Szellemtudomány alapjai

A Föld jövője 2/3:
A végső megmérettetés nyomorúságok és bizonytalanságok, sok szenvedés között érkezik el. Addig az igyekvők még mindent megtehetnek, elérhetnek. Számbavehető értékeik azok, melyekkel Urunk ismertetett meg minket, és melyet legalább közepes eredménnyel megtettek. Ez a mérce! Ennél alacsonyabb érték az új Föld-alakulásban már kevésnek számít! Hogy ez mikor és hogyan következik be, azt senki nem tudja, csak figyelmeztetni lehet rá, a lényege ismeretes. Amely érték a megméretéskor a mértéket nem éri el, az ott nem maradhat, nem érvényesítheti örökké a visszahúzó erőit. Kivonul, eltávozik a Földről az az isteni életáram, mely korszakrészeken át hosszú időkre biztosította a Föld és szellemcsoportjai számára a kegyelmi erők felhasználását, a saját épülésükre. Csak az az élet marad meg, mely a bukottsága fokán a sajátja és biztosítja a valóban bekövetkező rombolások közben is a magasabb szintű élet visszatérését és újjáalakulását. Ismert a kifejezés: ˝Bezárulnak a menny kapui.˝ azok számára, akik a szint alá kerültek, de nem a megmenekültek számára! Az elválás mindkét oldal számára szenvedés, mert szellemi testvérek szakadnak el egymástól egy időre, mely végtelennek tűnik előttük. Az átmentettek megnyugodhatnak a bizonyosságban, hogy akik Istent keresik, meg is találják a Kegyelemben, hiszen a segítségével jutottak el odáig. Kétféle szembesülésről van szó: az egyik, amikor a testetöltések után a lélek az anyagot elhagyva, a világosabb szellemi látás mellett áttekinti, mire használta az ajándék - testetöltést, (minden testetöltés ajándék!) és mire lehetett volna. Mert hiszen testben élve a hibák és bűnök sokszor előnyösnek látszanak. Ez a testi látásmód, míg a szellemi megmutatja a való igazságot: hogyan értékelhető az elmúlt földi élet? Ezt a lélek minden testetöltés után megteszi, a szintjének megfelelő fokozatban.
A másik szembesülés a türelmi-korszak ˝zárásánál˝ következik be. Ez már súlyosabb.
Itt derül ki, hogy az élet-sorozatok megadott lehetőségei milyen eredménnyel jártak. Bár a Fejlődés-törvényének munkája folyamatos, de a korszakokra adott földi lehetőségek az egyes szakaszokban változnak, mivel a tömegesen együtt haladó szellemcsoportnak mindig másra van szüksége.
Ezek a szükségek emberileg részben észrevehetők, de főleg szellemi lehetőségek lévén, nem láthatók. Minden benne van, ami az új korszakban megjelenő szellemeknek felhasználható, idő- és korszerű.
A korszakvégek utolsó időiben minden felgyorsul. A jó és a rossz is keresi helyét az emberi lelkekben, mert élni, hatni kívánnak. A végső mérlegelésnél derül ki, mi építhető tovább és mi nem, mert a lélek elpazarolta a lehetőségeket!
Az elválasztásnak be kell következnie, ezért a lelkek és csoportok utjai szétválnak.
A lemaradók láthatják, hogy az Istentől kapott erőket ők hogyan használták a még rosszabbra, és a testvéreik ugyanezekkel az erőkkel hogyan emelkedtek Ez rettenetes a számukra! Még a visszamaradott szellemük is képes az összehasonlításra, az elpazarolt lehetőségek felismerése újabb fájdalmakkal jár. Ezt fokozza, hogy abban az újabb korban vissza kell süllyedniük a Természet-törvény bontó, oldó, hosszas és még szörnyűbb állapotába, mert más már nem segít, csak ez!
A szétválasztás után a Föld minden adottságával és szellemlégiójával együtt új, erőteljesebb fejlődési korszakba lép, és ezt a hátramaradók nem akadályozhatják. Ezért mindkét eredményű lélekcsoport külön, a maga szükségleteinek megfelelő körülmények közé kerül és a Föld erőteljesebben tud fejlődni. A testesülésekben mindig születnek ide olyan szellemek, akik itt találják meg a haladásukhoz szükséges feltételeket, mint ahogy itt nem kaphat többé testesülést az elmaradók csoportja. Ők az utolsó földi testetöltés befejezése után máshol kapnak lehetőséget az életre, hogy végrehajthassák a maguk szigorúbb körülményű fejlődésüket. A csoport egyedei a maguk fejlettsége, belső tartalmuknak megfelelően szintén különválaszttatnak egymástól, hiszen nem egy olyan világ van, melyben a szükségleteik szerint a legmegfelelőbben helyezhetők el.
Az elvettetés a Földtől, a Földről történik, a lelki haladottság szintje szerint. Riasztónak hangzik: ˝amikor eljön a végleges elválasztás nyomorúságokkal, szenvedésekkel és bizonytalanságokkal megrakott ideje.˝ A Föld életében helyileg mindig voltak megpróbáló természeti, háborús és egyéb csapásokkal sújtott területek, de nem egyszerre az egész bolygón. Az Utolsó Idők az egészre kiterjedő történések, mert a Földnek és a rajta lévő Természetnek is vannak elválasztanivalói, mivel magának az égitestnek is tisztulnia kell. A rajta folytatódó fizikai életre hátrányos lenne, ha a földi környezete és a szellemi fejlődését szolgáló hatások nem volnának összhangban. Természetes, hogy ezek a változások az emberi világban sem észrevétlenül mennek végbe! Sokan, óh de sokan lesznek, akik a vészjeleknél döbbennek rá arra, hogy másként kellett volna élniük, de már nem lesz idő az évezredes, vagy évszázados elmaradások helyrehozására. Ezeknek a kemény hatásoknak az emlékét magukba ivódottan elviszik az új ˝lakóhelyeikre,˝ az elvesztegetett földi lehetőségeik emlékezete bennük rejtetten tovább él és tanulságként segítség az erőfeszítéseikben, hogy annak az új lakóhelyüknek Utolsó Időire elvégezhessék a maguk ottani fejlődését, az elmaradottságuk helyrehozását. A Föld mostani Utolsó Ideje bizony viharosnak ígérkezik. Ebből igyekszünk kimenekíteni azokat, akiknek ez már fölösleges megpróbáltatás lenne. Azok mellé állunk, akik számára ezek a ˝viharok˝ a lelki erősödésüket, jó eredményeikhez az utolsó lehetőségeket szolgáltatják, hogy a kimentettek közé választassanak. Segítjük azokat, akik a sorstársaiknak vigaszt, segítséget, lelki bíztatásokat nyújtanak. Ők már az elválasztottak közé tartoznak és elég erősek ahhoz, hogy szolgáljanak másokat!

folyt. köv…
Korszakváltás és világméretű katasztrófák.
Koronavírusról pár mondatban
Korszakváltás és a katasztrófák. 1. rész Karsay István előadása

https://www.youtube.com/watch?v=aZ22mcd1KUA&feature=youtu.be

Korszakváltás és a katasztrófák. 2. rész. Karsay István előadása
https://www.youtube.com/watch?v=jKUhcTIgxkQ&feature=youtu.be

Az előadásomban elmondom többek közt, hogy az Adriai tengerből majd egyszer egy nagy tó lesz. Pontos időt nem tudjuk, előrementem az időben 2-300 évet.

Nemrég volt egy földrengés Magyarországon (is), és akkor elmondta egy geológus, hogy ez azért van, mert Afrika és Európa földrésze elkezdett közeledni egymáshoz, eddig erről nem is tudtam!
Néha utálom, de eddig minden bejött amit 20 éve elmondok....nagy rése már megvalósult..va amit 100 éve mondtak el, és már bizonított mert megtörtént, és sorban jönnek a történések amiről beszélek a videón.
Most néztem videót 2013-ban készítetem.

Az az érdekes ebben a videóban, hogy ez a videó 2013-ban készült, akkor javában építették a horgásztanyákat..itt is parkoló készült miközben készítetem az előadást,.. 2017-ben jártam erre újra itt, azóta a környék horgász paradicsoma egy mocsárrá változott, elhagyták a házakat, minden szétrohadt, az enyészetté lett.... Pár év kellett csak hozzá.. eltűnt a tengervíz, lehet, hogy gátat építettek közben valahol, vagy valami más történt..... furcsa volt sétálni az akkori gyönyörű faházak között, most minden szétesett, viharok, időjárás elvégezte a maga munkáját... kicsit találóan a Föld is így fog átalakulni, és rövid idő alatt!

Szellem, erő, anyag és a Mindenség

Báró Vay Adelma már egészen fiatal korában kényszert érzett a médiumi írásra. Nagyon vallásos tiszta lelkű asszony volt. Szellemi vezetői három éven át készítették fel és gyakoroltatták vele a médiumi írást, míg megérett arra, hogy 26 évesen leíratták vele a szellemtan egyik legfontosabb alapművét a “Szellem, erő, anyag”-ot. Olyan gyorsan írt teljesen hibátlanul, hogy férje Báró Vay Ödön napokig tartóan tudta csak lemásolni. Az asszony németajkú lévén a könyv német nyelven lett kiadva 1875-ben és később a világ minden kultúrnyelvére lefordítva. Mondhatni óriási port kavart a megjelenése.
A már említett könyv: a „Szellem, erő, anyag” kizárólag a három szellemi vezető: Buddha, Mária és Laurentius által íratott. Azt mondták, hogy ekkor Mária a szellem vagy a mozgató feladatát,— Buddha az erő vagy az éltető munkáját, — Laurentius az anyag fluidikus elkészítése munkáját végezték.
A könyv tartalma annyira magas szintű tanítás, hogy sokan olvasták, de nagyon kevesen értették meg, főleg a tartalmat logikailag visszaigazoló számtörvényi részt. Tóvölgyi Titusz szkeptikusan állt a könyv olvasásához azzal a szándékkal, hogy megcáfolja annak igazságtartalmát, de fordítva sült el a szándék, mert valósággal rabja lett a könyvnek. Lefordította magyarra és próbálta megérteni a tartalmat, később, amikor már valamennyire értette, igyekezett magyarázatokat fűzni hozzá. Szóval öt évet szánt rá erre a munkára, míg harmadjára átírva végre nyomdába kerülhetett és kis példányszámban kiadták 1903-ban “A Mindenség” címen.
Egy példány, amely túlélte a múlt század viharait segítő kezekbe került és a könyv fotómásolata eljutott a mi kis közösségünkhöz. Ezt az idén sikerült elektrónikus formában elkészítenünk és megosztanunk a világhálón. Előbb azt hittem részünkről ennyi elég, de egy ideje késztetést éreztem, hogy a “Titkos tanítások”-hoz hasonlóan, részekre bontva, lehetőleg rövid, de érthető formában megosszuk Veletek a könyv lényegi kivonatát.. Meglehetősen magas szintű nehéz anyag, de óriási tanítás és megéri, hogy türelmesen és figyelmesen olvassátok el a részeket akár többször is.
Megköszönöm a kedves fiatal házaspárnak Gergőnek és Lillának, hogy végigkövették a munkát, lektorálva elsősorban érthetőségi szempontból az anyagot. Egyet ígérhetek, aki végigjárja velem ezt az utat, egészen biztosan megváltozik a gondolkodásmódja a világról és önmagáról, a múltjáról szellemkénti megszületése óta.
Biró László

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGhfVN2ImCDzTqxe5ZpA?e=xh2r6Y

Megjegyzés: Ebben a 19 részes összeállításban a Tóvölgyi Titusz „A Mindenség” című könyvének lényegi kivonataiban első sorban a megértésre törekedtem. A régies nyelvezetet és tudományos kifejezéseket amennyire lehetett átalakítottam és a megértés kedvéért összevontam, egyszerűsítettem. Arra kérlek benneteket legyetek türelmesek ezzel a rendkivüli anyaggal, mely szerintem és segítőim szerint is érthetővé vált. A fenti linkről letölthetitek egy csomagban az egész anyagot a fénymásolatoktól a végső állapotáig.
Mivel lényegi kivonatokról van szó a könyvnek össztartalmából legfeljebb egy tizednyi van belefoglava a részekre bontott szövegbe, ezért nem bánnám, ha letöltenétek a tárolóból (35Mb) és belenézegetnétek az anyagba, mert még sok olyan részletet találhattok, mely érdekelhet.

A szellemprincípium

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

Óh, emberek! Isten! Ő van, Ő él és teremt. Teremt az Ő változhatatlan természet törvényei által, melyek hasonlóak és viszonylagosak Hozzá. Vezetik és fenntartják a mindenséget. Ezeknek a törvényeknek engedelmeskedik minden: a növények, az állatok, a homok, a tenger. Mindezek között Ő az egyetlen, ki változatlanul áll és abszolút Isten, teremtő, Ki mindent magában egyesít; önmagából árasztva fényt, világosságot, életet és mozgást.
Ő szellem, erő és fény, mely utóbbi egy összpontosított, szellemesített anyag, ennek legmagasabb potenciájában (hatványában), amit ős-világosságnak nevezünk. Tehát Isten anyagilag kifejezve ősfény. Isten mint szellemi princípium, a legmagasabb ható erőt, a legmagasabb észt és értelmiséget foglalja magába, a legmagasabb erőt, mely az Ő korlátlan akaratában és teremtő erejében van, éppen úgy mint a legmagasabb hatványát az anyagnak, amely anyag az ősfény.
Ebből a háromból: szellem, erő és ősfényből jött létre minden, sűrűsödéssel és alakulással, melyet teremtésnek nevezünk. A legkisebb porszemtől a legmagasabb szellemig minden szellem, erő és anyag, de azért működésükben egyek. Erő és anyag halott lenne szellem nélkül mivel ez a mozgató, a mozgás pedig élet. De azért a szellemnek épp oly szüksége van az alkotásaihoz erőre és anyagra, mint ezeknek a szellemre, hogy éltesse. Mivel erő és anyag nélkül képtelen, tehetetlen lenne a szellem, éppen úgy tehetetlen és halott lenne szellem nélkül az erő és anyag; ám de a három együtt élet és teremtés. Ez a három tehát minden létező dologban elválaszthatatlanul egy; nemcsak Istenben, de mindenütt és mindenben ez a hármas egység van meg: a féregben úgy, mint az emberben.
Az ősfényről, melyet mi ős-szolarításnak (napnak), a mindenség központjának nevezünk, amely körül a mindenség forog. Maga az ősfény nem forog, hanem vibráció által hat; mint az Isten változhatatlan és az Ő szellemének megfoghatatlan ereje által működik és mindenütt jelen van. Az ősfény éppen úgy mindenütt jelenlevő, mint az Isten, míg azonban Isten szellemileg van jelen változatlanul mindenütt, az ősfény átalakulásokban váltakozva mindenütt jelenvaló. Az Isten tehát nemcsak szellemileg van jelen mindenütt viszonylagosan az Ő akarata és szeretete által, hanem anyagilag is; az ősfény által, ennek alakulásai és sűrűsödési által.
Isten maga az örökkévalóság; nem ismer időt csak törvényeket, melyekkel a mindenséget igazgatja. Isten mint lényeg: Minden szellemnek szelleme, minden erőnek ereje, minden világosságnak világossága! Minden értelem, amely a teremtett világba kiáradt, az belőle, mint kiapadhatatlan forrásból fakadt és ömlik, mint szellemi principium, azaz tudati tartalom, esszencia.
Isten, mint szellemprincipium a legmagasabb ható erőt, a legmagasabb észt és értelmiséget foglalja magában; a legmagasabb erőt, mely az ő korlátlan akaratában és teremtő erejében van, éppen úgy mint a legmagasabb hatványát az anyagnak, - amely anyag az ős-fény.
Az ember, szellem és mint az istenség egy sziporkája éppen úgy „szellem, erő, anyag” mint az istenség. Szellem, lélek és test. Az erőt a lélek képviseli, az ős-fényt a test. Szellem nélkül nincs élet. Sem az erő, sem az anyag nem működhet élet nélkül, mert ami mozgatja, az az élet. Amint az élet kiköltözik valamiből, megszűnt mozogni. Az ember sem látott még mozogni mozgató nélkül semmit, pedig telítve van erővel a mindenség, de az az erő mozgató nélkül holt erő.
Ahogyan erő és anyag nélkül képtelen, tehetetlen lenne a szellem, éppen úgy tehetetlen és halott lenne a szellem nélkül az anyag; ámde a három együtt élet és teremtés. Ez a három tehát minden létező dologban elválaszthatatlanul egy; nem csak Istenben, de mindenütt és mindenben e három egység van meg; a féregben úgy mint az emberben; a molekulában úgy, mint a legszebb műalkotás egészében. Mert minden Istenhez viszonylagos hármas egység, amely egyes-egyedül abszolút és pozitiv.
Minden Istenből indul ki, minden tőle és általa lett; mindennek forrása Ő és ami van, véle van viszonylagosságban. A legkisebb porszem, vagy a legnagyobb alkotás; egy molekula vagy egy világtest: szellem, erő, anyag. Minden porszemnek éppen úgy megvan az ő megkívántató élete, ereje, anyaga, mint a legnagyobb alkotásnak. Mivel a mindenség Istentől van, s a mindenséghez viszonyítva a legnagyobb világtest is csak porszemnyi része annak; éppen úgy porszemnyi része a legkisebb kavics is annak a világ testnek. Mely lényegében éppen úgy nem lehetne meg szellem, erő, anyag nélkül, mint amaz.
Hogy minden létező, változhatatlan törvények szerint, éppen e háromból áll, annak az az oka, hogy minden e három egység legfőbb potenciáljának; az abszolut három egy Istennek műve. A természettörvények változhatatlanok, mert Isten maga azoknak szervezője, aki változhatatlan. Rájuk nézve nincs csoda, mert szükségük sincs rá; csak a rövidlátó emberek előtt tűnik fel az ismeretlen, csodának.

szemlézte: Bíró László

Az életprincipium

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

Isten fogalmával egyszerre jelenik meg előttünk a teremtés fogalma is, azaz mindent ugyanazon egy, (az ige) hozott létre. Ez a minden a mindenség, mely teremtés előtt egy erő nélküli semmi volt éspedig az a semmi, amiből Isten a valamit teremtette.
Isten határozta, hogy legyen és lett. Isten határozta, hogy mi legyen és az lett. Ige nélkül nincs gondolkozás és gondolkozás nélkül nincs alkotás. A gondolat szelleme, mozgatója, éltetője az ige. A gondolat hozta létre a cselekedetet, a cselekedet a következményeket. Az ige előtt nem lehetett létrehozva semmi.
A semmi élet és erő nélküli, valami képtelenség, tehetetlenség, mint amily tehetetlenség és erőtlenség 1 nélkül a nulla (0); de teljes számú 10-zé lesz, ha az ősszám, az 1 ad neki erőt és termékenységre szólítja. Éppen így lesz az Isten által, mely Isten nélkül, az 1 nélkül egy erőtlen és tehetetlen nulla; Isten az 1 által teremtve, azaz tízzé ébresztve. A nulla egy semmi; az 1 az ősszám, az Isten és ennek a számnak az ereje életre kelti a nullát, a semmit, amely semmi az egy által tízzé ébred; számmá lesz; tevékenységre, termő, szaporodó képességre hozatik.
Ez a szó „minden” azt a fogalmat zárja magába, hogy a semmiből minden lett. Ezt a semmit egy az élet és erő nélküli anyagnak tartjuk, mely megmerevült képtelen, élettelen molekulákból áll. A halál fő ismertető jele a megmerevülés: növényben, állatban, emberben melynek enyészet a folytatása. Molekulákká (parányokká) bomlik, de ahol életáram szerepel, ott holt molekula nincs. Anyag van élő avagy éltetett és van halott, azaz nem éltetett. A lejárt mindenségben, melyből az élet kiköltözött, - élet nincs. Ebben az állapotban találjuk a mindenséget mi, azaz lejárt, meghalt, élettelen állapotban.
Isten ezen holt anyagot az ő szelleme, ereje és ősvilágossága által felébresztette, vagyis képesítette és lett belőle egy élettel betelt mindenség. Isten éltetője a mindenségnek és alkotója mindennek, ami élet. Istenből kiőmlő ősvilágosság az ő vibrációjával elárasztotta a semmit, a holt anyagot, mely világló molekulák mozgó tengerévé változott.
Így ragyogott Isten ős-fénye az éjfél-sötét semmi közepén, a lejárt mindenség holt parányai közt, az új alkotás megkezdése előtti szünet alatt. Amint azonban az alkotás megkezdődött, világosodni kezdett. Isten gondolatának akaratereje vibrálni, alkotni indult az ő fényének közvetítésével és derengeni kezdett a hajnal az ős-fény körül, amely hajnal az új élet, az új alkotás megkezdését jelentette. Isten az ő éltető erejének áradatát, kisugárzását, a mindenség holt parányainak éltetésével kezdte terjeszteni maga körül. Mindig nagyobbá és nagyobbá lett az általunk úgynevezett udvar az ős-fény körül, végre betelt éltető világossággal az űr és élt a mindenség Isten körül, azaz: Isten ereje és ős-fénye körül, ámde az erőnek és ős-fénynek központját képezte és képezi Ő. Körülötte az életre kelt semmi; világító molekulák mozgó tengerévé változott.
És a mindenség életével egy új éltető erő, az életprincipium lett megalkotva, vagyis a mindenség lelke. Az az élet, mellyé az éltetés által a szellemprincipium kisugárzása változott. Ez nagy tényező. Ezt nagyon meg kell figyelnünk, mert Isten szelleme és a mindenség lelke nem egy fogalom. A mindenség lelke egy, a mindenség éltetése által az anyaggal érintkező, a mindenség és nem Isten anyagát éltető erővé változott át; noha eddig sem Isten szelleme, csak Isten szellemének kisugárzása volt, mely az éltetés által érvényesült és egyéniesült. Így képzeljük magunknak az akkori mindenséget; mozgó tengere a világló molekuláknak.
Az éltető egy: szellem, erő és ősvilágosság, áthatotta a nullát, a semmit és az életprincipiummal megtöltött mindenség a 10 erőteljessé lett. Az Isten szelleme által létrehozott életprincipium, az ő vibráló ereje, a holt anyagon átömlése közben attrakciós erővé, az ős-világosság ód-világossággá változott.
Íme az éltetés folyamata alatt történt változások. Először is az éterből álló mindenség holt molekulái, melyekbe élet leheltetett, feltámadtak; életre kelt a semmi, a holt anyag élő anyaggá; a világító molekulák mozgó tengerévé változott. Az ős világosság áthatotta a nullát, a semmit és megtöltötte azt az élet principiumával, feltételével. Az így megtöltött semmi, élővé, a nulla 10-zé változott. Lett a semmiből egy végtelenséget magába foglaló egész; egy, a szaporodás végtelenségének feltételét magába foglaló mindenség. A semmiből élő valami: az életprincipium szülője; a további élet folytatásának forrása lett.
Valamely alkotás mindenkor 3 által hozatik létre és 1-et képez, mely ismét 3 tényezőt hord magában. A szellem, erő ős-világosság így hozott létre egyet, vagyis az eleven mindenséget, mely ismét hármat: az életprincipiumot, attrakciós erőt és ódvilágosságot rejtette magában. Most már a kétféleség fejlődik ki előttetek: - Bírjátok Isten szellemprincipiumát és a mindenség életprincipiumát; a vibrációs és attrakciós erőt; az ős- és ódvilágosságot.
A kétféleség nem egyféleség tehát; Isten és a mindenség nem egyek. Isten az élet, a mindenség az éltetett. Isten az alkotó, adó, - vibrációt használ az alkotó erő kifejezéséül – a mindenség az alkotott, elfogadó erő. Isten anyaga, teste az ős-világosság; a mindenség anyaga, teste az ódvilágosság.
Jól jegyezzük tehát meg, hogy a mindenségbe nem lehet belefoglalni Istent, mint a mindenség részét, mert Isten a teremtő; minden teremtettől megkülönböztetendő különálló egység. De azt is figyeljük meg jól, hogy e mai mindenség kezdete a létezővel nem téveszthető össze. A mindenség kezdetben mint látható anyag: ódvilágosság volt, amint Isten láthatólag ős-világosság. E szerint a mindenség nemcsak mint élettel, Isten éltető erejével bíró erő, hanem mint világított anyaggal, testtel bíró élő és viszonylagos volt Istenhez és mint ódvilágosság vette körül az istenséget. Az első a nemző Isten; a második a fogamzó és szülő mindenség, melyet nevezhetünk Istenanyának is; az 1 és 2 a harmadik teljesülését, a szellemfiakat várva.
Az életprincipium az erőben és anyagban utazik, tehát az erőben és anyagban van. Először az erőben, másodszor az anyagban. Először az erőt élteti és aztán mint éltető erő, mondjuk életerő, élteti az anyagot. Az ős-világosságtól a földig. Mivel az anyag mint éter az egész mindenséget betölti, az életprincipium is betölti, mert mint erőt éltető, mindenütt benne van az anyagban is.
A szellemprincipium is él, de nem éltet. Ő nincs benne az erőben és anyagban: ő szellem, erő, anyag. Önmaga az élet, melynek forrása Isten, a három egy, aki szintén szellem, erő, anyag. Az ős-világosság egymagában véve is élet, életprincipium; de nem szellem, erő, anyag, hanem élet Istenből, az erőben és anyagban.
Mi tehát a különbség a szellemprincipium és az életprincipium élete között? A szellemprincipium Isten élete; az életprincipium pedig Isten éltető élete. A szellemprincipiumban Isten is él, az életprincipiumban csak az élete él. A szellempricipium önálló; az életprincipium szolga. A szellemprincipium öntudatos, az életprincipium öntudatlan, tehát csak gépiesen éltet.
Ez a különbség az éltetett állat és az élő ember között, hogy utóbbinak a főmotivima a szellemprincipium; előbbinek pedig életprincipium. Egyik él, a másik éltetve van.
Darvin, aki anyagilag származtatja az embert a majomtól a bonctani és alaktani hasonlatokból indul ki, csakhogy ez nem minden. Darvin a szellem és életprincipium külön létezéséről nem tud s azt ennélfogva nem is vehette figyelembe, valamint azt sem, hogy az életprincipium mint egyedüli éltető a majomnál, mint a véghatárnál megáll s mint átszállónál, első helyről második helyre megy át, ama vonalnál, mely az embert viszi a szellemprincipium által, azaz másodfokú éltetővé, az emberi lélek éltetőjévé, mondjuk az ember lelkévé válik. Így válik teljesen érthetővé az ember szellem, erő, anyag mivolta és az állati világ lélek, anyag sajátossága.

Szemlézte: Bíró László
--

https://www.youtube.com/watch?v=VgUOApeIPs8

Amikor az Úr Jézus Krisztus az utolsó vacsorán búcsúzott tanítványaitól, ezt mondotta: "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben és higyjetek énbennem(János 14:1) ... "jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jön el hozzátok a Vígasztaló; ha pedig elmegyek, elküldöm azt tihozzátok. És az, amikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és itélet tekintetében (János 16 : 13,8)
"... de amikor eljő amaz,az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra (János 16 : 13)..."
És pünkösd napján az igéret beteljesedett: az Úr tanítványai valamennyien elteltek Szentlélekkel és szoltak úgy, ahogy a Szentlélek szólásra inditotta őket. A Szentlélek azóta is a világban van; szól,int,figyelmeztet és tanúságot tesz az Úr Jézus Krisztus tanításai mellett. Az idők folyamán a Szentlélek szava hol halkabban, hol erőteljesebben érvényesült, attól függően, hogy egy-egy kor gyermekeinek mennyire volt "füle a hallásra és szeme a látátsra"
Elérkezvén az idők végéhez, a Szentlélek feltűnő módon folyik beleaz emberiség életébe, hogy még mielőtt a vég bekövetkezik, mentse azokat, akik még menthetők.
Így a cleavlandi Magyar Szellemkutatók Társasága (Hungarian Spiritual Society) tanóráin is a Szentlélek küldöttei oktatásokkal, látományokkal és megnyilatkozásokkal készítettek elő a Szentírásban leírt utolsó idők nehézségeire és azoknak elviselésére: " mert nemzet nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé...mert akkor nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta... (János 24:7,21)
Először a Szentlélek munkáját bemutató oktatásokból, majd az Evangéliumi Spiritizmus hivatásáról szóló közleményekből adunk ízetítőt a kedves hallgatónak.
Utána Gyülekezetünk szellemi vezetőinek a gyülekezetünk és minden ember részére megszívlelendő oktatásaiés intelmei következnek.
Az utolsó időkre vonatkozó oktatások gyakorlati tanácsokat tartalmaznak erre névze, hogy miként is kell felkészülni, illetve helytállni azokban a nehéz időkben.
Sokan nem hiszik, mások tagadják, de az Igazség törvénye működik: okra okozat következik és mindannyiunkat számadásra hív a földi élet után.
A földi élet utáni állapotokba nyújt bepillantást a Szférák világa című fejezet; az Életek összefüggései és következményei rész pedig a külömböző emberi életek szellemvilágbeli következményeit tárja az olvasó elé.
Legvégül a Magyar sors magyarázata részben a magyarországot érintő események szellemi magyarázatából ismertetünk néhányat.

A Föld jövője 3/3:
Hogy az elválasztottak biztonságban legyenek, ezen viharos időkben a Föld olyan helyén lesznek, mely a zavaraival, csapásaival, természeti és társadalmi bajokkal nem lesz annyira terhes, mint másutt. Az ilyen enyhébb helyek az oltalmuk, hogy felesleges megpróbáltatások ne érjék őket. Ezek a világok csak ideiglenes lakóhelyei a szellemcsoportoknak, amint betöltötték azt a fejlődésüket, amelyet az a világ tud a számukra nyújtani, akkor lakóhelyet cserélnek. A Föld nem eredőhelye vagy végállomása a szellemeknek, sem testetöltve, sem a szféráiban szabadon.

A más világokból idekerülő lelkeknek akkor és itt van a legmegfelelőbb haladási, és kiemelkedési lehetőségük. A szellemek a Mindenség vándorai! Ez nem kiűzetést, kitagadást, vagy otthontalanságot jelent, hanem mindig azt a helyét és korszakát a szellemnek, ami a számára éppen szükségszerű. Mindenütt más vár rájuk és mást tanulnak meg. A szellem hazája és otthona az egész Mindenség, de ˝belakni˝ csak a fejlődése folyamatában tudja. Sorra látogatja, ismeri meg otthonának ˝helységeit,˝ addig nem mehet át egyik ˝helyről˝ a másikra, míg az előzőt tisztán, rendben nem hagyja maga után az őt követők számára.
Vannak olyan világok, és ilyen a Föld is, melyen a sorozatosan elbukottak laknak és fejlődnek, akik még nem ébredtek rá a bukottságuk mértékére.
A megtérésnek, a visszairányulásnak is változatai vannak, melyek különféle helyzeteket kívánnak. Sokszor külön világokon, hogy a megtérés feltétlenül végbemehessen, mert az el nem engedhető! Ezen vándorló lelkeknek, hibáik folytán, azok a ˝szomorú˝ világok kellenek. De ott is szükségük van a kegyelmi sugárzás sokféle ˝napsütésére,˝ belül, pedig azokra a ˝maradvány-fényességek˝ lelki erőire, melyek még nem pusztultak ki belőlük egészen. E kettős melegség érleli meg lassan őket arra, hogy megtérjenek a jóra és az isteni életre. A változások nem ugrásszerűek. Valójában minden szellem Isten terveit hajtja végre, az Ő országát építi ˝térben és időben˝ egyaránt. Mindenki a maga erőinek mértékében tud buzgólkodni, összhangban a saját erőivel és az isteni Akarattal. Ahogy a Földön, úgy másutt is ugyanilyen rendben történik mindez, legfeljebb nem azonos ˝időben.˝ Az Idő egyébként is mindenütt más értéket mutat, másként értelmezhető.
Az Utolsó Idő nem egyszerűen elviselendő lesz a Földön élőknek, hanem tenniük is kell, elsősorban önmagukért és azon keresztül másokért is. A Kegyelem segítségével az anyagból kikerültek most a szférákból támogatják a visszamaradottakat, egyúttal növelve a maguk erőit és lehetőségeit is. Sokan vannak testetöltésben is, akiknek még apró elintéznivalójuk van az anyaggal, vagy a jelenlétükkel segítik a Földön a jobbért igyekvőket. Vannak indulók is, akiknek még többet kell tenniük önmagukért, és születnek az alsóbb szférákban olyanok, akik ott már elhatározásra jutottak, de még az anyagban és azzal küzdve kell megvalósítaniuk a tervüket. Még több azok száma, akikben még mértéken aluli az igyekezet, bármiféle oktatásban részesültek is. Ezeket a szféráikban, vagy a földi szenvedéseikkel igyekeznek terelgetni, hiszen azt saját-okon, tanító célzattal kapják, nem pedig büntetésül!

A Föld szellemtömegeinek nagy része nem élt a szerető irgalom lehetőségével, melyet Urunk hozott ide kétezer évvel ezelőtt. Az eltelt időben sokan elindultak az irgalmas kegyelem útján, de tömegesen alusszák bűn-álmaikat azok, akik sem a régi, sem az új lehetőségekből nem merítettek. Ez az itteni vegyes állapot még mindig használhatja az isteni irgalom kegyelmi lesugárzásait, melynek még nincs vége, sőt egyre jobban árad azok felé, akik már nem alusznak, csak szenderegnek, az ébredésük előtt vannak már. Ezeket nem lehet segítség nélkül hagyni, hiszen reményteljes egyedek és csoportok ők! Ezekért folyik minden szellemi igyekezet, mely a szférákból leárad a Földre, az ember világába. Ehhez tartozik a rossz is: a katasztrófák, csapások, természetromlások sorozata, ezek felrázó hatása alól már nem vonhatja ki magát a lélek. Így hát a rossz is felhasználásra kerül, éppen saját maga ellen!
A Föld várható katasztrófái
https://www.youtube.com/watch?v=Ko9ssE6MgLw&feature=youtu.be

A Föld jövője és a migránshelyzet
https://www.youtube.com/watch?v=KpHCqPW4V90

Szellemi szférák 1/3

A szellemi szférák párhuzamosan találhatók mellettünk egy másik síkon (dimenzióban), de magassága eltérő a földön élő emberi lelkek életterétől. Ezek a szférák átfogják a Kozmosz bolygóinak szellemi rendszerét is.

1. szféra: purgatóriumi szféra. A föld alatt kezdődik, és 2 km magasságig tar a légkörben.
A Kegyelem törvényvilága érvényesül.
A lakók jellemzői:
Kegyetlenség, erőszak, durvaság zsarnokság érzékiség. Anyag imádása, durvaság, gőgös, dacos lelkek. Ez a viharzóna.
Az ellenségek gyakran találkoznak itt, egymás bosszúja elől menekülnek. Testet öltve a gondviselés olyan pályára állítja őket, hogy alkalmat nyerjenek a kiegyenlítődésre (karma)
Számukra a megszületés mennyországi állapotot jelent.

Több részből, rétegből áll:
- gyilkosok
- öngyilkosok
- rablók, tolvajok (pokol)
- Istentagadók, nihilisták, anarchisták
- Önzők, fösvények, pénzvágyók
- vad népek, pogányok birodalma

2. szféra: Troposzféra középszint. 2-6 km között található.
Esőfelhők szférája, purgatóriumi középszint, valamivel finomabb érzésvilágú szellemek szférája.
A 2. szféra szelleme sok ütközés folyamán megismerte, hogy önző törekvéseit büntetlenül nem elégítheti ki, mert mindig fájdalom a következmény. A 2. szféra szellemtípusa a hibát még mindig másban keresi, még nem érett meg arra, hogy önmagába tekintsen.
A szellemek a törvénytől, mint hatalomtól félnek, de minden igyekezetük arra irányul, hogy a hatalmat kijátsszák. Önzők, kapzsiak, irigyek, ravaszok, testi vágyaiknak hódolók, haragosak, de indulataik rövidebb lejáratúak. Keresik Istent, de csak az általuk kívánatosnak tartott dolgok képezik imádságuk tárgyát. Közöttük sok az idegbeteg, örült, megszállt és más betegségben szenvedő. Le kell válni a fluidoknak a lélekről, ki kell égni, hogy tisztább szellemként tovább emelkedhessenek.
Vad ösztönök, de a törvény csak egyszer engedi meg a győzelmet, a legyőzőből legyőzött lesz, és ekkor meglátják az érem másik oldalát is.
Mozgalmas az élet, nagyobb a gondolatszabadság is. Nagy a gazdagság utáni kapkodás, jelen van a fekete mágia, a csalások és a lopások itt szintén itthon vannak. A földi világ igen nagy hányadát, mintegy kétharmadát ez a szféra szolgálja, mert ez a legnépesebb.
A vallások minden fajtája jelen van. Ebbe a szférába is elküldi Isten misszió szellemeit.

3. szféra: Troposzféra felső szint, 16 km-es magasságig. A purgatórium felső szintje.
Meleg otthon, pihenőhely és tanulóhely. Ez már a bárányfelhők, fátyolfelhők szférája.
A szellemek tudják, hogy a rossz az rossz, a jó az jó, nem kapkodnak a földi javak és a testi örömök után. Haláluk után csendes pihenőhely, sokszor fedve van előlük hibáik, tévedéseik addig, míg meg nem erősödnek. A szellemek innen még reinkarnációra kényszerülnek.
A szférában minden egyszerű, tiszta, nagyobb művészi szépségeket itt még nem lehet megtalálni.
Egyszerű életmód, kevéssel való megelégedés, a szegénység, mint életkeret kezd a szellemeknek kívánatos lenni. Kezdik megtanulni a kötelességeket, és arra törekednek, hogy jó úton járjanak A szféra anyaga még mindig földies, innen kerülnek ki a szerény, dolgos emberek, a jó családapák, az egyszerű, becsületes emberek.
A 3. szféra szellemei a testetöltésig terjedő utolsó időszakokban élnek, de ez még itt szükséges vezeklési törvény alatt áll. Csak a jók szellemei és a rendszerint még egy utolsó testetöltés után mennek át szabadon a 4. szférába (gyűrűjébe)

Itt a szellemeknek már természetes az imádkozás, és az, hogy Istent szolgálják
Növény és állatvilág az első három szférában:

Az evolúció törvénye a szellemek minden gondolatát, érzését és cselekedetét formába öltözteti. Ezek veszik körül a szellemeket állatok és növények formájában.
Az 1. szférában vannak – fluidikus formában – mint az ott élő szellemek gondolatai, érzései a vérengző vadállatok, valamint halált okozó mérgező növények formájában.
A 2. szférában vannak a fluidikusan azok a ragadozó állatok, melyek már nem támadják meg az embert, valamint a rovarok, férgek, hüllők.
A 3. szféra alsó szintjén vannak fluidikusan azok a növények, melyek állatok táplálására alkalmasak. A 3. szféra középszintjén szintén vannak fluidikusan a táplálékul szolgáló növények, valamint a megszelídíthető álatok és háziállatok.
A 3. szféra felső szintjén vannak fluidikusan a gyógynövények.

Az állatok megölése a törvény elleni bűn! A vágóhidakon kimondhatatlan félelemmel és gyötrődéssel múlnak ki az állatok. Minden ilyen kínos gyötrődéssel kimúlt állat húsával az ember magához vonzza bűnének büntetését. A húsevés megbosszulja magát, nemcsak az ember testében betegségek alakjában, de lelki erőiben is. Ezért aki teheti, az állati élet megszüntetésével előállított ételektől tartózkodjék – mondja a Kegyelem törvényvilága.
Ez a vegetáriánus eszme kozmikus megvilágítása a „Kegyelem törvénye” által.

A felsőbb szférákban is vannak „ragadozó” állatok, csak szelídek, és nem húst esznek, hanem olyan fűfélét, melyben azok a fluidikus tápanyagok vannak, melyre szükségük van.

folyt. köv…

UI:

Az élet könyve
https://www.igneum.hu/2021/09/14/az-elet-konyve/?fbclid=IwAR2gI0gYgwwzWFzrMpyqA5ovugSjQoQAg9vesrhe91JuGcXqzAptCWlUs4s

Istené az ország, a hatalom és a dícsőség - Felvezetés

Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének második kötetéből - 2001. október 28.

Köszöntelek benneteket testvéreim a mi Urunk, a Jézus Krisztus nevében!„Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség most és mindörökké...” - hangzik az Úr imájában. Mit nevezünk a mi Atyánk Istenünk országának? Azt, ami Általa teremtetett, tehát az egész világmindenséget, és így övé a hatalom és övé a dicsőség égen és Földön. Mindezt az emberek és Isten bukott teremtményei el kívánják a mi Atyánktól, Istenünktől.
Az Ő küldöttje, az Ő Szent fia mondja: „az Isten országa tibennetek van.” Tehát nem itt, nem ott és nem amott, hanem Isten teremtményeiben. Isten országát kell tehát kiépíteni és megvalósítani minden teremtménynek saját lelkében. Akiben ez az ország összeomlott, vagy akiben ez az ország a bűn világa lett, annak mindent el kell követnie, hogy azt újra felépítse a lelkében, mert ha nem, elvész; mert ha nem, nyomorúságok, szenvedések jönnek rá és mindent, ami neki örömöt boldogságot és örök életet adhatna, mellőzni lesz kénytelen.
„Tiéd a hatalom és a dicsőség…” Testvéreim, már a kezdetek kezdetén emiatt történt a bukás, mert a teremtmény nagyobb és hatalmasabb akart lenni az ő Teremtőjénél. Hatalmat akart égen és Földön, hatalmat akart a teremtő Isten felett is. „Olyanok lehettek, olyanok lesztek, mint az Isten, ha esztek a tiltott fának gyümölcséből...” Kísértette Ádámot és Évát a sátán. Ennek a tévgondolatnak, ennek a tévhitnek estek áldozatul mindazok, akik elbuktak. Mert nemhogy övék lett volna a hatalom és a dicsőség, hanem kivetett páriák lettek, akiket lángpallossal távolított el az igazság angyala a mi Atyánk, Istenünk országából.
Ennek a tévhitnek és az Isten országából való kiűzetésnek a következménye a földi élet és a halál. Ez a Föld a ti országotok; ez a világ a ti világotok; ez a világ a tévelygéseknek, a bűnnek és a bűn következményeként a halálnak a világa. Itt kevés az öröm, a megértés, a békesség, a boldogság, de annál több a csalódás, a szenvedés, a nyomorúság, a betegség és a halál. Pillanatról-pillanatra ezreket és százezreket kaszabol le a halál. Hiába várja az ember az örökéletet és az örök boldogságot, újra és újra szembe kell néznie a halállal, mert Isten helyett a maga részére akart hatalmat és dicsőséget.
Nézzetek körül a világban, a ti világotokban, és akkor megláthatjátok, hogy mennyire így van ez, mi mindent tesz meg az ember a hatalomért, hogy az ő szava legyen a mérvadó, hogy az ő akarata érvényesülhessen, hogy az ő elvével és eszméjével hintse tele e világot. Először az ember csak anyagi javakat akar: pénzt, csillogó aranyat, hogy ezen keresztül hatalmat, dicsőséget vásárolhasson magának az ellentéttől. Aki Isten hatalma és Isten dicsősége helyett a maga hatalmát, a maga dicsőségét keresi, azt csak az ellentéttől kaphatja meg, és aki a maga lelkében Isten országa helyett az ellentét országát építi, az nemhogy közelebb, de egyre távolabb kerül az öröm, harmónia és a boldogság világaitól.
Az ember azt hiszi, azt gondolja és úgy érzi, hogy a hatalom édes, a hatalom örömet és boldogságot nyújt, hogy milyen jó dolog az ellenséget megalázva, porba sújtva látni; milyen jó, ha az földig hajol előtte és kér és könyörög hozzá - Isten helyett - a mindennapi kenyérért, könyörög a puszta létért, könyörög az életéért. Ezért a hatalomért gyűjt az ember, ezért a hatalomért visel háborúkat, ezért tör nép nép ellen, nemzet nemzet ellen, hogy nem az Isten igazsága, hanem az ő igazsága, az ő akarata valósulhasson meg népek és nemzetek fölött.Az ellentét és az ellentét által megtévesztett ember álma ez. Úrrá akar lenni népeken és nemzeteken; úrrá akar lenni a világmindenségen, és ha az egész teremtett világon már nem lehet, akkor legalább azon a világon, amelyen ő élhet.
Az ember legalább ezen a Földön akar magának minden áron világhatalmat szerezni, és más emberrel, más nemzettel, más népekkel fizettetni meg azt az árat, amibe a hatalom, a dicsőség és a csillogás kerül. Pedig a születéssel a mi Atyánk, Istenünk minden embert olyan körülmények közé helyez, ahol megvannak azok a feltételek és alkalmak, amelyek annak az embernek szükségeltetnek ahhoz, hogy megszerezze mindazt, ami a továbbfejlődéséhez kell, és amely úton, ha lassan, ha fokozatosan is, de megismerheti a mi Atyánknak, Istenünknek hatalmát, erejét, dicsőségét. És igen!... megismerheti az igazság törvénye mellett a szeretet törvényét is: hogy Isten az ő nagy hatalmában is kegyelmes és szeretetteljes, Aki nem kívánja a bűnös halálát, hanem azt kívánja, hogy a bűnös megtérjen és éljen.

Összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Istené az ország, a hatalom és a dícsőség
Adai közlés - Van nekem eledelem...
Egy önfeláldozó megnyilatkozása
Honnan származik a gonosz?
A káros földsugárzásokról
A Van ellen nem harcolhat a Semmi
Az özvegyasszony és a hármas ikrek története

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiq1ytxn_BaD_YBkE7Q?e=1smgSS
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=mrxMeJE8EZQ
Valdemar német tiszt az orosz fronton 1944 Gizi médium által

https://www.youtube.com/watch?v=VXouduUdFhg&t=3600s
Kérdések és tanítások Gizi médium által – 1999.03.16.

https://www.youtube.com/watch?v=og6Roe-q7Qw
Egy korrupt, bosszúálló bíró élete Gizi médium által

https://www.youtube.com/watch?v=dTNmC4eclXk
Fájó múlt – Spirituális filmdráma

Szellemi szférák 2/3

4. szféra

Légkörtan szerint a sztratoszféra kb. 24 km magasságáig terjed a légkörben. A menny előcsarnoka, a szépség a 4. szférában kezdődik.
Itt a szellemek egy utolsó próbával teljesen elszakadnak a földi fogalmaktól és belenövekednek az isteni törvénybe. A vallás fogalmai itt megtisztulnak a külső alakiasságtól.
Itt a szellem nem azért engedelmeskedik a törvénynek, mert nem akar összetűzésbe kerülni vele, hanem azért mert lelkének meggyőződésévé vált.
Ebben a szférában készülődnek a szellemek, hogy belépjenek Isten országába, a békesség honába, ahonnan nincs fájdalma visszatérés, hacsak nem az áldozatkész szeretetben.
Itt már nem vonzza a szellemeket a reinkarnáció törvénye, a körforgás törvénye nem létezik többet a számukra.
A szellemek önkéntes vállalkozásai innen a testetöltések – szeretet hozzátartozóért, áldozatként, esetleg magasabb fokozat eléréséért, vagy pedig a rosszal szemben megerősödésért.
A 4. szféra a föld igazságának a szellemesített hazája. Itt már jelen van a szépség, a jóság, Istenbe vetett hitük itt már tudássá válik.
A 4. szféra szellemei a 2. szférának eszményesített, ragyogó állapota. A 4. szféra ragyogást visz a 2. szférába, sok szellem megy a 2.szférába segíteni.
Fontos dolog tudni, hogy a 2. szféra szellemei legalább a kétharmad részét teszik ki a földön élő emberiségnek!
A 4, szféra szellemeinek testetöltéskor át kell hatolni az előző három szférán, és ezeknek a szféráknak az anyagát magára kell vennie, hogy a föld természetével kapcsolódjék.
Sokan gyógyítani, tanítani jönnek le a földre.
Innen született le: Memer, Hahnemann, Mathei, Frank Ágoston (növénytan, gyógyító tudományok)


5. szféra: Ózonszféra alsó szint, kb. 45 km magasságig.
Sejtelmesen szép szféra, itt minden új színt, új formát nyer, leheletkönnyűvé lesz itt minden.
A bűnbocsánat szférája, itt tudja meg a szellem, hogy mennyit tudott a tévedéseiből helyrehozni, és mennyit bocsátott meg neki az Úr.
Eddig a fájdalom – csalódás, a vér –könny, születés – halál, viszontlátás – búcsúzás,
Dicsőség – szégyen, hatalom – nyomorúság egymást váltotta fel, míg végül a szellem az 5. szférában ébred fel. Ebben a szférában van a szellem első halvány visszaemlékezése a paradicsomi állapotokra, ahonnan kiszakadtunk 15 milliárd évvel ezelőtt!

Itt a szellem már tudja, hogy az egyéni igazságnak el kell tűnnie Isten igazságában, a szellem igazsága átalakul áldozatos szeretetté.
A szellem itt tudja megérteni a bűnbocsánatot, a messze múlt nyitva áll előtte, és veszély nélkül tudja nézni letűnt életeit, Ő is megbocsát, feloldozza ellenségeit, és Ő maga is a törvény munkásává, irányítójává válik.
Ebben a szférában válik a szellem igaziból szellemé!

Mivel ez a hely a tanulásnak, pihenésnek és a felfelel fejlődésnek a szférája, és így gyakorlati munka alig van, ennél fogva a szféra lakói, hogy tettekben is tevékenykedhessenek, az alsó szférákban munkálkodnak, mégpedig a 3. szférában fejtenek ki nagyobb tevékenységet, mivel érzésileg inkább ide kapcsolódnak. A szeretetmunkában fáradozók innen nyernek támogatást, ha hitükkel segítséget kérnek.

Az 5. szférából született le:
Colombus Kristóf, Galilei, Newton,
Beethoven, Bach, Mozart, Haydn, Wagner, kik a magasabb zenét, a szférák hangjait a földre hozták.
Shakespeare, Milton, Schiller.
Itt a szépség tökéletes, mert szellemileg tiszta. A testetöltés innen a földre áldozat!



6. szféra: Ózonszféra felső szint, kb. 85 km magasságig tart.
Ismét hangos, ragyogó élet. Diadalmas mennyei élet szférája. Az ózonszféra azért oszlik két részre, mert egy csodálatos kozmikus jelenség két szintre osztja. Az ózonszféra közepén 45 km magasságban minden Földről felhatoló bármilyen hangtünemény, pl. atomrobbanás hangja, visszahajlik a Földre. A 6. szférába a diadalmas mennyei szférába már semmiféle zavaró hangtünemény nem tud felhatolni a Földről.
Az igazság ismerete, a szabadság korlátlan hatalma, a szeretet lángolása határtalan cselekvési vággyal tölti el a szellemeket. A tudásvágy, ismeretszomj, cselekvési vágy hatalmas erővel sarkallja őket. Dolgoznak előbb az alsóbb szférákon és később testetöltve, a földi életben jelennek meg mint emberek, mindig a legnehezebb helyeken.
Innen született le:
Gandhi, Schweitzer Albert, Assisi Szent Ferenc, Teréz Anya, Pater Pio,
Parahamansza Jogananda.

Ők fáklyahordozói egy eljövendő jobb kornak, szenvedéssel, megvetéssel, gúnnyal és kínos halállal. Áldozati bárányok kellenek – nem „Isten haragját” kiengesztelni – hanem a gonosz erejét megtörni!
Nagyon sok névtelen szellem születik le, a legtöbben ismeretlenek, akik nem keresik saját dicsőségüket. Tűrnek, szenvednek és inkább vértanúhalált halnak, amikor egy nehéz küldetés után visszatérnek szellemi hazájukba a 7. szférába jutnak!

Minden népnek, minden nemzetnek voltak és vannak ilyen kimagasló szellemi nagyjai, akik nem keresik a saját dicsőségüket, hasznukat, előnyeiket. Sőt, ha rendelkeznek is földi előnyökkel, minden gondolkodás nélkül odadobják azokat, hogy másoknak hasznára legyenek.
A szellemi vezetők szférája


folyt. köv..

UI:

Élet a halál után Karsay István 5 részes előadása.
Debreceni egész napos előadásom anyaga. Elmondom az átmenetet a szellemi lakóhelyünkre, pontosan ismertetem, hogy mi történik velünk az asztrálsíkon.
Milyen szellemi munkát végzünk, ismertetem a szférákban lévő életet.
Ismertetem a tisztítótűz fogalmát részletesen!
https://www.youtube.com/watch?v=KYTu-7ogtw8&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=T9eFGQSbQ8I&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=KgJjZpPww0o&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=cOIgRbjRcH8&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=kHb3ii0mujo&feature=youtu.be

Az elsődszellemek születése

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

Istennek az alkotással célja lévén nem azért keltette életre a mindenséget, hogy az üresen álljon mellette.
A kétféleség átment a mindenségbe, mely most egy nemző és egy szülőerőt egy szellem és életprincipiumot; egy ős és ódvilágosságot foglalt magába. Hogy ment át a kétféleség a mindenségbe? Nem Isten olvadt a mindenségbe, a már élő mindenségbe, hanem szellem, erő anyagával most már megtermékenyítette azt. Mondjuk, amint a nap melege az élő földet, mert a nap termékenyítő ereje működik, amely erő az adó erő; a föld pedig az elfogadó erő. A nap a nemző, a föld a szülő.
Az abszolut Isten magából életforrást árasztván, a semmiből valamit hozott létre, azaz egy kétnemű (adó és befogadó elvekkel rendelkező) mindenséget, mely egy pregnáns 3 után, avagy egyéni alkotás után vágyakozott. Íme tehát Isten szelleme, ereje és ős-világossága, hozzá még az életprincipium, amely attrakciós erő – ódvilágosság; - ezen kettős hatásból élő szellemek, rotáció, csavarmozgás, forgás és fluid álltak elő. (A rotáció alatt a fejlődés folyton emelkedő spirálját értsétek; a fluid egyrészt a szellemek testének anyaga, illetve alkotásaik, azaz teremtéseik anyaga, amely valójában érzésekből és gondolatokból áll; a szellem természetében a körkörös mozgás, a forgás és a keringés a jellemző – lásd az egész univerzum mozgását, melyet a szellemek hoztak létre és tartanak fenn törvényesen.)
Értelmet, akaratot és szeretetet tartalmazott a szellemprincipium; vibráló, attrakciós, rotációs volt az erő; ős-világosság fluid volt az anyag. Ezen hármas 3-ból szellemek jöttek létre, melyek Isten szellemének elsődei lettek. Értelem, szeretet és akarat által születve, Istenhez voltak viszonylagosak (analógikusak, tehát nem istenek, hanem isteniek), felruházva értelemmel, szeretettel és szabad akarattal; erő és anyag által születve erőképesek és fluidárisak voltak, azaz: az értelmi megnyilvánulás erő és fluid által történt.
Egy tökéletes alkotás áll előttetek: Isten; a mindenség; és az Ő szellemének elsődei. Isten nem volt többé egyedül, a mindenség Tőle, az Ő erejétől és ősvilágosságától telítve lett és Ő vele viszonylagos szabad lényekkel volt környezve. Harmónia, hármas hang volt minden!
Ezen elsődök a kétneműségtől születve, kétnemű lényekké, vagyis kettős szellemekké – duálokká – lettek; az egyik teremtő erő és világosság által nemző természetűvé; a másik vonzerő és ódvilágosság által fogamzó természetűvé; a kettő együtt egy rotációs mozgást – egy fluidot idézett elő. Nincs feltétlenség avagy egység, csak az Isten, belőle viszont viszonylagos dualizmus árad. Egyből kétnemű élet és e kettőből egy harmadik, mely saját magára nézve egy; - ám de ez egyben, mert már a harmadik, a kétneműség benne van.
Az alkotás, az elsődök létrejövése, Istennek és a teremtésnek logikai következménye volt. A legmagasabb értelemnek, hogy értelmileg megértessék és felfoghassák, kellett, hogy eredménye legyen, mint ahogy eredményének kellett lennie a legmagasabb erőnek, az ős-világosságnak is. Így képződtek Isten és a törvényei által az értelmes szellemek a mindenségben.
Az elsődök tehát Istennek szellemprincipiuma és a mindenségi életprincipiumnak voltak szellemi és értelmi következményei; az ős- és ódvilágosság fluidszerű következményei; magukkal hozva a rotációt, mint harmadik erőt, mint a vibrációnak és az attrakciónak, azaz vonzásnak a következményét. Mi volt a célja a létüknek? Nekik Isten értelmi tanúinak kellett lenniük.
Így láttok magatok előtt hármat; Istent; az életre keltett mindenséget; és az elsődöket. Az elsődökkel együtt a rotáció, a harmadik erő – vagyis a vibrációnak és az attrakciónak összeköttetése – csavarmozgásba alakult.
Így állt elő az ősvilágosság és ódvilágosság mellett a fluid, mint asszimiláció, vagyis egyesítése a kettőnek. Ebből egy fejlesztő és képező (fejlődésbeli változásokat kialakító) mozgás, egy fluid permeteg keletkezett, mely tömegesedéssé képződött (a szellemek teremtési munkája folyamán, hiszen a szellem soha nem pihen és nincs megállása, akárcsak Istennek a teremtésben, az ős- és ódvilágosság keverékét magukon átengedve a saját természetük szerinti fluidokká alakítva permeteg formájában gyűjtötték és halmozták egybe, amely tiszta fluid halmazokból alakultak ki az elsőd, avagy ős-napok). Ezen rotáló mozgást követni, a tömegesülés és fluid permeteg képzésébe szellemileg és fluidilag működni, tökéletesítésükön működni, képezte feladatukat. Így látjátok az élő mindenség és az értelmes elsődök közepett Istent, amint változhatatlan törvényei által vezet mindent; mert Ő abszolut változhatatlan.
A három törvény, melyet az elsődöknek követniük kellett:
1. Az ész törvénye, hogy ismerjék Istent és tanúi legyenek az Ő létezésének, ezért nyerték az értelmiséget;
2. A kettősség törvénye, a duáltörvény, melyet be kellett tartaniuk a szellemnek a szellem iránt, azért nyerték a szeretet tulajdonságát.
3. A rotáló és képző erő követése, e célból nyerték a szabad akarat adományát, hogy Istent elismerjék. Hogy ne ismerték volna el Őt, kinek szeretetéből és akaratából, kinek szelleméből lettek alkotva szellemileg. Őt, ki őket életre hívta és ki értelmet adott nekik. Kinek a fényét és világosságát látták mindenütt, hogy ne ismerték volna el Őt?
Elismerni képesek voltak, de felfogni nem. Ehhez előbb értelmileg fejlődniük kellett. Tanulniuk kellett, hogy megérthessék és felfoghassák Őt; hogy saját értelmi munkájuk által legyenek vele egyek; a fejlődés feltétele az ő értelmiségükben megvolt.
Az elsődök kétneműség által születve, egyet képeztek, de a kétneműséget magukban hordták. Kétféleség rejlett az elsődökben, azaz egy adó principium; vibrációs erő és ősvilágosság Istentől; és egy elfogadó principium, attrakciós erő és ódvilágosság, a mindenségtől. Szellem az adó erő (nemző), az életerő elfogadó erő.
Egy szellemben rejlett ez, melyet mi, a benne lévő kétféleségnél fogva kettős szellemnek, - duálszellemnek nevezünk. Két élet egy életben, két erő egy erőben, két anyag egy anyagban. Kellett, hogy ezek a kettős szellemek, vagy elsődök, az ő kettősségüket szeretet által tartsák egyben. Két élet egy életben, mint két láng egy gyökéren, egyenlően égve és világítva – fluidáris háromszögben egyet képezve.
A harmadik (3) törvényt teljesíteni, azaz a rotáló képző erőt követni annyi, mint önakaratulag nem állni meg; hanem követni, dolgozni, a fluid permeteg képződéseit, tömörüléseit követni, vele rotálni akaratban és cselekedetben. Azért kapták a szabad akaratot, mert ily magas értelem és képességhez, a gépies akarat nem lett volna logikus és azon kívül a követést nem lehetett volna betudni érdemül.
Így mozgott a mindenség, az ő kettős erejű mozgását, emberi nyelven mondva ezer és ezer millió évekig követve. Egy, az Istennel megtelt dícső mindenség, melyben a fluidpermeteg tömörséggé és az elsődök csapatokká alakultak; minden a mindenségben, Isten körül. Harmónia és egység volt – minden!
Az elsődök értelmiségükben gyarapodva, kettősségük által, szeretetük egysége nem lett zavartatva és szabad akaratuk a rotáció törvényeiben, csavarmozgás forgásával mozgott.

szemlézte: Bíró László

A törvény az erő következménye

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

A törvény az erő következménye, vagyis az erő a törvény. A törvény még nem az igazság, hanem a törvényben benne kell lennie az igazságnak, mint ahogy az égi törvényekben benne van, mert az igazság a törvény szelleme, vagy lelke.
A rotáció nem más, mint a törvényes haladás feltétele és végrehajtója, fejlesztője a szellemek értelmiségének vezetése alatt. Törvényes haladás; ezt jegyezzük meg jól. Törvény és haladás a szellem, erő, anyagban, mert törvénye van mindennek. Törvénye van a világosságnak; a sötétségnek; a hangnak; ; az erőnek; az életnek stb., szóval mindennek. Ezeket a törvényeket úgy ismerik, mint amely törvények betartása a fejlődéshez és haladáshoz okvetlenül szükséges, mert a törvényektől való eltérés, csak egy hajszálnyira is, a harmónia megzavarása, ami bizonytalanná, lehetetlenné teszi a haladást, sőt visszaesést idéz elő.
Van egy bizonyos pont, amelyet „kiindulási pontnak” nevezünk. Erről a pontról ki lehet indulni előre vagy visszafelé haladva is. Az előre haladás törvényes rotáció; a visszafelé haladás derotáció. Ha például a kocsi kerekét előre forgatom, vagy forgattatom, a haladás föltételét teljesítem, ha azonban visszafelé vagyis ellentétesen, hátrafelé forgatom vagy forgattatom, akkor ellenkezésbe jövök a haladás tényével és – derotálok. A rotáció tehát, amint mondtuk, a haladás avagy fejlődés általános kifejezése; a derotáció ennek ellentéte. A szellemek tehát magukkal hozták a rotációt és a rotációval egyetemben az alkotási képességet és az ahhoz megkívántató erőt is; azaz a rotáció, mint a vibráció és attrakció következménye, birtokában volt mindkét feltételnek.
Definiáljuk most már a szellem, erő, anyag haladását, amely lehet egységes, avagy egységesen törvényes; de lehet nem egységes is, ami azonban rendellenes (abnormális), tehát nem törvényes. – Lehet a fejlődés túlnyomólag szellemi, az erő-anyag rovására avagy megfordítva. Nem egyenletes fokozatos fejlődés, ha például egyik előnyére használom fel a másikat.
Az értelmet például az erő avagy anyag fejlesztésére, éspedig úgy, hogy azáltal az értelmi erő fejlesztésére szükséges erőt attól elvonom, avagy az erő-anyag, - ami többnyire együtt jár – fejlesztésére vonok el az értelmi fejlesztéstől, vagyis a szellemtől. Ez derotációt idéz elő, egyik esetben a szellemre, másik esetben az erő-anyagra nézve. Ez a derotáció előidézi a zavart és a képtelenséget, amennyiben értelem nélkül az erő és az anyag; erő és anyag nélkül az értelem lesz képtelen arra, hogy törvényesen rotáljon, tehát derotál (visszafejlődik).
A törvényesen rotáló erő vonzerő; ez a tiszta delej (vonzerő), ami nálunk nincs és ellentéte a törvényellenesen működő avagy taszító (repulzív) erőnek, ami villany. Nálunk némileg delejesen (elektromagnetikusan) ez van meg (analógikusan, de nagyon lefokozott módon).
A három törvénye Isten, a mindenség és a szellemek törvénye. A három törvényeit követni annyi, mint Istent követni. Az örök élet folytatásának törvénye; a mindenség fejlesztésének törvénye; és a szellemi hivatás törvénye, amit teljesíteni annyi, mint teljesíteni a hármat, avagy kiegészíteni, összekötni, befejezni a kört, amely kört Isten, a mindenség és az elsődök képeznek 1-től 3-ig. A 3-as szám szintén követi az ős 1-et, vagyis az 1 mint kezdet, a 3 mint befejezés zárja be a kört; tehát együtt zárják be a hármat; amely körnek közepét a mindenség központja képezi; és ennek a mindenségnek éltetése, fenntartása, fejlesztése, ezen kör pozitív és negatív élet-árama; szellem, erő, anyaga által történik.
A vibrációnak és attrakciónak, az alkotó és a vonzó erőnek kiegészítő harmadika az értelmi erő, avagy értelmi akaratereje a szellemnek. És ez a három együtt a rotáció, az a törvényes csavarmozgás, amely a haladást, törvényellenes működés által pedig a visszaesést, mondjuk a hátrafelé menést, hátrálást rejti magában. A rotáció mint egész, a mozgás eszközlője az egész mindenségben; ez a mozgás azonban nem egy helyben való mozgás, hanem vagy előre vagy hátra visz, mert a csavar is vagy előre vagy hátra tekeredik.
Saját szellemi egyéniségére nézve minden szellemnek önálló rotációja van az ő értelmi szabadakaratától fogva saját magára nézve. Minden szellem saját akarata szerint intézkedhetik az ő erejével és anyagával, már amennyivel rendelkezik. Ha a szellemek egy nagy csoportja törvényellenesen fog össze? Megzavarhatja, sőt hátrafele irányíthatja a rotáció azon részét, melyet a törvényes mozgástól elterelni képes. A rotáció, amelyről most van szó még csak kezdetleges alakulásában van.
Az értelmes szellemek létrejövetelével, az élő mindenség, melyet már az életprincipium éltetett, értelmet nyert általuk, amely értelmi erők a mindenség rotációját vezették; vagyis az alkotás folytatólagos munkatársaivá váltak. A honalkotás volt most a szellemek számára az első teendő, előállítani az alkotásban megkívánt anyagot. Ez az anyag a mindenségben meg volt már, de az ő legritkább éterszerűségénél fogva nem alkalmas arra, hogy idomítani lehessen. A szellemek tehát az alkotást mindenekelőtt az arra valón, az ahhoz megkívánható anyag készítésével kezdték meg. Ettől kezdve a mindenség alakítása, alkotása a szellemek közreműködő munkálkodásával indult meg, azaz nem önmagát alkotta, nem önmagából alakult.
A szellemek Isten törvényének erejével a kezük ügyében álló rotációval együtt működve az ős és ódvilágosság egyesült molekuláinak felhasználásával egy úgynevezett fluidpermeteget hoztak létre. Ennek a permetegnek a szellemektől kellett ömlenie. A mindenség szellem, erő, anyagának a szellemek szellem-erő-anyagán kellett átszürődnie, hogy viszonylagosságba jöjjön és egyenszerűvé legyen azzal. Nem eggyé, se nem egyenlővé, hanem viszonylagosan egyenszerűvé, amit mindkét résznek, úgy a szellemnek mint a mindenségnek életfeltétele megkívánt.
Az ős nap alatt a mindenséget kell értenünk, mely mint az istenség udvara vette körül az ős-világosságot, mintegy kisugárzását képezvén annak.
A szellem semmi más által, csakis saját értelmi munkája által emelkedhetik fölfelé. Az ő egyéni emelkedését csak elősegíti, de nem fejleszti a rotáció. Tehát dolgozni! Ez törvény! A dologtalanság, henyélés, önakaratulag való megállás, valamint a magam dolgát mással végeztetni, mert senkinek nem adatott meg, hogy magát a dologból kivonhassa és a másiknak, hogy saját dolgát is és emezét is végezze, azaz kettő helyett dolgozzék. Minden oly intézkedés tehát, amely maga helyett dolgoztat, avagy saját kényelme tekintetéből másokat az ő törvényszabta dolgától elvon, - törvényellenes, mert stagnálással jár és nem felel meg a rotáció feltételeinek.
Így mozgott a mindenség az ő kettős erejű mozgásával ezer és ezer millió évekig követve. Egy Istennel megtelt dicső mindenség, melyben a fluidpermeteg tömörséggé és az elsődök csapatokká alakultak; minden a mindenségben, Isten körül. Harmónia és egység volt minden. És ezen harmonikus élet fenntartását és biztonságát őrizték Isten törvényei. Amint megjelenhetett bármi diszharmónikus erőhatás a mindenségben, amely megzavarta volna a harmóniát, a törvény ereje azonnal kifejtette hatását, elnyomta a rendzavaró erőket és visszaállította a harmonikus rendet és állapotokat. Minket is jó párszor helyre tett, míg sorozatos lefokozódásunk eredményeként a hatodik napkör egyik legalacsonyabb bolygóján találtuk magunkat.

szemlézte: Bíró László

A szabadakarat

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

A teremtett elsőd szellemeknek három törvényt kellett követniük, és három szellemi tulajdonságot nyertek, amely őket értelmes és gondolkodó lényekké avatta. A 3-as törvény, amelyet az elsődöknek követniük kellett a következők voltak:
1. Az ész törvénye, hogy ismerjék Istent és tanúi legyenek az Ő létezésének, ezért nyerték az értelmet; ezt fejezi ki Krisztus szeretettörvényének első fele.
2. A kettősség törvénye (duáltörvény), melyet be kellett tartaniuk a szellemeknek a szellemek iránt, ezért nyerték a szeretet tulajdonságát; ez a másik fele a krisztusi törvénynek.
3. A rotáló és képző erő követése, e célból nyerték a szabad akarat adományát, - hogy Istent elismerjék. Az értelemben nyert szellemi továbbfejlődésük, de szellemi ellentállásuk lehetősége is, mert értelmük nem első, hanem második fokú értelem volt Isten után, melynek célja a fejlődés és a tökéletesedés volt. Tehát születésük szerint tiszták, mint a csecsemők, de még tudattalanok az ő szintjükön és nagyon sok tanulás, munka és megtapasztalás várta őket a fejlődésük útján. Elejétől fogva tisztában voltak azzal, hogy mennyi tanulás és kitartó munka vár rájuk és ezek a nehézségek és próbatételek jelentették a szabad akaratuk számára a veszélyt.
És most már foglalkozhatunk ama fenti kifejezéssel is, hogy: „Hogy még tökéletesebb lényekké lehessenek, megpróbáltatásoknak tétettek ki”, amely megpróbáltatás bennük magukban rejlett, az ő szabad akaratukban. Tehát megpróbáltatásoknak voltak kitéve, és miért lettek megpróbáltatásoknak kitéve? Azért, hogy még tökéletesebb lényekké lehessenek. És mi tette ki őket a megpróbáltatásnak? Az ő szabad akaratuk. Tehát a megpróbáltatás bennük magukban rejlett.
A szabad akarat az értelemből fakadt. Értelem, szabad akarat nélkül nem lenne más mint szenvedés: fékezett, elnyomott erő és öntudat, amelynek nem szabad semmi; amely tétlenségre van kárhoztatva, mint a sziklához láncolt Prométheusz, akinek látnia és tűrnie kellett, amint ez a szenvedés, ez a sas a körmeit a szívébe vájja. Más szóval öntudatos értelem cselekvési szabadság nélkül nem áldás lenne, hanem átok. Csakhogy a szabad akarat egyuttal a bennünk levő megkísértés alanya is.
Akarhatunk nemeset és nagyot, de éppen úgy nemtelent és alantast is; akaratunk nincs megkötve, elkövethetjük bármelyiket, és mert lefelé mindig könnyebb a haladás mint felfelé, csábítóbb is; élvezetesebbnek, boldogítóbbnak kínálkozik, holott a haladás fölfelé? – Nehézségekkel jár, küzdelmet feltételez és nem kínálkozik. Ami kínálkozik? Az nem lehet szellemi alkalom a fölfelé menetre soha, mert az nem kínálkozik soha; az mindig küzdelmet igényel, küzdelemmel közelíthető meg, avagy érhető el. És ha kínálkozó alkalmat vélsz látni magad előtt, mely előbbre vinne a szellemi téren? - Ne higyj neki! Az festett kéz! Az igazi érték nem kínálja magát soha! Azért küzdened kell, hogy elérhesd és ha küzdelem árán elérted végre; az a legboldogítóbb öntudat. – De felfelé vezet és nehéz az út.
Így voltak az elsődök is. Tanulniuk kellett, hogy megérthessék Őt; hogy saját értelmi munkájuk által legyenek vele egyek; a fejlődés feltétele az ő értelmiségükben megvolt, ámde szabad akaratukban a megkísértés feltétele is. Ezt a feltételt más kifejezéssel gyarlóságnak is nevezhetjük. Annak az érzésnek, mely mindig a könnyebb végét fogatná meg velünk a dolognak s az élvezettel kecsegtető, a boldogságra kilátást nyújtó, lefelé vezető utat választaná mindig.
A derotációt a rotáció helyett, amit nehézséggel, az akaraterő erélyes alkalmazásával, olykor megfeszítésével; a lefele menni akaró szenvedélyek megfékezésével, olykor legyűrésével jár, de ezt az utat nem szereti. Azt, ami hiúságának hízeleg, azt igen; de ami öntudatát elégíthetné ki? Az neki magas zene, és mert a szellemi emelkedés nem hord magával salakot, se anyagi gazdagságot, se divatot; mert a valódi szellemi haladás nem fogja anyagi szekér elé fogni magát, hogy azt cipelje, hanem szárnyat ölt és úgy emelkedik.
Ez nem elégíti ki az anyagi érzést, mely szintén megköveteli a maga részét. – De nem ez a cél! Az anyag csak eszköz, a cél a szellem előtt áll és annak a célnak elérését ne engedje hátráltatni az anyag túlsúlyra kapása által, hanem használja föl azt eszközül arra, amire alkotva van.
De bizonnyal, hogy itt tévedtek meg az elsődök is. Szabad akaratuk ott tévesztett irányt, amikor a nehéz szellemi utat, az emelkedésnek felfelé vezető útját megunva, az anyag ösztönét engedték előtérbe lépni s ezen az úton vélték hamarabb elérhetni azt a célt, melyet Isten nekik kijelölt. Tehát a helytelen út adja magát, valósággal felkínálkozik, mert könnyűnek és eredményesnek mutatja magát, így a lusta és kényelmes szellem legyőzve gyenge akaraterejét letér a helyes útról.
Mi is megtettük számtalanszor a sorozatos bukásaink folyamatában, mindent kimagyaráztunk és elhitettük magunkkal, hogy mi járunk az igaz úton és nem mások. Mivel a pofonokat és a kidobatásokat a kegyelem késleltetése miatt nem azonnal a szabadakarati döntéshozatalaink után kaptuk, elaltattuk lelkiismeretünket és el is felejtettük, hogy majd számot kell adjunk döntéseinkről és alá kell vessük magunkat az igazság törvényének.

szemlézte: Bíró László

Szellemi szférák 3/3


7. szféra: a légkörtan szerinti ionoszféra és exoszféra a Földet körülvevő legmagasabb légkörben. Ebben a világosságban minden látható, ami a Földön történik.

Négy mennyei szintre oszlik:

- őrangyalok
- magasabb őrszellemek
- nemzeti géniuszok
- és a Föld vezérlő géniusza szféráira.

A Föld viszonylatában: Isten országa.
Alacsonyabb szellemek számára épp oly láthatatlan, mint a földi emberek számára a szellemek.
Itt várják be egymást a duál – szellemek.
Ezen a szférán túl már nem lehet széttörten, különváltan élni, csak az örök duállal szellemben egyesülve.
(Fontos megjegyzés, hogy ezen a szinten szakadtak szét a szellemek, amikor lejöttek a Földi szférába, és végig kellett járniuk az összes szférát. Nagyon hosszú út volt lefelé, de még hosszabb a felfelel vezető út!)

A Földtől számítva a három alsó szféra a föld természetét mutatja, a negyedik átmeneti erők világa a Nap többi bolygóinak légkörébe, az ötödik szféra a Vénusz középső életelvével rokonjellegű, a hatodik szféra átmenet a Vénusz magasabb és a Jupiter alsóbb életelvéhez, a hetedik a Jupiter magasabb légköréhez és a Nap szférájához

A 7. szféra nemcsak a földről és a föld szféráiból jövő szellemek, hanem a jupiterszellemek, sőt a napszellemek elosztó és tartózkodóhelye is ez.

Ennek a szférának a sugárzása hajtja és köti össze a nap bolygóinak egész szellemi világát, olyan interplanetáris nagy állomás ez, ahol, mint semleges területen mindennek, és mindenkinek keresztül kell haladnia, mielőtt a Nap szféráiba jutna. Innen valamennyi bolygóra lehet „útlevelet”, minősítési fluidokat kapni.
Itt már nincs a szellemnek éteri teste, nincs külön törvényt követő természete. Itt a szellem saját erőiben, fluidjaiban él, melyekből a saját akaratából olyan alakot formálhat, amilyen a saját ízlésének megfelel.

- a duálok találkoznak és egyesülnek.
- Családi egyesülések. Itt mindazok a szellemek találkoznak, akiket nem testi, hanem szellemi szeretet fűzött össze.
- Oktatási hely A magasabb szellemek a napkörökből tanítják itt a szellemeket, akik előkészülnek a 5. napkörbe való belépésre.
- Igazak és jók szférája, akik mielőtt a napkörbe lépnének, a földön missziót vállalnak.
- Védőszellemek. Ebből a szférából kap mindenki, aki a földön születik, védőszellemet, akinek őt vezetni kell.
- Itt vannak azok a szellemek, akik mind embriószellemek csak kis botlást követtek el, akik-e botlásukat a földön rövid inkarnációban gyerekként levezekelhették, ezért ezt a szférát a gyermekek és angyalok szférájának is nevezhetjük.

Élet a halál után.
Szellemi életünk bemutatása, hogy mi történik velünk a halálunk után, milyen lesz „égi” lakóhelyünk.
A szellemtudomány Szellemi Szféráknak nevei őket, különböző rétegei vannak.
Hét szellemi szféra van, azok és különböző rétegekből állnak.
Elsőben vannak a bűnözök, másodikban a különböző vallásos emberek, azt tudni kell, hogy az IGAZSÁG a vallások felett áll.
Harmadikban azok, akik már átléptek a vallások kötöttségén, de még kevés az Isten hitük. Itt erősödnek,sok próbatétel, majd eljutnak a negyedik szféráig, ami a Menny előcsarnoka. Az első három szférából kötelező a testetöltés! A negyediktől csak vállalás.
Felső szférákból születnek le tanítók és sok segítséget kapunk, a két világ együtt dolgozik a felemelkedésen.
Ezeket a szférákat ismertetem pontosan, rétegenként, hogy kire mi várhat a halála után…

A szellemi tanításoknak a fő lényege, hogy nemcsak azt mondják el, hogy milyen élet van a halál után, hanem azt, hogy milyen életet éljünk a halálunk előtt!

Felvétel közepes minőségű…

Karsay István előadása. Kecskemét 2007 -2008

https://www.youtube.com/watch?v=lL2FlJvbdg4&feature=youtu.be

https://www.youtube.com/watch?v=qQ2CPkNVhI4&feature=youtu.be

https://www.youtube.com/watch?v=qJEt7O5inKY&feature=youtu.be

https://www.youtube.com/watch?v=hl542afERVU&feature=youtu.be

https://www.youtube.com/watch?v=KZou6TsKgGM&feature=youtu.be

https://www.youtube.com/watch?v=KZou6TsKgGM&feature=youtu.be

A mai tanítás a tőlem ingyen átvehető egyik könyvből van!


A belső és a külső ÉN

Részlet a Névtelen Szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből

Én, a te belső lelki világodat szemlélem és nem a külső én hangulatából keletkező kedélyhullámzás után teszem meg az én ítéletemet és egyáltalában: én nem a ti külső énetek szerint ítélem meg a ti lelki valótokat, mert ezek minden ragyogásukkal és minden színtelen fakultságukkal együtt, csak múlandó zománcai a belső lelki lényegnek.
Az egész külső én - legyen az művelt, finomkodó, művészetekhez értő, avagy legyen nyers, műveletlen, esetlen, de belső lényegében az igazat és a jót elfogadó becsületes, törekvő lélek - az nem jelent különbséget, sőt sokszor az elsőrendű jó és kellemes külső réteg alatt kisebb értékű belső magot találunk, mint a kemény; esetlen külső természettel bevont lelkek belső énjének világában.
Azért mindig mindenben azt a belső ént helyezem a külső én elé és úgy akarok beszélni, hogy az a belső értse meg elsősorban azt, amit neki meg kell tanulnia és el kell sajátítania. Ez a külső én, ami a testtel együtt, mint egy külön hüvely alakult ki - ha a belső énnel harmóniában volt – akkor a halál után teljeses áthasonul a belső énhez. Ha pedig a testben nagy küzdések történtek, de a külső én le nem győzetett, akkor ez - mint egy külön ruha - létrehoz egy külön állapotvilágot: félig álomhoz hasonló kábulatot, és időről-időre uralkodik a belső én állapotán, amíg a szellem fel nem ismeri azokat az okokat, amelyek ezt létrehozták.
Azonban, ha le tudja győzni ezt a külső ént, akkor annyi szépet és hasznosat tart meg belőle, amennyinek hasznát veheti, a többit pedig az emlékek őrlő malmába dobja, ahol megsemmisül az a természet, amely éltette. Tehát előbb-utóbb mindannak el kell tűnnie, meg kell semmisülnie, mind a külsőben, mind a belsőben, amit az Isten igazságtörvénye nem tud magába olvasztani, még akkor is, ha az látszólag ártalmatlan - mert közvetlenül rossz eredmény nem mutatkozik - azonban közvetve felesleges hiábavalóságokként, mint hasznavehetetlen szemét, már eltorlaszolja a szellem előrehaladásának útját és sem ő maga, sem a hozzá közel állók nem juthatnak jobb belátáshoz és ennek híján kénytelenek a felesleges hiábavalóságok világában időzni.

Szemlézte: Bíró László

UI:


Kedves Barátaim!

Az Amerikai Magyar Szellemkutatók Társasága, a kiadásukban megjelent könyveit kínálja szellemi igazságok iránt érdeklődőknek ajándékban, díjmentesen.

Egy teljes sorozat 16 kötetből áll: ebből kettő kötet Zita általi tanításokat, illetve látomásokat, a többi pedig Névtelen Szellem Eszter médium által, 1945 után írt közléseit tartalmazza. Ezekben a könyvekben található tanításokban olyan ismeretekhez juthat az olvasó, amelyek lelki fejlődésünk szempontjából nagy fontossággal bírnak. Ugyanis ezek a tanítások a lélek legbensőbb világát, tulajdonságait tárják elénk és a bűnből való megtérés halaszthatatlan voltát hangsúlyozzák.

Az emberiség az utolsó idők utolsó óráját éli, és már nincs idő tétovázásra, múlandó dolgokkal való foglalkozásra. Éppen ezért Névtelen Szellem és az általa irányított Szentlélek Küldöttei a megtérés fontosságára, a bűneinken, gyarlóságainkon, a hibáinkon való tudatos önmunkákodásra figyelmeztetnek bennünket.

De tőlük hallhatjuk azt is, hogy Krisztus Urunk második eljövetele előtt lesz még egy rövid idő amikor az evangéliumi spiritizmus elismert lesz, és dicsőség fogja övezni.
Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a könyvek ezekre a nehéz időkre olyan ember testvéreink kezébe kerüljenek, akik értéket látnak a bennük foglalt igazságokban, hogy azokból a Szentírással egyetemben,, a helytálláshoz világosságot és erőt meríthessenek.

Íme a könyvek listája:


Névtelen Szellem 1945 utáni tanításainak gyűjteménye:

- Az őrállóknak 1994.

- Úton hazafelé III 1998-99

- A "Maradékhoz" I-II-III-IV. 2000.

- Íme előre megmondtam néktek I-II-III 2003

- Ha a só megízetlenül 2003.

- Az út végén I-II. 2003.

Lajos szellem (Eszter duálja) megnyilatkozásainak gyűjteménye:

- Mese a sokszívű Zsofkáról I-II. 2000.

A clevelandi körben, Zita által elhangzott tanításokból összeállított
könyvek:

- Krisztus az Úr 2000.

- Lélekben és igazságban I-II. 2007

Jelentkezni a Karsay István karsayistvan@t-online.hu címen lehet. Nagyon kérek mindenkit, hogy a nevét, e-mail címét, elérhetőségét (telefon - lakcím) feltétlenül tüntesse fel.

Fontos: a könyvek Budapesten vannak, így érdeklődés miatt írom, hogy azokat itt lehet átvenni. Vidéki postázást azonban - annak komplikáltsága miatt - esetlegesen futárszolgálattal tudom megoldani, ennek a költségét annak kell fizetni akinek szüksége van rá.
Budapesti szállításban ingyen tudok segíteni.

Továbbá nagy segítség lenne, ha működő ezoterikus klubok igényt tartanának rájuk,
Ha ismertek ilyet, vagy esetleg könyvtárat, ahol egy vagy több sorozat elhelyezhető lenne, kérlek benneteket tudassátok velem.

Kerültek könyvek Erdélybe, Szerbiába, Szlovákiába, így aki ott él keressen meg, és megadom az elérhetőséget.

Előre is köszönök minden segítséget ebben a tevékenységünkben!

Ezeket külön egy kisebb dobozban össze tudom állítani az érdeklődőknek!

Szeretettel.

István


Megbocsájtás és a sérelmektől való megszabadulás - elmetisztító gyakorlat
https://www.youtube.com/watch?v=Jo8L60Ce2UQ&list=RDJo8L60Ce2UQ&start_radio=1&rv=Jo8L60Ce2UQ&t=13

„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a Mennyek Országa”



Ima


Mindenható jóságos Atyám!

Hálatelt lényemmel borulok le a Te Mindenhatóságod előtt egyedüli igaz Isten, aki egybetartod a végtelenségben folyton terjeszkedő világmindenséget, a bukott és nem bukott világokat a Te Lényeddel és a Lényed mindenütt jelenvalóságával, valamint azért, mert eme hatalmas világmindenségben Te teljesen „otthon vagy”, pontosan ismersz mindent és minden egyes gyermekedet, nem csak a földön, hanem az előző és a jelenkori teremtésben és mindenkire egyénileg és összességében gondod van és kezedben tartod mindenki életének a szálát, tehát teljes joggal bízhatunk Benned, mint az életünk Urában és irányítójában, hisz még a hajunk szála sem görbül meg anélkül, hogy Te ne tudnál róla. Örök hála és dicséret mindezért kedves, minket ingyen kegyelemből szerető, és szeretetből a boldogság világaiba elvezetni szándékozó jóságos Atyám.

Mélységes hálával borulok le Előtted, mint hatalmas Istenség előtt kedves Jézusom a Te szeretetedért, a hatalmas, minden szenvedést eltűrő, az ellentét felett győzedelmeskedő szereteted kényszeréért, amely Téged a megváltásunkra késztetett. Tudtad Te nagyon is jól, hogy a földi (e világból való) szellemektől, emberektől nem várhatsz semmit, csak szenvedést és gyötrelmes kereszthalált és éppen ezért mégis vállaltad a megváltásunkat. Igaz, a megváltás, vagyis a szeretet eszméjét, (mert az áldozatkész szeretet váltja meg a világot, amely az utolsó időkre már sokakban kihűlt) más világok testetöltött (nem ebből a világból való) szellemeire, vagyis az Isten Országának a folyamatosan testetöltött és a szellemvilágban maradt Fiaira bíztad, hogy ne tudjanak erőt venni a pokol kapui, vagyis, hogy olyan biztos kezekbe legyen lehelyezve az üdvösség elterjedése a világban, akik követve a Te áldozatkész szeretetedet, vállalták a pásztorolást („Péter szeretsz-é Engemet?... Legeltesd juhaimat, … legeltesd bárányaimat.”), amiért szintén csak hálásak tudunk lenni Neked.
Kérlek megváltó Jézusom, hogy segíts megkapaszkodni a Te kínszenvedéseidnek eredményeiben, hisz csakis ezen kegyelmi erők és a Te bűnbocsátó kegyelmed által juthatunk el az üdvösségre, az Általad részünkre előkészített világokba. („Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek.”)

Hálás vagyok neked Atyám, amiért elküldted erre a többségében bukott paradicsomi szellemekből összeállt világba a paradicsomi világok legtökéletesebb szellemét, Máriát, aki hidat képez a paradicsomi és a messiási világok között, hogy elvezessen bennünket erről a világról egészen a paradicsomi világokon át a Messiás világokba. (Erről az igazságról a megújult világban értesülnek lakói.)

Drága Szűz Mária, mindaz a hála, amelyet mi érzünk irányodba, csak pici fénypontocska, ahhoz a munkához viszonyítva, amelyet végeztél és végzel mind a mai napig a bukott „Évák” állapotának a helyreállításán, ugyanis a szellemi halálból való felébresztésükben és ebből az állapotból való kiemeltetésükön kezdted meg a munkát és folytatod mindaddig, amíg el nem érik, el nem érjük a Te szintedet. A legmélyebb állapotoknál kezdted meg a munkát, hogy minden férfi gőg ellenére, amely lenézi és megveti a nőt, érvényesíteni tudja áldozatvállalását a férfiért, mert a nőnek, mint a bukás előidézőjének duplán kell szenvednie a fejlődésben. Szenved a saját bukásáért és a férfi bukásáért egyaránt. Ehhez a dupla áldozatvállaláshoz, bizony, hogy egy ilyen tökéletes szellem segítségére van szükség, mint amilyen Te vagy Mária.

Ezért kérlek Mária égi Édesanyánk, hogy járj közben, az az munkálkodj minden egyes „Éváért”, de mivel a Te szent Fiad, az Úr, a kereszten megszakítván a vérségi köteléket Jánoson keresztül mindannyiunk Édesanyjává ajándékozott, ezért arra kérlek, hogy értünk, mindannyiunkért dolgozzál, hogy a Te munkád által eljuthassunk a földről a Mennybe.
Az én drága testvéreimet külön szeretném a Te oltalmadba, a védőpalástod alá helyezni, nem csak most, hanem az ítélet napján is.

Amen

*



A magas szellemi világ, mely hivatva van megmenteni az emberiséget a végpusztulástól, a hosszú - hosszú, a „velőkig” ható szenvedésektől, arra törekszik, hogy mindenáron, minden eszközt bevetve, még a legmesszebbmenőkig tartó szenvedéseket is, csak hogy megmentse mindazokat, akiknek a neve be van írva az Életnek Könyvébe. Teljes önfeláldozást követelő munka ez testvéreim, de annyira el van tájolódva a földi ember, hogy a szellemvilág részéről csakis komoly erőfeszítés révén tud egy - egy lépést megtenni a fejlődés útján. Pedig az ember annyira büszke a saját képességeire, hogy azt hiszi, mindent maga meg tud tenni Isten és az Ő segítsége nélkül. Sajnos ez az isteni tulajdonság, a teremteni vágyás, annyira mélyre süllyedt benne, hogy a fentről kapott, de mégis fertőzött adottságait nem a fejlődésre használja fel, hanem az anyagba való beágyazódására. Kutatja az anyag mélységeit, szerkezetét, de a saját lelkéről , a lelki éhségének csillapításáról viszont megfeledkezik és ezért mintegy elsorvadnak a lelki képességeinek más oldalai és ezáltal üres kézzel, illetve lelkileg leszegényedve kerül át az ilyen ember a szellemvilágba. És ilyenkor jönnek a nagy csalódások, a nagy lelki összeomlások, merthogy az önmagáról felépített hamis képnek össze kell omlania és rá kell jönnie, hogy az alkotása nem más, mint egy délibáb, ha nem vitt bele semmi lelki - szellemi értéket. Az anyag ugyanis a fejlődés törvényének van alávetve és ahogyan fejlődik és tisztul egy lélek, úgy fejlődik és tisztul a saját anyaga is. Tehát ahhoz, hogy az anyag fejlődjön, magának a szellemnek kell fejlődnie. Ezért minden ember feladata az Úr által meghatározott cél elérése: „Keressétek Isten Országát és annak igazságát és a többi az mind megadatik hozzá néktek.” Ha a fent említett szemszögből vizsgáljuk a dolgot, akkor azt kell hogy mondjam, hogy ha az emberek lelki tisztulásra törekednének elsősorban, akkor a tudományban is sokkal előbbre lenne a föld, mert a lelki tisztulás az Isten Országát teremti meg a földön, vagyis tiszta szeretetet eredményez, ami megtisztítja a föld légkörét és akkor sokkal könnyebb lenne a tisztánlátás a felfedezéseket illetően.

Felfedezések jelenleg is vannak, de elsősorban olyan felfedezések, amelyek az emberiség kipusztítását szolgálják. Ezek sajnos az ördög országa kutatásának az eredményeiből jöttek létre, amelyek nem a fejlődést, hanem éppen a visszahanyatlást szolgálják. Ezen szellemeknek a neve nincs beírva az Élet Könyvébe, mert nincs meg a lelkükben az a minimális jó sem, amelyet fejlesztve megmenthetőek lennének, ezért az emberiség megpróbáltatására vannak a földre küldve. De mindennek ellenére Jézus halála által a fejlődésre való lehetőséget minden testet öltött szellem megkapta, még a legelvetemültebb is, hogy senki se vádolhassa Istent azzal, hogy nem kapott esélyt a javulásra, csak a lehetőséget kellett megragadni abban a krisztusi jelenlétben, amely még egy rövid ideig adatik a földi ember számára. Csak az a baj, hogy sok esetben szinte teljes érdektelenséggel és érzéketlenül haladnak el az emberek a krisztusi jelenlét és a megtérést eredményező lehetőségek mellett, mert a saját igazságukat részesítik előnyben és ennek következtében elesnek az isteni elgondolástól, mely üdvözíteni akarja őket. Sajnos, hogy két lehetőség van, vagy az isteni akaratnak engedelmeskedik az ember, vagy az ellentét akaratának és amelyiket megvalósítja, annak az eszmeiségnek enged létlehetőséget a világban. Amennyiben elbukik az ember az ördögi eszmét „terjeszti” úm. a fizikai síkon, amely állapot nem csak saját magára van kihatással, hanem másokra is és amennyiben valaki ebből kifolyólag bukik el, a felelősség azt terheli, aki először engedett teret a gonosz uralmának. Nem is gondol az ember arra, hogy mekkora veszélyt rejt magában egy - egy bukás úgy a saját, mint mások számára, hisz minden egyes bűn elkövetése egy - egy lavinát indít be a gonosz számára. Sajnos csak akkor gondolkodik már, amikor a gonosz erők tömörülését látja megnyilvánulni maga körül, de ekkor már késő, mert a gonosz uralmat nyert a világban. De ellenben, ha a gonosz legyőzetik, akkor veszít erejéből, míg lassan megfordul és a farkasból bárány lészen, de ehhez sokat kell küzdeni. A gonosz jelenlegi feladata az, hogy kihozza az emberből a rejtett hajlamokat is. Ez a második szerepköre annak, amiért a negatív be van kapcsolva a fejlődésbe míg a tűzkarikák által ki nem löketnek a föld újonnan kialakuló mellékbolygójára. Az utolsó idők nehézségei nagyban összefüggnek tehát az egyéni helytállásokkal, vagy bukásokkal. De mégis mindenkire az vár az elkövetkezendő időkben is, amit eddig nem dolgozott fel önmagában, vagyis amire nem kapott bűnbocsánatot. Ennek érdekében hirdetjük mi a bűnbánat szükségességét, mert a bűnbánattal, pontosabban az elnyert bűnbocsánattal csak javíthat az ember a saját állapotán, míg a fel nem dolgozott negatív hajlamok és az ebből fakadó cselekedetek révén viszont rongálja az ember a saját sorsát. De Isten mivelhogy szereti az embert és nem kívánja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen, ezért folyamatosan hatalmas horderejű missziós szellemeket küldött a világba villámhárító gyanánt, hogy minél több embert elvezessenek az Isten Országába és szenvedéseikkel enyhítsék a negatív erők hatásait, valamint az Isteni elgondolás megvalósításával növeljék a pozitív, azaz az isteni erők hatásait a földön. Követőik, vagyis mások szenvedéseit veszik magukra, hogy elszenvedjék azoknak halálos bűneik okozta szenvedéseiket magukkal a kísértésekkel együtt. Tehát azokban a kísértésekben nekik helyt kell állniuk, amelyekben elbuktak azok, akikért szenvednek. De nem csak egy emberét, hanem sok - sok embernek egyszerre veszik magukra a fentebb említett bűneiket, csakhogy megvalósulhasson Isten akarata és bejuthassanak az Isten Országába.
Szinte minden ember rá van szorulva ilyen segítségre, merthogy a szellemvilágban is vállalnak ilyen szenvedéseket a magas szellemek csak azért, hogy minden ember üdvözüljön, akinek neve be van írva az Élet Könyvébe.

Megkérdezem akkor, hogy hol van az embernek a mindentudása, tudományos vívmányai, a világot megváltani akarása, „önüdvözítése”, amikor mindenben rá van utalva magasabb szellemek segítségére, mert a tudomány eredményei, mind magasabb világok elhullajtott gondolatainak az eredményei, vagy hol van a mai világban mindinkább olyan hőn emlegetett karma - elmélet hatalma, mikor az ember képtelen elszenvedni még csak egy kicsiny hányadát is a lelkét tisztító szenvedéseknek, hanem másoknak, tőle sokkal erősebb és hatalmasabb szellemeknek kell helyette elszenvedni a bűnei következményeit, hogy eljuthasson a lélek a bűnbocsánatra? Mindez a lélek gőgjének, a gőg pöffeszkedésének és az önhittségnek a produktuma kedves testvéreim amelyben igenis, hogy bővelkedik e világ! Az ember nem ura önmagának, hanem minden szempontból rá van szorulva a felső segítségnyújtásra. Olyan az önhitt, a magában bízó ember, mint a porban játszadozó kisgyerek, aki azt hiszi magáról, hogy már mindent tud és ebből kifolyólag mindent maga akar megoldani, de sikertelenül, mert hát igenis, hogy rá van szorulva szüleinek a támogatására.

Sajnos az ember annyi szenvedés és gyötrelem után sem akar ráébredni arra, hogy mennyire gyarló és mennyire kiszolgáltatott, továbbra is rohan a saját vesztébe, a bűnei, bűnös hajlamai miatt az ellentét játékszerévé vált és mégsem akar megtérni, megigazulni és majdan megszentelődni, mert akkor fel kell adnia az önmagáról alkotott, hőn dédelgetett álmait és mert akkor el kell ismernie azt, hogy felette áll Valaki, aki előtt meg kell alázkodnia és magasabbnak ismerni el saját magánál.

A föld, vagyis a rajta testesült szellemek mind a gőg és érzékiség betegei. Így ne higgyétek azt gyermekem, hogy, ti akik a Szentlélek igazságait követitek, nincsenek meg a lelketekben ezek a fentebb említett tulajdonságok! Sajnos nagyon sok esetben egy-egy jónak és nemesnek hitt cselekedet mögött is árnyékként húzódik meg a gőg, mint mozgatórugó. Ilyen esetben a „jó” cselekedet nem jutalmaztatik meg jó eredménnyel, hanem a látszólagos jónak rossz következményei vannak. De Isten mégis szereti gyermekeit és hagyja kiforrni eme mozgató rugókat, és egy bizonyos szintig motiváció gyanánt használja fel a lélek előrehaladása érdekében, hogy egy idő után felismervén azt, leküzdhesse magában a lélek és alázatra jutva haladhasson előre a fejlődés útján.

Mindennek alapja az alázatosság! Ahhoz tehát, hogy az ember előre tudjon jutni a fejlődés útján lélekben szegény kell, hogy maradjon, bármilyen tudást, ismeretet kapjon is az Úrtól. Az alázatos ember nem törekszik felettébb mindennemű tudásnak a megszerzésére, hanem Istenre hagyatkozva igyekszik felettébb alázatos lenni és a gyakorlatra , az addig megszerzett ismeretek kivitelezésére fektetni a fő hangsúlyt, mert a felettébb való tudni akarás gőgöt, a másik ember fölé való emelkedést rejt magában, tehát ezáltal nem juthat be senki az Isten Országába, hanem csakis akkor, ha az ember lélekben szegény marad és ezáltal nincs telve felesleges „igazságokkal”, féligazságokkal: „Hálát adok Atyám mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől és kinyilatkoztattad a kicsiknek.” Vagyis:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a Mennyek Országa.”

A Szentlélek korszakában a Szentlélek kinyilatkoztatásai azok, amelyek által el lehet jutni az üdvösségre. Gondolkodjatok el testvéreim azon, hogy melyek azok az Igazságok, amelyek ennek a korszaknak a kijelentéseihez tartoznak.

„Az idő közel vagyon!



Amen

Ada, 2022. VIII. 07

AZ „ÉG ÉS FÖLD ELMÚLNAK”... - Felvezetés

Részlet a „Mikor a lélek ünnepel” című kötetből, mely a Névtelen Szellem tanításait tartalmazza Eszer médium útján

„Ég és föld elmúlnak, de az én igéim semmiképpen el nem múlnak”. „A lélek az, amely megelevenít, a test nem használ semmit; az én beszédem lélek és élet”, — ezt mondja az Úr. Közel kétezer év távlatából hangzik a mai kor emberei felé ez az ige, nem veszítve semmit súlyából, értékéből, sőt mintha most elevenebben ragyogna az a világosság, amelyet az Úr ezekkel a szavakkal kívánt fölgyújtani, mert hiszen a földi ember az ő javulási és tisztulási turnusának végéhez közeledik.
Eközben az emberek mindjobban és jobban szétválnak a kétféle irányba; az egyik rész a teljes hitetlenségbe, a tagadásba zuhan alá mind mélyebben és mélyebben, a másik rész pedig fáradhatatlan buzgalommal keresi és kutatja azt az igazságot, amely őt megelevenítené, a halál és a változások nagy törvényével megbékéltetné. Az emberi lélek mindjobban és jobban kezd felébredni annak tudatára, hogy a földi élet a maga mivoltában cél és ok nélkül való erőpazarlás, és fejlődött értelmével keresi az okokat, hogy vajon miért kell az embernek a maga életét, mint valami elnyűtt rongyot, mint valami színehagyott, megunt köntöst magával hurcolnia?!
Miért kell magát ettől az élettől egyik szenvedésből a másikba, egyik csalódásból a másikba vonszoltatnia, amikor nem ér el semmit, legalábbis szemmel látható eredményt nem, és amikor már nagy nehezen valamit elérne, akkor elnyeli a sír sötétje?! Az ember lelke azután kifosztottan tanácstalanul áll meg az egyre jobban szaporodó sírhalmok mellett, amelyek elfogják előtte a látóhatárt, mert hovatovább bezárkózik előtte a jövő, és a természettörvény nem ad magyarázatot, hogy mindazoknak, akiket szeretett, miért kellett meghalniuk. Hiába is keresné az ember a látható világban azokat az okokat, amelyek őt ezekbe a nehéznek látszó, alig elviselhető állapotokba beleviszik, mert azok nem itt találhatók meg, hanem a lélek mélyén, a láthatatlanban.
Éppen azért kell a léleknek a látható világban, testben megjelennie, hogy ezeket a benne rejlő láthatatlan okokat életével és cselekedeteivel kivetíthesse a világba, mert nem az ember van a világért, hanem a világ van az emberért. Mivel pedig az ember lelke ilyen törvénytelenségekkel van telve, ezeket vetíti ki a világba, s a világ csak, mint egy hűséges tükörkép mutatja meg az embernek bukott, süllyedt lelkiállapotát.
Mint a tengeren imbolygó, bizonytalanul ide-oda hányódó kicsiny sajka, olyan az ember élete a Földön; nem tudja, merre visz az út, nem ismeri a célt, amelyet követnie kell. Jönnek a viharok, a tenger minden látszólagos ok nélkül megháborodik és dobálja a kicsiny sajkát hol fel a magasba, hol le a mélybe; ennek a kicsiny sajkának utasa, az emberi lélek pedig kétségbeesve lesi a pillanatokat, az alkalmakat, hogyan, miképp szabadulhatna meg ezektől a hullámzásoktól? Sokan elveszítik a hitüket, reményüket, bizalmukat ennek a megmenekülésnek a lehetőségében, s elvakultan beledobják magukat a tajtékzó mélységbe, mások meg holtra fáradva húzódnak meg sokszor a sajka mélyén, várva a vihar elmúltát. Testvéreim, figyeljetek a messziről, az örökké mozgó és soha meg nem álló idők és történések világán keresztül hangzó igére: „Ég és föld elmúlnak, de az én beszédim semmiképpen el nem múlnak, mert az én beszédem lélek és élet”.

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Az “Ég és Föld elmúlnak”…
Adai közlés - Aki hisz üdvözül
Krisztus követése
A megtörténtet nem lehet meg nem történtté tenni
Az élet mozgás
HANG - Ki lehet médium?
A szeretet jó benyomást kelt



https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiq4EfxWakU8QSP4C_g?e=DaztVG
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGiq1hOQaTBpcIlcPJsw?e=8LQVlD
Karsay István 2022 augusztusi szellemtani hírlevele – SBK_Hirlevel_210

https://www.youtube.com/watch?v=VgUOApeIPs8
Szellemi közlekedés – A Szentlélek az utolsó időkben – Hangoskönyv (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=Z-omxWvdtXc
Maria, aki belehalt a gyászba és férje tanításai a szellemi hazából Gizi médium által

https://www.youtube.com/watch?v=OjJkuB2y7gA&t=110s
Egy igazi szerelem – Romantikus film

A csillagok felé… 1/3


A mennyei szinten teremett szellemek egy részének bukásával keletkezett káosz rendezése nem más, mint a különböző égitestek létrehozása, évmilliárdok alatti alakítása, és ott a saját erő-anyagjukba zárt lázadóknak ébresztése, megtérésre indítása Isten kegyelmi, természet-törvényének, a messiások irányításával történő működtetésével.
Ez azt jelenti, hogy nem az anyag és a világok lettek előbb, hanem mindkettő a szellemek esési fokozata és működésük kifolyása szerinti anyagból alakultak a már mondott isteni törvények működtetésével.
Vagyis a világok anyaga és minden egyéb nem más, mint a szellemek működésének kifolyásai. Az így keletkezett anyagi világokon a bukott szellemek vezeklés és tisztulás céljából különböző sűrűségű anyagi testet öltenek fel magukra azáltal, hogy a természet-törvények működése (evolúció) a megfelelő formákat létrehozza. – és ezzel máris biztosítva van a visszafordulás lehetősége, és az elindulás a csillagok felé, ahonnan földünk is valamikor lehullott.
A hatodrendű napok, amilyen a mi Napunk is, a legkisebbek és legsűrűbb anyagúak voltak, de rotációjuk megsokszorozódott, szolarításukat pedig a háromszoros kiválásból centripetális erejükkel vonzzák magukhoz. Így váltak a szoláris csírák napokká és lettek a hozzájuk tartozó világok táplálójává.

A mi napunk bolygóinak alakuló, fejlődő világai – közte földünk – szintén egy – egy lefokozott szellemcsoport részére váltak szükségessé, kik szellemi világosságukat az ellenszegüléssel, szellemi erejüket a duál - szakadással és az érzékességgel vesztették el.
Sűrűsödés, sötétség képződött közöttük, míg lassan szellemi álomba merültek, s mire felébredtek, dermedt világok lefokozott világosságaiban, érzéki húsos testben találták magukat. Hosszú évezredek tűntek le az örökkévalóságban, mire szellemi mivoltuk tudatára ébredtek.
FONTOS: minden ember rendelkezik más bolygón eltöltött életek tapasztalataival!

A Föld a bukott szellemeknek egy közbenső helye, hogy mielőtt mélyebbre esnek, legyen idejük a meggondolásra. Azért van annyiféle emberfaj, annyiféle jó és rossz, szép és csúnya, szigor és enyhe, mert a különböző salakokból különböző bőrű szellemek váltak ki és testesültek.
Isten nem kívánja a bűnös halálát, hanem módot ad a javulásra, időt enged a megtérésre. De a bűnös legyen készen a nagy számadásra, ha ennek ellenére nem javul, sem számláját nem törleszti. A bűnök kényszerítik a szellemet az alacsonyabb rendű világok lakójává lenni, hol az élet zordsága, a természet kegyetlensége és a vele egyenszerű bűnösök vadsága könnyeket fakaszt még a legelvetemültebb lélek szeméből is. Azonban ha fluidjai annyira megpuhulnak, hogy ismét a föld légkörébe kerülhet, itt már jobban meg tudja becsülni a kevés jót is, és boldognak érzi magát, hogy a kárhozat mélyéről megszabadult.

Mars.

A föld szellemi fokozatához legközelebb áll, a rajta testesült szellemek kevésbé anyagiak, mint a földi ember. Ellentétek világa ez is. Ami jót megszerezhet az erősen tartja, a rosszat nagy erővel löki ki magából.
Óriási hegységek, mély völgyek, szakadékok állják útját az összeolvadásnak. Álló vize kevés van, de annál több folyója, patakja, melyek a mély völgyeket elárasztják. Tűzhányói folyton ontják magukból az égő, folyékony salakot, mely új alakulásokat hoz létre.
Az élet kétféle: anyagi és félanyagi, amennyiben a fennsíkok lakói magasabb szellemek, és bolygójuk életfeltétele félanyagi testeket is képes éltetni.
A lapályokon élő anyagi testű, fejlődő szellemek, akik mindenben a magasabb testvéreket igyekeznek utolérni. Ezért a Mars haladottabb világ a földnél, mert anyagi törekvéseivel is a szellemi célt szolgálja, s ezzel van magyarázva lakói fokozata.
Bűneik, hibáik nekik is vannak, tüzesvérűek, de vétkeik tudatával bírnak, és igyekeznek elhagyni azokat. Ebben nagy segítségükre van az anyagi test, amelyben a betegségeket, szenvedéseket éreznek, mégpedig nagyobbakat, mint a földiek, mert erősebb a szervezetük és hosszabb életűek.
Nagyon tudnak szeretni, és nagyon tudnak gyűlölni, szenvedélyes természetűek, de ha nyugodtak a kedélyek, akkor nagyon törekvő, kellemes emberek, akik okosan megfejtik a természeti jelenségeket és sorsukkal megbékélve haladnak tovább.
Iparuk fejlett, irodalmuk elsőrendű, anyagias tudományuk, a felfedezések, a természetismeretük a földiéhez nem hasonlítható, oly magasan áll afelett, de nem használják olyan korlátlanul, mint a földi emberek, mert felfedezték annak hátrányát, helyette a súlytalanítást vitték tökéletesre, s földjük kipárolgását használják.
A földi ember szelleme is ölthet a Marson testet, ha valami nagyobb tudományt óhajt megszerezni a föld részére, hogy legközelebbi testetöltésében megajándékozza szegény földi testvéreit vele. Feltalálók, írók, orvosok, természettudósoknak való hely, itt lehet tanulni.

(Megjegyzés: Rudolf Steiner írta egyik művében, amikor Jézus és Buddha munkásságának a párhuzamosságáról írt, hogy Buddha a Marson ugyanazt cselekedte meg, amit Jézus a földön)

folyt. köv…

UI:


A kazári UFO-kutató elárulta, hogy van-e okunk tartani egy földönkívüli támadástól https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2022/06/a-kazari-ufo-kutato-elarulta-hogy-van-e-okunk-tartani-egy-foldonkivuli-tamadastol?utm_source=facebook&utm_medium=social&utm_campaign=nool&fbclid=IwAR3yaqdjcQHatVldXrlxUFF40Xcsmva9_awMPYsOr-3mQ1_a2uoIv_KvNAo

A szakítás

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

Összhang volt minden! Hogy lehetett ezt megzavarni valaha? Az értelmes lényeknek szabad akarattal, művelődési és haladási képességgel kellett bírniuk. De íme a megpróbáltatás és a veszedelem a szabad akaratban rejlett. Hogy még tökéletesebb lényekké lehessenek, megpróbáltatásoknak tetettek ki, amely megpróbáltatás bennük magukban rejlett; az ő szabad akaratukban, mely ha a törvényes erőt követik, kellett, hogy a tökéletességre, de ha annak ellentállanak, a tökéletesség ellentétére vigye őket.

Három törvényt kellett követniük, és három szellemi tulajdonságot nyertek, amely őket értelmes és gondolkodó lényekké avatta. A 3-as törvény, amelyet az elsődöknek követniük kellett a következők voltak:
1. Az ész törvénye, hgy ismerjék Istent és tanui legyenek az Ő létezésének, ezért nyerték az értelmet;
2. A kettősség törvénye (duáltörvény), melyet be kellett tartaniuk a szellemeknek a szellemek iránt, ezért nyerték a szeretet tulajdonságát;
3. A rotáló és képző erő követése, e célból nyerték a szabad akarat adományát, - hogy Istent elismerjék. Az értelemben nyert szellemi továbbfejlődésük, de szellemi ellentállásuk lehetősége is, mert értelmük nem első, hanem második fokú értelem volt Isten után, melynek célja a fejlődés és a tökéletesedés volt.
Egy gondolat lopózott az elsődökbe s ez a gondolat a gőg volt. A gondolat, Istennel egyenlővé lenni; a törvényekkel szembe állni; új mozgási irányt kezdeni; s kettősségükből kilépve, mint Isten, egyedül képezni ént és önállóan alkotni. Csekélyebbet nem láttak maguk alatt, ők voltak az alkotás legkitűnőbbjei és előttük az Ő változhatatlan, hasonlíthatatlan egyéniségével, egyedül csak az Isten állt. Ők, Isten visszfénye lévén követniük kellett volna az ő törvényeit. Jelességük közepette azonban előállt a túlzás, a gőg; az Istennel egyenlővé lenni akarás törekvése. Eggyé akart lenni a harmadik.
Első hibás lépésük az Istent elérni akarás, mely gondolkodásuk értelmi túlizgatottságából származott. Másik félrelépésük abban rejlett, hogy a kettősségüket összetartó fluidáris köteléket saját alkotásaikhoz felhasználhassák, kettősségükből kiléptek.
Abban a tényben, hogy a szellemek csapatokká alakultak, úgynevezett vonzalmi körök alakulását látjuk, ami nem vigasztaló jelenség, mert ebből nézeteltérésekre és a külön nézetek választó vizére ismerünk. És mert minden nézet találkozik rokon nézetekkel, ezen rokon nézetek vonzereje erősbödik egymás iránt és lazul, idegenül más nézetek iránt; amiből a legelső külön csoportosulás kellett, hogy keletkezzék, amely külön csoportosulások meghasonlásokba mentek át. De hogy ezek a tünetek Isten közelében, a vele viszonylagosságban álló, nagy és isteni tulajdonságokkal bíró gyermekeinél kiélesedésbe mehessen át, ahhoz ezer és ezer millió évek kellettek. Tökéletesek nem voltak, azt tudjuk, mert hiszen a tanulás, haladás, Istenhez való közeledés és a mindenség szellem, erő, anyagától nyert gyarlóságok levetkezése; ezektől való teljes megtisztulásuk, feladatukat képezte és errevaló volt a törvényes rotáció. A külön csoportosulás azonban az engedi következtetni, hogy ezen feladatuk teljesítésének mikéntjét és módozatait, habár kezdetben egyféleképpen is, de később eltérőleg kezdték felfogni, amely eltéréseknek fokozataik szoktak a szélsőségekig menni. Sokan ahelyett, hogy ezt az önmagukból kiömlő fluidot a képző, rotáló mozgásnak adták volna át, visszatartották, önmagukban erővé összpontosították s mint Isten tevé, ők is önmagukból, önállóan akartak teremteni.

Ezer és ezer millió évek elmúlta alatt történt ez a szellemi csoportosulás és készülődés. A szellemek szétváltak, csoportokra oszlottak és állást foglaltak, amely állásfoglalásból állásfoglalás lett egymás ellen és szembenállás egymással. Mert amíg egy részük teljesen szakítani akart, más részük ingadozott, egy részük megmaradt az Atya iránti hűségben, szeretetben, ragaszkodásban s a rotáció törvényes fegyvereinek használatában sorakozott.
Ezt az egész készülődést látta Isten. Látta amint a szellemek egy része nem bocsátotta a rotáció további rendelkezésére az erőt és anyagot, hanem amit azt részben Istentől, részben a mindenségtől nyerte, saját céljaira fordította és eszközöket készített belőle magának a rotáció ellen. Isten ezt látta és meg is akadályozhatta volna könnyen, csak a rotációt kellett volna megváltoztatnia és elvonni a szakadásra készülőktől az erő és anyag eszközeit. De Isten istenileg gondolkozott és hagyta működni a törvényeket és a törvényekben az Ő hűeknek maradt elsődeit; amazokat pedig nem korlátozta az ő szabad akaratukban.
Nem akarta őket se legyőzni, se meggyőzni. Győzze le őket a törvény és győződjenek meg önmaguk az elkövetett ballépéseikről, mert ez egyedüli gyógyszere az elbetegesedett felfogásnak; és ez a megtérés tanúbizonysága a meggyógyulásnak. Szellemi tévedéseknél így van ez ma is. Csak a beismerés és megbánás használ és a meggyőződés, hogy rossz úton járt, rossz úton van, más utat kell választania. Ellenben, ha e beismerésre vezető és meggyőző tapasztalatok szerzésében meggátoljuk, mindig azt fogja hinni, hogy amúgy lett volna jobban és mindig keresni fogja az alkalmat, hogy úgy járhasson el.
Ezen kettős szellemeknek a rotáló erővel szemben történt ellenállásukból fejlődött a taszító erő (repulzió), azaz attrakciós és vibrációs erejük repulzívvá és áramuk a delejes helyett atrakciós-villanyossá, taszítóvá leve. Így taszítón és villanyosan, folytonos surlódás által támadtak neki a rotációnak és a delejes fluidnak, villanyosan visszahatva, a fluidpermetegbe szikrákat hányva, mely ezáltal szétrobbanván kettősségükből azok is két eggyé, nemző és fogamzó molekulákká lettek.

Ezek az ellenszegülők csakis a kettősséget zavarhatták meg, csakis önmagukra tehettek visszahatást, megsemmisíteni azonban nem tudtak semmit, éppen úgy nem tudták megközelíteni a változhatatlan egységet. Ámde ezeket az ellenszegülőket, ezt a derotációt nem követte valamennyi elsőd, hanem voltak olyanok is, kik a törvényes delejes áramot fejlesztve és a törvényes forgást (rotációt) követve, hűek maradtak Istenhez és önmagukhoz. Íme, itt a küzdelem az ellenszegülő szellemek, erő és anyag részéről, e törvényes szellem, erő, anyag ellen.
Mivel az ellenszegülő szellemek a kettősségből kétfelé váltak, számszerint többen voltak a törvényes kettősségben megmaradt szellemeknél, ámde töredékek és önmagukban egyenetlenek lévén erejükben is csekélyebbek voltak amazoknál. A rossz önmagában egyenetlen, mondja Krisztus. Isten megengedte az ellenszegülést, mert szabad akaratot adott az elsődöknek, megengedte mindaddig míg erejük kimerült; mire a káosz, amelyet csináltak, oly naggyá lőn, hogy a nagy zűrzavarban többé nem tudtak tájékozódni. Hagyta őket, míg erejük a változhatatlannal való összeütközésben megtompult, elbágyadt, megmerevült; fluidjuk (az ő világuk anyaga) megsűrűsödött, hüvelyük (testük) annyira anyagias lett, hogy megakadályozta a mozgásukat. Így lett az ellentállás önmaga által korlátozva.
Változatlanul sugárzott Isten ezek felett. Körülötte az Ő hűséges elsődei, visszaverve az ellentállók minden támadását. Az ellentállás elfajulása a törvényeknek; elfajulása a jónak; ellenhangja az összhangnak és eredete minden rossznak, minden bűnnek. Saját világosságuk túlizgatása sötétséget hozott rájuk.
Az ellentállóknak Isten és a törvények elleni hosszas és sikertelen ütközeteik alatt, zűrzavaruk és ellankadásuk közepette, az ő tehetetlenségüket és alkotási képtelenségüket be kellett ismerniük. Taszító erő és megsűrűsödött villanyos fluiddal telt, egymástól szétvált, önmagukban egyenetlen szellemek valának ők; elhomályosodott világosság és megsűrűsödött fluid.

Isten elsődei és Isten közt nagy volt a különbség, mert ezek nem pusztán az Isten, hanem Isten és a mindenség gyermekei voltak. Ugyanannyi tökélyt örököltek mint amennyi föltételeset, melyet tökéllyé még ki kellett dolgozniuk. Nekik maguknak, ehhez szükséges magas értelemmel lettek megáldva és a fejlesztő törvények követelésének öntudatával bírtak; de hogy Istennel nem egyenlőkké, hanem egyenszerűekké; nem Istenekké, de hozzá hasonlókká lehessenek, nagy turnust kellett megtegyenek. És ez alatt az idő alatt különbözően fejlődve különböző csoportokra váltak.
Megjegyzés: Eljutottunk az első komoly ellenállás, de nevezhetjük lázadásnak vagy forradalomnak is, bukásához, ahol az elbukott szellemek erejüket vesztve, zsibbadtan és elhomályosodott tudattal várják az ítéletet, Isten akaratának beteljesülését.


szemlézte: Bíró László

Hétvégi filmajánló


90 perc a mennyországban (2015) film
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/90-perc-a-mennyorszagban-2015-RKlQeg1jPGD57XR6?fbclid=IwAR0zi9gLdZTryZzEtjf-LHq1N6HvJJACclFEdEMVT86-yjGRhje1su2OJ9g

Mediális közlés
https://www.youtube.com/watch?v=Oy7whwcmq6c

Az isteni természettörvény hatalmában

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

A bukott elsődök, illetőleg ellentállók által előidézett káosz közepette változatlanul állt az Isten! Körülötte az Ő elsődei.
Az ellenszegülők ereje az egy, az abszolút ellen folytatott támadásban kimerült. Delejes (mágnesesen vonzó) testük és teremtéseik a kemény ütközések által összerázatva, villanyos fluiddá (anyaggá) sűrűsödött, mely átláthatatlan anyagszerűség korlátozta az ő mozgásukat. Egyenetlenségükben elveszve, kétségbeesetten, egymást okolva, merevedve bámulták a körülöttük lévő káoszt, mert ez valóban hatalmas káoszt jelentett a mindenségben.
Ekkor mondta ki Isten a kegyelem szavát!

Amit Ő teremtett, ami belőle és a mindenségből származott, bár önhibája által, önakaratulag fajult is el, megsemmisíteni nem akarta, azaz hogy merevültségében semmivé legyen, nem engedte; - hanem az ellentállók számára, hogy általa azok önmaguktól működve és magukat fejlesztve tisztulhassanak, kegyesen és következetesen akarta meghozni az engesztelés törvényeit, melyek lehetővé tették, hogy a lefokozódott szellemek maguknak megfelelő lefokozott világot kaphassanak, ahol minden lehetőségük meglesz, hogy fejlődhessenek.
Az ellenszegülő szellemnek az ő kettősségük elfajulása és szakadása által két töredékre váltak. Éppen így vált két töredékre az ellenszegülők által kifejtett támadó és villanyos erő következtében a kétnemű egységes mindenség. A vibráció és az ősvilágosság, mint nemző; az attrakció és ódvilágosság mint befogadó fogamzó elem; az ő egységes és törvényes működésében meg lett zavarva az ellenszegülők által.
Egy engesztelő, egy zavart rendező erőnek kellett jönnie, ami Isten örök szeretetéből és az Ő hű elsődeiből érkezett. A hű elsődök az ő delejes áramukat és erejüket az ő őstisztaságukban megtartották. Az áramok és erők ezen megtartása által sok megmaradt a delejes permeteg és felhalmozódásokból is, melyek az ő sérthetelenségükben, a káosz közepette is törvényesen fejlődtek és ezen fejlődés (rotáció) által, a tiszta fluid tartályaivá – ősnapokká lettek. Az elsődök, Isten és a törvények rendelése szerint, a káoszbóli kibontakozás rendezésére küldetéseket, megbizatásokat nyertek. Így maradtak a hű elsődök támaszai a mindenségnek. Megjegyezzük, hogy ezek évezredek alatt történtek.

Az ellenálló szellemek az önmaguk által létrehozott, átláthatatlan sűrű, villanyos áramfolyadék közepett, halotthoz hasonlóan elerőtlenedve, merevekké, megtompultakká lettek. A káosz megrémítette, a támadás kifárasztotta, a zűrzavar elerőtlenítette őket. Az ellentállók az ő fluidjaikban, az ő taszító erejükkel az elsődökhöz, az ősnapokhoz és rotációs erőhöz oly módon lettek bilincselve, hogy nem ment veszendőbe semmi.
Az ősnapok egyszerűen rotálódva a villanyos fluidot magukhoz vonták. Ezek azonban, taszító erejükkel önmaguknak adva forgást, az ősnapok körül kétszeresen mozogtak (keringés az ősnapok körül és forgás a tengelyük körül). Tehát a káoszbóli kibontakozás első fázisában a hűséges elsődök ki és összevonták delejes tiszta erőiket a káoszból és hatalmas delejes, vonzó ős-napokat hoztak létre, amelyek vonzerejükkel a mindenség villanyossággal fertőzött taszító erőket tartalmazó anyagait összeterelték és maguk felé vonzották. Ezek ellenálltak a vonzásnak egy határon belül és keringő és forgó mozgásra kényszerültek. Így az ellentét által lefokozódott anyagot befogták és vonzerejükkel magukhoz láncolták az ős-napok. Azt nem kell kihangsúlyozzuk, hogy mindez az elsődök irányítása és vezetése mellett történt talán évmilliókig tartó folyamat során.
Az ősnapot ősnapköziségnek, szolaritásnak is nevezhetjük, mely a mindenséget kimentette a káoszból és az ellen-fluidot rotálva magához vonzotta.
Látjátok Istent mint a legbensőbb központot, az abszolut Egyet, körülötte az Ő szellemének elsődeit, az Ő ős-világosságát és a fluidáris napokat, az első napkört számtalan napjával egyszerűen rotálni. Szellemileg megbénulva; értelmében megzavarodva; erejében meglankadva; fuidjában megsűrűsödve és csupán az ősnapok vonzása által éltetve látjátok az ellentétet, felosztva: fluidáris cseppekre avagy életcsírákra, melyek kétszeresen rotálnak maguk körül és az ősnapok körül. Ezt nevezzük poláris mozgásnak, amennyiben az ellentétek vonzása által történik. Kényszerítve lettek az ellentét szellemek, hogy az engesztelődés törvényeit; az ellenkező erő; hogy a vonzás törvényét a poláris törvényeket; a kettős rotációt kövessék.
A mindent előrelátó és gondoskodó isteni akarat az életcsírák, melyeket nevezhetünk világcsiráknak is, által szabta meg az új lefokozódott napkör leendő napjainak kezdetét és helyét a mindenségben, valamennyit a saját ős-napjának a kötelékében.

Ne feledjük, mert ebből indult ki a kezdet, hogy a szellemek kétféle szellem, erő, anyagból álltak: isteniből és mindenségiből. Ez utóbbi képezte bennük a gyarlóság fészkét és ettől kellett megszabadulniuk, mert teljes boldogságra lettek alkotva, hogy mint tisztán isteni szellem, erő, anyagból állók egylényegűek legyenek az Atyával. Ezt a célt csak úgy érhették el, hogy önmagukat fejlesztik, tisztítják, salaktalanítják, szóval tökéletesítik.
Amint a mindenséget a leírás által ismertetve jelen stádiumában látjuk, a következő részekből áll: Istenből, mint a legbennsőbb központból; körülötte az ősnapokból; és az ősnapok körül az ősnapok éltető ereje és vonzása által fenntartva, az elvált részeknek fluidáris cseppekre avagy parányokra, - nem osztott, hanem a már a közbelépett értelmi erő által osztottan – csirákból. Ezek molekulárisan saját tengelyeik és az ősnapok körül rotáltak és velük együtt a bukott szellemek is.

Megjegyzés: Ne feledjétek, hogy itt az anyag – fény, mégpedig hatványozottan erősebb mint a mi hatszorosan lefokozódott napfényünk. Itt csak logikus analógiákról lehet szó, hasonlóságokról, melyek ennek az igazságnak a megértését szolgálják.

szemlézte: Bíró László

Világfokozatok 1
A világcsirák

Kivonatok Tóvölgyi Titusz „A mindenség” című könyvéből

Az engesztelődés műve veszi kezdetét. Az ellenszegülés be van zárva a törvényekbe, magatehetetlen kómaszerű állapotban várja sorsának további beteljesedését. Az ellenszegülés fokozza a szaporodást, a sűrűsbödést, a törvény – az eggyélevést, a szellemesülést, ami azt jelenti, hogy a bukással kirekesztettek számára új lefokozott, sűrűbb világokat kellett alkotni. Számuk egyre szaporodott, a törvény pedig a fejlődést szorgalmazta, a kiemelkedést ezekből a lefokozott világokból, melyek a szellemesítés által idővel eltűnnek.
Most következnek a tulajdonképpeni, úgynevezett „világok” alakításai. Az ősnapok nem világok, az ősnapok nem lettek alakítva, hanem maradtak azoknak, amiknek teremtettek. A fölébresztett mindenség életprincipiumának vonzó avagy elfogadó erejének és ódvilágosságának egyesülése az istenség szellemprincipiumával adó erejével és ős-világosságával, alárendelve a szellemi duálság értelmének, mely duálságnak hatalmában állt az alárendelt erővel és anyaggal (fluidpermeteggel) a törvények korlátain belül tetszése szerint rendelkezni. Ennek a törvénynek határai pedig a szabad akarat értelmében nagyon tágasak voltak. A jó határa végtelen és csak a rossz határa korlátozott. A törvények nem a jónak, hanem a rosszak számára hozatnak, a jó cselekedet soha nem elég, a rossz mindig sok.
Az ősnapokat tehát a szellem, erő, anyag gyűjtőmedencéjének, akkumulátorának képzeljük el, melyek közvetlen érintkezésben Isten szellem, erő anyagával kifogyhatatlanul meríthetnek abból, amennyire csak szükségük van s önmagukból áraszthatják a messiások az éltető és fenntartó erőt a mindenségbe. Ami éltető, fenntartó és mozgató erő a mindenségben létezik, az mind tőlük származik még a legalacsonyabb szintű világokban is.
Tehát a bukottak, szellem, erő, anyagukban lefokozódtak és kidobattak a megfertőzött teremtéseikkel együtt a régi hazájukból, az ősnapokból, melyeknek együttesét ezentúl első napkörnek nevezhetjük. Szükségessé vált, hogy Isten akaratából és irányításával a hűséges elsődök megalkossák a kivetettek új hazáját, a paradicsomi világokat, melyeket később majd második napkörnek nevezünk.
A paradicsomi világok létrehozása egy végtelen hosszú alkotási lánc-folyamat eredménye, amely az évmilliók sorát is igénybe veszi, melynek lényege a leszármazások és átváltozások atomi szintig lemenő értelmi irányítású működtetése. Ne feledjük, hogy minden létezés és alakulás alapja az élet, az Istenből folyamatosan áradó örök élet, ebben alakul, emelkedik vagy bukik minden szellem, erő, anyag, amely létezik a teremtésben. A lefokozott világok kialakítása minden bukásszinten analógikusan történik, ezért a könyv csak a második napkör paradicsomi világainak kialakítását írja le részletesen. Minden többi: a lefokozott napkörök, bolygók és holdak kialakulása tökéletes logikai összefüggés rendszerben analógikusan hasonlóan történik, ezért az alsóbb szinteken ezt már nem részletezi. Amint elérünk a hatodik, a mi napkörünk körülményeinek bemutatásához valósággal megvilágosodunk és önkéntelen rádöbbenünk kicsinységünkre, tökéletlenségünkre és alantasságunkra. Tehát fontos, hogy az analógia és a logika útján haladjunk a megismerésben.
Ellen-fluid és erő, illetőleg villanyosság és taszítás, a bukott elsődökkel együtt az újjáalakulásba voltak zárva. Hozzá lettek vonva az ősnapokhoz, melyek világosságot, életet és forgást adtak nekik. Ősnapokat láttok, amint a maga körül nem forgó, vibráló ős-világosság körül egyszerűen keringve rotálódnak. Vonzó és alkotó erővel, illetőleg nemző és fogamzó erővel vannak megtelve; melyet a világcsíráknak átadva, azokat világembriókká képezik, melyek nőnek és magukat a kettős rotáció által fejlesztik ki. Ős-világosság, ódvilágosság, fluid ezen ősnapokból lettek embrióvilágoknak szétosztva.
Így alakult ősnapokká a törvény, melyek a kivált világcsírákat, a készültség fluidáris kötelékével (mint egy fluidikus köldökzsinórral) magukhoz vonva tartották. Ezen fluidáris kötelék által nyertek életet és meleget, embrióvilágokká fejlődést és növekedést, az ősnapoktól az életcsírák.

Megjegyzés: Ebből megérthetjük, hogy a hűséges elsődök értelmükkel akaratukkal és erejükkel szétválasztották a mindenségben felhalmozódott általuk az ős- és ódvilágosságból átalakított fluidanyagot, melyben és amellyel munkálkodni tudtak. A saját tiszta fluidjaikat kivonták a káoszból, amelyben a lázadók által villanyos tartalommal: önzéssel, irigységgel, haraggal, elégedetlenséggel és gyűlölettel szennyezett mennyiség közül. Ezek megsűrűsödtek, homályossá és villanyossá válva vesztettek eredeti delejes vonzó erejükből. Tisztátalanná válva anyagukban, keveredett ez a két minőség, mely a bukások sorozatával mindig veszített delejességéből és erősödött a villanyossága, tehát nőtt a taszítás a vonzerő rovására. Viszonyítási alapként a delej – szeretet, a villanyos taszítás – a gyűlölet.
Szeretném, ha már az elején megértenénk, hogy az elsődök az ősnapok létrehozása után a káoszban maradt tisztátalan részeket fokozatosan összevonták, tömörítették bizonyos általuk megszabott pontok körül, mely képződményeket világcsíráknak nevezünk. Ezeket delejes vonzással fluidkötelékkel az ősnapokhoz kötötték, mint a magzatot a köldökzsinórral. A világcsírában lévő villanyos tartalmak, ahogy a vonzás mind közelebb húzta az ősnapokhoz, mind erősebben kezdték kifejteni taszító hatásukat, amíg kialakult egy egyensúlyi állapot a két ellentétes erő között. Ekkor a két erő egymásra hatása kétszeres, egy tengely körül forgó, illetve az ősnap körül keringő mozgásra kényszerítette a világcsírát. Ha az ősnapból az összekötő fluidi köteléken keresztül delej áramlott, akkor az egyensúlyi helyzet megnövelte az égitestek közötti távolságot. Figyeljetek az analógiára! Így van a földünk a naphoz és holdunk a földhöz fluidikusan kötve és ilyen az egész mindenség kötelék rendszere.

A világcsírák tehát az ő esésükben, az ősnapok vonzó ereje által feltartóztattak. Sűrű fluidumok közt halotthoz hasonlóan, öntudatlan, merev állapotban voltak megfogva a szellemek. Mondjuk ájult állapotban; mert hiszen az ájulás nem egyéb, mint bizonyos időre a test szerveinek megbénulása. Ez idő alatt, a szellemre nézve a külvilággal való minden érintkezés lehetetlenné válik, minden észlelésétől el van zárva. Mivel pedig a szellemet körülzáró fluidok szervetlen és megmerevedett fluidok valának, nem lehetett másképpen mint úgy, hogy ők a fluidjaikban eszméletlenül hevertek, de éltek. Mert ami egyszer élet, legyen az bár szellemprincipium avagy életprincipium, az nem halhat meg.

szemlézte: Bíró László

A csillagok felé… 2/3


Szaturnusz.

Tudományban nem, de erkölcsileg fejlettebb világ. Csendes, hűvös hely, ahol pihenni lehet, csend és béke honol-e bolygón.
Lakói elfáradt, meggyötört szellemek, akik földi vagy más bolygókon a megpróbáltatásokban megfáradtak. Ide testesülnek azok, akik nem bírják tovább az utat, és a Megváltó szeretete pihenteti a szellemeket, a vezető szellemek gondjaira bízza őket.
Egyszerű szép itt az élet, a test nem nehéz, a szív nem hevül, az indulatok szenderegnek.
Az egész nagy bolygó olyan, mint egy nagy üdülőhely, a természet enyhe. Tudomány tekintetében a földdel egy színvonalon áll, de erkölcsileg még a Marsnál is fejlettebb, mert itt nem sértések, gyűlölködések, rászedések, gyilkosságok, lopások, sem paráznaságok nincsenek.
A földről is látható az úgynevezett gyűrű, a Szaturnusz kipárolgása, belső ereje, mely a földről jövő delejesség és az alulról jövő villamosság által összenyomódik, és a gyors forgás, által gyűrű alakot mutat. Ebben az összeszorított erőben forog a bolygó, mely saját mozgása által mintegy elválasztja magát tőle. Ha még néhány kísérőt (holdat) kivet magából, lassúbb forgásba megy át, az erő eloszlik a felületen, és lesz belőle felsőbbrendű világ, egy hatalmas tiszta bolygó, mely egyszer hivatva lesz a napköziséget fénnyel, villamossággal ellátni.


Merkúr.

A Merkúr napunk legkisebb és legszerencsétlenebb bolygója. A rajta élő szellemek mélyen süllyedt bűnösök, töredelmetlenség, és makacság a bűnük. Gőgjük nem is gőg már, hanem valóságos bűnhődés, mert önmagukban örjöngenek a dühtől és a rettenetes elvetemültségtől.
Világuk kemény, száraz, terméketlen, mert néha van csak jó időjárás, táplálékuk is csak száraz fű s aszalt húsnemű, melyet a természet kegyetlensége folytán nehezen tudnak magszerezni. Állataik vadak és rettenetesek, zord erdőségeikben alig találni életet. Az év rövid pár hetében alig van alkalma a növényzetnek magát összeszedni, mert a forróság rohamosan megérkezik és leszárít, elpusztít mindent.
A bolygót mintegy átszeli egyetlen vize, amely körül élénk az élet. Az alsó félnek a lakói vadabbak, fékezhetetlenebbek és sokszor háborúskodnak, ami a győző félnek egy időre megszerzi az élelmet, ami többek között az elesettek holteste!
A szomjúságtól szenvednek a legtöbbet, így a nehezen megszerezhető víz látása bizonyos tiszteletet ébreszt bennük, mert az nagy mennyiségben óriási kincsnek tűnik fel előttük. És eme nehéz szenvedéseikben teljes testetöltések képesek csak őket gőgjüktől és dühüktől megszabadítani.
Fenn a magas északon van víz, s ez tartja őket esővel. Az emberek mezítelenek, és az állathoz teszi őket hasonlóvá testük szőrzete. Vallásuk a víz tisztelete, papjaik más világokból jött tisztább szellemek Ahol megjelennek, és egy forrást nyitnak ott áldásos lesz az élet.
Fegyverük a robbanószer, mivel ez náluk bőven van az anyagban, egész hegységeket robbantanak fel és szórnak szét az erőkkel.
A Merkúr szigorú büntetőhely, de ha javul a bűnös, akkor megszabadulhat innen, és a földre is jöhet tovább javulni, ahol a leggyötrelmesebb életkörülmény is királyi kényelmet jelentenek a szegény Merkúr lakóinak.
És hány nagy bűnöst kell a földről odaküldeni javulni!




Vénusz.

Kedves, kellemes hely, hol az érzések tiszták, a szívek tele vannak szeretettel. Nem éppen nagy, de nem is kicsi világ, olyan, mint egy sietve épült nyári lakás, mely csak egy éjjelre ad pihenőt a vándor szellemnek.
Ez a dal hazája, a költészet s a magasabb zene bölcsője.
A Vénuszon a természet szófogadó jó gyermek, szinte öntudatlanul engedelmeskedik a testetöltött szellemek óhajainak.
Gyönyörű tájak, kristálytiszta patak, bársonysimaságú óriáslepkék, zengő madarak, virágoknak soha nem látott szépsége és özöne borít mindent.
Szelíd állatok, ifjúság van mindenütt, jókedv, ragyogás. Itt mindenki annak örül, ha szeretetmunkát végez, és minél többet ad a köznek.
Tudják, hogy van szellemvilág, és vágyakoznak a még szebb „mennyország” felé. Időnként megnyílik a magasabb szféra, és egy – egy testvér aki innen már elment elmeséli, hogy milyen világ vár majd rájuk.
Médiumírásuk tökéletes, magas fokú képzettségük által a szellemi igazságoknak valódi megértőivé vállnak, s ez képezi vallásukat.
A Vénusz szférájába jutott föld ember szelleme nem tud eléggé betelni a sok széppel és vágyva - vágyik, hátha valaki megkínálná testtel, hogy testetöltve ennek a bolygónak a lakója lehessen. Sok évig elvannak itt a szellemek, mert az ilyen helyekre túl sok a pályázó. A félanyagi világokon már nehezebb feltételekhez van kötve a testetöltés.
A Vénusz légköre tiszta és teljes fényével tükrözi vissza a napot.
Azért a Vénusz a legnagyobb, legfényesebb csillagnak látszik a földről, levegője ritkább, ereje vonzóbb, delejesebb. Éghajlata enyhe. Növényzete folyton alakul, és egyre szebb, tökéletesebb formákat, változatokat hoz létre.
Állatvilága csupa szelíd, értelmes emlősökből, gyönyörű tollazatú madarakból áll. Ragadozó és undorító állatok vagy férgek itt nem léteznek.

A Vénuszon is két, sőt háromféle szellemek vannak testetöltve, amire a nekik szánt munkából lehet következtetni. Nem minden szellemcsoport olvad össze, de nem feltűnő módon az átmeneteket kitöltik ott is a bukottak és felemelkedők.
A legmagasabb rendű szellemek a legritkább testtel és a legnagyobb erővel bírnak; szellemi fejlettségük, tudásuk és szeretetük nagyobb kört világit meg körülöttük, amit itt már látni is lehet.
Ez az osztály már átmenetet képez a Napba és a Jupiter magasabb osztályaiba.

folyt. köv…

A csillagok felé… 3/3


Jupiter.

Napunk legtisztább és legnagyobb bolygója a Jupiter. A Föld elenyésző, kicsi pontocska csak a folyton nagyobbodó égitesthez képest.
A földtől számítva 9. fokozatban van és világossága is a 9. légkör világosságának felel meg anyagiasítva.

A Jupiter magába fogadja a Szaturnusz, Vénusz, Mars és a Föld szellemeinek legjobbjait.
Itt van minden szellemnek végső vizsgája, mielőtt a Nap körébe juthatna.
Itt addig marad a szellem testetöltve, míg céljait el nem érte. Földi ember szelleme csakis úgy ölthet itt testet, ha valamely missziómunkát már elvégzett és a földi testetöltéstől végkép megszabadult. A többi tisztább bolygók szellemei pedig akkor, ha világuk fejlettségi fokát elérték. A Jupiter is félanyagi világtest és életelve csak félanyagi testeket éltet.
Rajta megtalálható minden, ami a többi bolygókon: a Vénusz kötészete, zenéje, a Szaturnusz műveltsége, a Mars irodalma, ízléses műremekei, az építészet leggyönyörűbb alkotásai és a Merkúr fehér szellemeinek önfeláldozó szeretete.
Itt minden tanul és mindenki tanít, hogy a sok tudnivalót elsajátítsa.
Sem anyagi szükséglet, sem kényszerítő körülmények nem léteznek, csak természettörvények, amelyek az egyedüli korlátokat alkotják.
A Jupiteren van a legfejlettebb fokú életelv testesítve, mely ebben a naprendszerben éltet mindent, hozza létre a legértelmesebb állatokat, leggyönyörűbb fajokat. Ugyanúgy a növényzetet is a legcsodálatosabb.
Ezen a bolygón is ölthet testet a földi ember, ha szellemileg a Jupiter szférájához közel van, azaz erkölcsileg és érzelmileg megközelíti azt.

- a Föld első szférájához tartozik a Hold
- a másodikhoz a Merkúr
- a harmadikhoz a Szaturnusz
- a negyedikhez a Mars
- az ötödikhez a Vénusz
- a hatodikhoz a Jupiter
- a hetedikhez maga a Nap




"MINDENNAPI ELSO GONDOLATUNK-
Ha minden napot jól akarunk megkezdeni, akkor ébredéskor gondoljunk arra, hogy aznap legalább egy embernek tudunk-e örömet szerezni. Ha ez pótolhatná az imádság vallási szokását, akkor e változásból embertársainknak csak előnye származna."
Nietzsche


„Szeresd az Istent teljes lelkedből, teljes szívedből és teljes elmédből”
„Szeresd felebarátodat mint önmagadat"
„Szeresd ellenségeidet, áldjad azokat akik téged üldöznek"
„Ismerjétek meg az Igazságot és az szabaddá tesz benneteket"
JÉZUS KRISZTUS


UI:


Evangéliumi spiritizmus új hangos könyvek.

https://www.youtube.com/watch?v=UZSKvaJePO0

Az utolsó idők jelei - Felvezetés
Írta: Nagy Péter

Akik meg vannak kötözve a Vatikán intézményével, mert tévesen csalhatatlannak tartják, és azt így fölötte lévőnek, de legalább is azonosnak találják Jézus tiszta tanításával, azokat a megkülönböztetés képességnek hiánya miatt ez a hírlevél érzékenyen érintheti. Kérem, hogy ők olvassák el a 35. Hang könyv 3682. levelét, melynek címe: Hol az igazság?

"Azért nem lehet senki tévedhetetlen a teremtények között, mert minden teremtett szellemi vezető végtelen lehetőségekkel szemben véges képességekkel rendelkezik. Tehát a képességek és a lehetőségek nem fedik egymást.
Csak a Szentszellem, csak a Szentlélek tévedhetetlen. De akin keresztül megnyilvánul, annak mindig lehetősége van torzítani ezt a megnyilatkozást. Ezért van helyén állandó jelleggel a kontroll.
Aki egyszer, sokszor nem tévedett, az még nem jelenti azt, hogy nem fog tévedni a jövőben. És ismétlem: E lehetőség nagyon reális lehetőség.
Tévedhetetlen szellemi vezető nincsen teremtményeim között. Aki magáról azt állítja, hogy tévedhetetlen, azt jó elkerülni." (A Hang: 3/225)

Máté 16,13-20: Az "Egyház sziklaalapja" című rész rövid kommentálása:
Amikor Jézus azt mondja Péternek, hogy a ".pokol kapui nem vesznek erőt rajtad", ezt véleményem szerint nem egy intézményre, nem a Vatikánra mondta. Ez támasztható alá a Hang könyvekkel, melyek szerint a szeretetet nem lehet intézményesíteni. Amit intézményesítenek, ott megjelenik az alá-fölé rendeltség, a szeretet pedig csak egyenrangú testvéri kapcsolatokat visel el. Persze a Vatikánnak is megvan a történelmi szerepe. A pokol kapui nem vesznek erőt rajtad kijelentésnek meglátásom szerint mélyebb értelme van, ami a hitre és a szeretet körén belüli (erkölcsi) tisztánlátásra vonatkozik.

"A megkötözöttség ragaszkodás az elrontott jóhoz. Aki Hozzám ragaszkodik, az valóban szabad." (Hang: 4/312)

Bevezető
Az utolsó idők jeleit illetően célom nem az ijesztgetés, ahogy a világkatasztrófával kapcsolatos Hang levelekben elhangzottakkal sem ez volt Jézus célja. (Ezt hangoztatja is.) Célunk biztatás arra, hogy minél több ember megtérjen, újjászülessen a gondolkodása átalakítása által. A gondolkodás-átalakítás nem megy Jézus tanításának és élete evangéliumokban bemutatott példamutatásának ismerete nélkül. Akik gondolkodásukat átalakítva Jézus tanítását magukévá teszik, és törekszenek e szerint élni, a világkatasztrófa elől meg lesznek mentve. Erről Jézus Lukács evangéliumának 17. fejezetében is említést tesz, íme:
34. Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35. Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
36. Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

"Az idők jelei ma azok, melyeket már nem lehet észre nem venni. Az ózonlyuktól kezdve a víz-, levegő-, élelemszennyeződés, az idegzetet messze megterhelő romboló élmények gazdasági, politikai, közbiztonsági területeken. Igen, ezek katasztrófa-jelző tények."(A Hang)

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Az utolsó idők jelei
Adai közlés - Imé előre megmondottam néktek
Bízzatok az Úrban
Amikor a tisztátalan lélek…
HANG – Hol az igazság?
A korszakvégek latszólagos dekadenciája
A hibás szeretet

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGiq4SRqWRADf3-98gYQ?e=cG5PSk
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/watch?v=36s_eP5FV-A
A harmadik kijelentés gyülekezetei – A Szentlélek az utolsó időkben
Hangoskönyv részlet (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=M4Y6BHfqYEI
Szellemi szeretet – A Szentlélek az utolsó időkben
Hangoskönyv részlet (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=Dc76lCNn1a0&list=PLxGxor4f0-UO94hWQ57lhlbOh1bzirTps
Adventi gondolatok – Zita médium közlései – Hangoskönyv (Gergő)

https://www.youtube.com/watch?v=65UFOx7dIY8
Pszichoanyós – Spirituális film



Végső idők:
https://hu.pinterest.com/abonyitib/tan%C3%ADt%C3%A1sok-a-v%C3%A9gs%C5%91-id%C5%91kr%C5%91l/?fbclid=IwAR3WDRnw5qA2_ywRCAZQ2_dzkWL2FZjenL-A4cEUlg5-oZ_VzUEfSOF_3SI

A korszakvégek látszólagos dekadenciája

Részlet az 1998.12.22-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el

Gizi médium által.

Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem

KV.: Amikor az atlantiszi időkről tanítottatok minket, de már korábbról is tudjuk, de
most újra előjött, hogy egy korszak végén mindig az elkorcsosult gondolati erők, a túlhaladottság
okoznak problémákat, mint például most a materializmus és a hitetlenség. Az újat a szellemi
gondolkodás tisztultabb erői hozzák létre, most viszont ebben a tanítási részben azt olvassuk,
hogy a régi gondolatiság a csúcspont felé halad. Szó szerint idézve: „Haladva magába rejti a
jövendő újabb gondolatiságát is. Ha átmentődik a régi, hogyan lesz tisztulás és emelkedés?
TSZ.: Fejlődik egy korszellem minden belevalóval, és kifejleszt magából minden jót,
amire szüksége van. Képzeljétek el, hogy ennek van egy csúcsa, az eredményeinek egy kisebb
területbe összefogott része, termelvénye, eredménye. Annak az egész korszellemnek vannak róla
lehámló részei, mint a banán gyümölcsnek, mikor lehúzzátok róla a héját. Belül van a jó, a
fogyasztható, az igaz, és vannak olyan lehámló részek, amelyek túltermelvények, fölöslegesek,
amit az egész korszellem kitermelt.
Az ehető és jó belső lényege találkozik és kapcsolódik a következő korszellemnek még
kialakulatlan részéhez. Ami egy korszellemnek a túltermelt, dekadens szemete, ami elitélnivaló,
túlhaladott, ami valamikor jó és védelmező volt, most már fölösleges, de ami lényeges és
kapcsolódik a következőhöz, annak meg kell maradnia, az táplálékul és kapcsolatul, kiinduló
pontul szolgál az újnak. Ez egy nagyon nehéz és komisz korszakrész, amikor már szinte csak
ezeket a lehulló rosszakat látjátok, de nincs szem előtt az, ami tulajdonképpen már kapcsolódna,
és kapcsolódik is a következő jobbhoz. Az nincs szem előtt, de nagyonis szem előtt vannak az
ilyen lehangoló részek.
KV.: Igen, azt hiszem itt van a tévedésünk, hogy mindig csak a rosszat látjuk, mert attól
szenvedünk, de vannak jók is a csúcson. Mindig azt mondjuk, hogy csak a rosszat termeljük ki,
azt miért kellene átmenteni. Nem, ott van a jó is, csak az a baj, hogy nem látjuk, nem érzékeljük,
és ezért nem tudunk élni vele már most.
TSZ.: Valamit hozzá kell tegyek: az a jó, ami ki lett termelve, ami kapcsolóul, táplálékul
szolgá1 a következőhöz. Azt nem mindenki láthatja és tudhatja, de 1átja és tudja az, akinek azzal
dolgoznia kell, és akihez az való. Mert igenis látható, csak egy kicsit jobban ki kell nyitni azokat
a szemeket, és akkor látható.
KV.: Értem, köszönöm szépen, úgy gondolom, ma több kérdést nem tennénk fel.

MÁR ELKEZDŐDÖTT..

"Összeomolhat a modern civilizáció. Azt jelenti, hogy az a társadalom, amelyik évente vesz új mobilt, 3 évente cseréli az autóját, ünnepek alkalmával felvásárolja a plázákat, gyerekei vizsgáira már csak autót, aranyat tud ajándékozni, 1 napos piros betűs ünnep alkalmával kiüríti az üzletek polcait, aztán telerakja a kukát a megmaradt élelmiszerekkel, amelyik átlép a földön fekvő embereken, belerúg a kóbor állatokba, amelyik képes elhinni, hogy napi 16 órát kell azért dolgoznia, hogy boldog legyen stb. stb. stb. ? Ez a társadalom forog veszélyben? Hmmm... szerintem ez a társadalom önmaga a veszély forrása. Azok a civilizálatlan törzsek, (amelyeket úgy le tud nézni ez a civilizált társadalom,) ahol annyi gyümölcsöt szednek le, amennyit megesznek, ahol az öregek a tapasztalatukkal, a fiatalok az erejükkel segítik az együttélést, ahol mindent a természeti és nem a mesterséges jogi szabályoknak rendelnek alá, szerintem azok a társadalmak továbbra is életképesek, hacsak a civilizáltak miatt ők is ki nem pusztulnak. Ez a bolygó fantasztikus a saját tökéletes rendszerével, minden működik rajta, minden úgy jó, ahogy van... ezek a kreált, erőltetett szabályokkal, egyesek hatalmi igényeinek kielégítésére létrejött társadalmak egyáltalán nem baj, ha nem mérgezik tovább ezt a helyet. Meg kéne újra tanulni, hogy eper júniusban van, hogy milyen az igazi íze a sárgarépának, hogy élelmet együnk, ne ízesített, 3 éves lejáratú szemetet, hogy örüljünk ha esik az eső meg a hó, mert szükség van rá, hogy a palacsinta nem porból készül, hogy decemberben kell ünnepelni azt az ünnepet, ami decemberben van és nem októbertől, hogy nem kell napi 16 órát dolgozni a boldogságért, ahhoz sokszor elég egy ölelés, egy mosoly, egy szeretlek szó,kis madárfütty, napsütés vagy épp az eső.
Legyen úgy, ahogy a természet, az igazi élet kívánja, úgy lesz a legjobb szerintem.”

Forrás:Thomas Mészáros

UI:

A 2030-as évekre várható a világ teljes összeomlása? - Stumpf-Bíró Balázs
https://www.youtube.com/watch?v=g-73kZF7wwc


Ez teljesen egyezik a mediális közlésekkel amiket már 1990 évek óta jeleztek De voltak célzások az 1900 évek elejétől is erre a dátumra!

Test - lélek – szellem hármasság kapcsolata, és összefüggések.

Isten szellemi lényeket teremtett, akik duál –szellemek voltak. Ezeknek a szellemi lényeknek egy része távolodott el Istentől, az Isteni síkról tapasztalatgyűjtésre, vagy azért, mert a bűn útjára lépett.
Ezt fontos tudni, hogy sokan csak kíváncsiságtól vezérelve jöttek le, és itt sikerült beszennyezni magukat, és felvenni a sötét energiákat. A szellemek tanulási céljára lett létrehozva a fizikai sík, ahol a különböző fejlettségű szellemek egymás mellett és egymástól tanulva tudnak fejlődni.
A szellem nem tud a magas rezgései miatt megnyilvánulni a fizikai síkon, így a szellem ereje, a lélek az, aki jelen van a fizikai testben, mint egy „összekötőkapocs, információs csatorna” a test és a szellem között. A fizikai test halála után a lélek visszavonul az asztrálsíkra, ahonnan rendszeresen inkarnálódik a fizikai síkra egészen addig, amíg a szellemnek feladata van. Amikor a szellem minden feladatát elvégezte, megtisztult a bűn minden rétegétől összegyűjtötte azokat a tapasztalatokat, amire szüksége volt, akkor a lélek visszahúzódik a szellembe, és megszűnik, mint önálló lény létezni.

A szellemnek és a léleknek csak a fizikai testben van lehetősége találkozni. Amikor sokan a Felső ÉN – ről beszélnek, vagy Belső Mesterről, akkor a saját szellemük segítését hallják, illetve kapják meg, mert a szellem látja a magasabb síkról, hogy mi lenne jó neki, de a lélek mintegy önállósítva magát a saját útját járja. Ha most ehhez hozzávesszük a fizikai Én – hez tartozó Tudatot, aki minden körülmények között a fizikai test fenntartását szeretné a legjobb minőségben elérni, és ez sok esetben ellenkezik a szellemi törekvéssel, akkor kijelenthető, hogy nagyon összetett lények vagyunk, és ezért is fontos a belső egyensúly megteremtése.

Amikor mennyországról, szellemvilágról beszélünk, az tulajdonképpen a lélek lakóhelye, ahova visszavonul az asztrálsíkra, a hét szféra egyikébe, és azon belül is a szférák különböző rétegekre (dimenziókra) vannak felosztva, és azok egyik rétegébe, ahova szellemi érettségük alapján itt a földön „bedolgozzák” magukat tetteik és gondolataik alapján.
Ilyenkor a szellem a szellemi síkon vár türelmesen a következő testetöltésre, és ez a folyamat egészen addig fog tartani, míg a lélek véglegesen vissza nem húzódik a szellembe feladatát elvégezve.

Amit tudni kell a szellemi szférákról, hogy a szférák a lélek számára nem átjárhatók.
A lelkek vízszintesen a saját dimenziójában - azaz a szféra azon rétegében, ahol él - szabadon mozoghatnak, de felfelé nem mehetnek. Ha egy lélek az érzései által lekívánkozik egy alsóbb szférába, akkor lemehet, de vissza már nem. Ekkor újra tapasztalatokat kell gyűjtenie egy következő testetöltésben, hogy merősödjön, és ne kívánkozzon alsóbb spirituális helyre.
Természetesen vannak ez alól kivételek, ilyenek a szellemi munkák, amikor a lelkek két szférával lejjebb lévő társaikat mennek segíteni, tanítani, mert ilyenkor következmény nélkül lejjebb mehetnek engedéllyel.

Van azonban a léleknek is ereje, ez pedig a fluid, ami nagyon fontos a számunkra. Ugyanis a lélek kibocsátott ereje az, ami megkötődik az anyagban, ez az ami közvetetten fogva tartja a szellemet. Kicsit úgy is mondhatnánk egy hasonlattal, mint amikor egy embert nevezünk szellemnek, a kezét a léleknek, amivel végzi a munkáját és tapasztalatot gyűjt ezzel, de az egyik ujja beszorul az ablakba és nem tud így megmozdulni, hozzá van kötve az ablakhoz és a kerethez. Ezt történik a szellemmel is, a lélek ereje a fluid megkötődik az anyagban, és így közvetve a szellemet fogva tartja!

Minden, amit látunk szellemi termék, a gondolatok energiája, a fluidok építik fel, és tartják egybe a rendszert. Láthatatlan fluidikus kötelékek kötnek minket össze a fizikai világgal, természettel, egymással. A duál – felek a fizikai síkon szétváltak, és önálló lényként léteznek, sok esetben más bolygón és élnek vagy éltek, és mégis sok fluidikus szál összeköti őket, és áramlik az információ közöttük.

Sok lélek olyan mélyre süllyedt az anyagban, hogy a lelkük fluidjai nem tudnak felszabadulni, mert annyira tele vannak bűnös elvekkel telítődve, hogy képtelenek voltak megtisztulni, felszabadulni, még arra a spirituális szintre se tudtak eljutni, hogy évmilliókon keresztül elérjék az első testetöltés kegyelmi állapotát!

UI:

Eckhart Tolle hangoskönyv - A most hatalma - 3. fejezet https://www.youtube.com/watch?v=jK2Q3tP-EOw

Eckhart Tolle hangoskönyv - A most hatalma - 4. fejezet https://www.youtube.com/watch?v=CtOgClCa34g

és mellette a többi rész