Hozzászólás - Szerző: Josic Julien Dátum: 2008.01.15. 21:29
(Megjelent: Katonai Témák Baráti Köre - Josic Julien fóruma)
Az Idegenlégiós
Önéletrajzi regény, 322 oldal
Kiadva: Országút kiadó, 2005 Budapest
Josic Julient 1972-ben még Juhász Józsefnek hívták, és az akkori Jugoszlávia egyik színmagyar falujából, Ómoravicából utazott Párizsba, hogy megkeresse a fehérsapkások toborzóirodáját. Mint mindenkinek, neki is alapos oka volt rá, hogy belépjen ebbe a hírhedten híres hadseregbe, és miként előtte oly sokan, ő is hamar szembesült azzal a ténnyel, hogy a Légió valósága nem egészen olyan, mint amilyennek a kaszárnyán kívülről látszik.
De Josic Julien bőrébe bújva eljuthatott gyerekkori álmai színterére, Afrikába. Itt aztán megtapasztalta mindazt, amit egy hivatásos katona megélhet: harcolt, megsebesült, embert ölt, és találkozott élete első nagy szerelmével. A legjobb tudása szerint próbált helytállni, mint Légiós, és nemcsak komolyan vette, hanem el is hitte a Légió romantikájáról szőtt mítoszokat. Ez a könyv egy olyan ember élménybeszámolója, akit a Légiós csőlátás szellemében neveltek. Az életével játszott hazárdjátékot, kalandról kalandra emelve a tétet.
" A kapun belül álljt, majd pihenjt vezényeltek. Mondani sem kell, rögtön lehajigáltuk a fölszerelésünket és lerogytunk a földre. Pár perc múlva, amikor az izmaink már kezdtek kihűlni, és a legkisebb mozdulatra is görcsös fájdalom nyilallt belénk, hirtelen előttünk termett egy csupa izom őrmester és ordibálni kezdett.
- Azt akarja az állatja, hogy másszunk föl - súgta Boric bágyadtan, és arra a lépcsőre mutatott, ami a tér legtávolabbi pontján egy boltíves bejáratból a fölső bástyára vezetett.
Nem mozdult senki.
Erre az őrmester odalépett a falhoz, és fölvett valamit a földről. Egy fészkéből kihullott, döglött madárfióka volt. Visszajött hozzánk, és a dögöt kezében tartva azt sziszegte:
- Így fogom leharapni a fejeteket!
Azzal leharapta a döglött madár fejét, és odaköpte a lábunk elé!
Francia tudás ide vagy oda, úgy pattogtunk föl, mint az odavágott gumilabdák, és egymást leverve lábról porzottunk föl a lépcsőkön. Ez a produkció azt eredményezte, hogy attól a pillanattól ellenkezés és vonakodás nélkül teljesítettünk minden parancsot. "
" Az akciófilmek hamis állítása szerint a mesterlövész nagy távolságból lő célba, néha ezer méternél is messzebbről. Igen, erre is képes, de ennél a távolságnál már nagy a valószínűsége annak, hogy nem, vagy nem jó helyen találja el a célpontot. A jó mesterlövész mindig arra törekszik, hogy a lövés sikerének érdekében minél jobban megközelítse a célt.
Lényeges különbség van tehát a mesterlövész és az orvlövész között. Ez utóbbi össze-vissza lövöldözik, a másik pedig - akárhol legyen is - lehetőleg egyetlen lövéssel, egy konkrét feladat elvégzésére összpontosít. Egyik kiképzőnk úgy magyarázta a kettő közötti különbséget, mintha egy kocsmai énekest hasonlítanánk össze az operaénekessel. Lehet, hogy ez túlzás, de azért van benne némi igazság. "
Avatar
Josic Julien
a Láthatatlan
Hozzászólások: 1275
Csatlakozott: 2008.01.14. 22:30
Kezdőlap 
