Szellemtudomány alapjai

Ahelyett, hogy a szeretetet keresnéd,
engedd azt az életedbe érkezni

Mi lenne, ha abbahagynánk a szeretet keresését, hajszolását? Ehelyett a jelenbe érkeznénk – az itt és mostba. Gondolj csak bele, milyen lenne, ha azt tudnánk mondani: „Ez vagyok én, és rendben vagyok.” Végső soron, minden cselekedet, amit a szeretet keresése érdekében teszünk, lefáraszt. A szeretetet magunkon kívül keresni nagy erőfeszítést követel, amely üressé, bizonytalanná és nevetségesen bolonddá tesz. Ritkán vagy sohasem történik meg az, hogy a külső világ félelmeinket enyhítse. Amikor ezt akarjuk, a vágyott teljesség érzése helyett, csak a csalódással maradunk.
Ismered a szeretetnek azt az édes gondolatát, amelyet a dalok, filmek és a társadalom mutat? Hát, ez nem a valódi. Amikor abban a hitben élünk, hogy egy másik személy vagy tapasztalat megadja nekünk (végre) azt a lehetőséget, hogy teljesnek érezzük magunkat, csak bajba sodródunk. Hiszen ez az, amit oly gyakran teszünk életünkben – elvárjuk, hogy valami más tegyen minket teljessé.

Amikor azt hisszük, hogy az értékünk kívülről jön, mindig azt fogjuk érezni, hogy még több szeretetre van szükségünk. Ez nem újdonság, csak őszinte információ – bármennyire is szeretnénk, hogy ez ne így legyen, senki sem lesz elég ahhoz, hogy minket teljessé tegyen, ha mi nem tudjuk teljessé tenni önmagunkat. Az ironikus az, hogy amikor valamit hajszolunk, az nagy léptekkel egyre csak eltávolodik tőlünk. Nem mindent tudunk irányítani. Egyáltalán, miért is szeretnénk egy olyan dolgot irányítani, mint a szeretet?
A buddhizmus azt vallja, hogy minden változik. Nincs hatalmunk a változás fölött. Ez a tanítás fogja letenni egy sokkal nagyobb igazság elfogadásának alapjait: a mulandóságét. Ha el tudjuk fogadni a mulandóságot, nem fogunk meglepődni, hogy a külső világunk olyan, amilyen – megbízhatatlan. Ennek az elfogadásával, a felszín alatt valami szilárdra és valódira bukkanunk.
A buddhisták azt mondják, hogy az egyedüli dolog, amire számíthatunk, az mi magunk vagyunk. A buddhizmus, az élmények és emberek hajszolás helyett, megtanít arra, hogyan legyünk jelen. Ezt megtehetjük, ha a pillanatnak ajánljuk magunkat.
Ahelyett, hogy azt gondolnánk, hogy valami más tesz minket teljessé, válasszuk azt, hogy együttérzéssel felfedezzük saját teljességünket – a jelenben. Figyelmünket magunk felé fordítjuk, és elkezdünk befelé nézni.

A szenvedés megszűnése magunkban rejlik. Szabadságra lelünk, amikor nem más szíve, hanem saját szívünk felé fordulunk. Hát nem arra vágyunk mindannyian, hogy most érezzük jól magunkat? A szeretet hajszolása távolinak fog tűnni, mert rájövünk arra, hogy a szeretetet már megkaptuk, és nem fogjuk többet azt hinni, hogy valamiben hiányt szenvedünk.
Képzeld milyen lenne, ha egész életünkben így élnénk! Mennyire éreznénk teljesnek magunkat? Ahelyett, hogy arra lennénk kondicionálva, hogy ne szeressük magunkat, ítéletmentesen és elfogadással viszonyulnánk magunkhoz.
Az önelfogadás megengedi a szeretetnek, hogy megérkezzen. Ez nem fog azonnal megtörténni. Időre van szükségünk, hogy megtanuljuk önmagunkat szeretni. Erre a buddhisták a meditációt használják. Elcsendesednek, és a jelenre figyelnek. Amikor együtt vagyunk azzal, ami éppen bennünk van, elkezdünk békében lenni önmagunkkal. Egy szeretetreméltó lényként tekintünk magunkra, hiszen ez az, amit éppen teszünk: szeretjük önmagunkat.
Amikor elindulunk önmagunk szeretetének útján, mások is vonzódni fognak hozzánk. Amikor már teljesnek érezzük magunkat, ez leveszi másról is a a terhet. Ezért szeretnének velünk lenni. A vicces az, hogy most már nem is fog annyira ez érdekelni. Már nincs szükségünk arra, hogy visszaigazoljanak.
Ezért, kérlek, kockáztass – add fel az szeretet örökös keresését! Találd meg a szeretetet a saját szívedben. Tartsuk egymást a tenyerünkben és csodáljuk egymást. Csak figyeljük egymást, anélkül, hogy ítélkeznénk. Teljesek vagyunk. Nincs szükségünk arra, hogy ez másképp legyen. A dolgok úgy vannak jól, ahogyan vannak.
Most már elkezdhetjük megismerni a szeretetet, hiszen ez a szeretet a szívünkből érkezett.

Forrás: ismeretlen

UI:

Igaz szerelem
https://www.youtube.com/watch?v=97KxEevPtTA

Az emberi gondolkodás
Részlet Imre Margit médium közléseiből - 2007.12.18.
Az emberi gondolkodás az mindig is csak addig érhető el az emberek szerint, ameddig annak az értéke nem haladja meg az ő mindennapi élet nehézségeiben azt a minimumot, hogy tudjanak tanulni. Tanulni abból, ami nem lehet más, csak az amit az Isten küld az embereknek. Az a küldés az lehet bármilyen, nem feltétlenül írásban, vagy szóban, de lehet embereken keresztül is küldeni olyan tanítást az embereknek, ami az ő feladataikhoz szükséges lehet.
Ezért nagyon fontos, hogy az emberek, mármint legfőképpen azok, akik Jézust képviselik az életükben, legyenek egymásnak nagyon jó barátai, testvérei azért, hogy bármikor rajtuk keresztül kaphat segítséget a feladatához. A testvériség alapjai az emberek szerint, csak addig él, ameddig abban nekik érdekeltségük van. Ha már nekik nincs mit tanulni, akkor következik be az, az esemény mint a jelen esetben történik meg veletek és a közösségeitekben, úgy a nagy közösségben, mint a kis közösségetekben.
Sajnos nagyon szomorú az az eset, hogy egyáltalán szóra sem méltatnak abban az értelemben, hogy mekkora erőfeszítések árán készítetted el az első könyvedet, és ugyanolyan nehezen tudtad azokat az embereknek el is juttatni. Nem csak abban az értelemben, hogy hogyan kerülnek azok az emberi kezekbe, hanem annak az előkészületei is nagyon sok időt, energiát és pénzt emésztett fel a te részedről. De te tetted ezt, mert a lelkedben érezted, hogy ezt kell tenned.
Igen, ezek azok a nagyon is nehéz emberi pillanatok, amelyek ha nem sikerülnek az Isten akarata szerint, akkor hiábavaló volt az egész addigi munkánk, mármint az égi sereg segítsége.
Minden feladat csak addig él, ameddig annak a döntési lehetősége a te kezedben van. Ha már eldöntöttél valamit és azután meggondolod magadat, az csak egy későbbi időpontban lehetséges annak a feladatnak a kijavítása. Ezért is nem győzzük hangsúlyozni, hogy mindig legyetek készen és törekedjetek felismerni minden helyzetben a rátok vonatkozó részeket, mert akkor ezzel a ti feladataitokat segítitek elő.

Nem lehet azt cselekedni az embereknek, hogy legyen bármi, az őket most nem érdekli, majd ha lesz hozzá kedve akkor azt elvégzi. Ilyen nincs a szellemvilágban. Minden csak addig végezhető el, ameddig annak az ideje éppen a kezetekben van, mármint el kell döntenetek, hogy milyen irányban haladtok. Ebben az esetben is nagyon sok ember, akinek a könyvedet elküldted nem foglalkozik vele, mert egyenlőre nem látja értelmét annak, hogy érdemlegesen törődjön azzal, ami abban az ő részére van leírva.
Mindig ad az Isten újabb lehetőséget az embereknek, de azzal mindig csak késleltetik a feladataik befejezését, és így addig nem tudnak újabb feladatokba belekezdeni, mármint olyan feladatba amit az Isten küld a számukra. Fabrikálnak az emberek maguknak feladatot, amiben nagyon szépen el is töltik az idejüket és meg is vannak arról győződve, hogy azt az Isten küldte a számukra. Ebben az esetben nem is tudja már a földi ember, hogy mi is az ő feladata eredetileg amiben elcsúszott, mert már azóta annyi minden történt vele, hogy arra egyáltalán fel sem figyel, mert a figyelmét teljesen más irányba terelte. Így vannak azzal azon kedves testvéreid is, akik egyáltalán nem is reagálnak a könyvben leírtakra, nehogy a lelkük elkezdjen más irányba terelődni amiatt, hogy nekik nincs már ilyenkor olyan, hogy lelkiismeretfurdalás, mert a sok elkendőzött téves tanítások következtében ezek az érzések teljesen kialudtak az ő szívükben.

Testvéreim legyetek nagyon éberek és cselekedjétek meg azokat a feladataitokat, amelyeket az Isten küld a ti számotokra. Neked kedves testvérem, aki írod ezeket a sorokat csak azt szeretnénk elmondani, hogy egyáltalán ne csüggedj el, mert nem kell neked ezekkel az eseményekkel már foglalkoznod. Neked már az Isten folyamatosan küldi a feladatot, amit le kell írnod és elküldened azoknak, akik arra alkalmasnak találják, hogy ebből is tanuljanak.
Nagyon kevesen vannak azok, akik igazán megértik a lényegét, de legalább foglalkoznak azzal, amire a lelkük igényt tart. Azért kell folyamatosan írnod, hogy ezzel tudjál a számukra olyan táplálékot küldeni, ami az ő lelkük fejlődését segíti elő.
Mindig lesznek olyanok, akik nagyon örülnek ezeknek az írásoknak, csak nem a te környezetedben. Ők azok, akik csak azt nézik, hogy mi van benne, mi a tartalma nem azzal törődnek, hogy kitől kapták azt. A saját kis közösséged is csak közömbösen veszi ezeket az írásokat, nem tulajdonítanak neki nagyobb jelentőséget. De várj, majd eljön az idő, amikor az emberek már nem kapnak semmiféle tanítást kívülről, mármint segítséget a feladataikhoz, akkor fognak igazán azok az emberek elkeseredni, mert akkor már sokkal nehezebben fogják tudni megoldani azokat a feladataikat, amelyekben éppen benne lesznek. Mert az Isten mindig küld segítséget azok számára, akik felismerik benne az ő gondoskodó szeretetét. De ha az emberi gőg nem engedi meg azt, hogy tanuljon abból, amit a testvére nagyon nagy szeretettel továbbít a számára, akkor bizony ezeknek az embereknek nagyon nehéz lesz az a feladat, ami a másiknak nem okoz semmiféle nehézséget sem.

Gondoljatok arra, hogy mennyire nehéz egy embernek a feladata, ha azt egyedül akarja megoldani, hát akkor gondoljátok el, hogy mennyire lesz nehéz akkor, amikor semmiféle segítséget sem kap az ember. Mert amikor a segítség a kezében volt akkor ő azt elutasította olyan formában, hogy nem érdekelték az abban leírtak, mert te nem vagy egy észkombájn az ő elgondolásuk szerint, hogy te adjál nekik útmutatót. A Feri bácsit tisztelték és szerették az emberek és hittek is neki, de nincs ma már senki, aki tudna reájuk hatni emberi eszközökkel.
Itt fog bekövetkezni a változás, hogy nem emberi eszköznek kell nekik megfelelni, hanem az Isten akarata teljesül be az embereken, ha azt ők nem hagyják figyelmen kívül. Mindig küld az Isten segítséget, de itt már a segítség szó nem elegendő, itt már az igazi Krisztusi tanítás fog rájuk hatni, olyan értelemben, hogy nem ők fognak alakulni az Isten akaratához, hanem az Isten lesz az, aki lehajol hozzájuk olyan formában, hogy azt nem tudják elkerülni és kikerülni.
Semmiféle olyan eszközzel nem lehet ezekre az emberekre hatni, ha nincs a lelkükben az Igazság érzete. A testvéri szeretet az csak addig tart, ameddig annak az értéke a földi mércével mérhető, mert nem lehet egyetlen embernek sem úgy élni a földi életét, hogy csak a maga akarata szerint. Itt nem egyedüli akarat van, itt az Isten az akinek az akaratát kell az embereknek a földi életükben megélni.

UI:

Félni kell Istent? – Szondi M
https://www.youtube.com/watch?v=7SPjDVjnq2Y

A tékozló fiúk - Felvezetés

Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 2000. november 19.
Ha körülnéztek e világban, mindenütt azt kell látnotok, hogy a bűn teljes erővel, teljes vehemenciával tombol; az emberek, mintha csak vesztüket éreznék úgy táncolnak a vékony jég hátán, és nem gondolnak arra, hogy a jég beszakadhat alattuk és ők a hideg, jeges, mély vízben lelhetik halálukat. Pedig már a régieknek megmondatott, hogy az embernek a Földön meg kell ismernie a mi Atyánk, Istenünk akaratát, amely a törvényeiben van lefektetve, és fel kell használnia a teremtő Isten szeretetéből folyó lehetőségeket a menekülésre.
Az ember Isten szeretetével is szünet nélkül visszaél. Isten szeretetből adja a kegyelmet, a kegyelem viszont nem más, mint hogy előlegezi Isten mindazt, amit az ember eljátszott, tehát újra lehetőségeket ad a megfordulásra, az Ő akaratának megismerésére, és hosszú tűrésével még meg is hosszabbítja ezeket a lehetőségeket, hogy az ember ezzel élve újra kimunkálhassa a maga boldogságát. Azonban ezeket a kegyelemből kapott lehetőségeket az ember újra és újra eljátssza.
Minden új testetöltés új szerep, az igazsággal való megismerkedésre adatik és azt a célt kell szolgálnia, hogy az ember megtérjen és ezáltal újra élhessen. Az embert viszont rendkívül izgatja a halál és méginkább a bűn gondolata. Számára a bűn valami izgalmasan tiltott dolgot jelent, valami olyasmit, amiről azt gondolja hogy azért van attól eltiltva, hogy ne lehessen boldog.

Abban a tévhitben ringatja magát, hogy a bűn édes, mert az örömet és boldogságot nyújthat számára; pedig a bűn halált nemz, de az embernek mint mondom, a halálról is valami hátborzongató, különlegesen izgalmas elgondolásai vannak. Persze csak addig, míg hatalmával a halált ő osztogathatja másoknak. Mihelyt azonban ő kerül közel a halálhoz, mint a fába szorult féreg, úgy remeg és mindent ígér, csakhogy új lehetőséget kaphasson, életének meghosszabbítására, a továbbélésére.
Hányszor próbálkozott már a földi ember, hányszor kapott új és új lehetőségeket, és ezekkel minduntalan és mindenkor visszaélt, eljátszotta és újra eljátssza az újabb és újabb lehetőségeket. Mivel a kegyelem ereje ezekben az új lehetőségekben van, így is mondhatnám, hogy - visszaél Isten kegyelmével és visszaél az Isten könyörülő, irgalmas szeretetével.
Minden, amit a Földön láttok, ami a Földön összejön, ami mint megáradt folyó szenvedéssel árasztja el az emberi életet, az ember egész világát, az ennek az úgynevezett édes bűnnek gyalázatos, szomorú és kikerülhetetlen következménye. A következmények beéréséhez azonban idő kell, és amíg ez az idő folyamatban van, tehát amíg a következmények nem érik utol a bűnöst, addig lubickol, mint mély vízben a halak, és közben nem veszi észre, hogy a víz lassan kifogy alóla, víz nélkül marad és elpusztul, azaz kifogynak alóla a lehetőségek által szabott időterminusok és szemben találja magát az ekkor már elodázhatatlan következményekkel. De, amíg a következmények be nem érnek, addig ahelyett,hogy megfordulna és az időt és alkalmat bölcsen a maga megtérésére és az Isten törvényeinek betöltésére, a kegyelem nyújtotta lehetőségekre használná fel, inkább újabb és újabb bűnöket követ el.
Összehasonlítja magát azokkal, akiket már a bűneik következménye utolért, és azt a konklúziót vonja le, hogy ő bizonyára jobb ember lehet, mert az szenved, amannak nincs ez, az, amaz, annak komoly hiányai vannak, neki pedig jól, könnyen, gördülékenyen megy az élete. Sokszor azonban néhány nap, néhány év, néhány óra választja csak el attól, hogy a következmények beérjenek és az égő ház rászakadjon. Az ember azonban még ekkor sem látja a veszélyt, még mindig abban a tévhitben ringatja magát, hogy neki mindenek szabadok, mert ő ügyes, ki tudja játszani a törvényt, ő egérutat nyerhet, őt nem fogják utolérni a gyötredelmes következmények.
Amikor pedig mégis utolérik, haragos és indulatos lesz, és semmiképpen nem magát, hanem Istent okolja minden szenvedéséért, mert ostobán így okoskodik: ha Isten van és Isten jóságos, akkor hogy tűrheti, hogy ő ilyen szomorú és nyomorúságos helyzetekbe kerüljön, és vele ilyen dolgok történjenek meg. Tehát úgy gondolja, nincs Isten, vagy ha van, akkor semmiképpen sem a szeretet Istene.

Szeretettel Bíró Laci

A csatolt anyagok listája:


A tékozló fiúk
Adai tanítás - Nagypéntek van
Az isteni szikra
Ki mit vet, azt aratja
A félréértésekről és a meg nem értésekről
A magyar honszeretet és népszellem
A szeretet megbocsát




https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGitAg79BbIMhpLEsDeg?e=2gYmQb
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=7e2S6mWWHJY
A Jézus Krisztus féle szeretetről Zita médium által – Hangoskönyv (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=ltqmLh0Y3nk
Imé, előre megmondtam néktek – Hangoskönyv (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=Ac3spOBFYdI
A kalapács - Romantikus vígjáték

Az élet üresjárata
Részlet Bertha Dudde írómédium közléséből

Úgy léptek a Földre, hogy a földi élet céljáról tájékozatlanok vagytok. Csak lassan juttok el a magatok megismerésére, létetek értelméről és céljáról oktatni kell benneteket. De ezt az oktatást legtöbbször csak a testi jólét elérésére kapjátok. Nagyon sokáig eltarthat amíg rájöttök, hogy van szellemi élet is. Tehát amikor rádöbbentek, hogy lelketeknek is vannak igényei. Ha helyes oktatást kaptatok, azaz a szellemi életre is ráirányították tekinteteteket, akkor lelketek is rááll, és megvalósítja lelki kívánságait. A tisztán testi élet mellett lehet szellemi életet is élni, és az szellemi nyereséget hoz a léleknek.
De aki csak a földi életére figyel, az kevés szellemi sikert könyvelhet el. Csak testi igényeit elégíti ki, és nem figyel a lelkére. Csak ha rájön, hogy a földi élet célja más is lehetne, nem csak a testi jóérzés elérése - csak akkor lehet a szellemi élet kezdetéről beszélni. Előtte a földi élete üresjárat volt. Élete minden haszon nélküli a lélek és szellem fejlődése szempontjából.
Minden embernek van alkalma, hogy felvilágosítást szerezzen az élet céljáról és okáról, csak éppen nem hiszi el ezeket a felvilágosításokat. Ez lelkének igen hátrányos, és olykor igen sokáig tart, amíg kezdi belátni, mennyire értéktelenek a földi törekvések. Ekkor kezd más cél felé törekedni. Viszont szabadságában áll, hogy gondolata és akarata milyen irányba fordul. De oktatást mindig kap, és rajta múlik ezek az oktatások segítik-e a felismerésben - hogy hasznot húz-e a hozzá vezetett ismeretekből.
Az ismeretet szabad akaratból kell sajátjává tenni egyszerűen AKARNI kell, hogy betöltse az élet igazi célját. Ekkor saját elhatározásból fordul támogatásért a fölötte álló hatalomhoz. Ekkor meg is kapja a segítséget, hogy eljusson a helyes felismerésre, és a földi életet már tudatosan élje. Mert az ember értelmet kapott és gondolkodhat, gondolkodásával ellene mondhat valaminek - vagy állást foglalhat mellette. Tehát döntést tesz. És egyedül ettől a döntéstől függ, hogy csak a földi életet kívánja-e, vagy szellemileg is törekszik. Tehát a saját akaratától függ, hogy helyesen gondolkodik-e. De ismételten kap lehetőséget, hogy helyes ismeretekhez jusson. Nem marad támogatás nélkül, és mindig lesz lehetősége, hogy megtalálja a helyes utat. Nem szükséges, hogy élete a Földön üresjárat legyen. Teljes szellemi fejlettséget szerezhet magának.
De végső soron mindig a maga akarata lesz a döntő, mert az szabad, irányát senki, semmiféle módon nem szabja meg. Viszont Isten részéről minden megtörténik, hogy akarata Isten felé forduljon. És a támogatást is megkapja, hogy elérje az igazi célt.

szemlézte: Bíró László

Papp Olivér - Emlékül Istennek.
https://www.youtube.com/watch?v=QIjC2DQhB08&t=241s

Mária nyilatkozatai Adelma által

Adelma kicsi korától kezdve imádta a Szűzanyát, szokatlanul erős hittel kapaszkodott belé. Imáiban az Ő oltalmát kérte és neki mondott hálaimát. Ez a megható ragaszkodása és gyermeki szeretete vonzotta magához a Szűzanya szeretetét, amely az alábbi nyilatkozatból is kitünik.

Mária első nyilatkozata 1865. október 14-én történt:
„Is¬tennel! Istennel! az emberi életben úgy, mint a szellemvilágban, drága gyermekeim! „Istennel” hangoztassa, dobogja szíved. Meg¬hallottam hívásodat. Igen, kedves gyermekem nálad fogok ma¬radni, téged megvédeni és vezetni. Igen, én beszélek hozzád, én vagyok veled Mária, ki egykor érdemesíttetett, hogy a világ sze¬mei előtt Jézus anyja legyen. Ne hívjatok engem Isten anyjának, mert vétek így beszélni és nekem fájdalmat okoz. Istennek, a kezdet és végnélkülinek, nem lehet anyja;de Jézusnak, Isten leküldött fiának anyja, igen, az voltam én a világ előtt és most is nála vagyok, a legdicsőbbnél és a legmagasztosabbnál minden teremtett szellemek közt. Kedves gyer¬mekem! Gyermekségedtől fogva keresett engem a te szellemed és mindenkor hallottalak, nem csak most. Köszönd meg Istennek szíved mélyéből a szellemi írás adományát: szenteld és fordítsd azt az emberek javára. Sokan kiáltanak hozzám! Óh mily szívesen segí¬tenék minden szenvedőn! De inkább az Istenhez, az Úrhoz könyö¬rögnének, mert mit tehetek én szegény szellem, Nélküle? Szívesen odaadnám e föld szorongatottainak és szegényeinek mindazon kin¬cseket és javakat, melyeket a búcsújáró helyeken az én nevemben felhalmoztak. Mennyire fáj látnom az emberek visszásságait! Amíg ezren és ezren éheznek és fáznak, éhen halnak és a hideg miatt elpusztulnak, addig a számomra felhalmozott kincsek ott hevernek.
Óh nem, nem kellenek nekem ezek! Mert én e holt kincseket nektek akarom adni, nektek szegényeknek és szenvedőknek, nektek éhezőknek, hogy bennetek a ti hálaimáitokban élővé legyenek! - Mi is mindannyian, akik akkor Krisztussal éltünk a földön, Isten kegyelme és szelleme médiumai voltunk. Ti is azok legyetek. Legye¬tek állhatatosak, tiszták és hívek!”
„Mária.”

Mária második nyilatkozata 1865 nov. 29-én:
„Valóban, én mindig körülöttetek vagyok és Buddhá-val mindig vezetni és irányítani foglak benneteket. Te Adelma, gyógyíts és írj, te Ödön, gyógyíts és rajzolj Isten dicsőségére! A ti életetek Istennek és a szellemi ügy terjesztésének legyen szentelve a földön.”
„A ti anyátok Katalin is össze van veletek kapcsolva szelle¬mileg; az ő szellemi vezetője és védője Laurentius, a mártír, ki egykor oly sokat szenvedett Istenért és saját meggyőződéséért. Laurentius is csatlakozik hozzánk, hogy vezessen titeket.”
„Mária.”

Szeretettel Bíró Laci

A magyarság szerepe és rendeltetése a világban,
ahogyan szellemi vezetőink, tanítóink látják

Íme egy válogatás azokból a szellemi közleményekből, amelyek rólunk, a magyarságról, hazánkról és annak szellemi állapotáról szólnak. Mivel őszintén szeretem a hazámat és nemzetemet és rengeteg forrásanyagot elolvastam ezzel kapcsolatban, miuán szinte az egész szellemtani irodalmat is áttanulmányoztam, különösnek találtam, hogy a szellemi tanítóink nagyon szűkszavúan és röviden nyilatkoznak ebben a témában.
Most már eljött az ideje, hogy összeszedjem az ezzel kapcsolatos tanításokat és sikerült végre megértenem, miért ez a rejtélyes szűkszavúság. A tanítóink tökéletesen ismerik az igazságot, ismernek minket és a nemzetünk lelkületét, a jó és rossz tulajdonságainkat. A közlésekben sokkal több az elmarasztalás és a feddés mint a dícséret és a felmagasztalás, mert tudják, hogy az szellemileg kárunkra válna, ugyanis az fölös gőghöz, büszkeséghez és hiúsághoz vezetne, azok pedig a süllyedés és bukás melegágyai, hisz még fejletlen emberek vagyunk.
Ezek a válogatott közlések értesülésem szerint kimondottan a médiumi körök igénye és határozott óhaja alapján születtek. Célom, hogy ez az írásos anyag fölkerüljön a szellemtani tárolóba bárki számára elérhetően, rövidesen pedig megjelenik felolvasott hanganyagként a jutub csatornán az “Evangéliumi spiritizmus” oldalán.
Szeretettel Biró László

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGitBGinmZE5Z9l1GVZA?e=iUG5qJ
A magyarság szerepe és rendeltetése a világban - Letölthető a tárolóból

Feltámadás lélekben és testben
Részlet „Az utolsó óra munkásaihoz” című könyvből

Az embernek a szellemi feltámadásán kívül lélekben és testben is fel kell támadnia.
Mi a lélek? Sokszor beszéltem erről nektek. Az a világosság- és erőburok, amelyet a szellem bukása előtt kapott az Atyától, az az erővagyon, amellyel rendelkezett, az a sugárzó fluidtenger, az a sugárzó fluid¬burok, amely a szellem minden gondolatának és érzé¬sének momentán enged, amellyel hatásokat tud kivál¬tani, amellyel teremteni képes. Ez a lélek a maga ős-eredeti formájában.
Beszéltem nektek arról is, hogy a bukásban ez az erővagyon hogyan zsugorodik meg, hogyan válik rétegekké, hogyan zárja magába a szellemet, a világosságszikrát, hogyan válik lassanként a test formájában sírjává a szellemnek, az isteni eredetű egyéniségnek.
Azt is elmondtam nektek, hogyan lehet ezeket az erőrétegeket lassanként fellazítani, átsugározni, megtisztítani, hogy megint fluiddá, könnyű és a szellem minden megmozdulását engedelmesen követő erővagyonná változzék vissza.
Elmondtam, hogy aho¬gyan az ember ebben a burokban az anyagiasságnak, az irigységnek, az érzékiségnek, a gőgnek, a haragnak, a bírvágynak és más egyéb bűnöknek folyton-folyvást fel-felbukkanó próbáit megállja, és azokat visszauta¬sítja az önzetlenséggel, a tisztasággal, az alázatosság¬gal, a szerénységgel, az áldozatkészséggel és a többi erényekkel: azon a módon lazul ez a burok, tágul a koporsó, és nyílik meg a szellem számára a nagyobb szabadság lehetősége, tehát a feltámadás meggyorsulásának lehetősége.
Végül szólok a test feltámadásáról.
Krisztus teste a feltámadás reggelén szétsugárzott, mert tiszta, átszellemesített ősanyaggá, világossággá finomult. A ti testetek ellenben, ha meghaltok, elrothad a földben. Ha semmi más, ez maga elegendő legyen arra, hogy Krisztus isteni nagyságát és a magatok jelentéktelenségét, semmiségét, parányi voltát mindig észben tartsátok.
Mégis, egy élet alatt, amit leéltek ebben a bör¬tönben, ebben a sírban, amelyet emberi testnek neveztek, a tiszta gondolatok, a nemes érzések, az önlegyőzés, a jóságnak a gyakorlása, a szeretet és mindenek¬felett az alázatosság érzései még ennek az anyagnak a feltámadásához is jelentékeny részben hozzájárulnak.
Az az éteri test, amelyet magatokra öltöttetek, egy hit¬ben, jóság gyakorlásában, tisztaságra való törekvésben és alázatosságban leélt élet végén nem az az anyag többé, mint ami volt, amikor magatokra öltöttétek. Sőt ennek az éteri testnek vetülete, az anyagi test, maga sem ugyanolyan durva anyag többé, mint amilyen volt akkor, amikor magatokra vettétek. Általatok nem el¬lenőrizhető és nem látható, de szellemszemmel ellen¬őrizhető és látható átszellemesülési, átvilágítási folya¬mat megy végbe az erényesen leélt élet folyamán.
Mégpedig nemcsak a testben, hanem a titeket kör¬nyező természeti világban is, amelyre a ti szeretetete¬ket, a ti jóságotokat, a ti örömötöket kiárasztjátok. Az az érzés, amellyel a rügyező természetet szemlélitek, és a szemetekbe könny szökik, mert mind e mögött a sok-sok szépség mögött az Isten szépségét és jóságát érzi¬tek meg; az a boldogság, amely a lelketekben kél, ami¬kor a csicsergő madarat szemlélitek fészkében, amint a fiókáit táplálja, az az öröm, amikor magatok körül az élet lobogását szemlélitek, és érzitek azt, hogy har¬móniában vagytok azzal az élettel, amely körülöttetek van, mert erre az életre mindenkor csak jót igyekez¬tek sugározni: mindezek áthatják éltető vibrációkkal a körülötte¬tek lévő egész természetet, és annak átszellemesítésére csodálatos, általatok nem is sejtett hatást gyakoroltok.
Így egy-egy parányi mértékkel, amilyen picinyek ti vagytok és mi is vagyunk, szegény bukott szellemek, hozzájárulhattok és hozzájárulhatunk e világ átszellemesítéséhez, e világ feltámadásához.
Ez a feltámadás az idők végeztéig folyamatosan tart, és ebben a hatalmas folyamatban soha el nem múló tőkét gyűjthet minden ember, aki itt, ebben a vi¬lágban, ahová valamennyien menendők vagytok, boldo¬gan élhettek. Boldogan élhettek, mert akinek a szel¬leme feltámad, akinek a lelke feltámad, annak azok az erői, amelyek addig kötve voltak felszabadulnak, és rendelkezésre állnak arra, hogy azokkal még több jót cselekedjék, még tovább munkálkodhassanak az élettelenségnek élettel való telítésén, vagyis az egyetemes fel¬támadás hatalmas munkáján.

Szeretettel Bíró Laci

A szeretet, az élet és a törvény
Névtelen Szellem Eszter írómédiumítása által 1967. január 19.

Már itt vagyok az Úr Jézus nevében gyermekem. Igen, tudom, ezek a napok neked válságosak és felettébb igénybe veszik a te idegerőidet, mert fordulóhoz értél. Az életedet egy új korhoz igazítja az a hatalom, amelyet nem tud, nem lát senki, mert a sors hozzáigazgatja az emberi lelkeket azokhoz a feladatokhoz, amelyeket rábízott.
Nem a mindennapi átlagkörülmények között lejátszódó eseményekhez, a beállított bábúnak sorsát jelenti a te életed, nem a tömegeknek könnyű, vagy nehéz átúszását az életfolyón, melyet a dicsőség, vagy elbukás fejez be a halállal, hanem ez egy munkát jelentő elkezdése és befejezése előtt álló lázas sietséggel való áttekintése annak az elkészített - de sok megszakításokkal befejezés előtt álló - munkának, amelyet nem félig, nem egészen befejezve látszó elégséges, tájékoztató ismeretet szeretnék átadni a gondolkozó emberi lelkeknek, hogy ők maguk, a saját elgondolásaik szerint fejezzék be.
Mindenki a maga érzéseivel, megszerzett ismereteivel, élettapasztalatai és lelki fejlettségének felfogása szerint fejezze be a saját életét, mert az idő közel van ahhoz; hogy senki mástól nem tanulhat a példák szerint, hanem csak a saját megszerzett, addig elért fejlődési fokozatán megállva, cselekedeteivel megrögzítve azt az előtte legmagasabbnak elismert igazságot, melyet életével szolgált és követett.
Mindenki annyit ér az igazság mérlegén lerögzített eredményével, amit és amennyit valósággá tudott tenni földi életével. Mert a földi élet nem a véletlen játéka, mint azt sokan gondolják. Nem a hiábavalóságokra és a próbálkozásokra adott idő és alkalom, hanem komoly felelősséggel járó feladat minden emberlélek részére a Földön. Az Idő - az a semmibe vett oktató alkalom - amely magában hordozza a gyermek, az ifjúság és az érettebb életkor feladatait.

Nem ismer elnézést, nem ismer újrakezdést, az elviszi az órákat, a napokat, az éveket és az eredményeket, hogy az örök élet mérlegén megméressenek és minősítést nyerjenek. Ez a minősítés adja meg a lélek értékét, és boldog, vagy boldogtalan helyzetét, vagy állapotát.
Azért mondom ezt, hogy a földi élet nem könnyelmű játékokra, próbálkozásokra adott alkalom, hanem komoly munkára, melynek értéket ad a hit, az Istenben, az örök életben, a felelősségekben, az igazságban és a szeretetben való munkálkodás. Ez a feladat az, amit meg kell tanulni minden életbe hívott egyéniségnek.
Az isteni akarat nem szenvedésekre, nem gyötrelmeknek elhordozására, sem csalódásokra teremtette az emberek lelkét a Földre, hanem a szeretet és igazság boldogító eredményeinek az élvezésére. Az ember pedig mint cselekszik ezzel szemben? A lelkében mind jobban elhatalmasodó szeretetlenség diktálta ellenszegülést, az Isten akaratával szembehelyezkedést, és annak következményeiből származó szenvedéseket megsokasítva terjeszti szét maga körül és a szenvedők lelkéből feltörő panaszt és az igazság ítéletét sürgető bosszúállást sürgeti.
Mi ez a káosz? Honnan jön ez, amit az Isten nem teremtett? Nem! Ezt nem a szeretet Istene teremtette, hanem az Istennel szembehelyezkedő, engedetlenség eredménye hozta létre! Az Istennel szembehelyezkedő hatalomra törekvés. Az engedetlenség, a szeretet törvényének megtagadása, érvénytelenítése a jónak, az igaznak száműzése az emberi lélekből. A megromlott törvénytelen törekvések hatalmaskodások miatt száműzetés lett a sorsuk mindazoknak, akik ezekben az eszmékben közösséget vállaltak.

Ezt a száműzetést érzi a Föld embere, ez tartja fogva, amíg a bűnnek hódol, amíg lelkében ez uralkodik. Minden, amit a bűn hozott létre, a halál, a megsemmisülés törvényébe hanyatlik alá. Nincs magában élete, mert az Isten, az örök szeretet, az „élet”. Aki az isteni szeretettörvényében él és ennek törvényét teljesíti, az - ha test szerint meghalt is - az él.
Az élet abban van, amit az emberi lélek valóságnak hisz és úgy cselekszik, úgy rendezi el életét, ahogyan ezt a szeretet jónak és igaznak diktálja. Mert a Szeretet a Törvény. - De vannak ennek a szeretettörvénynek hamis utánzói, akik szavukkal hirdetik, de tetteikkel ellentmondanak ennek. Ezek rombolják le az Isten országának kapuit, hogy betörhessenek oda és kirabolják azokat a kincseskamrákat, amelyeket az Isten útján járó emberlelkek maguknak meg tudtak szerezni és oda rakták el a szívük rejtekébe.
És jöttek a sötét lelkek, akik éppen úgy beszélnek, éppen úgy látszanak cselekedni, mint az igazán szívük és cselekedeteik szerint hívők cselekszenek, de ez nem igaz, csak látszat. Ezek kifosztják ezeket a lelki kincseskamrákat, mert visszaélnek a bizalommal. Elrabolják a jóban, az igazban hívők hitét és megfosztják annak fejlődési lehetőségétől. Szörnyű ezeknek a bűne és nagy szenvedések elé néznek, a földi életük lehetőségei bezárulnak idő előtt.
Azért senki ne igyekezzék hamis jelszavakkal, át nem érzett igazsággal a maga javára megszerezni az Isten igazságában hívők bizalmát és odaadó szeretetét, akik kinyitják előttük szívük tárházát és azt egyéni törekvések megvalósítására használják fel. Mint ahogyan minden dicsőség az örök egy igaz Istené legyen, úgy minden Isten nevét szentnek tartó léleknek minden szava csak igaz legyen.
Semmi ferde áligazság, vagy a hamisnak igazsággá tevése - még jó akaratból sem, érdemes arra, hogy az igazságra árnyékot vessen. Viszont a nyers, bántó fájdalmat okozó „igazságok”, amelyek szúrnak, vágnak, leértékelnek. Rajtatok ne múljon, hogy azok emlegetve legyenek. Megbotránkozást okozó igazságoknak csak ott van helye, ahol a szükségesség megérett a szűkítésre a nagyobb helytelenségek elkerülése okából.
A szeretet nem igyekszik még a bűnösnek sem megnagyobbítani a szenvedéseit. Így élnek az Istentől elhivatott és az Úr szavát szívükben hordozó emberi lelkek a Földön és ezeknek világosodik meg mindig jobban az Úr, az Isten Igéje. Ezek értik meg azt az igazságot, ami új eget és új Földet teremt azoknak részére, akik hittek, bíztak és reménykedtek mindabban, amit az Úr ígért az Őt követők részére. Legyetek hűek az Isten igazságához és a Föld megváltozik körülöttetek. A szeretet az Isten országa!

Ezt pedig a szívetekben hordjátok, de be ne mocskoljátok a bűnnel.
Isten veletek.

Szeretettel Bíró Laci

Nikola Tesla végső elmélete: ” Isten egy rezgés ” – Erről jobb ha nem tudsz

Nikola Tesla a híres tudós, világot felforgató találmányairól lett leginkább közismert. De amit csak kevesen tudnak róla, hogy egész életében Istent kutatta. A következő írás a végső felfedezéséről szól Isten valódi természetéről…
Istent nem lehet megérteni; csak úgy lehet megismerni, ha megtapasztaljuk. A biblia előtti írások azt állítják, hogy Isten természeténél fogva nem érthető, ezért a tudomány talán soha nem lesz képes megtalálni. Isten nem egy trónon ülő, szakállas, dühkitörésekkel küzdő személy; ő minden. Isten lényege mindannyiunkban ott van, de az egónk jelenléte és a vele való azonosulás miatt nem tudunk róla. Az ego elválaszt bennünket az Istentől, és számtalan olyan tulajdonsággal ruházta fel Őt, ami csak ember-szerű.

Spirituálisan felébredt elme kell ahhoz, hogy felismerjük, hogy sok dolgot csak kívülről szemlélve lehet megvizsgálni és megpróbálni megérteni. Egy dolgot azonban csak úgy ismerhetünk meg valójában, ha azzá válunk. Ezért Istent is csak úgy ismerhetjük meg, ha megtapasztaljuk önmagunkban; különben örökké egoista szemüvegen keresztül fogjuk követni, kívülről próbáljuk megérteni, csak többet fogunk megismerni a teremtéséből, nem vesszük észre, hogy az igazság a legalapvetőbb lényegében ugyanaz, mint mi magunk.

A keresés tevékenysége maga a teremtés tevékenysége, és amit az ember keres, azt meg is találja. Amit a tudomány keres, azt meg is találja, de amit talál, az egy másik teremtés. Mi vagyunk az Isten kiterjedésének közvetítői az életünkben, és amit feltételezünk, amire a legfőbb figyelmünket fordítjuk, az apró darabokként vagy teljes egészként fog megnyilvánulni. A keresés tevékenysége a teremtés eredményével fog végződni, mivel a teremtés élvonalában vagyunk, új birodalmakat nyilvánítunk ki kollektív elménkkel. Gondolataink és érzéseink minden egyes pillanatban új valóságokat szülnek.
Isten akkor is jelen van, amikor az elme nincs jelen. Nem úgy találjuk meg, hogy mindenhol keressük, hanem önmagunkban. Amit az ember talál, amikor Istent keresi, az Isten egy másik teremtménye lesz. Az egó felhígítja Isten megtapasztalását, valami mássá teszi azt. Az ego nem rossz; ez az oka annak, hogy van teremtés és végtelen lehetőségek. A lényeg nem az, hogy megszabaduljunk az egótól, hanem hogy kegyesen fejlesszük azt.
Azonosulj vele, tudva, hogy nem te vagy az. Abban a pillanatban, amikor képes vagy különbséget tenni az egód és önmagad között, akkor kezded el megtapasztalni Istent az életedben, és megismerheted egy mélyebb valóságát.
Ez nem azt jelenti, hogy azonnal átlényegülsz, elhagyod ezt a testet és Istenné válsz; nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy megismerd Istent, és aztán Isten akaratát teljesítsd az életedben. Tegyétek azt, amit Isten szándéka szerint tennetek kell, amit tudtok. Ne az egódat kövesd, hanem a valódi énedet.

Személy szerint sok szövegben, a legősibb tanításokban, számtalan vallásban kerestem Istent. Ettől még jobban összezavarodtam. De egy érzést nem tudok lerázni magamról: Isten minden egyes leírása, amivel eddig találkoztam, annyira egoista. Annyira emberien hangzik, mintha az ego artikulálná. És akkor rájövök, hogy ez az ego kísérlete arra, hogy megpróbáljon megérteni valamit, ami lényegénél fogva nem érthető. Tehát az ego azért artikulálja az önmagához hasonlót, mert ez az, amit az ego korlátozott tudása elő tud idézni.
Istent nem lehet megismerni, ha kívülről nézzük; így ez egy elveszett ügy, de nem lehetetlen ügy. Én szeretem az Isten utáni hajszát. Elfogadtam az egómnak ezt a nemzetét, és játszom vele, mert szeretem. De már tudom, hogy hol van Isten. Nos, ez nem jelenti azt, hogy a teremtése nem lenyűgöző.

Ez az üzenet tehát nem azt üzeni, hogy hagyjátok abba a keresést; csak ne keressetek semmit, amivel kiteljesedhettek. Te már teljes egész vagy. Csak az élményt keressétek, csak a kíváncsiságotokat elégítsétek ki, mindeközben megtapasztaljátok Istent az életetekben azáltal, hogy időről időre elhallgattatjátok az Elmét, és jelen vagytok. Élvezd a tudományt, a vallást és a tudást.
Isten itt van. Csendesüljetek el és érezzétek a jelenlétét…

facts

UI:

Látomás a jövőről: a Vadzsrakrónikák
https://www.youtube.com/watch?v=kcv-1UYckkU


Rengeteg mindennel egyezik a beszámoló amiről én is tudok mediális közlésekből a jövőről!

Az elfojtott vágyak erős kísértések

A kísértések elleni küzdelem valójában a szeretetlenség, az önző vágyak, hajlamok és szokások elleni harc, melyet minden fejlődésben lévő emberi szellem meg kell vívjon önmagával szemben. Sokan erőszakos módszerekhez folyamodnak a küzdelemben, valósággal elfojtják és kiűzik magukból vágyaikat, mondjuk egy remetei vagy zárdai élettel kizárják a vágy beteljesedésének még a lehetőségeit is. Tehát könyűnek tűnik leszokni valamiről, amiről tudjuk, hogy még álmunkban sem teljesülhet.
A legeredményesebb, ha tudatosan hagyjuk beteljesedni a vágyunkat és az erkölcsi törvényeket betartva kiéljük míg elegünk lesz belőle. Többé soha nem fog zavarni, viszont ha erőszakot alkalmazunk lelkünkön, látszólag minden szép és jó, amíg a próbatételre sor nem kerül. Ekkor hétszeres erővel jelentkezik újra, aminek már képtelenek vagyunk ellenállni.
"Akkor elmegyen és vészen maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál és bémenvén, lakoznak ott"..."És lészen annak az embernek utolsó állapota gonoszabb az elsőnél..."
Az üres lakás kívánja a lakót és a szépen feldíszítettben kellemes elhelyezés található; így aztán az előbb kiűzött vágyak fokozott "hétszeres" erővel kerítik hatalmukba azt, aki nem tud ellenállani, vagy mondjuk más jobb "lakóról" gondoskodni. Tehát a visszaesés a régi betegségbe - a bűnben lévőséget is ennek lehet nevezni - sokkal rosszabb állapotot létesít, mint volt az első.
Ez a magyarázata annak, hogy miért kell a megváltásért reménykednünk azzal, hogy: "de szabadíts meg a gonosztól", mert a visszaesés után sokkal nehezebben tudunk a jó útra térni, mert "hétszeres"-en erősebben hatnak reánk a visszafogadott alantas vágyak, megerősödve az alantasok sokaságával.
Ezt nagyon sokan észlelték már, amikor ideiglenesen lemondván egy-egy szenvedélyükről, melyet annak ismertek el, bár csak egészségi okokból, de ha aztán - elmúlván az okozat - ismét ráadták magukat arra, nemcsak hogy másodszor le nem tudtak szokni, hanem ezen szenvedélyük fokozottabb mértékben uralkodott rajtuk. Íme a visszatérő gonosz lélek, aki "hét más lelket" vesszen maga mellé !

UI:

Házasság megmentése
https://www.facebook.com/CsodalatosHun/videos/285433018522589

Legyetek okosak, mint a kígyó és szelidek, mint a galambok
Felvezetés

Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének első kötetéből - 1982. október 28.

Igaz, hogy már 26 esztendeje annak, hogy elhagytam a Földet, de mégis mikor a falevelek hullani kezdenek a Földön, valami sóvárgás lesz úrrá rajtam, és ha csak rövid időre is, de szeretnék újra a Földön időzni. Bár itt nincsen idő, de mégis, akik a Földről jövünk, legalábbis bizonyos időszakokban, érzékeljük az időt. Nem ide vágytam ... Gondoltam, oda megyek vissza, ahol a földi életem végére pontot tettek ... és mégsem úgy történt.A furcsa dolog az volt, hogy valakihez az érzése vonzott.
Az érzése, amely hasonló volt az enyémhez. Mint ember, sosem gondoltam volna, hogy az érzések ilyen erősek és hogy az érzések és gondolatok ennyire megtalálják a hasonlót. Szinte az izgalom, a lelkesedés rólam rá és róla rám ragadt. Láttam azt is, hogy könyveket szed le a polcról és valaminek nagyon utána akar nézni, és ahogy a válla fölött keresztülhajoltam, ugyanazt figyelte, ami az én gondolatvilágomban volt.
Hogy ennyi idő után is lehet-e lelkesedni? Persze ma már más a lelkesedésem, mint amikor még a Földön éltem, és ma higgadtabban látom a történteket is és benne az életemet is. És higgadtabban tudom mérlegelni a múlt eseményeit is, mert ma már nem élek azokban, hanem csak reájuk, sorstársaimra emlékezem. Most itt azt tanulmányozom, hogy mit jelent az Úrnak az a mondása, hogy „legyetek okosak, mint a kígyók ésszelídek, mint a galambok.” Szüksége van az embernek arra, hogy amit élete folyamán megismert, amiért lelkesedni tud, abban okosan és mindenképpen szelíden járjon el. Mert árt önmagának, árt embertársainak és nem utolsó sorban árt annak az eszmének, amiért lelkesedik, ha nem tud eléggé higgadt, nyugodt, átgondolt és szelíd szívű lenni. A lelkesedés nem azt jelenti ám, hogy az ember meggondolatlan, hogy az ember dolgoknak nekiindul hirtelen és fejvesztetten, és nem számol a konzekvenciákkal. Nem számol egy eszméért kihulló vérrel, nem számol, ha netán az eszme elbukik, a megmaradtakra bekövetkező súlyos nyomással.
Mert a nyomás ott van, még ha külső szerint jobbra fordul is az ember sorsa. Belülről még rab maradhat. Belülről még beteg lehet, ha nincs meg szellemi szempontból az a szabadsága, amellyel szabadon kifejezésre juttathatná a hasonlók között azt, ahogy ő érez, ahogy ő gondolkodik, amiért ő érdemesnek találja az életet vállalni mindenféle nehézségekkel, mindenféle nehéz következményekkel. Amikor valami szépért lelkesedünk, meg kell feledkeznünk önmagunkról. Mert a gyarló, bűnös ember csak úgy tud valami értékessel gazdagodni, ha olyasmiért lelkesedik, ami másokra nézve is maradandó biztonságot, maradandó örömet, maradandó lelkesedést hoz.
Az emberek azt mondják: nem érdemes sem időt, sem erőt, sem vért áldozni eszményi dolgokért, mert az erőszak, a gonosz, a bűn, az emberi önzés, az emberi nagyotakarás, az emberi hatalomvágy, a más embernek, más nemzetnek a kihasználása úgyis eltapos mindent, amiért az ember lelkesedik, amit próbál más emberi lelkekbe is elültetni. Én is a mag hintésével próbálkoztam. Nem mondanám az igazat, ha úgy mondanám, hogy időnként nem éreztem magamat csalódottnak, nagyon megalázottnak, nagyon kihasználtnak; és ha időnként nem éreztem volna, hogy kárba veszett munka ez. Bizony, amit én olyan fáradtságos erővel ültetgettem, azt egy másik ember hangzatos szóval, hangzatos ígérettel, vagy félelemkeltéssel kitépte a fiatal lelkéből. Megdöbbentem, amikor azt láttam, hogy sokan aszerint, hogy éppen mi van és kik vannak felül, egyszer ide, máskor oda csaponganak, és hogy mennyire nem lehet megbízni az érzések tartósságában, mert akiről úgy gondoltam, hogy igazi munkatársam a jóban, a rosszban gyengének bizonyult.
Ma már belátom, hogy nem egyformán kemények és acélozottak az emberek a teherbírás terén sem, és ha túl sok terhet raknak valakire, összeroppan alatta. És ma már látom, hogy nem is árulás volt, csupán túlzott volt az a nyomás, és nem bírta el. És bizonyára sokan nem bírták el, mert az emberi tűrőképességnek is megvannak a maga határai. Akik rossz szándéktól indíttatva foglalkoznak az emberi tűrőképesség határaival, azok tudják, hogy ki, mikor, mi alatt törik össze, kit mivel lehet megroppantani. Sok könny, sok fáradtság, sok izzadtság, sok emberi élet veszett kárba az én hazámban is, legalábbis én így gondoltam, amíg emberként éltem. De nekem itt azt mondják, hogy a másokért végzett munka nem vész kárba. Újra nagyon nehezek lettek az érzéseim, egy kis türelmet kérek tőletek, hogy újra összeszedjem magamat...


Összeállította: Bíró Laci

A csatolt anyagok listája:

Legyetek okosak mint a kígyó és szelidek mint a galambok
Pünkösd
Piros pünkösd napjára - Rövidített változat
Tanítás a hitről és a szeretetről
A megkezdett munkát be kell fejezni
A megjegyzett testvér
A szeretet ünnepli az Isten szerinti életet




https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGitBWVmyE7Du-DYwVaw?e=5KKv77
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=r8hJBHP5e38&t=212s
Andersen szellemének legújabb meséi a túlvilágról

https://www.youtube.com/watch?v=cysxVs87yOc&t=7s
Fel a magasba – Szellemtani regény

https://www.youtube.com/watch?v=Y7xUGLqBv-g&t=1536s
Hol az otthonom? – Megható keresztény film

Megpróbáltatások, a szellem érése
Emánuel szellem közlése alapján

Gyermek, e pillanatban sokat kívánnak tőled. Tudtuk előre, hogy ez az idő be
fog következni, és igyekeztünk rád akképp hatni, hogy erre az időre kellő
ellenállási képességgel ellássunk. És most ellenállhatsz, kitarthatsz kijelölt helyeden, és működhetsz Isten akarata szerint, amikor csak akarsz, vagyis erős akarattal és lehetőleg teljes önzetlenséggel végezheted azt a munkát, amit egy-egy nap megkíván tőled.
Kedvesem! Sok nehezedik egyszerre rád; de az emberi élet rövid, tehát teljes
erővel ki kell azt használnotok. Ne feledd, hogy a hit tovább ér a tudásnál
és a te hitednek Isten igazságához és vezetéséhez erősen kell ragaszkodnia.
A küzdelmekben és a tisztulási időszakokban (te most ilyenbe léptél) külső
erők is hatnak az emberre. Mint ahogy hangom előtted ilyen időben kétszerte
világosabb, épp olyan lesz a hangja azoknak is, akik örülnének bukásodnak. A
viharokban, küzdelmekben és tisztulási időszakokban olyan elemek szabadulnak
fel és kerülnek érintkezésbe a küzdő szellemmel, amelyeket más időben távol
tartanak tőle, mégpedig törvényszerűen, mivel a vonzóerő hiányzik. De a
vihar örvénye összehozza azokat is, akiket a törvényes vonzóerő soha össze
nem hozhatna.

Az egyik törvény nem függeszti fel a másikat, de új elemeknek új törvényeik vannak. A harcnak és megpróbáltatásnak ebben az időszakában oly keserűséget érzel feltörni bensődben, amilyent azelőtt nem éreztél. Ezt alsóbbrendű lények okozzák, akiket azért bocsátottak hozzád, hogy a megpróbáltatás kelyhét színültig töltsék.
Hogy miért? - kérdezed, - miért teszik a nehezet még nehezebbé? Léteznek
olyan törvények, amelyekről még semmit sem tudtok. Ilyen törvény az, hogy a
szellemet érettségének bizonyos fokán a már külön-külön legyőzött ellenfelek
együttesen kell, hogy megtámadják, így téve őt próbára. Ezt szemlélteti nektek Jób története is.
Minden szellem számára elérkezik egyszer egy olyan idő, szellemi életének minden fordulópontján, amikor egyik világfokozatból, vagy napkörből a másikba készül. Minden megpróbáltatás, amelyben egykor gyengének bizonyult és elbukott, ismét megkísérti, mégpedig - ha időközben szellemileg megérett is - olyan alakban, amelyet éppen olyan nehéz lesz leküzdenie, mint a korábbi kísértést, amelyben elbukott.
A szellem nem ugorhat át egyetlen iskolát sem, és nincs olyan idő, amelyhez kötve volna a tan. Ha megértette és urává lett, akkor az a múltba süllyed vissza; de amíg nem tanulta meg és az nem próbálta meg, addig az fölötte fog lebegni, és olyan formában, amilyen a lényének megfelel, újra meg újra elébe fog állni.
A szellem, ha egyszer ura lett önmagának, ura lesz egyszersmind e
próbaárnyaknak is, melyek ránehezednek, és óhajtani fogja, hogy azok
megtestesülve álljanak szembe vele, hogy kipróbálja rajtuk a maga erejét, s
hogy a küzdelem által megacélozva, szellemi útján tovább haladhasson,
mialatt azok a tanok, melyek fölött úrrá lett, a múltba kerülnek vissza,
hogy soha többé ne közelíthessenek hozzá.
Ebből tisztán láthatjátok annak az állításnak a tarthatatlanságát, hogy Krisztus testben való megjelenése a szellemek reinkarnációjának véget vetett volna. Isten örök törvényeinek világában valamely hatás el nem múlhat, meg nem szűnhetik, míg az ok meg nem szűnik. Annak az oka, hogy a tisztán teremtett szellemnek a tanuláshoz anyagra van szüksége, a bukásában rejlik, bukását pedig szabad akarata
/tette-szerk./, teszi lehetővé.

Ha a bukás valamely szellemet arra a fokra süllyesztett, amelyen az anyag
rátapad, mivel számára az anyag szükségessé vált, akkor az anyagban való
életbe fog kényszerülni, míg csak saját akarata (és pedig nem valamely szűk
időhatár) őt magasabb fokra nem emeli. A szellem kinő Isten bizonyos törvényeiből és felemelkedik az új és tisztán szellemi törvények birodalmába. Azok a törvények pedig, amelyekből kinőtt, rá nézve el vannak temetve. Ezt bizonyítja nektek Krisztus, aki a Föld törvényeinek nem volt alávetve. A földi életbe lépése és az abból való kilépése, valamint a földi időszaka alatti tettei az Ő egyéniségének tisztán szellemi törvényei
alá voltak rendelve. Az anyag nem kényszerítette rá a maga törvényeit, hanem
az Ő tökéletes szellemi szabadsága borította rá az anyag köpenyét.
Jövetelének célja az volt, hogy igazságot hozzon nektek, és ha ezt az
igazságot felismerve annak is éltek, úgy ez megszabadít benneteket azoktól a
törvényektől, amelyek e felismerésig rátok nézve kényszerítőek voltak.
Azonban ha szabad akaratotok és tetterős önzetlen munkátok fel nem emel, meg
nem szabadít benneteket, akkor megmaradtok e törvények hatása alatt, mert
Krisztus nem azért jött, hogy a törvényt eltörölje, hanem, hogy betöltse.
Az Ő földre jövetele tanítást hozott nektek; de nem az szabadít meg titeket,
hanem annak követése. Hogy is lehetne ez másképpen?

Szerkesztette: Kuklis Iván

A Szentlélek spirituális értelmezése – Szabó Judit
https://www.youtube.com/watch?v=Dw6o7cHxZ4s

A földi életről 1
Részlet a "Tanítások a végső időkről" szellemi közlésből

Kevés az idő ezen a Földön. Valamennyien érzitek ti ezt. Napjaitok rohanásban, sietségben telnek. Reggel felébredtek, s már azon jár eszetek, mi szükséges teendőket kell elvégeznetek. Egyik gondolat űzi a másikat, így hajtjátok magatokat. Olyanok vagytok, mint az űzött vadak. Nem engedtek tudatotoknak időt a csendes gondolatokra. Amit ti küldtök a világba, azok kiabáló szavak. Oly nagy már a hangzavar, hogy alig lehet abból valamit kivenni. Kevés hasznosat.
Isten adta nektek a világot, hogy azt ti építsétek fel. Sok mindennel megtöltöttétek, de leginkább csak szemétre való tartalommal halmoztátok el. Nem véletlen, hogy a Földön oly nagy gond lett a hulladékok tárolásának módja. Haszontalan gondolataitok anyagi megfelelője a rengeteg szemét, mely lassan elborítja a Földet. Némely országok a ta¬lajba ásnak hatalmas gödröket, hogy a szem elől eltüntessék azt, ami felesleges. Sok pénzt ölnek e műveletbe, de lassan látható, hogy hiába teszik ezt. Újabb és újabb szállítmányok érkeznek, és a megrakott gé¬pek terhét már nincs hová letenni.
Ugyanígy próbáljátok hamis, haszontalan gondolataitokat elrejteni. Azt hiszitek, ha nem mondjátok ki, akkor nem is létezik. Pedig ha egy¬másra figyelnétek, azonnal rájönnétek, mi tölti ki a másik embert. Sze¬génység, betegség, veszekedések, sok tönkrement, boldogtalan élet mind megmutatja, mi foglalkoztatja nap mint nap az emberi agyat.
Sehol sincs harmónia. Állítjátok, hogy minden rendben van. Eről¬ködve bizonygatjátok, hogy sorsotok rendben halad. Mutatjátok a há¬zat, amelyben éltek, amit két kezetek munkája teremtett meg. Mutatjá¬tok gyermekeiteket, akiket neveltek. Mutatjátok a tevékenységet, melyet munkának neveztek. Azt hiszitek, ennyi az élet.
Egymáshoz hasonlítjátok magatokat és javaitokat. Esténként a szomszéd portájára lestek, és nézitek, mi feleslegeset szerzett be. Ha látjátok, hogy az magát megfeszítve valami újra tett szert, ti is igyekeztek, hogy nyomába lépjetek. De többet is tesztek. Még nagyobb mérté¬ket vesztek, hogy felétek billenjen a mérleg nyelve. Szeretitek, ha a súly a ti oldalatokra billen.
A nagy igyekezetben nem veszitek észre, hogy nem haladtok előre. Amiről azt hiszitek, hogy szükséges, kis idő múlva a szemétben végzi, vagy a rozsda, moly eszi meg. Szomorú véget ér azon a szeméthegyen, aminek eltüntetése a hatóságok gondja. Míg azon munkálkodtok, hogy felesleget termeljetek, nem veszitek észre azt, ami lényeges.
Házaitokban nincs harmónia. Amikor esténként asztalhoz ültök, egymáshoz alig szóltok. Nincs mit mondanotok. Saját gondjaitokkal vagytok elborítva, nem tudjátok, a mellettetek élőt mi foglalkoztatja. Gyermekeitek nem boldog kicsinyek. Fásultak és követelődzők, mert ilyenné tettétek őket. Nem tudnak örülni egy szem ropogós, piros cse¬resznyének. Nem ismerik a simogató tenyér melegét fejükön. Nem tud¬nak szívből dalolni, mert az anyák sem tudják, mit jelent munka közben boldogan nótázni, a szabadban teli torokból énekelni, vagy esténként halkan dúdolni.
A rádióból, televízióból idegenek hangját hallja a cse¬csemő, akinek anyja, míg azt hiszi, gyermeke alszik, kapkodva, sietve végzi a háztartásban feladatait. A kicsinyeket hamar megtanítjátok arra, mi a helytelen. Mire megtanul beszélni, már mindent tud tőletek, ami¬vel majd saját életét ronthatja el. Azt hiszitek, a gyermek előtt bátran beszélhettek, sok mindent megtehettek, hisz még nem érti, mi történik körülötte. Többet tudnak ők, mint sejtenétek! Mélyen magukba szívják a szülői példát, lelkükbe ivódik az otthon légköre. Felnőttként úgy él¬nek, amint ti éltetek. Programként működik bennük ez, és kitörölni csak nagy akaraterővel lehet. Azt is csak maga a személyiség cseleked¬heti meg, a szülők később már nem tehetnek ellene semmit sem.
Ezekben az időkben újra nagy érték, kiváltság lett a munka. Isten va¬lóban annak teremtette. Atyánk a munkát szentségre emelte, hogy az ál¬tal teljesedjék ki a lélek. Ti nem Isten akarata szerint cselekedtek. Elvégzitek a tevékenységet, melyet legtöbben tehernek éreztek. Hogyan is lehetne másképpen, hiszen nem az Atya szándékát követitek! Béresek vagytok, akik pénzért teszik a dolgukat. A Földön szükséges a pénz, hiszen mint minden más, az is energia.

Szeretettel Bíró Laci

A földi életről 2
Részlet a "Tanítások a végső időkről" szellemi közlésből

Ezekben az időkben újra nagy érték, kiváltság lett a munka. Isten va¬lóban annak teremtette. Atyánk a munkát szentségre emelte, hogy az ál¬tal teljesedjék ki a lélek. Ti nem Isten akarata szerint cselekedtek. Elvégzitek a tevékenységet, melyet legtöbben tehernek éreztek. Hogyan is lehetne másképpen, hiszen nem az Atya szándékát követitek! Béresek vagytok, akik pénzért teszik a dolgukat. A Földön szükséges a pénz, hiszen mint minden más, az is energia.
De amennyit ti fektettek a munkába, annyit is kaphattok vissza. Ha nem vagy elégedett, kérdezd meg magadtól, vajon te eleget adtál-e? Nyújtottál-e annyit erődből, amennyi pénzt kezed számolni szeretne? Ha a válaszod igen, akkor gondolkodj el, hogy szükséged van-e ennyire? Nézz körül házadban, és mutass rá azokra a tárgyakra, amiket naponta használsz. Ha asztalod körül négy szék van, te egyszerre mennyin ülsz? Levesedet miben főzöd meg, fejedet este hány vánkos-ra hajtod le? Mindenből elég lenne egy, de nektek három-négy is ke¬vés. Végül minden a szemétre megy. Az is, ami valóban kiszolgált, de az is, ami használatlanul állt. Tudat alatt mélyen érzitek, hogy csak a használatban lévő anyagnak van értéke. Ami áll, olyan, mintha halott lenne.
A béka teste, amit autó kereke taposott, hamar elbomlik a köves út porában. Nem mozog, nem lélegzik, nem tölti be funkcióját. A rovaro¬kat nem pusztítja tovább, testével más élőlényeket nem szolgál. Léte fe¬leslegessé vált. Eltűnik Földről, hogy átadja helyét annak, ami átveszi feladatát.
Járjátok körbe otthonotok és tekintsetek szét egyszer figyelő szem¬mel benne. Nézzétek, mennyi mindent kerülgettek, rakosgattok. Ülje¬tek le és gondoljatok arra, ezekért mi erőfeszítést tettetek feleslegesen. Fogcsikorgatva küzdöttetek, hogy fáradtságot legyőzve teljesítsetek. Megérte-e? Most csak a bosszúságot okozza Nektek. Sajnáljátok ki¬dobni, mert akkor be kellene ismernetek, hogy hiábavalóságért eről¬ködtetek. Ebben telik egész életetek.
Ha magáért a munka öröméért tevékenykednétek, végre megtapasz¬talnátok az örömet! Az öröm mellett mellékesen a szükséges anyagi ja¬vakra is szert tennétek. Az örömben nyugvó tudat kitágul, megnyílik a teljesség felé. Aki nyitott, az látja meg lényeget. Kitágult tudatotokkal felismernétek, hogy mire van valóban szükségetek. Kevés, de hasznos dolgokat gyűjtenétek össze, melyeknek használata újabb örömhöz jut¬tatna benneteket. A gyakran forgatott szerszámok tartósak lennének, hiszen mindenből a legjobbat vehetnétek. Kisebb mennyiségű anyag kevesebb tárolásra szükséges helyet igényelne.
Járjátok körbe otthonaitokat! Nem használtok ki minden helyet, mert nincs is rá szükségetek. Nézzétek meg: amit nem jártok be nap mint nap, oda felesleges dolgokat helyeztek. Egy szekrényt, amiben sosem használt ruhák pihennek. Egy polcot, melyen elfeledett tárgyak porosodva várnak sorsukra.
A Földet is így rendeztétek be, ezért lassan kinövitek. Felesleggel tömtétek tele, s mondjátok, hogy már nem fértek el rajta. Nincs az em¬bernek a tárgyak miatt helye. Ti mondtátok ki saját magatokra az ítéletet.
Kínában jutalmazzák, ha a párok megakadályozzák a gyermekáldást. A lelkeknek nem adnak esélyt a leszületésre, de a tárgyaktól nem saj¬nálják a létet. Az anyagot többre becsülitek, mint magatokat. Az anya¬got emeltétek magasra, s a szellemet elhagytátok. Észre sem veszitek, s az anyagba zárt szellem a feleslegessé vált mulandóval együtt kerül a szemétre.
Kétezer évvel ezelőtt, amikor szellemem Jézusként leszületett erre a Földre, példát adtam nektek, miként éljetek. Beszéltem a Mennyei Hazáról, sokat tanítottalak titeket. Azt mondod, Te nem hallottad ezt? Va¬lamennyien, akik most testben itt éltek, a bibliai időkben is léteztetek. Lelketek másik ruhát hordott, számotokra most akkori testetek idegen lenne. Ha az utcán szembe jönne veletek, nem ismernétek fel, pedig a lélek ugyanaz benne. Tekints tükörbe, játssz a fantáziáddal el! Képzeld magad copfos, szöszke lánynak, majd délceg katonának. Vetítsd a tükörre testedet mint fiatal férfit, utána képzelj helyébe egy büszke hölgyet! Valamennyi lehettél Te.
Több életet éltetek már itt e Földön, és most azért jöttetek, hogy ez utolsót kiteljesítsétek. Most záródik le az a sorozat, mely alatt ruháitokat vállalt életfeladataitok szerint hordtátok. A testeket az Atya szabta rátok, s Ő azt adta, amiben a legjobban érezhettétek volna magatokat. Többségeteket mégis szorítja a ruha, másikat akartok helyette. Nem emlékeztek - mert a kegyelem ezt eltakarja előletek -, hogy korábban másikat viseltetek, de azzal sem voltatok elégedettek.
Én, Immánuel, azért jöttem erre a Földre, hogy tanítsalak benneteket. Te, aki kezedben tartod e könyvet, hallottál akkor engem, vagy tanítványaimtól vehetted át üzeneteimet. Lelked emlékszik Igéimre, és akaratod szerint valósítottad meg ezeket. Kevesen vannak, akik akkori életükkel oly mélyen lelkükbe írták szavaimat, hogy arra ma is emlékeznek. Ne keresd tudatodban szavaimat! Cselekedeteidet vizsgáld meg, mert az egymás után következő életekben a tettek mutatják az emlékeket!

Szeretettel Bíró Laci
--
Szellemtani Irodalom:
https://onedrive.live.com/?authkey=%21AB84AloMtPMjlEc&id=8627752B1B3312C8%2147563&cid=8627752B1B3312C8

A földi életről 3
Részlet a "Tanítások a végső időkről" szellemi közlésből

Én, Immánuel, azért jöttem erre a Földre, hogy tanítsalak benneteket. Te, aki kezedben tartod e könyvet, hallottál akkor engem, vagy tanítványaimtól vehetted át üzeneteimet. Lelked emlékszik Igéimre, és akaratod szerint valósítottad meg ezeket. Kevesen vannak, akik akkori életükkel oly mélyen lelkükbe írták szavaimat, hogy arra ma is emlékeznek. Ne keresd tudatodban szavaimat! Cselekedeteidet vizsgáld meg, mert az egymás után következő életekben a tettek mutatják az emlékeket!
Sok csodát tettem, míg feladatomat Jézus testében végeztem. Ezrek lehettek tanúi ezeknek. Míg szemük látta a béna elindulását, a vak szemének megnyílását, a leprás megtisztulását, addig őrjöngve ünnepel¬tek. Szabadítónak neveztek, és csapatostól követtek. Magasra emeltek és szentként ünnepeltek. Amikor azonban kértem, hogy amit Igéimben tanítottam, azt valósítsák meg, elhagytak engem. Mikor számon kértem tőlük ígéreteiket, már nem ünnepeltek. Köveket ragadtak és elkergettek. Végül a keresztre adtak fel, hogy ne kiáltsam rájuk szüntelen a bű¬neiket.

Valamennyien, kik e Földön éltek, megismertétek Igéimet. Tudatotok ismeri a helyes utat, mely a Mennyei Hazába visszavezet. Még nem késő, hogy erre az útra lépjetek. Kövessetek engem, mert én az igazság kardjával ösvényt vágtam a bűn dzsungelében. Az út keskeny, haladni rajta nem könnyű Nektek, de csak ez visz az életbe.
Lefestek egy képet, így könnyen megértitek. Képzelj el egy napsütötte rétet, amelyen jó lenni neked. Előtted erdő emelkedik sűrű, tüskés aljnövényzettel. A fák között két út vezet. Az egyiket előtted sokan járták, lábbal letaposták. Látod, hogy gondos kezek a szúrós ágakat eltávolították, az előrehaladást akadályozó indákat, gyökereket levágták. A másik út fele ilyen széles. A keskeny sáv elszáradt gallyakkal tele, szemmel alig látni az erdő belseje felé. Nyirkosnak, elhagyatottnak tetszik innen a rengeteg.
Képzeld el, hogy elindulsz a szélesebb úton. Kezdetben könnyen haladsz előre, s amíg megfordulva magad mögött látod a rétet, az út is barátságosnak tűnik előtted. Amint egyre beljebb keveredsz, az út sötété válik, mind keskenyebb lesz, lábad előtt kidőlt fatörzsek, gallyak bo¬rítják a földet. A gaz egyre magasabb lesz, elvadult indák tekerednek testedre, melyeknek erős szárát elvágni lehetetlen. Vissza akarsz for¬dulni, de ahogy hátad mögé nézel, észre veszed, hogy a biztonságos rét már régen eltűnt mögüled. A széles út is szertefoszlott, mindent beborít a sűrű erdő mögötted.
Most lépj a keskenyebb útra! Kezdetben alig bírsz rajta haladni. Küszködnöd kell a lépéseidet gátló növényekkel. Lábaidat, oldaladat tüskék sebzik meg, véred és könnyed a földre cseppen. Néha megállsz, és letörlöd izzadt homlokodat, vagy kínodban kiáltasz, de tudod, hogy senki nem nyújt segítő kezet. Azután újból elszánod magad és elin¬dulsz. Nem adod fel. Lassan haladsz előre, úgy érzed, sosem érsz az út végére. Nem is veszed észre, hogy egyre könnyebbé válnak a lépéseid. Az út tisztul előtted, a fák lombjai napfényt engednek fáradt testedre. Végül felsejlik az út vége. A szűk ösvény ragyogó sétánnyá válik előt¬ted, ahol mint diadalmenet, olyanná válik menetelésed. Hátrafordulsz, hogy utoljára megnézd, min mentél keresztül, de semmi mást nem látsz, csak ugyanazt, mint előtted. A napsütötte rétet, ahonnan elindul¬tál.
A napsütötte rét valódi hazátok, ahonnan az Úristen elengedett tite¬ket. Az erdő a földi élet, mely két utat kínál nektek. Egy könyebbet és egy nehezebbet. A többség a könnyűt választja és elvész benne. Keve¬sen lépnek a nehezebb ösvényre. Akik mégis megteszik ezt, azok élnek.
Olyan idők következnek, amikor a Mennyei Atya válaszút elé állít ti¬teket. Felkínálja a könnyű mellé a nehezet. Jézus, Isten Fia arra kérlek benneteket, hogy válasszátok a könnyű helyett a nehezet. Csak így me¬nekülhettek meg. Minden helyzetben vizsgáljátok meg, mi követel erő¬feszítést tőletek. Azt minden esetben tegyétek meg! Én, Jézus, minden küzdő mellett ott leszek, és hívó szavatokra megsegítelek titeket.

Kiált¬satok nekem: Immánuel! Meghallom, bármilyen halkan súgod is! Meg¬segítelek minden körülményben. Testem kereszthalálával nyertem el e kegyet Istentől, hogy nektek segíthessek. Meg is teszem minden eset¬ben. Nincs oly bűnös ember, aki ha küzdelme közben engem keres, ne találna meg. Sem javítóintézetekben, sem börtönökben nincs olyan lélek, kit magára hagyna Immánuel, az Isten Fia. Nevemet kell monda¬nod, és a küzdelmet választanod. Akkor megtapasztalod kegyelmemet, és kilátástalan, keserű helyzeted csodálatos fordulatot vesz.
Ezekben az időkben sokan próbálnak majd a könyűre rávenni tite¬ket. Ne tegyétek meg, arra kér Isten Fia benneteket, mert az az út a ha¬lálba vezet. A könyű most nemcsak a testet pusztítja el. A lélek is el¬vész benne. Mindig lesz két lehetőség, akkor is, ha csak az egyik mutat¬kozik meg elsőnek. Ez mindig a könnyebb lesz. De ti keressetek, és ta¬láltok majd mellette egy csöndben meghúzódó nehezebbet. Erre mond¬jatok igent és találkozni fogtok velem!
Az én utam a szeretet és a béke. Arra hívlak titeket, hogy ezen halad¬jatok, és ez visszavezet a Mennyei Hazába titeket!
Ámen.


Megjegyzés: A nehéznek nevezett út valóban nehéz, mert szembe fordítja veled a “való világodat”. Ellened fordulnak, lenéznek, megaláznak sokszor még a szűkebb családod tagjai is. Megpróbálnak bármilyen eszközzel a szerintük helyes útra fordítani téged. Ha nem sikerül nekik lehet, hogy kirekeszett leszel a saját világodban, lehet, hogy párod elidegenedik és elhagy, gyermekeid rá sem hederítenek csendes szeretetteljes szavaidra és ez még nem a vég, ez még csak a szellemi újrarendeződése életednek és kapcsolataidnak. A kapcsolatok változhatnak, megszünhetnek. Szeress mindenkit, de ne kötözd meg magad. Akarj jót mindenkinek, bocsáss meg mindent és segíts, ahol lehet és csak egyetlen kapcsolatba kapaszkodj, az Istenbe, ahogyan én is teszem teljes szívemmel és lelkemmel.

Szeretettel Bíró Laci

Egy eleven - de téves - hit ereje
Bertha Dudde írómédium közlése 1950-ből
Nagyon kevés embernek van helyes és igazi hite, tehát olyan hite ami teljesen megfelel az igazságnak. Mégis, figyelembe veszem azoknak a hitét is, akiket ugyan nem oktattak a teljes igazságnak megfelelően, de elevenen hisznek abban amit tanítottak nekik. Tehát akik irántam, és felebarátjuk iránt eleven hitre jutottak, és nem engednek belőle, mert félnek hogy akkor bűnt követnek el. Tehát bíznak bennem, és meg vannak győződve hogy kéréseiket teljesítem (Gondoljatok a sok templomba járó keresztényre, akik tiszta szívvel az egyházaik érdekei szerint megváltoztatott, dogmáik szerinti hittel élnek.).
Tehát egy téves hitet sem engedek megszégyenülni! Ebből látható, hogy hitük erejénél fogva rendkívüli segítséget is kaphatnak. De ebből nem következtethető le, hogy amit hisznek az igazság - hanem csak az eleven hit erejét tapasztalhatják! A téves hitben élőknek is megküldöm a tiszta igazságot, amit egyszer majd el kell fogadniok. Ha a Földön már nem is, akkor a túlvilágon, mert az igazság elengedhetetlen ahhoz, hogy boldog legyen. Viszont náluk nehéz lesz az igazság elfogadása, mert túl mélyre mentek a hamis tanítás gyökerei. Ellenfelem is ismételten új tévedéseket kever az igazságba. Ez annál könnyebb, minél több a vakhitű, azaz aki nem gondolja át a neki átadott szellemi értékeket.
De a szeretet a mérvadó! Mert a szeretet teszi világossá a szellemet. És a szerető emberben előbb vagy utóbb magától feldobódnak a meggondolások, és kételkedni kezd annak helyességén, amit tiszta igazságként adtak át neki. Ezért a szeretetben élő ember gyakran kritikus! De épp ezáltal szabadul meg leghamarabb a hamis tanításoktól. Van, hogy a téves hitben élő hite a szeretete által annyira eleven lesz, hogy bennem a legszeretőbb és leghatalmasabb lényt látja, akinek semmi sem lehetetlen, és ez bizonyos dolgok csodatévő erejének mély hitét is felhozza - és én nem engedem, hogy csalódjon bennem, holott hite eltér az igazságtól, és hozzájárulásomat egy tanítás sem kapja meg, amely az embereket tévedésbe viszi.
Nekem valóban minden lehetséges, de csak a gyermeki szeretet, és az ember részéről a határtalan bizalom indít arra, hogy hozzájuttassam ahhoz amit kér. Mert nektek embereknek azt az ígéretet adtam, hogy a szilárd hitet nem engedem szégyenbe jutni, hogy mindent megadok amit kértek, ha szellemben és igazságban imádkoztok. És egy szilárd, kételkedés mentes hit a szellemben és igazságban való imát is garantálja.

UI:

Kit tölthet be a kiáradó Szellem? Szondi Miklós
https://www.youtube.com/watch?v=ts-U3i2xCVc

Az öregség

Részlet az Adelma írómédium által írt „Elmélkedések könyve” című kötetből

Ti földi emberek csupán a fiatalkort tartjátok kellemesnek és szépnek! Költőitek megéneklik a fiatalság bájos éveit, de a tiszteletreméltó öregségről senki sem dalol; pedig az öregségnek a legszebb és legkedvesebb kornak kellene lennie, életetek legszellemibb korszakának, amikor szellemetek megváltása közeleg. Mivel azonban legtöbben fiatalon kívánnak élni, mint öregségben, amelyet minden módon késleltetni szeretnének, s akkor sem akarják azt tudomásul venni, ha már megjött; azért az öregséget szánakozva és lekicsinyelve, szomorú és unalmas kornak tekintik, és ez nem helyes. A spiritisztára nézve az öregség az eljövendő szép idő hajnalhasadása, a test lassú elmúlása és a szellem felébredése. Az öregkorban bizonyos hibáknak, mint a hiúságnak, tesztvágynak, élvvágynak, meg kell szűnniük; a test elgyengül, de az átszellemesült aggastyán benső életének meg kell erősödnie.

A materialisták szerint azonban a szellem a testtel együtt hanyatlik és múlik el, és mivel ezt a felfogást igazolni látszó öreg emberek is vannak, azért irtózik a fiatalság az öregkortól. A fiatal kor hibái iránt elnézőbbek az emberek, mindenféle mentséget találnak azok igazolására: a fiatalságot, a tapasztalanságot stb. De az öregkorban, amikor a külső báj is megszűnt, a kisebb-nagyobb hibák annál élénkebben szembetűnnek. A fiatalság nevet az öregek gyengeségei felett; - ó, ne tegyétek ezt! Gondoljatok inkább saját hibáitokra, igyekezzetek azoktól megszabadulni, akkor magatoknak és másoknak is kellemes öregkort fogtok szerezni. Igen, a kellemetlen öreg emberek azokból lesznek, akik fiatalságukat könnyelműen és makacs önfejűségben töltik el. Ó ti agg férfiak és agg nők, akik földi pályátok végéhez közeledtek, legyetek telve Isten iránti bizalommal. Ha nyugtalan a lelkiismeretetek, igyekezzetek még mindent jóvátenni, ne halasszátok azt a halál utánra! Olvassátok el a szőlőmunkásokról szóló példázatot; lássátok, azok is, akik csak este álltak munkába, ugyanazt a bért kapták, mint azok, akik reggel óta dolgoztak.

A megbánásnak két-három éve megmenthet titeket sok száz évre terjedő nyugtalanságtól és félelemtől a szellemvilágban. Forduljatok vissza még alkonyatkor, s akkor az esti fény még titeket is célhoz vezethet. A földi életet bűnbánattal és vezekelve fejezzétek be, hogy egészségesen ébredjetek fel a túlvilágon. Boldog vagy, ha jó és tiszta élet után, nyugodt lelkiismerettel várhatod az örökéletet; ha az emberek áldásától kísérve hagyhatod itt a Földet, hogy teljes öntudatban ébredj fel a szellemi világban! Az igaz ember halála olyan, mint valami szép összhangzatos ének, amelynek tiszta hangjai tovább terjednek a mindenségben! A bűnös halála azonban telve van diszharmóniával, amit pedig senki sem hallgat szívesen. Ezért a fiatalsághoz fordulunk előbb és azt mondjuk neki: Légy okos és bölcs, dolgozzál az öregkor számára, töltsd meg szellemed tárházát nemes munkával és tiszta gondolatokkal, amelyek azután az aggkorban táplálni és támogatni fognak.

UI:

Ad Libitum kórus - Kell ott fenn egy ország
https://retromuzsika.hu/szivszoritoan-gyonyoru-kell-ott-fenn-egy-orszag-az-ad-libitum-korus-eloadasaban/?fbclid=IwAR2O1BeG_BTbn_Zu33v9Ky4f6CW9sKXkDQ9GYNKigKq_sN8A8y5hE4_a-WY

https://www.youtube.com/watch?v=mVolzD_qkrA&t=45s

Pünkösdi szózat – Felvezetés
A „Névtelen szellem" megnyilatkozása Eszter médium útján
1941 junius 1.

Testvéreim, ti nem látjátok azoknak sokaságát, akik arra igyekeznek, hogy tanuljanak azokból az igazságokból, amelyeket tinektek adunk, amelyeket ti hallhattok, és amelyeket ti a szívetekbe zártok, amelyek titeket vezetnek, ame¬lyek tartalmat adnak a ti életeteknek. Ti e felett a sokaság felett óriási előnyben vagytok, mert ti várományosai vagytok azoknak a nagy és szent ígéreteknek, amelyeket Isten Fia tett a földön jártában mindazok részére, akik hisznek és akik hiendők lesznek az Ő beszédének.
Ez a hit csodákat művel, elpusztítja, megsemmisülésbe küldi a szenvedések alsóbbrendű világait, és új világokat teremt, új világok kapuit nyitja meg azok számára, akik hisznek és hiendők lesznek az Ő beszédének.
Erre a hitre alapozta az Úr az Ő anyaszentegyházát, és ez a hit az, amely veletek, bennetek és általatok csodákat művel, mert ez a hit az a hatalmas erő, amelyen nem vehetnek diadalt a pokol kapui, amelyen megtörik a sátán minden hamissága, minden erőszakossága és minden törekvése, aki tiáltalatok és tibennetek uralmat akar venni a földön, hogy tirajtatok keresztül elvégezhesse romboló munkáját odafenn is.
Mert ti emberileg sokat jelentetek, rajtatok sok fordul meg, tőletek sok függ, a ti elgondolásaitok, érzésfelvillanásaitok bevilágítják a jelent, s ténykedéseitekkel, eredményetekkel, vivmányaitokkal megjobbíthatjátok a jövőt.
Azok az igazságok, amelyek jók, amelyek nemesek, amelyek tiszták, amelyek igazak, mindig útjában voltak a sötétséget kereső lelkeknek, mert akadalyozták őket bűneik folytatásában és továbbfejlesztésében. Ezért mindannyiszor igyekeztek ezeket a szellemi kijelentéseket hozó igaz, tisztalelkű szellemeket eltenni az útból, hogy ezek fel ne ébresszék az emberiséget, ne világítsanak, hogy az emberiséget továbbra is rabszolgasorban lehessen tartani, hogy a bűnön, a gonoszságon keresztül ők ülhessenek diadalt, ők kormányozhassák a világot.

Csak az igazság az, amit le nem rombolhat és el nem pusztíthat az idő. Minden, amit ember gondol el legyen bár az az ember a legnagyobb lángész, legyen bár a legnagyobb tudós, legyen bár a legnagyobb emberbarát - semmivé válik; semmivé válik minden törekvése, minden munkája, minden igyekezete és minden fáradsága, mert mindennek alá kell hullnia a megsemmisülésbe. Minden porrá és hamuvá válik, csak egyetlenegy, ami örök értékű és maradandó: az Isten beszéde, az Isten ígéje.
Ennek az isteni ígének tibennetek, tirajtatok keresztül kell kiteljesednie, embertestvéreim; szellemeken keresztül csak akkor teljesülhet ki, csak akkor válhatik valósággá, amikor már ti itt a múlandóban megalapoztátok azt, akár kicsiben, akár nagyban a ti életetek által; akkor az Isten beszédét már valosággá tettétek.
Itt ezen a földön kell valósággá tenni a hitet; itt ezen a földön kell valósággá tenni a szeretetet; itt ezen a földön kell megmutatni az embernek az Isten iránt való engedelmességet a kicsinyben és nagyban; itt ezen a földön kell azt a munkát is megtanulnotok és megalapoznotok, mert ha itt a földön nem teszitek valósággá azt az igazságot, és azt gondoljátok magatokban, hogy majd amikor átértek a szellemvilágba, akkor valósítjátok meg, akkor homokra építetek, mert semmit sem vihettek magatokkal, ami nem vált bennetek valósággá.
A Szentlélek, mint ahogy meg van írva,"mint sebesen zúgó szélnek zendülése", úgy száguld végig a világon, keresve azokat az alkalmas lelkeket, akik megnyílnak előtte, és magukba szívják, feltartóztatják a Szentléleknek egy- egy sugárzását, és megtelnek vele. Akik megtelnek Szentlélekkel, azok újjászületnek, új életcél, új munka vezérli tovább az életüket.
Testvéreim! Nektek mindnyájotoknak az Isten kegyelmének és a Szentlélek erejének apostolaivá, hirdetőivé kell válnotok; a ti lelketekben ott kell égnie a pünkösdi tűznek, amelyet a hitnek bizonyságtevése szít föl a hitetlen emberiség közepette, ahova egyenként és csoportonként vagytok elhelyezve.

Összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Pünkösdi szózat
A szellemi tűz
Isten, haza, család kell az erkölcsi lényeg legyen
A szellemnek anyagi körülmények közé kell kerülnie
A sors az ember egyéniségének képe
A testbe öltözés és a halál törvénye egy és ugyanaz
A természet üzenete


https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGitEWbfNgRaMMTwgAAA?e=QH3KpX
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=G0VZ3LrcXv4&t=4s
Fényjelek a túlvilágról - Hangoskönyv

https://www.youtube.com/watch?v=uEejNZIpMjQ
Tanítások a végső időkről

https://www.youtube.com/watch?v=5LlcUo5O3X0&t=2720s
Angyal a családban – Spirituális film

A szenvedés

„A szenvedés lehetőséget ad az embernek, hogy magába szálljon, hogy elgondolkozzon, meditáljon és magasabb fejlettségi szinten álló fénylényeket vonzzon magához, akik segíteni tudnak rajta és vezetni tudják. Ha szenvednek, és értékelik, becsülni tudják az értékét, akkor ez a szenvedés által az Ég átváltoztatja Önöket, és csodálatos, egészen rendkívüli teremtménnyé válhatnak általa. Nincs annál nagyobb tudomány, mint ha valaki tud szenvedni. A virágok esetében a szenvedésük gyümölcse az illatuk; a nehézségek miatt, amikkel dacolniuk kell, hogy az időjárás viszontagságainak ellenálljanak és hogy mindaz a veszély ellenére, ami fenyegeti őket, mégis fennmaradjanak, hogy mindent túléljenek, mindezen erőfeszítésük miatt pompás illat árad belőlük, és mi szeretjük érte őket. Nem minden szenvedés bocsájt ki, áraszt magából finom illatot, mert a legtöbb ember, aki nem tud szenvedni, a legkisebb fájdalomtól is óbégat. Csak az az ember, aki tudja, hogy fogadja (el) a szenvedést, abból árad ilyen illat. Amikor egy Beavatott szenved, mert magára veszi az emberek terheit és bűneit, mint ahogy Jézus is tette, olyankor ez a szenvedés, melyet a szeretet nevében vállal és fogad el, ez a szenvedés egészen fenséges, csodálatos illatot áraszt magából, még az angyalok is eljönnek, hogy gyönyörködjenek benne. Mint ahogy mi gyönyörködünk egy virágzó fa szépségében.”
„Az, hogy valaki tudja, hogyan kell szenvedni, hogyan kell jól/helyesen szenvedni, egész tudományt foglal magába. Micsoda intelligenciára és bölcsességre van szükség hozzá! Nézzék csak, milyenek az emberek: egész évben örömben, élvezetek közt élik a mindennapjaikat, esznek, isznak, énekelnek, dolgoznak, alszanak, és meg sem köszönik. Fel sem tűnik nekik, milyen csodálatos, nagyszerű napokat éltek meg… Aztán ha jön 3-4-10 nehezebb nap, rögtön siránkoznak, és úgy találják, ez így a normális, és milyen igazságtalan az élet… Miért nem látják be, hogy mennyivel több jó napot élhettek meg? Az időjárásnál is, ha jön egy kis rossz idő, máris szitkozódnak, milyen szörnyű az idő… Közben meg egész évben csodás idő volt… Az nem számít, azt észre sem vették. Látják, milyen az emberi természet? Nem tudja megbecsülni a jó dolgokat, ami minden nap körülvesz minket, nem is ébred tudatukra, meg sem köszöni, hogy mennyi értékes, csodás dolgot kap az élettől. Ehelyett elégedetlenkedik, mindig elégedetlen… Csak amikor elkezd valami hiányozni, valami nincs többé, akkor kezd el szenvedni. Akkor aztán boldogtalan, és úgy érzi, a szenvedése örökké fog tartani. Miért ilyenek az emberek? Évszázadok, évezredek óta így gondolkodnak… Ezért van egy egész tudomány, ami megtanít minket, hogy tudunk másképp élni/viselkedni. Hogy meg tudjuk változtatni a dolgokat, javítani tudjunk a helyzeten, hogy dolgozni tudjunk, munkálkodni a javulásért, ez az igazi tudomány. A szenvedés tehát egy olyan tudatállapot, amikor valami nincs rendjén, nem jól működik. Ezért meg kell keresni az okát, ki kell deríteni, mit tett rosszul, mi váltotta ki, milyen törvényeket szegett meg, milyen butaságokat követett el, mit mulasztott el vagy vitt túlzásba, ahhoz, hogy rájöjjön, hogy mi lehet a gyógyír. Ezzel szemben a többség nem elemzi magát/ a helyzetet, nem keresi az okát, nem meditál… Csak siránkoznak és szenvednek. Ahelyett hogy az okát keresnék, hogy mit tettek, és mi az oka annak, hogy most szenvednek.”
„Meg kell hát tanulnunk végre, hogy a szenvedés azért van, hogy segítsen, erősítsen minket, hogy megvilágosítson és segítsen gyorsabban előre haladni. Azok számára, akik tudják, hogyan bánjanak a szenvedéssel, számukra áldás a szenvedés, és ’rávetik’ magukat. Ők profitálnak belőle, épülnek, gazdagodnak általa, így szenvedésük áldássá válik számukra. Ennek köszönhetően fejlődnek, fény ragyogja be lényüket, értelmüket, és haladnak előre. Még meg is köszönhetik az Égnek: ’Értelek Benneteket, segíteni akartok nekem. Kérlek, adjatok nekem erőt, hogy kibírjam, hogy ellenálló legyek, de adjatok nyugodtan csapásokat/ütéseket… Csak arra kérlek Titeket, hogy kibírjam őket.’ Ezt kell mondani, ha szenved valaki. Ahelyett hogy el akarná nyomni, vagy tüntetni a szenvedést… Akkor sosem lennénk erősebbek, az a hétköznapi emberek mentalitása. Azért ennyire gyengék, és nem tudják, hogyan kell küzdeni, hogy lehet (fel)használni a szenvedést és még profitálni is belőle. A láthatatlan világ gyakran beszél hozzánk szenvedésen keresztül, hogy mit kell fejleszteni magunkban. A szenvedés egy nyelv, amit meg kell tanulnunk értelmezni, kedves Testvérek.”
Aïvanhov Mester 1985. 09. 01-i előadásából részletek

Szemlézte: Völgyi Gergely

UI:

Mai ige hangoskönyv
https://www.youtube.com/watch?v=ULBLqxssBlg

A szellemi tanítás nem e világból való tudás

Ennek a tudásnak a megosztása a szellemi tanítók munkája, akik a szellemvilágból mint gyertya, esetleg fáklyafények látszanak, mert szellemi világosság árad körülöttük. Ez a fény a világosságra vágyó szellemeket mint a lámpa lángja a pillangókat, erősen, olykor ellenállhatatlanul vonzza magához, mert ők is részesülni akarnak a fényől.
A földi ember nem is tudja, hogy a szellemi világossága, ha a földi emberekre látszólag nincs is hatással, mekkora hatással van a környező szellemvilágra. A tőle tanulni vágyók hada követi és figyeli szellemi látással. Ezek a szellemek, ha az ő világosságából meríthetnek, nagyot fejlődhetnek lélekben a megértés és megérzés által, mivel lelki tartalmaik finomodnak, tisztulnak és lélekerőik tekintélyesen megnövekednek. Ebből nyernek viszonylagos boldogságot, ami a tanítóikhoz köti lelküket, amely egy örök életen, sok-sok ezutáni inkarnáción át is hálával és szeretettel kapcsolódik össze tanítója szellemével.
Az inkarnálódott szellemek a környezetünkben, ebben a kísértésekkel teli földi életben, mivel elfelejtették, honnan jöttek és valójában hová tartoznak, legtöbbször nem ismerik fel a szellemi tanítóban a Szentlélek fénymunkását, olykor bizonyos hibás és tévelygő hiedelmek miatt kimondottan ellenszenvesen fogadják a szellemi közléseket, legtöbbször burkolt tanításokat.
A szellemi tanítóink figyelmeztettek, hogy az ilyen emberekkel nem kell erőltetni a szellemi kapcsolatot, nem szabad győzködni senkit. Azt mondták, hogy ez nem a földi tanító feladata, hanem első sorban minden ember saját őrszelleméé és a szellemvilágé, amely folyamatosan segíti és érleli a lelkeket.
Itt a földi tudatosságban mi képtelenek vagyunk felfogni, hogy lelkünk tisztuló fejlődése milyen szinten áll. Úgy képzeljétek el a fejlődő lelket mint egy kirakóst, amelyen még nem látszik az összkép, aminek ki kell alakulnia, de a szellemi vezetők látják és tudják, hogy melyik az az elem, amelyik beépítése a a legoptimálisabb valószinűséggel járul hozzá, hogy a fejlődés az időben a legrövidebb uton haladjon. Tehár a szellemi ember, ha leír vagy elmond valamit, azon nem vitázik a hitetlenekkel és a szkeptikusokkal, hanem békével hagyja, hogy mindenki járja a maga útját.

Szeretettel Bíró Laci

A szeretet és igazság szolgálatáról
Névtelen Szellem Eszter írómédiumítása által 1970. március 5.

Már vártalak gyermekem az Úr Jézus nevében és te most minden más elfoglalásokban voltál. Igen, vannak nagyon megkötött állapotok mindenfelé a világban és ezek a nehezen kibontható fluidumok nagyon megzavarják az amúgy is megszállt lelkű emberek érzését és gondolatait, amelyeket könnyen el fognak felejteni és azt fogják mondani: az egész csak félrefogás volt, amelynek nem tudnak nevet adni.
De ezeket a félrefogásokat, ha idejében megkötöznék akár a hittel, akár a félelemmel, az mégis valamennyire feltartóztatná a megvalósulását sok olyan eseménynek, ami egyiknek csak mint tévedés számít, a másiknak tragédiát jelent, mert az emberi lelkek nem egyformán éreznek és gondolkoznak. Nem tudnak érzelmileg sem egyformán egy célt, vagy átélést minősíteni, mert ember és ember között lélekben óriási távolságok vannak, azért olyan nehéz a földi életben jól érezni magát a jobbat megismert léleknek, belehelyezkedni a nagy átlag közös gondolat és érzésvilágába.

Azonban eljön egy idő, amikor - bár nagyon messze jutott attól a fájdalmas ponttól de amikor visszaemlékezik, - már szánja azokat a nehéz átéléseket, amiket olyan fájdalmasnak érzett, hiszen az az egész csak azért volt annyira fájdalmas, mert nem tudott fölébük emelkedni. Ez az egésznek a megoldása, de amíg az ember a Földön él, egyforma az ítélete és a célja is bizonyos tekintetben.
Azonban, ha fel tudott emelkedni az átlagos célok fölé, már nem bántja annyira a lelkét, hogy az lélekben valami kárt tenne. De ilyen, lelki szintre eljutott ember nagyon kevés van, még az igazság útján haladó emberek között is. Ezeket a maguk kora nagyon ritkán érti meg és azért nehezen tud együtt érezni vele. Ezt a jelen kort már nagyon nehezen lehet megmásítani és visszaterelni a lemúlt életek felfogásaihoz, mert az eltúlozása mindennek, rossz emlékképpen megmarad és helyette az új, nehezen tudja átvenni a régiek bukását okozó ferde elgondolást, mert az új világ, új nemzetsége nem szeret visszatérni a régi gondolatok és célokhoz, amelyek, mint idejétmúlt hibák és tévedések, úgy maradnak az emberek emlékezetében.
Azért kell minden újat jól átnézni és értékelni, hogy az a jó és igaz, ami benne van: megmaradhasson. A szeretet és az igazság legyen az a mérőeszköz; amivel az ember azt a gondolatot átveszi, amelyet követni kell, mert az emberiség érzi, hogy nagy hibák és igazságtalanságok történnek a legtisztább és a legszentebb eszmék és célok megvalósítása közben is, mert az ember nem tudja - vagy csak nehezen képes - a jobb és igazabb eszmét is a magáévá tenni, anélkül, hogy bizonyos hiányok ne legyenek benne.
Nagyon sok lemondással és önmegtagadással lehet csak a Földön az igaz jót meggyökeresíteni. De ha elfogadta az emberek nagy része, akkor már nagy lelkesedéssel fordul feléje a tömeg, hogy bizonyos „dicsőségben” ő is részesüljön. Így van ez a Földön élő emberek tömegével. Azért minden igazságért meg kell szenvedni annak, aki azt közzéteszi, de a dicsőségben már ritkán részesül, mert vagy az idő, vagy a halál régen más utakat szabott elébe.
Azért a Földön senki sem várhatja azt, hogy a jó és igaz cselekedeteiért, eszméiért elismerést, vagy értékelést találjon, mert ezt a hamisság és az irigység régen learatta. De az igaz lelkű ember nem is várja azt, hogy ünnepeljék, mert az nem boldogítja a lelket, amivel a gonosz eszme mérkőzni akar, azért hogy megsemmisítse és kigúnyolja, vagy az emberek előtt lehetetlenné, értéktelenné tegye.

Van az igaz jónak elfogadó rétege az emberek között is, akik magukba, a lelki világukba - annak is az elzárt helyébe - zárják azt, hogy amikor eljön az ideje, érvényre emelhessék. Addig a lelke elzárt helyén őrzi az igaz lélek, hogy idő előtt le ne tiporják és meg ne semmisítsék az értelmetlen emberek. Azért az igazság és a valódi jóakarat nem hirdeti idő előtt az értékes kincset, hanem titkon hordozza lelkében, hogy szét ne tépjék, meg ne semmisítsék az értelmetlen emberlelkek azt, ami nem vásári érték. - Az Isten az emberekkel, azaz az emberi lelkekkel van, akik keresik az igazságot, a szeretetet ami mindinkább eltűnik a világból, mert mindig kevesebb lesz a kereső lélek.
Nagyon szomorú látni, mint válik lehetetlenné az emberré lett lelkeknek az üdvösség elérése; s ami a halál után már még nehezebb, mert a lélek kimerül a szenvedésben és képtelen a próbákat sikerrel végigcsinálni. Emberek, akik még élnek bizonyos szellemi, lelki életet, akik még az utolsó időkben is vállaltak munkát, legyetek résen, hogy az igazságot el ne árulják azok, akik olcsón akarják az üdvösséget elérni és tessék-lássék külsőségekkel meg akarják téveszteni azokat is, akik hisznek az isteni igazságban és nehéz utakon járnak, hogy az igazságban élhessenek!
Az élet mindig jobban eltakarja a valódi igazságot és a hamis jót árulja drága értékekért cserébe, mert a hamisságnak szüksége van arra, hogy emberi lelkek értékeivel díszítse fel magát, hogy minél több és nagyobb igazságot árulhasson el az élet nagy vásárán. Ezek az igazságok már meg vannak fertőzve; a könnyen hívő emberlelkek pedig mohón szívják magukba ezeket a hamis igazságokat!
Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek és az emberi hiteteket el ne áruljátok, hogy a gonoszság abból fel tudjon ruházkodni új szólamokkal és édes hangokkal, dicsőítve a ti hiteteket, ellopja a ti Istenben való bizalmatokat, mert az Isten veletek van és veletek marad, ha ti el nem távoztok lélekben Őtőle.
Nagy csendben és nagy hitben várjátok az Isten kegyelmét, ne beszéljetek semmiről, ami volt, amit vártok, ami a ti lelketeknek örömöt jelent; hallgassátok el mindezt, mert az idő közel van és az emberek hamisan, jót színlelve kérik a ti bizalmatokat, de ti ne szóljatok semminek ellene, hanem várjátok azt, amit az Úr felettetek elrendelt, békén, nagy hittel és bizalommal.

Az én lelki érzéseimmel akkor is veletek vagyok, ha nem láttok és nem éreztek, de legyetek igaz hittel, reménységgel. Ha minden jól megy, megnézlek benneteket vasárnap. Ne legyetek türelmetlenek, ha nem jövök, az én munkám sem könnyű, mert meg van sok minden által nehezítve, de legyetek jó reménységgel, az Úr megőriz és megtart mindnyájatokat.
Most pihenjél. Isten veled.

Szeretettel Bíró Laci

Emberek és szellemek kölcsönhatása

A Névtelen Szellem közleményei Eszer médium útján

Hallgattam a ti beszélgetéseteket, eszmecseréteket, amellyel úgy én, mint a bibliaolvasásra gyűlt szellemek igen meg vagyunk elégedve. Mondhatom, dicséretes módon haladnak az olvasásra gyűlt szellemek és már alig hallok panaszkodást rátok, ami a legjobb bizonyítvány, mert nem az a fő, hogy ti hogyan vagytok hangolva, mint általában hiszitek, hanem hogy a környezetetekre milyen hatást gyakoroltok.
Sok függ ettől, mert a környezet hangulata sokkal inkább árt vagy használ tinéktek, mint a ti hangulatotok őnekik; mert ők mint testüktől megvált szellemek nincsenek annyira kitéve a hullámzásnak, mint ti, emberek. Ők teleírt lapok már, melyekre több nem fér, sem jó, sem rossz a földi befolyásból. Ők már leélt életek, befejezett regények, amelyekben apróbb, nagyobb hibák, tévelygések, bűnök jutottak kifejezésre és itt-ott meg is bűnhődtek érte.
Ezek olvasni akarják az igazságot, s tudni akarják a végcélt, mert bár befejezett életet hagytak el, az eredmény, a tanulság mégis hiányzik belőle, ami őket más irányba terelje. Az egyenlők szférájában ezt nem érhetik el, mert ezeknek a szféráiban töredék minden, s még a fájdalom sem teljes. Megokolt céltalanság, reménytelenség az ő világuk, s egy pontot sem ismernek, ahonnan elinduljanak, vagy ami felé haladjanak.

Akit ebbe a szférába vonzottak, húztak az érzései, az hiába nevezte magát kereszténynek vagy zsidónak vagy akár spiritistának, mert itt minden széjjelfoszlik előtte, mint a köd, mert csak a valóság, ami a lélekben van, marad meg. Ha ezek az emberektől jó hullámokat, rezgéseket kapnak, akkor jóra, ha rosszat kapnak, rosszra vannak hangolva. Az ő hangulatuk az ember kedélyvilágára már nagyobb hatással van, mert az ő tömegmozgásaik elváltozásokat hoznak létre a légkörben.
A tömeghangulatokra, betegségekre, időjárásra és egyéb ilyenféle tünetekre a szellemek nagy hatással vannak. Azért örülök én, ha erősen álltok a hitben, szeretetben, és ha reménységetek élénk, törekvésetek szilárd. Akkor nem baj, ha ilyen szellemcsoport el is önti a kört, mert mint a tenger hullámai a könnyű hajót, sokszor úgy dobálják az erők a kör egységes fluidjait; de ha ellenáll a kör, lehullik róla minden hullámverés. Sőt erősebb ellenállásnál fel is szív szellemeket a kör a felbontott szellemcsoportokból, és ezáltal a kör erőben gyarapodik. Azért nehogy azt gondoljátok, csak ti vagytok a körtagok, mert a rajtatok kívül valók sokkal többen vannak.

Médium: Igen ?
Ugyan, hát ezt nem tudtad? Hát azok a szellemek, akik hozzátok ragaszkodnak, azok ne javuljanak, ha ti javultok? De ezt nem részletezem. Az a fő, hogy mindenkinek van hozzátartozója a körben, és ezenkívül idegenek is, akik jó véleménnyel vannak rólatok. De vannak olyanok is, akik nem jó szemmel nézik ezt a dolgot, mert nem egyenlők a szellemi törekvések. Vannak különbözőfajta szellemek, akik sohasem tudnak vegyülni a földön élők fluidjaival.
Így a papi kaszt is igen nehezen vegyül, és ha valahova mégis beolvad, mindenütt vezető és irányító akar lenni. Azért sok ellenséget talál a szférákon a papi lélek, és sietnek is testet ölteni, hogy minél hamarabb levethessék a megkülönböztető lelki öltözéket.
A spiritizmus általánosító, közömbösítő eszmefolyamat, amelybe mindenféle szellem beledolgozhatja magát, akár a földi felekezetben, akár szabadon él. Boldog az, aki megérti ezt az utolsó gereblyevonást az Úr tarlóján. Boldog az, aki mint elhullatott kalász, az érték szerint összetakaríttatik, mert ez nem ismer kiváltságokat, sem elsőket, sem utolsókat.
Itt nincsenek fővezérek, itt csak egyszerű közkatonák a harcosok, mert a fővezérlet a mi Urunk Jézus Krisztus kezében van. Akik intézkednek, nem elsőbbségekért, kiváltságokért dolgoznak, hanem az utolsó idők szorgalmazása miatt, mert az alkony közeledik, és sok van még künn, ami el van hagyva. Az aratás vége felé közeledünk, és az Úr kiküldi az ő munkásait, hogy minden értékeset betakarítsanak. Azért mondom: boldog az, aki nem a felekezetekben, a kévékben, a csoportokban válogat, hogy hová kössék, hanem egyszerűen örül, hogy nem marad künn.
Az, aki nem válogat a formában, lehet hogy előbbre jut, mint aki már sok évig várt a jutalmára; sok utolsó telt kalász szemei pedig az ocsúhoz takaríttatnak. Nem dicsekedhetik egy lélek sem, hogy ő előbb ért meg, ha nem tud a megtéréshez méltó eredményt felmutatni. Az alázatosság és szerénység olyan erények, amelyekért nagy jutalom jár, az elbizakodottság, a nagyravágyás pedig olyan tévelygések, amelyek sok nagy cselekedet mellett is lehúzzák a lelket a pokol felé. Aki vizsgáló szemekkel kíséri saját lelke haladását, és ilyenfélét észrevesz magán, az kérje Istent, küldjön reá megaláztatást, hogy valamiképp önmagát bírálva túlértékelésbe ne essék.

Szeretettel Bíró Laci
--
Szellemtani Irodalom:
https://onedrive.live.com/?authkey=%21AB84AloMtPMjlEc&id=8627752B1B3312C8%2147563&cid=8627752B1B3312C8

Aki kér, annak adatik, aki zörget, annak megnyittatik
Részlet a Névtelen Szellem „Örökértékű igazságok” című kötetéből

Az Úr mindenkire bizonyos feladatot bízott a földi élettel. Egyikre nagyobbat, másikra kisebbet. Ezt a feladatot meg kell oldani és el kell végezni. Természetesen, hogy hogyan és miképpen, azt az egyéni lélek adottságai és képességei szerint hajtja végre. De mindenesetre minden cselekedeten és ennek minden következményein rajta marad az egyéni lélek bélyege, mégpedig letagadhatatlanul és megmásíthatatlanul. Ennélfogva nagyon fontos az, hogy földi életünkön és annak emlékein ne maradjanak nem kívánatos foltok, hiányok, vagy éppen olyan cselekedetek következményei ne maradjanak utánunk, amik miatt szégyenérzet és örök elégedetlenség gyötörhetné lelkünket.
Ezért nagyon fontos, hogy az ember úgy éljen, abban a tudatban végezze el a reá bízottakat, hogy ha bármikor visszatekint elhagyott földi életére, a jól végzett munka és a kötelesség teljesítése, mint kiegyenlített számla, ott álljon az első lapon, amelyet elszámolt a Természettörvénnyel. Hogy valaki az egyiknél-másiknál sokkal jobban és szebben élt, az nem jelent elsőbbséget, mert az nem jelenthet vigasztalást, sem valami több érdemet, ha valaki másoknál többet tud és több ismereténél fogva már nem cselekszi meg azokat a botlásokat, melyekben az ismeretben gyengék elbuknak.

Tehát nem jelent az ilyen dicsekedés semmit, sőt neheztelést von maga után azzal, hogy miért nem sietett segítségére a tudatlannak a maga tudásával. Mindenkinek a maga világosságával és bölcsességével az emberiség szolgálatába kell állnia, nem külön dicsőségért, hanem azért, hogy használjon. Ezt nagyon nehezen akarja megérteni a földi ember. Hogy tudniillik mindenkinek ki kell vennie részét a munkából. Mégpedig önzetlenül, magáról megfeledkezve, a jót magáért a jóért művelje, mert csak ez, a jóban való önzetlen munka adja meg az ember életének értékét. Az ilyen, önmagáról elfeledkező jóakaratú munkának eredménye hozza meg az életnek azt a megelégedettségét, mely betölti az üres hézagokat, az ismeretek hiányát. Egy-egy ilyen életrész nagy lökéssel tolja előbbre nemcsak az egyes emberlelket a haladás útján, hanem az összemberiséget is, mert a betöltött életfeladat, mindig egy lépcsőfokot jelent a felfelé emelkedésben.
Az önző gondolkozás azt hiszi, hogy amiből neki személy szerint semmi haszna nincs, sem dicsőség, vagy elismerés nem jár vele, az nem éri meg a fáradságot. Ez a szűkkeblűség akadályozza meg az emberek nagy többségét abba, hogy mind az önmaga életfeladatát, mind a mások iránt való kötelességét betölthesse. Ezért kell az elmulasztott kötelességek betöltése végett több életet sivár egyhangúságban, sokszor elhagyatottságban eltölteni azoknak, akik önző természetüknek engedve, semmit sem képesek látható haszon nélkül megtenni senki érdekében.
Ezek, az ilyen természetű emberlelkek nem viszik előbbre a világ és az emberiség sorsát. Inkább mind a világnak, mind az egész emberiségnek sorsában tehertételként szerepelnek és sokszor éppen ezek miatt a felhalmozódott mulasztások és a kötelességek elodázott, helytelenül való teljesítése miatt állnak elő azok a nagy katasztrófák az emberiség életében, amelyek kétségbeesésbe és istentagadásba viszik bele nagyobb részüket.
Az emberek zúgolódnak és átkozódnak, a Gondviselés ellen lázadoznak, mert nem veszik észre az önmaguk életében is szokássá vált bűnt és az igazságtól való eltévelyedést. Ezért vannak a nagy és tömeges szenvedések, súlyos megpróbáltatások, mert az igazságot és az emberi kötelességet száműzték az életükből. Mindent „leegyszerűsítettek”, anyagiasítottak és az önzés szolgálatába állítottak. Amíg az önzés az „én” érdekeit védi és elősegíti, addig jogos és igazságos, de azonnal felháborító és jogtalan visszaélés, amint azt mást, hasonlóképpen gondolja, ezek szerint és cselekszik. Ez az ilyen kiindulás csak káoszt és meg nem értést hoz létre azok között is, akik egy közös cél elérése érdekében kötelesek dolgozni és egyetértéssel munkálkodni. A közös cél az egyes érdekeit is kell, hogy szolgálja, mert az erősek a gyengébbeket támogatni kötelesek, amíg azok is megerősödnek. A gyengébbek pedig nem uralkodhatnak az erőseken, mert az természetellenes.
Az erősek sem uralkodhatnak a gyengék felett, mert az az isteni Törvénnyel ellenkezik, hanem igazságosan kell értékelni a jóban és igazban elért eredményeket, úgy az egyik, mint a másik részről. Igaztalan jogokat egyik sem követelhet a maga részére, mert az a rendet és a békés megértést zavarja. Mivel azonban az emberi lélek nagy fokban tökéletlen és hibás, minden jóakarata mellett is tévedésre hajló, esendő, azért tévedésének „időben” való beismerésével és hibáinak helyrehozására való hajlandóságával az isteni Kegyelem bűnbocsánatot ígért az embernek.

Az emberi lelkek is kötelesek egymás ellen tévedésből eredően elkövetett bűneiket megbocsátani egymásnak, hogy az isteni Igazság előtt megállhassanak. A karmában sokat emlegetett „jóvátevés” is ezt a kiegyenlítődést és engesztelődést, mint az isteni Törvénybe való beilleszkedést szolgálja. Tehát a káoszból való kibontakozást, mint célt tűzi az emberi lélek elé, melyet el kell érnie, melyben dolgoznia, munkálkodnia kell minden egyes embernek, aki a kárhozatba nem akar zuhanni.
A kárhozat nem egy eljövendő lehetőséget jelent csak a földi ember részére, hanem egy már jelenlévő folyamatot, melyet minden lélek a maga téves, hibás elgondolásával, érzéseivel és cselekedeteivel indít el, sűrűsít meg úgyannyira, hogy mint a sűrű út nélküli erdőből sohasem tud kitalálni, ha csak az isteni Kegyelem meg nem szánja. Ezer veszély és nyomorúság között folytatja útját az eltévelyedett lélek, mert hiába akarja a bűn következményeit másik bűnnel enyhíteni, az csak meghozza a maga szenvedésteljes eredményeit.

Amikor minden jót és igazat kiélt a lélek, akkor következik be számára a katasztrófa. Amikor a pohár betelt és csak egy cseppel szaporítsa is tartalmát a lélek, már kicsordul és elönti tartalmával az egész környezetét. Mi volna más azoknak a mérhetetlen szenvedéseknek az oka, mint az emberi lelkekből származó bűnös vágyak és törekvések megvalósítása, melyekkel mindegyik a maga kielégülését szeretné elérni? Megtéveszti a lelket az a lehetőség, melyben szabadon ténykedhet. Bár ez is csak látszat, mert a Természettörvény szemet szemért, fogat fogért igazsága fennáll és kérlelhetetlen szigorúsággal az utolsó pontig behajtja követelését azon, aki igaztalanul cselekedett.
A teljesen megátalkodott emberlélek tudatlanságában nem hisz ezekben az igazságokban, mert téves elgondolásaival képtelen megtalálni a kivezető utat bűneinek összevisszaságából. Képtelen beismerni tudatlanságát, mert gőgös és ellentétes törekvéseinek nem kedvez az igazság. Így megmarad hitetlenségében, azaz a kárhozatra vivő útról nem tér le, amíg a Törvény ereje nem kényszeríti. Akkor már kevesebb a lehetősége, hogy bűneit szaporítsa, mert cselekvési szabadsága korlátok közé lett szorítva.
Az isteni Kegyelem hosszútűrő és irgalmas. Minden lehetőségen végigvezeti a bűnös lelkét, hogy megmentse az életre, mielőtt a bűnök következményei megmerevítenék és az örök sötétségbe száműzetésbe küldené. A Szeretet az, aki áldoz, aki tűr, aki folyton önmagából ad és semmit nem kér, csak engedelmességet az embertől. Az isteni Szeretet sokat elnéz és sokat megbocsát, sokat ad, mindent feláldoz, hogy megmentse az emberi lelket a kárhozattól.
Nem büntet, csak ha az emberi lélek elfordul tőle, akkor magára hagyja bűneinek következményeivel. Ilyen magára hagyva látszik lenni a világ mostan, de aki kér, annak adatik, aki zörget, annak megnyittatik, most is és örökké. Most az a feladata a hívőnek, hogy világosítson az éjszakában és a megtérőnek szabadulást hirdessen. A gonoszok között is hű maradjon és igaz, az isteni kijelentésekhez. A rosszat ne fizesse rosszal és ne éljen vissza soha a bizalommal.
Az Istennek van gondja a Benne bízókra és megadja, amit kérnek. Álljanak oszlopként az igazság mellett és ne tévelyegjenek az egyéni igazságukban, melyet magukban kialakítanak, mert az Úr számon kéri mindazoktól, akikre valamit bízott. Most mindenkire van valami bízva azokból a drágaságokból, amelyeket e világ hatalmasai megtapodtak és most is taposnak, de mindenkinek el kell számolni cselekedeteiről az isteni Törvény előtt.
Azért ne tévesszen meg senkit azoknak látszólagos eredménye, akik eltértek az isteni Igazságtól, mert mint a sötétben felvillanó villámfény, úgy világosodik meg minden, és akik hűeknek ítéltetnek az Isten Törvényében, azoknak sok bűnük eltöröltetik és sokat bíz rájuk az isteni Kegyelem ezután.
Most az Úr nevében én is üdvözöllek kislányom ezen a napon, amikor felvetted a Föld nehéz terhét azzal a feladattal, melyet vállaltál. Az Úr megáldotta munkádat és tűrésedet azokban a lelkekben, akik rajtad keresztül az én lelkem világosságánál megtalálták az utat a mi Urunkhoz. Sokan várják, hogy megláthassanak abban az öltözetben, melyet az Örökkévalóságban viselni fog a lelked azon a napon, amikor itt fogsz megszületni. Addig legyél jó és türelmes gyermeke az Úrnak, Aki bőséges áldásával koronázza be szenvedésekben gazdag életedet. Isten veled!

szemlézte: Bíró László

UI:

Föld jövője
https://www.youtube.com/watch?v=YSrPxqj3LQw

Testet öltött szellemlény az ember
Részlet a Névtelen Szellem „Mai kor vallása” című kötetéből

Az Istenbe vetett hit az, ami megállítja az embert a süllyedésben és az első lépés a haladás felé a bizalom. A bizalom termi meg az összetartást. Az összetartás az összhangot és az összhang az együtt való haladást. Az Istenbe vetett hit tehát a békesség és nyugalom alapja. Az emberi társadalom szenvedései, elégedetlenségei mind ennek az alapnak a hiánya folytán jöttek létre.
Gondolkozz kedves testvérem. Ne elégedj meg kész és rossz tudományokkal. Kutass! Ne állj meg a külsőnél, hanem hatolj be mindennek a belsejébe. Keresd a célt, míg meg nem találod, mert minden létezőnek oka és célja van. Keresd, hogy ki vagy te, mint ember, ki vagy mint szellem és miért jöttél vagy miért élsz? Gondolkozz és vizsgálódj!
Nem tudod ki vagy te, míg kívül nézed magad. Csak a testedet látod, ezt a börtönt, amibe be vagy zárva és te ezt annyira megszoktad, hogy már a rabra nem is gondolsz, csak ezt szépíted, ezt erősíted, ennek teszed meg minden kívánságát. Mert tulajdonképpen mi az ember? Testet öltött szellemlény, aki azért születik és azért vesz fel testet, hogy lelkét tisztíthassa és javítsa a földön.

De hogyan értse ezt meg, vagy hogyan higgye ezt el a tudós, aki kikutatja az agy minden részét, és mindennek megtalálja a magyarázatát a szervekben! Mi a lélek? Mi a szellem? Látni nem lehet, megfogni nem lehet, és mégis van. Hol van? A testben? Igen a testben; betölti az egészet és munkálkodik benne. Ez érez mindent: örömet, fájdalmat, szenvedést és boldogságot. A test a lélek ruhája a leszületéskor és a ruhát a lélek alakítja magához, vagyis célja eléréséhez.
A BELSŐ VILÁG HELYES KIÉPÍTÉSE 2

Részlet a Névtelen Szellem „Örökértékű igazságok” című kötetéből

A belső lelki világnak kell valamely eszméhez átalakulnia, hogy annak munkájában hathatós részt vehessen. Ha ez a belső lelki világ nem tud magában olyan határozott alapot kialakítani, amire tovább lehet építeni, akkor hiába minden akarás, minden lelkesedés, minden erőpazarlás, csak romokat épít, amelyek nem nyújtanak semmit, sem a jelenben, sem a jövőben. Csak csalódás vár minden próbálkozás után az ember lelkére. A munka eredménye nem azonnal látszik meg, a kezdet kezdetén, hanem mikor már jelentős előhaladást tett meg a lélek.
A példát folytatva most a másik oldalról megvilágítva szemléljük meg, hogyan cselekszik a tapasztalatokban már gazdag lélek a maga elgondolása szerint, ha hitének megerősítésére valamely meggyőződést kapott. Legelőször is örömét az ő Teremtője elé viszi, hogy hálaadással dicsőítse az Urat, Aki megajándékozta ezzel a mennyei kinccsel. Azután örömével befelé fordul és lelkében feldolgozza, minden oldalról átvizsgálja, hogy megismerje valódi értéke szerint, vajon az csak egyedül neki van-e szánva, vagy mások részére is támogatást jelent-e a hitben? Amikor mindezzel tisztában van és úgy látja, hogy nagy igazság birtokában van, akkor először csak azokkal közli, akik hasonló érzésben és törekvésben vele egy irányt követnek, hogy azok is minden oldalról megszemlélve, egyformán gyönyörködjenek a felismert isteni ajándékban.
Ha az ajándék olyan sokoldalúan kifejezőképes, hogy többen megtalálhatják benne lelki épülésüket, akkor közzé lehet tenni a nagy egész részére. Még akkor is számítani lehet és kell arra, hogy lesznek többen, akiknél valamely kikutathatatlan oknál fogva ellentétes hatást válthat ki. De ha ebből több a haszon mint a kár, akkor ezt vállalni kell. Ezt az ellentmondást el lehet és el kell tudni viselni azzal az alázattal és azzal az Istenben való bizalommal, amely ígéret szerint megadja a jónak jó eredményét, a rossznak pedig a rossz eredményét.
Tehát ismét csak a hit. Az Isten kezébe helyezett, lelki vezetésben való megnyugvás adja meg azt a kitartó erőt, hogy mind a jóban, mind a rosszban rá kell bízni az embernek magát erre az isteni vezetésre. Éberen figyelve arra, hogy az isteni akarat ellen ne cselekedjék az ember. A tévedésektől, a hibáktól a legjobb ember sem mentes a Földön, mert mint mondom, maga a tökéletlenség és a tudatlanság magában hordja ezeket az eshetőségeket.

De azért mondja az Úr, hogy szüksége van az embernek arra, hogy szüntelen imádkozzék. Azaz sem érzésben, sem gondolatban ne távozzék el az Istentől, mert éppen a tökéletlenség állapota folytán, könnyen beleeshet az önhittségbe. Ez pedig már egy önmaga által bereteszelt ajtó. Egy magánzárka, melyet még a Szentlélek sem nyithat ki, csakis az nyithatja ki, aki önmagát bezárta. Ennek a zárnak a kulcsa egyedül csak az alázatosság, a belátás és beismerés. Azért képeznek a hasonló törekvésű lelkek egységet, hogy hol az egyiknél, hol a másiknál csilloghasson fel pillanatokra a lélek csiszolt lapján a Szentlélek megvilágosító sugárzása.
Ez a célja a gyülekezeti életnek, mert az Úr olyanokat keres, akik, ha nagyok is, kicsinyekké tudnak lenni, hogy az Úrnak Lelke megnyugodhasson rajtuk. Mert ha még olyan nagyot művelt is valaki, az Úr az, Aki megértékeli a cselekedeteket. Azért senki ne akarja még az úgynevezett jót sem felettébb, mert minden az Úrnál van, Aki a kicsit és a keveset sokra értékeli és a sokat kevésre. Mert az emberi én a saját akarata szerint akarja a jót és nem engedi, hogy az Úr akarjon általa. Azért mindenki az engedelmességben legyen nagy, a türelemben legyen gazdag, hogy az Úrnak Lelke megkereshesse a Neki tetsző időben.

Szemlézte: Bíró László

UI:

https://videa.hu/videok/film-animacio/imaval-nyert-csatak-2015-alex-cDoPQUVZ3HVskqjN?fbclid=IwAR2H92LWGMFpvuU3TgQctxAIDQBUVKsxf13ow7lsfcgI2kK1vrpWPXff928

Semmi nem az, aminek látszik - Felvezetés
Zita médium által 2016. április3.

Itt a Földön semmi sem az, aminek látszik. Látszatra ugyan úgy néz ki, hogy a Föld uralja a láthatatlant, de nem! Sőt sok esetben az emberek úgy gondolják, hogy a láthatatlan nem is létezik, a valóság azonban az, hogy minden a láthatatlanból ered, onnan indul ki, mert minden a láthatatlanban volt előbb, mielőtt annak tükörképe a fizikai síkon, a földi világban is megmutatkozott, megjelent volna.
Sokan egészségesnek látszanak, de a bűn miatt már a betegségek csíráit hordozzák magukban, mások viszont betegeknek látszanak, de idővel meggyógyulnak. Úgy néz ki, hogy éles a szemük és jó a látásuk, de valójában nem tudnak a dolgok mögé látni, a lényegre rátapintani. Más esetben úgy néz ki, hogy okosak, de mégis mindent tévesen cselekszenek. Bölcseknek hiszik magukat, pedig nincs kellő tapasztalatuk, vagy ha van, abból nem azt vonták le, ami bölccsé tehetné őket. Sokan igazán szépnek néznek ki, de belül minden undoksággal vannak tele. Sokan aranynak néznek dolgokat, mert fénylik, valójában azonban semmire sem használható. Úgy gondolják tudásuk van, de tudatlanabbak a tudatlannál.
Mindezzel azt akarom mondani, hogy az ember a földi világban a látszat után igazodik, mert nem képes a dolgok kiindulási pontjáig eljutni, a gyökerekig lehatolni, gyökér nélkül viszont semminek sincs élete. Éppen ezért az embernek mindig a gyökerekhez, azaz a kiindulási ponthoz kell visszatérnie, de nem tud, mert a jelen úgy elkápráztatja, hogy sem a múltat nem érzékeli, se a jövőbe nem képes belelátni. Sőt, azt sem érzékeli, hogy amit most, ma megcselekszik, annak akár rövidesen, de később egész biztosan következményei lesznek.
Egyszóval, az emberiség nagy része úgy él, mint a vakond, és nincs semmire rálátása, mert sötétben él, és mégcsak nem is tapogatózik, a fülébe pedig "ólmot önt". Úgy gondolja, őt nem érdekli, ami másokkal történik. Így aztán nem akarja hallani mások sírását, kérését, fájdalmát sem, csak az érdekli, hogy vele ma, most csak az történjen, az legyen meg a számára, ami a testi embernek kedvező. Ezért az élet aztán gyakran elveszi tőle pont azt, amit, vagy akit a legjobban szeretett, vagy akit gyűlölt és ez a gyűlölet hajtotta bele vesztébe. Nem egyszer elveszíti mindazt, amit már megszerzett, vagy megszerezni vélt, vagy aminek éppen a megszerzésén fáradozik, hogy azt hogyan és miként vonhatná a saját tulajdonába.
Komoly hiányok vannak az emberi életekben testvéreim, és aminek hiányát érzi valaki, azt úgy gondolja, pótolnia kell. Csakhogy arra már nincs rálátása, még ha nézi is, hogy tulajdonképpen mi az, ami hiányzik neki, és hogy az miként pótolható. Így a legtöbb esetben helytelen megoldásokhoz folyamodik, de ez nem hogy pótolná ahiányt, hanem az egészet összekuszálja és ebből káosz keletkezik a lelkében, gondolatvilágában, érzéseiben és álmaiban is. Álmainak nagy jelentőséget tulajdonít, de nem tudja az egészet megérteni, így helytelenül magyarázza azokat. Abból kifolyólag, hogy nem helyesen gondolkodik, cselekszik, hiányai méginkább és egyre nőnek.
Amije pedig már megvolt, arra nem vigyáz kellően, ezért elveszíti azt. Nem vigyáz az egészségére, nem vigyáz a kapcsolataira, nem vigyáz a már bimbódzóban lévő hitére, nem vigyáz semmire: azokra az értékeire sem, amiket esetleg az előző életekben már véres verejtékkel, keserves munkával megszerzett. Hiányoznak azon ismeretei is, amellyel az igazság mélyére lenne képes hatolni. Felszínesek, földiesek ismeretei, amelyek csak arra alkalmasak, hogy velük hírnevet, dicsőséget szerezzen szüleitől örökölt nevének, és elmondhassa, hogy ő több vagy netán értékesebb a másiknál, mert ehhez vagy ahhoz jobban ért, mint a másik. Ha gazdagság adódott születésével, akkor úgy gondolja, hogy aki ezzel nem rendelkezik, az semmiképp sincs olyan értékű, mint ő. Így szegény családokban nem egyszer komoly képességgel születnek gyermekek, de nem juthatnak képességeiknek megfelelő pozíciókhoz életükben, mert az anyagi javakkal rendelkezők megnyithatnak minden ajtót, betölthetnek olyan állásokat, megszavaztathatnak maguknak olyan pozíciókat, amihez sem rálátásuk, sem képességük, főleg pedig erényeik nincsenek.

összeállította: Bíró Laci

A csatolt anyagok listája:

Semmi sem az, aminek látszik
Az élet célja
A tömegek véleményéről
A határozott egységes gondolat hiányai
A világ fejedelme
A szürkezónás lelkekért mondott imák
HANG - Válogatott gondolatok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGitE5hJa3e6JOidrAaQ?e=ryyJVF
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=g6omlLFlST0&t=12s
A Biblia értelmezése – Zita médium közlése – Hangoskönyv (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=b7K1B6K0ElU&t=324s
A szeretet mindent átformáló ereje Zita médium által – Hangoskönyv (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=GMEUTlvCSrI
2. A fordulat – Részlet a hangoskönyvből (Tibi)

https://www.youtube.com/watch?v=q7NJXRKmYhA
Kutya karácsonyra – Családi film