175 éve alapították Vajdaság első szövetkezetét Petrőcön

Majláth Béla


Az első szövetkezetet a mai vajdaságban, illetve szerbiában (Gazdovsky spolok) 1846-ban Petrőcön (Bački Petrovac) alapították. Harmadikként a világon, és két évvel az első szövetkezet létre jötte után, melyet a társadalom-átalakító pátosz jegyében az angliai Rochdale bérharcban vereséget szenvedett takácsai alapítottak 1844-ben. Alapítója, Štefan Homola evangélikus kapitány maga köré szervezte a helybéli a szlovákokat, kiknek jellemzően erős együttműködő készségük volt. Elsősorban önsegélyezésre szerveződtek szövetkezetbe, a tulajdonuk összevonásával. A Petrőcön működő szövetkezet egy atipikus formájú mezőgazdasági hitelszövetkezet volt, amelynek munkája a férfiak és nők elvi önkéntességén és egyenlőségén, politikai és vallási semlegességén alapult. A szövetkezet vagyona a következő három részből állt: alapító betétek, heti betétek és kölcsönök utáni kamatok, amelyeket a szövetkezet adott a tagoknak. A szövetkezet tagjainak tiszteletben kellett tartaniuk bizonyos erkölcsi normákat, elsősorban az őszinteség, vagyis a becsületesség elvét, amely elsősorban a szövetkezettel szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítésében - a takarékbetétek és kamatok ki-, és befizetésében alapult. A szövetkezet tagjai korlátlan és egyetemleges kezesei voltak a szövetkezet kötelezettségeinek teljes vagyonával szemben.

Az 1934-ben megrendezett Nemzetközi Szövetkezeti Unió londoni 14. kongresszusa úgy fogadta el a petrőci szövetkezet úttörő együttműködési modelljét, mint a szövetkezeti munka egyetlen, és hiteles alapelvét.

Fényképmelléklet: