Szellemtudomány alapjai

Antikrisztus 1

János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde

Lényegi kivonat a médiumi közleményéből

Eljött az ideje, hogy közelebbi felvilágosítást kapjunk az Antikrisztusról. Keveset tudunk meg azonban arról, hogy ki az Antikrisztus mint ember, hogy hívják, és honnan származik, viszont sokkal többet megtudunk arról, hogy Jézus követői mit várhatnak tőle az eljövendő időszakban.

A Sátán a végidőben egy emberen keresztül úgy tud működni, mintha megtestesült volna. Úgy mint az ember Jézus magát Istennek tejesen átadta, hogy Isten rajta keresztül közvetlenül tudott beszélni és működni. Épp így adja át az eljövendő Antikrisztus magát a Sátánnak. Az Antikrisztus nagy hatalmú világuralkodó lesz, akit minden nemzet örömmel fogad, mert ígéretet tesz, hogy az eljövendő természeti katasztrófa miatt lecsökkent életszínvonalat a leghamarabb visszaállítja. Mivel a legtöbb ember teljesen elveszti anyagi javait, ezért uralkodójukká választják, aki teljesíti kívánságaikat.

A Sátán az eddigi ravasz megtévesztő módszerekkel hat az Antikrisztuson keresztül, ezért az embereknek először dolgos megmentő képében mutatkozik. A többi ember közül kimagaslóan magas értelmével tűnik ki. Miután megszerezte az emberek bizalmát, és a világ feletti hatalmat, fokozatosan elkezd a hittel kapcsolatos ügyekkel törődni. Elsőként eléri, hogy minden vallás egyetlen állam, vagy világvallásba tömörüljön, és mindezt Krisztus követésének álcázza. Ehhez megszerzi az egyházak támogatását is, akik egyenként abban a hiszemben élnek, hogy a világvallásban az ő nézeteik lesznek a meghatározók. De csalódni fognak, mert az Antikrisztus nem a hívők egységét akarja elérni, sokkal inkább az a célja, hogy az Istenben való bármilyen hitet lerombolja.

A Sátán tudja, hogy a leghatalmasabb ellenfele Jézus Krisztus, hogy csak ő válthatja meg az embereket, hogy csak általa lehet eljutni Istenhez. És mivel minden egyes Jézus által megváltott lélek egy darab veszteséget jelent a hatalmából, ezért különösen Jézus Krisztus ellen lép fel. A Sátán az Antikrisztus által akarja végérvényesen elérni, hogy a Jézusba vetett hit megszűnjön, és már nem csak csellel, hanem embertelen eszközök alkalmazásával próbálkozik.
Kegyetlen, kíméletlen módszerei által minden ember választás elé kerül. Mindenki, aki a világot és a javait szereti, könnyen lemond a Jézus Krisztusba vetett hitéről, de ezzel a lelküket romlásba taszítják - és csak azok, akik Jézus Krisztust mint Megváltót felismerték, és komoly áldozatot hoznak azért, hogy szeretet parancsait teljesítsék, - csak ezek fognak hűségben megmaradni Jézushoz. Ezek megvallják őt a világ előtt, még akkor is ha a hitük miatt az Antikrisztus halállal fenyegeti őket.
A világhoz sok olyan ember tartozik, aki nyíltan szembeáll Jézus Krisztussal. Ezek követelni fogják az ő teljes elutasítását, azt akarják, hogy többé még a nevét se mondják ki, el akarnak törölni minden róla való megemlékezést, és tudatlanságban felnevelni ez eljövendő nemzedéket. Mindent meg akarnak semmisíteni ami őrá vonatkozik, a róla való tudást, és hatását megakadályozni. És így fog a küzdelem fellángolni. És bár úgy tűnik, hogy az ellenfél tesz szert előnyre, de ez csalóka, a harc rövid ideig tart, és azoké lesz a győzelem, akik Jézus nevéért harcoltak. Akik hozzá kötődnek, az ő nevéért lépnek fel, őt megvallják a világ előtt, és megdicsőítik őt és a tanítását. Üldözni fogják őket, de ők ennek ellenére türelemmel viselik az üldözést. Fentről erőt kapnak, és annál hívebben hirdetik a tanításokat, minél inkább támadják őket.

Eljön az idő, hogy egy legfelsőbb törvényt adnak ki, mely szerint minden embernek döntenie kell, ki oldalán harcol: Krisztus mellett vagy ellen. És a világ követői eldobják őt, hiú akaratuk fizetségéért földi előnyre tesznek szert, de ezért lelküket adják el.
Nagy szükség lesz szellemi táplálékra, ahogy véget ér a Föld felrázása, de ez csak átmeneti állapot lesz. Az emberek szükséget szenvednek, ezért kezdetben felfogó képesek lesznek, és Isten igéje vigaszt és erőt nyújt számukra. Ezt ők elismerik mint Isten igéjét, és hívők lesznek, de csak rövid időre. Csak kevés ember bírja a támadásokat, és marad hű a hitéhez.

Isten egyetlen lehetőséget sem hagy ki, minden eszközt megragad hogy megmentse azokat az embereket, akikben még jóakarat van. Isten sok szolgáját a Földre küldi, hogy hirdessék akaratát, és terjesszék tanításait. Az eljövendő eseményeket tegyék ismertté az emberek számára.
A hitért való küzdelem kegyetlen lesz, olyan formát ölt, miket eddig még soha. Minél szilárdabban ragaszkodnak az emberek a hitükhöz, annál brutálisabban fog az ellenfél eljárni, hogy azt kiírtsa. De a hívők mértéken felüli erővel rendelkeznek, sok mindent el tudnak viselni, mert Isten erősíti őket, igéjén keresztül erőt vezet hozzájuk, állandóan azokkal van, akik a vég előtt érte és a hitért fellépnek.
Mindezt ismertté tegyétek az embereknek még az események előtt. A legnagyobb lelki összeütközést fogják az emberek átélni a világi rendelkezések miatt, és ez az idő már nincs messze. Szorongattatva lesznek, hogy nyíltan állást foglaljanak a hitükkel kapcsolatban, és Isten ezt megengedi, mert szükséges hogy az emberek olyan kérdéssel foglalkozzanak, amely lelkük gyógyulását érinti, megengedi, hogy a földi hatalom szorongassa őket, hogy szükséghelyzetbe kerüljenek a hit miatt, hogy világosan eldöntsék, mi a hitük.

szemlézte: Bíró László

Antikrisztus 2

János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde

Lényegi kivonat a médiumi közleményéből

Előzetes magyarázat szükséges ennek az anyagnak a megértéséhez. Bertha Dudde több ezerre rugó közlésanyagában ennek a témának egy kisebb kötetnyi, több mint huszonöt közlésből álló ciklust állított össze egy külön kötetben(38-as füzet). Ebből az anyagból készült ez a lényegi kivonat, melyet most megosztok veletek négy részben, ezért jelennek meg olykor ismétlődések, bár többször átszürtem az anyagot, de remélem áttekinthető és érthető számotokra. Megjegyzem, a tárolóból az egész magyarul megjelent Bertha Dudde anyag könnyedén letölthető.

Újra és újra hirdetem nektek, hogy természeti hatalom (katasztrófák) által fogok megnyilatkozni, hogy felrázzam az alvókat és resteket. Néhányan fel is fognak ébredni, ezzel szemben néhányan még gyenge hitüket is elvesztik a nagy rombolás és emberáldozat láttán, amibe ez az esemény kerül.
Ellenfelem minden alattomos módszerét és ravaszságát beveti, hogy szítsa a gyűlöletet, és ez sikerülni is fog neki, mert a földi veszteség, melyet az emberek a természeti csapás miatt elszenvednek megkeményíti őket, és jogtalan követelésekre, védtelen embertársaik kizsákmányolására hajtja őket.
Az emberek szeretetlensége egyre inkább fokozódik, és amire vállalkoznak, egyértelműen elárulja az ellenséget, az Antikrisztust, akihez tartoznak. Olyan intézkedéseket és rendeleteket hoznak, amelyek éppen azokat az embereket érintik érzékenyen, akiknek hitük miatt szenvedniük kell, és kemény sorsukat alig képesek felfogni. És ekkor én lerövidítem a napokat az enyéim kedvéért, hogy ne csüggedjenek el, hanem üdvözüljenek.

Nem kell félnetek ameddig bíztok bennem, ameddig összekapcsolódtok velem az ima által, mert addig újra és újra erőhöz juttok, hogy ellenállhassatok. Véssétek ezen szavaimat szilárdan emlékezetetekbe, mert ez lesz az eljövendő időben erősségetek. Már előtte biztosítsatok erőt magatoknak, mert elmúlik még egy kis idő addig, míg én magam megnyilatkozom a természeti esemény által.
Eljön az idő, mikor minden hitbeli tanítást megtámadnak, minden szelleminek hadat üzennek, mikor egy fennálló szellemi irányzatnak sem kegyelmeznek - megtámadják és rágalmazzák őket. És akkor az igazságnak is hadat üzennek, és azok ellen fognak eljárást indítani, akiket magam választottam és képeztem ki, hogy képviseljék azt az igazságot.
Ezért vonlak be benneteket megváltó Tervembe, és ajándékozok nektek olyan tudást, amely benneteket is feljogosít arra, hogy ellenségeitekkel felvegyétek a küzdelmet. Ezután harcoljatok a szó fegyverével. Értsétek meg, miért vezetek újra és újra ismeretet hozzátok fentről, miért engedek betekintést olyan szellemi tudásba, amely nem a köz java, amely még sosem mondott csődöt az azt birtokló ember számára, ha ő méltó arra, hogy ő is fel lehessen világosítva szellemem által. Így egyszer eljön az az idő, amikor minden tudásotokat értékesíteni tudjátok, és most kiképezlek benneteket erre az időre. Olyan tanítást adok, melyet mindenki fel tud mutatni, és amely - mivel tőlem származik - nem marad hatás nélkül.

A végidőket élitek, mint ahogyan meg van írva, ő tudja hogy nincs sok ideje hátra, ezért különösen feltűnően tombol, de az emberek mégsem ismerik fel. Ellenségem ott küzd leginkább, ahol látható a hozzám törekvés. Ez lesz annak a magyarázata, ha a szellemileg küzdők konfliktusba kerülnek saját magukkal, vagy környezetükkel. A szellemi törekvés, vagyis a tekintet felém fordulása ellenfelem számára iszonyat. Gyűlölettel és megsemmisítő dühhel telik meg, a leggyalázatosabb terveket veti be, melyek kihatása egyértelműen érezhetővé válnak gyermekeim között, azok között, akik hűen akarnak szolgálni nekem, azok közt, akik felfogják a fényt, hogy a világnak szétosszák.

Minden lélek ellen harcol, akit elveszíthet, és mivel az emberek többsége őt követi, minden lélek miatt bosszankodik, aki őt felismerte, és működésében meggátolta. Mennél inkább tart mindez, annál hevesebben fog tombolni, és zűr-zavart kelteni az emberek között, mert minden ármányt, hazugságot, minden fegyvert aggály nélkül használ, még akkor is, ha ez a lelkek halálát okozza, akikért harcol. Álarcban jelenik meg, és nehezen lesz felismerhető. Az enyéim között fog megjelenni, becsap mindenkit akit álarca meg tud téveszteni.

VESZÉLYBEN A HIT! Tudjátok mit jelent, hogy nyíltan állást kell foglalnotok, és ezzel egyidőben a legnagyobb földi szükséggel kell hogy szembenézzetek? Már előtte felvilágosítalak, és figyelmessé akarlak tenni titeket ezekre az időkre, mivel az ellenfél hatásai és intézkedései által egyértelműen felismerhetővé válik. Sok követője lesz, mert mindenféle furfanggal és erőszakkal fog harcolni. Sikerülni fog neki ami sokkal korábban nem sikerült neki, a hitet, amely megingathatatlannak tűnt - megingatni. Könnyedén felborítja a hittételeket, mert jól tud bánni a szavakkal.
Az igazi tudás erőt ad az enyémeknek, hogy végig kitartsanak, de az igazi tudás az emberek többségéből hiányzik, és ha ezt meg is kapnák, nem fogadják el. De én tudom mi vár rátok, és segíteni szeretnék nektek. Ezt olyan formában teszem, hogy az igazságnak megfelelően világos legyen számotokra, a fény és a sötétség közötti harc a vég előtti utolsó időben.
Minél közelebb van a vég, annál hevesebben lángol fel a harc a fény és a sötétség között. A harc minden ijedelmét akkor élitek át először, ha követőim ellen irányul, ha a belém, Jézus Krisztusba vetett hit fenyegetve lesz, ha ellenfelem célpontja Megváltó Művem lesz - ha az emberektől hitük nyílt megvallását követelik, és a hit megtagadását a legbrutálisabb eszközökkel fogják kikényszeríteni. Ekkor tör ki először a szükség és nyomorúság, az az idő, melynek lerövidítésére ígéretet tettem.

szemlézte: Bíró László

Antikrisztus 3

János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde

Lényegi kivonat a médiumi közleményéből

Mindenki döntés előtt áll: Hozzám fog-e segítségért kiáltani, vagy tőlem teljesen elszigetelődik, ami egyidejűleg az ellenfél felé való fordulást jelenti. Ezután még egyszer döntést kell hoznia, amit nyilvánosan kell megtenni. Az utolsó hitért folyó harcban ezen a Földön tőletek, emberektől azt fogják követelni, hogy vagy mellettem tegyetek tanúbizonyságot, vagy megtagadjatok. Ekkor már az enyéim tudni fogják, hogy eljött a vég. Tudni fogjátok, hogy le fogom rövidíteni a napokat az enyéim miatt.

Gyermekeim ne féljetek, mert az eljövő ínséges időkben sem fogtok semmiben hiányt szenvedni, még akkor sem, ha a földi javakat vonják meg tőletek, amire az élethez van szükségetek. Mert amit elvesz tőletek, azt éntőlem kapjátok vissza, s ha más formában is, de nem fogtok fizikailag nélkülözni, mert én magam fogom éhségteket csillapítani. Erős hitpróbák vannak, melynek ki lesztek téve, de éppen ezekre az időkre akarlak benneteket felkészíteni.
Mindenkire figyeljetek, aki előre hirdeti szavaimat, csatlakozzatok hozzájuk, hogy öszszejöjjön a kis sereg, hogy újra fényt hozhassanak. Nem kell félniük, hogy brutális erőszak áldozatai lesznek, mert ÉN MAGAM jövök értük, és viszem el őket, amint ellenfelem mértéke betelt, és enyéimet a legkegyetlenebb veszély fenyegeti. Ezért fogom a napokat megrövidíteni, hogy enyéim kitarthassanak, és el ne gyengüljenek az üldözési intézkedések láttán. Szokatlanul fogok enyéimről gondoskodni, és ők minden ellenséges intézkedés ellenére meg tudják állni a helyüket testileg és szellemileg. Mindez rövid időn belül lejátszódik.

Nagyon elővigyázatosnak kell lennetek, és nem szabad szándékosan veszélybe kerülnötök - még túlbuzgóságból sem. Okosnak kell lennetek, mint a kígyónak, és szelídnek, mint a galambnak.
Nem múlik el sok idő, amikor először a jámborság leple alatt megjelenik, ellenfelem földi uralkodóként fog megtestesülni, hamisan kezdi meg tervét, hogy kezdetben csak kevesen ismerik fel annak, aki valójában. Így sokat megnyer magának, akik valóban követik, és engedelmesek neki, amikor terveit feltűnés nélkül átalakítja. Mert kezdetben csak néhány vallási irányzat ellen jár el. Ezáltal a többieket a saját oldalára állítja, akik túl készségesen segítenek neki, ha kell, hogy az ellenséget eltávolítsák. Nem sokkal ezután titeket támadnak meg, s akkor már nyilvánvalóra válik az Antikrisztus híveinek törekvése. Sokan fogják követni, mert már hatalma lesz, és könnyű játékot fog velük űzni.
Kemény vizsgának lesztek kitéve a vég előtti utolsó időben. Amit lehetetlennek találtok, az fog megtörténni: mindenféle hitet támadni fognak, mely ahhoz vezet, hogy az emberek kölcsönösen megtagadják hitüket. Ekkor kérem tőletek, földi képviselőimtől, hogy nyíltan valljatok meg, mert ez lesz az az idő, amire az Írás vonatkozik: " Aki engem megvall a világ előtt, azt én is megvallom Atyám előtt." Mert ez a vallomás sok másnak erősítését is jelenti, hogy nem kell bujkálnotok, és földi hatalomtól tartanotok.

Leírhatatlan káosz lesz, miután a természeti erőkön keresztül beszéltem, mert mióta világ a világ, ember nem élt át hasonlót. A félelem és az ijedtség képtelenné teszi az embereket, hogy gondolkodjanak és cselekedjenek. Újra döntő lesz a szeretet foka, a segítő szándék, az akarat a másokon való segítségre, hogy javuljon a saját élethelyzetük, mert mindenkin segíteni fogok, aki rászánja magát, hogy embertársait is kisegítse a szükségből.
Aztán meg fog jelenni az is, aki az utolsó időben ellenfelem lesz, aki magához ragadja a gyeplőt, mert a nagy szükség megkönnyíti dolgát, és aki még rendelkezéseket is hoz, amelyek egyszerűen bizonyítják, hogy a Sátánhoz tartozik. Sok követőre fog találni, hadseregét aggály nélkül fogja vezetni, a gyenge hitűeket is el akarja szakítani tőlem, bár oldalamon ellenállásra talál, mert enyéimet nagy erővel látom el.
Az Antikrisztus el fog jönni, és vele a közeli vég minden jele. Mert ahogy megkezdődik a hitért folyó harc, biztosan számolhattok a közeli véggel is, amely nem sokat várat magára, mert ez a küzdelem olyan keménységgel brutalitással folyik le, hogy magamnak kell jönnöm, hogy az enyéimet a legmélyebb szorongattatásból megmentsem, és felemeljem őket a béke Birodalmába.
Az eljövendő Antikrisztus olyan személyiség, aki kitűnik a többi ember soraiból. Ő egy rendkívül tehetséges ember, akinek különleges ereje a világi biztonságban van, azokkal szembeni fellépésében, akik felelősséget viselnek a népek jólétéért. Ezért sikert könyvelhet el, az emberek beleegyeznek az általa kiküzdött felső vezetésbe, a közért való jóért áttörő változásokat feltételeznek és várnak tőle. Minden világi ember el fogja őt ismerni. Ezt az előnyét ki fogja használni, hogy mindenfajta intézkedést hozzon.

Különösen a nem érzékelhető szellemiek ellen fog fellépni, minden vallásos kapcsolat ellen, mint az egyházak, és a szellemi áramlatok, melyeknek alapgondolatai Jézus Krisztus és tanításai. Mert a felebaráti szeretetet gyengeségi állapotnak fogja beállítani, mely ellen minden körülmények között harcolni kell. Mint sok ember uralkodója intézkedései által nagy lázadást fog szítani, csak azért tevékenykedik, hogy gyűlöletet és békétlenséget szórjon az emberek közé, hogy elnyomja a szeretetet, és az embereket a legnagyobb szellemi hiányba süllyessze.
Így kezdődik a Földön az utolsó ütközet - harc a hitért, harc Krisztus ellen - melynek az a következménye, hogy az emberek már végérvényesen vagy mellette, vagy ellene döntenek. Ez a harc elkerülhetetlen. Már nem lesz hosszú, békés időszak számotokra, órák és napok egyre múlnak, s az idő mindig egyre közelebb jön, amelyet szellemem meghirdetett. A világ hatalmas megrázkódtatás előtt áll, amelynek következményei leírhatatlanok.
Az Antikrisztus Szelleme mindenütt uralkodik, ahol nem ismertek fel engem. Mert ott már az ő általa keltett zűr-zavar meghonosodott, az emberek felismerő erejét legyengítette, mindent elsötétített, az igazságot elnyomta, és az embereket elvakította csaló fényeivel. Az ő műve, hogy az emberek eltávolodtak tőlem, hogy nem hisznek többé Jézus Krisztusban, ezért a hozzám vezető utat sem találják.
Az Antikrisztus egyetlen célja, hogy megfosszon uralmamtól, és saját magát ültesse a trónra. Vagyis teljesen ki akarja ölni a hitet az örökkévalóság Istenében, a teremtőben, és hogy annál magasabbra álljon maga - hogy tiszteljék és féljék ugyanúgy, mint Istent. Nem akarja az emberek szeretetét, csak alávetettségüket, hatalmat minden felett, egyedüli uralkodó akar lenni. Az Antikrisztusok törekvése, hogy kiirtsák a Krisztusi tanokat, s minden fajta tudást arról, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, és a világ Megváltója. Nyíltan hadat üzen nekem, és ez lesz a végzete.

szemlézte: Bíró László

Antikrisztus 4

János Evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde

Lényegi kivonat a médiumi közleményéből

Erőteljes ellentámadást kell indítani, ha az Antikrisztus megkezdi utolsó művét, ti. hogy minden szellemi törekvést meggátoljon, mert nyilvánosan dolgozik Isten ellen. Minden hitet próbál kiírtani, így felfogása egyértelműen felismerhető, mikor Krisztus ellen irányul.. Akkor az egész Föld minden erejének tevékenynek kell lenni, mert ekkor kezdődik a legnehezebb küzdelem, amelyet Jézus Krisztus követői valaha is megéltek.

Aztán kezdődik a legutolsó harc a hitért, amely a végidőt bevezeti, s amelyet a legnagyobb keménységgel és brutalitással vívnak, mert a Sátán maga kel fel Isten ellen. Akkor már nyílt lesz a játék, és megmutatkozik, kinek van hite és Isten szeretete, aki Jézus Krisztust egyedüli úrnak ismeri el, és az ellenfelem intézkedéseitől nem fél. Ekkor az Isteni szeretet-tan minden követője kétszeresen áldott lesz, mert fontos munkát teljesít - meggyőződéssel hirdeti Istent. Abban áll feladatuk, hogy terjesszék a fényt, mert sötét szellemi éj veszi körül az embereket.

Az enyéim - úgy mint egykor - üldözve lesznek az én nevemért. Még szabadon hirdethetitek az Evangéliumot, még akadály nélkül fel tudtok lépni értem és nevemért - még nem lép fel veletek szemben semmilyen uralkodó, aki megtiltja, hogy beszéljetek és cselekedjetek. De el fog jönni az az idő, amikor nem cselekedhettek szabadon, hanem csak a legnagyobb titokban tevékenykedhettek értem és országomért. Ha fellép az Antikrisztus, akkor ti is meg lesztek ettől a szabadságtól fosztva, bár tevékenységeteket akkor sem kell abbahagynotok. De ekkor már csak nagyon elővigyázattal és okossággal tudjátok munkátokat teljesíteni, amely csak az én erőmmel fog sikerülni.

Ti emberek azért vagytok a Földön, hogy válasszatok két Úr között, és mindkettőről tudnotok kell. Elkülönülhettek azoktól, akik hozzá tartoznak, még képesek vagytok összezárkózni akik az enyéim vagytok, vigasztalni és erősíteni egymást. De ha ellenfelem a Föld utolsó ütközetéig fellép, akkor vissza kell vonni magatokat, nem beszélhettek többet nyíltan, mert fenyegetve lesztek a világtól, és azoktól, akik a világhoz tartoznak. Ekkor lesz érvényben, hogy engem nyíltan megvalljatok, akkor nem kell félnetek, mert erő fog áramlani hozzátok tőlem, hogy hűen kitarthattok mellettem, hogy örömmel megvallhattok engem, és erőtök annál jobban megnyilvánul.

Ne féljetek azoktól akik földi módon árthatnak, egyedül csak azoktól, akik lelketeket a mélybe próbálják húzni. De velük is bátran szembe szállhattok, ha oldalatokra hívtok engem, akkor nem képes ellenetekre tenni, akkor olyan pajzsotok van, ami által megsebezhetetlenek vagytok, lelketek minden veszély ellen fel van vértezve. Törekedjetek arra, hogy a hitetek egyre mélyebb, és megingathatatlanná váljon, akkor minden félelem eltűnik azokkal szemben, akik csak a testet ölhetik meg.

Jobban ügyeljetek a lélek életére, hagyjatok figyelmen kívül minden világit. Összes csábításaival és fenyegetéseivel. Akkor már csak akaratomnak megfelelően éltek, többé nem féltek a világtól és képviselőitől, hanem mindig jobban és jobban kitartatok mellettem.
Kemény harcot kell még kiállnotok, ameddig meg kell vallanotok a világ előtt. Teljes lemondást követelnek majd tőletek a világ javairól. Ki lesztek sajátítva, és szolgálatot kell teljesítenetek, ami erőtökön felülinek tűnik majd. Annak elvégzésében, ami fontosnak tűnik számotokra, akadályozva lesztek. Ok nélkül üldöznek és szorongatnak majd, és nem leltek nyugalmat ellenségeitek üldözése elől. Minden egyes ember élete nehéz, és szenvedéssel teli lesz, aki engem nem hord a szívében. De mindenki megkönnyebbül közületek, aki felém fordul segítségért. Mert szeretetem segít elviselni, minden egyes embernek segít, aki hittel bízik bennem.

A vég ideje ez, már nincs sok hátra. Ez a nagy szomorúság ideje lesz, amit már mindig is hirdettem látnokok és próféták által. Újra a legsürgősebben megjövendölöm ezt, és buzgó szellemi törekvésre figyelmeztetlek. Óvlak attól, hogy langyosak legyetek, vagy teljesen világias módon gondolkodjatok. Azért mindenhol hirdessétek amit hírül adtam.

Megjegyzés: A szellemek számtalanszor figyelmeztetnek: “Az idő közel van és mentsétek lelketeket míg megmenthető, míg a Kegyelem erői itt vannak velünk és a kapuk nem záródnak”. Ezek után, ha ezeket a tanításokat elolvastátok és betekintettetek a jövőnk fejleményeibe, itt az ideje, hogy a következő hétvégén elolvassuk a János Jelenéseinek szellemi magyarázatát, pontosabban annak lényegi kivonatát.


szemlézte: Bíró László

Úrnapi szózat

Istent az ő Szent Fiáért, az Urat a földön és a szellemvilágban végzett munkájáért, dicsérő és dicsőítő angyal és szellemkarok nevében köszöntünk benneteket földi testvéreim a szellemhazából, abból az ünnepélyből, mely nem szűnik meg soha, hogy meg ne szűnjék Istennek és az Úr Jézusnak dicsérete soha azért amiért lehajolt a bukott világokba, hogy megtisztítsa és felemelje mindazt ami veszendőbe indult.
Mindezen isteni műnek valódi értékét, a földi ember szinte egyáltalán, vagy alig-alig tudja értékelni. Ha nem így lett volna, nem feszítették volna Őt keresztre, vagy ha meg tudná látni oly hatalmasnak, amekkora valójában volt mindaz amit Isten és az Úr a bukott emberiségért tett, akkor sokkal nagyobb igyekezettel követné Őt a Golgothára. Sajnos az ember nem lát és nem hall oly mértékben amilyen mértékben kellene, hanem lót-fut a világi dolgai után, mit sem törődve az üdvösséggel. Így az ünneplése is felszínes marad. A mai nemzedékről is ugyanazt mondhatja az Úr, hogy ez a nemzedék csak az ajkával tisztel engem! Pedig a dicsőítésnek és az imádatnak, főként az örök imádatnak óriási értéke van és nagyon nagy hatást tud gyakorolni a lélekre, illetve immár a szellemre.
Erről szeretnék most néhány szóban beszélni.

Az ember tele s tele van önértékeléssel, hiúsággal, gőggel, mely tulajdonságok nem engedik a lélekben növekedni az Istent, az Isten nagyságát, hanem, hogy így mondjam, bezárják a lelket Isten előtt, a szellemet viszont börtönbe zárják és nem engedik kibontakozni. A lélek fejlettségének megfelelően alakulnak ki olyan élethelyzetek, - melyeket ti szenvedéseknek neveztek- amelyek ezeket a páncélnál is keményebb rétegeket lassan, de biztosan hántják le az emberi lélekről. Egy-egy ilyen hántolási folyamat után egy kicsivel tisztábban lát és érez a lélek, habár még nem látja azt, hogy ezeknek a lelki folyamatoknak köszönheti a tisztulását. Ezért sokszor tiltakozik az ember a szenvedés ellen, pedig ha magas szellemi szemekkel nézné és látná a saját állapotát, még kérné is az Istentől a szenvedéseket. Ezért láthattok magas szellemeket önfeledten szenvedni.

De amikor már valamennyire is tisztultabbá válik a lélek és eljut odáig, hogy bizonyos dolgokat, ha nem is mindent, meg tud köszönni Istennek, akkor ezek a fent említett bűnrétegek, valamennyivel könnyebben tudnak leválni a lélekről, mert végül is az alázatosságra való eljutás a cél! A hálaadással csökken a lélekben az emberi gőg, önérzet, amely tulajdonságokat sok esetben nem hogy leépíteni igyekezne az ember, hanem motivációként vannak jelen. De amikor odáig jut el az ember, hogy valamit is meg tud köszönni az Istennek, az azt jelenti, hogy elismeri Őt mint felette álló nálánál hatalmasabb lénynek. Ilyenkor már kezd a lélek lassan megalázódni a szellemi hatalmasságok előtt, mert olyan élethelyzetbe helyezik a gondviselését irányító kezek, melyet sem megoldani, sem kikerülni nem tud. Így kényszerül a lélek Istentől kérni és várni a megoldást. Ha sikerül a dolog, beindulhat az emberi gőg leépítésének a folyamata, de egyenlőre még csak a külső körülmények alakítása és majdan a hálaérzés kialakulása által. (Egy példával szolgálok a külső és belső dolgokra: Az Ó szövetségben azon a valakin nyugodott Isten áldása, aki gazdag volt, hisz megáldotta az Isten! Ezzel ellentétben az Új Szövetségi ember számára az a gazdagság, amely akkor még áldást jelentett, mindinkább köteléket jelent. Pl: erre a gazdag ifjú esete, akinek a következő léetében szegénynek kellett megszületnie ahhoz, hogy eljuthasson az Úr által nevezett tökéletességre.) De még mindig nagyon - nagyon messze áll a lélek attól, hogy a maga valójában tudja értékelni azt az isten művet, amelyet Isten a Szent Fia által tesz a bukott világért, mert még nagyos is szűk a látóköre, csak önmaga körül kezd látni bizonyos, Isten által irányított dolgokat. Ilyenkor kezdi látni és engedni azt, hogy az Isten irányítsa az életét. Tehát épül le az emberben az önmagába vetett hit és sugárzódik át Istenbe. Ilyen esetben már valamelyest mélyebb a hálaadás is, ami tovább növeli Isten értékét a lélekben és építi le az "embert." Az "ember" ő akar, cselekedni akar nagy dolgokat, emberért, hazáért, még Istenért is, de ezt mind az "ember" akarja és nem biztos, hogy az Isten! Az embernek elsősorban nem akarni, hanem engedelmeskednie kell az isteni Akaratnak! De ameddig az emberben ott él az ősbukás szövevénye, az ellenszegülés, az egyéniesülés, vagyis az összhangból való kiválás, addig nem tudja értékelni az engedelmességet, az összhangba való beleolvadást, pedig, mivel az Isten Országában nincs egyéniesülés, csak harmónia és közös akarat, az Istennek való engedelmesség által, így csakis akkor juthat be a lélek Oda, ha legyőzött önmagában minden ellenszegülési folyamatot, amihez alázatra van szükség.

Mindennek csak a felismeréséhez hosszú és terhes életekre, szenvedés teljes sorsokra van szüksége a léleknek.
Tehát minden egyes élet egyugyanazon célt szolgál: harmonizálni az emberi szellemet. Tehát minden egyes élet ebből a szempontból irányítva van, pontosan meghatározva az, hogy mennyit kell szenvednie és ezáltal tisztulni a léleknek. A cél a fontos! De általában kevesen érik el a meghatározott célt, mert nem tudják betölteni Isten akaratát és ilyen esetben visznek valami ledolgozni valót magukkal következő életbe. De ez csak itt a kegyelmi időben lehetséges, hisz hullámvölgy és hullámcsúcs az emberi élet. Alá kell szállnia ahhoz, hogy felemelkedhessék, mert előtörnek a testen keresztül a lelki hajlamok, melyek, ha az ember nem figyel eléggé oda, akkor kezeletlen állapotban nyersen gyakorolnak hatást a lélekre. Az a jó, ha a hullámvölgy és a hullámcsúcs között mind kisebb és kisebb a távolság, vagyis, mind csekélyebbre kelljen alásüllyednie a léleknek ahhoz, hogy ráeszméljen bűnös voltára és felvegye a harcot az alsóbbrendű énjével szemben. Amikor valamennyire is külön tudja -rosszabbik esetben- tapasztalatok útján- különböztetni hatásaiban a jót a rossztól, az erényeket a bűnöktől, akkor elkezd küzdeni a kárhozatba vivő hajlamok ellen, de mindezt csakis Istennel összhangban tudja tenni, ugyanis egy-egy győzelem után mindig erősebb kísértéseket kap, melyek a lelkéből gondviselésszerűen törnek elő, azzal a céllal, hogy megismerje önmagát és hogy legyőzze azokat. Ez a fejlődés kozmikus útja! Mert bármit cselekszik is a lélek, legyen bár utcasöprő, vagy a legnagyobb szónok, mindig önmagát viszi a vásárra, azaz mindig mindenki a saját maga próbáját éli mindig erősebb formában, mert a magasabb szint magasabb követelményekkel jár, tehát mindig mélyebben és mélyebben szánt a gondviselés ekéje a lélekben! Tehát ne csodálkozzatok azon, ha eddig ismeretlen hajlamok törnek elő a lelketek mélyéről.

De ha a lélek mélyéről a hála is fel tud törni mindezért a gondviselésszerű kegyelemért, bizony, hogy sokkal könnyebb a harcokat megharcolni, mert aki hálát érez, annak a lelkében már él az, hogy minden és mindenki, így ő is Isten kezében van. Ekkor már felismeri a lélek azt, hogy minden irányított a lelki és a fizikai élet terén és akkor jár jól, ha engedelmeskedik a felső irányításnak, mert csak akkor tud célba érni.
Mint mondtam, a hála érzése és kifejezése a legjobb és a leghathatósabb eszköz az Isten előtt történő megnyílásra. Ez a megnyílás a legboldogabb állapota a léleknek. Ettől nincs boldogítóbb érzés, pedig így is csak rétegződve képes a lélek befogadni az Istent, ugyanis, ha csak egy kicsivel is nagyobb "dózist" kapna az Istenből, azonnal belehalna a lélek abba az örömbe, amelyet az isteni jelenlét idézne elő a lelkében. Amint tisztul a lélek, úgy nő a befogadóképessége is. A hála érzése is nagyban befolyásolja
a lélek nyílását az ő Istene felé.Tehát adjatok mindenkoron mindenért, és sokkal könnyebb lesz az életetek vitele, a szenvedések elviselése és felgyorsulnak a fejlődésetek folyamatai, a lelketek megtelik olyan mennyei örömökkel, amelyet sehol máshol nem élhet át a lélek. Ezeknek az örömöknek viszont az a rendeltetésük, hogy kiemeljék időnként a lelket az anyagi világ vonzalmából olyan eszmekörökbe, amelyet ha megízlel a lélek, könnyebben és boldogan tudja elhagyni az anyagi világot.
Jelenleg, a mai napon az Istent és az Urat dicsőítő szellemkarok üzenete felétek: Hálaadó szívvel dicsérjétek a Mindenhatót az Ő Szent Fiáért, azért amiért az Utolsó Vacsorán a kenyérbe és a borba belefolyatta önmagát, vagyis az össz lelki vagyonát és szentségi szintre emelte azt. Kijelentette, hogy aki nem eszi az ő Testét és nem issza az ő Vérét, annak nincs közössége Vele. Tehát elengedhetetlenül szükségessé tette az Úr asztalához való méltó járulást mindazoknak, akik Vele közösséget szeretnének alkotni.
Néktek spiritiszta érzületűeknek viszont még mélyebb és tisztább érzésekkel kell hálát éreznetek, amiért anyag nélkül is magatokhoz vonzhatjátok azokat a Krisztusparányokat, amelyekké az Ő testét alakította tiérettetek "elszórt kalászokért." Ennek az ünnepe van ma testvéreim, EZÉRT ZENGENEK MA HÁLAÉNEKET A MENNYEI KAROK!

,,Magasztalja lelkem az Urat
és szellemem ujjong az én
megváltó Istenemben,mert
rátekintett alázatos szolgájára
és mostantól fogva boldognak
mond engem minden nemzedék
mert nagy dolgot tett Velem a Hatalmas.


Kedves földi emberek, Mária ujjongó öröménekével zárjuk felétek intézett rövid, a lehetőségekhez alkalmazkodott szavainkat az Úrnak szentelt napon, amikor Őt dicséri és dicsőíti a hatalmas angyalok kara, helyettetek is, amiért itt hagyta Önmagát a Krisztusparányokban, azokban az Élő Lélekké vált fluidokban, melyeket ha magatokhoz vesztek, öntudatlanul is küzdenek bennetek a bennetek levő gonosz hajlamok ellen. Mondjatok ezért hálát a Mindenható Istennek!!!
Ha nyitva állnak a lelki füleitek, meghallhatjátok az Angyalok gyönyörű, egybecsengő hálaénekét, melyet nem az ajkukkal énekelnek, hanem a szellemükből feltörő hála vált ki szellemi hangokat és reszketteti meg és hozza mozgásba az ottani szférát. Lélekben csatlakozzatok ti is ehhez az angyali énekhez és az angyalok karának fluidvilága be fogja tölteni a lelketeket. Halljátok-e már a lelketekben felcsendülni az angyalok örök himnuszát? ,,Dicsőség a magasságban Istennek..."

Kedves Testbe öltözött testvéreink, azt kívánjuk, hogy a ti lelketekben is felcsendüljön az angyali himnusz örök dala és társuljon a mi egy zúgó tűzzé alakult hála zuhatagunkhoz, mely felfelé irányul a Kegyelem Trónja felé és meg fog változni a hozzáállásotok a földi dolgokhoz.
ISTEN veletek, dicsérjétek Őt ti lelkek, pengesse meg a hála a lelketek húrjait örökkön örökké Ámen!

Ada, 2020.06.12
UI:
Átjáró A Mennyei Világba: Neville Goddard Hangoskönyv
https://www.youtube.com/watch?v=ggcpDFnJ1T0&feature=youtu.be&fbclid=IwAR0Tsh

Kersztelő János megnyilatkozása - Felvezetés

Részlet Adelma “Tanulmányok a szellemvilágról” című kötetéből

A „Szellem, erő, anyag” című könyv kizárólag e három szellemi vezető (Buddha, Mária és Laurentius) által íratott. Azt mondták, hogy ekkor Mária a szellem vagy a mozgató feladatát,— Buddha az erő vagy az éltető munkáját, — Laurentius az anyag fluidikus elkészítése munkáját végezték. Egy tudós, ki e három szellem csoportosulásáról és együttműködéséről beható felvilágo-sítást óhajtott e három szellem belső harmonizálásáról, a követ¬kező választ nyerte.
Keresztelő János magyarázata Adelma három szellemi vezetőjének harmonikus együttműködési módjáról:
„Isten legyen veletek! Megmagyarázzuk nektek az álláspontot, melyet Mária, Buddha és Laurentius, Adelma médium vezető szellemei a mindenségben és egymással szemben elfoglaltak. Egy magas szellem vál¬lalkozik erre, aki Krisztus befolyása alatt ír Adelma által és aki megmagyarázza nektek, hogy Mária, Buddha és Laurentius, kik a földön oly különbözők voltak, most egyenlő harmonikus fokozaton mégis miért állanak. A földön, mint Mária, Buddha és Laurentius igen különböző fokozaton, igen különböző korban éltek. Akkor még nem voltak harmonikusak.
Mária mint magas, tiszta szellem lépett a földre a legmélyebb szellemi törvény nagyszerű missiójának beteljesedése végett. Az evangéli¬umban csak kevés szó van róla. Ő, aki oly nagyot, dicsőt vitt véghez, meghúzódva, szegényen és alázatosan áll a világ előtt. Halála után dogmáknak és nagy civódásoknak szolgált alapul az egyházban. Amidőn némelyek majdnem isteni tisztelettel adóznak szellemének tévesen, ugyanakkor mások nem kevésbé tévesen a föld egészen közönséges asszonyának tekintik. Tiszteljétek Máriában a nagyon kiváló, magas szellemet, aki elérte a hármat, azaz a szellemek tökéletességét. Csak egy ily magas szellem lehetett a Megváltó anyja.
Szeplőtlen szüzesség volt szükséges egy ilyen magas testetöltéshez, melynek szellem-fluidikusan ugyancsak szellem-fluidikus törvények szerint kellett létrejönnie. Krisztus szel¬leme helyezte Mária fluidjaiba az életképességet; Mária fluidjai összpontosítottak minden életfunctiót s így Máriában egy vér-ébrényt, embrió-massát képeztek, melyet fluidilag és szellemileg maga a szellem éltetett, mozgatott, növésnek és tenyészésnek indított. Ily módon képződött benne egy fluidikus, emberfeletti, mégis emberhez hasonló test, mely születés által megjelenve méltó volt a legmaga¬sabb szellemnek, mely valaha a földetekre lépett, az emberiség Meg¬váltójának a befogadására. Így lett Isten fia emberré, szegényül istállóban születve.
Tekintsétek Máriát annak ami; sem istennőnek, sem közönséges családanyának, hanem egy magas szellemnek, ki a háromból, az eggyé lett szel¬lemkarból, a harmóniából a földre jött le, hogy Krisztusnak meg¬adhassa az őt megillető emberi formát.
Ha Buddha és Laurentias, ha mint ilyenek megmaradtak volna korábbi fokozatukon, még máig sem érték volna el Mária harmóniá¬ját! Buddha, a föld legelterjedtebb vallásának alapítója, csak homá¬lyosan teljesítette missióját. Jóllehet tana mára legnagyobb igazsá¬gokat tartalmazza s a keresztyénség előfutárja kellett volna, hogy legyen, de sajnos, hogy tanát mindjárt halála után hibásan értel¬mezték, rosszul fogták fel.
Később Buddha, mint Péter jelenik meg Krisztus apostolai közt és meghal a tanért, mely előtte, mint az egykori tan tökéletesítése tűnik fel. Harmadízben Buddha, mint Xavér Ferenc jelent meg, ki mint ismeretes indiai apostol meghalt e hazájában, ahol terjesztette a keresztyénséget, melyet mint Péter tanult meg. Így érte el Mária fokozatát, így szerezte meg és sajátította el ugyan-azon szeretetet, ugyanazon bölcsességet, ugyanazon szólástehetséget.
Éppen így volt Laurentiussal akit ti, mint mártírt csak felületesen ismertek, de akinek élete, működése és iratai bizonyságai magas szellemének!....


összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:
Keresztelő János megnyilatkozása
Buddha első nyilatkozatai Adelma által
Mária nyilatkozatai Adelma által
Laurentius szellem nyilatkozata a szellemtanról
HANG - Hogyan irányítsam a gyermekeket
Intő jelek arra, hogy gonosz emberrel van dolgod
Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvRMt_TQXMmq-j1bZQ?e=2q0s4x
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGrVopnc4TYMXjj3CF?e=6PORDJ
Alfa az Őrangyal
A szellemtani irodalom egyik kicsiny gyöngyszeme és nagyobb szellemi tanítás van benne mint egy könyvtárnyi ezoterikus könyvban – Letöltés a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGhdFxtyo-L9kMELObag
Három olyan szellemtani mű, melyeknek egy-egy gépelt példánya több mint ötven évig várt arra, hogy idegenből hazatérjen és elektrónikus formában a szerény eszközeinkkel nyilvánosságra jusson a magyar szellemtanosok számára.
Letöltés a tárolóból okostelefonon is elolvasható formában. Ezek a művek:
Atlantisz és Mú földje
Elfeledett ősi civilizációk
Fel a magasba – Szellemtani regény

https://www.youtube.com/watch?v=-7MM7Q--f6s&t=66s
Egy rész belőled – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=POXtlfTRkAw&t=69s
Biztos kikötő – Romantikus film

Végh Tamás lelkész
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
1 rész
(Részletek a könyvből)

Kezembe került Végh Tamás református lelkész könyve, nagyon érdekesnek találtam, sajnos letöltési lehetőséget nem találtam, így pár érdekes részletet kimásoltam belőle.
Menyire hatalmas a teremtett világ, emberi ésszel el se tudjuk képzelni. Ez jelzi Isten nagyságát is, és a Teremtés folyamatos!
Nézzünk meg ebből egy részletet, ami a távolságokat, a Kozmoszunk, bolygónk, életterünket valamilyen szinten megmutatja.
És nézzük a következő magyarázatot:
"A Kedves olvasót meghívom egy "társasutazásra". Egyenlőre csak gondolatban tudjuk megtenni az utat. Foglaljunk helyet egy fénysebességű kárműben. Egy másodperc alatt
300 000 kilométert teszünk meg. Ez elképzelhetetlenül nagy távolság, amikor a földünk csak 40 700 kilométer az Egyenlítő körül. Induljunk el ilyen sebesen, és 8 perc múlva elérjük a Napot. Ha tovább haladunk, valamivel több, mint 4 év alatt elérjük a Naprendszeren kívüli első csillagot. Megyünk tíz évet, száz évet, ezer évet - csodálatos színek, hatalmas távolságok - tízezer, százezer, millió évet. Tízmillió, százmillió, milliárd évet.... és a rádiócsillagászok jelenlegi állásfoglalása szerint ma 13 milliárd fényév távolságból érkező jeleket fogunk. De nincs vége még a teremtett mindenségnek, csak a műszereink lehetőségének. Amikor ezt olvastam, a szívverésem szinte megállt. Micsoda? 13 milliárd éven át minden másodpercben 300 000 kilométer? Ez nem lehet igaz. Ilyen távolság nincs. Pedig van! De akkor ehhez képest micsoda a Földünk, és milyen szoba se hozható semmiség egy emberi élet!
Egyszer a mátraházai lelkészkonferenciáról felmentünk Galyatetőre, a csillagvizsgálóba. A csillagvizsgáló vezetője kalauzolt bennünket. Tudtunk róla, hogy hívő ember. Évődve megkérdezte egyikőnk:
- Mondja, csillagász barátunk, hogy lehet az, hogy ön mint természettudós, hisz az Istenben?
- Ja, barátaim, nem lehet sokig tanulmányozni a csillagos ég csodálatos rendjét anélkül, hogy meg ne rendüljön az ember az Alkotó nagyságán!"

A következő idézet a szabad akarat megértéséről szól:
"Isten nem automatának teremtette az embert. Az égitestek automaták, növények is, az állatok is a beléjük helyezett programot teljesítik, de az ember - egyedül ő az eredményei között - azt mondhatja Istennek nem teszem amit mondasz

Amikor az embernek a teremtésben kapott szabadságát a jegyespárokkal gondoljuk át felteszem a kérdést:
- Megismerkedésük előtt azt mondja valaki, most bemutatok neked egy fiút vagy lányt, és ha törik ha szakad őhozzá hozzá kell menned , vagy őt kell feleségül venned, vajon minden esetben létrejött volna ez a kapcsolat? Ugye hogy kellett volna az a szabadság amelyben szabadon dönthetnek arról, őt választom. Mert szereti igazán szabad döntés alapján lehet.
Isten sem akart egyel több "automatát" teremteni, aki reggeltől estig egy nagy beépítet program alapján szajkózza: "Dicsőség az Úrnak! Dicsőség az Úrnak!" Szabadságot adott, hogy az ember ebben a szabadságban önként, boldogan ragaszkodjon Hozzá, és ebben a kapcsolatban bontakozzék ki az élete - Isten dicsőségére."
folyt.köv….

UI:
Minden félelemmel teli gondolattal ....
https://www.youtube.com/watch?v=cJ9AG1XnyrE

János Jelenéseinek szellemi magyarázata 1

Adelma írómédiumítása által - Részletek

JÁNOS APOSTOL, az Isten szolgája megmagyarázza itt azokat a látomásokat, amelyek a Pathmos szigetén előtte lejátszódtak. Azt a parancsot kapta az ő Urától és Mesterétől, hogy e mű által mindezek tudomására adassanak a föld gyermekeinek. Ugyanis még annak idején meghagyta Isten az ő szent Fiának, Jézus Krisztusnak, hogy mutassa be ezeket a látomásokat Jánosnak, aki azonban akkor még nem tudta megérteni, sem felfogni azokat az ő emberi agyával, hanem csupán leírta és hűségesen visszaadta a jelenések sorrendjében, ahogy azok előtte egymásután elvonultak.

,, János a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van " De fennen hirdeti ezt ma is minden embernek, aki be van osztva a hét következő gyülekezetbe:
1. A hit gyülekezete.
2. A szeretet gyülekezete.
3. A remény gyülekezete.
4. A türelem gyülekezete.
5. A bűnbánat gyülekezete.
6. A büntetés gyülekezete.
7. A bűn gyülekezete.

E gyülekezeteknek hét angyala ott áll Isten előtt, hogy általuk megfelelő és szükségesnek látszó erőket küldjön Isten a gyülekezetek részére. Az angyalok a következők:
1. A szabadítás angyala.
2. Az erősítés angyala.
3. A vigasztalás angyala.
4. A megmentés angyala.
5. A segély angyala.
6. A fájdalom angyala.
7. A halál angyala.

Az angyaloknak, vagy szellemeknek hét csoportja az Isten törvényét hordozza s feladatuk az, hogy az emberek hét csoportját az üdvösségre vezessék. Én János, hallottam az angyal hangját Pathmos szigetén, óh mily fenségesen és dicsőségesen zengett az. De én nem emberi füllel hallottam azt, hanem szellemi benső hallásommal. És ez a hang felhívott engem, hogy mindent leírjak avégből, hogy ez mindörökre megmaradjon.
S amint a hang irányába fordultam, hogy ,,lássam a szót, mely velem beszél", hét fényt láttam (arany gyertyatartók), a következő színekben: 1. Ezüst, 2. Arany, 3. Kékes, 4. Zöld, 5. Vöröses, 6. Szürke, 7. Fekete. S e színek közepében állott Jézus, a Megváltó. Ott állott s tartotta a hét csillagot, mint az Ő hatalmának jelvényeit a hét gyülekezeten és a kardot, mint ama háborúknak és gyötrelmeknek jelvényét, amelyek a gonoszság büntetéseként következnek.
A negyedik fejezetben a teremtés képe van megrajzolva. Elsősorban is láttam képben Istent, a Teremtőt, a világmindenség hatalmas szellemét, aki a mindenséget teremtette és önmagában egybetartja. E képet azonban pontosan megrajzolni nem sikerült nekem (mert az emberiség a mai fejlettségének állapotában nem képes sem szavakban kifejezni sem ábrázolni azt a valóságot). S miután csak az emberek által használt kifejezések és fogalmak állottak rendelkezésemre, csak részleges művet hozhattam létre.

A huszonnégy vén, fejükön az arany koronákkal, magukban foglalják a hét szellem gyülekezetét és a Szentháromságot (3x7+3=24). Ők egybevéve alkotják az Egységet. Itt van a középpontja és kiindulópontja minden életnek.
A négy állat a négy ország (a négy elem birodalma), az a fejlődési út, amelyet az élet- és lélekprincípium az ősvilágosságból kiindulva a teremtés átváltozásain keresztül megtesz. Az első állat bemutatja azt az erőt, amely minden fluidot éltet. A második állat, mintegy összekötő kapocs, amely mindent egyesít. A harmadik állat az, ami létre jött (szülemény). A negyedik a mindenség minden lényének az átalakulását jelképezi. S minden ilyen állatnak, avagy állapotnak hét szárnya, illetve fokozata van, úgy hogy mindenik önmagában is hetet képez. Ők sem éjjel, sem nappal nem pihennek, mert a teremtés és továbbfejlődés nem szünetel.
A lepecsételt könyv képében láttam az Istenség titkát, a teremtés bölcsességét, amit senki sem ismer. Jézus Krisztus tud olvasni az Isten könyvében, neki van hatalma a hét pecsétet feltörni s Ő tudja a hét angyal, vagyis minden szellemi fokozat bölcsességét. Ő mindent magán viselt, ami a hét szellemi fokozatban, a huszonnégynek a bölcseletében benne foglaltatott.
És láttam, hogy midőn a Bárány-Jézus a pecsétek egyikét felnyitotta, egy fehér ló jött abból elő, amely a megdicsőülés erejét jelképezi. Így hát az első feltört pecsét feltárja az emberek átszellemiesülésének titkát s a diadalmat minden halál felett.
A második pecsétből előjött a viszály és harc, illetve a büntetés és bűnhődés lova, mint az emberi bűnök és azok büntetésének jelképe.
A harmadik felnyilt pecsét bepillantást engedett az emberek kapzsiságának és gőgjének örvényébe. A fekete paripa mutatja a pénz- és bírni akarás szerelmét, hivatalok és méltóságok utáni vágyódást.
A negyedik pecsét megmutatta nekem a földi halálnak, kínnak és nyomornak képét.
Az ötödik pecsét a szellemek országát mutatta meg nekem, azoknak a szellemeknek országát, akik Istenért szenvedtek az emberek bűneivel, kapzsiságával és a halállal folytatott küzdelemben, ami őket a megdicsőüléshez vezette.
Amikor a hatodik pecsét is felnyílt, hatalmas földrengés támadt és most láttam megint ugyanúgy, mint az ötödik képen: az igazság megdicsőülését és a hamisak büntetését. És azok, akik a hatalom urai voltak, akik gonoszul kormányozták a népeket és kapzsiságból csatákat és háborúkat viseltek, kemény megfenyítés alá kerülnek! Ez az Ítélkezés szünet nélkül megy itt végbe, úgy hogy mindenkire sor kerül a halál után.

Négy angyal a négy elemnek: a földnek, levegőnek, víznek és tűznek a jelképezése. Ezt a négy elemet lelkileg a lélek- és életprincípium élteti, míg szellemileg a megigazult szellemek, vagyis Isten angyalai mozgatják. Ezért tehát vannak szellemek a földben, levegőben, a vízben és tűzben.. Ők a törvényben vannak, mert engedelmeskednek, és egy akaraton vannak a magasság gyermekeivel. Ez a kifejezés: ,,hogy megpecsételjük", azt jelenti, hogy megszellemiesítsük, megdicsőítsük, hogy boldogokká tegyük!

Most a hetedik pecsétnek kellett felnyílnia. Ebben volt elrejtve az emberiségre váró hét megpróbáltatás és csapás, mely az emberi bűnök következménye és a földet sújtja az esztendőnek minden napján. A trombiták azoknak az angyaloknak erejét jelképezik, akik által a megrázkódtatásokat és az átváltozásokat idézik elő a földön. Most aztán megindult a hét trombitás angyal.


szemlézte: Bíró László

János Jelenéseinek szellemi magyarázata 2

Adelma írómédiumítása által - Részletek

A trombiták azoknak az angyaloknak erejét jelképezik, akik által a megrázkódtatásokat és az átváltozásokat idézik elő a földön. Most aztán megindult a hét trombitás angyal.
Amint az első angyal megfújta trombitáját, felvonult az engedetlenség ellen, amely minden gonosznak gyökere.
A második angyal a gőg ellen vonult fel, amely a szellemvilág harmadrészét ragadta meg és mindent vérrel festett be, mindent halálra vitt. Működésének következménye az, hogy gyűlöletet támasztott a teremtmények között és a szeretetet gyűlöletté változtatja át.
A harmadik angyal elindult a gyűlölet ellen, amely mint az üröm, mindent elkeserít, az emberek szívét összetöri és mindenütt csak fájdalmat hoz létre. A gyűlölet következménye a háború!
A negyedik angyal síkraszállt a háború, az emberek vérszomjassága ellen. Mert az emberek háborút viselnek teremtőjük ellen, a természet ellen és a törvények ellen. Innen van az általános szellemi elsötétülés, innen a bizonytalan tapogatózás a világosság és igazság után, a szellemek ezt mind maguk idézték elő engedetlenségük, gőgjük és gyűlöletük által, amik aztán háborúvá fajultak!
Ezután az ötödik angyal trombitált és kivonult az ütközetre, a büntetésre. A bűn maga hozza létre büntetését. A szellemek bukása és törvényszegése, engedetlenségük, gyűlöletük és háborúskodásuk fejlesztette azokat a gonosz, egészségtelen és ördögi fluidokat, amelyek viszont létrehozói lettek aztán mindenféle férgeknek, a gonosz szenvedélyeknek és betegségeknek, az emberek, állatok, növények mindenfajta ellenségeinek, a viharoknak és fájdalmaknak. A füstből kijövő „sáskák" a bűnök által létrehozott gonosz fluidokat szimbolizálják. Ezeket a fluidokat, mint a bűnnek szüleményeit, gonosz szellemek mozgatják és éltetik, kiknek vannak vezetőik és parancsolóik is, nevük „Légió".
A hatodik angyal trombitált ezután és szembeszállt minden erkölcstelenséggel, amely betegségeket szül. És ez az angyal magához vett még négy angyalt, minden emberi betegség négy gyökerét. Ezek:
• 1. a szellembukás;
• 2. a fluid-sűrűsödés;
• 3. az érzékiség;
• 4. az erkölcstelenség.
Mindezek az angyalok felvonultak a gonoszság ellen, vagyis a gonosz fluidok ördögi párázatai ellen.
A hetedik angyal a tisztánlátó képesség könyvét tartotta kezében. Nála volt az az erő, amit nekem be kellett vennem egy könyv alakjában, amelynek az volt a hivatása, hogy előttem sok mindent feltárjon, mihelyt bennem lesz. Ekkor láttam, hogy az angyalnak hatalma van a tengerek és a szárazföldek felett, amelyeknek titkait jól ismerte, ő magában egyesítette a hét trombitáló angyal minden tudományát és bölcsességét, ,, és megesküvék az angyal, hogy többé idő nem lészen " Ezzel azt adta értésemre, hogy én most az örökkévalóság országába tétettem, amelyben semmiféle idő nem lészen. Az angyaltól átvett könyvecske segítségével megkaptam az angyaltól a szükséges további látási erőképességet, hogy a hetedik trombitálás értelmét is felfoghassam.
A nádszál jelenti a mértéket, amelynek segítségével utóbb mérték alá kellett vennem a földön az igazhitűeket. A „két olajfa" jelképezi a keresztény és a zsidó egyházat a földön. A két fáklya jelenti a Jézus világosságát és a Mózes világosságát.
Ezután megzendült a hetedik angyal trombitája is és hallottam a magasabb szférákból azoknak a nagy szellemeknek a szózatát, akiket eddig még nem tudtam meglátni. Hangjaik zengésével Istennek és az ő Fiának, Jézusnak országát hirdették. És elveszi jutalmát az ellentét (pogányok), mindama gonoszért, fájdalomért és a halálért, melyeket ők hoztak létre. De megkapják jutalmukat úgyszintén a szentek is. S íme megnyíltak szemeim előtt a szférák (Isten templomai), amelyekben én is ott állottam.
Ezután láttam az asszonyt, vagyis minden nőiesség jelképét, amely a legfenségesebb isteni alkotás. Ott állt ez az asszonyi jelkép tisztán és hatalmasan a szemeim előtt s olyan világosan ragyogott, mint a nap. A csillagok mind szolgáltak neki és ő tizenkét erővel birt (12 csillag.) Ezek az erők a következők:
• 1. Szeretet.
• 2. Türelem.
• 3. Szelídség.
• 4. Szerénység.
• 5. Remény.
• 6. Bizalom.
• 7. Gyógyerő.
• 8. Befogadóerő.
• 9. Szülőerő.
• 10. Táplálóerő.
• 11. Duálerő.
• 12. A szüzesség ereje.
És az asszony terhes volt, akarván egy teremtményt szülni. A kísértő sárkánya pedig megtámadta a nőiséget, mely harcban állott az érzékiséggel. Majd pedig álla a sárkány a szülő asszony elé, hogy amikor szül, annak fiát megegye, mert az ellentét mindazt magához akarja vonni, ami itt megszületik. (Mert ő maga semmit sem tud szülni.) Íme, lássátok mint menekül a női elem visszavonulás által Isten oltalmazó szárnyai alá, mert nem a harcra született.
De aztán viaskodni kezdett a férfiprincípium - Mihály arkangyal és az ő angyalai - az ellenszegülés sárkányával és az ő angyalaival, az ellenfél pedig kidobatott a magasabb szférákból és alábukott a húsnak, a földnek és az anyagnak világába.
Most nagy csend lett a világosság szféráiban - és íme Jézus volt az az Úr, aki ezt a csatát vezette, és az ellentétet legyőzte. Azért sietnek a bukott szellemek, mert tudják, hogy az ő uralmuknak véget kell érnie! Ezután láttam a hitetlenség és rossz szándék kettős szörnyetegét a világok mélységéből előjönni, amelynek hét feje s tíz szarva volt és az ő szarvain tíz korona, amelyek nem egyebek, mint huszonhét olyan tulajdonság jelképei, amelyek az emberiség félrevezetésére és megrontására alkalmasak.
Ez a huszonhét tulajdonság tükröződött a kettős szörnynek a képéről és a hitetlenség és hamis tudomány szörnyetegének, amely materializmusnak is neveztetik. A materializmus szelleme az ő huszonhét tulajdonságával a földnek minden lakosai között megtalálható! És eljön az idő, amikor majdnem az egész emberiség szolgálni fogja őt a hamis tudomány hatalma által. Csak azok, akik „istengyermekeknek" neveztetnek, állanak ellene.

János Jelenéseinek szellemi magyarázata 3

Adelma írómédiumítása által - Részletek

Aztán láttam a harmadik tagját ennek a triumvirátusnak, a harmadik fenevadat feljönni a földből, amely kiábrázolása a hamis tettnek és műnek. A kísértésnek és a hitetlenségnek hamis művei az ő művészetükkel nagy jeleket tesznek, behízelgik magukat az emberek szívébe, és úgy tükröztetik részükre az érzékiség, a földi gazdagság és kényelem gyönyöreit, mint amelyekhez nekik joguk van (mert megérdemlem). Ezért szeretik az emberek ezt a harmadik állatot és imádják azt. Akik pedig ennek a bizonyos állatnak szolgálnak, bélyeget kapnak (a fenevad bélyege).
Majd láttam egy angyalt a földre alálebegni, ,,akinél volt az örökkévaló evangélium, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangéliumot és minden nemzetségnek, ágazatnak, nyelvnek és népnek". A második angyal hirdette a materializmus bukását és a bűn legyőzését az evangélium által. A harmadik angyal hirdette mindama büntetéseket, amelyek azokat az embereket érik, akik a materializmusnak, a hitetlenségnek bélyegét viselik magukon. A sarló, a kasza és a tűz jelentik az emberek három halálnemét: a kard, vagyis a háború általi halált a sarló; a betegségek általit a kasza és a szerencsétlenségek általi halált a tűz ábrázolja.
Kivonult újabb hét angyal, hogy az embereket ért csapásokat és büntetéseket irányítsák, rendet teremtsenek, igazságot szolgáltassanak, és segítséget nyújtsanak. És erre a célra hét poharat kaptak, vagyis hétféle fluidot: a hét csapás hét orvosságát. És jőve egy a hét angyal közül és megmutatta nekem az emberek érzékiségének és bűneinek következményeit. És én meg nem foghatom, hogy ezt a borzalmas képet miért kell nekem látni. Mire az angyal megmagyarázta nekem a következőképpen: ,,A fenevad (érzékiség), amelyet láttál, jön és megy, volt és nincs", saját maga fogja magát az ő bűnei által megsemmisíteni, kivégezni s önmagát kárhozatba vonni!
A „tíz szarv" a föld országait és a mindenség lépcsőfokait ábrázolja. Ezek tagadni fogják Istent és Krisztust mindenütt! Mindnyájan az érzékiségnek és a materializmusnak fognak szolgálni és Jézus mindnyájukat le fogja győzni!
A nagy Babilon hasonlatában ismét a bűn, a materializmus értendő, de főleg a pénz szeretete és a pénzsóvárság terjed a földön. S a pénz, fényűzés és az élvek utáni törtetés napról-napra annál inkább szaporodik, minél jobban terjed a materializmus és vele együtt az isten- és szellemtagadás. Annyi pénzt fognak végül összehozni s annyi kincs felett fognak rendelkezni, míg minden úgy összehalmozódik, hogy nem lesz semmi értéke - s a pénz fogalma, értéke önmagától meg fog szűnni és semmi vigasztalást, semmi örömet nem tud többé hozni. A nagy Babilon a a gonoszságok és szenvedélyek felhalmozása által kivégzi magát - de az ő bukása igazságos!
De nemcsak az emberek szenvednek a bűnök gonosz következményei folytán, hanem velük szenvednek az összes állatok és növények is.. Mert mindenből bizonyos fluid, éter száll el. S az emberek minden érzéseivel szellemek kapcsolódnak, akik a természet életében közremunkálnak. Minél több a bűn, annál több a kártékony, ördögi éterikus vagy fluidikus kiáramlás, s így annál nagyobb a hasonló természetű tisztátalan szellemek vonzása. Ez aztán visszahatást gyakorol a levegőre, az egész atmoszférára, amely a tisztátalan szellemfluidoktól megterhelten most szintoly kártékonyan hat vissza az ásvány, növény, állat és embervilágra. Így érez együtt egymással minden: a rossz és a jó.
A „fehér ló" jelképe azt az Igazságot mutatja be, amely győzni fog. Az a szellem pedig, aki az igazságot lovagolja, vagyis aki azt elérte: maga az Isten Igéje! És láttam most az igazságtalanság és bűn ama fenevadjának bukását, akit már kezdetben láttam. Vele együtt buktak a hamis próféták, akik sűrű átható szagú fluidokat fejlesztettek, az ő bűneik és hazugságaik folytán keletkezett betegségek és fájdalmak fluidjait.
A következő kép annak a korlátnak és határnak a jelképe, amely a gonosz számára vettetett. A képleges „ezer esztendő" sokféle téves és gyakran babonás magyarázatra adott okot. Én magam sem értettem meg akkor és anyagias mértékkel fogtam fel, úgy ahogy láttam. Az idő örök, és megy tovább és tovább az ő útján az örökkévalóság számtörvényében, amit emberi elme soha nem foghatna fel. A gonosz „megkötözése" és „eloldozása" csak egy-egy ilyen rotációs menet, időturnus értelmében fogható fel, amely mindig valami változást, átalakulást hoz.
Ezután láttam a nemesszívűség és jóság szellemeit boldogokká lenni és bemenni a szeretet és béke országába. „És éltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig". Ez a kifejezés azt jelenti, hogy ők már olyan tiszták és jók voltak, hogy a testi halál után azonnal részt vehettek a Krisztus országának boldogságában, vagyis ők már elérték az üdvösség fokozatát, míglen mások (5. vers) nem azonnal, hanem még egy idő múlva („ezer esztendő") érték el ezt a fokozatot, vagyis lettek elevenekké, amikor már nincs többé a testre rászorulva; ez az igazi szellemiesülésnek kezdete.
A jónak végső győzelme után jön a gonosz letaszítása, valamint a halálnak és a testnek. Mindazok ugyanis, akik nem javultak meg, elkülöníttettek s a jók és gonoszok elválasztása, vagy a napok tűzkarikáinak leválása után ledobattak a tűznek tavába. A paradicsomok tűzkarikáinak kidobása után jön az új képződés: csirázó új világok. Egy ilyen újjáteremtődő, megtisztult világot láttam én, míg a régi világ, vagyis amelyiket előbb láttam, az anyag világa, eltűnt szemeim elől.
A hét angyal egyike megmutatta most nekem a ,,nagy város" képében Jézus mennyországát: a kereszténységet, amely egy nagy gyülekezetet alkot a mindenségben, egy minden világokat átfogó hatalmas birodalmat. Láttam a Megváltónak ezt az országát a pompás dicső város jelképében. És láttam, hogy a föld minden nemzetségéből szellemek vonultak be ebbe az országba. A „tizenkét kő" jelenti a tizenkét erényt, melyek beviszik a szellemet Isten országába. Ezek a következők:
• 1. Szeretet Isten iránt.
• 2. Szeretet önmagad iránt, isteni értelemben.
• 3. A felebarát iránti szeretet.
• 4. Hit.
• 5. Bizodalom.
• 6. Jóakarat.
• 7. Tisztaság.
• 8. Isten iránti engedelmesség.
• 9. Áldozat.
• 10. Bölcsesség.
• 11. Értelem.
• 12. Állhatatosság.
Ez a boldog szellemek tizenkét drágaköve.
A kereszténységben, vagyis az Isten országában semmi választófalnak, semminemű anyagból való templomnak nincsen helye, mert Isten önmaga a templom, akiben mindennek egy hitben és egymás iránti szeretetben kell eggyé lennie. Soha, semmi tisztátalan nem mehet be a fénynek eme birodalmába!
Ekkor megparancsolta az angyal, hogy mindeme látomásaimat hozzam tudomására a világnak. (10. vers.) Én megtettem ezt erőmhöz képest akkor is és megteszem ezt ismételten ma is. És hallottam zengeni sok szent igét! Hallottam Jézusnak, Mesterünknek szózatát, amidőn így szólt: „Boldogok azok, akik az én igéimet megtartják, és akik az én tanításomhoz sem hozzá nem tesznek, sem abból el nem vesznek, mert ők az erőnek és fénynek gyermekei!"
Ámen.


szemlézte: Bíró László

Kedves földi testvéreim és barátaim az Úr Jézus Krisztusban!

Az Isten dicsőségét hirdető angyali karok nevében köszöntelek benneteket a szellemi hazából, ahol az ellentétnek már nyoma sincs, nemhogy hatalma lenne bármi és bárki felett is. Itt minden érzés és gondolat tiszta és tisztán törekszik előre a fejlődésben Isten, az örök cél felé. Minden ami itt körülvesz bennünket, tisztán hirdeti Isten dicsőségét, mert megszűnt minden rétegződése az isteni igazságoknak és szeretetnek, nincs lélekbeli akadálya a kiáradásoknak. Természetesen mindezt a Földhöz viszonyítva mondom, ugyanis a Föld még egy nagyon rövid ideig az ellentét hazája, míg ki nem löki magából a salakot hogy megtisztulva beléphessen a fejlődő bolygók sorába. Míg az eddig rajta uralkodó és hatalmat gyakorló ellentétes erők és fluidok kilöketnek a velük azonos szinten lévő szellemegyedekkel együtt a ,,tüzes gyehennára" abba a lávatömbbe, amely körülveszi a Földet, hogy egy újabb mellékbolygóvá alakulva magába zárja vele azonos szinten lévő szellemeket, addig a rajta testesült első és második szféra képviselői fognak uralkodni és a háttérből irányítani a saját maguk erkölcsi szintjének megfelelően. Ahogyan közeledtek a végső kiválogatódás felé, úgy fog növekedni eme szférák hatalma a Föld felett, de nem ti felettetek, mert amely szférába ti tartoztok, illetve tartoznotok kell, annak a szférának az igazsága gyakorol rátok hatást és egyben az tart felettetek ítéletet is.

Amikor az ember megszületik, hogy úgy mondjam, az első szféra veszi körül a maga rettenetes igazságaival, melyet le kell, hogy küzdjön, de a saját szférájából kap hozzá segítséget és irányítást, amelyet ha meg nem tagad, eredményes harcot fog vívni az ellentéttel. Minden alacsonyabb eszme próbaként van jelen a földi életben, melyen keresztül kell, hogy menjetek életetek során. A próbák kihozzák a lelketek mélyéről, a lélek redői alatt meghúzódó, leküzdésre váró hajlamokat. Tehát a lelki életnek ezen a szintjén még szükségesek a próbák, amelyek az emberi lelket befelé fordulásra kell, hogy serkentsék, ugyanis önmagától, sok esetben képtelen a lélek a beismerésre és az önmaga elszántságából a fejlődésre.

Azok a lelkek haladnak tovább, akik fejlődőképesek, akik már itt a földi életben is a fejlődésre törekedtek és elérték a negyedik szféra színvonalát. Ezért mondtam, hogy itt a mi világunkban már nincs ellentét, hanem fejlődés van.
Akkor nőtt ki egy lélek bizonyos hajlamokból, ha már nem vágyódik rá, hanem undorodik tőle. Itt ebben a ti világotokban ennek az elérésére jócskán adódik alkalom, főleg ahogyan közeledtek a szétválás felé. Ugyanis a magas állapotokból jött missziós szellemek az idő rövidsége miatt mind kevesebb alkalommal születnek meg, hogy szenvedéseikkel semlegesítsék az alacsony szférák erőit és kisugározzák a saját, Istentől kapott tisztább erőiket segítség gyanánt tinéktek, elhullatott kalászoknak.
Azért szorgalmazzuk mindig a hajlamok felismerését és leküzdését, hogy ne legyen a lelketekben az alacsony igazságoknak táptalaja, hisz azzal, hogy csak beszéltek róla és magatokat tökéletesebbnek tartva másoknál, történetesen azoknál, akiket vezetni véltek, még nem juthattok az Isten Országába, de még csak az előcsarnokába sem. Csakis a megfeszített és folyamatos lelki élet, vagyis a hajlamok leküzdése, a szeretet gyakorlása hozhat a számotokra tisztulást, a lelki sebeitekre gyógyulást, azaz előrehaladást. Aki többnek képzeli magát a másiknál, már eleve nem lehet vezető, mert hiányzik belőle az alázatosság, és az ezzel járó önismeret.

Tekintsetek magatokba és vizsgáljátok meg a cselekedeteitek mozgató rugóit és meg fogjátok találni a hiúságot, az irányítani vágyást, a fölényességet, az igazságoskodást, rosszabbik esetben a fennhéjazó gőgöt, minden dolog felülbírálását stb, melyek feljogosítanak benneteket, hogy ,,vezetők" legyetek.

Egy vezetőben alázatosságból, a lelki terhekből és a rengeteg munkából kifolyólag nem szabad hogy tudatosodjon az, hogy Ő vezető. Ezt a ,,tisztséget" hogy úgy mondjam a hajlamok nevezik meg a lélekben és teszik naggyá. Ezt is, mint minden mást, az ellentét sugallja a hiúságon, gőgön, énközpontúságon, elismerésvágyon és más hajlamokon keresztül. Nem azt mondom, hogy nincs vezetői beosztás Isten részéről, de ha nincs meg hozzá a kellő alázat, akkor az emberi lélek a ,,címben" fennakad és nem tud sem továbbfejlődni, sem a munkáját eredményesen végezni, mert a hajlamai elfedik a látóhatárt a lelke körül és nem érezhet emiatt mindenkor tisztán.

Természetesen mindezek a hajlamok, mivel benne vannak a lélekben, más körülmények között is elő tudnak törni, amikor megfelelő alkalom kínálkozik.
Azt mondjátok, hogy az alkalom szüli a tolvajt. Én azt mondom, hogy a hajlamai azok, melyek a kísértéseket megszülik, hogy érvényesülhessenek, vagy legalább is arrafelé megy az ember, amerre a kísértés létrejöhet, mert a hajlama arra vezeti őt. Ezért mondja az Úr, hogy szüntelen imádkozzatok, hisz az állandó, vagy legalább is a mind gyakoribb kapcsolattartás az Égiekkel, lehetővé teszi számotokra azt, hogy figyelmeztetést kaphassatok -ez esetben- a lelki veszélyre nézve. ,,...Ne vígy minket kísértésbe". Ugyanis a balga ember sok esetben fejvesztve belerohan a saját vesztébe, vagyis olyan kísértésekbe, ahol szinte biztos a bukás. Nem mintha az embert olyan kísértésbe engedné az Isten, ahol az ember biztos elbukik, hanem a felkészületlensége miatt bukhat el az ember. Isten mindig ad annyi erőt, hogy az ember helyt tudjon állni, csak az ember szétszórja ezeket a segítő energiákat olyan dolgokra, amelyek nincsenek benne az isteni tervbe és ilyen esetben, nagyon könnyen elbukik a lélek.
Itt van például a törvénytelen gyermekek esete. Ti is tudjátok azt, hogy Isten csakis

törvényes keretek között munkálkodik. A törvényes keretek között megfogant gyermek fel van készítve odaát a földi életre. Ezzel ellentétben, egy olyan gyermek, aki törvényen kívül fogan, idő előtt születik meg és nincs felkészítve tiszta erők szempontjából az angyalok által a földi élet nehézségeire és így sokkal könnyebben elbukik a kísértésekben. Ilyenkor a gyermek vétke, a szülő vétke is egyben, mert nem az isten akarattal azonos időben és alkalomkor adott életet egy szellemnek, vagyis jogtalanul nyúlt bele az Élet titkába! Tehát, ,,...Ne vígy (ne vigyél, helyesebben, ne engedj kísértésbe esni, mert az embert nem az Isten viszi bele a kísértésbe, hanem a saját hajlamai) minket a kísértésbe!"
De az élet tele van mindenféle kísértéssel, mert az élet minősége a lélek minőségét tükrözi vissza, ugyanis azoknak a lelkeknek az erőiből tevődik össze a Földnek az anyaga, akik a bukásuk ideje alatt a hasonló hasonlót vonz törvény alapján összevonzattak és testet ölthettek rajta. Ezeket úgy nevezi az Úr, hogy ebből a világból valók. Azt mondja az Úr, hogy virrasszatok ( a test megtagadásának különböző formái) és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! Mert az élet a hajlamaitoknak megfelelően, tele van kísértésekkel, ugyanis ,,az alkalom szüli a tolvajt" az alkalmat viszont a ,, tolvaj" szüli a lelki természetével, mert minden előbb szellemi síkon történik meg, aztán materializálódik.

Ne hibáztassatok soha senkit, főleg ne Istent a kísértésekért, mert a saját lelki természetetek hívta azokat életbe. Habár az Urat is megkísértette a sátán és azokat is, akik magasabb világról jöttek, mert azzal, hogy magukra veszik a magasabb szellemek a földi testet és a Föld erőit, ezzel magukra veszik a kísértéseket is. Minél magasabb világról jön valaki, annál mélyebbről kap hatásokat amelyeket le kell neki küzdenie. Ezért szenvedett az Úr a legtöbbet, de szenvedéseivel a legtöbb negatív erőmennyiséget tisztította meg.
De sajnos, most a korszak végén, újra mind nagyobb negatív erők szabadulnak fel a Földből az összevonások által, hogy megmérettessenek a végítélet alkalmával. De ha mindvégig kitartatok, akkor üdvözülni fogtok.

Jelen esetben úgy néz ki, mintha szünetet tartana az erők vezére csatlósaival, de ez csak látszat, mert erőgyűjtést végez, hogy újra megmutathassa hatalmát, ugyanis a vesztét érzi és ki akarja tudatosan tombolni magát azáltal, hogy próbára teszi, ha lehet még a választottakat is. De ez is a vesztét okozza, mert másokat kísértésbe vinni bűn.
Készüljetek mind erősebb hittel, a nagy megmérettetésre, és ne feledjétek, hogy az összefogásban és az önmegtagadásban hatalmas erő rejlik. A sátán a testen keresztül támad, mert a test a bukás produktuma, azaz az övé, ezért kell megtagadnotok a testet a maga kívánságaival együtt, hogy ne tudjon hatásokat kifejteni rátok nézve az ellentét hatalma.
Nagyon jó eszköze jelen időkben a félelem és pánikkeltés, tehát ne higgyetek neki, mert minden szava gonoszság és hazugság! Mindinkább és mind nyíltabban ki fogja mutatni gonoszságát, de csak az árnyakat növeli előttetek. Ha nem hisztek az árnyak nagyságában akkor le fogjátok tudni győzni azokat, de ha az ellentét elhiteti veletek a hazugságait, akkor megvan az esély arra, hogy úrrá fog lenni rajtatok a pánikkeltésével.

Higgyetek Istenben és bennem is higgyetek, mert én legyőztem a világot...
Isten veletek!!! Az Úr nevében fogjuk a kezeteket, ha engeditek, ill. ha akarjátok, csak hittel és összefogással tartsatok ki egymás és Isten mellett az IMÁBAN! A virtuális világ nem adhatja meg azt az igazi lélekben történő összetartozást, mint amit az együtt elmondott ima adhat nektek!

Szeretettel egy egyszerű túlvilági barátotok!


Ada, 2020.06.20.

UI:
földönkívüli üzenet, forrás ismeretlen
https://www.youtube.com/watch?v=nkexBUr1_BM&feature=share&fbclid=IwAR10Q7MFFPGgfLK0gBICZ0aUSZ2M-UOgFxLZvkf7gBt6Xmoq0Ti9uboFOaM

Mai mediális közlés: teremtés, bukás, duál - felek kapcsolata.



Kedves földi testvéreim és barátaim az Úr Jézus Krisztusban!

Az Isten dicsőségét hirdető angyali karok nevében köszöntelek benneteket testvéreim a szellemi hazából, a hetedik nap estéjén, hogy ismételten lehozzam számotokra Isten felkaroló szeretetét, melynek a befogadására ezekben az utolsó időkben mind nagyobb és nagyobb szükségetek lesz.

Kapaszkodót szeretnénk nektek nyújtani az Isten törvényeibe való belekapaszkodásra való felhívásunk által, mert ugyanis mindinkább el fog szabadulni a pokol minden felé a törvénytelenség és erkölcstelenség által.
Isten törvényei soha nem változnak, mindannak ellenére, hogy a képviselői, a mai ember lelki állapotához, talán erkölcsi nívójához akarják le degradálni azokat és nem az emberiséget vezetni az isteni törvények betartása felé. Mindennek ellenére csakis azok haladhatnak előre, akik Isten törvényei szerint élnek. Mindebből kifolyólag a kísértések, a bűn elterjedésével és az erkölcsi szint hanyatlásával mind jobban meg fognak növekedni körülöttetek! De ha az Isten törvényeibe igyekeztek beleférni,ezeket a törvényeket a földön érvényesítő magas és tiszta szellemek védelme alá kerültök, akik az ő fluid-világukkal körülvesznek benneteket, azaz lelkileg beleemelnek benneteket egy magasabb fluid-világba.

Nagyon sajnos azonban az, hogy a törvénytelenség, mind nagyobb méreteket ölt és szinte már az a ,,törvénytelen" aki törvényesen él. Ez annak a következménye, hogy a kegyelem visszavonatik, valamint annak, hogy Isten csak törvényes keretek között működik és a törvénytelen megjelenéseket a földön nem tölthetnek be törvényes szellemek. Ez azt jelenti, hogy az isteni törvényszerűségek szerint a törvénytelenül fogant szellemek, amiről az elmúlt alkalommal szóltunk, nem lehetnek magasabbak a harmadik szféránál. Ilyenekből mind több és több születik meg, akik már nem hordozzák magukban az isteni igazságokat, és így nem is tudják előbbre segíteni a földet, hanem inkább a hanyatlásba viszik a gondolat és érzésvilágukkal, valamint ezek materializálásával.

Törvénytelen úton belenyúlni az Élet nagy titkába, éppen akkora bűn mint a gyilkosság! Olyan életet létrehozni, vagyis olyan szellemet életbe hívni, akit Isten nem akar, éppen olyan bűn, mint kioltani olyan életet, amelyet még Isten nem akar elvenni, senkinek nincs jogában, tehát egyforma elbírálás alá esik. Ugyanis akit törvénytelen úton hívnak életbe, még nincs felkészítve az életre és így sokkal nagyobb az esélye a bukásra, akinek meg elveszik az életét, jogtalanul fosztják meg az Élet iskolájától és így ő sem éri el azt a fejlődési szintet, amelyet az Isten kiszabott neki. Tehát, megrövidíteni bármi módon bárkinek is azt a fejlődési lehetőségét, amelyet Isten megad, ,,gyilkosságszámba" megy és ez viszont mostanában már nagyon is el van terjedve, nem beszélve arról, hogy ide sorolható teljes joggal az abortusz is, ha meg törvénytelen magzatnak szakítják meg az életét, akit már egyszer életbe hívtak, szinte kétszeres gyilkossággal ér fel. A törvényes magzat életének a megszakítása szintén kétszeres bűnszámba megy, mert nemcsak a gyermek veszíti el az élet lehetőségét, hanem a szülők is, amelyet a gyermek hozott volna nekik, főleg ha egy fejlettebb szellemről van szó, aki mindig csak a pozitív felé viszi a szülőket.

A bűn mindig halálos sebeket okoz a lelken, mert a zsoldja halál, és a mai fiatalság mire oda kerülnek, hogy házasságra lépjenek, már teli s teli vannak lelki sebekkel és teljes egészében össze van keverve a fluid- világuk idegen, Isten által nem betervezett fluidokkal. Ugyanis minden egyes bűnös kapcsolattal összekeverednek az erők,vagyis a fluidrészecskék, és a születendő gyermek már nem csak a szülők fluidjait öröklik, hanem megkevert, azaz idegen fluidokat is, melyek idegen bűnös tulajdonságokat tartalmaznak és ezek olyan terheket rónak a harmadikra, a gyermekre, amelyekre az Isten által nincs felkészítve, azaz nincs ellátva kellő erővel, mert Ő a bűnt soha sem tervezi bele az ember életébe, azt az ember viszi bele és ezáltal a teher által a gyermek bukási aránya sokkal nagyobbra nő, mint ha az Istentől megáldott, azaz tiszta párkapcsolatból születik egy utód. Tehát a szülő a paráznaság bűnével nem csak magát raboltatja meg, ugyanis, már maga az ember, ha bűnt követ el és beszennyezi a lelkét, mind kevésbé lesz az elkövetkezőkben a bűnnel szemben ellenállóvá, hanem a gyermekét is hozzásegíti ahhoz, hogy elbukjon a házasságba való idegen fluidok bevitelével.

A mai világba viszont már az is természetessé vált, Isten szent színe előtt nem kötnek házasságot, vagyis nem kérik Isten áldását a házasságukra, pedig, ha valamire, illetve Valakire szüksége van az embernek, nemcsak a házasságban, de jelen esetben a házasságában, akkor az az áldás és maga az Isten! Ebben az esetben, mivel, hogy úgy mondjam, kizárták az Istent, sokkal silányabb és védtelenebb lesz a párkapcsolatuk és sokkal könnyebben bekövetkezhet a szakadás, ami aztán ,,jogosnak tűnő" újabb bukáshoz vezeti a feleket. Sajnos a mai világban már az első házasságból való válás elérte a több mint 60%-ot, a másodszorra kötött házasság válási aránya viszont már több mint 75% (!) hisz ebből a kapcsolatból, mivel törvénytelen, még inkább hiányzik az Isten.
Ma már lemaradinak tartják azokat, akik a paráznaságot bűnnek tartják és tisztán, (szinte már nincs is ilyen) indulnak a házasságba. De nézzük csak meg, hogy hogyan és mikor alakult is ki a paráznaság?

Az ősbukás során nem azonnal következett be a paradicsomi duálok szétválása. Az első bűn, amely a szellemeket Istentől eltávolította, a gőg volt és ennek a fokozatos erősödése, hogy úgy mondjam folyamatosan rongálta a szellemek minőségét és az vezetett gyakorlatilag a duál-szakadáshoz. Ezt a folyamatot egy jól indult és folyamatosan romló házassághoz tudnám hasonlítani. Amikor szétváltak a duálok, rájöttek, hogy bűnt követtek el, mert a szakadás által gyakorlatilag még lejjebb süllyedtek a bukás skáláján. No már most, hogy helyrehozzák a hibát, megpróbáltak újra egyesülni, de mivel a szétválással elégett a fluid-szallag, amely összekötötte őket, így képtelenné vált az újraegyesülésük. Minden egyes sikertelen próbálkozás, újabb bukást szült. Így fel is hagytak ezzel, mert az újabb kudarcok szinte a felismerhetetlenségig eltávolította őket egymástól, de az egyesülési vágy azonban nem halt ki, mert csak a két fél alkot egy egészet, így immár nem a saját, hanem a más duáljának a párjával tovább folytatták az egyesülési kísérleteket, persze még kevesebb sikerrel. Ezek a pillanatnyi érintkezések egy-egy pillanatra egy bizonyos fokú ,,elektromos kisülést" pillanatnyi gyönyört, de egyben lelki kiégést is és ennek következtében újabb bukást eredményezett. Ennek a szellemvilágbeli folyamatnak a földre levetített képe a házasságkötés, a paráznaság is, amely konkrétan a nem duál-párok egymás között történő érintkezésének a testben való megjelenési formája, amely cselekmény éppen úgy kiégeti a lelki erőket, mint amikor a szellemvilágban próbálkoztak az egyesüléssel.

A földön történő házasságkötésnek három törvényes formája van, ami két embert, egy nőt és egy férfit összeköthet. Az első, az Isten előtt kötött házasság. Ezt követi a közös gyermekvállalás mint Isten előtt megáldott kötelék, mely két embert egy közös törvénybe kapcsol bele. És a harmadik, mely mind a kettőt felülírja, ez a duáltalálkozás.. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy a duálfelek találkozása miatt felbontható egy nem duál házasság, még akkor is, ha törvényes házasságot kötöttek és ha családjaik is vannak. Valójában egy házasságot a benne élők törvényes magatartása tesz törvényessé és nem a külső forma.
Egyébként csak nagyon indokolt esetben válhat el két nem duál, és pedig akkor, amikor az élete forog kockán valamelyik félnek, de az elválás nem jogosítja egyik felet sem egy következő, az érzékiségre alapozott házasságkötésre, még kevésbé egy szertelen, kicsapongó és szabad életre! De mégis mit látunk a mai világban? Az isteni törvények kiforgatását és az ellenkezőjének az igazzá tételét, de az isteni törvények nem változnak, főleg amit Isten egybekötött azt ember szét nem választhatja (csak minimális, az Isten előtt indokolt esetben.)

Mindezek a hozzáállások és felfogások, amelyeket bemutattam, mind gyakoribbak és még gyakoribbak lesznek a földön és oly nagy mértékben, hogy szinte üldözni fogják azokat, akik az isteni törvényeket igyekeznek követni. De mi mégis csak bátorítani szeretnénk benneteket, nem csak a fent említett legsúlyosabb törvények betartására, hanem a többinek is a megélésére testvéreim, mindannak ellenére, hogy mind nehezebb lesz a jónak a megvalósítása a földön. De a törvénynek a megszegése most is, ugyanazokat a következményeket vonja maga után, mint bármikor máskor a fejlődés folyamán. Erre mondtam azt, hogy Isten törvényei nem változtak.
A parancsok betartása, illetve megszegése, beleértve a szeretet parancsát is, hozzák létre a kiválogatódást!

Ha már Isten törvényei ugyanazok, mint kétezer évvel ezelőtt, és ha figyelembe veszitek azt, hogy Isten a paráznaságot is gyilkosság számba veszi a fent említettek szerint, akkor attól a rengeteg bűntől, amelyet az emberiség csak mostanában elkövetett, még az a csoda, hogy forog a föld.
Ha nem lett volna Isten bűnbocsátó kegyelme, melyet az Úr Jézus hozott le és helyezte bele a világot ebbe a törvénybe és nem születtek volna missziós szellemek, akik komoly szenvedéseikkel semlegesítették nagy részét a fent említett rengeteg negatív erőknek, már régen bekövetkezett volna a föld forgásának a leállása és elkövetkezett volna az utolsó ítélet. De akkor sokan ti közületek, mint a kévékből kihullott kalászok, sem kaptak volna esélyt az üdvösségre. Tehát érdemes hálát adni Istennek az Ő munkájukért, mindannak ellenére, hogy sokan a szellemtan-hívők közül nem sokra értékelik az ő áldozatvállalásukat, talán csak azért, mert nem a III. kijelentés munkásainak látszottak, pedig, ha már magasabb világ lakójaként jöttek a földre, ha szavaikkal nem is, de cselekedeteikkel és a lényükkel bizony, hogy a szellemtani igazságokat hirdették és hozzájárultak ezáltal a III. kijelentés kialakulásának a földön.

A földre váró nagy mennyiségű, karmikus erők lecsapódását hatalmas angyalok tartják vissza attól, hogy rázúduljon a bolygóra, de már alig-alig bírják ezt a feladatukat ellátni. Ugyanis oly naggyá nőttek ezek az erők és látva a nép gonoszságát valamint azt,hogy mennyire rászolgáltak a szenvedésre,könyörögnek az angyalok Istenhez engedélyért, hogy ráengedjék a népekre a büntetéseket.Isten viszont még mindig azon munkálkodik, hogy minél több gyermeke megtérhessen, azaz amíg több lesz a megtérésre alkalmasak száma, mint a megátalkodottaké, addig dolgozni kell az emberek javulásán. Amint ezek az arányok nagyban megváltoznak, akkor már a karmikus igazságok rá fognak zúdulni a földre, mert akkor már nem bírja a föld a sok negatív erőt átdolgozni és megáll a forgása. Ekkor kezdődik meg Európában a három napi sötétség, míg Amerikában a világosság. Mivel nem éri a napfény az európai részt, ezért hirtelen le fog hűlni a levegő. Amikor ezt észlelitek, akkor azonnal menjetek be a lakásba és zárjatok el minden nyílást, nehogy a mérges gázok betörjenek és ne menjetek ki mind addig, amíg ez a jelenség tart. Ez kb három napig tart. A föld ez idő alatt rengeni fog, mert löki ki a salakját önmagából és csoportosításra vonja össze a fluidokat és a szellemeket egyaránt, akik még a földön maradtak. Ez egy októberi napon fog bekövetkezni. (A felületes hangoskodóknak mondom, hogy nem említettem sem napot, sem órát, ahogyan azt az Úr akkor kijelentette az angyalokra vonatkozóan.) De ha nem vétetek az isteni törvényszerűségek ellen, nem eshet nagyobb bajotok testvéreim! Istennek ugyanis gondja van az övéire. Mert kik is az Övéi? Azok akik megtartják parancsait! Ti tartsatok meg minden elvárását az Úrnak, ugyanis aki a tízparancsolat ellen vét,az annak a büntetését kapja, aki viszont az Úr ellen vét, az ennek a büntetését éli meg. Aki viszont a Szentlélek ellen vét, az erre vonatkozót fogja osztályrészül kapni.

Mindez mellett törvényes felemelkedési lehetőséget biztosít a hetedik nap megszentelése. Ezért az ellentét mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne valósulhasson meg. Úgy irányítja a társadalmat, hogy az ember mire a hetedik naphoz ér, addigra azonkívül, hogy beledől sz ágyba és semmi komolyabbra nem képes, esetleg azon az egy órán kívül, amikor elmegy a templomba, de a lelke szinte alszik a fáradtságtól.

Az emberi fejlődés korszakokra van osztva akár kicsiben, akár nagyban figyelitek meg a dolgot. Ami emberileg megfigyelhető a fejlődésben, az a holdkiválástól holdkiválásik való fejlődési turnus. Igaz ez a megfigyelés nagyon silány a szellemtani ismeretek nélkül, de mindennek ellenére, minden holdkiválás alkalmával erkölcsi rostát él meg az emberiség. Így volt ez az első és így lesz hamarosan a második holdkiválás alkalmával is.
De én most nagyon röviden a hetedik napról szólnék, mivel egy hét is egy rövid fejlődési turnust képez, mivel az utolsó napja a vasárnap az előző hat nap eredménye. Ha Istennek tetszően éltétek a lelki értelemben vett hat munkanapot, akkor a hetedig nap élvezhetitek annak gyümölcsét, de ha ennek az ellenkezője történt, akkor a vasárnapotok inkább a ,,büntetésnek" a napja, vagy legalább is nagyon silányan fogjátok megélni a hetedik nap kegyelmeit, az Istenhez való felemelkedést.

A mai emberiség nagyon sokat csalódott már a vasárnapi kegyelemkiáradásokban, mert nem tudta azt, hogy lelki értelemben hat napon át dolgozzál és a hetedik napon pihenj, vagyis ha a hat napon rest volt, akkor a hetedik napja sem lesz külömb, mert nem dolgozta ki hat nap alatt a hetedik nap felemelkedési lehetőségét önmagában. Ha nem volt képes az egy heti, vagyis a hat napos fejlődési turnusban megfelelni az isteni akaratnak, akkor bukást észlel a hetedik napon!
Tehát kedves testvéreim, a kis fejlődési turnusokból tevődnek össze a nagyobb, majd a nagyobbakból a még nagyobb fejlődési szakaszok, de mindegyiknek a végén összegezik az angyalok a cselekedeteitek eredményeit.
Bizonyára tudjátok azt, hogy minden nap végén, amikor nyugovóra hajtjátok le a fejeteket, az igazság angyalai megmérik a napotok alakulását, amiről számot kell adnotok az isteni ítélőszék előtt. Minden egyes nap a tegnap szüleménye és minden egyes holnap a ma eredménye testvéreim. Ezért át szüntelenül imádkozzatok, hogy az örök jelen Isten akarata szerint alakuljon, mert eljő a nagy számadás napja amikor nagyító alá vesznek minden perceteket szinte és ennek a megmérettetésnek az eredménye fogja eldönteni a további jövőtöket, hisz a nagy korszakzárás ideje jő el hamarosan.

Most Isten áldása legyen veletek.: Egy túlvilági barátotok.


Ada. 2020.06.22.

A mai kor vallása – Részlet - Felvezetés

A Névtelen Szellem felfedi Eszter médium előtt szellemének a testetöltések sorozatán át tartó fejlődését és tisztulását, amely a duáljának a felemelkedését is segíti.

Most áttérek a te életedre. Elmegyek messze a múltba és te velem jössz, elkísérsz kedves gyermekem. Rég letűnt idők kedves és kellemetlen óráit fogom elmondani neked, amiről te nem tudsz. Hogy is tudnál, mikor a szálat születésedtől fogva látod csak húzódni, pedig sok csomót kötöttél te már arra a szálra, mióta az Úr az életre előhívott. De én csak a rendes javulási időtől számítottam össze, amit az Úr engedelmével és akaratával nekem tudtomra adtak.
Megmutatlak a világnak, mert szép vagy lelkileg. Érdemes, hogy megnézzenek és az utat utánad végigjárják, amit te megjártál és még járnod kell. Mert megállás a természetben egy pillanatra sincs. Haladni kell, akár előre, akár hátra. Te előre fogsz menni, mert megérezted a vonzást az örök szép, az örök igazság és az örök szeretet felé.
Most elmegyünk messze a múltba. Ne félj, ne rettegj, én veled vagyok. Előhívjuk a múltnak minden eseményeit, megvizsgáljuk a szeretet fényénél és meglátjuk: mi az igaz, mi a hamis? Megbírálhatja a világ is, mert az Isten már kimondotta az ítéletet. Egy késő kor is okulhat a te életedből, mert nem mindennapi dolog, ha valaki végigtekinthet évszázados küzdést és haladást. Megmondom mi a célom. Az, hogy az emberek higgyenek az újratestetöltés tanában, hogy tisztán, világosan lássanak és vonják le belőle a tanulságot. Isten jósága és szeretete nem akarja a bűnös lélek örök kárhozatát; ez ellenkeznék az ő örök igazságával. Ha elbukott, megengedi, hogy újra felemelkedhessen és végre mégis megtalálhassa üdvösségét.
Elvezetlek egy királyi palotába és te látsz ott egy valakit ülni és az te vagy. Irigyelt szépség, hatalmas asszony és te tudatában vagy mind ennek. Érzed a népek felett uralkodók minden gőgjét és büszkeségét. Vérrel van átitatva a trón lépcsője, véres a korona a fejeden, mert nem igaz úton jutottál hozzá. Átok és elkeseredés van nyomában, ha rendelkezel. Ki van a szemed sírva, de nem a bánattól, hanem a ki nem elégített bosszúvágytól. És- jön a halál. Félsz, rettegsz, minden szenteket és az Istent is hiába hívod, mert messze vagy te Tőle.
Most megállok és kérdem a világot, ki volt ez az asszony? Azt mondja rá: egy uralkodó lehetett és joggal tette amit tett, mert uralkodói vérből származott. Magas családfája s nevelése tették azzá, ami lett belőle. Én azt mondom: nem, hanem Isten kegyelme azért küldte őt, hogy a népek sanyargatva legyenek általa és az égi uralkodót keressék. Mert ha csupa jó uralkodók volnának, nem gondolnának Istenre és az Ő szeretet-törvényére.
De menjünk tovább. A szellem testet ölt. Már nem uralkodik; dehogy, hisz akkor nem tisztulhat! Egy kis cseléd törvénytelen gyermeke ő és várja, hogy a többi néha szánalomból egy kis hulladékot dobjon neki, ami után mohón kap. Nem szereti senki, még saját anyja sem, mert megvetéssel és undorral fordul el tőle mindenki, a gyermek világrajövetele után. Ki gondolna a rettegett királynőre az ütött-kopott nyomorék gyermekben? Csak egyedül a mindenek felett uralkodó Atya, aki nem enged egyet is elveszni az ő kicsinyei közül.


Összeállította: Bíró László


A csatolt anyagok listája:
A mai kor vallása - Részlet
Állati principiumok, elemi szellemek
A spiritizmus tanítása a hitről
A tanítványok feladata
HANG - Jézus egyházáról
II. András Jeruzsálem királya
Káprázat
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvRcgLPcJh_VHYCXTw?e=EObhTu
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=AkwlmsvM36Y&fbclid=IwAR3i72Ak-vHIJKCTN_3_mKj6xm_XQ8e62OTVX1V42T9AgKBVkVjJ4mcXKck
Kiáltó szó - Miért szenvedünk kétszer az el nem követett bűnökért?
Vannak olyan szellemi tanítók, akik azt állítják, hogy nincs bűn, tehát nincs bűnhődés sem.
Én is találkoztam ilyenekkel, akik a lelkek nagy megrontói, akiktől a keresők óvakodjanak.

https://www.youtube.com/watch?v=vpfMDZEC33s
A magyarság szerepe az emberiség létében 1 – Pap Gábor

https://www.youtube.com/watch?v=7KIaAjz8lNU
Volt egyszer egy szerelem – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=sOabXlH9w-M&t=3114s
Elveszve Firenzében – Romantikus film

Végh Tamás lelkész
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
2 rész
(Részletek a könyvből)

Vígh András könyvében nagyon érdekes történetet mesél a bűnbeesésről, amikor evett a fáról Ádám és Éva!
Részlet a könyvből:
" Nagyon szeretem ezt a kedves képet "Az Úristen szellős alkonyatkor járt- kelt a kertben." Nyilván nem 45 ös cipőben. De ez a kifejezés jól érzékelteti, hogy át meg átjárja életünket Isten jelenléte. Önfeledt hálával és örömmel fogadták, jelenlétében éltek. Most megtört ez a bizalom is!
Mennyire mai ez az édenkerti jelenet!
Két nagyobb gyermekünket, amikor már lehetett magukra hagytuk, elmentünk valahova látogatóba. Amikor haza érkeztünk, már az ajtóban, ahogy beléptünk tudtuk,valami baj van. Később megkérdezték a gyerekeink honnan tudtuk ezt. Először is gyanúsan nagy csend fogadott bennünket. Azután, hogy előkerültek a gyerekek nem mert nem mertek a szemünkbe nézni és sunyítottak. Már nem tudom hogy egy vázát vertek le az asztalról vagy mi volt az ok,de rossz fát tett a tűzre és bújtak előlünk - Úgy. ahogyan Ádám és Éva tette ezt. Engedetlenek voltak, nem mertek az Úristen "szemébe nézni", elbújtak, elrejtőztek.
Isten tudja jól hogy mi történt, de megkérdezi Ádámot:" talán arról a fáról ettél amelyikről megparancsoltam, hogy ne egyél?"
- Megadja a lehetőséget, hogy bevallja Ádám azt, amit tett. De ő ahelyett, hogy őszinte vallomást tenne, meglépi azt, ami azóta az emberiség legnagyobb baja: a másikra mutogatás.
12. vers "Az ember így felelt Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról és így ettem"
Ádám megkezdi a sorozatot, amely a családi otthonoktól a parlamentig behálózza a világot: a másik a hibás! Az asszony a hibás - mondja Ádám - ő adott nekem, ő szedett rá.
13. vers: "Akkor az Úristen azt kérdezte az asszonytól: Mit tettél? Az asszony így felt:
A kígyó szedett rá, azért tettem."
Nem kell félteni az asszonyt sem. A kígyó a hibás - mondja. Mindig más a hibás.
Van olyan család az ismeretségi körömben, ahol olyan tökélyre fejlesztették ezt, hogyha a férfi ügyetlenül összetör valamit, a felesége szidja. De ha a feleség ejt le egy tárgyat, mielőtt visszakapná a szidást, megszólal:
- Mert te mindig siettetsz!
Most is a férj a hibás....
Még ennél is tovább megy az ember!
Menjünk csak vissza a 12. vershez: "Az ember így felelt Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról és így ettem"
Végül is ki a hibás? Az Isten adta Ádám mellé Évát. Ilyet adtál aki rászedett+ Ezt a mérhetetlen orcátlanságot! Még meg sem teremtette az asszonyt Isten, amikor a 2. rész 17. verse szerint megmondta Ádámnak, hogy ne egyen arról a fáról. Aztán az asszony is tudta ezt, hiszen a kígyó hamis szavára úgy válaszol, ahogyan azt Isten mondta.
- A férfi is eszik a fáról. Isten kérdésére pedig mellébeszél, sőt - burkoltan ugyan - Istent vádolja.
Milyen ismerős ez a helyzet ma is. Hányan kérdezik:
- Lelkész úr! Hol van Isten, hogy ártatlan gyermekek halhatnak meg a bombatámadásokban?
Isten mondta az embernek, hogy öljön? Ő azt mondta: ne ölj! Az emberiség ezt nem veszi komolyan, gyilkol, és utána megkérdezi: hol van Isten?
Megdöbbentő híradást kaptunk Amerikából, ahol egy iskolában az egyik fiatal meggyilkolta a másikat. Egy kislány Istenhez írt levelét olvastuk, amelyben kérdőre vonta Istent.
A válasz így hangzott:
- Kedves kislány! Engem ebből az iskolából kitiltottak!
A liberális tanítási modell szerint nem volt szabad az evangéliumot, a Bibliát hirdetni azokban az iskolákban, mert egyoldalúan befolyásolja a gyermekek fejlődését. Amikor baj van felfelé mutogatunk.
Egy középkorú asszony járt a lelkészi hivatalban temetési ügyben. Amikor beszélgetés alakult ki közöttünk, kiöntötte a szívét és elmondta, hogy olyan sok a baj, a teher, összevisszaság van az életükben, hogy ő már csak háromféle idegnyugtató gyógyszerrel tud élni. Csendesen azt mondom neki:
- Nézze, van egy ajánlatom. Jöjjön el ötször vasárnap délelőtt az istentiszteletre, és ha ennek eredményeképpen egyet el tud hagyni a nyugtatókból, az árának csak a felét dobja a perselybe.
Azt válaszolta:
- Ahhoz, hogy én bemenjek a templomba, valakinek másként kellene viselkednie.
Először azt gondoltam, hogy megneheztelt rám, mintha ezzel a templomi ajánlattal tréfálkoznék a baján. De utána váratlan fordulattal felfelé kezdett mutogatni. Ő pedig bólogatott. Azaz Istennek kellene másként viselkednie - szerinte - hogy ő betegye a lábát a templomba. Megértettem, hogy a sok baj, nehézség, teher alatt az a vád él a szívében, hogy Isten ennyi rosszat bocsát rá. Azt nem kérdezi már régóta, vagy talán soha nem kérdezte: mit akarsz Uram, hogyan tegyem a dolgokat, hogyan rendezzem életem kérdéseit. Megy a saját feje után. Amikor jönnek a bajok, akkor pedig Istent vádolja. (Tévedés ne essék, tudom, hogy akkor is érhetnek nehézségek, bajok betegségek bennünket, ha Isten akarata szerint élünk. De ha semmibe vesszük az Ő útmutatását, törvényszerű, hogy előbb - utóbb összekuszálódnak a szálak életünkben)

UI:

Ima:
https://filantropikum.com/miatyank-mi-tortenik-valojaban-amikor-elmondod-az-ur-imadsagat/

A természeti ember és a szellemi ember 1

Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet

Nagyon fontosnak tartom, hogy az útkereső testvéreim megismerjék ezt a hatalmas szellemi tanítást, mert az anyagi emberek intelligensebb része meg van győződve, hogy ő szellemi ember, mert diplomái vannak, olvasott, nagy a tudása, akár annak idején a farizeusoknak. Az ilyenekkel Jézus Urunk nem vitatkozott, hanem egyszerűen azt mondta nekik, "legyen a te hited szerint". Ebből látható, hogy van egy hamis, hazug világi értékrend és egy igazságon alapuló szellemi értékrend. Ezen utóbbiról szól a tanítás.
Ne feledjétek, a tanító szellem nem más mint Szent Lőrinc mártir szelleme. A lényegi kivonatot itt-ott lerövidítettem és öt részletre osztottam, mert így könnyebben olvasható és befogadható a tanítás. Aki esetleg szeretnék egyszerre az egészet, esetleg a forrásművet, percek alatt letöltheti PDF formában a tárolóból.
Megfigyelhetitek a tanítás során, hogy a szellemi emberré váláshoz mekkora fontossága van a hét erény megszerzésének. Ezek elsajátítása nélkül lehetetlen a szellemi fejlődés. Az elsődleges a három isteni erény: a hit, remény és szeretet lélekbe fogadása. Ha ez megvan, akkor rátérhet a lélek az önismeret megszerzésére és a négy sarkalatos erény tudatos gyakorlására. Ezek az erények a földi embernek szólnak és céljuk az anyagtól és más világi kötöttségektől elszakadás elősegítése. A sarkalatos erények: a bölcsesség, az igazságosság, az erkölcsi bátorság és a mértékletesség. Ezek a lélekben kialakuló önzetlen és áldozatkész szeretet és alázat megvalósulásának kulcsai, a szellemi ember megemelkedett rezgésszintű tudatának pillérei.
Amíg az ember nem ébredt föl szellemiségének tudatára, amíg a szívébe még nem fogadta be Krisztust, — nem a nevet, hanem Krisztus szellemét! — addig az ember csak olyan, mint a kicsiny gyermek a felnőtthöz képest: telhetetlen, és mindig csak kapni kíván; semmi más nem érdekli, mint csak az, ami az övé lehet, amit megkaphat, amit a magáévá tehet. Hiszen ha a világra születő gyermeket nem várná készen a szülői gondoskodás és szeretet, a legrövidebb idő alatt elpusztulna. A szülői szeretet és gondoskodás azonban ott áll a bölcső mellett, és a kicsiny gyermek legkisebb jeladására, amikor még egyebet nem tud tenni, mint csak sírni, azonnal ott van azzal, amire a gyermeknek szüksége van: a táplálékkal, a ruházattal, azzal a szolgálattal, amelyet a kis emberpalánta igényel. Az mindezért nem adhat semmit, mert neki nincs semmije, és teljesen tehetetlen. Így nő fel a gyermek; s amint napról-napra, évről-évre fejlődik, soha nem jut eszébe, hogy lám, ő mindig csak kap és kap; ezt egészen természetes állapotnak tartja. A szülő pedig, aki a gyermeket gondozza és neveli, azt találja természetes dolognak, hogy ő meg mindig csak ad.
Azután múlnak az évek, a gyermek felnő, a folytonos kapás állapota összesorvad, majd maga is családot alapít, neki is gyermeke lesz, és végül egészen természetesnek találja, hogy ő, aki azelőtt mindig csak kapott, most már mindig csak ad.
Ugyanez a nagyon rövid, egyszerű vázlata az emberi szellem kibontakozásának is. Ameddig még a testi ember állapotában van, addig mindig csak kapni kíván; attól fogva pedig, hogy szellemi emberré válik, a kötelesség az ő vállaira nehezedik, és neki kell folyton adnia anélkül, hogy azért, amit ad, viszontszolgálatot követelhetne azoktól, akiknek a természete még csak az, hogy kapjanak és elfogadjanak.
*
Álljunk meg itt egy pillanatra, kedves embertestvéreim. Ti (szellemtanosok), akik annyit kaptatok, akik évről-évre, sőt évtizedről-évtizedre csak kaptok — világosságot, erőt, bizonyítékokat, az igazságnak olyan megvilágításait, amelyek nélkül millió meg millió más ember szűkölködik — gazdagok vagytok; s ezzel a gazdagsággal nektek csak a második csoportba szabad tartoznotok, abba a csoportba, amelynek tagjai csak adnak. Ez nektek annál könnyebb, mert ti azt is tudjátok, hogy csak az a tiétek, amit odaadtok. Azután azt is tudjátok, hogy nem ingyen adtátok, amit adtatok, sőt azt is, hogy ha nem adtok önként, a törvény elveszi azt tőletek erővel.
Nektek, embertestvéreim, az örökkévalóság polgárainak kell magatokat éreznetek itt a mulandó életben is. Amikor itt, ebben a mulandó életben, testhez kötötten, a múlt és a jövendő mezsgyéjén álltok, az örökkévalóság ködös végtelenségéből lépnek elétek és vonulnak el mellettetek órák, napok és évek, hogy mellettetek egy pillanatra megcsillanva abban a fényben, amelyet a mennyből kaptatok, elmúljanak és eltávozzanak a múltba.
Ezek az órák, napok és évek alkalmakat hoznak magukkal, éhes és szomjas alkalmakat, amelyek mint valami élő lelkek kérő és kérdő tekintettel állnak meg egy pillanatra mellettetek, várva, hogy mit juttattok nekik abból, amit nektek adott az isteni Gondviselés. Ha azután ezek az órák, napok, évek, illetőleg a magukkal hozott alkalmak nem kapják meg tőletek azt az erőt, azt a világosságot, azt a melegséget, azt a cselekedetet, amellyel ezeknek az alkalmaknak tartoztok, amelyek iránt való igénnyel ezek az időpontok, illetőleg ezek az alkalmak veletek szemben fellépnek, akkor ezek elsuhannak, elvonulnak mellettetek, és eltávoznak a múltba. De a múltban, mint sötét pontok vádolnak titeket, és nyugtalanítják a ti benső éneteket, s ti nyomasztóan érzitek, hogy adósak maradtatok; érzitek, hogy rajtatok valakiknek, valamiknek követelnivalójuk van. (Ezek az alkalmak a lehetőségeitek, azaz talentumaitok ebben az életben.)
Az idő azonban múlik, és az idő forgásában újabb órák, újabb napok, újabb évek jönnek, s ezek visszahozzák azokat az elhanyagolt alkalmakat, amelyek kielégítetlenül suhantak alá a múltba, de most már nem kérőleg, nem várakozó tekintettel, hanem fenyegetően lépnek fel veletek szemben, és most már többet kell nekik adnotok, mintha az igényeiket az első alkalommal kielégítettétek volna. Ha pedig még mindig vonakodtok őket kielégíteni, akkor ezek az alkalmak hatalmakká nőnek, erőt vesznek rajtatok, és gúzsba kötnek titeket, s elszedik tőletek még azt is, amit az első alkalommal nem kellett volna odaadnotok; és ti elszegényedve, elgyengülve és megfogyatkozva zárjátok le azt az életet, amelynek óráit, napjait, éveit kihasználatlanul hagytátok.(Még az elért jó pontokból is veszítetek valamennyit.)
Ha ellenben minden percetekben érzitek, hogy itt a mulandóságban, a múlt és jövő határán tennivalótok van, két kézzel adjátok azt, amit nektek Isten adott érzésben, cselekedetben, szeretetben azoknak az alkalmaknak és azokat az alkalmakat reprezentáló emberlelkeknek, akiket az idők árja hozzátok sodor.
Tehát ha ezeket az alkalmakat a ti legjobb érzéseitek szerint kielégítitek, akkor ezek az alkalmak ismét elvonulnak mellettetek és eltávoznak a múltba, de a múlt ködéből mint ragyogó csillagok világítanak elő, titeket áldva és dicsérve. Ebben az esetben a jövő, amely felétek áramlik, mindig kevesebb igényt, és mindig több áldást hoz részetekre, míg végül feleslegessé válik számotokra az idő folyása, feleslegessé válnak az órák, napok és az évek, hanem a gondoktól megszabadulva, adósságaitoktól felmentve belejuttok az időt nem ismerő örökkévalóság ragyogásába.
Megjegyzés: Az írástudó és valamennyire olvasott emberek legnagyobb része szellemi embernek tartja magát és lehet, hogy igaza is van a világi értékrend szerint. Nem tudhatja, hogy két féle értékrend létezik, a világi és a szellemi értékrend és ezeket Jézus Urunk segítségével tudom Nektek leginkább érzékeltetni. Azt mondta: "Ne gyűjtsetek olyan kincseket, melyeket megesz a rozsda és a moly…"
Az anyagi világban rengeteget tanulhatunk, tudományokat, szakmát sajátíthatunk el, művelhetjük magunkat. Olyan szintre is fejleszthetjük tudásunkat, hogy nagy elismertségre is szert tehetünk, híressé válunk. Segítségével hatalmat, gazdagságot és dícsőséget is szerezhetünk magunknak.
Most pedig feltevődik egy egyszerű kérdés. Halálunk után az árnyék nélküli vagy más világban mit kezdünk ezzel a tudással. Megmondom, jóformán semmit, hisz minden földi képesség, anyagi forma és tudás mulandó. Semmi nem örök, csakis a szellemi tudás az a kincs, melyet nem esz meg a rozsda és a moly. (Minden világi tudás visszaömlik a Világlélekbe.)
A szellemi tudás elnyerésének feltétele a szeretet. Ezt tanulni, tanfolyamokon vagy guruktól megszerezni nem lehet. Önzetlen szeretetünk nagyságának függvényében felismerések formájában jutunk hozzá.
Most, hogy eljött az ideje, ezeket a szellemi kincseket igyekszem ebben a világhálós formában átnyujtani azoknak, akik hajlandóak elfogadni.

A természeti ember és a szellemi ember 2

Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet

Ne legyetek tehát, embertestvéreim, természeti emberek, hanem legyetek szellemi emberek, mert a természeti ember sorsa a halál, a szellemi ember sorsa pedig az örökélet.
Magyarázat: A vallási dogmákban is gyakran emlegetve van az örök élet, de ez a fogalom nincs érthetően megmagyarázva. Jézus azt mondta, hogy a szellemi ember az élő ember, a természeti vagyis a csak az anyagiakban gondolkodó ember az szellemi szempontból halott. Ez azt jelenti, hogy a szellemi világ, a mi igazi otthonunk számára még hasznavehetetlen, mert lelki fejlettsége még olyan alacsony, hogy rábízni semmit nem lehet. Képtelen munkálkodni a jóért, nemesért, a szellemi közösségért akár szellemi, akár fizikai állapotában. Ezért halott szellemileg. A későbbiekben majd tisztázódik részletesen ez a kérdés.
A természeti ember nem vonzó jelenség; a természeti ember ennek a múló világnak, ennek a tér-időanyagból álló természetnek egyik tárgya. Nem tudja önmagáról, hogy ő egyéb, mint egy jelenség, egy tárgy; nem is tekinti magát egyébnek, hiszen csak testnek tekinti magát, aki ebben a természeti világban helyet foglalván, ennek a testnek kíván szolgálni, ebben a testben akarja feltalálni minden örömét; ez a test minden gondoskodásának tárgya, ezért a testért harcol és verejtékezik, ezért a testért követ el bűnt és vétket. Arról, hogy a testnél egyébből is áll, fogalma sincs, hiszen „a testi ember fel nem foghatja azokat, amelyek az Isten Lelkéé, mert azok neki bolondságoknak tetszenek.”
A testi ember büszke a külső megjelenésére; büszke és hiú a testi erejére, ha férfi, hiú a szépségére, ha nő. Megkívánja, hogy mások neki hódoljanak. Ezáltal hiúsága még nagyobbra növekszik, mert a hiúság, mint falánk ragadozó, folyton táplálkozni akar, és igyekszik kicsikarni magának azt az elismerést, amelyre éhes. Tehát a testi ember a hiúság révén folyton lefelé süllyed.
A testi, vagy természeti ember, miután a testére van a legnagyobb gondja, az anyagi javak után kapkod, főképp a mindenható pénz után, amelyről úgy vélekedik, hogy vele mindent megszerezhet, ami csak jó és kívánatos a földi világban. Ebbeli igyekezetében nem válogatós. Ha látja, hogy mások ugyanarra törekednek, akkor képes másokat félregázolni az útból, képes másokat megcsalni, megrövidíteni, sőt képes érte másoknak még az életére is törni. Ezzel pedig eleven szenet gyűjt a fejére, gyűlöletet és bosszúállást szít maga ellen a többi emberlelkekben, s kárhozatos jövőt készít elő, amelybe fokról-fokra süllyed alá.
A testi ember, miután minden öröme a testből ered, ezeket az örömöket hajszolja. Az ínyencség, az érzékiség, a legképtelenebb cselekedetekre ösztönzik. Jelszava megszerezni mindent, amit az érzékei kívánnak, és ami az érzékeinek jóleső ingereket kölcsönöz. Így a természeti ember az úgynevezett szerelmi életében nagyon változatos, és ezzel maga körül szerencsétlenségeket, tragédiákat, katasztrófákat készít elő, az önmaga lelki erőit pedig lefokozza, elpazarolja. Tehát ezen a téren is lefelé süllyed.
A természeti ember sokat ad a külsőre, mert hiszen neki ez az egyetlen, ami létezik. Ennél fogva a mindenkori divat hódolója, mégpedig nemcsak a külső divatnak, hanem a jelszavak divatjának is. Neki mindenről tudnia kell, amit az úgynevezett „társaság" számon tart; nem akar a magához hasonlóktól elmaradni, csillogni kíván a jólértesültségben mások előtt, ennélfogva felületes, semminek a mélyére nem hatol, egyéniséggé nem képes kinőni magát, sőt az általánosító fluid hatása alatt mindig jelentéktelenebbé válik.
A természeti ember megkívánja, hogy őt tiszteljék; ezért a címek, a rangok kívánatos dolgok előtte, és nagyon rossz néven veszi, ha valaki elfelejti ezeket hangsúlyozni, ha róla van szó. Hiszen a természeti ember előtt csak az előkelőknek, a hatalmasoknak és a gazdagoknak van becsületük, mert testi énjének csak ezektől van várnivalója. Ezért mindenféle hírességet sokra becsül, mert másoktól is ezt látja, és hódol a magasabban állóknak, azonban könyörtelen és szívtelen a mélyebben állókkal szemben. Így ő maga jellemileg-lelkileg folyton selejtesebbé válik.


szemlézte: Bíró László

A természeti ember és a szellemi ember 3

Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet

A testi embernek mindig „igaza van", mert hiszen önmagáról van a legjobb véleménnyel. Így másokban ellenszenvet kelt, önmagában pedig elsorvasztja az elfogadó erőket, mert akinek mindig igaza van, az nem fogadja el mástól a nagyobb igazságot, tehát visszamarad, lefelé süllyed. Mit mondjak még a természeti emberről? A természeti ember alapvonása az erkölcsi gyávaság.

Itt most ismét kitérőt kell tennem. Miután a természeti ember mindenképp érvényesülni kíván, és miután keresi a magas rangúak társaságát, ennélfogva, hogy előttük érvényesülhessen, képmutatáshoz és hazugsághoz kénytelen folyamodni, azaz a saját gondolatait és érzéseit eltakarja. Felfelé mindig a legragyogóbb arculatát mutatja, és csak jót, csak hízelgőt mond annak, aki felette áll. A hízelgés a sátán egyik legközönségesebb eszköze, amely megalázó arra is, aki hízeleg, mert hazudik, és megalázó arra is, akinek hízeleg, mert felteszi róla, hogy az elég korlátolt arra, hogy elhiggye a kézenfekvő hazugságot is. Amire ez alkalommal ki akarok térni, az egészen emberi dolog; a természeti ember erkölcsi gyávasága.
Az úgynevezett koronás fők, akik egy-egy állam, egy-egy nemzet élén állnak, egészen más természetű nevelésben részesülnek, mint a többi egyszerű embergyermekek. Már zsenge gyermekkorukban úgy nevelik, s arra tanítják őket a körülöttük lévők, hogy a koronás fő, vagy annak családtagjai magasabb rendű lények, mint más emberek, mert ereikben más vér folyik.

Az ilyen csemete már akkor minden tekintetben kiváló, amikor még úgyszólván semmit sem tud. A körülötte lévők, miután hízelgésükkel minden áron érvényesülni akarnak, belenevelik a határtalan öntudatot, felfokozzák benne a gőgöt és hiúságot. Úgyhogy mire az a zsenge embergyermek felnő és átveszi azt a magasrendű hivatást, amelybe őt végzete állította, környezetének folyton ismétlődő szuggesztív behatása alatt lélekben teljesen zsarnokká növi ki magát, aki felette áll mindenkinek, mert ő „bölcs”, „hatalmas”, „felséges”. Azt a jelzőt kapja, ami egyedül a mennyei Atyát illeti meg. Ennélfogva amikor kezébe veszi népének vagy népeinek kormányzását, a körülötte mozgó főrangúak már nem is mutathatnak egyebet neki, mint hízelgést. Már nincs körülötte senki, aki meg merne kockáztatni egy-egy őszinte szót, ami az uralkodóra nézve nem lenne hízelgő.
Ennek azután nagy katasztrófák a következményei. Az emberek százezrei és milliói, akik a koronás fő jogara alá tartoznak, mind élni kívánnak, mindnyájának vannak igényei, amelyeket szeretnének kielégíteni. Meg is van hozzá alkotva a törvényes rendszer, hogy ezeknek az időről-időre fellépő szükségleteknek és igényeknek kielégülését biztosítsák, s ez a törvényalkotás.

Ennek a folyamatnak alulról kell elindulnia, és mind magasabb fórumokon keresztülmenve végül a koronás főnél végződnie. Igen ám, de a tömegek érdeke a legtöbb esetben ellentétben áll a legmagasabban állók érdekével. A tömegeknek juttatható nagyobb szabadság mindig az uralkodó osztályok vagy éppen a koronás fő túl nagy szabadságának csökkentésével járna. Miután azonban ezt javasolni az így nevelt legfőbb hatalomnak senki sem meri, vagy ha meri, kockáztatja a saját pozícióját, és elveszíti, azokat a nagy kedvezményeket, azt a nagy anyagi jólétet, fényt, dicsőséget, örömöket, amelyeket a koronás fő közelében élvezhet, ennélfogva vagy nem kockáztatja meg a szükséges reform ajánlását, vagy ha megkockáztatja, kiteszi magát annak, hogy ő maga is mindenét elveszíti. Ezt pedig senki sem akarja. Így minden marad a régiben, mert akik a legmagasabb urat körülveszik, azok testi emberek, természeti emberek, akik erkölcsi gyávasággal megterhelten nem a soknak kedvező igazságot, hanem az egynek kedvező igazságtalanságot helyezik inkább előtérbe, csak hogy a maguk testi énje meg ne rövidüljön, s az ő előnyeik, kiváltságaik, örömeik meg ne csökkenjenek.

A természeti embernek ez a magatartása ebben a viszonylatban azután szörnyű következményeket von maga után.. A ki nem elégített igények a tömegeket, a milliókat mindjobban elkeserítik, s a robbanóanyag mind jobban gyűlik a lelkekben. Az az elkeseredettség, amelyet néhány józan és igazságos reformmal le lehetett volna vezetni, végül felrobban, ledönti a trónt, és emberek tömegének vérével festi meg azt a korszakot.
És amint a nagyban, ugyanúgy van ez a kisebb közületekben is; mindenütt az érvényesülni akaró törtetők erkölcsi gyávasága homályosítja meg az élen lévők tiszta áttekintését az alájuk rendelt szervezetek felett.
A természeti ember önmagától csak egy dologra képes: folyton-folyvást lejjebb süllyedni. A természeti ember képtelen önmagán segíteni. A természeti embert a világon senki és semmi meg nem mentheti, és fel nem emelheti. A természeti ember olyan, mint a tengerbe bocsátott kő; az a maga akaratából többé felfelé emelkedni nem tud, hanem folyton süllyed, le egészen a fenékig.

Az írás úgy emlékezik meg a kétféle embertípusról, mint élőkről és holtakról: a szellemi ember élő, a természeti ember holt. A természeti ember olyan, mint a föld szervetlen, élettelen anyaga: ez az anyag magától soha élővé nem válhat, hanem csak akkor, ha a magasabb rendű, a növényi élet lenyúl hozzá, s gyökereivel felszívja magába. És akkor az az anyag-parány, amely egy pillanattal előbb holt volt, ember által soha ki nem deríthető módon egy pillanattal később már az élet ragyogásában tündöklik, mint része annak az élő életformának, amelyet a növény reprezentál. A természeti ember is éppen ilyen halott, és éppen úgy nem válhat élővé, csak akkor, ha felülről lenyúl érte az Élet, és felszívja őt magába.


szemlézte: Bíró László

Végh Tamás lelkész
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
3 rész
(Részletek a könyvből)



Másik részlet a világvallások és a kereszténység közötti különbségről beszél:
Megkérdeztek egy ismert német teológiai professzort, mondja meg a világvallások és a kereszténység közötti különbséget. De ne homályos, magas teológiai igazságokat mondjon, hanem kézzel fogható, egyszerű magyarázatot. A professzor így válaszolt:
- Egy ember beleesett egy mély verembe. Nem tudott kijönni onnan. Ha senki nem segít neki, ott pusztul. Arra ment Buddha.
- Emelj ki, emelj ki! - kiáltotta az ember.
Buddha megállt és azt mondta:
- Látod, ez a te bajod, ez a nagy életvágy. Majd megtanítalak, hogyan tudod életed végéig jól elviselni a helyzetedet a verem mélyén.
Ezt mondta, továbbment, majd arra jött Mohamed.
- Emelj ki, emelj ki! - hangzott újra a segélykiáltás.
Mohamed így válaszolt:
- Ha belenyugszol Allah akaratába, és jól viseled magad, akkor majd a hetedik mennyországban jó helyet kapsz.
Azzal ő is továbbment. Arra jött Lao-cse, a kínai bölcs.
- Emelj ki, emelj ki!
Lao-cse megállt a gödör szélén és ezt mondta:
- Ja, barátom, ha bölcsebb lettél volna, nem esnél a verembe.
Végül arra jött Jézus és a segélykiáltásra lement a gödör aljába és az élete árán kihozta a bajba jutottat.
Nézzünk egy másik érdekes történetet:
Bejött egy idős néni a lelkészi hivatalba, kereste a "papot". Az irodavezető leültette, hogy tessék várni, mert valaki lelki beszélgetésen van nála a szobájában. A néni leült, várt egy kicsit, mellette állt a taxis fiatalember, aki már 7 éve vitte őt ide - oda. Elunta a várakozást,és felpattanva ajtóstól jött be a lelkészi dolgozószobába. Meglepve látom, hogy egy alacsony, kis idős asszony megáll az ajtóban, körülnéz és megszólít:
- Maga pap?
- Lelkipásztor vagyok - válaszoltam.
- Eltemet engemet? - hangzott a következő váratlan kérdés.
- Egy feltétellel - feleltem, mire ő egy tízezrest meglobogtatott előttem.
- Nem ez a feltétel.
- Hát akkor mi?
- Az, hogy én élek tovább, mint a néni.
- Az igaz, látja, de ugye akkor is lesz itt pap, ha ez úgy történne.
- Igen, lesz.
_ Akkor intézzük el egymást. Mert most jöttek a temetkezési vállalattól - mondta - és elővette bizonyságul a nyugtákat:
_- Ez a hamvasztási papír, ez az urnahely, ez az urna ára volt.... most már csak a papot kell elintéznem.
- Intézzen el! - feleltem.
- Elég lesz? - emelte fel újra a tízezrest.
- Igen, elég.
Kitöltöttem a nyugtacsekket, megnézte, hogy pecsét van - e rajta, biztosra akart menni. Mielőtt elindult volna, még annyit mondott:
- Lelkész úr, az infláció?!
- Azzal ne tessék törődni. MI átvettük a pénzt, jelenlegi árában felhasználjuk. Ez már a mi gondunk.
- Rendben van, mehetünk - mondta a taxisnak
Ekkora már össze is barátkoztunk az igen eszes, és 97 évesen is vidám stílusban intézkedő nénivel. Azt kérdeztem még tőle:
- Eszti néni! A hazafelé vezető utat elintézte?
(Azt csak zárójelben, de a hitelesség kedvéért jegyzem meg, hogy olyan nagyot hallott a néni, hogy az egész ház zengett a "beszélgetésünktől") . Azt válaszolta a kérdésemre:
- Itt a taxisom, Ő visz haza.
- Nem úgy gondoltam, Eszti néni, a bűnei meg vannak bocsátva? - mutattam, hogy a földtől a mennyig el van rendezve az útja.
Kicsit hátrébb lépett, gyanúsan rám nézett, hogy mit gondol ez a pap, milyen bűnei lehetnek neki és ki is mondta:
- Nem nagyon vannak nekem bűneim.
Erre olyat mondtam neki, amitől sietve távozott a szobából.
_ Eszti néni! Minimum 97000 bűne van!
- Menjünk, sérteget a pap! - mondta - és elindult a taxissal kifelé.
Utánamentem a folyosóra és átöleltem ezekkel a szavakkal:
- Ha csak annyi bűne van, akkor földre szállt angyal. Jöjjön vissza, elmagyarázom.
A földre szállt angyal kifejezés már jobban tetszett neki, de bizony enyhe fizikai erőszak is kellett ahhoz, hogy visszajussunk a dolgozószobámba. Úgy állt meg, mint akinek a tekintetében ott bujkált: ez a tökelütött pap, hogy mossa ki magát ebből a csávából, hogy egy derék asszonyt így halálra sértett.
Megkérdeztem tőle:
- Eszti néni! Ha egy ember egy nap gondolatban, szóban, indulataiban, cselekedetben, mulasztásban csak három bűnt követ el akaratlanul, egy év múlva kijön az ezer?
- Számolt magában és így felelt: - még több is!
- Akkor megegyeztünk a 97000 bűnben?
- Úgy megszerettem magát - mondta a néni.
- Én is Eszti nénit! - és átöleltük egymást - De egyet tessék megérteni. Ebből a 97000 bűnből egyet se lehet a mennybe bevinni, mert akkora menny is olyan lesz, mint a föld. Ezért fizetnie valakinek kellett. tetszik tudni, hogy jézus krisztust a mi bűneinkért feszítették keresztre? A mi adóságunkat fizette ki.
- Tudom - válaszolta csendesen , és más lelkiállapotban távozott, mint ahogyan idejött. Később folytattuk a kapcsolatot, és a kíváncsiak kedvéért azt is leírom, hogy 99 éves volt, amikor a vállalásomat teljesítettem, és eltemettem.
Milyen soknak tűnt az a szám, amelyet a 97 éves néninek mondtam,
Pedig mindnyájan örülhettünk, ha csak napi három bűn van a rovásunkon. Különösen ha komolyan vesszük, hogy a kormos ember is koromnyomot hagy, ha simogatni akar, de akkor is, ha üt. Gellert kapott életünkkel a gondolataink, cselekedeteink, indulataink is "gelleresek".
SAJÁT MEGJEGYZÉSEM:
Előadásaimban rendszeresen elmondom, hogy a gondolataink is karma teremtőek, és karma oldóak!

UI:
Visszatért a halálból hét diák, miután megfagytak a Præstø Fjord jeges vizében
https://raketa.hu/visszateres-halalbol-het-diak-megfagytak-praesto-fjord-jeges-viz?fbclid=IwAR169DBrr5_zZB8eeWGJbvikOIMfvch6h8iFLeQ_ABdwZfIpytJsMcw-Ph4

Egyszerűen tabu: a halottak újraélesztése https://raketa.hu/egyszeruen-tabu-halottak-ujraelesztese-reanima

Végh Tamás lelkész
A nagy szabadítás. A Biblia üzenete 4 képben.
4 rész
(Részletek a könyvből)





Most egy érdekes megtérés esete következik:
Hallesby, a norvégok püspöke írja le a hitre jutása eseményét. Egyetemista fiatalként kereste az élete értelmét. Sok minden más olvasmány után kezébe vette az Újszövetséget. Vajon a keresztények miben látják az élet értelmét?
Már az első fejezetekben - Jézus tanításait olvasva - feltűnt neki egy mondat:
"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük" (Máté evangéliuma 7. rész 12. vers)
Úgy gondolta,, hogy ez olyan szép mondat, hogy élete mottójává választhatja.
Eddig is így gondolkoztam, most tudatosan is erre törekszem.
Hamarosan rájött, hogy csak gondolta, hogy így cselekedett. Szó sincs róla. Ha azt akarja, hogy ne szólják meg a háta mögött, ő se szóljon meg mást. Ha azt akarja, hogy mások ne törekedjenek előnyre vele szemben, akkor ő se igyekezzen arra, hogy másokkal szemben előnyt szerezzen. Ez így ment pontról pontra. Rádöbbent, hogy egyáltalán nem él e-szerint az ige szerint. Sőt! Arra is rádöbbent, hogy nem is akar úgy igazából e szerint élni.
Elkezdte figyelni Jézust. Ahogy olvasta az igéket, szerette volna rajtakapni, hogy mást mond, és mást cselekszik. Egyre nagyobb ámulattal állapította meg, hogy Jézus "másból" van mint ő. Amikor eljutott ahhoz a jelenthez, amelyben a kereszten függő Jézus imádkozik ellenségeiért, letette az Újszövetséget, letérdelt és azt mondta:
- Jézus, Te más vagy mint én. Ettől a perctől alárendelem magam Neked, fogadj el engem, és légy a Megváltóm.
Ezután kezdte a teológiai tanulmányait, és lett Norvégia püspöke, aki nagy szeretettel és meleg szívvel vezette az embereket - köztük sok fiatalt - Jézushoz.

EGY ide illő csodálatos ima:

Drága Jézusom, köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten!
Befogadlak, mint Uramat, Megváltómat.
Kinyitom előtted életem kapuját, és kérlek, irányítsd úgy az életem,
Ahogyan azt Te szeretnéd! Ámen.

Még egy példa befejezésül:
Férj - feleség utazott a vonaton. Az intézkedő mozgékony feleség a jegyváltás után odaadta a pénztárcáját, vonatjegyet, sőt a kapukulcsot is nyugodt férjének, akiről tudta, hogy nála biztonságban vannak.
A vonatin ülve egyszer csak mosolyogni kezdett a férj.
- Mit nevetsz ? - kérdezte a felesége.
- Azt, hogy milyen jó dolgod van. Csak arra kell ügyelned, hogy engem el ne veszíts a szemed elöl. Amíg én megvagyok, megvan a kapukulcs, a pénztárca, és a jegy is.....
Annyi mindenre kell figyelnünk a mindennapi életünkben. A hívő élet lényege, hogy Jézust nem szabad "elveszíteni" szem elől. Amíg Ő megvan, addig nekünk is "jó dolgunk" van. Mert az új élet nem elmélet, nem "technika", hanem Jézus jelenléte az ember életében.
Erről az új életről sokat tanít a Biblia. Ennek bővebb kifejezésére a könyv szerzője nem vállalkozott. A kis könyv célkitűzése az érdeklődés felkeltése volt.
Akinél az sikerült, az úgysem nyugszik addig, míg folytatásra nem talál.
Kapcsolódó anyagok:
Jézus. Titkos Tanítások alapján.
Karsay István 2010.03.20. előadása
http://data.hu/get/5414612/Karsay_I_Titkos_tanitasok_eloadas_anyag_.doc
Titkos Tanítások előadás sorozat:
http://data.hu/get/2432319/Karsay_I_Titkos_T_1__.mp3
http://data.hu/get/2432324/Karsay_I_Titkos_T_2__.mp3
http://data.hu/get/2599640/Karsay_I_Titkos_T_3_.mp3
http://data.hu/get/2599644/Karsay_I_Titkos_T_4._.mp3
Jézus élete, szellemtani munkássága.
http://data.hu/get/2316615/eloadas_23._Jezus.zip
A nagy szabadítás könyvről
http://mult-kor.hu/20111010_a_biblia_uzenete_negy_kepben
Végh Tamás - A nagy szabadítás 20101126
https://www.youtube.com/watch?v=sVPEnqd1iVE

20101125
https://www.youtube.com/watch?v=4k8tNr9e1yI
és mellette érdekes előadások

előadás letöltés:
http://www.refdunantul.hu/lap/papareformatus/letoltes/lista/istentiszteletek/

Önismeret, öntisztítás - Felvezetés

Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 2002. március 10.

Köszöntelek benneteket testvéreim szeretettel a Megváltó, a Krisztus nevében!Azt mondjátok tévedni emberi dolog! És valóban így van. Mi több, a magas világok lakói sem tévedhetetlenek; ahhoz, hogy valaki soha ne tévedjen, tökéletesnek kell lennie. A tökéletesség kizárja a tévedést, de amíg a teremtmény nem tökéletes, addig mindig fennáll a tévedés lehetősége. A hozzá nem értő ember, aki nagyon messze esett a tiszta szellemek világától, nem egyszer fennhéjázva és gúnyosan kérdezi, hogyan lehetséges, hogy Isten, Aki maga a tökéletesség, olyan teremtményeket hozott létre, akik nem tökéletesek.
De ha a teljes tökéletességükben hozta volna létre őket, akkor nem lenne fejlődés és cél; akkor már a teljes beérkezettség állapotában lettek volna. Szükséges viszont, hogy a teremtmény szabadakarattal rendelkezzék és ez a szabadakarattal való rendelkezés szükségessé teszi, hogy a teremtmény választhasson, hogy a tökéletesség állapota felé igyekszik-e és azt kívánja elérni, vagy valami más célt tűz ki maga elé. Azonkívül az is szükségeltetik, hogy a cél érdekében a teremtmények erőt fejtsenek ki, azaz dolgozzanak.
Mindebből az következik, hogy Isten ugyan nem tökéletes teremtményeket teremtett, de a tökéletesség csirája bennük volt és a tökéletesség elérésének a lehetősége fennállt részükre, hogyha azt ők maguk is akarják, ha ők maguk is törekszenek arra. Tehát, akik helyesen választottak, azok maguk is átlátták, hogy a tökéletesség állapotai milyen boldogságot tartogattak számukra, ezért mindent elkövettek, hogy ezt az állapotot elérjék. Ha bármilyen gondolat, vagy érzés ezt a célt akárcsak egy pillanatra is elhomályosítja Isten teremtményei előtt, amitől nem látják ezt a csodálatosan magasztos, boldogító célt, akkor - mivel nem tökéletesek- tévedés történik.
A tévedés még nem bűn, de a tévedés bűnné válik, hogyha a teremtmény makacsul ragaszkodik az ő tévedéséhez. A tévedésből így azután bűn - mi több bűnök lesznek. A bűnnek káros következményei vannak a szellemre nézve, mivel a bűn nem más, mint Isten akaratától való eltérés.Tehát először történik a tévedés, a tévedésből - ha azt helyre nem igazítják - bűn lesz, a bűnnek fájdalmas következményei lesznek, amelyek egyben tapasztalatul is szolgálnak, hogy a helytelen gondolat, a helytelen érzés révén rossz útra tévedt teremtmény a rossz következmények megtapasztalása révén visszatérjen az elhagyott helyes útra. Ha ez nem történik meg, akkor újabb súlyos következményei lesznek a bűnnek: a betegség, a betegség következménye a halál és a halál következménye a kárhozat. Azonban minden egyes állomásnál új és új, mi több számtalan lehetőséget tart fenn a minden teremtményét kivétel nélkül szerető mennyei Atyánk, hogy ez így, ahogyan elsoroltam, végbe ne mehessen.
Tehát a tévedés csak egy kis homályt hoz a teremtmény érzés- és gondolatvilágába, ami még könnyen korrigálható; a bűn már olyan következményeket, amelyeket elsoroltam: a betegséget, a halált és kárhozatot amelytől már igen nehezen szabadulhat meg a teremtmény. Minél makacsabb és minél tovább ragaszkodik az ő tévedéséhez, annál jobban megnehezíti állapotát annál inkább megkötözi önmagát, mert a bűn gúzsba köt. Bár a teremtmény tévedésében úgy véli, hogy azáltal, hogy Isten akaratától eltért, szabadabbá válik, de ennek éppen ellenkezője igaz; a bűn következményei megkötik őt; szűkre szabják a lehetőségét és végsősoron, ahogyan mondottam, halálhoz és kárhozathoz vezetnek. Ebben az állapotban a megkövesedett erők, mint abroncs, veszik körül a teremtményt, tehát teljesen elveszíti szabadságát. Ennek ellenkezőjeként, amilyen mértékben igyekszik a teremtmény megszabadulni bűneitől, olyan mértékben válik egyre szabadabbá. Ahhoz viszont, hogy a bűneit megismerje és tőlük szabadulni tudjon, az igazság ismeretére van szüksége: ezért mondja Krisztus, hogy az „igazság szabaddá tesz titeket”.Tehát azoknak a teremtményeknek, akik a tévedést hagyták bűnné fajulni, nincs fontosabb, nincs lényegesebb feladatuk és munkájuk sem önmagukkal, sem a teremtett világgal, minthogy megszabaduljanak bűneiktől.


Összeállította: Bíró László


A csatolt anyagok listája:

Önismeret, öntisztítás
Ada - Szt. József - mediális közlés
A feltamadás ünnepére
A lélek mint erő
HANG - Szeretnék segíteni másoknak
A végső állomásról
A talált gyermek
https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhvR1M5jCeWhiSM3vow?e=a2BuXv
Innen letölthetőek külön a mai csatolmányok

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=FZpq1ukaemQ
Raffai Ernő – A keresztény Európa tönkretétele, a francia, német és a magyar
kultúrharc története
Tehát az antikrisztusi végidők előjátéka már az 1700-as években elkezdődött.

https://www.youtube.com/watch?v=XY6zZtvmh5Q
Dr. Hidán Csaba – Mátyás a hadvezér

https://www.youtube.com/watch?v=ww-v17b-zIE
Szerelem az oldalvonalon – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=qwH24HIyJMI
Vonzó ellentétek – Romantikus film

Mediális közlés a gőgről!


Kedves földi testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Az Istent dicsőítő és a dicsőségét hirdető Angyali karok nevében köszöntünk benneteket, akik az Ő dicsőségét hirdetjük és építjük közöttetek földi emberek között, mert a Feléje hálát és dicsőséget sugárzó lélekben fokozatosan épülnek le a gőg-hegyek, melyek útját állják az isteni kegyelmek beáramlásának az emberi lelkekbe. Ez az elsődleges, amelyet a földi embernek le kell építenie, hisz ez a legősibb és ezáltal a leghatalmasabb ellenszegülést kifejtő tulajdonság, mely rengeteg szellem bukását hozta létre a teremtettségben. Ez a legősibb bűn, tehát a legmélyebben gyökerezik a szellemben, melyet le kell vetkőznie. Szinte hegyekké, áthatolhatatlan hegyekké nőtte ki magát, a minden szenvedés előidézője és forrása.

Sokkal, de sokkal kevesebbet kellene szenvednie a léleknek, ha meg tudna maradni alázatosnak, de sajnos éppen a gőg a legnehezebben felismerhető és kezelhető bűn, mely uralja a lelket. Azért mondja az Úr, hogy: ,,Az utcanők és paráznák elkerülnek titeket az Isten Országában", mert a paráznaság a maga törvénytelenségével (amiről az előző közleményben szóltunk) hamarabb felfedhető és sokkal könnyebben leküzdhető mint a gőg, mert a paráznaság sokkal nyilvánvalóbb, viszonyítva más bűnökhöz, főként a gőghöz viszonyítva.(Az első törvénytelen kapcsolat, a paráznaság által megteremtődik egy kis szörnyeteg, egy ördög, amely aztán mindig is a kicsapongásra serkenti az embert, és minden egyes bukással megrabolja az elkövetőket. főként ezért bűn a paráznaság. Ettől a teremtménytől utána már csak ,,böjttel és imával", azaz komoly önmegtagadással és tiszta élettel lehet megszabadulni. A duálfeleknél viszont még szigorúbbak a törvények, mert az érzékiség a duálérzés bomlásnak indult hullája.) A paráznaságnak is gőg és önzés az alapja! Tehát a gőg, hogy így mondjam fő bűn,mert minden bűn csíráját képezi. Erre mondja Keresztelő János, hogy a (gőg)- hegyeket és halmokat hordjátok el, a mélyedéseket töltsétek be, hogy minden simává legyen. A gőgnek a lélekben komoly kinövései, hegyei vannak, míg a paráznaságnak mélységei, illetve mocsarai, melyek a bukás folyamán keletkeztek bennetek.
Az ember amennyire benne él a természetben, a természet olyannyira benne él az
emberben, hisz a gőg valóságos heggyé nőtte ki magát, és a paráznaság, valóságos bűzös mocsarakat alkotott a lélekben. A Föld a bukott szellemek fluidjaiból gyúrtatott össze, tehát muszáj, hogy azonos legyen a lélekkel, és otthont nyújt a tisztulás otthonát, éppen azoktól a hegyektől és bűzös mocsaraktól való gyógyulást, melyek a bukást okozták. Tehát maga a Föld hű tükörképe az emberi léleknek. A hegyek mutatják a gőgöt, a sivatag az élet hiányos voltát, vagyis a lelki életre vonatkozó terméketlenséget és lelki sivárságot, illetve elsivatagosodását a léleknek. A tenger a maga háborgásával a lélek háborgását, örökös nyugtalanságát, elégedetlenségét, valamint a mélyében élő szörnyek viszont a lélek mélyében élő mindenfajta bűnszörnyeteget ábrázolja. Míg a nyugodt és tiszta tó, mely visszatükrözi a nap sugarát, az Istenben élő ember tükörképe, aki az isteni sugarakat tükrözi vissza a földi világra. A síkságon lévő, tápanyagban gazdag, jó minőségű termőföldek a földön élő szellemek -lelki értelemben véve- legtermékenyebb rétegének a kivetített tükörképe. Az őserdők viszont a lélekben élő sűrű ősi hajlamok kisugárzásaiból keletkeztek, melyek otthont adnak vad és mérgező kisebb-nagyobb mérgező ,,állatoknak". Ezt az őserdőt, mint hajlamokat sok, jelentéktelennek látszó gyarlóság képezi. Ide tartozik: a büszkeség, a fennhéjázás, az önteltség, a makacsság, az engedetlenség, a befolyásolhatatlanság, a hajlíthatatlanság, a hiúság, a dac, a dicsvágy, a becsvágy, az önértékelés, a hatni vágyás és mindaz, amiben a lélek felfuvalkodásában önmagára nem ismerve mindent csak maga alatt kíván szemlélni.
Ahhoz, kedves testvéreim, hogy a gőgöt le tudjátok győzni, bűnbánattal és a szabadulásra való vággyal oda kell tudni borulni a kegyelem trónusa elé és mind az itt felsorolt hajlamokat fel kell ismernetek mint ,,erdőt" és az isteni erőkkel,- melyhez az Úrvacsora által is, de ,,direktben" is közvetlenül az ima által hozzá lehet jutni-, le kell küzdeni és át kell alakítani erényekké.

Amint az ember egy kis világossághoz jut, -főként a spiritisztákra jellemző- azonnal tovább akarja adni, vagyis -sok esetben a gőgtől és hiúságtól vezéreltetve- saját magának dicsőséget akar kreálni vele. Erre mondja az Úr: ,,...Aki utánam akar jönni..." és nem azt mondja, hogy aki előttem akar járni, vagyis, azt szeretném mondani ezzel, hogy nagyon szükséges a példaadás, mint egyik eszköze az igazságok hirdetésének, mert csak azt várhatja el az ember a másiktól, illetve azt taníthatja, amit ő maga már be tud tölteni!!! A gőgnek és alkotóelemeinek ellenszere az alázatosság, de sajnos, ez mellett is megbúvik a gőg. Amikor az ember azt állítja magáról, hogy alázatos, már megjelent az alázatosság mögött a gőg, mert az alázatos ember nincs tudatában alázatosságának. Az az alázatos, aki pontosan ismeri lelki világát, elhelyezkedését a teremtettségben és nem becsüli túl önmagát hanem tudatában van kicsinységének, bűneinek és bűnösségének, ezzel szemben Isten felmérhetetlen nagyságának és hatalmának. Az alázat nem kicsinyíti le az embert, hanem az őt megillető helyre szállítja alá. Minden hozzáállás, ami ettől eltér, már meg van fertőzve a gőg valamelyik alkotó elemétől.

A Föld egyenlő az emberrel és az ember is egyenlő a Földdel. - Porból vétettél és visszatérsz a porba. (reinkarnáció, illetve körforgás.)- Mindaddig megy ez így életeken keresztül, ameddig az emberi lélek, bele nem kapcsolódik, az ezekből az állapotokból kiszabadító krisztusi, lelket átformáló és újjáteremtő kegyelmekbe! De mindennek a folyamatnak a beindulásáig, bizony nagyon sokat kell szenvednie, szenvedve tapasztalnia a léleknek, hogy az a páncélnál is keményebb réteg elkezdjen vékonyodni és leválni a lélekről az ütközések és megaláztatások révén, mert ugyanis az ember amiben gyenge, ott kell hatásokat, tapasztalnia. Ha alázatra szeretnél jutni, mert érzed ennek az erénynek a hiányát, tapasztalj gőgöt, ha szeretet fejlődésére van szükséged, tapasztalj szeretetlenséget, vagyis bármelyik erényt szeretnél ,,fejleszteni" tapasztald annak az ellenkezőjét zokszó nélkül és akkor elvérzik benned a bűn csírája is!

Ahogyan nehéz a léleknek magának felismernie a gőgöt, úgy nehéz szellemi szempontból nézve megmagyarázni annak káros voltát, mert nincs fogalmatok azokról a boldog gőgmentes állapotokról, melyek Isten közelében vannak. A gőg, ahogyan vastagodik, úgy csökken a lélek áteresztő képessége az isteni fénnyel szemben és teszi mind boldogtalanabbá és élettelenebbé a szellemet. Minél gőgösebb egy világ, annál boldogtalanabb és annál távolabb esik Istentől, (fizikailag is) azon egyszerű oknál fogva, hogy ledegradálódott a befogadóképessége. (A földi és az ezen a szinten levő világok szinte teljesen kiestek az isteni hatáskörből a gőg és alkotóelemei miatt, és az Úr Jézus állította helyre a dolgokat.)

A gőg leküzdésében, illetve az alázatosság gyakorlásában addig kell dolgoznotok ameddig arra a pontra el nem értek, amikor kezdetét vette a kialakulása a szellemetekben! Ennek az egyedüli módja az Istennek történő engedelmesség. Ez az amit elrejtett a bölcsek és hatalmasok elől és feltárt a kicsiknek. A bölcsek és hatalmasok a saját bölcsességükre támaszkodva akarják berendezni és irányítani saját és mások életét, kihagyva az alázatosságot és az Istennek történő engedelmességet.

Ilyen szempontból lesz megítélve a föld az utolsó ítéletkor, amikor külön lesznek választva a juhok a kecskéktől. A juhok az Istennek történő engedelmes lelkeket,(elfogadó) míg a kecskék az engedetleneket és gőgösöket (adó) szimbolizálják.(A duáloknál a férfi fél az adó, míg a női fél az elfogadó fél, de Istennel szemben, az adó félnek is elfogadó féllé kell válnia, egyébként a törvény letaszítja trónjáról.) Itt is érvényre jut tulajdonságaiban az emberi természet, amelyet eddig csak a föld felszínével azonosítottunk, de annál is inkább érvényes ez az emberre, mivel a növények és ez esetben az állatok, az ember gondolatainak alkotásai, melyeket Isten nem semmisített meg, mint az ember bukottságából kifolyólag tökéletlen alkotást - ugyanis az ember nem veszítette el a bukással az isteni, azaz teremtő tulajdonságát, hanem ledegradált formában jelen van- hanem megjelenési formát adott neki, hogy felfejlődhessen a legmagasabb elemi lélek szintjére és amikor elérte ebben a kategóriába az abszolút tökéletességet, akkor Isten szellemmel ajándékozza meg. (,,Most már olyan az ember mint egy közülünk...")
Tehát van mit dolgoznotok, mert a fő cél még nagyon messze van, de ha minél többet dolgoztok önmagatokon, annál hamarabb célba fogtok érni! Ennek a fő célnak az elérése a földi életetek célja.

A gőg mindenkor az ,,embert" helyezi a dolgok magaslatára az Isten helyett, Akit viszont minden dicsőség megillet. (Sajnos ez jellemző még a spiritisztákra is, főként a médiumokra, akik egy idő után a sajátjuknak vélik adományukat, nem számolva azzal, hogy a Szentlélek adománya az magáé a Szent Szellemé, melyet a médiumon keresztül érvényesít, mert neki természetes tulajdonsága, amíg az ember esetleg csak alkalmas erre a feladatra, de nem az övé az adomány.)
Ezért mondja dicsőítő imájában Mária azt, hogy Isten az alázatosakat felmagasztalja, a gőgösöket letaszítja trónjukról, (a saját maguk által kiépített gőg hegyekről) vagyis a gőg által bezáródott lélek maga-magát taszítja le a bezáródás által arról a magaslatról, amelyet az önmagáról alkotott hamis képe által alkotott meg és kerül a gőghegy-törmelékek alá, ahonnan csak akkor kerülhet ki, ha már átemésztette a törmelék egy bizonyos részét, vagyis amikor az isteni Kegyelem erre alkalmasnak látja. Eme bukás után újabb próbája következik a léleknek és ha sikerül átvergődnie magát a gőg-kísértésen, akkor tovahaladhat a lélek egy következő próbáig.

Azt, hogy a gőg, milyen nagy mértékben forrása minden lelki békétlenségnek (idegességnek) mi sem bizonyítja jobban, mint az Úr kijelentése: ,,Tanuljátok el tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű és békét találtok lelketeknek." Mária az alázatosság példaképe: ,,Magasztalja lelkem az Urat és szellemem ujjong az én Megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgája alázatos voltára..." Mária a legalázatosabb, ezért kapta a leghatalmasabbat, az Úr Jézus Krisztust. (Ti is magatokba fogadhatjátok Őt lelkileg, ha bírtok Mária alázatosságával, vagyis, ha elhordjátok a hegyeket,...)
Az ember azt hiszi, hogy ha lemond az igazáról és átengedi azt másnak, akkor ő maga kisebb lesz és csorbát szenved az egyénisége, pedig -mivel az Igazság Istennél van- így az a lélek, aki meg tud alázkodni Isten és ember előtt és be tudja tölteni az alázatosság mind a hét fő alkotóelemét, azzal éppen hogy erősödik a lélek, tisztulnak az erői és növekszik benne az isteni jelenlét. A gőg Isten nélküli állapotokat szül! Ahogyan erősödött a gőg a szellemben, úgy záródott be és távolodott el Istentől, vagyis az Élettől. Az Élet maga a boldogság, a szabadság, a szabad akarat lehetőségét teremti meg, mert amikor már kiemelkedett a szellem a törvénytelenségből, akkor már szabad akaratában sem tesz törvénytelenséget, de ezzel ellentétben a földi ember azt hiszi, hogy akkor szabad, ha nem kell korlátok közé szorítva sínylődnie és azt tehet amit csak akar, illetve, amit a bűnös vágyai diktálnak. Ez nem szabadság, illetve ,,nem szabad-akarat" hanem rabság, mert a bűnös vágyak vezérlik az embert és nem az ember a vágyait. Az ember csak azt hiszi, hogy szabadsága van és hogy szabad akaratból dönt dolgok felől, de sajnos amikorra már rájön arra, hogy a dolgok fordítva működnek, már késő, mert az embert már rabláncra bilincselte a sátán., melyből sokkal nehezebb szabadulni, mint megkötöztetni.

Minél mélyebbre bukik egy szellem, annál szűkebbek a szabad akarat nyújtotta lehetőségei. Ennek a fent említett bukott hozzáállásnak a megfékezésére hozta Isten létre a törvényeket, (korlátokat) vagyis azt, hogy a negatív cselekedetnek negatív, míg a pozitív cselekedeteknek pozitívak a következményei.

Keresztelő János bűnbánatot hirdetett a zsidóknak a pusztában, és akik megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyó vizével, illetve alámerítette őket a folyóba, attól függően, hogy mi volt az isteni elgondolás.

Az Úr Jézussal való találkozáshoz, ugyanis elengedhetetlenül szükséges a bűnök beismerése és megvallása, mint alázat gyakorlat és megtisztulási folyamat, mert gőghegyekkel, valamint a paráznaság mocsaras mélységeivel és a keresztség nélkülözésével képtelen az ember befogadni az Isteni Megváltót. A keresztég által azokba az isteni áramlatokba kapcsolódik bele az ember, amelyek Istenből folyamatosan áradnak alá a bukott világokra. Keresztelő János Isten előtt bűnbánatot gerjesztett az emberekben, mert Ő eléje csak bűnbánattal lehet járulni mint elfogadó félnek, és a keresztség által az embert azonnal be is kapcsolta az isteni áramlatokba .János azon dolgozott, hogy az emberek képesek legyenek az Úr követésére, ugyanis elég szigorú kritériumai voltak annak, hogy valaki tanítvány lehessen. Mindenét el kellett hagynia: családot, otthont, gazdaságot és gazdagságot, vagyont és az életét teljesen le kellett helyeznie Isten kezébe annak, aki követője akart lenni az Úrnak. Ő (Ker. János) volt az a szűk kapu, akin keresztül el lehetett jutni az Üdvözítőhöz.

Nincs ez másként ma sem kedves testvéreim. Keresztelő János szelleme ma is ugyanazt a feladatot végzi, mint amikor fellépett a pusztában, és bűnbánatra serkentve az embereket készítette elő az Úr útját az emberi szívekben. Sőt, mint az elmúlt század misztikus alakja több millió embert vezetett az Úr színe elé a bűnbánat által.

Őt Ézsaiás megjövendölte: ,,Előtted küldöm követemet, hogy készítse elő az Úr útját."

Jelenleg is ebben munkálkodik Ő, bűnbánatra szólít fel, hogy ezzel a kegyelemmel megtisztuljanak az emberek az Úr Jézus befogadására. Ahhoz, tehát, hogy az ember lelkébe beköltözhessen az Úr, az ösvényeknek ki kell egyenesedniük, a hegyeket el kell hordani, a vájatokat és mélységeket be kell tölteni és csak akkor találkozhat valaki is az Úrral. Nem változott ez a törvény ma sem, mert az Isten örök, a törvényei is azok! Jelenleg is Keresztelő János az a szűk sikátor, az a keskeny ösvény, amelyen el lehet jutni az Úr Jézushoz. Ő tisztít és ő határozza meg a tisztulások eszközeit és időtartamát is. Tehát mindenki Rajta keresztül juthat el a magasabb állapotokba, még ha azt nem is tudja.
Hosszú és rögös életek sorozatának a szenvedésein át vezet a lélek útja, míg annyira meg nem megtisztul, hogy fel nem ismer az Úrban a szabadító Messiást, Akire szüksége van ahhoz, hogy kiemelkedjen a folyamatos újra testetöltési folyamatokból, mert nem a testetöltések száma, hanem a bűnt, bűnnek való felismerése és azok levetkőzése hozza meg a szabadulást a ,,porból" melynek részévé lett a lélek a bukás folyamán.

Ismételten hangsúlyozom, hogy fogjatok össze és tartsatok ki az imában, mert az ellentét visszavonultnak látszik, de valójában, csak taktikát változtatott egy rövid időre előgyűjtés céljából. Ha az életviteletek magasabban áll, mint az ellentét rémisztgető munkája, - mert ugyanis a bolhából elefántot kreál, vagyis naggyá növeszti az árnyakat, azért, hogy nagynak és erősnek tűnjön fel- akkor nincs hatalma felettetek. De ha hasonlóvá váltok az ellentéthez gondolatokban érzésekben és cselekedetekben, akkor viszont a hatása alá kerülhettek. Ne engedjétek át magatokat a haragnak, a dühnek, a kegyetlen érzéseknek, mert ezt mind az ellentét munkálja bennetek! Legyen a szívetekben, szeretet, megbocsátás, tisztaság, hűség és Istenbe vetett hit és bizalom és békét és megnyugvást találtok lelketeknek, ugyanis az isteni lélek, amely mindezt munkálni igyekszik bennetek, csak ilyen esetekbe tud megnyugodni rajtatok. A negatív érzésekkel elűzitek a Szentlelket a lelketekből. Csakis a szeretet, az egységre való törekvés hozhatja meg számotokra a békét és a nyugalmat és a gyógyulást. Ha ketten, vagy hárman az Én nevemben összejöttök én veletek vagyok. És kire is van szüksége a mai embernek is, ha nem az Úr Jézus Krisztusra?

Az Ő békéje legyen veletek mindenkor!

Egy túlvilági barátotok, kinek a lelke lángban ég Krisztusért!

Ada. 2020.06.01.
UI:
Mai ige
https://www.maiige.hu/

A természeti ember és a szellemi ember 4

Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet

Jézus Urunk születése idején föld a mélyponton volt, a (szellemi)halottak világa lett. Amikor a legnagyobb volt a sötétség, akkor szállt le a mennyből az Ige, és öltött testet itt a halottak közt, hogy ebben a holt földben életet gerjesszen. Amint Ő mondta: „Azért jöttem, hogy életük legyen és bővelkedjenek.”
Az ő nagyságáról és fenségéről igazi fogalmat nem alkothat senki, csak az alkothatna, aki Hozzá hasonló lenne. Mi, jelentéktelen, gyenge szellemek, csak érzéseink túláradó fölemelkedésében sejtjük meg az ő isteni nagyságát, és mélységes hódolattal borulunk le Előtte, de szemünket sem merjük Hozzá fölemelni.
A természeti világ azonban, amelyben megjelent, nem ismerte fel Őt és „az övéi nem fogadták be”. Olyan dolgokat mondott, amelyek a természeti ember előtt merő balgaságok, mint pl. „Ha valaki a te felső ruhádat el akarja venni, add oda az alsót is”. A természeti ember mosolyogva és bosszankodva ütközik meg rajta, és azt mondja, hogy ez a balgaság; inkább, ha valaki tőlem el akarja venni, én veszem el az övét! Ez a természeti ember lelki beállítottsága.

Azt is mondta, hogy „boldogok a szegények”. A természeti ember pedig a boldogságát csak a gazdagságban látja. „Boldogok, akik sírnak.” A természeti embernek a kacagás, az öröm kell. „Ha valaki arcul üt téged jobbról, fordítsd oda a másik orcádat is” — mondotta Ő. Mit lehetett mást várni a természeti emberektől, mint hogy azt mondják rá, hogy megháborodott?! Hiszen éppen az ellenkezőjét hirdette annak, ami a természeti ember logikájában kialakult.
A természeti ember nem foghatja fel Isten Lelkének igazságait, mert azok előtte bolondságoknak tetszenek. Ilyen áthidalhatatlan ellentét mellett a küzdelem csak rövid néhány évig tarthatott, s jött a szörnyű áldozat a Golgotán, és a természeti ember azt hitte, hogy diadalt aratott a menny felett.
Krisztus isteni nagyságának történelmi bizonyítéka az, ami utána következett, s amit még a természeti ember sem vonhat kétségbe. A golgotai áldozat után alig telt el több mint egy emberöltő, és a római hatalom szétszórta Izrael népét a világ minden tájára; feldúlta és lerombolta Jeruzsálemet, véres üldözésben részesítette azokat, akik a Názáreti emlékét tisztelték és szerették, úgy hogy még a nyomok is csaknem megsemmisültek, amiket itt hagyott. De másfél évszázad után megint csak megmozdul az ő emléke.

Kezdik összegyűjteni és leírni az ő mondásait és cselekedeteit. És íme, mi lett ebből a szerény, erőtelen kísérletből! Nézzetek csak körül a világban: volt-e valaha valaki, aki, ha még olyan hatalmas és tudós volt is, és ha rendelkezésére álltak is az összes eszközök és lehetőségek, hogy maga után hírnevet hagyjon hátra, hogy a hírneve csak a nyomába is léphetne Neki, a szegény „ember Fiának”, aki csak 12 egyszerű, tanulatlan embernek mondta el az ő isteni gondolatait?!
Őt az elmúlt sok századév után az egész kereszténység Istennek tekinti. Isten is ő, aki előtt az emberek száz- és százmilliói és a szellemek milliárdjai hajtanak térdet. Isten felmagasztalta őt a legmagasabbra. Ő fényével és ragyogásával beborítja ezt a földet, és a földet körülvevő szférákat, s hatalma, dicsősége, ragyogása és fensége nőttön-nő mind az idők végezetéig.

Ellenben az emberek törpe nagyjainak dicsősége és hatalma — ha bármilyen nagyot alkottak is — az első időkben talán hangos, de ahogy múlnak az évek, folyton halkul, fakul, enyészik, és még a leghíresebbé is egykét évszázad múltán feledésbe megy. Mi, jelentéktelen, kicsiny szellemek Krisztus nagyságát föl nem foghatjuk, nem mérlegelhetjük; mi csak hálával borulhatunk le Előtte, amiért a mi holt szívünkbe életet bocsátott.
Ő minden ember szívének ajtaja előtt ott áll, és várja bebocsáttatását. Az ember azonban abban téved, hogy Benne az embert szemléli, az ember-Jézust, nem pedig úgy tekinti Őt, mint az Igét, az Isten gondolatát, akit a mindenható Atya testbe küldött, hogy megérintsen minden lelket. Ehhez nem kell testi találkozás, mert az Ige szellemi valóság, és minden egyes emberlélekbe behatolhat. És akibe behatolt, az bár tegnap még természeti ember volt, tehát a holt világhoz tartozott, ma az ő érintésére szellem-emberré válik, merőben más elvekkel, egészen ellenkező életiránnyal, mint amilyet addig követett.
Krisztus folyton ott áll mindenkinek a szíve ajtajánál, várva a pillanatot, amikor azon beléphet. Azonban minden szív csak belülről nyílhat ki, mert a természeti ember féltékenyen őrzi azt, hogy az ő szívébe valaki be ne juthasson. Azért a gondviselő mennyei Atya az egyiknél egy, a másiknál más módon nyúl közbe, hogy az a kemény emberszív kinyíljék Krisztusnak. Az egyik embert talán valami rendkívüli, nem várt, vagy talán éppen nagyon sóvárgott áldásával ajándékozza meg, amitől az a szív túlárad az örömtől, és ebben a feszültségben a szív ajtaja egyszerre felpattan, és az észrevétlenül ott álló Krisztus beléphet oda a háládatosság köntösében a maga szelídségével és szeretetével, és megtölti azt az emberszívet hálával a minden jók Adományozója iránt.
A másikra Isten talán valami katasztrófát bocsát, úgyhogy öszszedől felette az ég, és megrendül alatta a föld; és amikor ettől a földrengéstől fölpattan a szívének ajtaja, belép abba az ott várakozó Krisztus, és Magával viszi a vigasztalást, az örökélet bizonyosságát és a reménységet, hogy meggyógyítsa azt a kétségbeesett lelket.

A harmadiknál talán sem földindulás, sem mennydörgés nem kell, hanem csak egy enyhe tavaszi szellő, egy ártatlan gyermek csevegése, egy szegény ember térdelve elmondott imádsága, amelyen a természeti ember elmereng, és eközben egy percre figyelmen kívül hagyja szívének féltve őrzött ajtaját, s belép hozzá Krisztus, és megtölti azt fénnyel, és egy más elvvel, mint ami addig lelkesítette.
A testi ember életében szükségképpen sok a csalódás, a fájdalom, a kiábrándulás, a könny és a vér. Ezek egyszer csak megpuhítják a szívét, úgyhogy Isten ujjának érintésére kinyílik, és magába fogadja Krisztust. Ezt a pillanatot, amikor Krisztus belép a szívbe, senki föl nem ismerheti, mert „sem napját, sem óráját senki nem tudhatja, hogy mikor jő el az Isten országa”, csak arról lehet észrevenni, hogy a természeti ember egyszerre, máról-holnapra egészen más emberré lett, mint azelőtt volt.
Íme, hogyan változik át: A természeti ember küzd és kapkod az anyagi javakért; a szellemi ember nem tartja érdemesnek erőt pazarolni arra, hogy magának vagyont gyűjtsön, mert hiszen tudja, hogy a vagyont „a moly és a rozsda megemészti, és a lopók kiássák és ellopják”.


szemlézte: Bíró László

A természeti ember és a szellemi ember 5

Laurentius Szellem_Az utolsó óra munkásaihoz – részlet

A testi ember hiú a testének szépségére, erejére, izmos voltára; a szellemi ember nem tulajdonít fontosságot a testi megjelenésének, mert tudja, hogy az a test, ha mégolyan izmos és egészséges, és ha mégolyan szép is, előbb-utóbb a férgek martaléka lesz, tehát csak ideig-való az a ragyogás, amelyet neki a természet kölcsönzött.
A testi ember az élvezeteket hajszolta, a szellemi ember visszatartja magát. Megfékezi tehát a külső ember vágyait minden irányban, és ezáltal erőket gyűjt magának az örökéletre.
A testi ember harc és küzdelem árán is megvédi azt, ami az övé, sőt elveszi a másét. A szellemi ember nem bocsátkozik harcba az anyagiakért, inkább átengedi azokat másnak. Ezzel „jóakaró barátokat szerez magának a hamis gazdagságból”.
A testi ember büszke a származására, előkelő rokonaira és barátaira. A szellemi ember független mindezektől. A testi ember sokat ad a divatra, mégpedig úgy a külső divatra, mint a jelszavak divatjára, és sokat ad arra, hogy mit mondanak az emberek. A szellemi ember nem törődik az emberek véleményével, ha máskülönben azt helytelennek ítéli. És habár nem is botránkoztatja meg az embereket különcködéssel, de nem követi a mindennapi emberek nyomására a mindennap divatját, mert tudja, hogy az emberek itt a földön csak homályban mozgó árnyékok, akik ma vannak, holnap elmúlnak, s helyüket újabb árnyékok váltják fel újabb divatokkal, újabb eszmékkel és újabb jelszavakkal. A szellemi ember pedig nem a mulandóért, hanem az örökkévalóért él és dolgozik.
A szellemi ember nem tesz különbséget ember és ember közt; és ha meg is adja a császárnak, ami a császáré, de csak annyit, és nem többet. Nem szennyezi be kitisztított szívét hazugsággal és képmutatással, ennélfogva nem hízeleg a gazdagoknak, és nem igyekszik kellemes arcot mutatni a hatalmasoknak. Mert az ő szemében nincs olyan hatalom a földön, aki előtt megszégyenítse az Igazságot és a szívébe beköltözött Krisztust azzal, hogy az igazságot letagadja, és annak ellenkezőjét állítsa. Mert habár meg is keresi a legkevésbé bántó formát és a legszeretetteljesebb módot, ahogyan azt kinyilvánítja, de az általa igaznak ismert igazságot megvallja, és mellette bizonyságot tesz. Ennélfogva a szellemi ember erkölcsi bátorsággal rendelkezik.
A szellemi ember, ha mindenki elhagyja is, boldognak érzi magát, mert egy Társa van, aki a legtöbb, aki a legmagasabb, aki a legkedvesebb: Krisztus.
A természeti emberről azt mondtam nektek, hogy az csak lefelé süllyedhet, és nincs rá mód és alkalom, hogy felfelé emelkedhessék, mert ez nem is lehetséges, mivel ő test. A testet pedig a föld vonzóereje magához húzza a szó betű szerinti értelmében; és hogy csak egyetlen esetben emelkedhetik fel: ha felülről lenyúlnak érte és felemelik őt.
A szellemi emberről pedig azt mondom nektek, hogy amint láttátok az ő magatartásán és elvein, ő csak felfelé emelkedhet, mert hiszen minden cselekedete, minden eljárása, egész magatartása jóakaró barátokat szerez neki, erőket biztosít számára. Az állandó tisztulás és emelkedés útját készíti el előtte, mert a szívében él a Krisztus, aki a mennyből való és a mennyben lakozik. És miután így a Legmagasabbal van kapcsolatban, annak a vonzása őt is csak fölfelé emelheti.
Amikor a természeti ember szellemi emberré lesz, amikor a Krisztus a szívébe költözik, azt a pillanatot nevezzük megtérésnek. Ez a pillanat senki által sem ismerhető fel; még magának az érdekelt emberléleknek sincs róla pontos tudomása. A megtérés misztériuma épp oly kikutathatatlan és felfoghatatlan csoda, mint az alsóbb rendű életszinten az élettelen anyagparánynak élővé válása.
A megtérés időpontját követő időkben a szellemi ember állapota fájdalmas, sok hányattatással és gyötrelemmel teljes. Mert habár — mint mondtam — a szellemi ember csak emelkedhetik, ez nem azt jelenti, hogy időnkint a saját gyarlóságában el nem botlik, hanem azt jelenti, hogy nem süllyedhet, mert az elbotlás után még-nagyobb elevenerővel indul felfelé ívelő pályáján. Mert amikor a szellemi ember le akarja gyűrni a még természeti ember korából benne maradt ellentétes elvet, akkor ez a harc fájdalmas és nehéz küzdelem. „Akaratom van ugyan a jóra, de hogy véghezvigyem, nem tehetem" — mondja az Úr egyik kiváló szolgája. Ez a szellemi ember életének és küzdelmének legpregnánsabb kifejezője. Gyötrődik, hánykolódik, szenved, elbukik, mert a természeti ember még erős benne.
Talán meg fog lepni titeket, amit mondok: szükséges is, hogy elbukjék, sőt ez benne van az isteni Gondviselés bölcs tervében. Mert ha el nem buknék, akkor a világosságban és eredményekben fokról-fokra való haladást magának tulajdonítaná. De ahányszor elbukik, mindannyiszor be kell látnia, hogy önmagától semmire sem képes. Ilyenkor sírva és fájó lélekkel fordul a szívében élő és szelíden megszólaló Krisztushoz, aki őt ismét fölemeli, megmossa, lábaira állítja, és újra elindítja a felfelé vezető göröngyös úton. És ha újra elbukik, ismét csak a külső ember, a testi ember szégyenül meg, és mindenkor Krisztus válik benne és előtte folyton ragyogóbbá, szeretetreméltóbbá, fenségesebbé.
Amikor a testi ember megtér, és szellemi emberré válik, szükségkép azokban a bűnökben bukik el egyszer, kétszer, sőt esetleg többször is, amely bűnökben őt az ellentét, e világ fejedelme nagyon is hatalmába kerítette. Hogy azon az oldalon puhuljon, azon az oldalán szégyenüljön meg a legjobban, hogy lassan-lassan az a természeti ember, aki a maga jogait nem akarja átengedni a szellemi embernek, mindig jobban meggyengüljön, mindig jobban árnyékká váljék. Majd lassan-lassan, sok fájdalom, küzdés, könny és megszégyenülés után ez az árnyék is mindjobban elhalványul, míg végül az újjá lett ember eljut odáig, hogy önmagáról már nincs semmi véleménye.
Lemond a saját nagyságáról, csak hogy egy lehessen Krisztussal, aki előtte mindig nagyobbá és fenségesebbé válik, akinek mindig jobban és jobban le van kötelezve, és akinek köszönheti a boldogságát, a lelkének üdvösségét és mindent, ami előtte érték. És amikor ez a vágy már benne olthatatlanul erős, hogy eggyé legyen Krisztussal, amikor már csaknem elmondhatja magáról, hogy „élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus”, akkor benne ez az árnyékká vált természeti én egészen elmúlik, az árnyék elmarad mellőle, és ő ott áll a fényben, az örökkévalóságban Krisztussal. Számára „idő többé nem lészen”, mert feleslegessé váltak az évek, hogy azokban próbákat álljon ki, és elbukjék, és megerősödhessék a bukás után.
Ott áll a fényben az ő Krisztusával, üdvözült tekintettel néz az időtlen örökkévalóságba, és egész lénye telve van hálával Az iránt, aki őt, a halottat, koporsójából életre ébresztette, és föl emelte Magához arra a magaslatra, amelyen az üdvözültek elveszik az életnek koronáját. Ekkor megszűnik emberszellem lenni, és csak szellemmé válik, azzá, akin nem fog az idő, nem fog az anyag, „akire nézve a régiek elmúltak, és mindenek megújultak.”


szemlézte: Bíró László

„Te, Péter, kőszikla vagy...”

Bertha Dudde Nr.: 1516 - 1940. 07. 11.

Egy bizonyára készségesen elfogadott feltételezés a következő kijelentés: Az elő hit kőszikla, amire Jézus Krisztus epíteni akarta egyházát - olyan hit, amely mély és megingathatatlan, mint Péteré volt, ameddig közelében volt az Úr. Így tehát Péter példaképe annak, aki Krisztus egyházához tartozott, mivel e hit nélkül Krisztus tanítása - tehát az evangéliuma - nem fogadható el. Egyedül a hit fogadja el Jézus Krisztust, és felismeri őt Isten fia és a világ Megváltójaként.
Az emberek tehát fogadják el, amit a tanítvány az egész világon elterjesztett: mindenekelőtt hinniük kell a szeretet, a jóság és irgalmasság istenében, a mindenhatóság és bölcsesség istenében, az igazságosság istenében. Csak ekkor ismerik fel a tanítását isteni akaratként, tetszést arat náluk - tehát amely hit előfeltétel.
E tanítvány hite egész mély volt, ezért fogadta el nagyon gyorsan az Úr tanítását, és kereste a neki felfedett isteni akaratot, hogy ennek megfeleljen. Ezáltal jutott egyre mélyebb ismeretre az isteni igazságban, és ez ébresztette benne a képességet is az isteni szándék tanításához - ami soha nem lett volna lehetséges, ha a hite hiányzott volna. Tehát így szólt az Úr: „rád akarom építeni egyházamat”.
Az Ő egyháza azok közössége, akik Jézus Krisztust követni akarják, az Ő egyháza azok kis közössége, akik egész szilárdan és megingathatatlanul hiszik amit az Úr a Földön mondott és cselekedett, akik törekszenek megfelelni ezen hit kedvéért az isteni parancsnak, akik kivánják az örök életet - tehát a földi életet az isteni akaratnak megfelelően folytatják..
Az egyház a hivők közössége. Ennélfogva az emberek a legmélyebb hitben állnak, ezt a hitet a pokol semmilyen hatalma sem tudhatja valaha megrendíteni. És erő van az ilyen emberekben, akik csak Istent keresik, és Őt elismerik mint urukat es teremtőjüket.
Az Istenbe vetett mély hit megtöri az Ellenfél hatalmát, mivel aki e hitben él, az a szeretetben is él, és a szeretet az Ellenfél legerősebb ellensége. Tehát érthető az, hogy az Úr a leghívőbb tanítványát említi példaként, hogy az erős hitet tette előfeltétellé az egyházába való tartozáshoz - mert Péter ezt a hitet testesítette meg, és Jézus Krisztus mindazokat az egyházához akarja számítani, akiknek hasonlóképpen mély hitük van. Szavait világosan értésre adja, hogy a világ megértse azt.
Ámen.


szemlézte: Bíró László

Papok és a duál - törvény kapcsolata 1 rész.


“NEM SZERETNÉK EGYEDÜL MEGÖREGEDNI” – KILÉP A PAPSÁGBÓL FÜZES ÁDÁM

https://777blog.hu/2020/06/29/nem-szeretnek-egyedul-megoregedni-kilep-a-papsagbol-fuzes-adam/


Találtam egy érdekes cikket, és ez beindította a fantáziámat, és eszembe jutott erről egy rész a duál - törvény előadásomból, és most ezt megosztom veletek


Részlet a duál - törvény előadás anyagomból



PAPOK

Azonban nagyon sokan - mivel nem ismerik a testöltés előtti életben az ilyen lehetőségekben bővelkedő állapotokat - megszédülnek s itt a Földön olyan pályákra kívánkoznak, amelyekre lelki adottságok hiányában és fejetlenségüknél fogva még nem alkalmasak. Ez látható például azokon az embereken, akik a papi pályára mennek, de méltatlanok ennek a felelősséggel teljes hivatásnak betöltésére

Annak idején ugyanis azok, akik az egyházban rendelkeztek, belátták, hogy az az ember, akinek családja van, le van kötve a Föld bizonyos lehetőségeihez; és még ha nagy buzgalommal prédikálja is az igét, és még ha feláldozza is magát, a reá bízott családot nem áldozhatja fel, mert az a család egy más életet, egy más célt van hivatva élni és elérni.

Ennél fogva azok a férfiak megértették azt is, hogy Krisztust követni és az emberiségért önmagát feláldozni igazán csak a magános életet élő ember képes, akit nem köt le annak a szeretetnek a lánca, amely teljesen eggyé lett vele, nem köt feleség, gyermek, a gyermek jövője. A szeretet érzésszálán keresztül az aggodalom, nem viszi őt kísértésbe, nem ráncigálja, hogy mi lesz azután, mit hagyhat majd a gyermekére, hogyan nevelje fel, hogy belőle értékes és érdemes ember váljék, s így a házasság révén akarva, nem akarva, kénytelen az anyaggal szorosabb kapcsolatot teremteni magának.
Ezért mintegy önmagától tolódott előtérbe az a megoldás, hogy csak azok lehetnek hivatásos papok és szerzetesek, akik társtalan életet élnek, akik lemondanak a világ örömeiről, a világhoz való kapcsolódásukról, és egész életüket Isten szolgálatára és a felebaráti szeretet gyakorlására szentelik, s így a kapott lelki eredmények folytán feljebb emelkedhetnek a fejlődés lépcsőfokain, és közelebb juthatnak Krisztushoz.

Mert mint most, úgy azelőtt is sokan voltak olyan éretlen szellemek, akiket egy pillanatra megmámorosított az a mennyei fény, amely az isteni igazságon keresztül a lelkükben egy új világot teremtett és új életformát mutatott meg nekik; ezekben fellobogott a lelkesedés, s egyszerre készek voltak az elhatározással, hogy csak Istennek fognak élni. Azonban ott volt emellett a földhözkötöttség, a gond, a kötelességérzet, és így nem tudtak tökéletesen elszakadni attól a formától, amely a világot, az életet jelentette számukra.
Tehát hogy ne legyen ez olyan csábító, hogy ne legyen ez csupán mámorossá tevő vak lelkesedés az emberekben, hanem mindenki a saját képességei, és adottsága szerint élje az életét, azzal akarták megszigorítani a papi hivatást, hogy csakis azok az igaz és nemes elhatározással magukat Istennek felajánló lelkek léphetnek erre a pályára, akik úgyszólván születésüktől fogva arra predesztináltattak, hogy az evangéliumot hirdessék. Minden másról, ami az ember számára a világot és az életet vonzóvá és kedvessé teszi, már kora ifjúságukban lemondjanak, mivelhogy ezek talán nem is vonzzák őket.

Vannak azonban szülők, akik a gyermekükből mindenáron papot akarnak nevelni, holott az lélekben esetleg teljességgel éretlen erre a szent hivatásra, s vannak, akik maguk is úgyszólván hit nélkül - mintegy foglalkozásszerűen - lépnek erre a pályára. Így sokszor egészen emberi elhatározások döntenek ebben az óriási horderejű kérdésben ahelyett, hogy az isteni Lélek választaná ki az erre éretteket. Ezért ez a szándék is tökéletlenül sikerült, és most is elözönli a papi pályát az éretlen és nem odavaló szellemek tömege, akik ezt a megkötöttséget magukra vállalják ugyan, de meg nem tartják, mert erre nem is képesek, és ahelyett, hogy abból áldás fakadna, még több tévedés és baj az eredmény.

Mert igazi pap, aki csakugyan a Krisztus szolgálatára kötelezte el magát, csakis az lehet, aki már egy magasabb szellemi állapotból öltött testet, tehát valóban átérzi, és értékelni tudja ezt a nagy, magasztos, Istentől kijelölt hivatást. A lelkében szent megnyugvással tudja magát átadni ennek a szolgálatnak, az Isten szolgálatának, mert a lelkének természetében hordozza azt a benső nyugodtságot, azt a kiegyenlítettséget, azt a békességet, amely lezárja a testi életben a lélek duális vágyvilágát.
Az ilyenek élete napról napra való önfeláldozás, az emberi énnek napról napra való megtagadása.

Ez azonban számukra már nem valami kényszerű és nehéz helyzet, nem önsanyargatás, nem bűnhődés, hanem abban a szent lelkesedésben, abban a szent odaadásban való felolvadás és megsemmisülés, amellyel mindenre képesek lennének, csak hogy ennek a nagy és szent igazságnak, amelyet Istenben megtaláltak, kellőképpen tudjanak érvényt szerezni.
Ez az az igazi elhivatott papság, amely megszentelődik; nem a külsőséges ceremóniákban, hanem abban a napról napra való önmaga feláldozásában, amelyet az ilyen ember az Isten trónja előtt mutat be lélekben és igazságban.
Ezeknek igazán semleges életet kell élniük.
De mint ahogyan említettem, ez a semlegesség nem azt jelenti, mintha ezek számára megszűnt volna a duáltörvény hatása, hanem csak azt, hogy számukra ez a törvény ezen a világon lezáródott, mert az ő lelkük vágya, az ő lelkük kereső érzése nem a testben keresi többé a kiegyenlítődést, hanem lélekben és szellemben.
Akik ilyen papságban élnek, akik ilyen szolgálatot tudnak bemutatni, azok ezzel sokkal nagyobbat tesznek az önmaguk feláldozása által, mint ha feleséget vennének, gyermekeket nemzenének, és azok anyagi, testi jólétéről, neveléséről és jövőjéről gondoskodnának.

folyt.köv...


UI:

Öt titok amit fel kell ismerj mielőtt meghalsz
https://www.youtube.com/watch?v=FvyRrKs1QHE

Papok és a duál - törvény kapcsolata 2 rész.



Aki önmagában elhatározta, hogy Istennek szenteli mulandó életét azért, hogy az Isten igazságát, az evangéliumot a saját lelkén keresztül embertestvérei lelkébe átsugározhassa, és azoknak lelkéből a rosszat, a helytelent, az igaztalant, a tisztátalant száműzze, és amellett, hogy a hibáikat, gyengeségeiket, gyarlóságaikat elszenvedi, s ha szükséges, még áldozatot is hoz értük, annyira, hogy még a maga mulandó életét is képes feláldozni: az ilyen ember élete mint ragyogó csillag a sötét éjszakában világít és világítani fog az idők végtelenségéig.

Ez az élet, amit az isten igazsága, az Isten evangéliuma tett ilyen világossá, ilyen odaadóvá, engedelmessé, szolgálatra képessé az Istennel szemben: méltó, hogy követésre találjon, hogy az emberiség előtt példakép álljon. Nem azért, hogy az emberiség leboruljon előtte, tisztességet tegyen neki és szentnek ismerje el, hanem azért, mert az ilyen élettől elfogadhatja az igazságot, mert amit az ilyen lélek nyújt, azt igaznak kell hinnie, mert az ilyen élet az igazság megpecsételése Krisztusban.

Ilyen az igazi semleges szellem, aki nem a külső formában, hanem a lelke legbensőjében tagadta meg a világot, a testet; a testen keresztül a mulandó világhoz való ragaszkodás minden szálát a bensőjében szaggatta el, hogy ne kösse őt semmi a mulandó világ káprázatához, még ahhoz a mulandó örömhöz és boldogsághoz se, amit a házasság, a hitves és a gyermekek iránt való szereteten keresztül a kiegyenlítettségben hoz magával. Mert az ilyen szellem ezt az életet egészen maradéktalanul Isten és Krisztus szolgálatáért vállalta magára.

Azonban vannak esetek, amikor, bár a szellem eljutott bizonyos fokú semlegességre, de földi beállítottsága, felvett sorsa mégis fenntarthatja részére azt az eshetőséget, hogy szükségesnek érzi, hogy egy meghitt társ legyen mellette, mert a szeretet hiánya túlságosan ridegnek és hidegnek tűnteti fel részére a földi életet. Ilyenkor, ha nagyon mélyen beletekint a lelkébe, és elviselhetetlennek találja a külső világot, s a végzete összehozza egy őt megértő és az ő lelki fokozatához közelálló női lélekkel, a házasság által nem szükségképpen veszít az ő lelki semlegességéből. De ennek a házasságnak feltétlenül mély lelki érzéseken kell felépülnie.

Sokszor egy ilyen mélyen érző női lélek, akiben az isteni jó és igaz visszhangra talál, erős támasza és nemcsak megértő felesége, hanem inspiráló géniusza is lehet a férfinak.
Ez az a szent papság, amelyre Isten igazsága bízva van, hogy mint örökmécs világítson éjjel-nappal, és hirdesse a megtérés szükségességét és a bűnök elhagyását; hirdesse az Istennel való megbékülés lehetőségét, a bűnbocsánatot és az üdvösséget, mint az Istennek az emberek felé megtérésük jutalmául nyújtott kegyelmi ajándékát; hirdesse a halál utáni életet; és hirdesse a kárhozatot, amely a meg nem térőkre vár.

Ennek a szent papságnak legelső és főpapja Jézus, aki ezt a papságot megállapította abban az igazságban, amit az ő evangéliumában itt hagyott és az életében megpecsételt és megvalósított azzal a példával, amellyel elől járt. Ő mindent, de mindent, ami a Földhöz, a Föld mulandó káprázatához fűzhette volna, megvetett, és mindent visszautasított, ami testi, de mindent két kézzel ajándékozott, ami a lélek, a szellem felemelésére, megtisztulására, megigazulására és újjáteremtésére való volt.
Ezt az igazságot pecsételte meg földi életével abban az alázatosságban és engedelmességben, amelyet ismertek, és ezt a példát, ezt az életet hagyta örökségül a Földön élők számára, mint a legmagasabb, legtisztultabb lehetőséget, amelyben megjelenhetnek.


Saját megjegyzés:

Volt egy olyan véleményem előtte a papokról, hogy nem tartom jónak bizonyos egyházak nőtlenségi fogadalmát. Ugyanis az a pap, vagy „vallási vezető, szellemi tanító”, aki nem tud példát mutatni a saját életével, családi összetartozásával, annak a tanítása is hiteltelen.

Hogyan tud a családi kötelékről, a házasság szentségéről előadást tartani az, akinek nincs otthon síró vagy egy rossz gyereke, aki éhes esetleg vagy csavarog. És így példát mutatni kitartásban, erősségben, megoldásokkal! Vagy ha baj éri, mondjuk, megcsalja a felesége, aki követelőző, rámenős, és ekkor bemutatni a megbocsátást a gyakorlatban.

Szellemi vezetőnknek, aki a tanítást adta igaza van ebben a megközelítésben, mert valóban az lenne a jó, ha olyan magas szintű szellemi tanítók születnének le magas szférából, akik betölthetnék azt a csodálatos papi – tanító szintet, de sajnos évezredek alatt elvesztette ezt az igaz hivatást, amit az apostolok elkezdtek, és átalakult teljesen.
Sok esetben kis közösségeket tanító emberek magasabb szinten állnak, mint egy – egy jó „beosztású” pap, és ezt felekezettől függően mondom.

Munkám folyamán is találkozok olyan keresztény papokkal, akik a gazdagságban dúskálnak, amit híveik pénzéből értek el (és visszaélnek vele), de van olyan keleti vallási ágazat is, ahol az élő papok Istenként tiszteltetik magukat, és imádják a híveik (itt élő, működő vallási ágazatról van szó).

Szerencsére nagyon sok magas szintű tanító születik le a magasabb szférákból, sok ezer „Teréz Anya” él közöttünk csendesen, névtelenül, szinte észrevétlenül, és végzi áldásos „láthatatlan” tevékenységét.


Karsay István

UI: egy friss videó a témához:
https://www.youtube.com/watch?v=tS-NLxsyibA