Szellemtudomány alapjai

Mai video tanítás

Regresszió és a reinkarnáció kapcsolata Karsay István előadása.
Előadásomban elmesélem a regresszió fogalmát és lényegét és sok érdekes esetet. Beszélek az előnyéről és veszélyéről.
1. rész https://www.youtube.com/watch?v=Bj9mLCYPiG0&feature=youtu.be
2. rész https://www.youtube.com/watch?v=rUtSzX9YjVY&feature=youtu.be

Duál - törvény részlet, másság, házassági problémák. Karsay István előadása

Elmagyarázom a duál - törvény alapján a papok szerepét, cölibátust, a homoszexualitás és leszbikusság értelmét és szerepét, a házassági problémák, válások értelmezését és még sok mindent ami most, ebben a korban fontossá vált számunkra.

1 rész https://www.youtube.com/watch?v=cwLsZ1UW7ok&feature=youtu.be
2. rész https://www.youtube.com/watch?v=d9Keh28fr1c&feature=youtu.be

A HIT ÉS AZ EVANGÉLIUMI SPIRITIZMUS - Felvezetés

Zita médium közlése 1994. OKTÓBER 16.

Minden teremtményt egy szál köt az ő teremtő Istenéhez. Egy szál, amelyen senki más nem közlekedhetik az ő Atyjával, csak ő. Egy szál, amelyen keresztül levonhatja a teremtmény a maga számára az élet minden örömét, megnyugvását és boldogságát; amelyen keresztül elérheti életének legmagasabb célját: a saját üdvösségét. Ez a szál szakadt meg mindazok számára, akik a fejlődés útján nem előre haladtak a beérkezés, a tökéletesség állapotaira, hanem megszakítva ezt a szálat, lassan esni, majd zuhanni kezdtek, mint ti is, a Földhöz hasonló szomorú, sűrű, nehéz anyagi világokra. És mivel a szál nem volt a kezükben, Istenről többé nem tudtak vagy tudni sem akartak.
A hit megsejtés! Megsejtése a valóságnak, megsejtése a létező dolgok legbensőbb lényegének, megsejtése az Igazságnak és Istennek. A hit tájékozódást ad, hogy hogyan és miként ezentúl; hogy a földi ember, amikor értelme és érzésvilága nyiladozni kezd, mit is kezdjen ezzel a földi, testi életével. Hogy itt mi legyen a cél, mi legyen a munka, mi legyen a feladata; mi az, amit el kell érnie, amit meg kell ismernie, amit teljesedésbe kell vinnie. A beérkezetteknek nincs szükségük hitre. A hit teljes ismeretté, tudássá alakult át, tudássá izmosodott; minden tényként, valóságként állt előttük. A létező, a valóság világában élnek ők.
A teremtő Isten szeretetből a sötétben bukdácsolók közé elküldte a hitben erősebb lelkeket, akik a hiten keresztül a szellemi világról, annak igazságáról és Isten létezéséről tudomást szereztek, hogy rajtuk keresztül Isten kijelentse az Ő létezését, az Ő akaratát, az Ő igazságát és az Ő törvényeit. Ezek voltak e világnak lámpásai; nem voltak a világ világosságai, csak a világ lámpásai. Ezekben az időkben nagy-nagy szükség volt arra, hogy ezeknek a világ lámpásainak a fénye tiszta legyen; hogy mindaz, amit Istenről és az Ő törvényéről mondanak és tanítanak, az a valóságnak megfeleljen.
Krisztus azt mondta, hogy „a mennyek országába semmi tisztátalan be nem mehet”, hogy „ez az út keskeny és ezen a keskeny úton és szoros kapun az ember bűneivel együtt be nem fér”. Ha az ember birtokába akarja venni a magasabb világokat, akkor meg kell térnie, át kell alakulnia, Istent el kell ismernie, a hit világosságával kell rendelkeznie és a hiten keresztül újra meg kell találnia az Istenhez vezető szálat.
A kegyelmes Isten kinyitotta a magasabb szellemi világokat, elküldte az utolsó időkre a szellemvilág tiszta lakóit, hogy azok az ember részére a meggyőződésen keresztül hitet hozzanak és a hitén keresztül megtalálja ezt a szálat és megismerje az anyagi élet mögött lévő csodálatos szellemi életet, amely ellentétben az anyagi élettel, örök. Mindezt megmutatta azoknak, akiknek „szeme van a látásra és füle van a hallásra”, hogy érzékeljék, hogy mit mond a lélek.
Ezek számára - így a ti számotokra is - megnyílt a szellemvilág, elhangzott a Harmadik nagy Kijelentés Isten kegyelméből és ez a tiétek és mindazoké lesz még a jövőben, akik belefáradtak a tudomány sok-sok ígérgetésébe, és akik látják mindazokat a károkat, amiket a tudomány nemcsak a természeti világban, hanem az emberek lelkében is okozott. Azok részére, akik még ezekben az utolsó időkben - így mondom: az utolsó pillanatokban, az utolsó órában - térnek meg, eleven valóságként lesz ott a szellemvilág igazsága, a Harmadik Kijelentés igazsága.
Akik abban igazán hinni tudnak, és a hit erejénél fogva a bűneiket képesek levetkőzni, megmenekülnek a nagy kataklizma, a nagy katasztrófa idejében az apokaliptikus természeti törvények átalakulásánál lélek és szellem szerint. Nem test, hanem lélek és szellem szerint.

Összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:
A hit és az evangéliumi spiritizmus
Vágyaitok irányuljanak Isten és az Úr Jézus Krisztus felé
Tisztességes és nem tisztességes emberek gőgje
HANG - Isten elhagyott
A vezető szellemek szózata
A kobold karácsonya - Ki lopta el a szeretetet
A kis virágcsokor
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhuc1sqqTA7-LWWWHNg?e=gWjOQ3
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint öt évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGg7hWiOAUKVy0Nkylbw?e=tf4ADx
Gizi médium_Ezoteriák 2 - Nem a szellemi ismeret, hanem a megélés a fontos

https://www.youtube.com/watch?v=wit3lNTP_yc
Családi kapcsolatok változása – Karsay István előadása

https://www.youtube.com/watch?v=3DuD5PEfAbc
Pap Gábor – Az ősi magyar vallás - Előadás

https://www.youtube..com/watch?v=WyREEorCiCQ
Rozmaring – Régi magyar romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=XifQEV2i_4E&t=1378s
Angyali üzlet – Romantikus film

Elnézést, kicsit hosszú de egyben értelmezhető.
Ada mediális közlés . Feltámadás ünnepe.
Kedves földi Testvéreim és Barátaim!
Nagy-nagy szeretettel köszöntelek benneteket a szellemi hazából. A szeretet kényszere alatt állva ,,ragadok tollat" hogy mindazokat a gondolatokat kifejezhessem földi testvéreimnek, amelyeket Isten a szívemre helyezett, hogy annak az eszközömnek ,,tollába adhassam" akit a kegyelem révén én magam választhattam ki eszközül, mint ismeretlen ismerőst.
Íme lassan, de biztosan elérkezett a feltámadás ünnepére való felkészülésnek az ideje is, a nagyböjt, mely időszakot maga Péter apostol a Szentlélektől ihletve határozott meg, mint lélek szerint való átformálódásnak és megújulásnak az idejét, a szent negyven napot, ami, mint minden más lelket átformáló cselekmény hitelét és érvényét veszíti a mai én központúvá és anyagiassá vált világban. Pedig a böjtre, a bűnös hajlamok megtagadására, ha valaha is szükség volt, most még inkább szükség van, mert megváltozott a világban az erkölcsi értékrend, melynek a lelket bomlasztó ereje a hívő emberekre is hatást igyekszik gyakorolni, hisz erre rendeltetett.
Általában a vallásos embereknek kevésbé szimpatikus ez az időszak, mert lemondásra ,,kényszeríti " az embert. Ez a kényszerérzet abból adódik, hogy éppen a lemondás tárgyában biztonságukat érzik az emberek és ha bármiről is le kell mondaniuk, már szegényebbeknek érzik magukat. Pedig amiről lemondatok, annak a sokszorosát mentitek át lelki vagyon formájában az elkövetkezendő túlvilági állapotaitokba. Legalább nektek szellemtan hívőknek nem kell, hogy sokat szóljak a túlvilágra átdolgozott lelki vagyonról, mert betekintést nyerhettetek már a túlvilági állapotokba és a dematerializációs (az anyag visszaszellemesedési) folyamatokba.
A másik és talán nagyobb probléma amiért nehezen megy a lemondás, az azért van, mert az ember lelki világához nagyon mélyen hozzánőttek a bűnök ès sok esetben szinte fájdalmas a ferde kinövések önmegtagadással történő lemetszése. Mivel ti szellemtan hívők a kévékből kihullott kalászai vagytok, a mély hajlamaitok miatt, a nagy aratásnak, ezért, nagyon komolyan kellene fognotok, főkén a nagyböjti időben, de egyébként is, az önmegtagadást, hisz nem sok időtök van hátra ehhez a lelki munkához.
Sajnos azonban már ide is kezd betörni a megalkuvás, vagyis az az erkölcsi állapot, amikor a bűnös vágyakhoz való ragaszkodásból szentesítve vannak a bűnök,mert látszólag szent célt szolgálnak. De ez kizárólag önbecsapás! A hajlamaitokat bizony, hogy meg kell tagadnotok, ki kell irtanotok, mert az idő közel van és csakis a bűnös hajlamaitól megtisztult ,,ember" juthat be az Isten Országába, ugyanis Isten az ő Országát éppen hogy a bűnös, vagyis a bűneitől megtisztult emberekkel fogja benépesíteni, akiknek a küzdelmeik és harcaik folytán már kiégett a lelkükből a gőg, az emberi túlértékelés.
Igaz, Isten a Névtelen Szellemen keresztül, az elragadtatás előtti időre ígért még az emberiség megtérésére és a földi szféráktól való elszakadásra egy rövid és világos korszakot, amikorra a vallási irányzatok különböző külső és belső okok és tényezők miatt összeomlanak, mert akkorra végérvényesen lejár az idejük, amikor a szellemtan virágkorát fogja élni - és ellenkezne Isten szeretetével azok felé, akik abban az eljövendő korszakban tudnak csak eljutni az üdvösségre, ha ez nem következne be- nektek ezekre az időkre már készen kell állnotok a másokért való lelki munkára és nem akkor térni meg, mert nem tudtok üdvözülni az idő rövidsége miatt, valamint azért, mert ha csak akkor tértek meg, akkor Isten nem tudna benneteket használni és akik akkor általatok ismernék fel az egyedüli üdvözítő igazságot, azok a ti felkészületlenségetek miatt elkárhoznának a ti felelőségetekre.
A hívő embernek az Isten, illetve Jézus Krisztus kell, hogy jelentse a ,,kősziklát" vagyis a biztos talajt amelyen megállhat és nem a hajlamai és az azokhoz való ragaszkodás. Mindennek a leépítéséhez viszont élő hitre, abból fakadó bűnbeismerésre komoly harcra van szüksége az üdvösségre meghívott embernek.
,,Aki hisz, üdvözül, aki nem hisz, már eleve elkárhozott..." ,,Ha visszajövök, vajon találok-e hitet a földön?" Törekedjetek tehàt élő és fejlődőképes hitre jutni, mert hit nélkül nem tudjátok magatokhoz vonzani Isten cselekvő erejét és a tudásotok nem fog tudni átmenni az elméletből a gyakorlatba. A hit viszont cselekedetek nélkül halott!
Az ellentétnek Jézus Krisztus Urunk földre jövetele előtt is már az volt a célja, hogy amikorra találkozna úm. a két eszme, az Ó és az Új szövetség, akkorra ellehetetlenítse a krisztust várók táborát, azzal a céllal, hogy mind kevesebben ismerjék fel az üdvözítő Messiást, mint szabadítót az ördög fogságából. Ugyanez a helyzet a mai vallási viszonyokban is, azzal a különbséggel, hogy akkor inkább megszállottságok voltak, mely állapotokból való szabaduláshoz Jézus Krisztusra volt szükség mint szabadítóra de csak a zsidó nép körében, míg jelenleg, sokkal alattomosabb módon terjeszti hatalmát a hatalmasok között, hogy leigázza a kereszténységet és uralma alá hajtsa az egész földet és ezáltal ha lehet, próbára tegye még a választottakat is. Mindennek a több évszázados és évezredes sátáni munkának köszönhetően igencsak betört a megalkuvás, az anyagiasság ès az élvhajhászás szelleme a vallási irányzatokba és ezáltal leépül az egész.
Tehát a nagyböjt már mindezekből a fent említett okokból is szinte semmit sem jelent a mai keresztény világnak, pedig most kellene nagyon sokat böjtölni, hisz azt mondja az Úr: ,,Meddig maradok még veletek ti kicsinyhitűek? Ezt a fajta ördögöt6 csak böjttel és imával (lehet kiűzni)."
A krisztusi idők előtt és a Vele egy időben élő zsidók várták a szabadítót, Aki megszabadította őket megszállottságaikból, Halálával meghaltak a bűnnek, Feltámadásával viszont feltámadtak Vele az életre. Míg a mai ember számára mindezeknek a folyamatoknak már nincs akkora jelentősége mint Jézus idejében és az első századokban. Ezért nem is jelent oly sokat a Feltámadás ünnepe sem, a mai embernek és ebből kifolyólag az ünnepre való felkészülés sem lehet valami komoly és mély. Pedig bizony, hogy nagyon komolynak és mélynek kellene lennie, mert az Úr Jézus feltámadásában és a feltámadása által a saját feltámadásotokat, vagy legalábbis annak a maximális lehetőségét kell megünnepelnetek évről - évre. Ha az Úr nem támadott volna fel a halálból, nem lenne senkinek lehetősége eljutni ,,az első feltámadásra" sem, ami nem más, mint feltámadni a földi világból és megszületni egy magasabb világban. Tanácsos lenne tehát kihasználni a nagyböjtöt az önmegtagadásra, a hét fő bűn erényekké való átdolgozására, mert a feltámadásotokat munkáljátok ki vele.
,,Elmegyek és helyet készítek nektek,"- mondja a mi Urunk Jézus Krisztus, ami azt jelenti, hogy a magasabb világokon már el van készítve a helyetek, csak rajtatok áll az, hogy eljuttok-e oda!
Isten kegyelme és a magas szellemvilág áldása kísérje a feltámadási ünnepekre való felkészüléseteket és az egész életeteket. A nagyböjti időszakban a magas szellemvilág figyelme és munkája intenzívebb felétek, mert a hívő ember figyelme is intenzívebben az égiek felé irányul. Használjátok ki ezeket a lehetőségeket!

Most Isten veletek!
Ada 2020.02.27.
UI:
Mi van a halál után? Jézus elmagyarázza! lelkünk túléli a fizikai halált
https://www.youtube.com/watch?v=13VCtNCgejg

A második bukás

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

Az intelligens ellenszegülők, illetőleg a szellemek ébredésének pillanata döntő volt. Át kellett volna vegyék a körülöttük lévő harmóniát; Isten kegyelme békülékenyekké; testvéreik szeretete szeretetteljessé hangolja őket. A törvényeket önként kellett volna kövessék, hogy ezáltal önmagukkal, testvéreikkel és Istennel ismét egyekké lehessenek.
A törvényes útra térés helyett azonban saját magukkal jöttek egyenetlenségbe és meghasonulás támadt közöttük. Míg egyesek megbánólag tértek vissza a törvényes útra, mások dacosan és gőgösen, szellemük, erejük és fluidjukban elbizakodva, még dühösebbekké lettek, ellenszegülésüket megkettőzték.

Amint csak tehették ellenségesen, villanyosan, taszítóan hatottak, tömörülésükre fluidokat vontak magukhoz és a törvény elleni küzdelemre használták fel. Ezen küzdelem, Isten és a messiások ellen teljes öntudattal és dühvel vezettetett. Az ellenszegülés hierarchiáját akarták felállítani a törvény; Belzebub birodalmát Isten birodalmával szemben.
Egy másik szakítás, egy másik esés következett be. Egy másik elválás történt, mely azonban nem káoszt, hanem kiválást vont maga után. A világokban uralkodó természettörvény kiválasztotta az ellentétet a törvényekből. A törvény a törvényellenesen megsűrített villanyos fluidokat, az ellenszegülő szellemekkel együtt, tűzkarikák alakjában választotta ki magából. Természettörvény szerint volt ez a kiválasztás, mivelhogy a természettörvény természetellenest magában nem tűr, a kiválasztást törvényszerűleg viszi véghez. Természetes, hogy ezen tűzkarikákban az ellenszegülést éltető principium is – a szellemek - a világokból lettek elválasztva. Az első esésnél még nem volt salak. Az első esésnél csak kavarodás, káosz volt.
A világokban az ellenszegülés vulkanikus forradalmakat idézett elő, s ennek következtében lett belőlük tűzkarikák alakjában kiválasztva. A tűzkarikák a mindenségben nem vesztek el. A fluidok, az ellenszegülő szellemek halhatatlanságában és elpusztíhatatlanságában, valamint ezek anyavilágaiban, amelyekhez vonzódás által kötve, és amelyekkel nehézkedési törvények által egyesülve voltak, állandóságot leltek. Így fluidilag és parányilag molekulákra osztottan rotált az ellenszegülés az ő anyavilágai körül.

Ez az esés kétszerte nagyobb volt az elsőnél. Esése volt a szellem, erő és fluidnak; esése a szellemnek, a világoknak és az erőknek. Az első esésnél a szellemek az ő öntudatukat elvesztették, a második esésnél azonban megtartották. Az első esésnél a fluidáris káosz s az erőkben egy zűrzavar állt elő, a második esésnél azonban a világok tűzkarikákat választottak ki magukból (melyet mint salakot kivetettek), mely tény után visszaállt bennük a nyugalom és a harmónia.
Ezek a világok, -miután a magukból kihányt tűzkarikák, mint világcsirák- ő körülöttük rotálódtak és anyanapokká lettek. Ezen világok tehát második osztályú napoknak nevezendők és alkotják a második napkört. Azok az ellenszegülő szellemek, kik megbánással megtérésre készülődtek, a második osztályú napokban maradtak. A küzdelem kipróbálta, tisztította őket; az ismeretben egy fokot emelkedtek és a törvényeket követni készek voltak. Amit elvesztettek az kétszeresen drágának, kétszer értékesebbnek tűnt most fel előttük. Töredelmesekké tette őket a beismerés és megbánás, amelytől fogva ősegységük felé törekedtek.
A második esés miután a szellemek az ő öntudatukat megtartották, tetemesen nagyobb volt az elsőnél, sőt ellenszegülési értelmiségük ki volt fejlődve és nagyon meggondolva. Az ellenszegülésben lettek kitünővé ők, olyanokká lettek mint akiket ti gonosz szellemeknek, démonoknak neveztek. Amilyen tökéletesek voltak a messiások a törvényben és jóban, éppoly tökéletesek voltak ők a gonoszságban és az ellentétben.

Az ellenszegülés a természet törvényiben nem maradhatott többé; zsibbadtan tehetetlenül fekve, gépiesen vezettetve, törvényesen lett kényszerítve, szellemileg megzabolázva, láncra verve.
Isten felette állt e küzdelemnek. Ismerte törvényeinek erejét és hű elsődeit, kik a törvények végrehajtói voltak. Tudta, hogy mi lesz az eredmény és az Ő felfoghatatlan nagyságának türelmével várta azt. Ő tehát mint szeretet és ezzel járó türelem is változhatatlan, hozzáférhetetlen, de mert bölcsességében és igazságosságában is az, kellett, hogy a legbölcsebb és igazságosabb forrásból eredő törvényeknek is szabad befolyást engedjen. Nem semmisített bukott gyermekei közül egyet sem, hanem a törvény ismét megállította őket ott, ahol a bölcsesség által felállított határ megálljt parancsolt, s akik ellenszegülésükben, megátalkodottakká lettek, azokat még szűkebb korlátok által kellett veszélytelenekké tenni.
Természetes, hogy a tűzkarikákban az ellenszegülés okozói és éltetői, azaz a szellemek is benne voltak. A szellemi leszármazás egyik világból a másikba, mindenkor a bűnök és kihágások útján történt, amely eljárásnak a földi száműzetés rendszere, lefokozott utánzata, de minden más büntető rendszernek felette áll.

A szellemek eltávolítása a felsőbb világokból az alsóbb világokba az ő fluidáris megsűrűsödésük következtében történt. A tisztább fluidból, anyagból álló világok, amelyekben erjedéseket okoztak, ezt a megsűrűsödött salakot kidobálták magukból, de a salakban benne voltak a szellemek és az életprincipium is. A szellemek burkaiban, az életpricipium a sejtekben élve és éltetve dobattak ki. Általános áttekintésre fluidnak, salaknak tűnt fel az egész, de élőlényekkel volt tele.
A világok kidobált salakjaiból alsóbb világok alakulnak és a salak kidobálás által megtisztult világok magasabb fokozatot nyernek, azaz napokká (szolarításokká) lesznek. A napok salakjából alakult világok pedig bolygókká lesznek, ahogyan a bolygókból kidobott salakból a holdak. Látjátok az analógiákat? Az ősminták fraktál formában egymásból sarjadnak.

szemlézte: Bíró László

A földi élet iskola

Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvből

Már itt vagyok az Úr Jézus nevében gyermekem. Ne feledd el, hogy ha meg is próbálja az Úr az ember Őbenne vetett hitét, el nem hagyja, és gondja van még azokra is, akik az első akadályon elbuktak. Gyermekem nem te vagy az első, akinek a nagyon szoros és keskeny úton kell haladnia, hogy a széles úton járóknak útmutatója legyen. És ezen a keskeny és göröngyös úton könnyebben előre jut a lélek a boldogság hazája felé, mint a széles, rózsákkal szegélyezetten.
Lásd és figyeld meg azoknak az életét, akiknek már kedvező és kívánatos sors jutott próbául, mégis a nehéz küzdelmek útján tudnak csak előre jutni, a megtisztulás és megigazulás világa felé, mert az emberi természet nagyon hajlik a kiválasztottság képzetének elfogadására. Ez pedig a lélek veszedelme, mert a gőgöt növeli ki a lélekben. Én azt mondom, jobb ma szegényen, száraz kenyéren zárni le a napot, de az Istenbe vetett hittel gazdagon, semmint a föld javaival és kívánatos állapotaival és azokban dúskálva, de az istenhitben szegényen érkezni meg az örök élet kapuja elé.
Mit ér a tudomány, mit ér a hatalom, ha a lélek szegényen és piszkosan érkezik meg az Úr igéjének megértőinek és az aszerint cselekvőknek gazdag lakomájának vendégségébe és ott szégyenkezve látja, hogy részére nincsen hely. Mert csak azok részére van fenntartva hely, akik földi életükben is már odatartoztak. Az élet utolsó óráiban már későn érkezik el az ember ahhoz, hogy ott helyet kaphasson az örök életbe hivatalosak asztalánál. Azért azt mondom: ne sajnáld az életednek szenvedésekkel töltött napjait, vagy óráit, mert annak minden órájában tanulságos figyelmet keltő táblát írt fel a lelked az utánad érkezők részére.
A földi élet iskola. Az emberi léleknek vagy tanítani, vagy tanulni kell, hogy ott legyen. Boldog lélek az, aki jól tud tanítani. És az is, aki figyelmesen megtanulja a leckét, mert a következő életben már taníthat is a tanulás mellett. Ezért pedig már külön jutalom jár. De boldogtalan az a lélek, aki semmit se tudott megtanulni, mert az bizony csak bukott lélek marad és semmi hasznot nem tudott az életében nyújtani a Földnek és így az adósok börtönében csak kényszermunkára van kárhoztatva, amiért nem jár fizetés.
Ez a törvény ereje és hatalma a bűnben élők fölött. Az Isten igazságos és bölcs beosztása ez, a törvényen kívül élők részére. Sehol nem lehet a törvény ellen cselekedni, csak a Földön, ahol a szabad akarat birtokában az ember tehet jót és rosszat is. De a felelősség terhét viselnie kell. Semminek nem szabad elvesznie. Mindenről számot kell adni. Ez a rend lelke.
Ez ami számon kér és ez jutalmaz, vagy büntet. Az Úr Szent lelke kegyelmez, vagy elítél. Tehát nincsenek senkinek jogai, hogy követelőzhessen az igazsággal szemben, mert aki az igazság ellen cselekedett az nem állhat szemben vele, mert elvesztette követeléseit.
Szigorúnak látszik ez a törvény, de nem az. Csak óvó, védő és az igazság útjára visszaterelő szeretet a tudatlan és tökéletlen lélek részére. Tudva mindezeket, ha fájdalmas is a földi élet, az igaz úton járók részére jó tőkebefektetés a jövőre, mert az Úr nem hagyja jutalom nélkül azokat, akik az igazság ügyéért szenvednek. Gyermekem, legyél jó reménységgel. Most Isten veletek!


Szemlézte: Bíró László

A földi élet küzdelem

Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvből

Az Úr úgy alkotta meg a földi ember testét, hogy az lelki testének legyen pihenése az erőgyűjtéshez, melyre minden földi életben szükség van, mert a földi élet nem a boldogságra van adva, hanem a küzdelemre. Hogy a tudat alatt lappangó tévedések, hibák ferdén felfogott és kialakított egyéni igazságok ütközést szenvedjenek és felégjenek, megsemmisülhessenek abban a harcban, ami a földi testben megy véghez.
Nem olyan könnyű még a nagyon előrehaladott léleknek sem a szenvedésekkel megrakott földi életben túltenni magát azokon a nehéz gyötrelmeken, amelyek előtte mind felsorakoznak, ha az Istentől kapott tiszta igazságokat valósággá akarja tenni földi életében. Azért van az, hogy minden igazságra törekvő emberi léleknek szenvedésekkel kirakott úton kell előre haladnia, ha a legkevesebb jót és igazságot valósággá akarja tenni életében.
Nemcsak, hogy nem értik meg az emberek, hanem ellene fordulnak. Még azok is, akik ugyanazokkal a szent törekvésekkel indultak útnak a földi világban. De aki végig kitart, az üdvözül. Lehet, hogy meg-megbotlik, lehet, hogy el is esik, de újra és újra segítségért kiált, és az Úr lenyújtja érte segítő és felemelő kezét és új utakat mutat meg részére, vagy megvilágosítja szellemi szemeit és látja akkor, hogy mibe botlott el.
A lélek önmagában tekintve meglátja hibás, vagy felületes lépését és megfordul útján, visszalép, és megigazítja azt az akadályt képező téves lerögzített igazságnak hitt felfogását, beismeri tévedéseit, és így tiszta és egyenes utat hagy maga mögött.
Azért mondom, hogy a legjobbnak, a legigazabbnak látszó élet mögött is lehetnek káros, elnagyolt, felületességek, amelyek árnyékot vetnek előre az úton. És ha nem a saját árnyékai azok a múltból, hanem másoké keresztezi az egyenes haladást, akkor is szenvedéssel és testi-lelki gyötrelmekkel tudja csak az utat megtenni az „ember” hogy előbbre jusson. Az út végén azonban ott áll az Úr, az Ő áldozatos, örökre szóló nagy szeretetével, hogy az úton szerzett sebesüléseket egy pillanat századrésze alatt begyógyítsa és megnyitja a szenvedő lélek előtt a boldogság világainak kapuit, ahol minden szenvedés emléke lemarad, hogy az új, az addig el sem képzelhető örömöknek helyt adjanak a lélekben.
Azért gyermekem ne sajnáld az életben szenvedésekkel eltöltött napjaidat, éveidet, mert azok fénylő arany betűkkel ragyognak majd, nemcsak a te boldogságban fürdő lelked előtt, hanem még azoké előtt is, akik ezeket a szenvedéseket okozták és ők az ő gyötrődéseik között maguk is keresik majd azt a lehetőséget, hogy azon az úton, amelyet te győzelemmel végig jártál, ők is több-kevesebb sikerrel végig járhassák.
Most én az Úr Jézus nevében búcsúzom a testi énedtől. A lelked úgy is nyitva előttem, most jó Atyánk kegyelme legyen és maradjon veled. Időközönként megtekintem a többiekkel való együttest is. Isten veletek!



Szemlézte: Bíró László

Megosztom veletek két részletben az Adai médiummal történt levelezésem:


Ada levél 1. részlet

Kedves István!
Szeretettel köszöntelek mindannyiunk nevében.
Gondoltam írok röviden magunkról a kis közösségünkről. Teszem ezt azzal a céllal, h talán egy kicsit közelebb kerülhetünk ezáltal egymáshoz.
A Jóisten segitségével és akaratából minden nap tartunk imaösszejövetelt, ugyanis nagy terheink vannak és szükségünk van lelki erőkre az elhordozásukhoz. Rendszeresen olvasunk a Névtelen Sz. irásaiból mindig az alkalomnak megfelelően. Most kezdjük ,,Mikor a lélek ünnepel"-ből a húsvéti témát. Továbbá olvasunk még rendszeresen Emmerich Anna Katalin látomásaiból, szintén a nagyböjti témát: ,,A mi Urunk Jézus Krisztus keserves kinszenvedése" cimű könyvet.

Nem tudom mennyire ismeretes előtted a nagy, nėmet származású stigmatizált látnoknő élete, hivatása és látomásai?
Végiglátta látomásokban az egész Ó és Új szövetségi eseményeket úgy, hogy szelleme extatikus állapotban jelen volt az események lejátszódásánál a 7. Szférában. Jézus három évnyi nyilvános tanításait három évig diktálta, mert folyamatosan ,,jelen volt" Jézussal és minden vele kapcsolatos eseménynél! Igy mindenről pontos leírást tudott adni, ill. diktálni. Clemens Brentano (nagyon ismert német îró) jegyezte fel az eseményeket, melyeket Katalin látott, aki mellesleg HATSZOR utazta körül a Földet és hirdette az igazságot. A harmadik körútja végén ismerte meg Katalint és annyi évet töltött Katalin mellett, ahány évig diktálta a látomásokat. Katalin halála után Brentáno még háromszor utazta körül a világot, de már mint SZELLEMTANHIVŐ!!! Katalin ugyanis nem csak a fizikai eseményeket látta, hanem mindennek a szellemi hátterét is! Látta a földalatti szférákat, valamint azokat a szférákat, melyeket Jézus a 40 napi szférákban való tartózkodása alatt nyitott meg. Látomásai teljesen megegyeznek a szellemtannal, mivel mind a kettő a szintiszta igazságot közli velünk.
Emmerch A. K -nak kicsiben hasonló szerep jutott mint keresztelő Jánosnak (UGYANIS DUÁLOK) : lezárni egy fejlődési turnust és megnyitni a következőt.
Hasonlóan az Úrhoz Katalin is :,,...Nem eltörölni jöttem a törvényt, hanem betölteni." Katalin azért jött, hogy stigmáival és az ezen felüli borzalmas kinszenvedéseivel elégtételt tegyen az egyház és az egyháziak bűneiért. Mindannak ellenére, hogy ágybanfekvő beteg volt, szellemi állapotban a maga szentségével maximális odaadással részt vett minden egyházi liturgián.
Betöltött tehát mindent, mint csúcsát az adott fejlődési turnusnak és kínszenvedéseivel létlehetőséget és teret tisztított meg az erre épülő következő kinyilatkoztatásnak, a lll. Kijelentésnek, vagyis a szellemtannak! Ebből kifolyólag az ,,ősspiritiszták" a szellemtan védszellemeként tisztelték, csak erről már nemigazán tud senki a mai szellemtanhívők közül. Pedig meg is jövendölte a szellemek megjelenèsét eképpen: ,,Amidőn ajkaim elnémulnak, a halottak fognak bezélni." Az 1933. Égi Világosság is foglalkozik ezzel a témával 346. oldalon. Vay Adelmának is nyilatkozik E. A. Katalinról anyósa a szellemvilágból mely írás az ,,Életemből 1899-1900-ig." könyvben jelent meg. Érdemes ennek is utánna olvasni.
Mivel a szellemi vezetőink, vagyis a manifesztáló szellemek tudják ès látják azt, hogy bizonyos szempontból a fent említett írások folytån széleskörűbb egy kicsit az ismeretünk, ezért ezekre tudnak alapozni a leközölt szövegekben. Mivel ezeket az ismeretkiszélesítő írásokat sajnos a spiritiszták közül szinte senki sem ismeri, ezért bizonyos emberek részére elfogadhatatlanok a tanítások, melyeket Neked k. István közzé teszünk az isteni akaratnak megfelelően. Ha jól emlékszem az egyik közlésben a zsidó nép átkeléséről a Vörös tengeren volt szó ès Te azt a kommentárt fűzted hozzá: ,,érdekes magyarázatokkal."
Az ,,érdekes magyarázatok" tehát a szellemtant megalapozó làtnoknő látomásainak az ismerete által foglalnak bele a manifesztációkba a szellemi oktatók, talán éppen azért, hogy bevigyék a köztudatba azokat az ismereteket, melyek hiányoznak a szellemtanhívők ismeretköréből.
Sokat szenvedett Katalin az egyházért, sok kegyelem, abban az időben amikor élt, kinszenvedéseinek volt köszönhető, de egyszer csak mindent sivárnak és kihaltnak látott az élete végén mert a szenvedéseinek eredményeit kivonták az egyházból a szellemi vezetői és oda kellett neki adnia egy felsőbb igazságnak, a szellemtannak.
De duálja a keresztelő János mégegyszer visszatért és sok lelket mentett meg a pusztulásból.(ugyanis 3 testetöltése volt: Illés, ker. János és nem túl régen költözött át a harmadik testetöltéséből
Erre az egész Emmerich Anna Katalinos dologra úgy került sor a csoportunkban, hogy maga a könyvek írója, Clemens Brentano több alkalommal jelentkezett mediális úton ès támogatásáról biztosított bennünket a könyvek beszerzését illetően. Igy jutottunk el levél útján az eredeti német nyelvű szövegek màsolatához. Jelenleg kiadták magyarul is, de már az átrendezett szöveget.
Kedves István nagyon félve fogtam neki a levélnek, nehogy lerombolja azt a kis barátságpalántát, amelyet eddig oly nagy szeretettel ápolgattunk. Mint azt a levelm elején is írtam, azért szándékoztam erről beszámolni, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Talán ez a kis levelem eloszlatva bizonyos félreértéseket és kételyeket mégis csak az eredeti célt fogja szolgálni.

folyt .köv..

UI:

Emmerich_Jezus_Kinszenvedese.doc fájl letöltése

https://data.hu/get/5908316/Emmerich_Jezus_Kinszenvedese.doc

Ada levél 2. részlet

Az adai médium a könyvből küldött el részletet amit tegnap elküldtem, Jézus Krisztus kínszenvedése…

Jézus ezt tudta előre, de a megmentésünkért elvállata és megtette… sajnos most az emberiség újra azon az erkölcsi mlyponton van mint akkor volt!

Akkor nézzük a levelet, megjegyzem erős idegzetűeknek ajánlott!


JÉZUS KERESZTRE FESZITTETIK
,,...Jézust a nyomorúság képét a poroszlók kinyujtották a kereszten. Ő maga ült rá, de azok hátára rántották és szent jobbját kezükkel a jobb szeglyukra rántották és karját kötelekkel szorosan lekötötték a keresztfa szárához. Az egyik gazfickó mellére térdelt és egy másik Jézus becsukódó kezét kinyitotta, egy harmadik a vastag hegyes szeget áldó jobbja húsos részére tartotta és dühösütésekkel verte vaskalapáccsal. Édes, átható, megtört jajkiáltás hangzott el az Úr szájábó. Vére, karjából a poroszlókra spriccelt. A kéz izmai a háromoldalú szegtől elszakadtak és a szűk fúrott lyukba préselődtek.... A szent Szűz halkan jajjgatott, de külsőleg nyugodtnak látszott. Magdolna pedig egészen magánkívül volt. A fúró nagy darab vas volt ugy nézett ki mint egy latin T, nem volt semmi fa rész rajta; a nagy kalapácsok szintén vasnyelűek voltak és majdnem olyan formájuk volt, mint azon fakalapácsoknak, melyekkel az aszalosok a vésőre ütnek. A szegek melyek puszta látásánál Jézus összeborzadt, olyan hosszúak voltak, hogy kézben tartva lent és fent egy hüvelyknyire kiállottak. A szegek fejei kupában végződtek, melyek kb az ezüstforintos nagyságával bírtak. A szegek háromélűek voltak, fent hűvelyknyi vastagok, lent olyanok mint a kisújj, hegyük reszelővel volt meghegyezve.. A szeg hegye a kereszt másik hátulján kilátszott.

A jobb kéz odaszegezése után a hóhérok azt látták, hogy Urunk bal keze, amely szintén le volt kötve, a keresztkaron nem ért a fúrott lyukig, hogy vagy kétújjnyi hely van még, az újjhegyek és a lyuk közt; tehát kötéllel megkötötték bal kezét és lábaikat a keresztnek feszitvén, addig húzták, mig a kéz, a szeglyuk felett volt. Jézus szívindítóan jajgatott, hisz kitépik karját helyéből, vállai egészen kifeszültek, könyökein látszottak a kificamított csontok. Melle kidomborult és térdei felhúzódtak magasra. Karjain és mellén térdeltek, megkötözték karjait ès a második kegyetlen szeget verték balljába; az Úr vére magasra fröccsent. Jézus édes jajkáltása túlhangzott a súlyos kalapácsütéseken is. Jézus karjai annyira meg voltak feszitve, hogy már nem feküdtek vízszintesen a keresztkarokon, hsnem át lehetett látni a keresztkarok és a hóna között, ugyanis a kereszt Y alakú volt. A szent Szűz Jézus minden kínját átérezte, elsápadt mint egy halott és halk panaszhangok hallatszottak ajkairól. A farizeusok gúnyolták ès káromkodtak abba az irányba, amerre a szent Szűz állott, azért barátai elvezették a többi szent asszonyokhoz, akik távolabb álltak. Magdolna majdnem őrült volt, arcát mardosta, szemei és orcái véresek voltak. A keresztfára hoszza alsó harmadában egy fadarab volt egy szeggel megerősítve, hogy Jézus inkább álljon, mint függjön a kereszten, különben kezei kiszakadtak volna és lábakat eltörés nélkül nem lehetett volna odaszegezni. Ebbe volt a szeglyuk fúrva Jézus lábainak. A sąrkak számára is volt méllyedés kivájva; úgy, mint a kereszt több részein is hogy a szenvedő tovább csünghessen és hogy a kezek és a lábak ne szakadjanak ki a test súlya alatt.

Üdvözítőnk egész teste felhúzódott, a karok erőszakos kifeszítése által és térdei is felhúzódtak. De most ezekre vetették magukat a poroszlók és kötélhurkot kötve rájuk, lefelé húzták, mert a szegylukak rossz helyre való fúrás által a lábak nem értek le a fadarabig. Ekkor a poroszlók közt nagy káromlás keletkezett, némelyik gondolta, hogy jó volna talán új lyukakat fúrni a keresztkarokon, mert a fadarab feljebb szegezése nagy bajjal jár, mások iszonyúan gúnyolódtak: 》nem akar kinyujtózkodni, de majd mi segítünk neki《 és kötelet kötöttek jobb lábára és irtóztos kínzó erővel a fadarabra húzták és oda kötözgették. A test kinyujtása oly iszonyú volt, hogy Jézus melle ropogott és Ő hangosan felkiáltott : 》ó Istenem! Istenem!《 Mellét és karját is odakötötték a kereszthez, nehogy karjai kiszakadjak a szegekből. Alteste egészen elhúzódott és úgy látszott, mintha oldalbordái mellcsontjáról leszakadtak volna. Szörnyű szenvedés volt.
Bal lábát most éppíly módon kötözték kötelekkel a jobb lábra és a lábfejét átfúrták egy szeggel, mely sokkal finomabb volt, mint a felsők; úgy nézett ki, mintha árral fúrnák át az Úr lábát. Azután pedig a leghosszabb, legkegyetlenebb szeget nagy erőfeszitéssel az åtszúrt bal lábfejen át a jobba és azon át a keresztfába verték. Én a keresztet oldalvást néztem és láttam, hogy miként ment a szeg mindkét lábon keresztül. A lábak odaszegezése kegyetlenebb volt minden megelőzőnél, mivel szegény testet, ehhez borzalmasan megfeszitették. Én harminchat kalapácsütést számoltam meg az Üdvözítő panaszkitörései közepette, ami nekem oly édesen és tisztán hangzott, a gúny és düh hangjai pedig bágyadtan és tompán hangzottak.
A szent Szűz újra visszatért a vesztőhely közelébe és a csontok és izmok recsegésénél és ropogásánál, nagy és fájdalmas részvéttől ájultan ujra kisérői karjaiba omlott, ami miatt tolongás keletkezett. Ekkor a farizeusok odalovagoltak és szidták, mire barátai megint kivitték a körből.
A keresztrefeszítés és a keresztfelállítás alatt, különösen az asszonyok közt szánalmas feljajdulások hallatszottak: 》ó bár csak nyelné el a föld ezeket a gazokat, bàr esnék tűz az égből és emésztené meg őket.!《 de csak gúny és hahota volt a felelet ezekre a részvétmegnyilvánulásokra.
Jézus a jajkiáltások közepette zsoltárokat és jövendöléseket mondott, melyeket most teljesített be. Egészen haláláig igy imádkozott és bizonyitott. Mindezeket az imákat és jövendöléseket hallottam, de most annyira meg vagyok kinozva mennyei vőlegényem szenvedései által, hogy már nem tudok semmit sem elmondani. E szörnyű kínzások alatt Jézus körül angyalokat láttam.
A keresztrefeszités kezdetén, a római őrség kapitánya már föl is szegeztette a feliratot, melyet Pilátus készitett, de a farizeusok zúgolódtak emiatt, mivel a rómaiak hangosan nevettek a 》zsidók királya《 címen. Néhány farizeus, miután a felirat deszkájának szélességét és hosszúságát megmérték, lelovagolt a városba Pilátust kérni, hogy adjon másik feliratot.
Még a keresztrefeszítés alatt kiszélesítették a sziklában az előzőleg már kivájt lyukat, hogy bele állíthassák a keresztfát, mert a lyuk szűk és a szikla kemény volt. Néhány farizeus, akik az asszonyok fűszeres borát nem adták oda Jézusnak, hanem ők maguk itták ki, teljesen megrészegedtek és bensejükben olyan égéseket és szúrásokat éreztek, hogy egészen dühbe gurultak és ezért Jézust varázslónak gondolták. Dühöngtek türelmén. Azért, hogy hasi fájdalmaikat enyhítsék, többször leszaladtak a Kálvárián szamártejet inni. A húsvéti vendégek sátorában voltak asszonyok, kik szamaraikat megfejték és a tejet eladták.

A nap állása dél mult egy negyeddel, midőn Jézust keresztre feszitették és amikor a keresztet felállították, a templom felől nagy harsonaszó hallatszott. A húsvéti bárány leölése megtörtént!

UI:
Leölthető szellemtani anyagok:
http://hittitok.hu/teljes.htm

Vak vezet világtalant - Felvezetés

Zita médium által 2015. október 4.

Már a mi Urunk Jézus Krisztus is világosan megmondotta a farizeusokról és írástudókról is, hogy világtalanok vak vezetői ők, (Máté 15,14), aminek az a következménye, hogy mindketten gödörbe esnek. Valóban az történt, hogy vak vezetett világtalant, és ezért a nép még a megtörtént csodák ellenére sem tudta megtenni a különbséget, vagyis nem látta világosan, hogy Jézus Krisztus a számukra megígért, a bukottak számára elküldött Megváltó, a Messiás. Ez a folyamat azóta is tart, azóta is vak vezet világtalant.
Kik hát testvéreim a világtalanok? Világtalanok azok az ember lelkek, így az emberiség nagy része a múltban és még inkább a jelenben, akik nem ismerik a jó tudást. Vagy, mert szándékosan tudatlanok maradnak, és bizony ez is bűn. Vagy ismerik ugyan a jó (szellemi) tudást, de az kényelmetlen bűnös természetüknek, ezért hagyják magukat - tisztelet a kivételnek - vak egyházi és világi vezetők által vezettetni.
Nos, ezekben az utolsó időkben különösképpen ez látható, ez jellemzi a világ vezetőit, akik azért vakok, mert nem ismerik a valóságot, az igazságnak megfelelően a mi Urunk Jézus Krisztus igéit. Külső szerint ugyan hívőknek, keresztényeknek tartják magukat, de még véletlenül se kerüljön bele alkotmányukba, törvényeikbe Istennek szent neve, ugyanakkor arra hivatkoznak, sőt rá is akarják erőszakolni polgáraikra, hogy mindenkit testvérként kell elfogadni, befogadni, testvérnek kell érezni, ami alól ők, a világ vezetői természetesen kivételek. Nekik mindent lehet, nekik mindent szabad, nekik nincsenek erkölcsi korlátjaik, ők tehetnek mindenkivel mindent úgy, ahogy akarnak.
Az igazság megerősödéséhez először is a jó tudás, vagyis az isteni ige megismerésére, és annak megvalósítására van szükség, hogy az ember a megtérés által a benne lévő bűntől, sőt kardinális bűntől is megszabadulhasson. Pedig arra van szükség, hogy a megismert igazságot, amelyet az életében fontos értéknek érez, még ha az egész világ ellene van is megvallja és kövesse.
A hazugság egy óriáskígyó, amely hazug volt már kezdettől fogva, amikor Ádámot és Évát is elcsábította hazug ígérgetésekkel az isteni jótól, azt ígérve nekik, hogyha esznek a tiltott fának, mármint a rossz tudás fájának gyümölcséből, olyanok lesznek, mint az Isten. Azóta a hazugság kígyója megvastagodott, megerősödött, ma már nemcsak a rossz tudás fája köré tekeredik, hanem rátekeredett az emberi lelkekre, az emberek értelmi világába az isteni igazsággal szemben.
Ezért kellett volna és kellene ma is megerősödve hangzania a földi világban a Szentlélek kijelentésének, hogy ezer, százezer, millió torokból felszabadultan, bátran hangozhasson az ige, az isteni lényeg, az isteni igazság; mindaz, ami magát az eget és a földet alkotta; mindaz, ami a szellemeket boldogságra és az örömre a létbe hívta. Ennek az utolsó időknek az utolsó órájában, mi több, az utolsó perceiben hangzani kell a szónak, de már alig pár ember akarja hallani.
A médiumok száma a XIX. század közepéhez viszonyítva bizony nagyon megcsappant. Ugyanis ha valamire nincs igény, ha valaminek az ember nem érzi szükségességét, – márpedig az emberek többsége a lelki tápláléknak nem érzi szükségességét – akkor ugyan miért lenne szükség az eszközökre, akiken keresztül az isteni szózat, a krisztusi kijelentés, és a Szentlélek megszentelő szózata a földi világba kerülhetne.


Összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:
Vak vezet világtalant
Kotányi Ottó_Tanítás a világvégéről
A felsőbbrendű ember
HANG – Elzűlött a gyermekem
Álmok jelentése
A madéfalvi veszedelem
A vörös királybíró
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhuhwrlP2wQ4aQEX8kw?e=Dqbndn
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint öt évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGg7hXbTIpRWsYegVAkw?e=bFeGIc
Gizi médium_Ezoteriák 3 - A szellemi tudás kötelez,

https://data.hu/get/12326534/SBK_Hirlevel_181.doc
Karsay István - 2020 március havi szellemtani hírlevél

https://www.youtube.com/watch?v=-eABFRBxHco&list=PLFJ36FrSZxJTvU7E-TWK-7t3Pz8zsPWpd&index=41
Állatokkal suttogó

https://www.youtube.com/watch?v=POXtlfTRkAw&t=69s
Biztos kikötő – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=xYdHdigK9Yw&t=878s
Egy angyal a földön – Misztikus romantikus film

A szubhumán szellemekről

Részlet az 1998.09.29-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem

KV.: Tanultuk már és ismerjük a természetlényeket, az elemi szellemeket, most egy új kifejezéssel találkoztunk, hogy szubhumán lények. Pontos fordításban értjük, hogy mit jelent a szubhumán, de azért szeretnénk egy kicsit többet hallani róluk: kik ők, mi a tevékenységük, a feladatuk, mennyiben hasonlítanak az előbb említett természetszellemekre. Jók, rosszak, és hogy értendő, hogy átmenetek az összes Földön élő lény között, tehát nemcsak az emberről van szó. Hogy jöttek létre, mi az útjuk és feladatuk?
TSZ.: Minden, de minden, amely létező, megjelenik itt a Földön és a földi szférákban. Mind egységes egy célt szolgál: az emberszellem felemelkedését. Sokszor olyan tevékenységgel és ténykedéssel, amelyről ha tudnátok, arra gondolnátok, hogy ugyan hogyan függ ez össze. Pedig így van, mert ezer rejtett szállal mindig minden összefügg, minden feladat egy cél felé visz. Az ele¬mi szellemek, akikről tudtok, mind az úgynevezett négy elemnek képviselői és munkásai. Mindegyik végzi az arra az elemre jellemző feladatait, munkálatait, legyen az tűz, víz, föld, légnemű, szigo-rúan ezeken a terekben munkálkodnak.
De nem csak ezek vannak itt a Földön körülöttetek, óhatatlanul és nagyon nagy szükség van sok minden másra is. A természetszellemek, kiknek óriási csoportját szinte részletez¬ni sem tudnám előttetek ily rövid idő alatt, a természet életét és munkáját, munkálatait viszik, szoros összeköttetésben és áthidalásként az elemi szellemek, és más lények között. Mert még a természetlényeken túl is vannak olyan lé¬nyiségek, akikről kevéssé tudtok, csak azt tudjátok, hogy vannak, létezők, sokfélék, és mind az emberi, földi megjelenés lelki munkálataiban, vagy pedig a szféraközi állapotoknak a segítésén dolgoznak.
Általában az egészet úgy szoktuk jelezni számo¬tokra, mint szubhumán létezők, melyek átmenetiek, de az átmeneteknek is vannak átme¬neteik, különböző fokozataik, amelyekről nektek különösképpen tudnotok nem kell, mindössze annyi elegendő, hogy mind titeket szolgálnak. Mind veletek együtt javul, vagy süllyed, a ti munkáitokkal, és a ti eredményeitekkel összekapcsoltan.
Ezért is mond¬tuk nem egy alkalommal, hogy kozmikus felelősség a tiétek, mit tesztek, és hogy haladtok. Mert ezek a lények, lényiségek, erőkötegek, fényjelenségek fénylé¬nyeknek is mondhatók, bár az, hogy fénylény, az igen félreérthető, mert nagyon sok¬szor szoktátok alkalmazni a már feltisztult, ragyogó fényű, magas szellemiségekre. De fénylények mások is vannak, kisebb jelentőségű segítő lények, akikett a ti embe¬ri szemeitek nem fognak fel, nem látnak, csak rendkívüli alkalmakkor, mint ahogyan arról már tanító előadásaitokban szerepelt némelyikük.
Tehát az ember, és az elemi működő és dolgozó lények közötti átmeneti állapotok sokasága ez. Munkálataik, szol¬gálataik, tevékenységi területük vagy időpontjaik nem különösebben lényegesek szá¬motokra, mindössze elegendő rájuk gondolnotok, egy-egy kósza jóindulatú érzéshullámot vetíteni, mert az ő számukra a ti felragyogó fényeitek, amikor rájuk gondoltok, hihe¬tetlenül kedves, jó és hasznos. Ez az ő felőletek érkező visszajelzésetek, hogy igen¬is tudtok róluk, értékelitek munkájukat, és ez nekik nagyon jó és erőt adó.
Egy ízben adtunk már erről írásos tanítást nektek. Különösebben foglalkoznotok velük nem szükséges, gondoljatok arra, hogy együtt vagytok a Föld mélyétől egészen a szféra magas-szintekig. Jelen vannak és munkálkodnak ők, és ha arra gondoltok, hogy tulajdonképpen együttes az igyekezetetek, akkor nem esik majd nehezetekre néha egy-egy jó gondolattal feléjük fordult szíves érzéssel megtraktálni őket.
KV.: Hadd kérdezzem meg velük kapcsolatban, - lehet hogy én nem jól értelmeztem - hogy ők mindig is ebben az állapot¬ban maradnak, vagy pedig - hiszen elhangzott az is, hogy a mi fejlődésünkkel együtt ők is fejlődnek – elképzelhető, hogy a fejlődés során, időtől függetlenül, miután ezt a szót használtuk, hogy szubhumán, akkor a szub el¬marad, és emberi lelkekké válnak?
Az is megtörténhet, hogy egy korszakzáráskor, ami¬kor az emberléleknek számot kell adni az életsorozatairól, és vannak, visszaminősíttetnek, mert semmire nem mentek, hogy akkor ők esetleg i¬lyen szubhumán lényekké válnak? Van-e a pillanatnyi emberlélek és a szubhumán lelkek között valami ilyen átminősülési lehetőség, oda-vissza?
TSZ.: Egy határpontig. Annakidején megtudhattátok, hogy ők általában sem jók, sem rosszak. Mindez attól függ, amilyenek ti vagytok. Tehát hogyha a Földön élő embertömegnek a főbb jellemzője az, hogy rossz, gonosz, akkor az ő tevé¬kenységük olyan erőket használ fel és olyan eredményeket mutat, - természetesen anél¬kül, hogy ők maguk rosszak lennének - de a munkálataik olyanok, úgy szolgálják ki azt az emberiséget, amilyen az.
Ha zömében javuló és jobb az emberiség, akkor az ő mun¬káik eredményei is megmutatják azt, mert az erőfelhasználásaik is inkább a jó erők¬ből merít, és az egész természet is jobb és tisztább. De az, hogy ők emberekké válja¬nak, ez nem valós helyzet, és mégis megközelítő, mert a teremtett emberszellem más, annak speciális a feladata, Atyánktól kapott különleges munkálatai vannak. Őt se¬giti és Őt szolgálja ezen szellemiségek csoportja, Őhozzá hasonuló, tehát ha a Föld és rajta élő emberek lelki minősége a jó felé változik, - márpedig affelé kell változ¬zon, jól tudjátok - akkor az ő emelkedésük is bekövetkezik. De nem válnak, nem lesz¬nek emberszellemekké, hanem olyan tevékenységi területet, olyan tiszta energiákat, feladatokat kapnak, amely már szinte emberi. Ez egy határhelyzet, ők mindig is szub maradnak. Feltisztulásuk fo¬lyamata együtt van a tiétekkel, össze vagytok kötve, tekintettel vagytok és lesztek is egymásra. Egymás munkáit segítitek, támogatjátok, de csak egy pontig, mert amint a Föld egy olyan állapotba ér el a rajtalévőkkel együtt, akkor természetesen ők is elérnek egy olyan színvonalra, ami ma még egyáltalán meg sem közelíti azt, ami kívá¬natos.

UI:

Világjárványok - miért?
https://www.youtube.com/watch?v=thdrGNMT2MM&feature=youtu.be&fbclid=IwAR0KYE

További fejlődés a második bukás után

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

A második esést egy, a törvények útján haladó további fejlődés követte. A 2. osztályú napok által kidobatott tűzkarikák, melyek az ellenszegülő szellemeket tartalmazták, az esés után bolygószintű állapotban az anyavilágok körül keringtek, kiktől a világosságot és a meleget kapták. Az ellenszegülő szellemek tehetetlenek voltak a természettörvénnyel szemben, alkalmazkodniuk kellett hozzá. Ezen tűzkarikák világokká való átalakulása ugyanazon törvények szerint, ugyanazon fokokon át történt, mint a már előbb leírt embrióvilágoké, csak sűrítettebb, anyagiasabb mértékben.

Az új világ-csírák az ő fejlődésüket a tűzkarikákból nem érhették el egy időben egyszerre, mert mindeneknek rendben, a rotáció nyomása alatt, kellett haladniuk. Így lettek csavarkörfutásban a molekulák világcsirákká, melyek kiváltak. Ezek a csírák a folytatólagos spirálkörfutásban tojásokká, ugyanabban a futásban üstökösökké, aztán egyszerűen gördülő világokká, végre törvényesen rotáló 3. osztályú napokká lettek.
Ezen alakuló világokban is a bukottak rossz befolyása miatt újabb vulkanikus forradalmak és kidobatások történtek tűzkarikák formájában. Ezen salakkidobásokkal járó tisztulások után bolygók és holdak sora született meg. Itt mindegyik fokozat mind sűrűbbé, nehezebbé és alantasabbá vált és mindegyik fokozat magába foglalta a vele egyenszerű szellemeket. Ráadásul a fejlődés spirálkörében összeütközések és megakadások jöttek létre az ellentétszellemek romboló, akadályozó működése révén, melyek a szétrobbant világokat molekuláris parányokká foszlatták. A folyton működő természettörvények azonban megsemmisülni, veszendőbe menni nem engedtek semmit; és ezen parányok keringve és forgás által tömörülve ismét új világokká alakultak. A parányok világparányi élettel telítetten, a világok körül; a bolygók és a holdak körül forogtak.

Tehát a második esés nem hozott magával káoszt és rombolást, hanem sűrűsödést, szaporodást, melyek felett vezetve, alakítva és engesztelve a változatlan Isten és törvényei álltak. Az ellenszegülő szellemek mindig a legsűrűbb áramot követték; és miután a tűzkarikákból napok képződtek a tisztulás után, ezeket, mint tisztább áramokat, a leggonoszabb szellemek el kellett hagyják, pontosabban ki lettek dobva és a kevésbé gonoszok lakóhelyeivé váltak.
Tehát a második napok bolygóinak is keresztül kellett esniük a tisztulás folyamatán, hogy 3. napokká lehessenek. A szellemek türhetetlen viselkedése elősegítette a kiválasztódásokat is. Ezek a kiválasztások nem egyszerre történnek ám, hanem a körülményekhez képest, a salak meggyülemléséhez képest, időközönként. Az sem volt feltétlenül szükséges, hogy a vulkanikus forradalmakat maguk a szellemek idézzék elő. Erre csak ott képesek, ahol még erővel és hatalommal bírnak ahhoz, de az alantasabb világok szellemeinél ez az erő már nincs meg. Ilyenkor tehát a természettörvény segít magán és a felgyülemlett salakot az azt okozó szellemekkel egyetemben saját erjedési törvényei szerint dobálja ki. Legalább egy ilyen folyamaton kellett már átesnie földünknek is. Szemmel látható bizonyíték gyanánt itt van földünk kísérője, a hold, mely most az ő gördülő korszakát éli s az ő leendő szellem lakói még körülötte rotálnak.A holdunk világteste átalakuló félben van és a felénk fordult részén nem látni csak kiégett és száradt, mély hegyes-völgyes vidékeket. Ezen völgyek egy részét el fogja borítani a túlsó oldalról jövő, megolvadt jégtenger vize s a hegyek aránytalan mai magasságai sokat fognak veszteni méreteikből.

Az ellenszegülő szellemek befolyása hatással volt az életprincipium fejlődésére is. Az éleprincipium ugyanis, ezeket gépiesen követve, fluidáris hatásoknak volt kitéve és a legdurvább fejlődésű világokban különböző növényi és állati fejlődések jöttek létre. Azon világokban tehát, melyek a tűzkarikákból képződtek, minden kezdetleges csíra, parány, molekula kezdettől fogva sűrűbb volt; később minden képződés és szén telep materiálisabb, valamint a szén esők, jégolvadások, özönlések és elegyedések anyagiabbak. Az ellenszegülők szellemi és fluidáris befolyása következtében jöttek létre a mérges növények és vadállatok.
Az ellenszegülő szellemekben egy olyan érzékiség fejlődött ki, mely az életprincipium által életre keltett állati szervekkel közösült. Az ellenszegülő szellemek értelem- és öntudattal bírva, öntudatos és meggondolt ellenszegülők voltak; öntudatukból akartak alkotni és így akartak szaporodni. Ők kettősségükből való kilépésükre visszaemlékezvén és érzéki érzelmeiket a szellemi kettős, duálszeretetnek elfajulását követvén, félanyagi szellemtesti egyesüléseket iparkodtak előidézni. Így gondolták megalkothatni önmagukat. E módon képeztek e szellemek az ő testükben a miénkhez analógikusan mind hasonlóbb érzéki alakokat. (Hozzánk képest magasabb szellemi tudással rendelkezve, úgy képzeljétek el őket mint a mai genetikusokat és fekete mágusokat, amint kísérletezgetnek, hogy ellentétes erőiket szaporítva növelhessék.)

Az életprincipium, mely a világokon átrotálódva, ezeknek a természet törvényeiben lévő minden fluidját éltette, éltette az ellenszegülő szellemek érzékisége által létrehozott ezen fluidot is. Innen származtak az érzékiségnek megfelelő állatok. Az érzékiség egy kifele hatva szaporító érzés, mely telítette az anyagnak azon molekuláit és sejtállatkáit, melyeket az ellenszegülő szellemek testeinek érzéki érintkezése létrehozott. A fejlesztő életprincipium tehát, természettörvényileg éltette az ezen anyag világban létező érzéki állatokat, melyek testi érintkezések utján szaporodtak. Az utódok a bennük rejlő érzékiséget az ellenszegülők szellemektől örökölték. Tehát az ember érzékiségének forrása is innen ered.
Az ellenszegülő szellemek azonban az ő idegnedvi kifolyásuk és tömörülésük ilyen éltetésében és fejlődésében kielégítést nem találtak. Hogy semmi értelmi és szellemit létrehozni nem képesek, ezen tehetetlenségükben dühösekké lettek. Az állatok, melyek az ő érzékiségük és fluidjuk következtében a rotáló életprincipium által életre hozatva növésnek indultak, vadak, fékezhetetlenek, gonoszak, az ő saját tulajdonságaik visszatükrözőivé váltak. Annyira, hogy az ellenszegülő szellemek végül üldözőbe vették és meg akarták semmisíteni őket.
A 2. napokban (a paradicsomi világokban) szép növények és madarak, puha, illatos fekhelyek, világos kristály források vannak. Lakói önmagukba tért bűnbánó szellemek. A 3. napokban anyagi, érzéki élet van; mely az ő rendszerük bolygóiban még inkább sűrűsödve; mérges növényeket, kemény fekhelyeket, zavaros vizeket, érzéki állatokat hozott létre. Lakosai megátalkodott szellemek. De a 3. napokban lévő élet kevésbé volt érzéki és anyagi, mint a bolygókon és holdakon. Azok az ellenszegülő szellemek ugyanis, melyek testi érintkezés által érzékiek voltak és érzékiséget is hoztak létre, többnyire a bolygókon voltak, melyek az ő világosságukat, táplálékukat és melegüket a 3. napokból kapták, amely napok szellem, erő és anyagban kevésbé voltak érzékiek, materiálisak s éppen ezért válhattak napokká tisztulásaik után.

Megjegyzés: Ha figyeltétek az analógiákat a világok alakulása során, láthattátok, hogy a fejlődés csak az időszakos tisztulások által haladhat a szellemi fejlődés útján, tehát minden égitest élteti a saját szellemlégióját bizonyos türelmi és kegyelmi határokon belül, amíg a természet igazságtörvénye azt nem érzékeli, hogy a rossz növekedésével kibillen az égitest a megengedett harmóniaegyensúlyból. A törvény ezt a kibillenési tendenciát hatalmas feszültségerőkkel igyekszik helyrebillenteni. Amikor már tarthatatlanná válik ez az állapot, a törvény által megszabott kritikus pillanatban, ha a salakanyag és a hozzá tartozó lefokozódott rezgésszintű szellemcsoportok összegyüjtettek, beindulnak a belső erjedésekből fakadó vulkanikus tisztulások folyamatai. Ez a Föld történetében egyszer biztosan, de valószinüleg többször is előfordult már és a közelgő korszakváltás is hasonló módon fogja a tisztulást szolgálni a szellemi és anyagi salak kivetésével.

szemlézte: Bíró László

Saját megjegyzés, idézek az anyagból:

„Ezen alakuló világokban is a bukottak rossz befolyása miatt újabb vulkanikus forradalmak és kidobatások történtek tűzkarikák formájában. Ezen salakkidobásokkal járó tisztulások után bolygók és holdak sora született meg. Itt mindegyik fokozat mind sűrűbbé, nehezebbé és alantasabbá vált és mindegyik fokozat magába foglalta a vele egyénszerű szellemeket. Ráadásul a fejlődés spirálkörében összeütközések és megakadások jöttek létre az ellentétszellemek romboló, akadályozó működése révén, melyek a szétrobbant világokat molekuláris parányokká foszlatták. A folyton működő természettörvények azonban megsemmisülni, veszendőbe menni nem engedtek semmit; és ezen parányok keringve és forgás által tömörülve ismét új világokká alakultak. A parányok világparányi élettel telítetten, a világok körül; a bolygók és a holdak körül forogtak.”

„Tehát a második napok bolygóinak is keresztül kellett esniük a tisztulás folyamatán, hogy 3. napokká lehessenek. A szellemek tűrhetetlen viselkedése elősegítette a kiválasztódásokat is”

Jelenleg is folyamatosan dolgoznak a vulkánok, és kidobódnak a jelenlegi Földön - napkörben - lévő alantas szellemi lények, és így tisztul lassan a Föld (és az ide tartozó Kozmoszok milliárdjai) Lesznek olyan helyek is, ahol ott törnek ki a tisztulás miatt vulkánok, ahol eddig még soha. A Természet segít a teljes tisztulásban, ami számunkra most élő katasztrófa, miközben egy szellemi tisztulási folyamat komoly része, és az innen származó szellemek nem ide illő része kidobtatik ebből a Napkörből egy alacsonyabb szintű Napkörbe, és évek milliárdjai kellenek mire megtisztulva visszakerülnek a Föld és a hozzátartozó Napkörbe - Kozmoszba.

A mostani korszakváltásnak - amit tévesen sokan"világvégének fogalmaznak - ez a lényege, az átalakulás, és ezért fontos a Megtérés tiszta szívből, és a Szeretet elfogadása és megélése a gyakorlatban.
Ez a magyarázata, hogy miért nem lesz egy ideig itt világbéke, mert az ellentétes szellemi erők együtt vannak a felemelkedésre váró szellemi lényekkel, és ez állandó súrlódást okoz, összeütközést!

Karsay István

A hazafelé vezető út

Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből

Meg van írva, hogy a szív teljességéből szól a száj, és az szív vágyai vezérlik az ember cselekedeteit. Tehát nem a beszéde szerint ítéltetnek meg az emberlelkek, hanem azok szerint a cselekedetek szerint, amelyekkel belenyomta lelki képét a történések világába. Ezeket senki és semmi meg nem változtathatja, amíg a kegyelem hordozói azokat nem minősítik.
Boldognak mondom azokat a földi embereket, akik a változandóság világában önmagukba tekintve felismerik saját magukban mindazokat a kárhozatba vivő vágyakat és cselekedeteket, amelyek sok könnyet és fájdalmat okoznak még azoknak, akik ezeket a vágyakat valósággá tették. Ugyanis senki nem szabadulhat az adósok börtönéből amíg meg nem fizetett az utolsó fillérig. Tehát nem adósságokat halmozni, hanem lassan fizetni, békés türelemmel még akkor is, ha fáj, ha könnyek kísérik is ezt a keserű fizetést a Földön.
Mert mindennek eljön az utolsó napja, órája és a bűnök fogságából egyszer csak kiszabadul az Isten szabad világába, ahol örömmel várják mindazok, akiknek hiányzott és hiányzik. Vannak régi, nagyon régi, elfeledett, egymástól elszakadt szerető lelkek, akik imádkoznak a tőlük elszakadt kedveseikért, és nem tudja soha a földi ember, hogy ki egyengeti az ő földi útját, hogy hazataláljon, a léptei nyomán, amelyet régen betakart már az úti szél, mégis haza kell találnia egyszer minden léleknek, aki az atyai háztól messze elvándorolt.
Ha éhesen, ha lerongyolódva, minden szépségétől megfosztva is, de ha belátja és megbánva vétkeit, imádságaiban jelt ad magáról, még ha messze útban van is, az Atya házának cselédei, szolgái, akik őrt állnak a kapuknál, felfigyelnek a messzeségből hangzó segélyt kérő kiáltásokra és eléje mennek, a bizonytalan úton haladó, eltévedettnek és hazavezetik.
Azonban azoknak kell kiáltani, akik az úton vannak még, akik nem a maguk tulajdon elbizakodott bölcsességével akarnak céljukhoz érni, hanem a felülről jövő segítséget kérik. Ezeknek, akik beismerve gyengeségüket és eltévelyedettségüket, keresik a legközelebbi helyes utat, az Úr megmutatta ezt az utat a maga megalázásával, azzal, hogy nagy és bölcs lévén, kicsinnyé, semmit jelentő földi gyermekké lett, hogy a dicsőséges mennyet feltárhassa a maga gazdagságával, megmutathassa a szenvedő emberiségnek.
Nem azért, hogy elzárja előlük, hanem azért tette a jeleket és csodákat, hogy az ember láthassa az előtte elrejtett hatalmas erők lehetőségeit és higgyen ezeknek az erőknek a forrásában, amelyek az isteni erőkből fakadnak. Az Úr az emberi lelkek megvilágosodásáért, megtisztításáért, felemeléséért szállott alá az Ő dicsőséges világából, és a Megváltó cselekedte, hogy akik hisznek és megtérnek a tévedések útjáról és rálépnek az Őáltala mutatott egyenes útra, azok számára összeköttetést tart fenn és vezeti őket haza az atyai hajlékba, ahonnan lehullottak.
Ebben az útban sok a tévedésekből alig megtisztult lélek, és még nem minden lépés biztos. De éppen azért kell azoknak összetartani, akik ráléptek erre az útra, hogy egymást támogassák, vezessék és ha szükséges, megvilágosítsák. Ha nem veszik be a világosabb magyarázatot, akkor figyelmeztessék gyöngéden, vagy kissé erősebben, amint a szükség kívánja, próbálják őket, de ha ez sem elég hatásos, akkor a maga választotta úton kell hagyni. Ha az emberi lélek az Istennek hozzáférhető utat megtalálja, akkor visszatér az imádság hatására. Ha nem, akkor nem lehet és nem szabad kényszeríteni, mert akkor már úgyis a tévelygés szelleme vette hatalmába őt. A szíves megemlékezést szeretettel vettem. Isten veletek!


szemlézte: Bíró László

A látszatos és az igaz jó közötti különbségtevés

Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből

Az élet nem szűnik meg a porhüvely levetésével, az ideiglenes megjelenési forma átváltozásával, mert a lélek tovább is végezheti a maga feladatát a halál után, ahol minden külső eszköz nélkül éli az életét. De a földi életben, az anyagi, testi formában egy más, külön, rendeltetést is be kell töltenie az emberré lett szellemnek, amely nehéz, kemény harcok elé állítja őt. Azonban ha ezeket győzedelmesen megharcolta az eredmény a test levetése után tudatos valósággá válik a lélek részére. Mert az anyag élete - látszólag tekintve - mintha külön törvényt követne, és annak engedelmeskedve nem mindenben ismeri el útmutatónak azt a szellemi irányt, amit a Teremtő szabott eléje. (Az anyagi világ értékrendje fordítottja a szelleminek ezért a testetöltött szellem az anyagba gabalyodva elfelejti azt a valódi értékrendet, amely szerint élve elérheti saját üdvösségét és boldogságát..)

Ez azonban csak látszat, mert az anyag fejlődése hasonlíthatatlanul sokkal lassúbb menetben halad a szellemi lények és az azok körül alakult szellemi világok fejlődési lehetőségei mögött. Úgyannyira, hogy amíg azok az eredmények, amelyeket az emberi lélek - akár jókat, akár rosszakat - magából egy élet folyamán kitermelt, ott állnak előtte és körülötte, mint megmásíthatatlan valóságok, benépesítve az ő lelkivilágát, addig az anyag leforgásában sokszor hosszú évszázadok múlnak el, amíg egy-egy átformáló, teremtő gondolat az anyagi világban megvalósulhat.

Ez képezi azt a nagy kísértést az anyagba mélyen beletapadt emberi szellemek részére, ami előbb csak a kételkedésbe, majd azután a tagadásba viszi bele az embert, minden szellemi eredetű dologgal szemben. Ez az, ami nehéz és kemény harcra, próbára hívja ki a szellemet a Földön. Ez az, ami a földi ember értelmét megfejthetetlen talányok elé állítja. A milliónyi felmerült kérdéseire ugyanis nem tud választ adni a lerögzített tudomány, sem semmiféle emberi okoskodás. Csak a bizonytalanul imbolygónak látszó hit az, ami a látható mögött a láthatatlan de létező valóságról beszél. (Az anyagban olyan a szellem élete mint egy mélytengeri búváré, mint egy lassított felvétel, a szellem viszont azt szeretné, hogy elképzelései és akarata minél hamarabb beteljesítődjék, akár a szellemvilágban. Nehezen képes felfogni a fejletlen átlagszellem, hogy itt rengeteg megértésre, türelemre van szükség és erős hitre abban, hogy mindennek eljön az ideje, csak ki kell várni. A fejletlen és nagyon türelmetlen szellem, akinek minimális a hite csalódottnak érzi magát és eldobja magától azt a kicsiny hitet is amije volt.)
Titokzatosnak látszik ugyan, de nem az. Hisz benne foglaltatik a látható a láthatatlanban, mint a csepp a tengerben. A testben élő ember benne él a szellemi világ legteljesebb egészében, mert a kicsiny látható világot úgy hordozza a nagy, a végtelen láthatatlan, mint a kicsiny sajkát az óceán. Úgy tükrözi vissza a látható világ a gazdag, láthatatlannak egy-egy kicsiny részecskéjét, mint a parányi tükör az égbolton megjelenő felhőt.

Mivel az emberi életek mind csak kicsiny, zárkába szorított részei a nagy egésznek, a többi zárkába szorított életrészekről pedig csak annyi tudomása van, amennyit gyarló érzékelő szervein keresztül tapasztal. Tehát elgondolásai és fogalmai is hiányosak a tulajdonképpeni életről, a valóságról, Az életnek tulajdonképpeni eredményeiről csak akkor vesz tudomást, amikor a zárkából kiszabadult és lelki érzékelő képességét nem fogja be a test nehézkessége.
Azért csak akkor láthatja a valóságot, mert a szellemi: az elsődleges valóság, az anyagi: ennek csak rögzített árnyéka, mely szükséges, hogy felbomoljék, megsemmisüljön. Egészen addig, amíg a szellem Isten törvényének megfelelő elgondolásaival és megmozdulásaival olyan eredményeket nem tud létrehozni, amelyek összhangba hozzák őt és világát a teremtett mindenséget. Akkor már maradandóbbat tud alkotni.
Ennek arányában növekszik elégedettsége és boldogsága is. Addig amíg erre a fokozatra el nem jutott a folytonos harmóniátlanság űzi, hajtja a fejlődés vonalán. Alig-alig jut előbbre egy lépéssel. Csak szenvedései, megpróbáltatásai szaporodnak, mert minél messzebb téved el az egyetemes isteni Törvény vonalától annál több az ellentétes lelki megmozdulása, annál nagyobb harmóniátlanság kíséri azokban a létrehozott cselekedetekben, amelyeket életében elkövetett.
A láthatatlan világ nem felejt, mert mindent rögzít, a lassan mozgó anyagi világ tükörképe a benne fejlődő szellemek részére. Azok a szellemek, akik nem értették és nem is akarják megérteni a Teremtő akaratát, nem hogy tökéletesebbé tennék munkájukkal azt az anyagot, melyben dolgozniuk, fejlődniük kell, sokkal inkább lesüllyesztik.

A formaképző erőket eltompítják és így mindazokat a visszaéléseket, amelyeket az isteni Törvénnyel szemben elkövettek a testben és az azt környező állapotaikban: mint betegségeket, rettegéssel gyötrelmekkel teljes életkörülményeket találják meg. Éspedig mind a testi élet megszűnése után - az addigi láthatatlan világban mind pedig az azután következő: új testöltések alkalmával.
Az igazságtól való minden eltérés következményeit minden teremtett lény addig érzi, amíg vissza nem tér az eredeti, Istentől elrendelt, irányához. Ott, csakis ott találja és találhatja meg azt az enyhülést, pihenést a további fejlődésének azokat a feltételeit, amelyek iránt olthatatlan vágyat érez. Ezzel az életvággyal eltelve sorakoznak a láthatatlanban a testben élők kialakított formái és lehetőségei mögé ezek a szellemek, hogy munkába álljanak és lelkük vágyait, javulásra, tisztulásra elszánt törekvéseit megvalósítsák a testi életben. Megküzdve azokkal a próbákkal, amelyek ott állnak lényük járulékaiban, szenvedtető akadályként.
Ezeknek az akadályoknak, - Isten törvényével ellenkező alkotásoknak - el kell tűnniük, meg kell semmisülniük. Erre kell az időleges földi élet, a hosszabb vagy rövidebb testöltés, azok a nehéz, szenvedtető állapotok, a csalódások, a fájdalmak, hogy a lélek megismerje és megtanulja a látszatos jó és az igaz jó között a különbségtevést. Hogy megtanulja a lemondást, a testnek és elferdült ízlésének kedvezőkről azért: hogy egészséges és erős legyen lélekben.
Ellent tudjon állani a bűnnek, mely ezer színű csillogásban mutatja magát a vágyvilágban, hogy elkáprázva, belesüppedjen az iszapba; a bűn iszapjába az a lélek, aki már megutálta az ingoványban a küzdést, a szenvedést. Ez a harc, amit minden léleknek meg kell harcolnia itt a Földön önmagában: önmagával. Mert ha nem győzte le önmagában ezt a tökéletlenségből eredő, tévelygésre hajló természetet, semmiképpen sem tud megfelelni emberi hivatásának, mivel nem tud a maga életével jobbat adni a világnak.

Hiába emelkedett a világi tudományok és bölcseletek legmagasabb fokára, ha maga körül nem oldotta meg és nem alakította át a bűn és tévelygés okozta szigorú csomókat, akkor csak visszavonzza őt a Természettörvény egészen addig, amíg az eléje tűzött feladatát el nem végezte, a lélek. Ez a feladat pedig azt jelenti: jobbá, igazabbá, lehetőleg boldogabbá tenni az életet minden teremtett lény részére a Földön.
Nem okozni szenvedést, fájdalmat azoknak, akikkel sorsa összeköti, ha csak pillanatokra is. Ne súlyosbítsa az élet terhét senkinek akarattal az ember. Hiszen még akaratlanul is sok olyan alkalom tevődik össze - a lélek tökéletlenségeiből kifolyólag - ami elkerülhetetlen a jóakarat mellett is. Még a jóratörekvő lelkek is beleesnek olyan hibákba, amelyeket csak a legnagyobb önmegtagadással és alázatossággal is alig-alig lehet kijavítani, kiigazítani.


Szemlézte: Bíró László

Adai mediális közlés: Nagyböjti időszak 1 rész

Kedves földi testvéreim és barátaim az Úr Jézus
Krisztusban!
Nagyböjt alkalmával az üdvösségről szeretnék még néhány gondolatot közzé tenni, mivel ez a negyven nap, de maga az egész élet is ezt a szent célt szolgálja.
Az üdvösség gondolatát és annak titkát, legelőször Ábrahám kapta meg az angyal áldásán keresztül, mint egy pozitív, Istentől jövő, az üdvösség célját szolgáló, materializált erőtömböt, melyet Ábrahám a szívénél hordott és ez idő alatt ezektől az erőkisugárzásoktól megnövekedd az egyik fele a testének és mindazokénak, akik Ábrahám után birtokolhatták ezt a krisztusi ajándékot, az üdvösség csíráját, melyet évezredeken keresztül a Messiásra való vágyakozással, a törvényszerűségek megtartásával, vagyis a több évezredes fejlődésükkel, a próféták munkájával oly hatalmassá kellett növesztenie a választott népnek, hogy mint tiszta fluidokba, legyen mibe beleágyazódnia, az üdvösséghordozó Máriának.

De Ábrahám a materializált erőmennyiség mellett, ugyanebből, mármint az üdvösség gondolatának és ígéretének a zsidó nép szívében való elültetése és kifejlesztése céljából, Melkidezektől,- attól a materializált szellemtől-angyaltól, aki fizikálisan is megalapozta a választott nép városainak fundemuntamait, miután maga Melkidezek is áldott meg és tört meg kenyeret és bort az Úr Jézushoz hasonlóan és osztatott szét Ábrahámmal, mellyel gyakorlatilag beindította a megváltást, mely Jézus áldozatában csúcsosodott ki és vált valósággá,- kapott egy nem emberi kéz által gyártott kehelyformát, melynek akkor még nem volt meg ugyan a talpazata, hanem később az évezredek folyamán szintén nem emberileg gyártott alsó fele is előkerült és csak össze kellett illeszteni, mellyel az utolsó vacsorán, a kenyér megtörése után az Úr Jézus az Új és Örök szövetséget megnyitotta, belemondván az alapítás szavait: ,,Ez a kehely, az Új és Örök szövetség kelyhe az én vérem által, mely tiéretettek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Cselekedjétek ezt az én emlékezetemre, mig vissza nem jövök!"
Melkidezek azzal a cselekedetével, hogy kenyeret áldott és tört meg, valamint az Úr jövőbeli kelyhében bort áldott meg és osztott szét, beindította a megváltás misztériumát, küldetését befejezte és eltűnt és többé soha sem volt látható sem Ábrahám sem a nép számára.
Az Úr Jézus szentségi szintre emelte és az ő Testévé és Vérévé változtatta át a megtört kenyér és a bor misztériumát és ezeknek a cselekményeknek folytonosságára szólított meg bennünket, mert papi nép és szent nemzet vagyunk mindannyian, akik meg vagyunk hívva az üdvösségre, ugyanis Melkidezek örökre pappá szentelte Ábrahámot, mely papságot áldás formájában magával visz életeken keresztül az örökkévalóságba: ,,Pap vagy te mindörökké Melkidezek rendje szerint."
Az üdvösség misztériuma sok viszontagságok közepette évezredek után hatalmassá nőtte ki magát és Jézusban, - a hatalmas Messiás szellemben, Aki betöltött minden Ó szövetségi törvényt azzal a céllal, hogy egy magasabb és szellemibb szintre, a szeretet szintjére emelje fel,- valósággá vált, mert ugyanis minden mindennel összefügg, minden valaminek az alapját képezi, hogy céllá válhasson, mely cél elérése az, hogy azután újból a ráépülőnek az alapja legyen a fejlődés örök törvényében. De ahhoz, hogy ez így haladhasson előre, az előző szintet mindig meg kell tagadni és el kell hagyni mint elnyűtt és használhatatlan ruhát, hogy a fejlődés újabb, tökéletesebb formát ölthessen magára : ,,Új bort nem öntenek régi tömlőbe és régi posztóra sem varrnak új ruhából foltot. Új bort csakis új tömlőbe lehet tölteni, és új foltot csakis új ruhára lehet varrni,"- mondja az Úr.
Az üdvösségre, illetve az üdvözülésre való eljutáshoz, a választott népnek, több ezer évre volt szüksége. Rengeteg külső jelnek, mely a J.H.V. Isten szeretetét igazolja, le kellett játszódnia ahhoz, hogy a zsidóság valamennyire is ,,közel engedje" magához Teremtőjét. Isten adott, adott nagyon sokat, de kért is, kérte mindenből és minden szempontból az elsőt, a legszebbet, a legkedvesebbet azzal a céllal, hogy megtanulja az ő népe, hogy minden, de minden az Istent, a J.H.V.-t illeti meg. Isten áldása és jelenléte elsősorban a fizikális gazdagságban nyilvánult meg az Ó szövetségben, de lelkileg és szellemileg is adott nagyon sokat mert egyébként ha csak fizikális dolgokat adott volna, soha egy lépést sem haladtak volna előre a fejlődésben, de adta a tízparancsolatot és ha valaki megszegte annak bármelyikét, büntetéssel súlytotta azt az egyént a törvény ereje, mely nem ismer irgalmat, elnézést és bűnbocsánatot. De mielőtt Mózesen keresztül bemutatta volna a természeti törvényeket az Úr, előbb igencsak hosszú szenvedéssel, 400 (a mai időszámítás szerint mintegy 260) évi rabszolgai sorssal készítette fel a népet a következő állomásra való felemelkedésre, a törvények megismerésére. De amikor már megérettek lelkileg a szabadulásra és elérkezett a kivonulás hajnala, akkor is maradtak vissza Egyiptomban hitetlenek, akik nem hittek a szabadító Mózesben és akiknek leszármazottait összegyűjteni, felkarolni, a bálványimádásból kiemelni, azaz az üdvösségre előkészíteni, volt hivatva nagy nélkülözések és komoly megpróbáltatások és megvettetések közepette Szent József és Szűz Mária az Egyiptomba való menekülésük ideje alatt. (Jézus ugyanis titokban járt Egyiptomban a nyilvános működésének harmadik évében, hogy a szórvány zsidóknak is elvigye az Örömhírt!)

Az Új szövetségben már a fizikális gazdagság visszahúzó erő, lásd a teve és a tűfoka példáját, ugyanis, a ,,gazdag ifjúnak "- aki egyébként már nem volt ifjú, hanem kora ifjúságától fogva lett gazdaggá- a vagyonos élet után szegény sorsot kellett vállalnia ahhoz, hogy a gazdagság okozta kötelékeket egy egész életen keresztül vetkőzhesse le. Így valósult meg az a kijelentése Jézusnak, hogy az Istennél minden lehetséges.
Az Új szövetségben már a lelki gazdagság, a lelki vagyon az, ami előreviszi az embert és a szellemi adományok képezik a telitettségét a léleknek, mert mindennek az anyagi síkról szellemi síkra kell átminősülnie. Így az Ó szövetségi véres áldozatoknak vér nélküli, vagyis szeretetáldozattá kell átformálódniuk, beleértve a Krisztus Urunk véres áldozatát is mely a Golgotán zajlott le, majd a vérnélküli mindennapi áldozattá formálódott és formálódik tovább, hogy a szív oltárán mutassa be mindennapi áldozatát az örök jelenben, mindaddig, amíg van mit feláldozni, amíg van minek elégnie, mert minden kárhozatra vivő hajlamnak ott kell elégnie, ahol minden elégetésre szánt ,,anyagból" szív tiszta érzései szabadulnak fel és válnak gyakorlattá, hogy szebbé és boldogabbá tegyék a szürke hétköznapokat és istenibbé az istentelen világot.
folyt .köv a 2. rész

UI:
Vekerdy Tamás: A szeretni tudás művészete – KönyvTÁRlat
https://www.youtube.com/watch?v=PQ1mGYHVF_o&feature=share&fbclid=IwAR0PkESYL

Adai mediális közlés: Nagyböjti időszak 2 rész


A Krisztus véres áldozatának,- melynek, a bárány a templomban történő leölése volt az előképe,- mire a föld átváltozik, akkorra teljesen szellemivé kell átalakulnia, ugyanis, a jelenlegi forma, az oltáron történő vérnélküli áldozat bemutatása addig érvényes, amíg Ő vissza nem tér. Bátorkodom azt mondani, hogy a szellemtanba már visszatért (ami nem azonos a korszakzárással, hanem az igazság egy szellemibb formában történő megjelenésével), ezért ebben az újabb formában már erős hittel, szinte anyag nélkül is magatokhoz vonzhatjátok azokat a krisztusparányokat, melyeket egyébként évente három vagy négy alkalommal az Ő emlékezetére tesztek, amikor Úrvacsorához járultok. Az Új Világban már meg fog szűnni minden forma, mely az igazságnak megjelenési formát biztosít, mert minden igazságnak fel kell emelkednie és a formanélküliségben, az ,,egy akol, egy pásztor"-ban találkoznia, így a krisztusparányok anyagra való hatásának is az anyagnélküliség ,,formáját" kell magára öltenie. Mivel a szellemtan az Új Világ igazságának az előnyúlványa így szinte teljes egészében forma és dogmanélküli, beleértve az Úrvacsora misztériumát is. Habár az átmenetet képező keret is már érvényben van, amit vágyáldozásnak hívnak a katolikus egyházban és ha már ott meghatároztak egy ilyen érvényes ,,formáját" a dolgoknak, akkor ez mennyivel inkább érvényes a szellemibb igazságokban!
Mivel a próbákban való helytállás határozza meg a továbbhaladást, vagy a bukás a visszazuhanást, ezért amikor Mózes felment a Sínai hegyre, hogy megkaphassa azt az életformát, a tízparancsolatot, amelyet ha megtartanak, közeledni fognak lélekben a Messiás befogadása felé, hatalmas mennydörgések, villámlások és morajlások kisérték ,,Isten megjelenését." Ezek mint külső és látható jelei az isteni hatalmasságnak, hozzásegítették a zsidó népet ahhoz, hogy szíveikben növekedjen J.H.V. hatalmassága és az istenfélelem, , mely a törvények betartására ,,kényszerítette" őket. Ez a nép semmivel sem volt különb a környező népnél, csak egyetlenegy lelki tulajdonságban és ez elegendő volt ahhoz, hogy kiválasztottakká válhassanak. Ez az egy Isten imádás volt. Mindannak ellenére, hogy komoly, félelmet gerjesztő jelei voltak a tízparancsolat leközöltetésének mégis, hitetlenségükben a nép egy része visszaesett fejlődésének arra a szintjére, amelyből éppen ki akarta Isten Mózesen keresztül vezetni őket. Ez a bálványimádás szintje volt. Akik elbuktak a próbákban, mint a továbbhaladásra éretlen lelkeket, Isten visszaszólította a szellemhazába azért, hogy ne gátolják az üdvösség kibontakozását, valamint, mivel alkalmatlanná váltak a továbbhaladásra, a törvény őrlő malma, szétmorzsoló ereje megőröltette velük bukásuk következményeit és már csak egy következő fordulónál ölthettek testet, de már jóval kisebb eséllyel, mert kiestek a törvényes rotációból.
Mivel az Ószövetségben lejátszódó események előképei az Új szövetség eseményeinek , ezért az Új szövetségben már szellemibb síkon játszódnak le azok a törvényszerűségek, melyek az Ó szövetségben fizikálisan lejátszódtak.
Vegyük csak figyelembe Mózes szerepét, aki kivezeti a zsidó népet a nagy nyomorúságból, az egyiptomi fogságból és vonjunk párhuzamot Krisztus Urunk munkájával. Az egyiptomi nép a bálványimádás, a babonás hiedelem, a természeti erőkből alkotott istenségek és erkölcstelen élet világa, amely az Új szövetségben teljes egészében az első és második szférát tárja elénk mert, hogy egyébként is oda tartozik az effajta erkölcsi szint. Azok viszont akik a pusztai vándorlás alatt haltak meg, mert senki sem mehetett be az Ígéret Földjére, aki hitetlensége és elégedetlensége miatt ellene fordult Mózesnek, beleértve a bálvány, vagyis az aranyborjút imádókat is, mert nekik is meg kellett halniuk, a harmadik szférának felelnek meg. Akik viszont kiálltak minden megpróbáltatást és bejutottak az ígéret földjére, azok a a negyedik szféra lakosainak lennének nevezhetők, mert elhagyták az első és második szférát, túljutottak a Krisztusba vetett hit által a harmadikon is, így a Megváltó bevezette őket az első földfeletti, vagyis a negyedik szférába. Mózes nem ment be az ígéret földjére, mert bizonyos okok miatt meg kellett halnia, de a következő életében Mária és Jézus mellett jelenik meg, mint külső védelmezője a magas isteni törvényeknek. De ahogyan Mózes meghal, úgy Jézus is meghal, azzal a különbséggel, hogy Ő mindannyiunk bűnéért áldozza fel magát, de a fizikai síkon megalapított ,,királyságban" nem vesz részt, hanem elküldi a Szentlelket, vagyis Szent Szellemeket, akik továbbviszik akár testben, akár a szellemvilágból az üdvözítő eszmét. Mózes is átadja a zsidó nép vezetését Józsuénak, majd bírák irányítják a népet, ami megfelel a magas szellemi vezetőnek, akire az Úr az ő Anyaszentegyházát bízta, vagyis a negyedik szférát és attól felfelé, ahova a pokol, vagyis sem a földalatti, de még az első és második szféra sem tud már hatást gyakorolni, mert ezeknek a szféráknak lakói levetkőzték magukról az alacsony szférák természetét. A szent szellemek sokasága viszont, akik felett Józsue állt, a bírák, szimbolikusan.

TEHÁT, HA MINDENBEN JÉZUSRA HALLGATTOK, Ő KIVEZET BENNETEKET A ,,RABSZOLGASÁGOTOKBÓL" ÉS AZ EZZEL JÁRÓ ÖN ÉS EGYÉB BÁLVÁNYAITOKBÓL, ÁT A HARMADIK SZFÉRÁN, AZ IGAZSÁG ÉS A SZERETET VILÁGÁBA, AZ ELSŐ FELTÁMADÁSRA, A MEGIGÉRT IGAZSÁG SZELLEMÉNEK A VEZETÉSE ÁLTAL.
A jelenlegi nagyböjt is szolgáljon nektek kellő alkalommal arra, hogy felismerjétek mindazt, amit ,,pusztai vándorlásaitok" ideje alatt le kell vetkőznötök, ha már ki lettetek vezetve a saját magatok által megalkotott szolgaság világából, mert most ennek az ideje van! Ez is az üdvözülésetek szolgálja ès annak egy részét képezi.
Isten kegyelme legyen mindannyitokkal! Ada 2020. 03. 03.

UI:
Másik világ 2019.12.07. hatoscsatorna
https://www.youtube.com/watch?v=_t3CaNHNEo8

Ha valakit elveszítettünk, akit szerettünk, a lélek azonosulással gyógyul. Egyszer csak észrevesszük, hogy bizonyos tulajdonságait, mozdulatait öntudatlanul is átvettük annak, akit nehéz elengedni. Valami apró gesztust, hangsúlyt vagy mindennapi szokást. Például úgy terítünk, úgy hajtjuk össze a szalvétát, ahogy az elhunyt édesanyánk tette. Valamit föltámasztunk abból, aki elment. A pszichológia ma már tudja: akkor ér véget a gyász időszaka, az elengedés folyamata, amikor az ember azt veszi észre magán, hogy valamit pont úgy csinál, ahogy a számára fontos, általa elveszített személy annak idején, és ráeszmél arra, hogy egy darabkát belőle beépített az énjébe. Őt már nem kapja vissza, de valamit belőle mégis megőrizhet haláláig. Így folyamatosan össze vagyunk kötve mindazokkal, akiket valaha szerettünk, mert a lelkünkben ott van az emlékük, és a viselkedésünkben néhány motívum, amiről tán magunk se tudunk, mert nem tudatosítottuk ezeket. De ha megfigyeljük, rájöhetünk, hogy mit támasztottunk fel azokból, akiket elveszítettünk és megsirattunk. Az élet megy tovább, csak annak nem, akinek búcsút intettünk. Az emberek jönnek és mennek, és mindannyian tudjuk jól, hogy ez így megy, mégis annyira kétségbeesünk, amikor megtörténik. Az életben az egyetlen bizonyosság a halál. Ez az egy biztos; az életnek ez az egy feltétele az, amivel kapcsolatban nem tévedhetünk; mégis, gyakran összetörünk tőle.A gyászban sok szépség van. S az átváltozásban, a búcsúban, a fájdalomban mindig megérzem a magasabb világ jelenlétét. Lelkünk soha sincs olyan közel az örök Valósághoz, mint a temetőben. Itt vége az őrületnek, a káprázatnak és a hazugságnak, és a lét éppen olyan meztelenné válik, mint a megszületés pillanatában. Nincs már gazdag és szegény, ellenség és barát - a falak leomlanak, és megszűnik az esztelen loholás


Karsay István Mokka műsor beszélgetés a halálközeli élménye
https://www.youtube.com/watch?v=SCvoNaiBaFU&feature=youtu.be

A betegségek célja - Felvezetés

Részlet Zita médium közléseiből

A betegség elviseléséhez sok-sok türelemre van az embernek szüksége. Türelemre és hitre, hogy hinni tudjon a teremtő Isten gondoskodásában, hogy Neki gondja van rá személy szerint is, hogy Isten nem feledkezett meg róla, nem fordította el az Ő orcáját felőle. A sok-sok ember között nem feledkezett el az ő bajáról, hanem tud róla, tud a betegségéről, tud a nyomorúságáról, fájdalmáról és szenvedéseiről.
Amilyen az ember természete, olyan színt mutat magáról a betegségekben is. A türelmetlen, indulatos, testies ember nem tudja ezt úgy elviselni, hogy abból a lelkének haszna származzék, hanem még tovább rongálja a szervezetét azzal a haraggal, indulattal, türelmetlenséggel, istenkáromlással, amelyet megenged magának azért, mert tehetetlen és hiába szeretne kiutat találni a betegségből, az egyre késik.
A betegség tanítóeszköz, figyelmeztetés, ami sok titokra rávezetheti azt az embert, aki a betegséget is úgy szemléli, mint amivel a szerető Istennek az a célja, hogy tekintetét befelé fordítsa és ne annyira a maga énje legyen a központ, ne annyira a külső embert lássa és annak kívánságait tartsa szem előtt, hanem forduljon befelé. Mert a külső, a látszatvilág mögött van és létezik a láthatatlan világ, amelyből minden ered, és amelyhez minden visszatér.
Az ember, amíg fiatal, erős, egészséges, azt hiszi, hogy övé az egész világ. Azt hiszi, mindenek szabadok neki. Nos, van ennek egy másik oldala is, amit az apostol így fejez ki: „mindenek szabadok énnékem, de nem mindenek használnak”.Amíg az ereje el nem fecsérlődik, amíg az egészsége meg nem rokkan, amíg a test sejtjei egyre nagyobb tömegben meg nem halnak, addig azt hiszi, hogy mindenek szabadok neki, hogy amit tesz, érez, gondol, ami után vágyakozik és sóvárog, az nem hoz rá nézve olyan következményeket, amiket pont a dédelgetett test fog megsínyleni. Az még a kisebbik rossz, hogy gyógyíthatatlan, úgynevezett halálos betegségek jönnek rá. A rosszabbik rész igazán a láthatatlan világban kezdődik majd részére. A test világában csak szimptómák jelentkeznek: megbetegszenek az ember zsigerei és megbetegszik a vére.
Mert tulajdonképpen a betegségek csirája a bűn, a lélekben élő bűn elsősorban a vért betegíti meg. Ti csak azokat a vérbetegségeket ismeritek, amelyek a fajfenntartó ösztönnel való visszaélés következményeként jönnek létre, amelyek a „ne paráználkodj” parancsolattal vannak összefüggésben. Pedig minden más betegség is először a vérben jelentkezik, csak a sok tudományos kutatás ellenére sem jöttek még rá kutatóitok és orvosaitok arra, hogy a vérben ezek az elváltozások mikor keletkeznek..
Csak egészen előrehaladott állapotban veszik észre, hogy több a vérben a cukor, több a zsiradék, több a fehérvérsejt, vagy feldolgozatlan salakanyagok maradnak vissza, amelyeknek a vizeleten keresztül kellett volna távozniuk. Ezek már mind csak következmények, amelyeket a mikroszkóppal regisztrálnak, de a vér már sokkal előbb megbetegedett. És a szervezet központja, a szív, ezt a beteg vért pumpálja, ami átjárja a szívet és ott elváltozásokat okoz. De elváltozásokat okoz más szerveitekben és a test minden egyes sejtjében is. Tehát így, amikor átjárja a beteg vér összes sejteteket, akkor a szervezetetekben a betegségek csirái ütik fel a fejüket.


Összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:
A betegségek célja
A jó és a rossz kialakulása a szellem életében
Szellemi közlés Nagyböjt alkalmából
HANG – Családi gondok
Álmok magyarázata
Csak jó könyveket olvassunk
Akinek a szívében élt Jézus
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhuklZ-FMXS_zcVOW_Q?e=JEHfHT
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint öt évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGg7hZAmI-V7qbw1GBag?e=PItbcW
Gizi médium_Ezoteriák 6 - A lényeg és a forma

https://www.youtube.com/watch?v=tK61vaMLXgw&feature=youtu.be
Paradicsomi világok és a Föld kapcsolata – Karsay István előadása

https://1drv.ms/b/s!AsgSMxsrdSeGgqVZMqIuV0yvzrtuQg?e=vL6BQF
Robert Lawson_A lélek útja
Lebilincselően izgalmas regény egy inkarnációsorozatról – Letöltés a tárolóból

https://www.youtube.com/watch?v=WIu9oFNrpn4
Nászút anyámmal – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=lhAnrVhnfTU
Bosszú és újrakezdés – Romantikus film

Adai médium mediális közlése a Nagyböjti időszakról.

Kedves földi testvèreim ès barátaim az egyedüli üdvözítő és a lelketeket újjáteremtő Jézus Krisztusban!
Isten szeretete lehetővé tette számomra azt, hogy a még valamennyire is nyitva levő mennyei kapun keresztül szólhassak hozzátok, mint olyan néphez, akit Isten kegyelme azzal bízott meg, hogy az tiszta igazság fáklyahordozója és a fáklya lángjának ápolója legyen. De vigyázzatok, mert lassan kialudni látszik ennek a fáklyának a lángja, mert több irányból jövő oldalszél hatásainak van kitéve. Ezek a szelek nem mások, mint olyan alacsonyabb igazságok, melyek képtelenek benneteket elvezetni az igazságra, mert nem a tiszta igazság világából táplálkoznak, hanem meg vannak tűzdelve bizonyos hasonmásokkal, melyek megzavarják az ember fejlődését.

Egy nép minél pontosabban betölti Isten akaratát, annál nagyobb mértékben élvezheti az Ő védelmét és annál nagyobb kegyelmekben részesül! De amint letér az Isten által kijelölt útról, fokozatosan megszűnik a védelme és ezáltal kiszolgáltatja magát az ellentétes erőknek és a sors igazságának.

Aki kegyelemben él, annak Isten a kegyelem mértékével, azaz valamilyen formában mértéken felüli módon adja az ő kegyelmeit, ezzel ellentétben viszont aki kilép a kegyelem állapotából, annak egyre inkább szűkülnek a kegyelmi lehetőségei mindaddig, amíg kellő mértékű bűnbánatra nem jut és vissza nem tér az eredeti útra. A bűnbánat mértékét és a kegyelem fokát a mindenható Isten határozza meg, akár egy egyénről, vagy népcsoportról legyen szó.
Ezért kéri tőletek a kegyelem lstene, hogy főleg a nagyböjtöt szenteljétek Istennek és az Ő szent fiának, hogy ha kiestetek a kegyelemből, akkor visszatérhessetek, vagy ha sikerült valamennyire is kitartani az úton, akkor tovább haladhassatok rajta, hisz ebben, a kegyelem szempontjából emeltebb szintű időszakban, illetve állapotban olyan folyamatok indulhatnak be a lelketekben, melyek elősegíthetik az Isten Országába való eljutásotokat, mert jaj annak aki itt marad azokra az időkre, amikor már a mennyek kapui bezárulnak és megszűnik minden kegyelem! Akkor már az ellentét hatalma lesz csak az uralkodó a maga féknélküli hatalmával.

Ezért most kell megtérni és nem holnap, mert a MA a tiétek, a holnap Isten kezében van. Most még van lehetőségetek belekapaszkodni az Úr érettetek lenyújtott kezébe, de a nap már lemenőben és az árnyak hosszúra nyúlnak, jelezvén a teljes sötétség leereszkedését.
Sajnos már jelenleg is igen erősnek látszik a sötét oldal hatalma, pedig nincs létjoga Isten birodalmában, hanem ti emberek adtok neki létlehetőséget bűnös hajlamaitok és vágyaitok kiélésével, melyekkel negatív erőket termeltek ki magatok körül, mely táptalaja a betegségeknek. Ha az emberiség nagyobb mértékben Istennek élne, a betegségek kórokozói nem tudnának sem természetes, sem mesterséges úton kitermelődni, mert nem volna rá alacsonyszintű fluidikus létlehetőségük.

Ez egyaránt vonatkozik a népcsoportokra és az egyénekre is.

Ha tehát hitben és félelem nélkül éltek-ugyanis a hitetlenség szüli a félelmet- akkor a betegségek, főleg a járványok erőrétegei, alattatok, a ti szintetek alatt suhannak el és ti érintetlenül maradtok velük szemben, amiért hálát adhattok a mindenhatónak.
A fentiekből kifolyólag, itt az utolsó időkben szeretném kihangsúlyozni a hitet és a hit harcának a szükségességét és fontosságát, - mert a hit a harc által tud csak fejlődni- ugyanis mindinkább olyan helyzetek alakulnak ki a gonosz hatására, amelyekből csakis a hit által emeltethetik ki az ember.

,,Aki hisz üdvözül, ki nem hisz, már eleve elkárhozott!"- mondja az Úr. Az utolsó időkre ez fokozottan érvényes. Lassan ti is mindinkább látni fogjátok azt, hogy az életnek minden területén csakis az Istenbe vetett hit tud benneteket kiemelni a sátán lelkeket magával ragadni szándékozó karmai közül, melyek megnyilvánulnak a megfélemlítésekben, az erkölcstelenség törvényestésében és annak gátlásnélküli terjesztésében, a járványok kitenyésztésében és széthintésében, mindennemű erőszak kivitelezésében, a testi élvezetek és káros szenvedélyek ,,szabadalmazásában" és terjesztésében, egyszóval az önzésnek mindennemű és rangú létlehetőségének a megteremésében a fizikai világban! Az önzés minden bűnnek az alapja. De ha magasabb erkölcsi szintű életet éltek, mint amilyenen ezek a dolgok mozognak, akkor nem hatnak rátok! Vagyis éljetek tisztán és szentül, kiirtván a lelketekből a bűnt, hogy az ördögnek ne legyen birodalma, vagyis kapaszkodója a lelketekben, akkor, komoly esélyetek van arra nézve, hogy a sötét erőit, a betegségek kiváltó okait ne tudja belétek lövellni a sátán. Amikor az ember bűnözik, a saját életerőit kiszolgáltatja a sátánnak, aki ezeket sötét erőkké alakítva át, kísért és visszasugározza az erejétől megfosztott emberbe, amitől az egyén megbetegszik. Ezt én antimegváltásnak, vagyis a megváltás ellenkezőjének nevezném, mert az Úr, ennek éppen az ellenkezőjét cselekszi: nem rabol, hanem erőket ajándékoz, a negatív erőket magára veszi, szeretetével pozitívokká dolgozza át és Szentlélekerőkként visszasugározza kitermelőjükre ha bűnbánatot gyakorolva közelednek Feléje. Ez a bűnbocsánat és ebben rejlik a megváltás misztériuma. A ti feladatotok is ez: megbocsátani szeretetből az ellenetek vétkezőknek!

,,Péter te kőszikla vagy és én erre a kősziklára építem az én anyaszentegyházamat, melyen, a pokol kapui nem vehetnek erőt." Tehát ha úgy éltek, hogy lélekben Péter szellemi egyházához tartoztok, akkor a pokol kapui tirátok a maguk erejével nem tudnak hatással lenni és mentek lesztek a járványoktól, mert a bűn zsoldja a halál, az erényeké az Örök Élet! ,,Higgyetek Én legyőztem a világot! " - a maga betegségeket kitermelő mivoltával.
Isten veletek!
Ada.2020.március.
UI:
Veres Mónika - Csillagtitkok - 2020 március
https://www.youtube.com/watch?v=jR3eEtjEM9w&feature=youtu.be&fbclid=IwAR2p_e

Embrió-szellemek születése

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

A világok fejlődésének ebben az állapotában láthatjuk a második napok kötelékében, általuk éltetve és fenntartva keringeni a harmadik napokat a körülöttük keringő bolygókkal és holdjaikkal. Ezeket a világokat, miután az első és második napokkal mindenben éles ellentétet képeznek, az alsó; amazokat pedig felső világoknak nevezzük.
Ezekben az alsó világokban élő ellenszegülő szellemek romlottságuk szintjének megfelelően a világtestek tűzkarikák általi tisztulásaival mind jobban el lettek különítve; előbb a harmadik napokból azok bolygóira és onnan hasonló módon a holdjaikra. A “Szellen, erő, anyag” írói ezeket az engesztelhetetlen szellemeket, melyek valójában a vallások démonainak felelnek meg “manóknak” nevezik. A manók midőn maguk teremteni akartak, arra a tapasztalatra jöttek, hogy az ő legsűrűbb érzéki fluidjukból, mely a rotáló életprincipium által éltetett, élő kölykök, állatok álltak elő. (Valójában a “manók” az ő magas szellemi fejlettségükkel valóságos mágusokként, csak sokkal magasabb szinten mint itt a hatodik napkörben, a természettörvény megszegésével, feketemágusi eszközökkel, önmagukat akarták reprodukálni, hogy mind nagyobb ellenrőt képviselhessenek, de a szellemprincipiumot befolyásolni nem tudván, az életprincipiummal “játszadoztak” és hozták létre az állat és növényvilág “génmódosított” változatait.)
Miután a fluidok szervileg és sejtileg érzékiséggel voltak áthatva, a villany-delejes tojásfehérje molekulái sejtekbe záródtak, amelyek érzéki embrionális sejteket hoztak létre, minek a következményei élő állatok lettek. A fluidáris (anyagi) embrióképződés a manók idegnedvéből (testéből) jött, és életre a mindent éltető életprincipium által hozatott. A manók anyagából és tulajdonságaiból az életprincipium által éltetett élő fiak alakjában így jöttek létre állatok, melyek vad, pusztító, dühös, ellenszegülő állatokká nőttek föl. Ezek az állatok az ő szervi származásuk következtében a manók tulajdonságait örökölték. (Az analógia törvénye alapján genetikai alkotásaikkal csak magukhoz hasonlót voltak képesek “teremteni”)
Halhatatlanoknak érezvén pedig magukat a manók az ő ellenszegülő érzékeik kielégítését, idegnedvük villanyos érintkezésében keresték. Sem halált, sem testesülést nem ismerve, törvénytelenek voltak.
A messiások és a manók közt olyan űrt látunk, amely semmiféle békítő izülék által összekötve nincs. Ámde ez a békítő izülék már önmagát képezve, itt volt, várva az ő öntudatukra való ébredését. Ezen engesztelő izület Istenben találja eredetét, a szellemprincipiumban, mely belőle ömlik és a lelkileg kifejlődött életprincipiumban, amely már megjárta a bukással lefele vezető utat, gépiesen követve és éltetve mindent minden szinten.
Az életprincipium éltetett jót és rosszat is, de ő csak szolgált, éltetett de nem romlott meg és fokozatosan lélek természetűvé vált; felvonzatott az első napokba, majd onnan az ős-világosságba, ahol az isteni szellemprincipiumhoz hasonló tisztaságúvá vált. Minél erősebb és öntudatosabb, annál hatványozottabb volt az életprincipium és annál inkább közeledett a szellemi, Istenből ömlő principium felé. Az ő hatványozottságának tetőpontja idézte elő az ő beolvadását a szellemi principiumba és ez általi eggyélevését a szellemi principiummal, melyből aztán embrió-szellemek születtek, mint egykoron Istennek az Ő elsődei és ezen egybeolvadásból milliói születtek meg az embrió-szellemeknek; a vibráció sugárzásától nemződve, rotáció által alakot nyerve, fejlődve.
Mint szellemi embriók a teremtő erő által az ős-világosságból nemződtek s az asszimiláló erő által és az eggyé lett életprincipiumból születtek. Az ősnapokba jöttek a rotáció által, ahol ezek az embrió-szellemek tökéletes kettős szellemekké fejlődve, a messiások által voltak oktatva; hasonlóan 3 szellemi adományban úgymint: értelemben, kettős szeretetben és szabad akaratban részesültek.
Embrionális állapotukból az ősnapokban öntudatos kettős szellemekké ébredtek, kik azonban még gyermekkorukat élték. Az ő képződésük és fejlődésük folyama alatt, a fejlesztve mozgó rotáció és az őket oktató messiások által, a második napokba, azaz paradicsomvilágokba vezettettek, mivelhogy ezen világok az ő törvényes, fluidilag tökéletes fejlettségükben egyenszerűek voltak az embrió-szellemekkel, mondhatni rájuk volt szabva.
Tehát egy egészet előállító háromszoros mozgás ez. Először is az életprincípiumnak az ősvilágossággali eggyélevése után, az első mozgás; vibráció és asszimiláció által a szellemi embriók születtek; másodszor: ezek a rotáció által megragadtatva az ősnapokba vitettek, ahol kettős szellemekké fejlődtek ki; harmadszor: a messiások által az ősnapokból a paradicsomvilágokba vezettettek, ahol az ő fiatal erejükben mint kifejlett kettős szellemek életük önálló tovább fejlődését kezdték el. Mint kettős szellemek értelemmel; szabad akarattal és szeretettel megáldottan, hüvelyük vagy idegnedvük (testük) a paradicsomi világ félig-anyagias állapotával teljesen megegyezett.
Ezen szellemek és Isten elsődeinek létrejövetele közt különbség van. Ezen szellemek nem oly tökéletesen és nem oly közvetlenül származnak Istentől mint ahogy az elsődök származtak. Az ellenszegülés azonközben a kiképzését vagyis félre képződését elérte és ezek a szellemek az engesztelő izüléket vagyis az űr betöltését képezték, míglen az elsődök szabadon születének Istentől. Továbbá az embrió-szellemek félig a természetnek, az ellenszegülésnek, az engesztelődésnek valamennyi fázisán keresztülment életprincipiumból és félig Isten kiömléséből született. Az elsődök ellenben gyermekei valának a legtisztább világosságnak. “világosság az én világosságomból.”
Az elsődök Isten, mig az embrió-szellemek a messiásokhoz voltak hasonlók, kiknek tökéletességi foka ő előttük mint elérendő cél lebegett s erre nézve az embrió-szellemek az elsődökével egyenlő szellemi adománnyal és eszközzel lettek ellátva. Ugyanazok a kettősségi törvények kötötték őket is egybe.
Az ő lelki természetük következtében, különböztek az elsődök eredetétől. Ők képződést és alakot, születési törvényük következtében, az első napokban, miglen az elsődök ugyanezeket az ősvilágosságban nyerték. Az embrió-szellemek öntudatra ébredésükkor már tudatával bírtak annak, hogy ellenszegülő szellemek vannak itt, s hogy azok megkísértését kell legyőzniük. Ők az ő szellemi természetük szerint mint a paradicsom lakói ébredtek fel és tudatával bírtak egy tilalomnak. Ébredése vagy testesülése e szellemeknek a 2.-ik napokban, a rotáció, a forgás és alakulás törvényei szerint történt, a természet törvénye szerint, mely Istenből, a változhatatlanból ered.
Ezen szellemek tehát szellemileg a messiásokhoz hasonlítottak, fluidilag azonban idegnedveik azokkal a világokkal voltak egyenszerűek, amelyek magukba fogadták őket. A paradicsomba való bekebelezésük eszközlői a messiások voltak.

Számunkra emberszellemek számára ez lényeges és fontos tudás, hiszen itt rólunk, szellemeink születéséről van szó ebben a részben, mert az embriószellemek mi vagyunk!
Testvéreink, akik nem buktak el mint mi, már fejlődésükben az ős-világosságot megjárva sokuk az elsődök értelmi, érzelmi és hatalmi erőszintjére jutottak, mi viszont sorozatosan ellenállva és bukva napkörről-napkörre szinte a kozmosz legmélyebb bugyrába jutottunk és, aki közülünk tudatosodik, láthatja, hogy hatalmas munka és számtalam megpróbáltatás vár ránk a visszatérés folyamatában, ahol nincs ugrálás és pontosan végig kell járnunk azt az utat visszafelé, amelyen idáig jutottunk. Lépésről-lépésre el kell takarítanunk mindent magunk után bármikor is teremtettük az érzéseinkkel és gondolatainkkal.


szemlézte: Bíró László

Gondolatok az időről

Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből

Kedves Vezetőnknek, a Névtelen Szellemnek, Eszter életének utolsó húsz évében adott tanításaival való foglalatoskodásom, a magam életének Eszterhez és életművéhez való kapcsolata számomra - öreg ember számára - az Idő fogalmát sokoldalúan világítja meg. Szeretnék ennek a fogalomnak nyomatékosan hangsúlyt adni.
Miért? - A magam személyével kapcsolatos tapasztalataim szerint is: az idő az a kincse az embernek, amivel a legkevésbé tud gazdálkodni. Itt első renden a simán gördülő életszakaszokra gondolok, amikor bizonyos feltételek kialakulására vár, hogy életének szíve szerinti középpontjában lévő feladatait teljesíthesse. Ámde ez a feladat része egy sokkal szélesebb körű, nagyobb ívű elgondolásnak. Ebben a vonatkozásban olyan feladata van, mint egy fogaskeréknek, vagy egy láncszemnek.
Ennek a kicsi alkatrésznek nem szabad függővé válnia a mellékkörülményektől, megbízhatóan kell működnie, mert a Nagy Műnek időben készen kell állania. Nem lehet tehát halogatni annak a részfeladatnak teljesítését, amiért valaki felelős, mert a fel nem használt, az elmúlatott idő, pótolhatatlan...
Kedves Vezetőnk tanításaiban nagy hangsúly van azon, hogy a valódi boldogságot, az örökéletet, itt a Földön kell megalapozni, itt, ahol a legkérlelhetetlenebb úr: az Idő... Az illékony idő méhében rejtőznek helyzetek, állapotok, kapcsolatok, felismerések és ezek egymáshoz való viszonyának megszámlálhatatlan variációja van. Ha ezek a változatok nem léphetnek színpadra a maguk természetének megfelelő pillanatban, akkor visszavonhatatlanul elmúlnak...
Krisztus ide: a Földre jött, az Időben élők megváltásáért hozta felmérhetetlen jelentőségű áldozatát, mert az emberi léleknek itt, az időben, a változások világában kell teljesítenie azokat a feltételeket, amelyekkel számára - minden élő lélek számára - a legfontosabb: az Örökkévalóság boldogsága elérhetővé válik, mert hiszen: „Ott Idő többé nem lészen...”
Szükséges tehát, hogy az ember megtanuljon helyesen gondolkodni, mérlegelni és helyesen cselekedni, mert csak az valósul meg az örökkévalóban is, amit az adott időben: helyes cselekedettel rögzít meg. Mivel az emberi lélek - kedves Vezetőnk a Névtelen Szellem tanítása és meghatározása szerint - a Föld legkésőbben érő gyümölcse, így rendkívül fontos számára a szellemi igazságok mezején való munkálkodás, amely nem engedi a lélek belső világának igazságot kereső vágyát és az így e téren ráosztott feladatok teljesítését, a test hétköznapjai, vagy bizonyos képzelt előfeltételek hiánya által félresodortatni.
Ha tehát nem helyezi élete minden napjának élére ezt, mint egyetlen igaz, szomjoltó tényezőt: akkor pazarol.... Mert a változások világában megjelent ajándék felhasználását, az Idő hordozza. A homokóra pedig lepereg és ha aranyszemcse nem kerül, akkor a por időtlen időkre tér vissza a porhoz... Ami elmúlt: azt már semmi jajszó vissza nem hozza...
Aki a Névtelen Szellem tanításait olvassa, vegye eszébe és szívébe, hogy se múlt, se a jövő nincsen a kezében. Csak a „ma” választhat irányt és utat, ma kell a ráosztott munkát elvégeznie. Az Idő a tegnapot már kivette kezéből, a holnap pedig még nem a tiéd, ember! Az ember szeresse tehát azt az igazságot, amit tegnap hallott és ma is hall, mert így válhat a kedvvel végzett munka eredménye a holnap táplálékává. Azért ki-ki könyörögjön annak a világosságnak időben történő helyes felhasználásáért, ami részére adatott. Imádkozzék lelke legmélyéről úgy, ahogyan az Úr Jézus tanított mindnyájunkat!
„A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!”

Vay Valéria


Szemlézte: Bíró László

Az élet valódi jelentősége és a szolgálat

Részlet a Névtelen Szellem Eszter médium útján „Úton hazafelé” című könyvéből

Az élet ugyanis nemcsak azt jelenti, amit az átlag ember felületesen gondolkodásával áttekint, hogy lehetőleg minél jobb kellemesebb anyagi körülmények közé születni, abban felnevelkedni, az átlag tudást megszerezve többé kevésbé gondtalan és örömöket kergető ifjúságot leélni, majd családot alapítani, azokat is felnevelni és több, kevesebb sikerrel az életet megelégedéssel lezárni és a halált minél távolabbi időre kitolni.
Ez az átlagembernek legeszményibb vágya és törekvése. Ő még nem tudja és nem is akarja tudni, hogy ez csak futó homokra való építkezése az emberi léleknek, ha nincsenek nagyobb eszményei, amelyekért harcolni, küzdeni és dolgozni kell az életnek minden szakaszában. Ezt a küzdelmet pedig el kell kezdeni a gyermekkornak majdnem az elején és végezni az öregkor végső határán, mindaddig, ameddig kihullik a munkaeszköz a kezéből.
Ez a nagy munka és a feladat: az ember saját lelkének kiművelése, hogy minden helyzetben úgy forgassa azt az eszközt amit sorsa és végzete kezébe adott, hogy ki ne engedje kezéből, mert ha ez megtörténik, akkor már nem ura önmagának sem elveinek, hanem játéklabdája annak az idegen hatalomnak, amit szolgálnia kell egész életében. Sőt még azon túl is. Ez pedig nem más, mint a tévelygés szelleme, ami mindig elérhetetlen és kielégíthetetlen vágyak alakjában űzi, hajtja olyan célok elérése felé, amik csak addig kívánatosak, amíg a vágy festi őket színessé és boldogságot ígérővé.
Amikor a lélek megfáradva és megcsalódva mindenben, tehetetlenül veti magát a vélt pihenés karjaiba, azt hiszi, hogy a halállal mindentől megszabadul. De ez tévedés! - amely kimondhatatlan nagyszámú lélek-karavánokat szállít át napról-napra az emberek világából a lelkek birodalmába, ahol egy új életformában folytatódik az élet tovább, de a remény és megnyugvás lehetősége nélkül.
Boldog az az emberlélek, aki a rövid földi életben megismerhette az igaz jót, az értékes célt és ezt az irányt választotta magának, amely út, ha nehezebb is, ha nem oly kényelmes is, de mégis elérhető a cél és a célhoz érve megvalósulva látja lelkének az igaz jó iránti vágyát és törekvését. Ebben a célhoz érésben új vágyak, új igények lépnek előtérbe és ezek már boldog megnyugvásban, biztos tudatban vezetik a lelket az ígéretek beteljesüléséhez.
Amíg a földi ember hisz az igaz jó beteljesedésében - bárhol és bármikor érheti is azt el - ha a hozzávezető útra rálépett és elfordult a hazug ígéretekkel csábító világ csalogató képének szemlélésétől, hanem inkább halad az előtte megmutatott igaz úton, akkor az addig ne féljen se a jelentől, sem a jelenben még sűrűn lefátylazott jövőtől, mert az ilyen nem téved el, az nem esik a káprázat hatalmába, az halad a neki kiszabott úton előre, még akkor is ha körülötte vadállatok ordítása hangzik, ha a csúszó-mászó hüllők elfedik is az egyenes utat előtte.
Így nincs semmi elveszve az élet értékéből, mert minden lépéssel közelebb a vágyott cél, sőt sokan már el is érték, mert a földi élet álmából való ébredés már az élet ragyogó képét tárja a földi vándor elé. Ne aggodalmaskodjál semmi miatt. Az isteni gondviselés elegyengeti majd az életedet. És meglátod: több, jobb és értékesebb emberlélek kapcsolódik majd a te emberi munkád által elérhető igazság megismeréséhez, mint azelőtt.
Kicsinyes emberi tökéletlenségek miatt ne engedd át magad a kétségeskedésnek, hiszen láthatod azt, hogy eltereli az útból az Úr mindazokat, akik nem tudják betölteni azt a feladatot, amit be kell töltenie mindazoknak, akiket akár így, akár úgy, a fejlődés törvényének szele erre az útra sodort. Azért ne higgye senki, hogy az ő lelki fejlettsége, vagy az Úr különös kegyelme, vagy az ő nagyra hivatottsága predesztinálja arra, hogy valamely értékesebb társaságba, mint tag, részt vehet.
Mindenkinek a részére kegyelem az, ha az élet nagy titkát kutatók közösségébe eljuthat, de ez nem végcél, ez csak a meghívottság előjoga, ez csak a kiválasztottság gyorsabb forgatagába való önkéntes beállást jelenti. Ebben a közösségben a kiválasztódás gyorsabb ütemben megy végbe annak ellenére, hogy minden léleknek megvannak a maga sajátos hibái, bűnei és bűnre, tévelygésre való kisebb-nagyobb hajlandóságai.
Aki szolgálni akar az eszmének az szolgáljon azzal amennyi igaz értékkel rendelkezik. Azonban jaj azoknak, akik hamis értékekkel akarják magukat széppé tenni és ebben tetszelegni, magukat azzal igaznak mutatni. Az Isten igazsága nem tűri meg a hamisságot és minden takarót fellebbent és akiken nincsen menyegzői ruhájuk, azt előbb, vagy utóbb kiküldik a lakodalmas házból. Ez ellen nem fellebbezhet senki, mert nem emberi kéz, hanem a kiválasztás törvényének szele fújja el a közösségből azokat, akik nem tudnak felöltözködni az Úr előírt, igaz törvényébe.
Ez nem a külső formákban, hanem a lélekben elrejtett isteni uralkodó törvény követésében, a cselekedetekben nyilatkozik meg. A cselekedetek, bármilyen álcázva is, de elárulják a lélek mineműségét és hovátartozandóságát. Isten veletek!


szemlézte: Bíró László

A jelképekről 1 rész
Az alábbiakban egy manifesztációban kapott tanítást adunk közre.

1. Nektek ezen a Földön nagyon fontosak a jelképek. Valójában nem tudjátok, mit jelentenek ezek. A legtöbben keresztet viseltek, fémből, fából, bőrből készítitek, és szívetek fölé helyezitek. Magatok sem tudjátok, miért teszitek! Aki nyaka köré fonja keresztet, úgy kellene élnie, mint Jézus tette! Vállalnia azt a keresztet, melyet a Jóságos Isten még Földre születése előtt a vállára helyezett. A kereszt jelenti nektek a sorsot, amit idelenn hordoztok. Egyik szegénységet, a másik betegséget, a harmadik békétlen családi környezetet kért Istentől annak érdekében, hogy a szenvedések által személyiségét kiteljesítse, és a megoldásban földi énjét megtisztítva térjen vissza a Mennyei Hazába.

2. Jól értettétek: a kereszteteket ti magatok kértétek! Idefenn nagy értékkel bír a földi élet. Sok lélek boldog lenne, ha a helyetekben lehetne! Némelyek több száz évig várakoznak arra, hogy újból leszületni engedje őket a kegyelem. Idefenn nem tudnak cselekedni olyan értelemben, mint ti odalenn. Ha a földi élet megszakad, a lehetőség is elakad a tevékenységre. Újabb születésre kell várni, míg az elmulasztott cselekedetre ismét sor kerülhet. Ezért éltetek már több életet.
A keresztet idefenn vállaltátok, de a földi testben az ígéreteteket be nem váltottátok. Amit hátra hagytatok, azt a következő életben vettétek újból fel. Másként nem tehettetek. A Mennyei Hazában a megoldatlan helyzetek mázsás teherként nehezednek a könnyű lélekre. Mint bőrön a kelés, úgy feszít titeket az el nem végzett feladat terhe. Nyugodni itt nem képes az, aki magáról a bűnt le nem fejtette.
Valamennyi lélek leszületésért könyörög Istennek, hogy engedje megtisztulni. Isten látja a lelkeket, ismer ti-teket, mindegyiktek neve az Atya hatalmas szívében van felírva. Látja erőtöket, már előre tudja, hogy földi életeteket miként teljesítitek. Ismeri hibáitokat, melyek a földi létben hegyként tornyosulnak céljaitok elébe. Mégis elenged titeket, mert bízik ígéretetekben.

3. Ti mit adtok e jóságért cserébe? A Földre érkezve elfelejtitek a fogadalmat, amit Istennek tettetek. A keresztet vállatokról ledobjátok, és a szenvedést, ami emiatt vár rátok, az Atyára kiáltjátok. Szemeiteket az Ég felé fordítjátok, és Istent átkozzátok a kínokért, amiről úgy hiszitek, Ő hozott rátok. A szenvedést ti magatok okoztátok, mert a keresztet a sárba ti-portátok. Hasonlatosak vagytok a bénához, aki mankóját maga dobta el, és a porban csúszva követelte az éptől a segítséget.

4. A ti mankótok a kereszt. Súlynak érzitek, pedig segítségül kaptátok az Úrtól, Aki boldogan viselte, Sosem érezte tehernek. Elmondom, mi volt az én keresztem. Elmondom a valót, nem azt, amit ti filmekben, regényekben megjelenítettetek.

5. Isten Jézust tanítani küldte erre a Földre. Ő három és fél éven át tette, szerette Anyját, Józsefet, testvéreit. A családjától mégis elbúcsúzott, mert tudta, hogy többekért küldte az Atya. Tanítványokat gyűjtött, de nem a saját kedve szerint választotta ki őket, nem azt tekintette, hogy aki előtt áll, megfelel-e Neki a természete. Azt kereste, mit lát őbenne az Atya, amiért mellé adta. Tudta, hogy akiket Isten gyűjt köré, alkalmasak a feladatra, mind beteljesítik, amiért érkeztek. Maga mellé szólította őket, örömmel fogadta mindegyiküket. Amikor éppen nem vették körül őket emberek, akkor sem húzódott el tőlük, éppen csak imádkozni vonult messzebb. Az emberekkel töltötte mindennapjait, akiket tanítani jött.

folyt.köv.:

UI:



Eltitkolt gyógyszer a 3%-os Hidrogén-peroxid
https://egeszsegter.hu/cikk/687/eltitkolt-gyogyszer-a-3-os-hidrogen-peroxid.
html

A jelképekről 2 rész
Az alábbiakban egy manifesztációban kapott tanítást adunk közre.


6. Gondolkodjatok el ezen a helyzeten! Ti miként tesztek, ha egy-egy barátotok keserű szívét öletekbe önti? Talán meghallgatjátok, lehet, hogy szánjátok, ám ha újra kezdi, már unjátok. Mások terhét viselni csak kevesen tudjátok. Jézus ezrek terhét viselte, és a nap végén sem tette le. Hallgatta a szenvedőt türelmesen, bár tudta, hogy bajának maga az oka. Beszélt a megoldásról, és nem szomorította el, hogy hiába teszi. Láttam, kiben találnak meghallgatásra szavai, tudta, hogy az előtte álló miként fog élni a Tőle kapott kegyelemmel.

7. Egy alkalommal tíz leprást tisztított meg, de csak egy tért vissza hálát adni. A társait gyógyítva látta, hogy ő értük hiába cselekszik, mégis megtette. Azzal a bizalommal élt, amivel az Atya, és ugyanazt a fájdalmat érezte, amit Neki okoztak. Ő érettük fájt a lelke, nem várt el hálát. Azt a boldog örömet akarta megmutatni, amit hitük adott volna nekik, ha élnek a kegyelemmel. Látta, hogy tisztulásuk csak átmeneti lesz. A testet meggyógyította a lélekre hatottan, de a nagyobb munka reájuk várt volna. Tisztán tartani a megszabadított lelket, ezt már helyettük nem végezhette el. Tíz közül csak egy vállalta a munkát magán. A többi elfogadta a kegyelmet, majd elfelejtette. Ti is ezt teszitek.

8. Nagy kegyelem, hogy e Földön most testben élhettek. A kegyelem nektek a kereszt. Boruljatok térdre és úgy köszönjétek meg, ha még viselitek! Boldog lehetsz a kereszteddel.

9. Mondd ki most a nevét, mi a Te kereszted neve. Mondd ki, mi bántja legjobban lelkedet. Írd le a szót, melynek jelentése hordozza fájdalmadat. Meg fogsz könnyebbülni. Az aranyból készült keresztet magatokon díszként viselitek, de a valódit, mellyel érkeztetek, sokan elrejtitek. Azt takarjátok el, amire a legbüszkébbnek kellene lennetek. Azt a kegyelmet, amellyel végre a Földre születhettetek. Azt a feladatot akarjátok eldobni, ami végre felemelhetne a föld porából Titeket.

10. Nem csak magatok elől rejtitek el a keresztet, mások elől is eltakarnátok azt! A Földön szégyenné vált a kereszt. Isten Fiának jele csupán divat lett, valódi értelmét elveszítette. Ma dicsőség, ha valakinek nincs keresztje. Nem látjátok, mert nem akarjátok, hogy ott van valamennyitek mellett. Akin nem látható, az viseli a nagyobb terhet, még ha maga sem tudja ezt. Ha látsz az utcán egy béna gyermeket, azt mondod magadban, hogy nagy keresztet visel. Meglehet, hogy kisebbet, mint aki mellette szaladva halad el. A gyermek a láthatót hordozva kénytelen élni a sorsot, melyet magára vett. Aki titkolja, és nem akarja felismerni, már elvetette a kegyelmet.
Lehetséges ezen a Földön boldogan viselni a keresztet! Ha kimondtad a magadénak a nevét, gondolkozz felőle el! Másképp legyen, mint eddig tetted! Ne engedd, hogy panasz borítsa el lelkedet! Keserű szavak helyett most mást keress! Hívd segítségül Jézus nevét, és kérdd, hogy segítsen gondolkodni neked: Immánuel, légy velem keresztemben! Ennyi elég, és Ő segít, hogy azt is meglásd, amit Ő akar mutatni neked.
Gondold végig, hogy kereszted által mily sok tapasztalatot gyűjtöttél össze! Örülj ennek a felismerésnek, hiszen már nem éltél hiába! Azért jöttél e Földre, hogy tanulj, és ha keresztedet viselted, ezt már teljesítetted. Minél gyakrabban viselted válladon, annál előbbre jutottál az út végéhez. Keress magadban helyzeteket, amikor bátran hordoztad sorsodat. Emlékezz vissza, akkor mi történt veled? Talán véget ért életed? Talán megköveztek? Szenvedtél, ez igaz, de éget-e még ma is fájdalmad? Aligha. Begyógyította már azt az Atya.
Ha mégis úgy érzed, a régmúlt helyzet ma is kísért téged, vizsgáld meg lelkedet! Nem önsajnálatból dédelgeted-e magadban a fájdalmat, hogy mások is szánjanak? Vajon együtt érezhet-e veled úgy ember, mint Atyád, Aki mindenkinél jobban szeret téged? Emberek sajnálatából mit nyertél? Talán enyhítették kínjaid? Arra csak Magad vagy képes! Amit elrontottál, senki nem javíthatja ki helyetted. Csak te tudod, mi a nyitja tévedésednek!

folyt.köv…

UI:

Sebestyén Balázs spirituális témákról
1. rész https://www.youtube.com/watch?v=anFqUsH7MGg
2. rész https://www.youtube.com/watch?v=Vqayp95Zy-I&fbclid=IwAR2aHfrATV3N5lTBlAtolJd

Az Úr-Imájának okkult értelmezése - Felvezetés

Részlet Nérei Ödön könyvéből
Jelige: Máté VI. rész, 5. – 13. vers: „És amikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, akik a gyülekezetekben és az utcák szegletein fennállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. Te pedig amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van, és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet neked nyilván. És amikor imádkoztok, ne legyetek sokbeszédűek mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. Ne legyetek hát ezekhez hasonlók, mert jól tudja a ti atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle. –
Hány millió ember mondja el naponként a Miatyánkot, nem gondolva semmit azon szavak belső értelmére, melyeket gépiesen mormol! Hányan végzik imájukat úgy, mint egy olyan feladatot, melyet kénytelenségből végeznek, miközben üzletükön, avagy szórakozásukon jártatják gondolataikat!
Mindez pedig azért van, mert az emberek nem törekednek minden szónak és az azokból alkotott mondatoknak belső, úgyszólván titkos, föl nem fedett értelmét is magukévá tenni.
Bizonyára kevesen vették észre, hogy a Miatyánk már külső formájára is egy nagy okkult törvénynek felel meg, amennyiben hét fő mondatra oszlik meg, azaz hét fő alkatrészből áll.
Ezen hét részt a következőkben találjuk meg:
az e l s ő részben o d a a d á s t találunk, amidőn azt mondjuk, hogy:
„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved”.
a m á s o d i k b a n m e g n y u g v á s t fejezünk ki imígy: „Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, azonképpen itt a földön is”.
a h a r m a d i k b a n k é r e l e m foglaltatik: „A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”.
a n e g y e d i k b ű n b á n á s t jelent azzal, hogy: „És bocsásd meg a mi vétkeinket”,
az ö t ö d i k a k i b é k ü l é s érzésének a kifejezése: „miképpen mi is megbocsátjuk azoknak, akik ellenünk vétettek”,
a h a t o d i k b a n v é d e l e m é r t esdünk: „És ne vígy minket a kísértetbe”, végül
a h e t e d i k b e n m e g v á l t á s é r t reménykedünk: „de szabadíts meg minket a gonosztól”.
Ebben a hét mondatban találjuk – dióhéjban – összefoglalva mindazokat a követelményeket, melyek mellett életünket berendezni kellene, hogy Krisztus tanításának megfelelően követői lehessünk.. Ha mindazt, amit ezen rövid mondatokban összefoglalva találunk, belső értékük szerint átélni is követni tudjuk, akkor fejlődésünk törvényes és tökéletes lesz.
Kutatnunk kell tehát, hogy mi ezen mondatoknak a belső tartalma, s ha ez sikerül, tanításait is, aki ezt a felséges imát nekünk adta.


Összeállította: Bíró Lásló

A csatolt anyagok listája:
Az Úr-Imájának okkult értelmezése
Szükséges néktek megszentelődnötök
A belső megvilágosodás eredményei
HANG - Az imáról
Adai kör - Nagyböjti közlés
Mérgekkel telített és mérgek nélküli élet
Az erdélyi magyarok tízparancsolata
https://eci.ec.europa.eu/010/public/#/initiative
EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS
Itt egy kérdőívet találtok, amely minden magyar-szívű embert felszólít a kérdőív kitöltésére.
Az időhatár nagyon közel van – 2020 május 7-ike. Én is csak napokkal ezelőtt töltöttem ki, miután a Levente fiam elmagyarázta, hogy ha reménytelen is számunkra összegyűjteni az egy millió aláírást a megadott időpontra, de kiállhatunk és szint vallhatunk a magyarságunkért.
Megmutathatjuk a világunkat vezető sötét erőknek, hogy sokan vagyunk, kik nem értünk egyet velük, a nemzetellenes döntéseikkel és tevékenységükkel.
Ezennel felkérek mindenkit, hogy támogassa ezt a kezdeményezést!

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhuk_LlJHG433Z0udPg?e=ErSzLW
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint öt évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGg7haQWtuglwOQ6Swig?e=y2D1Tl
Gizi médium_Ezoteriák 7 - A külső és a belső ember törvénye és erői

https://www.youtube.com/watch?v=nCp6jOJC4jQ&feature=youtu.be&fbclid=IwAR3UDCqF7GA9OCzZbgGqGzhVyiuwZyCa3FcGnGsqdZHDVGt6dP5_av37RNE
Gőg – Karsay István rövid szellemi tanítása

https://videa.hu/videok/film-animacio/mennyei-szerelem-1987-teljes-film-kelly-mcgillis-made-in-heaven-EeQj75l680KH26I4?fbclid=IwAR2O0Jg1yxeGxGBI0atKEPQgBi_PTOUf1RwLEmvKw_PNopYCM19gPaExHY8
Mennyei szerelem – Misztikus romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=10UIsQeUBAI
Ne kérdezd, ki voltam – Régi romantikus filmdráma