sze¬mélynek gondoltam!Most már érzem, hogy itt másról van szó, nekem nem lett volna szabad ilyenítéletet mondanom róla!Kv.: Megfogjuk neki mondani. De hidd el, ő ezért nem neheztel rád, hiszen pontosanazzal, hogy fogadott téged, már bizonyította neked, hogy szeretettel gondolrád.Sz.:Köszönöm neki, és kérlek, segítsetek engem olyan helyzetbe, amiről beszéltünk,hogy a tervemet végrehajthassam!Kv.:Ezért mondtam, hogy először mondjunk el közösen egy imát ezért, és azután nézzjól körül. Talán meg fogod látni azt, aki érted jön, akire olyan nagyon vársz,és majd az imáiddal jobban fogod tudni segíteni a gyermeke¬idet, akik bizonyrászolgáltak erre. Az Úr kegyelme meg fogja hallgatni az imáidat, és rajtuk issegíteni fog.Sz.:Nekem azt mondtad, hogy az őrangyalom hozott ide, és aztán hová ment?Kv: Nemment el, itt van, és örömmel várta ezt a felismerésedet. Lehet, hogy ő fogjameg a kezedet és vezet tovább!Sz.: Ittvan? Itt van? Kérlek mindnyájatokat, imádkozzunk!Kv.:(Közösen elmondják a Mi Atyánkot.)Sz.: Azima kapcsán jutott eszembe: bizony, van az Úrnak mit megbocsá¬tania, mert nemlehettem olyan jó anya, mint ahogyan én azt elképzeltem magamról! Ami nagyonfontos gondolat most a számomra: "Ne vígy minket a kísértésbe!" Abbaa kísértésbe, amellyel mások dolgát, sorsát akarjuk minden áron elintézni,javítani, holott van más megoldás is. Ez egy nagyon komoly és nagyon rosszeredménnyel záruló kísértés volt részemre, belá¬tom!Kv.:Ezért kértelek, hogy bocsásd el őket lélekben, érzéseidben. Ne szűnj meg értükimádkozni, de ne akard őket magadhoz láncolni, magadhoz kötni!Sz.: Eztláttam be, és az ima ezt nagyon jól kifejezte a számomra.Kv.:Mondd, látsz-e most magad körül valakit, vagy valamit?Sz.:Világosabb lett. Érdekes, most tűnik csak fel, hogy eddig nem voltamvilágosban! Nem tűnt fel eddig, hogy alkonyi szürkület van körülöttem! Tényleg,világosabb lett minden! Ez biztosan azért van, mert imádkoztunk, és akkorminden fényesebb és szebb!Kv.: Ígyigaz. Az értelmed, a gondolataid és az érzéseid is megvilágosod¬tak.Sz.: Mégvalamit mondanom kell nektek! Olyan furcsa, nem én gondolom, hanem minthavalaki mondaná nekem, aki üzenni akar nektek. "Tanuljatok ebből!” - ez aza gondolat. Nem tudom, mit jelent, de talán ti tudjátok. "Ta¬nuljatok ebből..."Kv.: Mitudjuk....Sz.:Tanuljatok... Milyen udvariatlan vagyok, hogy így beszélek. És még meg semköszöntem, hogy együtt imádkoztatok velem!Kv.: Alegszebb köszönet az volt, amit te most elmondtál erről a változás¬ról. Ennéltöbb és szebb köszönetét nem kaphattunk volna!Sz.:(Sírva.) Nem vagyok szomorú, nehogy azt higgyétek! De mintha vala¬hogy...elgyengültem volna...Kv.: AzÚr áldása kísérjen!Sz:(Távozik.)+ + +Közreadja:Kotányi Ottó

A kocka elvettetett - Felvezetés
Részlet Zita médium közléseinek „Korszakzárás” című kötetéből
Istennek csodálatos nagy ajándéka, hogy nem csak a tiszta teremtményeket ajándékozta meg szabad akarattal, hanem a bukottakat is. Még a lehetőségekben és az eshetőségekben legszegényebb körülmények között élő embernek is meg van a szabad akarata, hogy a jót, az igazat válassza és elutasítsa azt, ami az ellentéttől van. Tehát mindenkinek szabad választása van jó és rossz között.
Persze az ellentét mindenkor, de most az utolsó időkben különösképpen ezt a szabad választási lehetőséget el akarja venni az embertől. Mindent elkövet, hogy az ember értelmi világát elhomályosítsa, érzelmi világában pedig zavart keltsen, hogy az emberek nagy többsége a jó ellenében a kimondottan rosszat, az ellentéttől valót válassza.
Már hosszú évtizedek óta dolgozom e világban, hogy világosságot vigyek oda, ahol sötétség van, és a jóra befolyásoljuk az Istentől kapott erőnkkel, világosságunkkal, valamint az Úr Jézus segítségével a világ azon vezetőit, akiknek határozatától olyan sok minden függ. Amit az ember választ, hatással van rá is, de hatással van más emberi sorsokra és életekre is. Az átlagember, vagy a némi világossághoz jutott ember döntései nem hoznak különösen nagy bajokat, szenvedéseket és nyomorúságokat erre a világra, de annál inkább hoznak azoknak a döntései, akik élet és halál, illetve emberi sorsok és emberek életét befolyásoló tényezők felett döntenek.
Ne felejtsétek el, amit a mi Urunk, a Jézus Krisztus mondott Pilátusnak: „semmi hatalmad nem lenne felettem, ha e hatalmat nem felülről kaptad volna…” Az utolsó időkben viszont mindazokra, akiknek hatalmuk van, és akik itt e Földön a hatalmat gyakorolják, határozottan ki merem mondani, hogy ezt a hatalmukat nem Istentől kapták. Az ellentét játszotta a kezükre a hatalmat, mert az emberek nagy többsége hagyta, hogy olyanok kezébe kerüljön a hatalom és ezt a hatalmat olyanok gyakorolják felettük, akiknek semmiféle, vagy csak nagyon kevés világosságuk van; semmiféle hitük nincs, vagy csak tévhitük van.
Tévhitük van még akkor is, ha azt hiszik, hogy ők járnak a helyes úton, és ők az igaz „keresztények”, csak éppen cselekedeteik, választásaik, döntéseik nem bizonyítják azt. A kocka el van vetve! El van vetve ennek a földrésznek, ennek az országnak a részére is! (Amerikai Egyesült Államok) A kocka, amely elvettetett, nem azokat a számokat mutatja, amelyek a számtörvények szerint kedvezőek lennének akár ennek az országnak, akár a világnak. Vajon miért? Azért, mert e világ vezetői közül nem egy kereszténynek tartja magát, keresztény elvekre hivatkozik és úgy gondolja, hogy tetteit az erkölcsi törvény - jól értsd!., az erkölcsi törvény - jegyében viszi véghez. Ezzel azután sokszázezres tömegeket ámít el, állítván, hogy mindent az erkölcsi törvények visszaállítása érdekében cselekszik. De a valóság az, hogy a tömegek felett egy egészen elenyésző kisebbség uralkodik, amelyik minden eszközt igénybe vesz annak érdekében, hogy az ellentét hatalma e világban megnövekedjék azáltal, hogy egyre több emberlélekben megszilárdítja a tévedést és a tévelygést.
A világ vezetői állítólag imádkoznak, állítólag olvassák a szent iratokat. Hogyan? Betű szerint? Hiszen a betű öl. Ha a betűk mögött a lelket felemelő és az életet adó krisztusi igéket nem képesek kiolvasni, nem képesek helyesen értelmezni, akkor ebből a féltudásból, negyedtudásból, tévismeretből sokkal nagyobb károk származnak az emberiségre és e világra, mintha egyáltalán nem ismernék azokat.
A világ vezetői a jóra hivatkoznak és a rosszat cselekszik, az erkölcsi törvényekre hivatkoznak és egy-egy erkölcsi törvényt kiemelnek a nagy, a teljes krisztusi igazságból. De annak megtartását magukra nézve kevésbé, mások részeit viszont annál inkább kötelezőnek, lényegesnek és megtartandónak ítélik.
Az erkölcsi értékek nagy részét elvetik, vagy ha ezt nem tudják megtenni, akkor kijátsszák, megkerülik, vagy egészen téves értelmezést adnak nekik. Így fordulhat elő, hogy ebben az országban is (Amerikai Egyesült Államok) az itt élő keresztények nagy része abban a tévhitben él, hogy Izrael ma élő gyermekei még mindig a választott nép fiai és gyermekei, holott azok az idők már réges-rég elmúltak.

Összeállította: Bíró Laci

A csatolt anyagok listája:
A kocka elvettetett
A hívő és megtért emberlelkek munkája és kötelessége
A jó irányba haladók egymás iránti feladatai
A tökéletes összhang és ami felesleges
A szellemvilág nyitott kapui
A beváltott szellemi ígéret
A testetöltések összefüggései

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGithKh_cPZEploZQPoQ?e=Nzxr6Y
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=itlNPZcD9lc
Gyűjtsetek szellemi értékeket! – Hanoskönyv részlet (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=vRZD6Sccbno
A „Más világ” más értékmérői – Hangos könyv részlet (Tibi)

https://www.youtube.com/watch?v=7z_UeRF9oIM&t=908s
Wiliam és Kate - Egy álom valóra vált – Romantikus film

Márk evangéliumának szellemi magyarázata 7/9



Péter apostol szelleme Antal médium által



Emberek! Ez új korszakban azt az új kijelentést kell közölnöm veletek, hogy új szellemek öltöttek testet a földön, akiknek Isten feladatul adta, hogy az ördögöt ne engedjék el, hanem fogják el, s tanítsák ki: mit tegyen, hogy ő is emberré lehessen? Ámbár kevesen lesznek, kik ilyen hatalommal fognak bírni a földön, de ezek a kevesek mégis sok ördögöt fognak hatalmukba keríteni.

Ezt a tanítást: „Ne aggodalmaskodjatok" az emberek azért értelmezték olyan ferdén, mert azt vélték, egyértelmű azzal, hogy: „ne dolgozzatok". Én azonban azt mondom, hogy: az ember töltse be rendeltetését. Ezt munka nélkül nem teheti; ha pedig dolgozik, akkor annak kell róla gondoskodnia, akinek dolgozik. Nem világos ez? végezzétek el a saját munkátokat; a jutalomról majd gondoskodik az Úr. Mindazzal, amire naponként szükségetek van, éltetek hajója fel van szerelve; Ő adta azt veletek életutatokra; de nem szabad többet követelnetek, mint a mennyi ehhez az élethez szükséges, mert a hajóban ennél több úgy sincs elhelyezve.

Ha egy ideig tékozolnátok életkészleteteket, végül hiányát éreznétek és szűkölködnötök kellene; ezen szűkölködés miatt azonban talán más urat keresnétek s közel a célhoz könnyen elveszítenétek mindazt, amit a hosszú úton megszereztetek. Azért legyetek mindenben mértékletesek; ne használjatok többet el, mint amennyit minden napra kaptatok. Isten nem akarja, hogy szükséget szenvedjetek; de azt sem akarja, hogy fölöslegben dúskáljatok, mert a fölösleg veszedelmes és különféle bűnre vezető dolog.

Annak az embernek, kinek élethajóját Isten fölösleggel látta el, bizonyára olyan rendeletet is adott utazásához, melyet egy előre meghatározott helyen kell felnyitnia, s amely aztán felvilágosítást fog adni neki arra nézve, hogy mit csináljon fölösleges rakományával a meghatározott helyen. Isten ugyanis nem az ő számára, hanem azért adta neki ezt a fölösleget, hogy rakja ki azt ott, hová a rendelet szól. Aki ezt a rendeletet nem tartja tiszteletben, fölöslegét elpazarolja, s az illető helyen nem tud semmitsem leadni, azt bátran Isten javai tolvajának lehet nevezni. Vannak a földön olyan emberek is, kik szellemi javakkal vannak bőségesen felszerelve, és jaj nekik, ha elpazarolják és céltalanul elfecsérlik azokat, nem használván véle azoknak, akik számára kapták! Jaj nekik, mert ők szegények lesznek szellem szerint és mint szellemileg szegények kell, hogy megfizessék azt, amit egykor elpazaroltak!



Súlyos betegségeknek(megátalkodott ellentét) erős gyógyszer kell; az isteni törvényben pedig a legerősebb gyógyszer a figyelembenemvevés. Azt sokáig egyetlen lény sem állja ki, anélkül, hogy meg ne puhulna ebben az irtóztató erős pácban. A rosszakaratú tagadót, hasonlóképpen megtagadással bünteti Isten, s ez az ő hosszútűrésében nyilvánul meg. Isten hosszútűrése olyan végtelen, aminő egyetlen teremtett lénynek sem lehet. Isten végtelen hosszútűrése alatt végül meg kell puhulnia s teljesen szétolvadnia mindenkinek, bármilyen kemény is legyen.

Azért nem tudlak eléggé figyelmeztetni titeket, kedves új tanítványok, hogy Uratok akaratától egy hajszálnyira se térjetek el, mert különben kiestek a hatalomból, és nemcsak erőtök nem lenne a működésre, de sőt önfejűségetekért szigorú büntetést is kaphatnátok! Mi ilyet sohasem tettünk; mi sohasem idéztünk elő olyasvalamit, amire nem a mi Urunk szelleme ösztönzött volna bennünket. A mi utódaink azonban önfejűségükben eltértek nyomdokainktól, s éppen azért eljátszották hatalmukat; már nem tudják megkötözni és feloldozni az ellentét szellemeit, csodáik tehát elmaradtak s eredményeik megfogyatkoztak, ők ugyanis fegyverhez nyúltak.

Fegyverrel akartak eredményeket elérni - és a tények valóban mutatják is, hogy minő eredményeket értek el. Mert a fegyver hatalma nem a szellem hatalma; a kard nem hódítja meg a szellemet, csak az anyagot győzheti le, és csak külsőleg kényszerítheti az embert a beismerésre, ez azonban szellemének akaratával egyáltalán nem áll összhangban.

Egykoron én (Péter) is kardot ragadtam s azzal akartam egymagam a kereszténységet Krisztus személyében megvédelmezni és - örök idők példájára - milyen szigorúan dorgált meg engem az Úr, mondván: Tedd vissza hüvelyébe kardodat, mert aki fegyverhez nyul, fegyver által kell elvesznie! Az utódok azonban nem vonták le a tanulságot ebből az intelemből. Ők a kereszténységet karddal és tűzzel, anyagi erőszakkal építették fel, ámde az ilyen építmény nem dacolhat az idők viharaival!

Amit nem a szellem éltet, az halott; csak a szellem tud egyedül élőt, tartósat, szilárdat alkotni. Ahol nem az igaz hit és önzetlen szeretet ösztönzi az embert, ott jó eredmény nem is jöhet létre.



Szeretettel Biró Laci

Evangéliumi spiritizmus

Lényegi kivonatok a könyvből

13

Az ember hajlamos a tévelygésekre, hajlamos a szélsőségekre, nem találja meg a harmóniát, amely őt összekötné az Istennel és a teremtett mindenséggel, az isteni igazságot megmásítja, és hazugsággá teszi az anyagban; elferdíti, elanyagiasítja azt; formát alkot és a formát mint külsőt imádja, nagyra tartja, túlértékeli és belőle az Istent, az igazságot kihagyja, és így az az ő részére nem is létezik.

Az emberiség zöme ilyen igazságokból táplálkozva az anyagi világban keresi, amikor nem találja meg a maga életében a feleletet ezekre a kijelentésekre, meghasonlik az igazsággal, elveti az Istenben való hitet, és nem törődik tovább az örökkévalóval. Belesüpped az anyagba és a maga lelkének erejét, a maga szellemének az örökéletre előhívott tökéletességét (mert hiszen tökéletes, amit az Isten teremtett) megkeveri az anyaggal, és anyaggá teszi azt a lényeget, amelyet éppen az anyagból kellene kiemelnie és megszentelnie, amelynek vezetésével hazatalálna a békesség honába és megtalálná ott a maga helyét, ahová őt az ő Teremtője hívta és hívja.

Mivel az ember ilyen sűrű anyagi réteggel vette körül a lelkét, a tiszta isteni igazságot, a tiszta istenfogalmat megkeverte az anyaggal, azért elhomályosodott előtte az út, eltévesztette az irányt. És eltéveszti most is mindenki, legyen bár értelmileg a legnagyobb igazság birtokában, ha a szívét át nem adja, ha az egész lelkét fel nem ajánlja Istennek, hogy Isten felemelje és megtisztítsa a lelkének vágyait.

Az ember cselekedetei gonoszak, értelme nem a világosság felé viszi. Nem használ semmit, bármilyen felekezethez tartozzék is, nem használ semmit, ha a szellemvilággal tart is fenn összeköttetést, ha spiritistának hiszi és vallja is magát. Mindez mindegy, ha az ember örökkévalóságra előhívott lényét megfertőzi az anyaggal és a mammon, a tévelygések szolgálatába állítja. Mert az ilyen lélek még a szellemvilág kapuja előtt is megfertőzi a világot.

Mit tegyen az ember, hogy megszabadíthassa a lelkét azoktól a veszedelmektől és a rabságból? Adja át a lelkét Istennek; ajánlja fel a szívét és kérje Istent, hogy hassa át a lelkét azzal a világossággal, amely világosság igaz hitet, azaz az igazságnak megmásíthatatlan valóságát tárja fel előtte. Mert aki igazán hisz, az nemcsak elhiszi azt, ami kijelentetett, hanem a lelkében törvénynek ismeri el azt az igazságot, amit az Isten mint Önmagáról való bizonyságot állított az ember elé.

Az írástudók és farizeusok igazsága itt marad a mulandóban és elvész a mulandóval. Minden idők farizeusainak, írástudóinak és hitmagyarázóinak igazsága elvész a ti részetekre.

Nem visszafizetni, nem jóvátenni kell! A természettörvénynek nincs semmi ilyenféle követelése az emberi lélekkel szemben. A kísértés nem a külső világban van, a bűnhődés nem a külső világ eseményeinek formájában közöltetik a lélekkel. A hit nem elhívése a dolgoknak, hanem az Isten igazságának a szívben való átélése. Ez az, ami felemeli az emberi lelkeket, és kibontakozáshoz segíti őket. Mert ameddig ki nem bontakozik a lélek az anyaggal való kapcsolatból, ameddig az ember még azt hiszi, hogy ő boldog lenne, ha őt ilyen vagy amolyan kívánatos földi keret venné körül, addig csak tévelyeg.

Az ember boldogsága nem a külső keretben, nem a külső állapotokban van elhelyezve, mert a külső állapotok csak mulandók és arra jók, hogy a lélekben kialakult hitet és igazságot megpróbálják, hogy örökértékű-e. A lelketekben kell hordoznotok a boldogságnak magvát, abban a békességben, abban a megnyugvásban, amelyet az Istennel való élet nyújt a mulandó életben is.

Minden csak külsőség, minden csak forma; egyedül a valódi hit, az Istenben való hit, az örök jóba vetett hit az, ami titeket előresegít azon az úton, amelyen a boldogságotokat megtalálhatjátok. Mert akiben igaz és élő a hit, azt ez a hit szükségképpen serkenti mindennap, hogy elhagyja a régi tévelygő állomásokat, és minden felkelő nappal, amit neki az Isten ad, igyekszik jobbá, igazabbá, tökéletesebbé lenni vágyaiban, gondolkozásában, érzésében és ezek következményeképp cselekedeteiben is. De nem maguk a cselekedetek emelik fel, nem azok teszik értékesebbé az életét, hanem értékesebbé teszi az a hit, amely mindig tökéletesebb és maradandóbb értékű cselekedetekre teszi őt képessé Isten Lelkével áthatottan. Egy a szükséges dolog: hinni egész lelketekkel, szívetekkel, egész lényetekkel az Isten által kijelentett igazságban.



Az embernek nincs szüksége arra, hogy a végtelenbe szegezze tekintetét, hiszen a hozzá közvetlen közel álló dolgokat sem ismeri; nincs szüksége arra, hogy előtte érthetetlen bölcsességeket tanulmányozzon, hiszen a közvetlen közelében lévő igaziságokat sem ismeri, amelyek naponta körülötte vannak.

Ember, itt kell maradnod a földön, itt kell széttekintened, hogy mindazt, ami a te természetedhez szükséges, tökéletesebbé tedd, gondolkozzál rajtuk és azokat a hézagokat betölthesd, amelyek körülötted, mint szükségletek, pótlás után kiáltanak.

Őszinteség! Az égi erényeknek egy kicsiny, jelentéktelen hányada fejezhető csak ki ezzel a szóval. De annyira szükséges ez az emberi, lélek számára, hogy míg e nélkül a kicsinynek látszó erény nélkül döngeti a menny kapuját, addig semmi esetre sem nyílik az meg előtte.

Tulajdonképpen maradandót alkotni úgysem lehet itt a látszatvilágban. Nem is az alkotott mű, hanem az az érzés a fontos, amellyel az ember az ideiglenesben is a jóhoz, az igazhoz, a valódihoz hasonlatost tud teremteni.

Őszinteség! Vajon itt ezen a földön üthet-e tanyát az őszinteség, valósággá lehet-e itt, ahol minden inkább a rosszra, a tökéletlenre hasonlít, mint a jóra? Vajon az őszinteség, mint lelki tulajdonság előbbre viheti-e az ember lelkét? Vajon siker, szerencse, boldogulás követi-e nyomon ezt a törekvést? Ha kimentek a világba, látni fogjátok, hogy az emberek lelkei, mivelhogy meg vannak bódítva az ellentét eszméjének és törekvésének mámorától, nem szívesen hallgatják meg az őszinte szót.

De vajon kötelessége-e az embernek a más fogyatékosságát, hibáját, gyarlóságát, gyengeségét, eltorzult lelki arcát az igazság tükrében mutogatni? Vajon kötelessége- e az embernek a más gyengeségeit és bűneit szorgalmasan szemlélni és a magáéról elfeledkezni? Nem, ezt az őszinteséget egy pillanatig sem akarom. Az őszinteség nemcsak beszédben van, hanem a cselekedetekben is, sőt elsősorban a cselekedetekben, a törekvésben, a megismerésben.

--

Márk evangéliumának szellemi magyarázata 8/9

Péter apostol szelleme Antal médium által



Amit nem a szellem éltet, az halott; csak a szellem tud egyedül élőt, tartósat, szilárdat alkotni. Ahol nem az igaz hit és önzetlen szeretet ösztönzi az embert, ott jó eredmény nem is jöhet létre.

Mindezek a hitbeli zsarnokság következményei! Nálunk ez nem így volt! Mi senkit sem kényszeritettünk a hitre; mi hirdettük Isten igéjét, tetteinkkel pedig bizonyítottuk, hogy hiszünk is benne! És Isten valóban megsegített minket; a mi Urunk szelleme mellettünk volt minden veszélyben, melyet átéltünk. Mi lelkesedést tudtunk felébreszteni az emberekben hitünk iránt, mert a hit szelleme éltetett bennünket is, az erő pedig, mely bennünk működött, feloldozta kötelékeikből a szellemeket.

Hol volna ma a kereszténység, ha utódaink is a mi szellemünkben működtek volna! Akkor nem lett volna szüksége rá a Mindenhatónak, hogy a materializmus szellemeit feloldozza, és a kereszténység megtámadására szabadítsa fel őket! Minthogy azonban minden bűn maga után vonja büntetését, a bűn pedig nagy volt, tehát a büntetés is nagy lesz! Mindaz, amit karddal és erőszakkal, vagy bármi más igaztalan úton hódítottak meg, darabról-darabra újból veszendőbe megy, és az ellenség hatalmába kerül! Csak a magja fog megmaradni; az a piciny kis helyen elszórható javarésze a régi kereszténységnek, amely az új kereszténység vetőmagjául van kiszemelve.

Szegény világ! Mennyire szétszaggatottnak látlak az ördög kezétől! De hát ha másként nem vagy képes megérteni Istenedet, ha csak az ördög szét nem szaggatott! Mindig jobban látom közeledni a nagy csodák idejét, és vele a csodák kiirtására irányuló ellenszegülések, összeesküvések és szövetkezetek idejét! Bizony-bizony, ha így belenézek az időbe, mintha csak a miénket látnám! Újból látom jönni az Írástudókat, szőrszálhasogató kérdéseikkel; látom őket felvonulni fenyegetéseikkel; látom cselvetéseiket, miként akarják megfogni az igazság megtestesült szellemét, akit a Mindenható azért adott az ő kiválasztottjainak, hogy igazságot szórjon a világba!

Látom újból a hazugságot vértezett óriásként feltámadni a szerény igazság ellen és látom a földön uralkodó hatalmak felvonulását a védtelen igazság ellen Hát ez ellen a védtelen igazság ellen nem tudtok másként küzdeni, mint hamissággal, fortéllyal és erőszakkal? Miért féltek az igazság új kinyilatkoztatásától (a szellemtantól)? Hiszen ha tantételeitek igazak, összhangban kell állaniuk ezzel a megnyilatkozással.

Oh, szálljatok magatokba, ti papi és világi hatalmasok és kérdezzétek meg önmagatoktól, hogy vajon mi jobb az emberiségnek: az Istentől jövő igazság-e, vagy az emberek tévelygése? Kérdezzétek meg magatoktól, hogy mi hozhatja meg hamarább a békét: az engedelmesség vagy az ellenszegülés; a szeretet vagy a gyűlölet; az őszinteség vagy a hamisság; a hit, vagy a hitetlenség; a bizalom, vagy a bizalmatlanság?

Ti szegény, gyenge emberek, papi és világi hatalmasok! Isten azért rendelt helyeitekre titeket, hogy az Ő akaratát igazságosan betöltsétek! Soká kértétek Őt, mígnem hivatásaitokba leküldött benneteket s most, hogy Isten kegyelméből vagytok, amik vagytok: most meg akarjátok másoknak tiltani azt, hogy azok legyenek, amikké őket szintén Isten tette?(itt a szellemtan elleni tiltásokra utal) Jaj nektek! Oh, jaj nektek, ha Isten akarata ellen buzgólkodtok!

Oh, szüntessétek meg az Isten szentségével és az Ő gyermekeivel, az emberekkel való üzérkedést! Szüntessétek meg Isten teremtésével, a kedves földdel való kalmárkodásotokat; térjetek meg, és ne várjatok addig, amíg újból eljön Egy valaki, aki az űzéreket kikergeti! Bizony-bizony mondom nektek: ezúttal nem a gyöngéd Megváltó, hanem más valaki fog eljönni a vesszővel, aki meg fogja tisztítani azt, amit ti naponta beszennyeztek és meggyaláztok; aki az igazság szellemének szabad utat fog csinálni s Isten nevében igazságot követel! Mert tudjátok meg, hogy fenséges ez a szellem, akinek még a sátán is szolgálni köteles.

Ha azonban a Megváltó szeretetteljes szavait sem tudtátok megbecsülni, ki menthet meg benneteket a pokoli nyomorúság vesszőjétől? Az ördög önmagával is egyenetlen, azért nem állhat fenn az ő birodalma; ha tehát ti az ördög elveinek hódoltok, tudjátok meg, hogy mi a sorsotok: - egyik a másikat kell, hogy felfalja, egyik elv a másikat kell, hogy megsemmisítse! Az igazság szelleme nem vesszőt hoz; ő csak igazságot s az igazság meghonosítása által: békét hoz; aki azonban az igazságot nem akarja elfogadni, annak békéje sem lehet, hanem annak kezébe kerül, aki az igazság szelleme mögött a fenyítő vesszővel várakozik reá!

Márk evangéliumának szellemi magyarázata 9/9
Péter apostol szelleme Antal médium által

Istenfélem, Istenszeretet, Istenismeret, ez a három nagy időszak, amelyeken az emberiségnek át kell mennie, hogy tökéletességre jusson. Mindenféle világ a tökéletességnek egy bizonyos fokán áll, éppen úgy, mint a különbözőfajta iskolák. Az a tanuló, aki az első osztály tantárgyait kitűnően megtanulta, a következő osztályban még tudatlan lesz, s ott új tantárgyakat kell megtanulnia, hogy a felsőbb osztályban is tökéletes lehessen. Így van ez tovább egészen a legmagasabb osztályokig.
Valamint a földön sok egyenlő osztály van, úgy a mindenségben is sok egyenlő világ van, melynek lakói egy és ugyanazon tárgyakat tanulják s hasonló tökéletességre törekszenek. Ha az ilyen egyenlő világok lakói tantárgyaikban tökéletes jártasságra tesznek szert, azokon a világokon már nem lévén több tanulni valójuk, ott tartózkodásuk céltalan lenne számukra, magasabb fokozatba emelkednek tehát, s azon fáradoznak, hogy ott is tökéletesek lehessenek. Éppen úgy kell e világ lakóinak is az iskolába járás kezdetétől, az abból való kilépéséig, három főtárgyat megtanulnia, és ha csak ezeket teljesen elsajátította, léphet át magasabb osztályba.
A szellemek bevonulnak ebbe a világba és kivonulnak ebből a világból, csakúgy, mint ahogy a gyermekek is bevonulnak az iskolába és kilépnek belőle. Aki az első iskolai időszakban nem tudta a három tantárgyat tökéletesen megtanulni, a szünidő után megint jelentkezni s ismételni köteles az osztályt mindaddig, míg annak tantárgyait teljesen elsajátította.
És valamint a földön is három fő válfaja van az iskolának, úgymint: elemi iskolák, középiskolák és főiskolák, - úgy a mindenségben is három fő művelődési fokozata és ezekben három fő állapota van a lényeknek, úgymint: anyagias emberek, félanyagias szellemek és tiszta szellemek (angyalok); akik hasonlóképpen részesülnek elemi oktatásban, középfokú oktatásban és vezető oktatásban. Ha ezekben tökéletesekké lettek, a világrend szabad angyalaivá, t.i. Isten kormányzó társaivá lesznek, egyek a Messiásokkal, s csak Istennek, az Atyának alárendelve.
Mit mondott az Úr, mikor tőlünk elbúcsúzott?
Ezt mondta: „Hátrahagyom nektek az én szeretetemet; szeressétek egymást úgy, mint ahogy én szerettelek titeket! Hátrahagyom nektek az én tanításaimat; tanítsátok egymást úgy, mint ahogy én tanítottalak titeket! Az én vígasztalásomat adom nektek; vigasztaljátok egymást úgy, mint ahogy én vigasztaltalak! Megosztottam veletek erőimet; erősítsétek tehát ti is egymást, úgy amint én erősítettelek! A felebaráti szeretet gyakorlását parancsoltam nektek; segítsétek egymást úgy, mint ahogy én segítettelek! Halálba megyek érettetek; áldozzátok föl magatokat ti is egymásért úgy, amint én föláldozom magamat érettetek! Ezt tegyétek az én emlékezetemre".

Szeretettel Bíró Laci

HALOTTAK NAPJA
Mint minden lelki-szellemi ünnepeinknél, emlékezéseinknél, úgy a halottak napjával kapcsolatosan is sok tévhit, világi szokások és elvárások szürkítik, ferdítik el az emlékezés ünnepének lényegét. Ugyanakkor a szellemvilág megnyilvánulásainál, hatásainál is sok a téves felfogás. Az alábbiakban egy 1998 november elején, a halottak napja alkalmából – a Névtelen Szellem Tanítói Körben - kapott szellemi tanítást adunk közre.

KV: mediális körvezető
TSZ: Tanító Szellem a szellemvilágból
KV: Mi most az eltávozottainkra emlékezünk, talán egy kicsit jobban, mint
máskor. Mi a helyes magatartás a mai világ¬ban és a mi szellemi szintünkön a
temetőkultusszal. Sok vélemény mondja azt, hogy nem jó a temetőbe járni, mert ránk akaszkodhatnak a lelkek. Olyanoktól is hallottunk ilyen kijelentést, akik a szellemi isme¬retekben már kicsit jártasabbak. Ugyanakkor lelki kötelezettségnek érezzük, hogy legalább ilyenkor valamiféle módon kimutassuk a szeretetünket, emlékezetünket, formát adjunk an¬nak külsőleg is a temetőkultusszal, a halottaknapi temetőlátogatással, a síroknak a kidíszítésével.
A szellemtani irodalom első időiben megjelenő médiumi közlésekben olvashatjuk, hogy ilyenkor szabadabban vannak a lelkek, és olyasmi is elhangzott, hogy vajon mennyire látnak ők minket, mennyire érzékelik az átlagnál jobban, hogy felkeressük őket érzéseinkkel. Az is elhangzott, hogy a földközelben lévők, az úgynevezett szürkezónás
"szenvedők" ilyenkor még jobban várnak minket a temetőben a sír körül, a már
magasabb szférákban lévő volt hozzátartozóink pedig hozzánk jönnek el, akár
az otthonunkba is.
TSZ: Nagyon helyes és időszerű a kérdés. Kezdjük azzal, hogy vannak olyan
hiedelmek, amelyek szerint a temetőkbe egyáltalán nem tanácsos járni, mert ott az élő, eleven emberhez különféle lelkek hozzácsapódhatnak mint megszállók. Az az emberszellem, aki "megszállót" kap, az minden körülmények között a maga szellemi minőségével vonzza oda! Nem kifejezetten a temető a lényeges szempont ebből a szempontból, mert bárhonnan előjöhet egy ilyen entitás, földközeli "bolyongó" lélek.
Ezek nem a temetőben vannak, nem csak onnan szedhetők fel. Szellemi alaptörvény a hasonlóság vonzása, tehát senki ne tartson attól, hogy tehetetlenül kiszolgáltatott egy ilyen "megszállásnak," ha felfogásával, érzéseivel, ráhangolódásával nem nyitja
meg magát arra. Tehát a temetőbe járástól nem kell félni ebből a
szempontból. Az való igaz, hogy a temetőkben, a sírjaik körül sokszor találhatók olyan, valóban alacsony zónasíkon létező, volt emberszellemek, akik gyakorlatilag szinte még nem is tudják, hogy ők meghaltak. Valami homályos vonzalmuk van még ahhoz a helyhez, ahová őket utoljára vitték. A mediális képességű emberek ezekre ráérezhetnek, de semmi körülmények között nem akaszkodnak rájuk, nem válnak megszállottá tőlük, mindössze megérzik, megérezhetik őket. Az átlag, hétköznapi emberek nem érzékelik ezt.
A következő kérdés az, hogyan viszonyuljatok a temetőbe járáshoz, a sírok
rendezéséhez. A legegyszerűbb megközelítés talán az, hogy miután ott, abban a sírban egy test van elhelyezve, a testek látogatják meg azt a helyet, a hajdan testi formájában ismert és szere¬tett lényt, de a szellemi lényére gondolnak, azért imádkoznak. Csaknem úgy lehet mondani, hogy test találkozik a testtel, de egy magasabb síkra emeli fel érzéseit és találkozásait. Ezért előfordulhat, hogy a sír körül készített fényképen - meglepődéssel – néha egy-egy alak látható. Lehetséges, hogy ezek az alakok nagyon hasonlatosak azokhoz, akiknek a sírban nyugvó testét látogatták, de nagy valószínűséggel ez egy olyan elmosódott forma, hogy csak azt hiszik, hogy az. Közben odavonzódott másvalaki, aki az eleven, jó szándékkal és szeretettel telt fénylő emberi lelkeket észreveszik, és valahogy a közelükbe surrannak. Tehát nem feltétlenül az a szeretett lény, aki azon hant alatt nyugszik. Kivételt képez, ha annyira éles lenne az a kép, hogy az arcvonások felismerhetőek, de ez nagyon ritka. Inkább csak beleképzeli az ember, mert valamely jelenség, furcsa folt az, amely ezeken a fotókon észlelhető.
Az is igaz, különösen ilyen alkalmakkor, - és itt nem naptári napról van szó! - hogy a temetőkben ilyenkor nagyobb a szellemi nyüzsgés, az alsó szintek szellemi
forgalma, éppen azért, mert nagyon sok olyan, szeretettel és gondoskodással telt emberi lény keresi fel ezeket a helyeket. A messzi szféraszintekről és
oldalsó sávokról is, szinte összegyülekeznek ilyenkor a nem állandóan ott tartózkodó szellemi jelenlévők, akik egy picit alacsonyabb szinten vannak
még, az úgynevezett zónások. Hiszen ti sem egyetlenegy napot használtok fel arra, hogy a temetőkbe menjetek, mert több napra elosztódik ez, a temetők
ilyenkor akár egy egész héten át igen forgalmasak, részben testesült emberekkel, részben pedig testesületlenekkel, akik odavonzódnak ilyenkor.
Vezetőnk annakidején, sok-sok évvel ezelőtt kifejtette, hogy a nagy
temetőkultusz, a különlegesen hivalkodó, aranyozott síremlékek a méregdrága virágokkal, meg egyebekkel borított hantok feleslegesek, ezek földies kifejezések. Az igazi megemlékezés és drága kincs az a szívetekből kisugárzó érzés, ami nemcsak napokhoz van köt¬ve, hanem hogy állandóan foglalkoztok kedves és szeretett elhunytjaitokkal. Ez a lényeg: utánuk küldeni a szellemi síkra, bármelyiken is lennének, a magatok szerető szívű gondolatait!
Azt hiszem, erről a kérdésről elég ennyi, de valamit még csatolnom kell ehhez. A legalsó zónákból feljebb került emberszellem már vissza-visszatérhet, nagyon sokszor vissza is tér az ő szerettei közé, akár úgy, hogy érzékelhető, akár úgy, hogy álomsíkon találkoznak egymással. Az utóbbi időkben egyre többször fordul elő, hogy csaknem fizikai valójukban jelennek meg.
Ezeknek a megjelenéseknek mindig engedélyezett oka van, mert a hozzátartozók számára ez tulajdonképpen egy tanítás. Az akár pillanatokra megjelenő, akár esetleg még hangosan meg is szólaló, a szellemi síkról odakerült látogató bizonyságot szolgáltat: látjátok, élek, való igaz, hogy halál tulajdonképpen nincs, az élet örök, a szeretetünk és összekapcsoltságunk örök, vegyétek már tudomásul!
Ezek a szinte fizikális megjelenések mindig ilyen bizonyítékok. Hogy azután az ember maga ezt hogy fogadja: megijed, eltakarja szemeit, vagy ünnepel és boldog, hogy látta az ő szerettét, vagy már egy haladóbb szellem, aki ebben tanítást lát, és szíve vágyának megfelelően bizonyítékot kap arra, hogy ez valóban így van, nem
vagyunk elválasztva egymástól, és az élet örök, a találkozás igenis lehető, ez már az ő egyéniségétől függ.
A már alsóbb sávoktól eltávozott és bizonyos fokig felfejlődött emberszellem mindig Tanítójával, kísérőjével, felkészítések után érkezik, és nem a temetőben. Általában mindig ott van a szerette körül, nemcsak a temetői látogatás alkalmával.. Bár hozzá kell tennem azt is, hogyha ott a sírnál valaki nagyon erősen imádkozik, nagyon rávágyódik az ő szerette jelenlétére, előfordulhat ritkán, hogy valóban ott van az, akit annyira szeretne a közelébe érezni. Nem feltétlenül biztos, hogy megérzi hogy ott van, de van ilyen.
KV: Van-e olyan lélek, aki tudva a helyzetét, nem is akar elmenni, a Földön
akar marad¬ni, akár segítségből, vagy talán nem mindig jó szándékból. Most
nem a megszállókra gondolunk...
TSZ: Tudom és látom, hogy mire gondoltok, nem erről van szó. Van ilyen is,
és azt kell mondanom, hogy nem a Földön marad, hanem a Föld-körüli al¬sóbb
zónákban. Találkozásotok volt már velük, nem is eggyel. Ők azok, akik
tulajdonképpen már úgy érkeztek le földi inkarnációjukba, hogy eltávozásuk után, amikor szellemi szemeik felnyílnak, és tudatukba kerül az, hogy ők
már a helyükre eltávozhatnának, egy előzetes, születésüket megelőző köztesléti vállalásuk folytán, éppen azért, mert ők már tapasztaltabbak, - talán nem is annyira csak tapasztaltabbak, mint nagyobb szívűek – zónában maradást vállalnak, mégpedig az úgynevezett szellemi segély-szolgálatosok melletti kiegészítőül.
Őket ugyanúgy foghatjátok fel, mint a szellemi segítőket. Másabbak ugyan, még egy kicsit sűrűbbek az erőik, mert ők még nem távoztak el a maguk helyére, nem tökéletesen tisztultak és intézték el dolgaikat, és kerültek vissza szolgálatba, hanem még ki sem emelkedtek onnan, de már természetesen magasabb szintűek. Vannak ilyenek, nem olyan szép számmal, mint az igazi segélyszolgálatosok, de igen sok és szerteágazó a tevékenységük, és nagyon sokat jelent a szolgála¬tuk. Ők nem töltenek túl hosszú időt - évszázadokat - ebben a szolgálatban, de nagyon sokat tudnak támogatni, sok körülöttük lévő sorstársuknak tudnak az erőikkel segítséget adni.
Összeállította: Langer Imre

UI:
A halál és újraszületés körforgása
https://www.youtube.com/watch?v=4tkG7NCFax8

Elengedés
https://www.youtube.com/watch?v=VCXlea2EirE...

Elhunyt szerettetünk elengedése
https://www.youtube.com/watch?v=epO3TCkN4H0

Karsay István Mokka műsor beszélgetés a halálközeli élménye
https://www.youtube.com/watch?v=SCvoNaiBaFU&feature=youtu.be

Evangéliumi spiritizmus
Lényegi kivonatok a könyvből
14

Az emberek kívánják a jót, az igazat, mert az igaznak eredményei kívánatosak az ember lelke előtt, mert hiszen az ember nem szeret csalódni. Azonban hiányzik az emberből az a készség, hogy ő maga kezdje meg ezt a jót önmagában megvalósítani, ezt az igazságot valóvá tenni az életében, a cselekedetében.Amikor ezt valósággá tette, van egy közhasználatú neve ennek, azt mondják, ez a becsületesség.
Tehát az őszinteségnek abban kell állnia, hogy az ember ne akarjon szebbnek, jobbnak, igazabbnak, tökéletesebbnek látszani, mint amilyen. Ne akarjon jobbat, nagyszerűbbet alkotni, mint amire képes. De hogy majd egykor nagyobbat alkothasson, hogy mindig jobbat és tökéletesebbet adhasson ki magából: ezért kell megszoknia az egyszerűséget, az őszinteséget.
Amikor az ember ezekben a kicsiny erényekben valamennyire is járatossá vált, ezeket a maga részére mint szükséges kellékeket valamennyire kialakította, akkor jellembeli szilárdságot nyer, mert bátorság fejlődik, tetterő képződik benne. És észre sem veszi, hogy olyan erők felett rendelkezik, amelyekről nem is álmodott, amelyeket nem is törekedett megszerezni.
Az őszinteség és az egyszerűség kicsiny erények, de hatalmas erőt képviselnek! Hatalmas erőt, amely a mulandóban is képessé tesz a hazugság álarca mögé tekinteni, a tettetés, az álszenteskedés világába belenézni s meglátni ott mi az igaz és mi a hazugság. Az őszinteség olyan terméke a léleknek, amely leleplezi a hazugságot, átlát a káprázat fátyolán. Olyan erő, olyan hatalom, amelynek birtokában az embernek nem kell félnie, hogy olyan leleplezések, az igazságnak olyan fordulatai állhatnak be, amelyek őt a maga valójában mutatják meg a világnak és a szellemeknek, s ami az ő részére fájdalmas és lealázó lenne.

Az őszinteség erő, amely támogatja a lelket a haladás útján. De ne feledjétek, hogy bármennyire be akarjátok is magatokat burkolni a tettetéssel, a hamissággal, a lopott fénnyel, hogy egymás előtt tetszetős formában mutassátok magatokat, az, aki igazabb, aki őszintébb, aki becsületesebb törekvéssel indul az úton, átlát a ti burkaitokon és őrizkedik veletek egyezségre lépni, őrizkedik veletek közösséget teremteni. Így pedig elmaradtok a jobbak segítségétől, az erősebbek támogatásától.
A szellemnek a maga tiszta állapotában nincsenek erényei, mivel rá nézve az abszolút jó és igaz: törvény. Az erények akkor válnak szükségesekké, amikor homály és hézag mutatkozik, és arra valók, hogy a homályt áthassák világossággal, a hézagot áthidalják, és járhatóvá tegyék, hogy a folytonosság meg ne szakadjon. Tehát azért kellenek az erények, mert a bűn megsokasodott.

A belátás, az igazság felismerése. A belátás megteremti és előhívja az emberi lélekben a helyreigazítás, a jóvátétel szükségességét. A belátás keresésre indítja az embert. Keresni kezdi azokat a lehetőségeket, amelyeket az élet a kezére adott és megpróbálja jól rosszul járhatóvá tenni az útját. De miből adhat az ember? Hiszen semmi, sem az övé, ami őt környezi, tehát csak önmagából adhat, az önmaga lelkének munkájából, teremtőerőiből amelyeket a kegyelem ad neki, ezért szükségessé válik, hogy létrejöjjön a lelkében a harmadik: az alázatosság.
Ne fent kezdjétek el az építkezést, hanem ássatok mélyen a talajba, és ott helyezzétek el azokat az alapköveket, melyeken a boldogság, a békesség épületét felépíthetitek. Egyszerűség, őszinteség, alázatosság: ezek azok az alapkövek, amelyekre építenetek kell. Elsősorban az őszinteséget kell gyakorolnotok önmagatokkal szemben. Az embernek le kell egyszerűsítenie a maga emberi vágyait és igényeit. Az őszinteség az alázatossággal és az egyszerűséggel együtt az ember lelkének mintegy utat vág abban az ismeretlenben, amellyel meg kell harcolnia. Az őszinteség arra kötelezi az embert, hogy úgy éljen, úgy cselekedjék, úgy gondolkozzék, úgy érezzen, hogy azért se önmaga előtt, se embertársai előtt, se Isten előtt semmiféle vád ne érje.
Az ember egyáltalán nincs feljogosítva a másik ember lelkében kutatni, keresni és olyan dolgokat megfigyelni, amik reá, az ő lelki életére nem tartoznak. Tehát nincs joga ítélkezni egyik embernek a másik felett, még akkor sem, ha az látszat szerint igazság lenne, azért az embernek meg kell ugyan látnia felebarátjában a bűnre való hajlandóságot, de pálcát nem törhet felette, mert aki ma pálcát tör az ő felebarátja, az ő testvére felett, az ítéletet mondott önmaga felett is.Istennél van az ítélet, mert Istennél van a kegyelem is.
Egyik embernek kötelezettségei vannak a másikkal szemben, a szeretet kötelezettségei; mert amennyit te vársz embertársadtól, ugyanannyit kell neked adnod. Nincs jogod olyan dolgokat várni, amelyeket te nem vagy képes adni. Tehát elsősorban neked kell jót adnod, neked kell az igazban munkálkodnod, hogy te is részesülj az igazságnak, a jóságnak áldásában.
Ti bizonyára úgy gondoljátok, testvéreim, hogy a léleknek a maga világában minden lehetséges, minden szabad és mindent elérhet, amit akar. Nem úgy van a dolog. A törvénytelen gondolatok és törvénytelen érzések törvénytelen célokat tűznek maguk elé, amelyek azonban az igazság világában, az örökkévalóságban sokkal szűkebb lehetőségek közé vannak szorítva, mint az átmeneti világban, a változások világában, a földön. Éppen azért szükséges az anyagvilág, hogy a törvénytelen, megtévedt szellemek a maguk tévedéseinek és bűneinek következményei közt élve, a maguk vágyai szerint, a maguk akarata szerint cselekedhessenek és mozgathassák csekély erőikkel azokat a megsűrűsödött anyagokat, amelyeket a tévedés folytán hoztak létre erőik felhasználásával.

Feltámadás és a test enyészete
Részlet Bertha Dudde írómédium szellemi közléséből

A teste szerint mindenki meghal, aki él. De a lélek feltámad a szellemi életre - vagy ha a Földön nem törekedett az "életre", akkor a túlvilágon tartózkodik a szellemi halálban. Tehát a feltámadás mindenki számára biztos, aki vágyódik az életre. Akik nem hisznek a feltámadásban, azok nem is vágyódnak lelkük életére, és csak a földi élet kívánatos nekik. Ezt kívánják, amennyire csak lehet, meghosszabbítani.
Meghalnak ők is testileg, de ha lelküknek nincs élete - örökké a halálban marad, habár a föltámadás egyszer nekik is biztos lesz. Aki lelke életét keresi, és törekszik rá, az biztos lehet hogy a testi halál után az örök életre talál. Erre Jézus szolgáltatta a bizonyságot, amikor harmadik napon feltámadt a halálból, a halált legyőzte, és azt is, aki a halált a világba hozta. A feltámadásban a hívők és a nem hívők is kételkednek, mert maguk a hívők sem képesek megérteni ezt a csodát. Amíg valaki még csak hívő, de hite még nem eleven hit, addig hajlamos a kételkedésre, mert hite még nem ébredt az igazi életre. De amint az emberben hatni kezd a Szellem, elmúlnak kételyei, és Jézus Krisztus feltámadása a saját feltámadásának lesz a bizonyítéka. Tudja, hogy nem hal meg, hanem az e-világból átmegy a túl-világba, ahol örökké él.
Jézus Krisztus feltámadása állandó problémája az embereknek. Egyrészt mert kételkedni akarnak benne, másrészt, mert a "test" föltámadását akarják belőle levezetni. Azt hiszik ugyanis, hogy Jézus harmadnap szintén testben támadt föl. Még nem világos előttük, hogy Jézus csak azért lett látható előttük, hogy őket a hitre segítse. Látni viszont mindig a SZELLEMI-TESTET LÁTTÁK, amely szellemi szemeiknek látható lett. Kereszthalála által földi testének minden szubsztanciája átszellemült. Tehát az "ember" Jézus szellem-ruhában volt, amikor láthatóan a tanítványok elé lépett. És ezt a szellem-ruhát ti emberek is felveszitek, amikor feltámadtok az életre. Az anyagi test pedig visszamarad, a hús-test elenyészik, és szubsztanciái újabb formákat elevenítenek meg, mert még a fejlődés kezdetén állnak.
A föltámadás mindenki részére biztos. De az idejét, hogy mikor, azt magatok határozzátok meg. A föltámadást helyesen kell elképzelnetek. Mert igaz, hogy föltámadásotok az anyagi testben végbevitt tetteitek kiértékelése alapján lesz meg. És vagy feltámadtok az életre, vagy - ha tetteitek ellenetek tanúskodnak - feltámadtok a halálra, a szilárd anyagba való száműzetésre. Ez utóbbi pedig végtelenül hosszú ideig tartó állapot, mert a Földön magatok törekedtetek rá, mivel nem volt hitetek, nem hittétek el, hogy a szellemi életre vagytok rendelve, és nem a szellemi halálra.

Szeretettel Bíró Laci

UI:

Temetés
https://www.youtube.com/watch?v=LbXWtdMIvO4

Az anyag szellemesítéséről - Felvezetés
Zita médium által 2OO6. február 23. Cs.

Igéretemhez híven eljöttem, mert mindnyájan, kik évtizedek óta közöttetek munkálkodunk, mindenkor arra törekedtünk és most is arra törekszünk, hogy a homályos dolgokat lehetőleg tisztábbá, érthetőbbé tegyük az emberi elme és gondolkodás számára. A célunk mindenképpen az, hogy tisztábbá és érthetőbbé váljon számotokra, amit kegyelemből és szeretetből a mi Atyánk, Istenünk a harmadik kijelentésben számotokra adott.
Minden mögött ami él, az Isten által teremtett láthatatlan szellemet kell keresni. A szellem pedig, csak erőiben és anyagjában képes kifejezni magát. Tehát a szellemnek, mint kifejező közegre, mint kifejezési lehetőségre, erőre - eredeti formában vibrációra - , és anyagra van szüksége. Isten mindenben a legtökéletesebb. Nála ugyanezt a hármasságot találhatja meg az, aki Istennel nagy-nagy alázattal behatóbban és mélyebben kíván foglalkozni, aki a Teremtőt megszentelt érzéseivel és gondolataival próbálja megközeliteni. Isten hihetetlen mennyiségű tökéletes, csodálatosan tiszta, minden jó célra felhasználható erőkkel bír és hat, amihez az ősvilágosságot használja fel.
Istennek nagyságát, az bizonyítja a legjobban, hogy teremtményeinek szabad akaratot adott. Isten tudtára adta teremtményeinek, hogy a törvények betartásához engedelmesség szükségeltetik; ez a leggyorsabb, legcélravezetőbb út a tökéletesség eléréséhez. Azonban a teremtményeken múlott, hogy szabad akaratuknál fogva Isten akaratát követik-e, vagy a maguk elgondolása alapján élik az életüket.
Sajnos a bűn őscsírája helytelenül arra ösztönözte Isten egyes teremtvényeit, hogy ők maguk is istenné váljanak, ami lehetetlen. Semmi nem volt alattuk; felettük a végtelenség és Istennek szelleme lebegett. Isten megközelíthető volt azzal a gondolattal, amit a szellembe beleteremtett, de elérhető soha. Ezzel azt akarom mondani, hogy a teremtmény Istenné semmiképpen nem válhatott. Tehát mindazt, amit a bukottak a bukással cselekedtek, azt a fentálló rend, a tökéletesség ellenében cselekedték és ezáltal óriási káoszt hoztak létre.
A bukás először is elváltozást hozott létre erőállományukban, és az részekre bomlott. Ezek a részekre bomlott erőhalmazok azután hatást gyakoroltak az anyagállományukra, amelyben sűrűsödést és sötétedést idéztek elő. Később már ők maguk is szándékosan akarták a sűrítést előidézni, mert úgy gondolták, hogy ezzel ők is képesek új szellemegyedek teremtésére. Tehát a gondolkodásmódjukban és az érzéseikben történt elváltozás, akaratukon kívüli sűrűsödést hozott létre erő és anyagállományukban.
Ez a sűrűsödés a kezdetben még könnyed volt, ezért könnyen mozogtak benne, könnyen tudtak vele hatást kifejteni kifele is. De minél engedetlenebbek lettek Isten akaratával szemben, fényük annál inkább elhalványodott, erőállományuk annál sűrűbbé vált. Mindez a szellem köré egyre nagyobb mennyiségben rakódott le, és anyag formájában mutatkozott meg, ami mozgásukban, kifejező készségükben és természetesen szellemi haladásukban gátolta őket. Így elérkezett az idő, amikor a szellemükből kisugárzó, megfogyatkozott fény és erő már képtelen volt ezen a megkeményedett rétegen áthatolni.
Hogy érthetőbbé tegyem, ezt ahhoz hasonlítanám, mint mikor a szív működése lelassul és ennek következtében a szívtől legtávolabb eső testrészeket: az alsó végtagokat vagy a kéznek ujjait, nem képes éltető vérrel ellátni, ezért ott üszkösödés áll be, majd elhal az a testrész. Tehát ugyanez történt a bukottakkal is. Később, ez a megsűrűsödött külső, élettelen anyagburok kezdett leszakadozni róluk. Ezek az anyagrészecskék, amelyek a szellem érzés, gondolati, és akarati tendenciáival voltak átitatva, a világmindenségbe jutva, mintegy koporsóban zártan ugyan, de magukon viselték ezeket a tendenciákat.
Amikor új és új naprendszerek, világok alakultak, a salak sűrűségénél, fajsúlyánál, nehézségénél, sötétségénél fogva mindig lejjebb gravitálódott; így jöttek létre a különböző harmad-, negyed-, ötöd-, és hatodrendű napok. Ezeket nem óhajtom most részletezni, csak azt akarom mondani, hogy ezek a sűrű anyagi világok így, ebben a formában lakhatatlanok voltak, ezért ott rendet kellett tenni. Istennek könyörülő szeretete, valamint a tisztán maradt, magas fokon álló teremtményei: a messiások, isteni segítséggel hozták rendbe ezeket az anyagi világokat. Tehát, amint az le van írva a Bibliában, elválasztattak a tengerek a szárazföldektől, a világosság a sötétségtől, az éjjel a nappaltól.
A bolygók a bukott teremtmények produktumaiból, tehát természetes anyagokból jöttek létre, amit a természettörvény a formaképzés által elhatárolt egymástól. Ez adta egy-egy bolygó kőzetét, növény-, és állatvilágát. Később, a Földön élők, a tudomány fejlődésével a természetes anyagok szerkezetét vegyi úton megváltoztatták, és a műanyagok széles skáláját hozták létre.
A bukással előállt sokféle természetes anyag, a teremtmények életpricipiumait hordozta. Természetesen a keményebb kőzetekben az életnek kevesebb jele volt, míg az állat- és növényvilágnak, magasabb rendű életprincipium adott formát. Erről röviden ennyit.
Itt szeretném hozzáfűzni, hogy ezt a sűrű anyagot azoknak kell újra feldolgozni, szellemesíteni, olyanná tenni, mint az eredetileg volt, akik ezt létrehozták. Tehát a kőzet, a növények, az állatok, a talaj, a gázok érzéseket, gondolatokat, akarati tendenciákat tartanak bezárva. Ezeknek anyaga minél légiesebb, atomszerkezetük annál lazább, tehát szellemesítésük annál könnyebb.
Az anyag szellemesítése úgy történik, hogy az ember földi élete folyamán másként kezd gondolkodni, és érezni; más elvek, más eszmék, más akarati tendenciák, más vágyak hevítik, nem olyanok, mint amelyek az anyagot létrehozták. Így aztán mindazzal, amivel kapcsolatba jön, arra jó hatást tesz. Például, amikor egy jóratörekvő, jóindulatú, türelmes, szolgálatkész, segítőkész, szeretetteljes ember az elhasznált levegőt kilélegzi tüdejéből, akkor tulajdonképpen ezekkel a principiumokkal telíti az őt körülvevő légteret.

Szeretettel Bíró Laci

A csatolt anyagok listája:
Az anyag szellemesítséről
Az anyag legyőzése
Az anyag szellemesítése
Az anyag szellemesítésének tükrében
Az anyag titkos élete
Buzdítás a munkára
HANG - Válogatott gondolatok 24.10.31.

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGithlNcKiPb_f9EKVAw?e=ha9Gv9
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=kH1b32MdbKs&t=1885s
Egy keresztény-zsidó gondolatai az arab-izraeli konfliktusról Erzsike médium által

https://www.youtube.com/watch?v=m54tVuNXPOA
Idő többé nem lészen - Zita médium mediális közlése

https://www.youtube.com/watch?v=dpdgf0RtW4g
Kockázatos túra – Romantikus film

Gondolatok tisztasága

Ha elérjük a megfelelő lelki tisztaságot, akkor visszakapjuk régi fényünket, teremtő erőnket.
Hogyan is kezdődik a Teremtés történet? Isten gondolatával életre hívta a szellemi lényeket egyéni névvel, és feladattal! Ezek a szellemi lények képesek a gondolatikkal ugyanúgy teremteni akár kisebb világokat, és még sok olyan dolgot, amire az emberi agy a tudása korlátozottsága alapján képtelen felfogni, megérteni.
Miért is mondom most ezt? Gondolataink karmaoldóak, és karma teremtők.
Nézzük csak a tanítást a Hegyibeszéd csodálatos soraiból:
„Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében”
„Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre.”
„Te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed; Hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván. És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az utcák szegletein fennállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.”
Aki gondolataiban vétkez, gyilkosságot követ el, az szellemi nézetből valóban elkövette a gyilkosságot, és ilyen a paráznaság, és az összes gondolatban elkövetet bűn.
Ezek számunkra láthatatlan dolgok, de a másik világ előtt nyitott könyv.
Fontos dolog! Megvilágosodni, elérni az újjászületés állapotát (nem összetévesz-tendő az újraszületéssel, reinkarnáció fogalmával!) csak úgy lehet, ha a gondolataink tisztasága egyenes arányban áll tetteinkkel.
Képzeljük csak el, hogy milyen sok gondolat cikázz át az agyunkon naponta, és sokszor másodpercek alatt lejátszódnak szép dolgok, vagy éppen tragédiák a gondolatinkban.
Valami rossz dolog ér minket, és eljátszunk a gondolattal, hogy mi lenne ha…..?
Na most akkor képzeljük el magunkat, amikor olyan világban élünk, ahol a gondolat megteremtésnek a pillanatában létrejön az, amire gondolunk, amit megteremtettünk!
Azt hiszem, ha szennyezett gondolataink lennének, akkor komoly problémák történnének, de szerencsére ez nem történhet meg. De kijelenhető, hogy addig, amíg nincsenek teljesen tiszta gondolataink, nem mehetünk magasabb, tisztább világokba.
ITT és MOST kell teljesen elérni a gondolataink tisztaságát, és akkor nyitott lesz az út előttünk, addig csak a szamszarában élünk, az örökös létkerékben, a visszaszületések körforgásában.
"MINDENNAPI ELSO GONDOLATUNK-
Ha minden napot jól akarunk megkezdeni, akkor ébredéskor gondoljunk arra, hogy aznap legalább egy embernek tudunk-e örömet szerezni. Ha ez pótolhatná az imádság vallási szokását, akkor e változásból embertársainknak csak előnye származna."
Nietzsche

írta: Karsay István


Halottak napija – Szabó Judit
https://www.youtube.com/watch?v=OHwbA0FSIUA

2024.novemberi szellemtani hírlevél

Tartalomjegyzék


A tudás hatalom Mediális közlés Zita médium 2

János médium 9

Imre Margit médium 12

Eszter médium 13

Érzés, akarat, gondolat 15

Káros földsugárzás 22

Igazság szelleme 24

Gondolatok tisztasága 26

Ingyenes könyvek 27

Ajánlott havi web. lapok 32

https://data.hu/get/14363369/SBK_Hirlevel_236.doc
Van ingyenes letöltés, 3 perc.

https://onedrive.live.com/edit?id=8627752B1B3312C8!175208&resid=8627752B1B3312C8!175208&ithint=file%2cdocx&authkey=!ABrYlG7a2oHkQfU&wdo=2&cid=8627752b1b3312c8

A gondviselésről

Néhány összefűzött idézet Bertha Dudde médiumi közléséből



A földi világba azért kerültetek - hogy a földi világban a szellemi világot keressétek. Kaptatok hozzá egy csodálatos ígéretet is: ha elsősorban az Isten Országát keresitek - minden más hozzáadatik nektek. Ígéretem által megtakaríthatjátok magatoknak a létért való küzdelmet. Csak lelketek üdvösségéről kell gondoskodnotok, és én a többiről - a testi jólétről átveszem a gondoskodást.

Mindent elrendezek, ami nektek nagy megerőltetéssel járna, hogy magatok végezzétek el. Átveszem a földi élet gondjait amint a feltételt teljesítitek: országomra és annak igazságaira törekedtek, azaz minden feltétel nélkül magatokat átadjátok nekem. ( Meg kell élni a "legyen meg a Te akaratod" bízalmi lelkiállapotát.)

Engem és országomat azért kell keresnetek, hogy az megnyíljon nektek, akik igazságosságomban teljesen megbíztatok, és magatokat nekem átadtátok. De a világban nem kereshettek engem, mert Birodalmam nem e világból való. Ezért gondolataitokat az ég felé kell fordítani - el a világtól és ingereitől. Országomra, az igazi hazátokra kell gondolnotok - amit egykor elhagytatok, és ahova egyszer vissza kell térnetek.

Nem bánjátok meg ha tanácsomat követitek, és országom felé igyekeztek. Mert ugyanakkor megszabadultok minden földi gondtól, helyette átveszem én, és valóban minden gondotokban és ügyetekben érvényes gondoskodásom lesz. Földi módon gondoskodom rólatok - ahogyan az atya gondoskodik gyermekéről. Megadom, amire a Földön szükségetek van, és szellemi javakkal mértéken túl ellátlak bennetek. Mindig szilárdabb lesz a hozzám való kötődésetek is, és a földi élet már nem lesz terhes. Meg lesz minden amire testileg és szellemileg szükségetek van, mert a világ, és annak követelményeinek veszélyéből kikerültetek. Ezzel a világ urának (Sátánnak) a hatalmából is kikerültetek. Keressétek az Isten országát, és minden más hozzáadatik.

Minden gondotokat magamra veszem - de természetesen azzal a feltétellel, hogy elsősorban engem, és országomat keresitek. Tehát teljesen gond nélkül járhatjátok a földi utat, csak gondoljatok mindig erre az ígéretre.



Megjegyzés: Ez a való igazság. Ezt évek óta tapasztalom nap mint nap, csodálatosan működik. Mint mindenben a kezdet a nehéz, le kell győzni az egó zsigeri félelmét, hogy "de akkor mi lesz, ha nem én irányítom a dolgaimat"? Számára olyan érzés mint az első ejtőernyő ugrás, a biztos támasz elengedése. Ezt csak a hit megerősödésével érhetjük el. Az egó bizalmatlan, nehezen engedi ki a gyeplőt a kezéből. Hiába mondjuk gépiesen, hogy "legyen meg a Te akaratod", ez még távol áll a torokcsakra rezgésszintjétől. Előbb az egó bizonyítékokat akar, meg akar győződni, hogy az elengedéssel megmarad-e a biztonsága.

Ezért keressetek bizonyítékokat. Hagyjátok az egót végezze a dolgát és figyeljetek, főleg a mindennapok gondjai, kísértései, nehézségei, látszólagos kilátástalanságai szolgáltatnak remek meggyőző példákat az élő gondviselésről. Ilyenkor szellemi vezetőink is kitesznek magukért, mert gondjainkat úgy rendezik mint a pinty, de ezt folyamatos odafigyeléssel észre kell venni és hálásan megköszönni. Ez nálam úgy beindult annak idején, hogy egyéb imát sem mondtam többé, csak hálát és köszönetet. Az egó teljesen megadta magát. Elmúlt életemből a félelem, már nem vergődök semmiért és sokszor megkapom, amire szükségem van, mielőtt még eszembe jutna.

Mindig figyelem, elégedetten és boldogan tudomásul veszem és hálát mondok érte. Ezt tegyétek ti is, ha gond és félelem nélküli életre vágytok. Higgyétek el, MŰKÖDIK!!!

Szeretettel Bíró Laci

A világra elkövetkező nagy éjszaka

Idézet a Névtelen szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből



Ma az utolsó időkben már nem az a nagy áldozat, hogy gyermekeket nemzzen a testi életre, hanem az, hogy azokat, akik már itt vannak és akiknek meg jönniük kell az utolsó nagy próbatételre, azoknak helyet készítsen azon az úton, amelyen szorongva meg megállhassanak és azon még haladhassanak is előre, mert az idő közel van, egy vagy két emberöltő talán még megállhat, de az már nagyon kevés arra, hogy a folyton lefelé hulló szellemi magvak megmaradhassanak a földi világban! Lehullanak, mint az őszi ködben a fa levelei! Azért nagyon fontos az, hogy az ember a maga lelki világát megerősítse a lehullás előtti időkben, hogy legyen erős hite, és az igazságban való jártassága, mert lesodorja a világot megrázó szélvész még azokat is, akik már valamennyi hitre eljutottak, de a cselekedetekben még elmaradtak.

Ez az én magamévá tett munkám pedig azt jelenti, amit a folyton hanyatló nap előtt meggyújtott gyertya jelent azoknak, akik sietnek a vihar előtt hazaérni, mert senki sem tudja, hogy a borult és folyton sötétedő estében mikor tör ki a nagy vihar. - Jó a világosság, jó a vihar előtt mindent betakarítani, semmit ne érjen kinn a vihar sodró szele és a felhők megszakadása. A védelem alatt állók a gyertya fényénél már elrendezkednek benn, amíg a vihar kinn tombol a nagy pusztában. Menekülni a vihar előtt és elől és azokat segíteni a menekülésben, akik még rendezetlen hagyják maguk mögött cselekvéseik színterét. Ez a jelen idők nagy feladata, mert az idő közel van és kevés ahhoz, hogy új vallást, új formát alapítsunk az eszmének.

Aki velem dolgozik, velem fárad, az nem nekem, hanem az Úrnak szolgál, mert én is és mindannyian: szolgálunk, akik - az Ő akarata és kívánsága szerint - a mentő munkában részt veszünk, mert az Úrnak minden teremtménye kedves Őelőtte. Azért tehát azokért az elveszett tallérokért és eltévedt juhokért a gonosztól megsebesített bárányokért is meghoz minden áldozatot, hogy azok is haza tudjanak jutni, mielőtt a nagy számadás viharos éjszakája elkövetkezik. A jó Isten nem megalkudott pénzért, nem követelőző jutalomért keres munkásokat ehhez, hanem azokat keresi, akik szeretetből, megértésből, együttérzésből ajánlják fel magukat a munkára és az Úr ezeket hívja, várja erre a munkára, mert azok az Övéi nem azért, amennyit cselekszenek, hanem azért mert szeretnek.



Szeretettel Bíró Laci

SOKAKAT VÁRATLANUL FOG ÉRNI A VÉG
https://www.youtube.com/watch?v=eY10bk-qbmY

Aminek meg kell történnie, az meg fog történni



Idézet a Névtelen szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvének harmadik kötetéből



Aminek meg kell történnie, az meg fog történni, akár akarják az emberek, akár nem. Természetes, hogy nem szívesen kezd bele senki olyan dologba, aminek az eredménye felől nem lehet egészen bizonyos, hogy az jó és sikeres lesz az ő részére. Az egyiknek okvetlenül alul kell maradnia minden küzdelemben, de minden küzdő a sikerért és a győzelemért kezd bele, a maga vélt igazsága szerint.

Minden igazság egy nagy igazsághalmazban fut össze, ahol az a választó víz osztja, bontja mindegyiket szét alapelemeire, amely a legfőbb igazság erejével és hatalmával nemcsak a jelent tekinti mértékadónak, hanem a letűnt múltak és az előresugárzó jövő hajnalok is bennfoglaltatnak. Bár a múlandó világ arculatján ott vannak még a múltak ráncai, de már az új alkalmak és lehetőségek sokat ígérő mosolya és derűje új reménységekre gyújtja a benne élők szívét, lelkét.

Az élet nem áll meg és nem szűnik meg a halállal sem, mert a sírokon is nyílnak virágok... Az emberek élete nem egy bevégzett valami a Földön, mint ahogyan az emberek akaratától nem függ a születésük, így nem függ a sorsuk sem. Jönnek és elmennek a Földről, mert el kell menniük, de magukkal viszik az élet tapasztalatait, emlékezéseit, hogy abból tanuljanak, okuljanak és egy új próbálkozás után összegezzék azokat a megértett és átszenvedett igazságokat, amelyek lépésről-lépésre nagyobb tudománnyal gazdagították lelküket.



Szeretettel Bíró Laci

A duálérettség jelei

Eszter Médium egyik látományának során betekintést nyert Pátkai Pál egy négyszáz évvel ezelőtti vasárnapi testetöltésébe, amikor a sors összehozta duálpárjával. Az alábbi történetből világosan látható a két különböző fejlődési szinten álló duál együttélésének drámája. A duálérettség a lélek érzelmi tartalmainak a fejlettségétől függ, úgy mint odaadó szeretet, a legmesszemenőbb áldozatokat is vállaló hűség és kitartás, a lelki szenvedések türése és az alázatos elfogadás. Itt látszik, hogy a férfi még fejletlen lelkületű, önző és érzéki, tehát még alkalmatlan a duáljával együttéléshez, viszont az asszony már egy fejlett duálszellem és megérett a találkozásra.
„Látlak téged egy régi életedben. Úgy látszik, hogy török, vagy cserkesz (úgy látom, inkább cserkesz) főúr, egyszóval olyan valaki vagy, akinek háreme van. Nagy, fehér kucsmaféle van a fejeden. Azután látok egy nőt, amint elődbe jön. Az arcotok rendkívül ha¬sonlít egymáshoz. A te arcod világos barna színű, lelógó bajuszod, és ritka szakállad, nagyon szép, vékony ívelésű szemöldököd, vékony, összeszorított ajkaid vannak. Szóval nagyon szép férfi vagy, de a nő, akit eléd jönni látok, sokkalta szebb, igazi bájos jelenség.
Te elhalmozod őt a gazdagságodból szeretetednek minden jelével: vagyont érő köpeny van rajta és meg van rakva drága ékszerekkel. Te szereted őt, de az ő hozzád való szeretete sokkal mélyebb és igazabb.

Ez a nő annak a kornak és országnak a törvényei szerint a te igazi feleséged, a többi nőid csak odaliszkok. Ez a nő azonos a te mostani volt feleségeddel. Igazi szerető szívű nő; tiszta, őszinte lélek, aki bármennyire szeret is téged, nem hízeleg és mindig megmondja neked az igazságot. Ezt azonban a te férfi-gőgöd nem képes elviselni, mert gőgös, hiú, uralkodni vágyó, érzéki természetű és kegyetlenségre hajló vagy. Azt hiszed, hogy az a te dicsőségedet emeli, ha minél több nőt magadévá tudsz tenni.
Mivel azonban ez a te első nőd nem ilyen természetű, mert se nem érzéki, se nem hízeleg a te hiúságodnak, azért hamarosan kegyvesztetté válik, s te megfosztod őt azoktól a drágaságoktól, amelye¬ket neki adtál és lealázó módon bánsz vele, - bár a lelked mélyén most is szereted őt. Mindez, amit cselekszel, fáj a lelkednek, de mivel gőgös vagy, ezt a fájdalmat nem engeded észrevétetni.

Azokból a drágaságokból, amelyeket tőle visszaveszesz, a többi nőknek adogatsz egy-egy ékszert, vagy egyéb drágaságot, amikor egy- egy éjet veled töltenek. Neki pedig, az igaznak, mindezt látnia kell, mert azok hiúk és dicsekszenek egymásnak a te ajándékaiddal.
Ennek a te első, igazi nődnek eddig 10-12 szolgálóleánya volt, most csak egyet engedélyezesz neki. Te pedig igyekszel az érzékiség mámorába fojtani a szíved keserűségét és a saját gőgöd szülte boldog¬talanságodat.

Különösen egy odaliszkod van, aki nagyon érzéki természetű és nagyon tud hízelegni a te hiúságodnak, azért ezt tüntetted ki leg¬jobban a többi között. Azonban ez a nő kacér te pedig féltékeny vagy, sőt hamarosan úgy veszed észre, hogy meg is csal téged. Ezt ugyan nem látom, hogy hogyan lehetséges, de te nagyon szenvedsz, annyira, hogy odáig jut a dolog, hogy vért is látok. Azután beledob¬ják a tengerbe egy zsákban.” (Lásd az első álmot.)
Utána olyasmit látok, mint egy törvényszéki tárgyalás és téged elítélnek. Nem látom tisztán: száműzetésre, vagy fogságra.
Egyedül kell élned, és többé már nem abban a pompában és fény¬űzésben, mint azelőtt. Csak az egyetlen igazi nő marad melletted. Te most is szereted őt, de nem mutatod előtte. Mogorva vagy, ő pedig szomorú, és mindketten meg vagytok törve az élettől és a szenvedé¬sektől. Még most sem tudsz jó szót adni neki, annak dacára, hogy mindvégig kitart melletted.
Azután meghalsz. Még nem vagy nagyon öreg, de már kopasz a fe¬jed teteje és azért nagy kucsmában temetnek el. Ebben az alakod¬ban alszol tovább a szellemvilágban.
Ő, a te hűséges párod tovább is állhatatosan szeret téged, és a szellemvilágban ott virraszt a te kucsmás éned mellett és várja annak feltámadását. Az azonban még ma sem támadt fel teljesen, annak dacára, hogy ennek már kb. négyszáz esztendeje. Ez azt jelenti, hogy azok a hibák, amelyek ezt a vasárnapi testöltést katasztrófáiba döntötték, még máig sincsenek teljesen feldolgozva és elenyésztetve. (Ez az oka, hogy az akkori földi alakom mása (fantom) még most sem enyészett el egészen a fluidi világban.

UI:


Otthagyja a szemetet a párod? Rendetlen? Eldobja a koszos alsónadrágot vagy a bugyiját? Nem mosogat el? Főbenjáró BŰN!
és egy kis időutazás.....
https://www.youtube.com/watch?v=FKWhARQZmn0&feature=youtu.be

Ember teremtette elementálok

Legfontosabb és legnagyobb csoportjuk az elementárok. Jelentőségük legalább akkora, mint a természetszellemeké. Fő jellemzőjük az, hogy az emberi tudat hozza létre őket. Kezdetben csak gondolatformák és érzelemfelhők, amik az állandó ismételgetéssel, és az esetleges tudatos összpontosítással energiát kapnak, és később önálló életre kelnek. Ilyenek az átkok, kívánságok, imák, erős gondolatok és érzelmek. Mindig a levegő kilélekzésekor jönnek létre, és kilenc másodperc múlva kelnek életre. Itt be lehet vetni egy ügyes trükköt is. Ha rajtakapjuk magunkat, hogy helytelen gondolatokat teremtettünk, akkor kilenc másodpercen belül lehetőség van ezek semlegesítésére, egy ellentétes gondolattal. Fontos, hogy próbáljunk mindig tudatában lenni annak, hogy miket teremtettünk, mert a felismerés hiánya nem mentesít a következményektől. Az erkölcsös gondolatok hatására segítő, harag és gyűlölet hatására pedig negatív elementálok keletkeznek. Az átoklényekről megjegyzendő, hogy mivel poláris lények, egyik felük mindig a teremtő személy aurájába kapcsolódik. A másik fél pedig a célszemély energetikai védelmétől függően képes rákapcsolódni az aurára. Ha ez nem sikerül, akkor bumerángszerűen visszavágódik a feladóhoz, visszaadva az összes beléültetett információt: magát az átkot.
Különleges elementálcsoportok és feladataik
Ide tartoznak a születésnél és a halálnál tevékenykedő elementálok, a kultikus és vallási eseményeken létrejött és működő természetszellemek. Külön csoport az ember érzékelését segítő elemi lények. A szaglásnál a föld, az ízlelésnél a víz, a tapintásnál a tűz, a látásnál a levegő, a hallásnál pedig a víz és a levegő elementáljai együttesen segédkeznek az embernek. Nélkülük nem lennénk képesek az érzéki világ észlelésére.
Faun
Ők a „fák szellemei”, a fák növekedését segítő földelementálok. Egészséges fánál a faun spirálszerűen áthatja a fát, a lombtól egészen a gyökérig. A faun meghatározott irányba tereli a gyökerek és az ágak növekedését. Amikor egy fa kiálló ágait lenyesik, és az ember által kitalált képre alakítják, a faun szenved. Amikor a faun elhagyja a fát, a fa elpusztul.
Déva
Ők fejlett levegőelementálok. A növény ősképének impulzusait juttatják el a földelementálokhoz, hogy az egy fajba tartozó növényeket hasonlóképpen építsék föl. A dévák gondoskodnak arról is, hogy a hely egyedi minőségét beleszőjék az ősképbe. Ezért hívják őket a ,,tér tündéreinek” is.
Múzsa
Magasra fejlődött tűzelementálok. A „szférák zenéjét” hozzák le a Földre. Hangversenyeken ott táncolnak a zenészek feje fölött. Szívesen ihletik meg az arra érzékeny embereket új zenei művek alkotására.
A sellők (vízelementálok) felelnek a kisebb vizek élővilágának és összhangjának a fenntartásáért.
Az elfekhez tartoznak a rétek, a mezők.
A koboldok (földelementálok) azok, akik gondoskodnak egy adott tér, szoba, lakás szellemi védelméről. A koboldhívó ima a Manifesztum második számában található.
Az ember szerepe az elemi lények életében
Mivel a mai emberiség teljesen elvesztette kapcsolatát az éteri világgal és annak lakóival, hajlamos úgy élni és viselkedni, mintha azok nem is léteznének. Ez azonban nagy hiba! Az elementálok körülöttünk élnek, részt vesznek a minket érintő folyamatokban, és elsősorban értünk dolgoznak. Hálával és szeretettel kell rájuk gondolnunk, még ha nem is érzékeljük őket.
Saját akaratukból kötik le magukat az anyagi síkra, azonban feladatuk végeztével elhagyni csak emberi segítséggel tudják azt. Az ilyenkor történő emberi segítség egyfajta megváltás számukra, és ekkor képesek csak visszatérni az őket kiválasztó felsőbb hierarchia valamelyikébe. Mit tehet az ember? Fontos, hogy úgy tekintsünk a minket körülvevő világra, hogy mindenben ott vannak a természetszellemek. Még ha nem is látjuk őket, képzeljük csak el! Át kell hatnunk a világot szellemiséggel, hogy az elementálok felszabadulhassanak. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az adott tárgy gondolatához valamilyen szellemi, szellemtudományi ismeretet kötünk. Ez könnyíti meg az elszabadulást számukra. Mi történik, ha nem váltjuk meg őket? Egyik esetben az ellenerők hatása alá kerülnek. Ilyenkor eredeti feladatukat nem tudják végrehajtani, hanem a gonosz munkájában segítkeznek. Az embert tekintve az ahrimanizált elemi lények a különböző lénytagjainkra (éter, asztrál, stb.) vannak pusztító hatással.
Az ahrimanizált földelementálok belülről a logikus gondolkodást rombolják le, kívülről pedig vírusok, paraziták és bacilusok képében hatnak az emberre. Az ahrimanizált tűzelementálok belülről megpróbálják az ember éntudatát kioltani, és ezzel visszasüllyeszteni az állatok szintjére. Kívülről a növényi mérgek jelzik munkájukat. Az ahrimanizált vízelementálok a nemes gondolatokat támadják meg, az ahrimanizált levegőszellemek pedig a jóakaratot próbálják kiirtani, gyakran nagy sikerrel… Ha viszont külső környezetben nyilvánulnak meg, akkor a természeti folyamatok eltúlzásával okoznak katasztrófákat. Az ahrimanizált földelementálok földrengéseket, az ahrimanizált vízelementálok árvizeket és áradásokat, az ahrimanizált levegő elementálok viharos szelet, orkánt, az ahrimanizált tűzelementálok pedig tűzvészeket okoznak.
Más nézőpontból megvizsgálva, az ember a környezettel való kapcsolata folyamán számtalan elemi lényt köt a saját aurájához. Ezek az elementálok – ha nincsenek felszabadítva – a halálutón is ott maradnak, így a következő testet öltéskor súlyos terheket róhatnak a testre és a lélekre (például a földelem fölhalmozódása a figyelem és az összpontosító képesség hiányához vezet, ezenkívül felerősödhetnek a természetes dolgokkal szembeni allergiás reakciók).
A természetszellemekkel való foglalkozásnak érdekes területe a Föld gyógyítása. Mindenki tisztában van azzal, hogy az emberiség milyen mértékben szennyezte el, rombolta le maga körül a környezetét. Az ipari tevékenység, a kommunális szennyezés, a bányászat csak egy kis szegmense a valóságnak. Maga a gyógyító tevékenység nem is ezekre a fizikailag okozott károkra, hanem a bolygó energetikájának egyensúlyba hozatalára, és az elementálok munkájának újraindítására és serkentésére vonatkozik. Sok esettanulmány mutatja azt, hogy a szellemi érzékeléssel nem bíró emberek nem is tudják, hogy mitől nincsen jó termés az adott területen. Mitől merül ki idő előtt a talaj? Miért apad el egy öreg, tiszta vizet adó forrás?
Az ember tudatos vagy tudattalan tájkép-átalakító munkája évezredes harmóniát képes napok alatt lerombolni. Persze helyrehozni sajnos már képtelen. A természetszellemek munkáját megzavarva a legnagyobb károkat okozzuk saját magunknak. Sajnos az elemi lények – logikus gondolkodás hiányában – nem tudnak alkalmazkodni a hirtelen váltásokhoz, így a környék energetikai rendszere összeomlik. Ennek orvoslására lett kifejlesztve a litopunktúra nevű módszer. A Föld meghatározott pontjaira köveket helyezve gyógyíthatóak e sebek. Olyan, mint az emberi akupunktúra, csak nagyban.
Érdemes kijárni sokat a természetbe, és megpróbálni ráérezni valamilyen módszerrel a természetszellemek létére. Nem baj, ha nem vagyunk jártasak energetikai módszerekben, és az sem, ha nincs éteri látásunk. Egy kis szeretettel és jószándékkal sokat segíthetünk nekik nehéz munkájukban. Hiszen értünk dolgoznak ők, a Teremtés napszámosai.

Csehi István

UI:

Teremts 3 nap alatt
https://www.youtube.com/watch?v=tfDUy-zv6Gc

A Felsőbb Énünk és a kis énünk viszonya az egyesülésig - Felvezetés
Részlet szabadon az 1998.06.23.-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.

Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem
KV.: Nagyon sok szeretettel köszöntelek Benneteket mindnyájunk nevében, és hálás szívvel köszönjük e meleg és buzdító szavakat. És akkor mindjárt a kérdésekre térünk. Imre bátyánk hozott öt kérdést, aminek a témája, gyökere ugyanaz: az énnel és a Felsőbbrendű Énnel kapcsolatos. Az első, hogy a szellem mikor, és melyik szférában vált alacsonyabb és magasabb énre. Tehát a kettéválás, ha ezt mi jól látjuk.
TSZ.: Ez nem annyira a szféraszint magasságától függ. Egyes-egyedül az úgy¬nevezett felsőbb énünket nevezzük talán nagy Énnek, így egyszerűen és röviden, az ő elhatározása, tervei azok, amelyekkel haladnia kell. Őrá is ugyanúgy vo¬natkoznak bizonyos fokú tervezések és előre látott feladatok, mint ahogyan a föl¬di, egy-egy inkarnáció számára is mindig vannak élettervek, csak ő természete¬sen sokkal nagyobb szabású távlatokkal dolgozik.
Nem szférama¬gasságokon múlik ez, bár különböző magasságokban vannak az úgynevezett nagy Ének, nem egy szférán tartózkodók, hiszen nagyon jól érezhetitek és láthatjátok a különböző emberi megnyilvánulásokban és minőségekben is, hogy ugyanazon emelkedettebb, mondjuk úgy hogy szférafokon tartózkodó Felsőbb-rendű Énnek nem lehet óriási nagy különbségű magatartású, a Földre bocsátott, tapasztalatok, hibaletudá¬sok számára leküldött kis énje, mely a része, kisugárzása.
Tehát csak nagy vonalakban közölhetem azt, hogy az e¬gyestől kezdve a négyes felső szakaszáig bezárólag fordul elő, de miután vannak kivételek is, még az ötösből is térnek vissza, természetesen nem nagy szabású és nem durva dolgokra, hanem általában már inkább küldetés szempontjából. De elvégre ez is a nagy Én munkálataihoz, és finomodásához tartozik. Nagyon sajnálom, hogy csak ilyen tág fogalomba, és tág határok között tudok nektek szféraszintet mondani, mert nem ezen, nem magasságon múlik. Ebben igen nagy különbözőségek vannak.
KV.: Mekkora lehet a különbség a két én között? Az előbb hangzott el, hogy túl nagy nem lehet, hiszen önmaga kivetülése.
TSZ.: Igen, itt erről van szó: a négyesből még lehető, habár mint tudjátok nem kötelező, nem ajánlott, de nagyon sokan térnek még vissza. Tehát ha úgy vesszük, hogy a négy szféraszintet áthidaló az a távolság, amely a Földre leérkezett kicsi, illetve a nagy és a kisebb része között van.
Érdekesebb a kettő közti átmenet, amiről még nem volt szó eddig. Tudniillik az inkarnáci¬ók sorozatában a Földre, földi születésbe leküldött kis szellemrészek a föl¬di test levetése után nem a nagy Én eredeti szféraszintjére térnek, találkozva a nagy Énnel, mert amíg nagyon sok letudni, durva ledol¬goznivaló van, addig mindig arra a szféraszintre tér - az úgynevezett köztesléti állapotba. Ott tanulmányokat, munkálatokat végez, felvilágosításokat kap, élettervet készít, hiszen tudjátok, hogy a közteslét egyáltalán nem egy unalmas, vagy tevékenység nélküli korszaka.
A szellem nem is bírná ki azt, hogy ő valami tevékenység nélkül maradjon, mindig az éppen esedékes elért emelkedettségi szintjének megfelelően tartózkodik, mert bizony előfordul, hogy egy előző inkar¬nációban már magasabb, jobb eredményt ért el, de a következőbe, ahelyett, hogy azt továbbvitte volna, egy kis visszasüllyedése van. Akkor esetleg éppen az azonos szféraszintnek egy alacsonyabb tartományába tér a földi halála után, de egy biztos, hogy mindig följebb, mindig följebb kerül.
Életek hosszú során rengeteg tapasztalatot gyűjtött, rengeteg hibát lecsiszolt, letudott, nagyon sok jó tulajdonságot kifejlesztett, mert nem csak folyton bűnök letudásáról beszélünk, szóljunk arról is, hogy az erények fejlesztése, és a jó oldalnak a növelése is éppen úgy egy-egy földi életnek a feladata.

Szeretettel Bíró Laci

A csatolt anyagok listája:
A Felsőbb Énünk és a kis énünk viszonya az egyesülésig
A testetöltött szellem ábrája
A Felsőbb Én kivetített párhuzamos testetöltéseiről
Az egyéniség, azaz a felsőbb én
Az igazság hatásai
Betegségben
HANG - Válogatott gondolatok - 2024.11.07.

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGith_wJecJEc2fbtAiw?e=Bx9yXb
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGithoGtiUbtrageRB9Q?e=VpHcCK
Karsai István 2024 novemberi szellemtani hírlevele – SBK_Hirlevel_236

https://www.youtube.com/watch?v=kH1b32MdbKs&t=1885s
Egy keresztény-zsidó gondolatai az arab-Izraeli konfliktusról Erzsike médium által

https://www.youtube.com/watch?v=cTbVjXzY9PY
1848. A zászlóvivő – Erzsike médium által

https://www.youtube.com/watch?v=s1RrElEex6M
Kezdődő szerelem – Romantikus western

Az élet nagyon nagy érték és nagy ajándék



Idézet a Névtelen szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvének harmadik kötetéből



Az élet nagyon nagy érték és nagy ajándék, főképpen a Földön, ahol még a fejletlen lélek alig bír tájékozódni, mert annyi a látnivaló és tanulnivaló, hogy csekély befogadóképessége mellett úgy folyik el mellette a drága alkalmak bősége és sokasága, hogy fel sem ismeri azok értékét, így ki sem nyújtja érte a kezét, csak akkor, amikor a fájdalmak és szenvedések szorongatják, akkor kapkod, össze-vissza és mindig olyan dolgok után, aminek nem tudja hasznát venni.

Az ember éretlensége és értetlensége hozza létre a szenvedések és gyötrelmek sokaságát, melyet minden törekvésével el akar kerülni és másra akarja áthárítani. Ez az igyekezete hozza létre az újabb és nagyobb szenvedéseket, mely elől már nem tud kitérni, mert beleszületik azok közé a körülmények közé, melyeket ő maga teremtett meg helytelen elgondolásaival és hibás irányú cselekedeteivel.

Ez az úgynevezett sorsa, melyet meg kell tapasztalnia, fel kell dolgoznia, hogy az igazságtalanság, a helytelen elgondolása helyébe igazságos és helyes irányban indulhasson el az élet. Azért kell felvenni újra és újra a harcot a földi világban a téves irányban haladó élettel, hogy az emberi lélek megbékélve, a minden irányból feléje siető csábításnak ellene állva, az igaz úton elvégezze a maga feladatát. Maga után egy rendezett irányú életet hagyjon a Földön, s elmehessen abba a békességes világba, ahol már tévedésektől mentes életet élhet, és új lehetőségek birtokában, igazi értékekért munkálkodhat, ahol már nincs szenvedés, nincs csalódás, nincs hazugság és nincs félreértés. Mert az igazság napja ragyog, az világít és ennek fényénél nem téved a lélek tájékozódó képessége.



Szeretettel Bíró Laci

Minden emberlélek más és más fokozatba tartozik



Idézet a Névtelen szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvének harmadik kötetéből



Minden emberlélek más és más fokozatba tartozik, más az alantasabb fokozatú léleknek a kötelezettsége és más a magasabb fokozatúnak. Más az ismeretben elmaradotté, és más az ismeretekben előrehaladottabbé.

Ami az egészen primitív lelkeknél nem bűn, csak tájékozatlanság, az már nem lehet mentsége annak, aki már tudja azt, hogyan kellene cselekednie, hogy azzal az ő törvényét betöltse. Minden szellemi fokozatnak megvannak a maga törvényei, aki azt nem tölti be, az onnan lehullik, ha mégolyan nagyon ragaszkodik is azokhoz a fokozattal járó előnyökhöz és boldogságokhoz, azt el kell veszítenie. Nem büntetés ez, csak velejárója a fokozatnak. Éppen ezek a vágyak és leküzdhetetlen törekvési ösztönzések nem hagyják az emberi lelkeket békén, hanem szüntelen sarkallják, hogy előre juthasson, mert hatalmas hiányérzetek keletkeznek benne, melyeket már nem tud betölteni az alacsonyrendű eredmény.

Minden nyitva lévő része a léleknek éhezi és szomjazza az elvesztett jobbat és szebbet, belső elégedetlenséggel tekint élete eredményeire és nem tud megnyugodni, amíg ismét el nem érte azt a fokozatot, ahonnan leesett. Minden lélek előtt nyitva áll az út, a visszatérés útja, de - át kell mennie azokon a próbákon, amelyek akadályként állnak előtte. Ezek az akadályok nem mások, mint azok a törmelékek, amelyeket helytelen elgondolásaival és cselekedeteivel hozott létre, mind a saját lelkében, mind az őt körülvevő világlélek harmonikus megnyilatkozásaiban.



Szeretettel Bíró Laci