110 esztendővel ezelőtt robogott be az első gőzmozdony Kossuthfalvára

Majláth Béla

110 esztendővel ezelőtt robogott be az első gőzmozdony Kossuthfalvára

1908. december 23-án jeles-, és sorsfordító napra ébredt a falu. Várva várt ünnep volt ez: a „Vasszekér” diadala, mely beérte falunkat is. Akár korábban is jöhetett volna, de őseink – mint mindig – vitatkoztak, idegenkedtek és féltek a vasúttól. A századforduló után egyre időszerűbbé vált az új közlekedési- és áruszállítási rendszer kiépítése, de a falu vezetői (bár mélyen vallásosak voltak) babonásan és vehemens módon elutasították az „ördögi masina” községünkben való térhódításának még a gondolatát is. Miután alaposan meggyőződtek róla, hogy a „lokomotíva” mégsem ördögi találmány, még mindig megmaradt az aggodalom, hogy majd lángra lobbantja a sínek mellett húzódó búzamezőket a mozdonyból kicsapó szikra és lángnyelv. Nagyon nehezen adták be a derekukat. Ezzel persze nem voltak egyedül, Csantavér és Új-Verbász is hasonló ellenérveken évődött. Végül, 1906. augusztus 4-én megválasztották a vasútbejáró bizottságot, majd rövidesen elindult az építkezés. Kossuthfalva 200.000 koronával járult hozzá az építési költségekhez (ez akkortájt egy elképesztően nagy vagyonnal ért fel). Ebben az időben Belgium után, Magyarország rendelkezett a legsűrűbb vasúti hálózattal Európában. A Szabadka-Cservenkai vasútvonalat annak hőskorában, előszeretettel nevezte a köznyelv Betyár járatnak is, mely arra utalt, hogy éjszakánként már csak kétes egyének utazgattak rajta. A Cservenka környéki német ajkú lakosok pedig Zucker-Bahn-nak nevezték, utalva ezzel a cukorrépa szállítás fő útvonalára. Hetven évvel később, (1978 nyarán) a gazdasági fellendülés hevében és mámorában, hogy, hogy sem, hirtelen bebizonyosodott róla, hogy veszteséges vasúti vonal, és az újvidéki székhelyű Vasúti Szállítmányozási Szervezet javaslatára, valamint a tartományi kormány beleegyezésével elrendelték 14 vajdasági vasútvonal megszüntetését a következő évtől kezdődően. A szabadkai körzetben ennek kettő vasúti vonal esett áldozatul: A Csantavér-Nagyfény szakasz (9 km), és a Szabadka-Cservenka vasútvonal (62 km.) Bár 100 évvel korábban is már kávédarálónak csúfolták, az alig döcögő vicinálist, de mi mégis nosztalgiával emlékezünk rá.

A Szabadka-Cservenka vasútvonal állomásai: (Vasúti vonalszám: 827)
1908-1979

Szabadka 0 km,
Szabadka-közkorház 4 km,
Kisvörösegyháza (Hrvatski Majur) 12 km,
Mikićevo 15 km,
Kisvörösegyháza megállóhely 17 km,
Vámtelek (Pavlovac) 19 km,
Györgyén 23 km,
Györgyéni tanyák 25 km,
Pacséri szállás 29 km,
Pacsér 32 km,
Bácskossuthfalva 35 km,
Angyalbandi (Felső Roglaticza) 42 km,
Alsó Roglaticza 46 km,
Istenhozott (Srednji Salaš) 48 km,
Duboka 50 km,
Geyer szállás 52 km,
Istenvelünk (Nova Crvenka – László szállás) 54 km,
Cservenkai téglagyár 59 km,
Cservenka 62 km.

A jelenlegi Vajdaság első személyszállító vasúti szakaszainak üzembe helyezése:
Kelebia – Szabadka (3,3 km) – 1882. december 5.,
Szabadka – Újvidék (101,3 km) – 1883. március 5.,
Újvidék – Zimony (71,4 km) – 1883. december 10.