Majláth BélaE hónapban lesz születésének 120. évfordulója. Makón látta meg ugyan a napvilágot, de anyai ágon Bácskossuthfalvi származású volt
PÁGER ANTAL
Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész..
(Makó, 1899. január 29. – Budapest, 1986. december 14.) Iparoscsaládban született Makón, édesapja, Páger Sándor csizmadia volt, édesanyja Czimbrik Rozália, aki jegyszedőként dolgozott a makói Hollósy Kornélia színháznál, fiát gyakran elvitte az előadásokra. Hét testvére közül négy korán meghalt.
Édesanyja: Czimbrik Rozália eredeti neve Nemes Rozália volt, bácskossuthfalvi református születésű asszony, és az anyai nagyanyja úgyszintén. Az 1941-ben, a bácskossuthfalvi református lelkészi hivatalhoz írt levelében, pont ezen adatok bizonyítását kéri. Levelének fénykép mellékletét illusztrációként csatoltam ide.
Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe).
Az érettségit követően Pestre ment továbbtanulni. Az elhatározást finanszírozandó lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Az orvosi karon nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott Makóra, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik előadást követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.
Az első világháború alatt Olaszországban szolgált. Utána visszakerült társulatához Székesfehérvárra (1919–1922), majd játszott Kecskeméten (1922–1924), Pécsett (1924–1925). Nagyváradon egy évadon keresztül, az 1925–1926-os évben, majd 1926 és 1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban töltött el egy-egy munkával teli évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott.
A színházi szerepek mellett kedveltté vált a filmszakmában is. Kabos Gyulával és Dajka Margittal a főszerepben eljátszotta a "Piri mindent tud" című film egyik főszerepét, ám a filmvígjáték a jó poénok ellenére anyagilag megbukott. Úgy gondolta, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Ám több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott. Az 1944 előtti filmek legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. 1933-ban ismerkedett meg feleségével, Komár Juliskával, akivel 1933. május 16-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött. Ekkor vették meg a Páger-villát, majd itt születtek meg lányai, Judit (1940) és Júlia (1942).
A háború előtt a művészvilágban jobboldali nézeteket képviselt, antiszemita művekben is szerepet vállalt. Egyik pártba sem lépett be, de színészi hírneve botlásait is felnagyította. Az orosz csapatok érkezése előtt, 1945. március 28-rói 29-re virradó éjjel lépte át az osztrák határt. 1945-ben belügyminiszteri rendelettel mind a 112 filmjét irredentizmus vádjával indexre tették és megtiltották azok további forgalmazását.
1948-ban Argentínában telepedett le. Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott. Önálló tárlata volt Venezuelában, Brazíliában a São Pauló-i Biennálén pedig 45 képpel szerepelt. 1948–54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot. 1956 augusztusában Bécsből, a számára biztosított külön repülőgéppel hazatelepült Magyarországra.
Sikerei ellenére igazi otthonra nem talált az emigrációban és sokszor gondolt a hazatérésre. Végül kormányengedéllyel 1956 augusztusában érkezett meg Budapestre, rettegve a várható megaláztatásoktól. Hamar kiderült, hogy népszerűsége múlhatatlan, első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt.
Visszakapta egykori villáját, újra megnősült, második felesége Szilágyi Bea (1908–1987), színművésznő, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára; a Színház- és Filmművészeti Szövetség főtitkára. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított. Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. 1964-ben a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta - megosztva Saro Urzìval - Vajkay Ákos megformálásáért Ranódy László Pacsirta című filmjében.
1986. december 14-én, délután otthon készült az esti előadásra. Ebéd után érezte, hogy hőemelkedése van. Szólt feleségének, hogy nem érzi jól magát, és aggódott, hogy rendbe jöjjön az esti előadásra. Hamarosan felszökött a láza és nem használt a gyógyszeres lázcsillapítás sem. Orvos jött hozzá. Végül úgy döntött, hogy lemondja az esti előadást. Mentővel a Kútvölgyi kórházba szállították, de egy óra múlva meghalt. 87 éves volt.
Válogatott filmográfia
• Csókolj meg, édes! (1932) – Keszeg András
• Piri mindent tud (1932) – Fodor L. Árpád, háztulajdonos
• Köszönöm, hogy elgázolt (1935) – Asztalos Péter
• Pesti mese (1937) – Kubik
• Hotel Kikelet (1937) – Földi Péter
• Férfi mind őrült (1937) – Jónás
• Péntek Rézi (1938) – Dr. Gerleszegi Gerle Géza
• Döntő pillanat (1938) – Bálint Gábor
• Rozmaring (1938) – Kery István
• Fehérvári huszárok (1939) – Onódy István
• Hazajáró lélek (1940) – Török Ágoston
• Földindulás (1940) – Kántor János
• Igen vagy nem? (1940) – Id. Péteri János
• Erdélyi kastély (1940) – Monostory Ádám gróf
• Zárt tárgyalás (1940) – Benedek Gábor ügyvéd
• Szűts Mara házassága (1941) – Simaházi Tamás
• Régi keringő (1941) – Dudva Mihály
• Egy éjszaka Erdélyben (1941) – II. József
• Dr. Kovács István (1941) – Dr. Kovács István
• Őrségváltás (1942) – Takács Péter
• Fráter Loránd (1942) – Fráter Loránd
• Férfihűség (1942) – Sándorffy Péter
• Szerető fia Péter (1942) – Balogh Péter
• Aranypáva (1943) – Forintos Mátyás
• Kettesben (1943) – Pávay Szilárd, igazgató
• A nagyrozsdási eset (1957) – Barka Sándor
• Sóbálvány (1958) – Mohai doktor
• A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) – Tóth Mihály
• Fűre lépni szabad (1960) – Kéri vezérigazgató
• Felmegyek a miniszterhez (1961) – Balogh Bódog
• Nem ér a nevem (1961) – Pintér bácsi
• Mici néni két élete (1962) – Gál Alfréd
• Pacsirta (1963) – Vajkay Ákos (Cannes-i filmfesztivál (1964) – Legjobb férfi alakítás díja)
• Hattyúdal (1963) – Tamburás
• Honfoglalás (1963) – Dálnoki Miklós Béla
• Ezer év (1963) (tv-film)
• Váltás (1964) (tévéfilm) – Márkus főmérnök
• A kőszívű ember fiai (1965) – Öreg Pál
• Húsz óra (1965) – Igazgató Jóska
• Utószezon (1966)
• A bíró és a hóhér (1968) – Bärlach felügyelő
• Isten hozta, őrnagy úr! (1969) – Tomaji plébános
• A varázsló (1969) – Csilli Csalla bácsi, a varázsló
• A beszélő köntös (1969) – Lestyák András, szabómester
• Neveletlenek (1970) (tévéfilm) – Béla bácsi
• A fekete város (televíziós sorozat, 1971) – Bibók Vince
• Fuss, hogy utolérjenek! (1972) – Tanár úr
• Bob herceg (1972) – Tom apó
• Keménykalap és krumpliorr 1–4. (1974) – Leopoldi
• Fekete gyémántok (1976) – Thibald herceg
• Árvácska (1976) – Vénisten
• Philemon és Baucis (1978, rend. Makk Károly) – öregember
• „Társkeresés N 1463” (tévéfilm, 1982) – Hankóczi Márton – Táti
• Szent Kristóf kápolnája (1983) – Esperes
• Különös házasság (1984) – Medve doktor
• Eltüsszentett birodalom (1985) – Szépapó
• A vén bakancsos és fia, a huszár (1985) – a vén bakancsos
• Elveszett paradicsom (töredék) (1986) – Zoltán apja
Díjak és kitüntetések:
• Kiváló művész (1963)
• Cannes-i fesztivál legjobb férfi alakítás díja (1964)
• Kossuth-díj (1965)
• Velencei Nemzetközi Filmfesztivál – Legjobb férfi színész díja (1976)
Felejthetetlen és örökzöld slágerei:
- Páger Antal-Tolnay Klári: Orchideák,
- Páger,Bodrogi,Sztankay: Villa Negra (1963)
(Eredeti forrás: Wikipédia, saját kiegészítéssel)
Kezdőlap 
