Szellemtudomány alapjai

Félmédiumok

Részlet az 2000.01.25-i „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából, melyek
a Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediális ülésein hangzottak el
Gizi médium által.
Jelölések: KV = körvezető; TSZ = tanítószellem

KV.: Újfent az írásos tanításokból szeretnék kérdezni: „Az ún. félmédiumok a kísérletezéseknél a vakszerencsére bízzák, hogy az erőszakos hí¬vogatásra milyen szellemi áramlat érkezik hozzájuk! Amin megakadtunk, hogy a vakszerencsére bízzák, mert hát amint véletlen, úgy szerencse sincs, mindenhol a törvényszerűségeknek kell működniük! Ez a hasonlóság vonzástörvénye lenne?
TSZ.: A médiumitása fejlesztésével, kibontakoztatásával foglalkozó személynek a szellemi szabályokat, tudnivalókat, törvényszerűségeket már a földi tudatú állapotában feltétlenül ismernie kell ahhoz, hogy nagy hibát el ne kövessen. Az olyan állapotú médium, aki „felekész” állapotúnak mondható, mert még nem érte el a teljes hatósugarát, annak a földi tudatával még nem felfogottan, de már olyan beltartalmai vannak lelki késztetésekben, megérzésekben, amelyekkel elkerülheti a nagy gondokat okozó hibákat.
A félmédiumok ott vannak veszélyben, hogy nem a Hierarchia indításából leküldött és fejlesztés alatt álló, mondhatni tőle komolyabb eredményeket elvárható személyek, hanem akiknek a medialitásuk erősebb, fejlettebb, és a földi életükben önkényesen úgy döntenek, hogy ezt valamily céllal érdemes kifejleszteniük. Mindenki más céllal fejleszti ki! Ha nincsen elég tudomása arról, hogy milyen veszélyek fenyegethetik, akkor valóban igen sok alkalom¬mal, a saját döntése, vagy a nem ismerése alapján a vakszerencsére bízza sa¬ját magát!
Miután szerencse nincsen, vakon vág bele olyan dolgokba, amiből a legtöbb esetben csak zuhanás lehet, ki¬sebb-nagyobb, de lehet! Valóban, nem is a szerencse, hanem a szellemi összműködés, és esetleg egy erőteljesebb őrzőszellem működése az, ami az utolsó pillanatban vissza¬rántja! Nem a szerencse, hanem a szellemi tevékenység egy olyan lépéstől, amelybe tudato-san nem ment volna bele!
Nem vette észre, hogy milyen gödör van előtte! Azok, akik nem tájékozottak, csak a nagy kívánságuk és vágyuk van a médiumitásuk kifejlesztésére, nagyon vak, sötét útra kerülnek. Ott kétfelé ágazik az útjuk: vagy megszállás, ami nem egy egyszerű dolog, vagy a fekete médiumitás útja, ami még annál is rosszabb, és sok¬kal keményebb következményekkel jár!
Tehát százszor is gondolja meg a magában emeltebb mediális tehetségeket és lehetőségeket felfedező ember, ha annak kifejlesz¬tésére gondol, mert a szellemi hazából magával hozott lelki készte¬tések, és sokkal erősebb védelmi rendszerek hiányában a saját nagyon komoly és erős, - ami a földi tudat munkája - és a saját tudatos lelki emelése és képzése kell, hogy rávezesse arra, hogy mindig egy parányi fokkal előbbre, előbbre léphet. Hirtelen nagy ugrás nincsen! A fejlődési folyamatban az ő esetében sincsenek átugorható lépcsőfokok, mert abból vannak a nagy esések, ami¬kor ilyennel kísérletezik!
KV.: Igen, ez a vakszerencse fogalom az embert megütötte, de világos, hogy itt miről van szó!
TSZ.: A szerencsére bízta azt, ami egy egészen más módszert és más folyamatot igényelt volna!
KV.: Van egy ilyen mondás, hogy "Vak vezet világtalant." Itt a szerencsére, ami nincs, arra bízta rá vakon!
TSZ.: Igen! Ami vak, sötét, nem lát, az veszélyhelyzetet teremt, ugye? Ez a kifejezés pontosan fedi azt, ami ilyenkor történik!

UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=eNZ-bFr9h-I

2023.július havi szellemtani hírlevél

Tartalomjegyzék



Egyszerű élet dicsértette mediális közlés 2

Megpróbáltatások 8

Migránshelyzet 9

Illemturmix 14

Vegyes válogatás 15

Szellemek világa 21

Ajánlott havi web. lapok 23



https://data.hu/get/13787653/SBK_Hirlevel_221.doc

Csodás jelenségek - Felvezetés

Részlet Zita médium közléseinek „Lélekben és igazságban” című könyvének első kötetéből - 1997.december 14.

Figyeljétek az idők jeleit!... a régiek is ezt tették... Semmi sem történik véletlenül, mindennek oka van és minden céllal történik. Honnan jön a szél és mitől erősödik orkánná? Honnan jön, hova megy? Ki indítja meg az ég csatornáit? Ki hozza létre a felhők járását, tömörülését, sűrűsödését, majd a benne lévő nedvesség kicsapódását? Miért indult el, milyen erőktől indítva és hol keletkezett az a csillag, amely feltűnt a mi Urunk, a Jézus Krisztusunk születése előtt és megállt a betlehemi istálló felett, ahol a gyermek Jézus született?
Üstökösök keletkeznek és lehullanak. Időnkint csillaghullás van, máskor mozdulatlannak látszik az ég. Az Úr születése előtt, Mária az eget kémlelte, mert érezte és tudta, hogy mindennek gyökere ott van, minden onnan indul el és a Földön, mint jelenség egy-egy pillanatra megmutatja magát, hogy azután a világmindenségben tovább folytassa útját, amíg időtörvénye le nem járódik. Minden: kicsiny, vagy nagy, ebből a világból jön. Az ember lelkében keletkező érzések is szellemi eredetűek.
Minden jön és megy; mindennek ideje van, mindennek fejlődnie kell, hogy kihozza magából azt, ami benne van, és elérje a célt, amiért a létbe szólíttatott. Az a cél, hogy mindazok az erő- és életparányok, amelyek szétfröccsentek a teremtett világmindenségben, egykoron újra visszataláljanak oda, ahonnan származnak, ahova tartoznak, aminek természetét együttesen képezték, hogy egy boldog világ alakuljon ki azok számára, akiknek a lelkében az megszületett, akiknek a lelkéből az útnak indult.
Mert nem csak az létezik szeretett testvéreim, amit az ember gyengülő, homályosuló, vaksi szemeivel lát; nem csak a kemény anyag zárt világa. Hanem létezik egy másik világ az anyagi világ mögött, ami a tárgyi világ jelenségeit létrehozza, megfelelő körpályákon mozgatja, időt és alkalmat adva arra, hogy mindazt kihozzák magukból, amelyek bennük foglaltattak, és azok minőségükhöz méltóan megtalálják helyüket a teremtett világmindenségben. Megtalálják azok a parányok is, amelyek egy-egy teremtménynek tartozékai, járulékai, produktumai voltak.
Tehát van egy másik világ, amely a látható, a fogható, a test érzékszerveivel érzékelhető világ mögött létezik, ténykedik és törvényt tart fent. Ennek a törvénynek a legerősebb motívuma a fejlődés, az igazság és a szeretet törvénye szerint, úgy hogy mindkettőben fejlődve, tökéletes harmóniában elérje a maximálisat Isten közelségében. Mert Istent meg lehet közelíteni, sőt szükséges is megközelíteni, de Isten helyét, nagyságát, erejét, hatalmát senki a világmindenségben át nem veheti, be nem töltheti.
Az örökké élő Istent kell az embernek is valaha megközelítenie, amikor az egész érzés- és gondolatvilága átalakult és ő betöltötte a teremtő Atya akaratát. Ez a szellemvilág gyakran adott és gyakran ad jelt magáról; figyeljétek tehát a jeleket, a jelenségeket, hogy azok mögött felfedezhessétek az indító erőt, a mozgató lényeget és végsősorban ezen a szálon keresztül eljuthassatok ti is Istenetekhez, Atyátokhoz.
Ezek az égi jelek néha csodaként tárulnak az ember csodálkozó szeme elé, más alkalommal pedig félelmet keltenek benne, mert nem tudja, hogy mit akarnak ezen jelek megmutatni neki, mit akarnak elérni vele, esetleg a képzeletében felépített fellegvárában mit fognak lerombolni. Félti az ember azt is, amit a rosszban, a gonoszban épített, mert abban látja a nagyságát, erejét, hatalmát, és érzi, hogy ezek a jelek, amelyek megjelennek az életében, mindezen építkezésére veszélyt hoznak.
Összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:
Csodás jelenségek
Adai közlés - Ti vagytok a világ világossága
Duál-törvény
Tóth Károly testvér búcsúja
Megpróbáltatások, a szellem érése
HANG - Helytelenítem a katonai szolgálatot
Dédapám öröksége




https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGisEiCihfKzu7j5IBcw?e=FHvdY2
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGisE8Q8ustqKqvCOVaw?e=betOVC
Karsay István 2023 juliusi szellemtani hírlevele SBK_Hirlevel_221

https://www.youtube.com/watch?v=dMsY74v_4pg
A végső elszámolás - Hangoskönyv (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=itYafXwy6zg
A halál angyalainak munkája – Hangoskönyv (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=r8hJBHP5e38&t=212s
Andersen szellemének legújabb meséi a túlvilágról

https://www.youtube.com/watch?v=6F7sb3sDCps
Atlantisz gyermekei – Spirituális akciófilm

2023.július havi szellemtani hírlevél

Tartalomjegyzék



Egyszerű élet dicsértette mediális közlés 2

Megpróbáltatások 8

Migránshelyzet 9

Illemturmix 14

Vegyes válogatás 15

Szellemek világa 21

Ajánlott havi web. lapok 23


Létezik ingyenes lassú letöltés, kb 2 perc
https://data.hu/get/13787653/SBK_Hirlevel_221.doc

Telefonról a legjobban elérhető
https://onedrive.live.com/edit.aspx?resid=8627752B1B3312C8!172220&ithint=file%2cdocx&authkey=!AEPLrLaiqrwjlWs

Sorsok és események

Büntetés vagy megváltás?

Sok ember feltette már a kérdést magában, miért van az, hogy olykor egy tömeges katasztrófa következtében az emberek százai, olykor ezrei halnak meg. Vajon ezek az emberek valamilyen korábbi bűneikért kapják a büntetést, hogy életük legszebb éveiben távozzanak az élők világából, vagy számukra ez megváltás, esetleg valaki más intézkedik sorsuk felől, mert földi küldetésük ideje lejárt volna? Mit mondanak erről a mediális közlések?
A földön élő emberek sorsa a lét második szférájában pecsételődik meg. Felsőbb utasításra itt történik – többek között -, a sorsok és a sorssal kapcsolatos események eldöntése. Nézzük meg, hogy egy földi katasztrófát milyen esemény és milyen szereposztás előzi meg.
Egyes emberek sorsát egy tragédia – tegyük fel, egy gyorsvonat kisiklása fogja megpecsételni. A szférákbeli összejövetelen az emberi sorsokat irányító őrangyalok és vezetőik erről tanácskoznak.
- Mai összejövetelünk témája egy emberbaráti cselekedet előkészítése lesz. Meg kell szervezni egy vonat-összeütközést, amely során többen el fogják hagyni földi száműzetésüket, tekintettel arra, hogy küldetésük ideje lejárt és lelki fejlődésük érdekében fejlődésük további feltételeit a szférákban fogják megtalálni. – Közben az őrangyalok Európa térképén tanulmányozzák a vasúti pályák vonulatát, majd megjelölik azt a pontot, ahol véghezvihető lesz a vasúti katasztrófa.
- Az összeütközés a hibás váltóállás eredménye lesz. Az első váltóőrt el kell távolítani munkahelyéről, mert jó erkölcsű, becsületes ember. A baleset idején a második őr fog teljesíteni szolgálatot, őt pedig meg kell büntetni javíthatatlan iszákossága miatt. A két váltóőr védangyalai eltávoznak, hogy az utasítások szerint cselekedjenek.
- A gyorsvonat első két kocsija összeroncsolódik, ide azokat kell helyezni, akik a karma rendeltetésének lesznek áldozatai. A mozdonyvezető és a fűtő meghal. Mivel a vonat vezetőjének az ideje még nem járt le, gondoskodni kell arról, hogy valamilyen váratlan betegség miatt munkaképtelenné váljon és hogy találjanak valaki mást helyettesnek. A harmadik és a negyedik kocsi utasai csupán sérüléseket fognak elszenvedni. A szerelvény többi része sértetlen marad.
- Védencem nagykereskedő – állt fel az egyik őrangyal -. Unokahúgának gyámjául nevezték ki, de egy nyereség reményében most kockázatokba készül bocsátkozni. Most a tavaszi lóversenyekre készül.
- A harmadik kocsiban kell elhelyezni – mondja a magas rangú őrangyal. – Kisebb belső vérzés és két napi öntudatlanság fogja megakadályozni őt bűnös szándékában. Mire felépül, a versenyek lezajlanak és megmarad a gyámolt pénzte, ami könnyen elveszthetett volna.
- Az én védencem képviselő – állt fel a következő őrangyal.- Igazi demagóg. Hajszolja a népszerűséget, közönséges karriervadász. Ideje a Földön lejárt.
- Az első kocsiban kell elhelyezni. Agyrázkódás fog vele végezni.
- Az én védencem hivatalnok – szól közbe a következő őrangyal. – Három évvel ezeklőtt nagy összegű pénzt sikkasztott el. Bűne még nem derült ki.
- Kerüljön a harmadik vagonba. Szenvedjen kartörést. Azt a kezét, amellyel ellopta a pénzt, amputálják le.
- Az enyém foglalkozása ékszerész. Ideje lejárt. Feleségével és fiával üzleti ügyben kell, hogy elutazzanak. Fia lelke orvosként vállalt feladatokat.
- A fiút magas láz fogja meggátolni, hogy útra keljen. Anyja mellette fog maradni, apja majd az első kocsiban talál magának helyet.
- Az én védencem eléggé népszerűtlen ügyvéd. Még három éve van hátra.
- Késsen le a vonatról.
- Szelíd, jó embert képviselek. Anyja temetésére utazik, rendelt ideje még tizenkét év.
- Az utolsó kocsiba!
- Az én védencem özvegyasszony. Eljött az ideje, de nem szándékozik sehová utazni.
- Sugalmazd neki, hogy látogassa meg beteg nővérét és üljön a második vagonba.
- Védencem egy újgazdag. Kártyázásban csalt, partnere emiatt öngyilkosságot követett el. Most Olaszországban akar magának menedéket keresni, ott akar maradni, míg a kínos ügyet el nem felejtik.
- Az első vagonban kell őt elhelyezni. Összeütközéskor mellkasa fog összeroncsolódni. Hrom óráig tartó szenvedés után fog belehalni sérüléseibe.
- Az én védencem ünnepelt táncosnő. Gazdag férfiakra vadászik, akiket elcsábításuk után mindenükből kiforgat. Legutóbbi botránya miatt utazik külföldre.
- A négyes számú kocsiba kell őt irányítani. Mindkét lába súlyos zúzódásokat fog szenvedni, később a bal lábát amputálni fogják.
- Én egy nemzetközi kalandorra ügyelek, aki házasságszédelgő, kém és hamiskártyás. Megunt partnernőjét legutóbb a maffia kezére játszotta, akik a nőt meggyilkolták.
- Az első kocsiba kell ültetni. Az összeütközéskor a folyóson fog dohányozni. Az ütközés ereje kitaszítja az ablakon és a kocsi alá fog zuhanni. Életfonalát néhány órát tartó fuldoklás után kell elvágni.
- Az én védencem a titkos rendőrség tagja. Kezéhez sok megkínzott ember vére tapad. Gyilkosságot is elkövetett.
- Az első kocsiba vele. A beszakadó fémváz letépi majd a lábait és szét fogja roncsolni több belső szervét. Haláláig maradjon eszméleténél.
- Az én védencem egy léha, szerelemre vágyó fiatalasszony. Könnyelmű és meggondolatlan. Most legújabb barátjával szökik, hogy zavartalanul éljen érzéki szenvedélyének.
- Üljenek a harmadik kocsiba. A parázna nő arcát az üvegszilánkok vagdalják össze és tegyék csúffá egész életére. Csábítója sérüljön meg a torkán, hangszálai roncsolódjanak el, aminek következtében némuljon meg.
- Védencem egy párt nagy reményű vezető kádere. Nem egyenes ember. Most egy pártkongresszusra utazik.
- Vezesd a négyes kocsiba. Sérüljön meg a homlokán, aminek következtében rövidesen meg fog vakulni.
- Az enyém egy híres bankár. Anyagias és pénzsóvár ember. Húsz évig tartó házasélet után vált el a feleségétől és most újra megnősült. Nászutra utazik Velencébe.
- Utazzanak a feleségével a második vagonban. A nőt a halántékán érje a halálos ütés, fájdalmat ne érezzen. Férjét hátramaradó életében szívbántalmak késztessék gondolkodásra.
Így ért véget egy ülés a második földi szférában. Később minden a szervezés szerint történt meg. Lelkek nagy serege várakozott a kijelölt ponton. Ott voltak a védangyalok, a fehér köpenyes túlvilági orvosok és betegápolók, valamint az átköltözők korábban elhunyt hozzátartozói és mindazok, akik valamilyen formában szerepet vállaltak. Sorsát egyetlen ember sem kerülte el, némelyik számára a halál-büntetés lett, másoknak megváltás. Volt, aki halálával a karmájának adózott, de volt köztük olyan is, akinek egyszerűen a földi ideje lejárt, távoznia kellett.

FÁY Gábor

UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=0fJzw_RR21c

Keressétek az élő és feltámadott Krisztust
Részlet a Névtelen Szellem „Mai kor vallása” című kötetéből

A Megváltó tanítása kivezet titeket a vásári zűrzavarból. Keressétek és ismerjétek meg a ti Uratokat, az élő és feltámadott Krisztust, ne a keresztre feszítettet és megholtat imádjátok, mert hideg az, nincs benne a szellem, aki szeretett, aki bűnbocsánatot és üdvöt ígért a legnagyobb fájdalmak között is a megtérő bűnösnek.
Ő él, figyeli az övéit, és jó legelőre vezeti az ő juhait. Megmutatja a világosságot a te szellemednek is, kedves olvasóm, megismered a tiszta érzéseket, s ezekkel ruházod fel lelkedet. Erről fog megismerni a te Urad, Megváltód téged, hogy az övéihez tartozol, nem pedig az érzés nélkül elmondott imákról, sem a nyakadban hordott keresztről, vagy a külső szertartások pontos betartásáról.
Az emberi fogyatékos okoskodás hiába állít fel vallást, hiába hirdeti a lelkek üdvét, ha a belseje, a magva nem felülről jő. Egy jött felülről és Ő hozta a vallást, a szeretet vallását. Az ő országa nem e világból való és az ő hívei nem egy külső egyházhoz tartoznak; az ő egyháza az egész világon minden vallásban képviselve van, ahol a szeretet uralkodik.
Ha a keresztény vallások mindent ledöntenének, mindent elhagynának, csak az egyedüli magot, a szeretetet hirdetnék, és ebben munkálkodnának: ők volnának hivatva az egyedüli üdvözítő anyaszentegyházat képviselni. De emberek ők is, és ezzel vele jár a tévelygés, csalódás, s ez meg is bocsátható, de mikor a tudás napja felvirradt, és szándékosan zárják el a világosságot, akkor már ez nem tévedés, hanem gonoszság.
Nem kellett nekik a jó, a tiszta friss víz, az örök élet vize, hanem inkább a lelket kábító italokat kedvelik, tehát megkeverték jó alaposan. (Itt arra utal, hogy a Szentlélek Krisztus ígérete szerinti kiáradását, azaz a szellemvilág tanításait és figyelmeztetéseit semmibe véve a keresztény egyházak, bár ismerték a szellemi valóságot, álnok módon megtagadták és híveiknek megtiltották a megismerésüket. Tudatosan hazudva a sátán üzelmeinek nevezve elrettentették tőlük az embereket, amely akadályozása az Igazságnak kimeríti a súlyos bűn fogalmát, amellyel majd el kell számolniuk.)
Az Úr megszánta kábult gyermekeit, és szellemtestvéreiket küldi el hozzájuk, hogy ha nem hisznek az élőknek, higgyenek a holtaknak. Eszméljenek, térjenek magukhoz! Cselekedeteikben ne legyenek gonoszak, mert az idő közel vagyon, amikor a Megváltó nem tanítani, hanem ítélni jön a földre.


Szemlézte:

Bíró László

Ha szeretet nincs bennem üres az élet
Részlet a Névtelen Szellem „Mai kor vallása” című kötetéből

A tökély forrása a teremtő Isten, kitől szeretet által nyerhetünk tökéletességet. A szeretet csökkenése a szabad akaratú szellemnél gyengülést, végül bukást eredményez. Földi értelme, tudása istentagadásban, hitetlenségben, akarata gőgben, makacsságban, engedetlenségben; önszeretete önzésben, irigységben, gyűlöletben jut kifejezésre. A szeretet, mely kifelé kell, hogy munkálkodjék, befelé dolgozik(önszeretet, önzés). Egyre szűkebb tért világít be, lealacsonyodik, s végül ösztönné válik. Igazságtalanság, gőg, uralkodni vágyás, kegyetlenség, békétlenség a földi ember szívének lakója. Egymást szenvedtetni, elnyomni, megsemmisíteni: ez a célja! Hiába az értelem magas szárnyalása, ha az a gyűlöletet szolgálja; hiába a vívmányok sokasága, hiába a tudomány, hiába még a hit is: ha szeretet nincsen bennem, üres az élet.
A föld a szeretet iskolája, ide kell jönni a szellemeknek testet ölteni, hogy a szeretetet megtanulják.
Igazság van mindenben és szeretet. Ez munkálkodik folytonosan a törvényben; ami ellene van, szétrombolja, felszívja, megemészti, hogy minden szeretetté, igazsággá váljon és boldogságot, békességet teremthessen. Enélkül végromlás, megsemmisülés, halál lenne a bűn törvénye szerint minden.
A szeretet mindenkiben megvan, csakhogy elnyomva, eldugva a szív legelhagyatottabb zugában, mert a nagyobb teret elfoglalja az önzés, a gőg és ennek minden rokonsága. A föld a szeretet iskolája, és ebben a különböző osztályok a szívben élő hit és szeretet szerint oszlanak meg. A különböző szenvedések megtanítják az embert türelemre; a sorscsapások letörik a gőgöt, s az önmagában való bizalmat; a szomorúság, bánat kifárasztja a lelket, s ez vigasztalásra szorulva keresi Istent és a résztvevő szívek barátságát.
A tisztulásnak mily hosszú útja áll egy ilyen ember előtt, míg az örömben és jómódban első gondolata a hálaadás lesz az Atyához. Még messzebb van az, mikor a megpróbáltatásokban, a szenvedésekben is hálát tud adni, amiért az Úr ilyenek elé állította, hogy lelki erejét, hitét a győzelmesen kiállott próba által fejleszthesse.
A szeretetet tanulni kell annak, aki nem érzi. Aki érzi már, annak fejleszteni kell. Ápolni kell gondosan, nehogy visszafejlődjön vagy a növésben megálljon, mert haladás az élet célja. Kétszeresen vétkezik tehát az, aki szeretetért hálátlansággal, rosszindulattal vagy gyűlölettel fizet. Először, mert saját lelkétől megvonja a fejlődést, másodszor pedig, mert más lelkében is megakadályozza azt.
Az ember felelős önmagáért és másokért; mások is felelősek önmagukért és te érted. Bármennyire is kivonod magad az általánosságból, ez a törvény - az összetartozás törvénye - összeköt a nagy egésszel, s felelősségre von minden rossz szavadért, helytelen cselekedetedért és elkövetett bűnödért. Megjutalmaz minden jóért, nemesért, szépért. Minden szó és minden tett egy-egy mag, melyet elvet az ember a különböző érzelmekkel és hajlamokkal bíró embertársai lelkében, ahol az kikel s ha kedvező a talaj, elszaporodik. Így fejlődnek jóban s rosszban embertársaid.
Igyekezzetek testvéreim szeretni és szeretetet ébreszteni. Ha te szeretettel jót cselekszel, szavaid szeretetteljesek, modorod nyájas, egyszerű: akkor magad körül kellemes érzéseket keltesz, és szeretetet ébresztesz még olyanokban is, akiknek szívük még durva, vastag kéreggel van bevonva. A szeretet melege leolvasztja a durva kérget, és a sugár eljut ahhoz a kicsi maghoz, mely a szív legmélyén elnyomva, öntudatlanul szendereg. Ha felébreszted a szeretet csiráját, akkor az hála alakjában csakhamar életjelt ad magáról, s megkezdődik részére a fejlődés.
Ragadjatok meg minden alkalmat, hogy testvéreiteket szerethessétek. Nézzétek el, bocsássatok meg hibáikat, bűneiket, s igyekezzetek erényeiket, jó tulajdonságaikat meglátni, s őket azokért szeretni. Ne tekintsétek soha embertársaitok érdemes vagy érdemetlen voltát, mert ti ahhoz gyengék vagytok, hogy bírálatot mondhassatok testvéreitek felett. Ne tartson vissza az eredménytelenség, hálátlanság, mely a jót rosszal viszonozza. Nem veszett az el a te részedre, csak annak maradt eredménytelen, aki nem tudta saját részére felhasználni.

szemlézte: Bíró László

A cselekedetek megítélése
Részlet a Névtelen Szellem „Kiáltás az utolsó órában”című kötetéből, mely Eszter írómédiumítása által jött létre 1955-ben

Higgy és bízzál! Nem olyan könnyű senkinek az utat megtennie a Földről a menny felé. Csak nagy szenvedésekkel és lemondásokkal lehet felfelé haladni, lassan és meggondoltan. De nem is ezen van a hangsúly. Hiszen az ember nem is tudja, de nem is tudhatja soha, hogy mikor cselekszik kifogástalan jót és igazat, mert nem tökéletes az ember a Földön; nem tudja, hogy ki ő és mit bízott rá az isteni akarat; mit tud és mennyit képes jól és helyesen elvégezni.
Hiába a jó akarat, ha a kivitelezés mikéntjével nincs tisztában, mert amikor jót akar, akkor is rossz az eredmény. Az emberi lélek nem pontonokra vagy cölöpökre van felépítve, mint valami bizonyosságba nyúló híd a végesből a végtelenbe. A lélek érzései olyanok, mint a finoman hullámzó szellők, amelyek viharokká nőhetnek. Amíg szelíden hullámzik, addig virágillatot hordoz és hintázva játszik a falevelekkel, de amikor megerősödik, orkánná lesz és akkor már a fák gyökereit is kitépi.
Amíg szellő az érzés a lélekben, addig befogja a törvény a maga akarata elé és viszi, hordja a szépet, a jót és az igazságot, madárdal szépségében adja tudtára az emberek lelkének. De amikor felerősödnek az érzések és sok bennük a helytelen, a téves, a rossz, akkor már a vihart hordozzák magukban, és büntetések, helyreigazítások történéseibe fogja be a törvényeket igazgató hatalom.
Azért sohasem tudhatja az ember önmagában megítélni azt, hogy mikor cselekszik jól és helyesen, mert sohasem tudhatja sem a kezdetét, sem a következményeit cselekedeteinek.
Az emberi lélek bízza magát mindig az Úr gondviselő kegyelmére és akkor nem téved el. Mert ha valamit helytelenül cselekedett is, de a következménye jó lett, azt az Úr akarta úgy, hogy az ember el ne bizakodjék és a tévedést nehogy követendő példának lássa vagy láttassa.
Az Úr mindent kisimít, mindent jóvá ír azoknak, akik jót akartak ugyan, de tévedtek és igyekeznek a jóra továbbra is. Azért senki ne essék kétségbe tévedése miatt, mert előtte áll a jóra való lehetőségek millió és millió alkalma. Bízzátok magatokat az Úrra és Ő kisimít mindent és a jót teljesítteti azokkal is, akik rosszat akartak. Isten veletek!

Szeretettel Bíró László
--

Az eleven hit és ereje
Bertha Dudde írómédium közlése 1946-ból

Az eleven hit hegyeket képes megmozdítani. Ez csak egyfajta beszédforma nálatok, mert ti még nem próbáltátok ki - tehát hatását nem ismerhetitek. Nem tudjátok, hogy a mélyen hívő ember igénybe veheti az én erőmet, és ezért minden lehetséges neki. Viszont mennyire kell, hogy mély legyen ez a hit, ami mindent véghezvisz, amit az ilyen ember akar?
Hogy a hite megfelelően erős legyen, annyira bensőséges kapcsolatban kell lennie velem, hogy nem érzi már egyedi embernek magát, hanem belőlem való résznek - amely elválaszthatatlan tőlem - és ezért átjárja a belőlem eredő erő. Kell, hogy állandóan maga körül érezzen, annyira biztosnak kell lennie jelenlétemben, hogy ezzel a meggyőződéssel gondolkodik, beszél és cselekszik.
És mert elismer engem mint a legnagyobb szeretet, bölcsesség és mindenhatóság, tehát ennek hite is mint szilárd meggyőződés van benne, számára az én tevékenységemnek nincs határa, tehát az ő számára sincs, mert mint az én lényemnek egy része, erőm átjárja. És ez a hit mindenre képes. Olyan dolgokat is végbevisz, ami az emberi lehetőség határán kívül van. Csodákat tud művelni - és ezek mégis csak természetes folyamatok annál az embernél, aki olyan, mint amilyennek lennie kell a Földön annak, aki elérte célját, lelkét nyugalomba helyezte, és megközelíti az ősi-állapotát. Az ilyen erős hit föltétele a teljes átadás, minden földitől teljes eloldódás, és föltételezi a szeretet általi teljes összeolvadást.
Szilárdan és mélyen csak az az ember tud hinni, aki megállás nélkül gyakorolja a szeretetet. A velem való összeolvadás még akkor jött létre, mielőtt annyira közel érezte magát hozzám, hogy jelenlétem garancia akaratának minden tevékenységére. A hozzá ömlő szeretet-erő - mint szeretet-tevékenységének következménye - elmélyíti hitét, mert rólam és jelenlétemről ad bizonyságot. És aki engem önmagában és maga mellett érez, az azt is tudja, hogy számára már örökké nem létezik hogy eloldódjon tőlem. Tehát, hogy erőmet is büntetés nélkül igénybe veheti, hiszen én akarom így, hogy helyettem tevékenykedjen, hogy bebizonyítsa embertársainak a hit és a szeretet erejét. Hogy bizonyságot adjon szeretetemről és mindenhatóságomról - amely a szeretetté vált teremtményt felruházza, hogy az a hitét élve egész teljességgel az én erőmmel munkálkodhasson.
A hit hegyeket képes áthelyezni - tegyétek valamennyien sajátotokká ezt a mély hitet, és mindent megtehettek már itt a Földön. Először szeretetté alakítsátok magatokat - és akkor hitetek is megnövekszik erőben. Hitetek elevenné válik, azaz tevékeny lesz. A szeretet nélküli hit halott marad, olyan amely csak betű szerint hit, de minden erő hiányzik belőle.
Hogy engem tevékenységre ösztönözzön, nem elég a kijelentés: "Én hiszek!" Szívetekben kell elevenen hinnetek! Csak ennek az eleven hitnek van rá lehetősége, hogy a folytonos szeretet tevékenység által birtokba vegyétek azt az erőt, ami által tovább tevékenykedhettek, sőt lehetetlennek tűnő dolgot is végbevigyetek.
A mély hit mindenre képes. Viszont megköveteli jelenlétemet. Ezt pedig csak szeretetben végzett tevékenységgel tudjátok biztosítani magatoknak. Tehát első a szeretet. És ha nincs bennetek szeretet - akkor hitetek sincs, még akkor sincs, ha szavakkal többszörösen is megerősítitek. Most már az is érthető - miért prédikálom folyton a szeretetet, miért küldöm ki tanítványaimat a világba, hogy terjesszék szeretetről szóló tanításomat. Értelmetekkel sajátotokká tehetitek a hittételeket, hihettek egy szeretetteljes, hatalmas és bölcs hatalomban, viszont ezzel a hatalommal kapcsolatba lépni csak a gyakorló szeretettel lehet! Hitetek is csak ekkor nyer jelentőséget, mert csak ezután vehetitek igénybe erőmet, hogy a belém vetett erős hittel eredményessé tehessétek - ahogyan megígértem.
Eleven hitet akarok tőletek - teljes benső meggyőződést arról, amit az embereknek a keresztáldozatról tanítanak. Azoknak a tanítását kell elfogadnotok, akik megbízásomból hirdetik az evangéliumot!
Hogy eljussatok erre a benső meggyőződésre, az már felébredt szellemet követel, aki belülről ad fölvilágosítást az embernek, megnyílik rá hogy megértse, mi volt az ember Jézus oka, mozgató rugója, hogy végbevigye a szeretetnek ezt a művét - mert csak amit az ember megért, azt tudja meggyőződéssel hinni.
Az önzetlen, boldogítani akaró szeretet az, amit előzőleg föl kell gyújtani magában az embernek, ami tehát lehetővé teszi, hogy "a szellem tevékenysége" is megindulhasson. Ez a szeretet erőt jelent, és soha nem hagyja nyugton azt az embert, aki meggyújtotta magában, folyton szeretetből induló tevékenységekre hajtja. Nem elégszik meg érzelmi felindulásokkal. Egy ilyen ember már nem tud szeretetből fakadó tettek nélkül élni, amint átjárja a belőlem érkező szeretet-erő, és így a gyakorlatba átvitt jótettek önmaguktól igazolják magukat. Eleven hite nincs senkinek, akiben nincs szeretet, és senki sem talál magában szeretetet, aki jó tettekben nem juttatja kifejezésre. Mert a szeretet önmagában olyan erő, amely szeretetteljes tevékenységekre ösztönöz. A felebarát iránti szeretet mindig "tetteket" követel - legyen testi vagy szellemi eredetű. A testi vagy szellemi segítség-nyújtást természetesen csak akkor lehet értékelni, ha hajtóereje a szeretet volt.
De mi az eleven hit? Olyan hit, ami él. És hogy él, azt szokatlan tevékenységek húzzák alá. Olyan hit, amely szokatlan dolgokra képes - abban a tudatban él, hogy támogatásommal azt végbe is viszi. Az eleven hit a saját erejét igazolja. Minden kételkedés nélkül feltételezi segítségemet, és az ilyen hit által olyan dolgokat visz végbe, amelyeket csodának lehet nevezni - holott csak az eleven hit kihatása. Az ilyen hitet csak az önzetlen felebaráti szeretet által lehet elnyerni.
A szeretet és az eleven hit nem választható szét egymástól. Azért kell az embereknek elsősorban a szeretetet prédikálni, hogy eljussanak erre az eleven hitre. Az értelem által szerzett hit nem pótolja az eleven hitet. Az értelmi hit kudarcot vall, amint az embert nagyobb csapás éri. Hite összezsugorodik és szószerint "kishitű" lesz - sőt lehet, hogy föl is adja hitét, mert hiányzik belőle a szeretet ereje.
Akiben eleven hit van, az győz élet és halál fölött.

szemlézte: Bíró László

UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=vBis5Tmxqww

Ada mediális közlés az Öngyilkosságról

Drága gyermekem az Úr Jézus Krisztusban!

Szükségesnek tartjuk dióhéjban megvilágítani előttetek az öngyilkosok körül kialakult állapotokat.
Minden ember megpróbáltatás céljából van a földre küldve. Minél magasabb szférából száll alá, annál nagyobbak a megpróbáltatásai, mert minél nagyobb fénnyel rendelkezik valaki, annál nagyobb árnyékot von maga köré, mert a föld még egy rövid ideig az árnyak világa.
Nagyon fontos az, hogy ezeket a megpróbáltatásokat hogyan kezeli az ember. Vajon ledobja-e a keresztjét, vagy Istenbe vetett hittel megpróbálja azokat, még ha botladozva is, végig vinni.
Ismeritek azt a példát, amikor egy ember nagyon súlyosnak találta a keresztjét és fogott egy vágó szerszámot és elfűrészelt a végéből egy darabot. De amikor a kereszt híd gyanánt kellett volna, hogy szerepeljen egy szakadék felett való átjutáshoz, éppen az a darab hiányzott hozzá, amelyet levágott.
Így van ez az életben is. Az ember terhekkel születik meg a földi életbe, vagy legalább is egy meghatározott mennyiségű negatív erőknek az átemésztése céljából, amelynek a türelemmel való elhordozásához Isten mindig meg is adja a megfelelő erőt. De a gondviselés nem kalkulálja bele azt, hogy a testbe öltözött szellem nemhogy fogyasztaná az átemészteni valót, hanem szaporítja azt az elkövetendő bűneivel. Ilyen esetben már kevésnek bizonyul a kereszthordozáshoz az Isten által kirendelt erő és ha nem tér meg a lélek és nem jut el a bűnbánatra, akkor sok esetben önként végez az ember az életével, vagy ha nem is jut el idáig a lélek, de meghasonlott lelki világgal tér vissza a szellemvilágba. De ha megtér a lélek, akkor bűnbeismerésre és bűneinek bocsánatára jut, minek révén feloldozást nyerhet a bűnei terhei alól, vagy legalább is az Isten által megalkotott erőtartályokból erőt kap a lélek a keresztjének további hordozásához.

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek (a saját bűneitek terhétől) és én felüdítelek titeket.”
Az Úr hívogató szava éppen azoknak szól, akik már terhelhetőek a bűneik következményei által. erre vonatkozik az Úr azon példabeszéde is, miszerint menjünk ki ... és szedjük össze a bénákat, a vakokat ... és vezessük el őket az üdvösségre. Tehát a terheket békén tűrő ember meg van hívva az üdvösségre!
Vannak viszont olyanok, akik valamilyen oknál fogva, nem tudják elfogadni a keresztjüket, legtöbb, vagyis szinte minden esetben, a hit hiány miatt és véget vetnek az életüknek. Rendszerint, az öngyilkosságtól számított rövid időn belül megjött volna a megoldás a hatalmasnak tűnt problémákra, amelyet ha megvárt volna a magával végzett egyén, felszabadult volna azoktól az árnyaktól, melyeket gyakorlatilag csak az ördög kreált nagyobbra, viszonyítva az eredeti nagysághoz. Mert az öngyilkosságot is, mint minden bukást a sátán suttogja az ember „fülébe”.
Konkrét példa erre, amikor egy ember valamilyen hatalmas bűn elkövetésével konkrétan magához láncol egy alattomos szellemet és ez a szellem is már szabadulni szeretne, akkor azt sugallja az egyénnek, hogy legyen öngyilkos, mert azt hiszi, hogy akkor mindketten szabadulni fognak, pedig csak kamu az egész, mert a megoldás ilyen esetben is mint mindig, Istennél, a bűnbánatban, a beismerésben, a bocsánatkérésben és az Isten részéről történő bocsánat elnyerésében keresendő és található meg, nem az öngyilkosságban.
Amikor egy ember átköltözik, várják őt a kibontakozását elősegítő halálangyalok, szellemek, valamint, korábban elhunyt szülők, esetleg nagyszülők, ha viszont már az élettárs előbb elköltözött, de mivel az öngyilkosság minden esetben idő előtti átköltözés, ezért ebben az esetben nem várja senki az újonnan érkezőt, csak az aki az öngyilkosságra késztette, az ördög, aki azonnal lerántja az öngyilkosok szférájába és addig gyötri, amíg Isten egy újabb testet öltéssel, vagy amikor letelt a vezeklésének az ideje ki nem emeli a szegény szellemet a saját szférájába.

Aki öngyilkosságot követ el, vezeklésképpen magával viszi a gyilkosság eszközét. Aki kötél által végzett az életével, annak mind addig a „nyakában lóg a kötél” ameddig le nem telik a vezeklésének az ideje. De ugyanez a helyzet bármelyik módszerrel is. A golyó továbbra is ott „okoz fájdalmat” ahova bele eresztette az elkövető saját magába. Ha valaki magával is és gyermekével is végzett pl. egy anya (régen sűrűn voltak ilyen esetek lányfejjel történő teherbeesésnél), akkor az öngyilkosok szférájában gyermekétől mind addig nem tud szabadulni, amíg szüksége van a „halott gyermeke” sebeinek látására vezeklés, vagyis gyógyulás céljából. Ekkor már védelmezi és óvja halott gyermeke életét és fóbiásan minden feléje közeledőben gyereke gyilkosát véli fölfedni. Az ilyen esetekben még segíteni is nagyon nehéz, mert a feléje segítő szándékkal közeledő szellemben is az ellenséget, gyermeke gyilkosát, vagy legalább is az ellenségét látja a szellem.
Mikor valaki valamilyen tragikus eset miatt kerül át, még akkor is sokszor viszi magával a körülményeket. Ha vízbe fulladt, vizes marad a ruhája még egy ideig, ha rákos volt és történetesen kendőt hordott a fején mert elhullott a haja, a kendőt még hordani fogja a fején, mert mély nyomokat hagytak a lelki világában az életének eseményei. Mennyivel inkább így van ez gyermekem az öngyilkosoknál.
Az öngyilkosság tehát semmi esetre sem építi bennetek az Isten Országát, hanem hosszú időre meggátolja annak fejlődését és kiterjedését a lelketekben.
Isten kegyelme legyen veletek gyermekem!

Egy névtelen túlvilági barátod

UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=Y9mdChjhy4A

Névtelen Szellem üzenete

Akiben igaz, és élő a hit, azt ez serkenti mindennap, hogy elhagyja régi tévelygéseit, és minden felkelő nappal, amit neki Isten ad, igyekszik jobbá, igazabbá, tökéletesebbé lenni gondolkodásban, érzéseiben és cselekedeteiben is. Nem maguk a cselekedetek emelik fel, nem azok teszik értékesebbé az életet, hanem értékesebbé teszi a hit, amely tökéletesebb és maradandóbb értékű cselekedetekre teszi őt képessé Isten Lelkével áthatottan.
Ha a hitetek nem ilyen élő hit, akkor rabul ejt benneteket a mammon (anyag, pénz), és nem tudtok szabadulni a tévelygések világából, akár igehirdetők voltatok, akár felnézett rátok a világ, akár eltiport titeket; akár dicsőséges, akár gyalázatos életet éltetek; ha spiritiszták, vagy akár médiumok voltatok is.
Még az sem számít, hogy beszédeiteken keresztül hány lélek nyerte meg a világosságot, hány lelket vezetettek az Úrhoz. Hiszen nem látjátok, és nem tudjátok, hogy az ember hányféle szállal van a mulandó világhoz kötözve, és a mulandó világon keresztül hányféle szállal az örökkévalóhoz. Ha százan és ezren nyernek is rajtatok keresztül világosságot és megtérést, de ha magatokban kárt szenvedtek, ha ti nem tudjátok a lelketekben a tökéletes hitet, a tökéletes igazságot úrrá tenni, akkor életeteknek még az emléke is elvész, megsemmisül, és nem nyújt nektek az örökkévalóban lehetőséget a boldogság elnyeréséhez.
Egy a szükséges dolog: hinni egész lelketekkel, szívetekkel, egészlényetekkel az Isten által kijelentett igazságban. Ha ebben nem hisztek, akkor Isten Lelke a ti lelketekben lakozást vesz, és a fejlődés útján vezet titeket. Megmutatja nektek az élet minden értékét, amelyet magatoknak egyetlen testetöltés ideje alatt megszerezhettek, de megmutatja azt a mélységet is, amelyben elveszhettek egyetlen testetöltés alatt is, ha ezt az értéket magatoktól eltaszítottátok, vagy alkudozásba kezdtetek az ellentéttel. (sötét erő, eszme)
Az események mindig egyformák maradnak, mert hiszen az emberi lélek mindig ugyanaz, a testetöltések változatai nem segítenek rajta, sem fel nem emelkedhetik, sem lejjebb nem züllesztik. Az emberléleknek Istenhez való kapcsolódása megteheti azt a csodát, amelyről Szent Fia beszél, hogy kiemeli az embert a mulandó világból, és az Ő gyermekévé teszi, megtisztítja a bűneitől és felöltöztetve mennyei ruhába, Magához fogadja őt.
Amikor az emberlélek ezen keresztülment, küldheti őt a Gondviselés testetöltözésbe, küldheti a szférákon való munkába. Ez a hatalom, az Örökkévalónak a hatalma megvédi mindazoktól az árnyékoktól, amelyek az alacsony világokon uralkodnak és ne lesz szolgájává a mammonnak.

Forrás: Evangéliumi Spiritizmus III. kötet
A „Névtelen Szellem” tanításai Eszter médium útján.
Kiadja: A Szellemi Búvárok Pesti Egylete – Budapest. 1936

UI:

Dudde
Hogyan érhetjük el a megbocsátást?
https://www.youtube.com/watch?v=il6VY0rYR4o

A szakralitás tönkretétele - Felvezetés
Zita médium által 2011. december 18.

Az advent most, ezekben a szomorú időkben is a Krisztus várás ideje. Részben emlékezés a régi időkre, amelyek megelőzték eljövetelét, részben pedig újabb várakozás az Ő második eljövetelére. Advent nem csak napokat, nem csupán az Ő születése emlékünnepe előtti négy hetet öleli fel, hanem az adventi várakozásnak szünet nélkül elevenen kell, kellene az emberek szívében élni, mégpedig azért, mert Krisztus nélkül nem lehet élni, Krisztus nélkül nincs bűnbocsánat, nincs a bűnős embernek feltámadása a bűnből egy újabb, Krisztustól ajándékként kapott élete.
Igen, a mi Urunk Jézus Krisztus ma is az ajtó előtt áll, és ma is minden nép, minden nemzet fiainak, lányainak, gyermekeinek szívébe, lelkébe, érzés- és gondolatvilágába bebocsájtást kér. Ennek ellenére mégis csak nagyon kevesen várják az Ő megszületését a saját lelkükben, hogy ezen keresztül Krisztus teljességgel átalakíthassa életüket. Helyette a világ fejedelme által kínált mindennemű értékesnek látszó, de valójában értéktelen, talmi dolgok kötik le a figyelmüket, így az emberek nagyrésze már arról is elfeledkezett, hogy így év vége táján a mi Urunka Jézus Krisztusunk eljövetelét kell várniuk, és erre kellene lélekben és igazságban felkészülniük. Készülnek ünnepet szentelni a gyomornak, a testi embernek, és készülnek búcsuzni az óesztendőtől is, hogy ünnepeljék az új esztendőt, amitől valami jobbat várnak.
Valaha régen, még az ábrahámi idők előtt, de aztán később Ábrahámmal, a hit ősatyjával egészen létrejött az a talapzat, amit szakralitásnak hívunk. Ennek a szakrális talapzatnak Isten akaratából azért kellett létrejönnie és fennállnia a már rég letünt korokban, a földi világból már rég eltávozott népeknél, valamint Izrael lányainál és fiainál, de a későbbi korokban is, hogy a mindenkori ember erre a szakrális talapzatra építkezzen. Sajnos az idők folyamán az egyre sokasodó bűn lassan kikezdte ezeket a szakrális talapzatokat, amelyeken szakrális épületeknek, templomoknak kellett volna épülniük.
A zsidók régi temploma, az egy igaz Isten felszentelt temploma, a jeruzsálemi nagy templom ilyen építmény volt, és minden népnél, minden korban megépült, vagy meg kellett volna épülniük a szakrális alapzatokon azoknak a templomoknak, amelyeknek építkezési módját a régi szabadkőművesek még jól ismerték a vén Európában, sőt kezdetben ebben az Újvilágban is. Ezek az építkezések mára bármilyen díszesek, bármilyen fényesek is, és ott bármilyen csodálatos művészi énekek hangzanak is el, - lélekben kiüresedtek. Már igazából nem a szent célt, Isten imádását, Krisztus isteni helytartóságának hírdetését és beteljesítését szolgálják, amire azok eredetileg szánva voltak. Nem véletlenül szóratott szét Izrael népe a mi Urunk Jézus Krisztus után 70-ben, és nem véletlenül ment tönkre a hatalmas, erős, mindent uraló Pannóniáig nyúló régi Római Birodalom sem. Bár a Német-római császárság próbálkozott, igyekezett még ezekre a szakrális alapokra építkezni, de lassan- lassan a bűn tengere elmosta ezeket az alapokat is. A pápaság intézményével ferde, helytelen és téves elgondolások valósultak meg azáltal, hogy olyan pápák is kerültek a pápai trónra, akik alkalmatlanok voltak arra, hogy általuk hangzódhatott volna a figyelmeztetés, az isteni szó.
Tehát elhalkult az isteni szózat, mert a béresek jutottak hatalomra. Többen az egyházon belül is érezték, hogy valami egészen félresikerült, hogy már nincs meg a kapcsolat kellő mértékben Ég és Föld között. Pedig a Márián keresztül földre született Megváltó egy keskeny ösvényt, keskeny utat vágott a bűn rengetegébe a Földről a Mennybe, amelyre ha valaki rálép, megláthatja a Krisztusból áradó világosságot és ezen az úton hazatérhet.

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

A szakralitás tönkretétele
Adai közlés - Ti vagytok a föld sója
Névtelen Szellem üzenete
Ami az embert önismeretre neveli
Gazdagság és szegénység
HANG - Sok a félbehagyott munkám
Türelem és kitartás
https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGisFhZlK1Fdg0rDoeLQ?e=35sIyE
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGisE8Q8ustqKqvCOVaw?e=betOVC
Karsay István 2023 juliusi szellemtani hírlevele SBK_Hirlevel_221

https://www.youtube.com/watch?v=tzbUVEbponE
Misztériumok – Különös élmények és jelenségek Eszter médium által
Hangoskönyv (Lilla)

https://www.youtube.com/watch?v=DNJh8BefVGQ&t=544s
A mágus – spirituális, dráma

Sok szellem látja saját temetését

Megjelent a szellemtani közleményekben 1929-ben

A halál nem borzasztó, csak a bűn, ami létrehozta. Elhagyni a bűnt annyi, mint végképpen megszabadulni a haláltól. Ha féltek a haláltól, inkább féljetek a bűntől, mert a halál csak okozat, míg a bűn maga az ok. Legyetek egymásnak szerető jó testvérei és a szenvedőknek is legyetek részvétteljes és erős pártfogói, mert a szeretet oldja a bűnt, az szabadítja meg a lelkeket a pokol tüzétől, mely benne ég minden lélekben, aki a földön keresi az üdvöt.
A harag, bosszú, irigység, kevélység, mások iránti szívtelenség, érzékiség, rágalom, az igaz úton el nem érhetőnek bármilyen kerülő úton való megszerzése, t. i. a lopás, ezek képezik a pokol szövőszékét, ezek kerítik be a lelket, és a háló csak a halál pillanatában nyílik meg, de nem azért hogy elengedje, hanem hogy lejjebb szállítsa a lelket a szenvedések helyére.
Sok szellem látja saját temetését, mert hiszen az élet nem szűnik meg a halál pillanatában: minden szellem annyit lát, amennyi az ő látókörén belül esik. Például ha földi életében valaki azokkal a gondolatokkal foglalkozik, hogy vajon milyen temetést rendeznek neki a hozzátartozói, akkor, mint szellem látja a temetés reflexképét azokon a lelkeken, akik ott jelen vannak. Esetleg az ismerősökre kíváncsi, vagy, hogy ki sajnálja és ki nem? Ezt mind láthatja.
Sok szellem látja testét, mint élő a holtat, míg az az erő, mely őt a földhöz kötötte, teljesen át nem alakul. Leköti a szellemet még az is, ha nagyon siratják: ilyenkor az elhalt szelleme, mint közbeeső kapocs, hol ide, hol oda vonzatik, és sem a testétől, sem a fizikai világtól szabadulni nem bír. Ez szenvedő állapot.
Az igaz hittel telt szeretet az Úr Jézus gondjaiba és pártfogásába ajánlja a szeretett távozót, mert senki, aki hisz, nem költözhetik el a földről úgy, hogy az Úr gondjaiba ne venné lelkét. Azért az ember ne zúgolódjék fájdalmában és ne rángassa vissza a megholtat földi hüvelyébe, hanem imával és reménységgel búcsúzzék a hívő. Az ilyen búcsúzás meghozza a viszontlátást.
Az élet befejezése hit nélkül borzalmas és ijesztő, és sokan ebben az állapotban jutnak át a halál tornácába, amelyen minden szellem átvonul, aki már a testét levetette. Itt nem szeret senki időzni, még a jobb szellemek közül valók sem. Azok, akik hit nélkül éltek, magukat mint valami sötét folyosóban képzelik, melyen segítség hiányában maguknak kell átvergődniük. De a hívők és Istent szeretők útja más. Ezekre a sötét folyosó helyett ragyogó nyitott kapu vár, amelyen egy sóhaj szállítja keresztül őket, A halál tompa érzéketlenségének itt híre sincs, itt élet van, gyors és lüktető élet , amelynek forgataga magával ragadja az érkezőt és szállítja a maga szférájába.

UI:

Dudde
https://www.youtube.com/watch?v=W2MfRMHLAo4

Az asztrálvilág misztériuma
Részlet a "Titkos tanítások"-ból

Ha az ember böjtölés által a testét sanyargatja, akkor tudatosan átléphet az asztrálvilágba, azonban ezt nem ajánlom senkinek. Az asztrálvilág a lélek világa, a lélek érzéseinek, vágyainak, szenvedélyeinek világa. Ne gondoljátok, hogy azok az ösztönök, amelyeket a testben éreztek, csak testi ösztönök; azok tulajdonképpen a lélek ösztönei. Mert hiszen a léleknek éppen olyan törvénye van, mint a testnek, csak nem annyira rögzített, időhöz és térhez kötött, mint a testé. A test tulajdonképpen csak ruha, egy szervesített élethullám, mely a lélek szolgálatára, vagyis az asztrálban érzett vágyaknak és törekvéseknek materializálására való és azokat mutatja többé-kevésbé jó vagy rossz kiadásban..
Az asztrálvilágban élő vágyak kielégítetlen vágyak, olyan lelki tulajdonságok és lelki életvibrációk, amelyek mind-mind a fizikai sík felé törekszenek, hogy itt, ha nem is végérvényesen, de legalább egy időre megpihenhessenek, illetőleg kielégülhessenek. Ezek a vágyak éppen azért olyan kínzók, olyan nyugtalanítók és szenvedéssel teljesek, mert hamis elvek szerint fejlesztetnek ki és nem az igazban és jóban, hanem éppen a jónak ellentétében kívánnak kifejezésre jutni. Azért ezek a vágyak még akkor sem nyújtanak boldogságot, megnyugvást és megelégedést, hogyha itt a földön ki is elégülhetnek, mert a kielégülés folytán még jobban fokozódnak.
Kihelyezkedni, vagy valakit készakarva kihelyeztetni (asztrálutazás vagy utaztatás): ez már a mágiához tartozik. Minden alvásnál is kihelyezkedik a szellem a testből, de nagy részben mégis foglya marad a természeti világnak az életszalag által. A földnek és minden természet-rétegnek megvan a maga számtörvénye, amelyet kinyitni és bezárni tudnak azok a szellemek, akik mágiával foglalkoznak. (A számtövény alatt az isteni igazság szerinti rendet és annak természetes korlátait kell érteni.)
A hold, a nap, a csillagok mind bizonyos fluidokat és ódokat sugároznak bele a föld természetébe, amelyekre a föld természete visszhangot ad, amely visszhangon keresztül a egyes szellemek értelme utat nyithat oda és onnan ide. A fekete mágiáról és annak művelőiről: a bűbájosokról nem kívánok részletesen beszélni. Ezek a természeti világ szigorú határkövein: a természettörvényeken rést ütve akarják a természetet megrontó erőiket és elveiket beleszorítani az élők világába. Ezeken keresztül materializálódnak azok az elvek, azok az Isten törvényével ellentétben álló gondolatok, vágyak és érzések, amelyeknek a földön élő emberek kívánságai adnak létlehetőséget.

Ezért van és volt rengeteg megszállottság; ezért vannak a különböző nyavalyák, őrültségek és mindenféle kiszámíthatatlan lelki betegségek, amelyeknek egész rendszere van a fekete mágiában, amelyeket gyógyítani tudnak ugyan a fekete mágiával foglalkozók, de a gyógyításuk csak úgy sikerül, ha egy másiktól elvonják az erőt. Önmaguktól nem tudnak gyógyítani. Ilyenek azok a csodatevők, akik el tudják zárni és meg tudják nyitni azokat a réseket, amelyeken keresztül gonosz hatóerők jutnak a fizikai síkra.
A fekete mágiával hatni lehet az ember asztrális lényére, azon keresztül a kedélyvilágára, lelki érzéseire, vonzódására, az egész érzelmi világára, sőt azon keresztül értelmi világára is, de erre már kisebb mértékben. Azonban aki istenfélő és igazán megtér a világosság útjára, arra a fekete mágiának ezen „az úton nincs hatása.
Ez a világ az isten alkotta természetes világ felett akar uralkodni, azt mindenáron a hatalmába keríteni. Tehát azt lehet mondani, hogy ez a sátán világa, azaz a bűn világa. Különösen ellensége ez a világ azoknak, akik a bennük élő szeretet folytán valakiért áldozatot akarnak hozni, akikben a szeretet olyan nagy, hogy ki akarják emelni a bűn világából azt, aki nekik kedves. Mindennek, ami igaz, ami szép, ami boldogító, ellensége ez a sötét világ, amely az emberek szívében a bűnökön és az elfordult gondolkozáson keresztül ezer meg ezer gátat emel a jó fejlődése elé.

Magasabb fokú médiumitások csakis Isten útján haladó emberlelkek között fordulhatnak, elő. Gyógyítás, megvilágosítás, a tudományok előmozdítása és minden, ami a földnek valami lelki, vagy testi jólétet, a fejlődéshez eszközül szolgáló valami jót nyújt, mind magasabb rendű erők birtokában élő szellemektől ered. Minden tudományok között a legnagyobb tudomány az, hogy valaki megértse Isten akaratát, és a lelkét kiművelje az alázatosságban, hogy tudjon béketűrő lenni, és áldozatot hozni a szeretetben. Ezek a legmagasabb tantárgyak és a legnagyobb feladatok.
Nem is tudjátok, hogy a mágikus erőknek milyen zuhataga vesz körül benneteket! Nem is tudjátok, milyen erőket vonzotok magatokhoz az imádság, a szeretet, a jó és igaz felé való törekvés által és még inkább a cselekedetek által, amikor meg tudtok bocsátani, amikor valakinek valamit el tudtok nézni, amikor gondolatotokban az indulat és szenvedély föllobbanását le tudjátok győzni!

Ez az a bizonyos védőpajzs, amely megóv a gonosszal szemben, a gonosz erőknek és gonosz szellemeknek alattomos támadásával szemben. Ezt ti nem érzitek, nem is tudjátok, de tudják azok, akik látnak benneteket. A saját testen úrrá lenni annyi, mint a szenvedélyeken, a vágyakon úrrá lenni. És aki ezeken a vágyakon úrrá lett, vagyis ezeket megsemmisítette, az megsemmisítette a gonosznak hatalmát, mert nincs mihez kapcsolódnia. Amint a testnek vágyai pusztulnak, azok lelki erőkké, asztrál-erőkké lesznek.
A lélek asztrál-erőiben van a forrása az egészségnek és a betegségnek is. Azért annyi a betegség, mert az asztrálerők meg vannak romolva. A tökéletes és megtisztított asztrál-erők a léleknek fényburkát képezik, az ő külső megjelenési formáját. Tulajdonképpen az a cél, hogy minden emberi lélek az ő egyéni burkát annyira feljavítsa, annyira fejlessze, hogy a jobb, a magasabb szférákban is megtalálja a létfeltételét. Hiszen ideiglenesen feljuthat egy lélek magasabb szférába is, ha kap valamely jóakaró testvérétől ideiglenes asztrálburkot. Az embernek minden érzése, vágya, akarása és cselekvése az asztrálerők fejlődését vagy romlását segíti elő. Az emberek önkéntelenül is hatnak egymásra a példaadás által és a testükből kisugárzó fluidok által.

szemlézte: Bíró László

UI:

A lelkiismeret-furdalás: helyes bűnbánat?
https://www.youtube.com/watch?v=gYLPPLer1Go

A lélek céltalansága a halálhoz vezet
Részlet az "Evangéliumi spiritizmus" című kötetből

Minden emberi léleknek vannak vágyai, amelyeket szeretne beteljesedve látni és vannak céljai, amikért érdemesnek tartja küzdeni, dolgozni, fáradni. Amikor már nincsenek céljai, akkor a lélek elernyed, az életszalag összébb húzódik. Ha pedig az életszalag veszít nyújthatóságából, akkor a lélek nem tud magának elegendő erőt levonni az asztrálvilágból, ahonnan az élet napról- napra táplálkozik és merít. Ez esetben aztán a test elhervad, mert az éterikus test is összébb- és összébb húzódik, s végül mint élettelen valami összeesik és bekövetkezik a halál. Hiába gyógyítják a testet, hiába tesznek vele akármit, nem használ, mert a lélek céltalansága és az élet elértéktelenedése elerőtlenítette a szervező életerőt. Azután már nem lehet vele semmit sem kezdeni.
Láthatjátok, hogy vannak sokszor nagy betegségek, amelyek emberi számítás szerint már nem gyógyíthatók. Azonban, ha a lélek ismét megtalálja önmagát és felismeri eltévesztett célját, felismeri a feladatát, akkor minden erejét összeszedve még egyszer új lángolásba kezd és a test minden emberi számítást megcsúfolva felépül és meggyógyul minden néven nevezendő gyógyszer alkalmazása nélkül is.
Sokszor egészen a halál közeléből menti ki egy világosságsugár, egy megismerés, egy felismert cél és visszahozza a távozni készülőt a halál kapujából a földi síkra. Sok ilyen csodáról tud nektek az élet beszámolni.
Az éterikus test éppúgy elmállik, mint a ruha, ha sokáig viselitek, és nem kímélitek. És minden rossz, amit az ember végigszenved, végigküzd — legyen bár az a testi erők felettébb való elhasználása munkában, fáradságban vagy szenvedésben, vagy a lelki erőké a szomorúságban, vagy bánatban — mindez felőrli és felemészti az éterikus testet, azaz a harmadlagos szervező életerőt. Ez az egyiknél hamarább, a másiknál később következik be, de ezer meg ezer oka lehet így a halálnak.
Új életerőt a lélek csak önmagából tud kitermelni, ha már megismerte a célt, vágyakozik azt megvalósítani, s azért ég és lobog. Ehhez a kitermelt lelki erőhöz a környezetből csak azok az alacsonyrendű erők járulnak, amelyekből ő kiválasztja azután a neki megfelelőt, és azzal táplálkozik, vagyis abból táplálja az ő szervező életerőit. Ez mind a testi én tudatán és akaratán kívül megy végbe az álom ideje alatt. Az álom idején keresi össze a lélek éterikus testének a táplálékát, mert az álom alatt megújul a test. Minden egyes éj után, amit nyugodt álomban tölt el a beteg, jobban és többet gyógyul, mint a táplálkozás és a levegő által, amelyet az éber állapotban vesz magához. Azért az alvás minden betegségre jobb és hatékonyabb orvosság, mint bármi, amit a világ összes tudománya és gyógyszere tudna a betegnek nyújtani. Ezért a lelket nem szabad megzavarni a munkájában, hogy az alvás alatt elvégezhesse a maga táplálékának megszerzését az éteri testen keresztül.

Összeállította: Bíró László

UI:

Paulinyi lélekcsere
https://www.youtube.com/watch?v=Ql6Q-QxN-Vo

A MEGHALÁSRÓL ÉS A HALÁL UTÁNI ÁLLAPOTOKRÓL  Részlet a Névtelen Szellem „Örökértékűigazságok” című kötetéből, Lajos, a médium duálszellemének közléseiből A halál gondolata nagyon komoly dolog aföldi ember előtt, de ha szorosan vesszük, maga a halál pillanata már nemannyira félelmetes, mint inkább az, amíg az ember odáig eljuthat. Egyiknek,másiknak nagyon sokat kell szenvednie. Ezt nem lehet az ember földi értelmévelkiokoskodni, hogy miért az egyiknek könnyebb, a másiknak nehezebb a testtőlvaló elválás. Az embernek sok mindenről nincs fogalma sem, hogy mi hogyan van,de azért szeretnek beszélni, mintha valamit tudnának. A halál a testnek, az ember földifeladatához tartozó természetes járuléka és mint ahogyan senki nem tudemlékezni születésének pillanataira, éppen úgy nem emlékezik a szellem a testmeghalása pillanatára sem. Ugyanis egy igen jóleső álomszerű kábulat tompítjael az agyi központokat és nem figyelheti meg senki azt a pillanatot, hogy mikortörténik meg a testtől való elszakadás. Az elalvás pillanatát sem figyelhetimeg senki és így a tudatnak az egyik állapotból a másikba való áttevődéseszintén áthidalhatatlan. Az ember életének utolsó pillanataibanlassan régebbi énjének vezető, vagy kiemelkedő emlékeiben időzik és mivel ezmár átdolgozott emlék, jól érzi magát, megnyugszik mindentől, mert ösztönösenérzi, hogy semmi rossz nem történik vele. Ha álomból megy át az ember abba azállapotba, mely az ébrenlétnek felfokozott tudatát jelenti, az a legjobb, mertnem izgatják semmiféle riasztó gondolatok. A test melegében még sok delejesség megmaradés azzal is köti a szellemet, de csak a saját életmelege. Soknál ez az állapota teljes tudatnélküliségben történik, de azoknál, akik a testben is az isteniTörvények szerint éltek és hittek a halál utáni életben, azok hamarfelébrednek, de nem bírnak tudatával annak, hogy tulajdonképpen miféleállapotban vannak. A földi sík felől lezárulnak az észrevevő szervek, csaklassan nyílnak meg a szellemi határok és mindig több és több bontakozik ki alélek előtt. És lassan tájékozódik a szellemi állapotában.  Ha van egy messze kiható sugárzású médium aközelben, akkor azon keresztül tud tájékozódni a földi eseményekről és ígymegismeri állapotát. De ha vannak olyan szellemi hozzátartozói, akik már jólkiismerik magukat, akkor azok magukkal viszik és az első szellemi benyomásokatazokon keresztül ismeri fel az újonnan érkezett lélek. Soknak ez nagy örömötokozó esemény, de a legtöbbnek fájdalmat jelent, mert nagyon idegen világbanébred fel, vagyis a Földön jobb volt neki. Ugyanis ha életkörülményei kicsitkedveztek neki, akkor ha másképpen nem is, de egy kis ravaszkodással éscsalással igyekezett jobb életet biztosítani magának. De ez a szellemi életbenlehetetlen. Azért az ilyenek nagyon szegényen tengetikéletüket, mert a rosszban kiképzett gondolatvilágukkal nem is tudják a jótfelfogni és így meglehetős buták és sötét értelműek. Ellenben akik az erkölcsöséletben tudnak valamit felmutatni, azokra bizonyos próbaidő után bíznak mármunkát és így haladnak, fejlődnek. A fősúly az engedelmességen és amegbízhatóságon van. Az egyenes jellem, a kitartó akarat, a törhetetlen hűség,szilárd elhatározás, ezek mind elengedhetetlen kellékek ahhoz, hogy valaki aszellemi életben boldogulhasson. Azon múlik minden, hogy a Földön mennyittudott elsajátítani ezekből.  Ha mindebbe már valamennyire bele van nőve,akkor már nagyon hamar előrejut. A hazudozás, a kétszínűség, képmutatás ésminden, ami az álnoksággal együtt jár, az nagyon aláássa a jövőjét mindenkinek.Már messzire figyelmeztetőek azok a képek, melyek mint a színházban a darabok,úgy játszódnak le a nézők előtt. Persze ezek mind valóságok, mert egyik-másiknéző a saját életének emlékeit éli át. Ha nagyon tanulságos, akkor sokan nézik,ha kevésbé, akkor csak azok, akiknek részük van benne. De azoknak muszáj isnézni, mert kell, hogy magukra ismerjenek és ők is feldolgozzák részükét atiszta igazság szerint. Ilyenkor kerül sor a tisztázásokra, helytelenértelmezésekre, feltételezésekre, oktalan gyanúsításokra, melyek sok fájdalmatteremtettek meg egyik-másik lelkében. Olyan ez, mintha valaki egyszerre látnámagát és a másik embert az eseményekkel kapcsolatban egy tükörben. Ez sokakrészére felmentést, de sok részére ítéletet is jelent. Az a rész nemvilágosodik meg, amiből a szemlélő részére nem származik tanulság, de amásiknak, aki ezen a részen van érdekelve, igen. Hidd el, mire ide elérkezik,már mindenkinek van annyi alázatossága és lelki haladottsága, hogy megértiezeknek a célját, hiszen ez nem az alig megtért lelkek birodalmában van, hanemazoknál, akik tisztulni, javulni és előrejutni akarnak. Azért az ember tanuljameg azt, hogy sohasem szabad mást mutatni, mást beszélni, mást cselekedni, mintami az igazsággal megegyezik, mert eljön az idő, egy állapot, amikor nagyonszégyelli magát ezek miatt.  De vannak gyönyörű képek is, melyeket ez atükör mutat. Ezeket a képeket külön megrögzítik és külön újra és újra mutatják,mint a színházban. Van sok ilyen külön élet, melyeket érdemes megnézni a magahibáival, bűneivel, küzdelmeivel és végre felemelkedésével. Mindenkinek vanilyen folytatólagos életsorozata, de nem mindegyiket érdekes figyelemmelkísérni, mert még nem tudni, mikor és hogyan fejeződik be. A Földön isilyenféle célt szolgál a színház és az irodalom a maga költött alakjaival éseseményeivel. Sokszor túllicitálja a valóságot, mert olyan rikító színekkeldolgozik és annyira csoportosítja a jót és rosszat egy-egy személyben, hogyrögtön észrevehető a túlzás benne. Az ember pedig nem egészen szent és nemegészen ördög, amíg a Földön él, mert vagy egy-egy egészen szép és gyengédérzése is a sok gonosz mellett. És a legjobb, legtökéletesebb embernek isvannak nem egészen rokonszenvet keltő érzései és felfogása. Ezeket rendszerintkifelejtik megrajzolni. Az ember bizony gyarló és esendő, csak akegyelem tarthatja meg és tisztogatja le lelkünkről azokat a nem kívánatos,tökéletlenségből képződött, árnyékos foltokat, melyek eltorzítják lelkiformánkat. Én tudom azt, hogy bármilyen keservesen küzdötte is fel magát alélek arra a magaslatra, ha nem tiszta egészen, leeshet onnan. Azért legjobb azalázatosság és a szerénység, mert az ember nem lehet „jó” az isteni segítségnélkül. A tükör mindent megmutat és azért kell imádkozni, hogy mire odaállhat azember, minél kevesebb legyen rajtunk a homályos folt és minél fénylőbb legyenaz Istentől reánk sugárzó kegyelem. Isten veled! Szemlézte: Bíró László
UI:
 http://titkokszigete.hu/szerettem-volna-nekik-odaszolni-hogy-ne-temessenek-el-mert-nem-haltam-meg-6-nap-utan-ebredt-fel-a-magyar-no/?fbclid=IwAR1okiKUmCHOh_eTkLaePbwcQIQZ3Yi-F4TpTb3Qkj4UpfzDIaygkcGSC0c--

A Föld még nem az igazságok hazája

Részlet a Névtelen Szellem tanítása Eszter médium útján ciklus „A Maradékhoz” című könyvéből

Még nem járt le egészen annak a sorozata, amelyet a magad jó akaratával magadra vállaltál és ez a dolog nyitja. Ez nem egészen úgy van, ahogy azt az emberek elgondolják nagyjából, ezért nem is tudnak semmire helyes megoldást találni. A testöltéssel járó terheket mindenkinek hordoznia kell, de vannak akik idő előtt kidőlnek és azoknak terhe is rázúdul a többire, akik nem szükség szerint - vagyis a karma törvénye alapján -, hanem jóakaratú segítésképpen vettek részt azoknak a terheknek a viselésében, amelyeknek el kell érni céljukat egy-egy korban.
Mindennek meg van a helye és célja. Cél nélkül nincsen semmi. A rossznak is megvan a maga célja, nem mintha a fejlődésnek szüksége volna arra, hogy azok a rosszak is betöltsenek valamit, ami fontos, hanem egyszerűen csak az, hogy van (létezik) és útjában van a jó és igaz törekvéseknek. Ezeket természetesen nem lehet - gonoszat a gonosszal - eltávolítani, hanem meg kell tisztítani az utat tőlük. Ez a megtisztítás csak áldozatokkal lehetséges, mert csak ez veti ki útjából a gonosz útkeresztező akaratnyilvánítását.
Azért nem beszéltem, s ezidő szerint nem is beszélhetek ezekről a nagy és mély belegondolást igénylő dolgokról, mert úgysem értenék meg az emberek, akik - különösen most - amúgy is el vannak keseredve az igazságtalanságok diadala miatt, amit a Földön a jelenkorban látnak és kínosan éreznek. A Természettörvényben azonban meg van mindennek a maga helye és kiteljesedési ideje. Egyszer az egyik oldal, másszor a másik oldal szenved azok miatt a félrebillent igazságoknak nevezett tévedések miatt, melyek a maguk idejében mindig bizonyos kiegyenlítést és helyreigazítást hoznak létre.
A Föld még nem az igazságok hazája, mert a rajta testet öltött szellemek még nagyon is tökéletlen állapotban vannak, és így minden szellemi megmozdulásukkal csak szenvedést okoznak egymásnak és saját maguknak is, mert a maguk biztonságos elhelyezkedése a világban mindig zavart okoz. Ezeket a zavarokat leginkább azok érzik meg lelkileg és testileg, akik már egy magasabb világ légkörének a szférájához tartoznak eszmeileg és érzésileg. Annak az igazsága vonzza és tölti be lelki természetüket és az alacsony, fejletlen erőknek a horzsolódása még akkor is fájdalmakat, szenvedéseket okoz, és lelki, testi betegségeket hoz létre, ha nem is vesz részt azokban a ténykedésekben, vagy nem is egyenesen őket támadják ezek az erők a maguk kiválasztott eszközeivel.

Téged pedig egyenesen szembetámadnak, mert te a magad őrhelyén a magad odaajánlásával az Úrnak való szolgálatodban, a hitben való előrehaladást és igazsággá rögzítést munkálod. Minden korban és minden időben voltak és lesznek, akiket az Úr kiválaszt ezekre a feladatokra, akik nem könnyen tudják a földi életben a maguk békéjét a külső világban megtalálni. Éppen ez a nehéz lelki állapot hozta létre sokaknál a remeteséget, a kolostori életet, hogy ne kelljen a világi követelményeknek is, és a lelki, előírt dogmává erősített igazságoknak is eleget tenni, mert azt nem lehetett és nem is lehet együtt kifejezésre juttatni.
De mégis kellett és mindig is szükséges az, hogy kint a világban élők is lássanak és érezzenek azoknak a hirdetett igazságoknak gyakorlati megvalósíthatóságából valamit, amit a földi életben követni lehet és követni kell, hogy az életet jobbá, igazabbá és elviselhetőbbé tegyék. Mert az emberi természet nem könnyen hajol a megszokott és jóleső bűneinek megtagadása felé. Szívesen terheli meg a másikat a saját részére kiszabott munka elvégzésével. Jólesik a kötelezettségek másra való áthárítása és egészen helyénvalónak tartja, hogy az élet nyújtotta javak felett inkább ő, mint más rendelkezhessék.

A kötelező szeretet is inkább az önzés kielégítésére, mint a lemondás gyakorlására van rendelve. Így gondolkozik és a gyakorlati életben így fogadta el még az úgynevezett vallásos életet élő emberek nagy tábora is az isteni üzenetet, az evangélium igazságát. Az egyházak nem gyakorolhatnak olyan hatalmat, hogy az emberlelkeket kényszeríthessék az igaz, becsületes életre, mert ha nem tudják megnyerni az ember lelkét a jóra a lelken keresztül, nem tudják azt megnyerni a testen keresztül sem, mert ez csak az odaadó szeretettel és a folyton való áldozattal lehetséges. Ennek a nehéz munkának a kiosztása csak a magukat önként odaadó lelkek között talál elfogadókra, akik a maguk egyéni életét nem tekintik fontosnak, csak a szent cél megközelíthessék.

Az ilyen nagyon zavaros eszmeáramlatok idején, amikor nem tudja senki, hogy mit hoz a holnap, milyen ütközéseket hoz felszínre a legigazabb jóakarat is, az emberek rosszra hajló természetében: minden nap áldozatot jelent annak, aki nem a világi célok szolgálatában áll. Az ilyen nem a testi előnyök megszerezéséért munkálkodik, hanem azért az eljövendőért, amely felé az egész emberiség törekszik, de nem azon az úton halad, amelyet az Úr jelölt ki számára.
A saját tévelygéseire keres, kutat kint a világban, sőt már a világűrben is, de mivel nem a saját lelkében keresi azokat a célhoz segítő tehetőségeket, így nem is találja meg, egészen addig, ameddig összeroppanva, magára eszmélve meg nem találja azt a keskeny utat, mely Istenhez visszavezeti őt. Hogy talán mikor éri el ezt a célt? Megtérésével. A kegyelem útján hamar megtalálja ezt a vágyva-vágyott boldog jövendőt. Azonban Isten nélkül talán eonok múlva jön rá arra, hogy eltévesztette az utat. Kár volt minden hosszú tanulásért és küzdelemért, mert látni fogják mindazok, akik másokat szenvedtettek, hogy azok a kicsinyek, akik hittek az Úr beszédjének és áldozatot hoztak azokért, akik a hitre vágyakoztak, azok a látható világ mögött - a jelenleg láthatatlanban - már boldog örömben élnek és nem járják a bizonytalan holnapot keresve, hanem benne élnek abban a bizonyosságban, amely az övéké. Isten veletek!

szemlézte: Bíró László

UI:

http://titkokszigete.hu/nobel-dijas-tudos-tuleljuk-a-halalunkat-a-lelek-kepes-elhagyni-a-testet/?fbclid=IwAR2iV3LqlWapVd1fmKxWbtM_P1o9pP8zq23VM_0ZOLRiSf5NExMXjYtT8K4

Névtelen SzellemTévelygés a csodák labirintusában Megjelent a szellemtani közleményekben1929-benAkit az evangéliumnak még csak a külsejeköti le, tehát nem a belső lényeg, az Ige, hanem csak a csodák, a gyógyítások,és a halottak feltámadása érdekel, az még csak a testi szemeivel nézi amegváltót. Az még csak a külsőséges nagyság előtt hajol meg, még ha hiszi is,hogy Krisztus Isten fia volt. Azt még tévedésbe ejti a hatalom és a titkos dolgoktudása. Azt még a gonosz félrevezetheti.Aki belemélyed az isteni bölcseletbe, azIgébe, az Ige hatalmas erejének, igazságainak emberi okoskodással meg nemdönthető valóságának szemléletébe , az már nem emberi szemmel néz és nem emberifüllel hall, hanem szellemi látásával szerez biztos tudomást a felől, hogy „hatalomadatott Neki mennyen és földön” és nincs más hatalom amely azt megdönthetné,mert Krisztusban az isteni bölcsesség és szeretet öltözött testbe mi érettünk,hogy minket megmentsen. Aki így látja a vallást az Igétőlátvilágítva, legyen az bármely felekezetű, nem téved bele oly könnyen a csodáklabirintusaiba, mert keresni fogja azt az ő gondolatainak megfelelő, magasabbgondolatokat kibocsátó szellemi társaságot, hogy vele egybeolvadva, biztosléptekkel haladjon célja felé.
UI:
Paulinyi
https://www.facebook.com/paulinyi/videos/167091692516986

Az idők jeleiről - Felvezetés
Részlet a “Tanítások a végső időkről” című médiumilag készült kötetből.

Vegyétek észre az idők jeleit! Ne járjatok vakok módjára, hiszen Atyám adott nektek szemet!
Az utolsó időkben mindent a pénz határoz meg. Az embert mint disz¬nókat súlyra mérik. Egy lélek annyit nyom a mérőedényben, amennyi a pénze. Egészen elvakított titeket a Mammonért vehető hatalom. Vala¬mennyien uralkodni akartok. Azért imádjátok a vagyont, mert az előre rangsorol. Gazdagok töltik be a fontos társadalmi pozíciókat, ők veze¬tik a gyárakat, állami intézményeket. Hatalmuk segítségével még több pénzre tesznek szert, melyet újból helyük megtartására használnak fel. Aki egyszer megkóstolta az uralkodás ízét, nehezen engedi el.
A pénz jó. Az energia szellemét testesíti meg az anyagi világban. Ti nem ismeritek az energia természetét, ezért legtöbben magatok fölébe helyezitek vagy megvetitek. Mindkettő helytelen. Nem ismeritek a mértéket. Nem tudjátok, mi az elegendő, mennyi a szükséges. Ha az energiát jól hasznosítanátok, nem szűkölködnétek, nem is dúskálnátok.
Az anyag engedelmeskedik a szellemnek, mert a tudat a szülője. A szabad tudatban akadály nélkül áramlik az energia. Ez vízhez hason¬latos. Betölti a legkisebb sarkot is, hol hiányt észlel, majd tovább halad onnan, ahol már nincs számára hely. Akkor használod jól, ha házad minden ajtaját előtte megnyitod, és a hömpölygő ár mögött nem csukod be a kaput.
Képzelj a házad tövébe vízimalmot! A hegy oldaláról lefolyó kis pa¬tak meghajtja az őrlő kerekeket, melyek búzát törnek. A gabonából a háziak kenyeret sütnek, miközben a víz tovább csörgedez és táplálja a lentebb élőket.
A patak a hegy tetejéről ered. Isten a forrása ennek. Megállíthatatla¬nul hömpölyögne az energia, ha nem akadályoznátok útját szüntelen. Kétféleképpen teszitek ezt. Ha nem hisztek létezésében, úgy cseleked¬tek, mint a molnár, aki a patak mellé szélmalmot épített. Nem bízott a víz erejében, így az őrlőkerekeket a szélnek rendelte. Ám a hegy elta¬karta a ház elől a fuvallatot, és a malomkövek nem mozdultak meg. Ha nem hisztek Isten energiájában, mely mindenkinek megadja, ami szük¬séges, igen keserű az életetek. Ismerem az örök elégedetleneket, akik többet akarnak, mint kaphatnak. Az ilyenek folyton másokat lesnek, fi¬gyelik, hogy azoknak miből telik mindenre. Gondolataikat az irigység, a harag tölti ki. Javaikért hálát nem éreznek. Kevéssé becsülik magu¬kat, annak sem örülnek, amit kínkeservesen szereznek meg. Még töb¬bet, ez a jelszavuk ezeknek, és sok erőfeszítést tesznek, akarásukat mégsem kíséri siker. Nem bíznak Istenben, nem látják a házuk mellett folyó eret.
Mások meghallják a víz csörgedezését és merítenek poharukba. Megízlelik és látják, hogy jó. A kis folyó mellé házat építenek, és egyre több kenyeret sütnek. Esznek, megelégednek, de félnek, hogy másnap majd hiányt szenvednek. Rettegnek, hogy a forrás eredője elapad, és el-veszítik javaikat. Ekkor gátat építenek, és elkerítik maguk számára a vi¬zet. Rosszul teszik ezt.
Az energia intelligens. Önmagát táplálja, irányítja, felismeri, léte hol szükséges. Emberek meríthetnek belőle, de nem rendelkezhetnek felő¬le. Isten dolga az. Aki magának a szükségesnél többet akar, kárt szen¬ved. A tele edénybe tejet ne öntsetek, mert az asztalra kerül a felesleg! Ebek nyalják azt onnan fel, ahelyett, hogy másik korsót töltött volna meg. Ne akarjátok mások elől elrekeszteni a forrást, mert a víz a gát mellett is utat talál! Elhagyja medrét és házadat elkerüli.
Szabadítsátok meg otthonaitokat a felesleges dolgoktól! Amiket évek óta nem vettetek kezetekbe, attól szabaduljatok meg! A legszüksé¬gesebbeket tartsátok meg mindenből, és felesleges lomokért már ne tö¬rekedjetek! Kevés dísz legyen otthonaitokban!

összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

Az idők jeleiről
Adai közlés - Megbocsátattak a te bűneid
A földi élet mindenképpen ajándék
A sátán rabszolgaságában
A mennyek országának eljövetele
A forma nélküli lényegnek épített belső szentély
HANG - Papokról, Máriáról



https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGisIUkF04jyfxV5Ls3w?e=wxusEF
Innen letölthetőek külön a mai csatolt anyagok a tárolóból

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint hét évre visszamenőleg.

https://www.youtube.com/channel/UC0wH8o9gnj2-GFrMhVAllfQ
HANG – Dombi József levelei – Hangoskönyv

https://www.youtube.com/watch?v=ogD0cPxJPs4&t=10s
Szellemek könyve – Hangoskönyv (Dani)

https://www.youtube.com/watch?v=BgPmlx6AHN0
Akkor jöttél te – Romantikus vígjáték

Folyamatbankell gondolkodnotok Részlet az 2000.04.18-i  „Köri találkozó” kérdés-felelet anyagából,melyeka Budapesti Szellemkutatók Társaságának a mediálisülésein hangzottak elGizi médium által.Jelölések:  KV = körvezető; TSZ = tanítószellem KV.: Köszöntünktisztelettel és szeretettel.Az első kérdésünk: hogyan tudhatjuk, hogy a feladataink összességébőlegy-egy életre mennyit kapunk ledolgozásra, és hogy épp most hol tartunk azösszességhez viszonyítva? Egyáltalán szükséges-e tudnunk, hiszen hisszükvalljuk, hogy a kegyelem és a Vezetés pontosan alakítja az egyes életeket. A miszámunkra ez tulajdonképpen elégséges, mert a legjobbat mindig így kapjuk. Delehet-e ebből tudni, hogy hol tartunk a nagy vándorutunkon?TSZ.: Ez egy kissétéves nézetnek mondható, mert nem adagolás történik, sem az egyes emberéletében, sem az összesség életében, csoportoknál, családoknál, népeknél,szellem-csoportoknál. Nem adagolás kérdése, bár olybá tűnik, mintha az lenne,de ez egy szemléleti különbözőség, mégpedig azért, mert mindig folyamatban kellgondolkodnotok, ami nagyon sok előnnyel járna! Nem azzal, hagy hol tartotok éppen, és hogy vajon létezik-eelmaradás, vagy hogy egyáltalán elkezdtétek-e már a magatok ún. letudnivalóit.Egy állandó, mindennapos, az életnek folyton előtérhető lehetősége az, amimegfigyelhető, és ami jelzi számotokra, hogy egy folyamatos, állandó, még csakazt sem mondom, hogy javulás, mert megint csak félreértenétek valamit, esetlegtúlzott fontosságot tulajdonítanátok neki, hanem egy állandó folyamatosváltozás, amelyben benne éltek. Nincsen darabakra szabdalva, és mégis, miután apolaritások világában éltek, azt is feltétlenül tudnotok kell, és ide tartozik,hogy soha olyan esemény, olyan feldolgoznivalótok nem lehet, amellyel nem tudtokvégezni.Mindenkiben megvan minden erő ahhoz, hogy ezt észrevegye, végrehajtsa,felfogja, magába építse azt, amiről tudomása van. Ha mondjuk van neki egyhibája, vagy olyasmi, amitől szabadulni szeretne, amit hibásnak lát, megvan-e arendelkezésére álló minden elszántsága, ereje, körülménye, amellyel aztfeldolgozni szeretné. De azt is tudnia kell, hogy állandó körülvevőerőhálózatban él, amihez bármikor hozzányúlhat, onnan segéderőket vehet fel, haúgy érezné, hogy a maga belső erői nem elegendők. Ha valamit nem lát világosan, akkor érkezik egy olyan álom látása, vagytalálkozik olyasvalakivel, akinek az elmondásában éppen a saját problémájáraismer rá, és rájön arra, hogy mi a megoldás, amellyel továbbhaladhat. Ezer ésegy lehetőség tárul az ember elé, szinte rejtetten, amiből nemcsak feleletetkap a problémáira, hanem erőket, elhatározásokat is. Ezért nem lehet szigorúan zárt mennyiségeket venni, mert sok minden függazon, hogy az ember életében előforduló lehetőségek, események, észrevételekvajon bekövetkeznek-e? Felfogja, észreveszi-e azt, hogy neki ezzel vagy azzalaz eseménnyel foglalkoznia kell, mert az ő vonásait ez érinti, és esetilegvalamit jobbá tehet, egy más szemléletet alakíthat ki, akármilyen csekélyt is. Ezért nem lehet adagokról beszélni, sem azt, hogy vajon mennyit dolgozottle a már előzőleg összeállított hibákból. Az lenne a legjobb, ha áttérnétek egymásféle szemléleti módra, a folyamatra,a folyamatokban megjelenő lehetőségek észrevételére, annak a magatokban valóátforgatására, és arra az elhatározásra, hogy mit kezdhettek vele, mi az, amitjavíthattok, amit másképp kell látnotok? Ez a kérdés, nagyon sajnálom, de megválaszolás nélkül marad, mert nemfogok, és nem is tudok a számotokra olyasmit elmondani, ami szinte nem létező!Ha képesek vagytok folyamatokban gondolkodni, és finoman figyelni magatok körülminden szóra, minden eseményre, minden belső mozdulatra, a lelketekbőlfeltámadó gondolatra, mit lehet azzal kezdeni, mi az amit felvet, akkor nemennyire élére állítjátok a kérdést, hanem folyamatosan dolgoztok, állandóan,szünet nélkül, észre sem véve folyton alakítjátok magatokat. Nem darabokban, nem százalékok és számértékek adagolásában! Az emberéletfolyamat, tehát amit benne végrehajthat, az folyamati lehetőség! Aki elfogadja és átgondolja a folyamatokban valógondolkodást, sokkal jobban és eredményesebben tud működni. Ez egy könnyítés,amit mondok nektek.KV.: Köszönjük,egyáltalán nem úgy érezzük, hogy nem kaptunk volna választ, sőt, nagyon ispontosan, lényegre törően a helyes irányba tereltél minket. Hiszen olyansokszor hallottunk már a folyamatokban való gondolkodásról, és lám, időnkéntmégis elfelejtjük.TSZ.: A felejtés folyamatos volt, avisszaemlékezés és a ráállás is folyamatos! Ez természetesen nagyobb türelmet,és saját magatok iránti nagyobb tiszteletet igényel a folyamatokban valógondolkodás, és önmagatok megfigyelése! Mert ha magatokat megfigyelitek, észrefogjátok venni a körülöttetek történő eseményekben, hogy mit használhattok fel,vagy mit nem!
UI:
http://titkokszigete.hu/a-lelek-5-allomasban-hagyja-el-a-foldi-vilagot-ezen-mind-keresztulmegyunk-a-halalunkkor/?fbclid=IwAR3D6X-ejmLG78QMbPYtdLhekj3is3YAhkHy6DUQKyScdASEIvjb22_CJjA

Az Isten akarata 1/2
Részlet a Névtelen Szellem „Örökértékű igazságok” című kötetéből

Már vártam tőled ezt a kérdést, de örülök, hogy csak most tetted fel, mert most már könnyebben meg tudom magyarázni, azaz elfogadhatóbban, érthetőbben tudom neked azokat az okokat felismerhetővé tenni, mintha már sokkal előbb felvetetted volna. Vannak nagy dolgok, melyek súlyosak addig, amíg a földi világ nehéz terhét hordozza a lélek, de egyszerre könnyűvé és magától érthetővé válik, amikor a szellem a maga derengő világosságával tekinthet már bele az igazságok lerögzített törvényeibe. Akkor egyszerre megérti, egyszerre megvilágosodik előtte azoknak a dolgoknak az elkerülhetetlensége, amelyekben elbotlik és sokszor el is esik a fejlődésben lévő lélek és hitének romjai felett siránkozik soká, amíg elernyedt lelki erőit összeszedheti és új próbára készíti elő, hogy a másik oldalról is megnézhesse azokat a kérdéseket és megfejtéseket, melyeken elbukott.
Az „Isten akarata” az egész mindenségben olyan nagy, olyan hatalmas, boldogító szellemi ténye az isteni megnyilvánulásnak, hogy azt mondhatjuk: minden, ami szép és jó van az egész létezésben, az minden az isteni Akaratnak a formában való kifejezője. A jó, a boldogító, a szép, a felemelő, a bölcsesség, a tudás, a hatalom, a gazdagság, a nagyság: mind, mind az isteni forma-alkotás különböző kifejezői - az előtt, aki megérti. Ez a megértés a fődolog.
A tökéletességre eljutott szellemi lények az ő megértésükkel felfogják ennek a valóságnak minden legfinomabb rezdülését és ebben boldogok, mert az ő lelki érzéseikben, mint visszhang, hasonló rezdülések keletkeznek és ebben a rezdülésben új - eddig még létre nem jött - alkotások születnek meg és gazdaggá, széppé formálják világaikat, életüket a folyton tartó új szépségek és boldogító jóságok kiábrázolásával. Ez a teremtés folytonossága, amelynek lecsökkent értékű utánzatát láthatjátok a ti földi életetekben is megnyilvánulni.
Minden óra, minden perc elhozza az újat és viszi a régi alkotást. A régebbi eredményét ülteti a jelen trónjára és betölti vele a világot, mely a jelen bűvös hatása alatt örökkévalónak látszik mind az örömben, mind a bánatban, mind a szenvedésben. - Bár a földi ember tudja azt, hogy minden elmúlik és semmi sem állandó, mégis a folyton megújuló percek örömét hajszolja, mert a lelke éhesen veti rá magát a saját maga alkotta jónak és szépnek vélt látszatra. Mert csak az a jó és az a szép az emberi lélek előtt, amit ő maga alkotott meg! Csak azt kívánja, ami hiányzik az életéből. És ez a hiányérzet kergeti bele azokba az isteni törvényekkel ellenkező elgondolásokba és alkotásokba, amelyeket - ha cselekedetekbe rögzített - mindig képtelenebb eredmények jönnek létre, mert az anyagban megvalósított gondolatok és érzések tükörképei azok az állapotok, melyekben szenvednek nemcsak azok, akik azt létrehozták, hanem a fejlődésben még alattuk állók és sokszor azok is, akik már elhagyták a tévelygések állomásait.
Ebben a kétféle céllal irányított mozgásban elkerülhetetlen az ütközés. Sőt szükséges, hogy az megtörténjék. Mert az ütközésben a külső, anyagba rögzített formák és szokások megpattognak és lehullanak a Föld emberéről, hogy a lélek minősége láthatóvá váljék. - Küzdelem az élet célja. Nem magáért a küzdésért ugyan, hanem azért az eredményért, amit a jövő hoz az emberré lett szellem elé.
Boldog az, aki jó magot vetett az élet szántóföldjébe, mert a jó mag meghozza sokszorosan a maga gyümölcsét. De a gaz - a haszontalannak magva - az égő kemencébe vettetik. Az ítélet nem más, mint amit az ember cselekedett, annak az eredményét végig kell szenvednie a maga megmásíthatatlanságában. - Ez a szabad akaratú választása a Földön az embernek. - Mivel a bukottak világában a zűrzavar, a káosz teljesen elhomályosítja az igazságot és a tájékozódni kívánó lélek nem ismerheti ki magát a megtévesztő gondolatok és érzések rajzásában, azért az isteni Gondviselés nem hagyja magára a megfáradt és megterhelt emberi lelkeket, hanem mindenkor küld a harmónia és béke világaiból olyan erős lelkeket a Földre, akik azokat - az igazság befogadására már megérett - lelkeket egybegyűjtik, akiket a csalódások és szenvedések már fogékonnyá tettek a nagyobb, a szellemibb igazságok iránt. Lelkek tömegei érnek és fejlődnek az ilyen nagy kataklizmák alatt és a szenvedések eltörlik minden külső szokásból, elvekből, elgondolásokból kialakított igazságaikat.

Szeretettel Bíró László
--

Az Isten akarata 2/2
Részlet a Névtelen Szellem „Örökértékű igazságok” című kötetéből

Az embernek be kell látnia, hogy minden, amit önmagából alakított ki, amit az önmaga emberi értelmével gondolt el, azzal csak a saját végzetét sietteti, hogy aláhulljon mindennel együtt a megsemmisülésbe. Pedig az élet szép és örömöt, boldogságot kínáló kiszámíthatatlan sok alkalmai várják azokat, akik az életet - sokak által semmibe vett - titokzatos törvényei szerint rendezik be és megelégednek azokkal az ajándékokkal, amelyeket az egyszerű, természetes élet nyújt nekik.
Ekkor jut eszébe az embernek: mit nem kellett volna cselekednie, amikor már a végzet kopogtat szíve ajtaján. Szorongó félelmekkel gondol elmúlt életének idejére, melyet nem lehet visszahozni soha többé. Nincsen sem remény, sem vigasz a jövőre nézve, mert mindenki csak azt arathatja, amit elvetett. - Nem az Isten akarata az, hogy minden így történt. Nem az az élet célja, hogy szegényen és rettegésekkel térjen meg az ember a szellemi életbe. Nem is az az Isten akarata, hogy az új élet új reménységével útnak induló lélek a földi életében a fájdalmakkal és csalódásokkal szembe találkozva elveszítse a jövőbe vetett hitét és megborzadva az élet ridegségétől visszameneküljön a halálba.
Mind az, ami rossz és fájdalmas az életben: nem az Isten akarata. Mind az, ami tévedés és bűn: nem az Isten akarata. Minden gonosz, ami megtörténik: az Isten akarata ellen történik meg. És minden, ami az isteni Akarat ellen történik: azon rajta van a bűnhődés törvénye: az ítélet. Valaki bűnt cselekszik, ítéletet von magára azokban a következményekben, amelyeket felidéz önmaga ellen.
A bűn ítéletet hoz magával, akár hisz benne valaki, akár nem, azt nem az isteni ítélet kárhoztatja, hanem maga a bűn. A bűn ellen küzdeni és harcolni kell, hogy felettébb el ne hatalmasodhassék a világon. A küzdelem nem abban van, hogy a bűnöst kell elpusztítani, hanem a bűnt.
A bűnös megtérhet, és akkor - ha idejében megtért, - még megmenthető. De ha az idő és az alkalmak elmúltak, már nem menthető meg és az ítélet beteljesedik fölötte. Isten hosszútűrő és kegyelmes, mert Ő tudja, mit jelent az ítélet. Az ember nem tudja, mert nem ismeri önmagát és nem ismeri sorsát s az örökéletben való helyfoglalását. Azért ad az Úr időt és alkalmat a megtérésre mindenkinek. Azért figyelmeztetett, azért tanított, azért küldött vezetőket, tanítókat, azért küldte el az Ő egyszülöttét, azért adta áldozatul földi testét a halálnak, azért támadott fel és azért dicsőíttetett meg, hogy megmenthesse az „ítélettől” azokat, akik hisznek Benne és az Ő nyomdokain járnak. Ezek oda áldozzák az ő testi életüket, hogy az örökkévalóban tökéletes testtel támadhassanak fel. - Akik pedig így értik meg az Isten akaratát, azok nem halnak meg, hanem átmennek a halálból az életbe. Mert a bűnökkel terheltek között élni: halál azoknak, akik minden nap áldozatot mutatnak be, amikor a gonoszt nem fizetik vissza gonosszal. - Ami jó és valóban Isten szerint való jó, az az Isten akarata.
De a gonosz nem hivalkodhat soha sem azzal, hogy a jó az isteni Akaratból van mellé adva, mert a jónak áldozat, lemondás a rossz mellett lenni, ezt pedig a jó csak a saját lelkének Isten előtt való áldozatos engedelmességéből vállalja. Nem! Az isteni Törvény felsodorja ugyan - mint hasznavehetetlen salakot a rosszat is, - de az soha sem jelenti azt, hogy számít valamit a jóban.
Isten még a törvényében sem vált szót a gonosszal: a megátalkodott gonosz a külső sötétségre vettetik. Ez a külső sötétség az isteni jónak teljes hiányában van és semmi jó nincs ott többé. Mi történik a salakkal? - ez a sorsa a külső sötétségre dobottaknak is - nincs semmi értékük. Az elégett hamu javítja a talajt - s talán egyszer felhasználódik. Amíg van egy kis jó bennük, addig a körforgás forgatja, hogy valamit kihozzon belőlük, de amikor ez is kimerül a lélekből, akkor már felőrlődik egészen. De ez nagyon szomorú igazság és mi, akik az Életben hiszünk, csak az utolsó kapuig nem megyünk el, még képzeletben sem.
Az Úr meghalt a Földön és a bűnt feloldotta az Ő isteni szeretetének vegyészetével és ezzel a feloldással a kegyelem ereje úgy dolgozik, hogy a rossz helyett sok jóra képesíti a megtérő lelket. Ezt a kegyelmet megragadni a földi ember feladata. Aki ezt megérti és követi, annak első, főkötelessége, hogy felvegye az alázatosság ruháját és ebben kezdje meg munkáját. A többit elvégzi a kegyelem. Isten veled!
Szeretettel Bíró László

A duálfelek vonzásáról
Részlet a Névtelen Szellem „Örökértékű igazságok” című kötetéből, Lajos, a médium duálszellemének közléseiből

Ez az egyik legszebb tanítás a duálszerelemről, a duálkapcsolatról. Ez az a bizonyos házasság, mely “az Égben köttetett”és az egész öröklétre szól.

Angyalom, már nagyon várlak, mert már régen nem tudtam írni, csak akartam, de tudod, hogy nem jutott rá idő. Az idő pénz, azt mondják a földiek, így ha nagyon fösvényen méred az időt nekem, bepanaszollak kártérítésért. Hát úgyis sokkal tartozol nekem, de nem baj, majd valahogyan megfizeted az örökkévalóságban.
Nem leszek irgalmas, ha nem is akarod, akkor is velem kell lenned, mert valamikor régen, az örökkévalóság kezdetén, egy ragyogó harmatcseppben egyszerre éreztük meg, hogy az Isten milyen jó, hogy minket ilyen nagy szépségeknek az ismeretére teremtett meg. És még valami nagyszerű dolgot fedeztünk fel magunkban: azt, hogy annyira egyformán látjuk meg az előttünk megjelenő életet, egyformán érezzük meg mindennek a boldogító jelenlétét és egyformán siratjuk a hiányát.
Nincsen te, meg én, csak én van, mert az én tükörképem vagy te és a te tükörképed vagyok én. Ezt a hűséges tükörképét keresi minden szegény halandó földi ember az ifjúság idején. Erről álmodik, amikor már sok keserű csalódáson keresztül megérti azt, hogy minél lázasabban keresi-kutatja, minél többször merül le az érzelmek kohójába, minél éhesebb vággyal veti bele magát a boldogság kierőszakolásába, annál inkább eltompulnak lelki érzékszervei és nem tud már különbséget tenni, nem képes felismerni, ki való hozzá, kit kellene elkerülnie.
A finom lelki hatásokra már nem rezdülnek meg lelki húrjai, nem tud választ adni, mert a lélek csak a durva anyagban, a szem recehártyáján megjelenő kép hatására, érzékeny egy kicsit. A tetszetős külső, ami egy pillanatra a színek és formák kaotikus tobzódásában, talán valamennyire harmonikus összetételt mutat, már a szépség bizonyos feltételezését ébreszti a testi ember képzeletében és ebbe, a pillanatnyi megjelenésbe szeret bele a szegény, komoly cél nélkül lézengő földi vándor, és nagyokat csalódik, mert bizony a lelki érzéseik, vágyaik és törekvéseik egymással merőben ellenkezőek.
Azért van olyan sok és nagy nyomorúsága ezen a téren is a földi embernek, mert nem tud várni türelemmel, amíg egy hozzá hasonló lélek vonzódásához érkezik el, aki ha nem is „egy” vele, de hasonló vágyaik és törekvéseik nyomán közeli céljaik lehetnek. Ez azért fontos, mert a hasonló célú szellemi-lelki törekvésekben találkoznak gondolatban és érzésben és egy-egy pillanatra megpihenhetnek küzdelmeik fáradságától.
Ezek a pillanatok kellemes közös emlékekké alakulnak, melyek hosszú időre biztosítják mind a két fél részére a lelki együtt haladás eredményeit. Ezek az eredmények új, tisztább és magasabb rendű célokat és törekvéseket tűznek eléjük és könnyebb az együtt haladás. Minden ilyen élet közelebb hozza egymáshoz az együvé tartozó, egymás vonzását már messziről megérező duálfeleket, hogy egy következő életben, vagy a nagy mindenség bármely pontján találkozzanak és azután együtt folytassák az utat felfelé.
Azonban, ha még sok levetkeznivaló van lelkükön, akkor sajnos úgy szétszóródnak, mint a robbanóanyaggal telített kis ládika, és sok idő telik el, amíg ismét összevonzza őket az isteni közös cél, amelyet a Teremtő tűzött elejbük a teremtés pillanatában. Mert nem az ő egyéni gondolatuk, nem is az ő megismert céljuk az, ami őket összevonzza, hanem az a tikos cél, az isteni tervben elhelyezett feladat az, amit egyedül nekik lehet és kell elvégezni, mert erre egyedül csak ők rendeltettek.
Minél közelebb jutnak ehhez a célhoz és a feladat betöltésének lehetőségéhez, annál nagyobb az örömük és a boldogságuk. A lelkükben kiteljesedik valami, amit talán nem is tudnak felfogni, csak azután - később - tudják meg, hogy mi az, de mindig mélyebbre érnek teremtetésük céljához és egymás lelkének mélyén mindig jobban önmagára ismer mindegyik.
Az elválás fájdalma, a találkozás bizonytalanságának reszkető félelme akkor múlik csak el, amikor már nagy utat együtt hagytak el maguk mögött, isteni megbízatásuk feladatának nagy részét együtt töltötték be jól és helyesen. Akkor már nem tudnak messze elesni egymástól, de nem is lehetséges. Így megbizonyosodnak az ő lelki törvényükről, hiszen örömről-örömre lépkednek, boldogságról-boldogságra ébrednek mindig, az élet és egymás lelkének kincsesháza folyton érdekesebb.
Senki sem érti meg a fél szellemet úgy, mint a hozzátartozó, őt kiegészítő, másik fele. A külsőben csak az egész egység önmagát kifejező eredményét látják és értékelik, mert csak az az egységnek tökéletes kifejezője. Azért ez a kötelék felbonthatatlan. De amíg az ember eljut odáig, hogy az igazán hozzátartozó lélekkel találkozhat, de sok keserű fájdalmakat kell elszenvedni! De sok csalódásoktól sebes lélekkel kell a földi életet elhagyni!
Istenem, de sokszor úgy éreztem, hogy éles tőrök járják át a szívemet, amikor én is a színek és formák kaotikus összevisszaságában az úgynevezett „szép”-nek hódoltam. Amikor még én is úgy hittem, ha nem adják hozzám azt a leányt, akit előkelő családja és jónevelése szerint magamnak kiválasztottam, akkor valami nagy megaláztatás ér engemet. Nagyon sokszor megbántam és mégis, újra és újra beleestem ebbe a hibába. Nem tudom, ezért-e vagy más miatt, de mindig megcsalódtam. Még akkor is, amikor sokkal szegényebbet vettem feleségül.
Most már tudom, hogy egy régi bűn átka kísért addig, míg veled nem találkoztam, de lehet, hogy még akkor is az zavarta meg az életemet. De már tudom, hogy ez elmúlt és nem jön vissza az árnyék, ha a valóság megsemmisült. Én már nagyon számolom a napokat, talán sok nap lesz belőle még, de nem nagyon sok év, mert a nagy nélkülözés ideje lejár most már és nekem is színes lesz az életem.
Most már minden ki fog egyenlítődni és a nagy elszámolásnál nekem is jut egy boldog reménység, hogy amiért annyit lemondtam, annyit nélkülöztem, azt nem veszíthetem el. Mert bizony nem kerestem én senkit az én csalódásaim után, aki megértsen; eszembe sem jutott! Sőt! Bizonyos ellenszenvet éreztem minden lányos család iránt, mert tudtam, hogy öregapám után jelentős vagyon marad rám és az szemet szúr az eladósorban lévő lányok anyjánál. Nem, és nem! Én magam akartam élni anyámmal, ha öregapám meghal.
És mégis! Olyan lettem, mint a holdkóros! Ismeretlen vidékeken, farkasos téli időben is mentem órákon keresztül lovon, csakhogy lássalak. Nem én voltam, hanem valaki más, aki ezt cselekedte. A lelkem mélyén felébredt tükörképed: az én lelkem másik fele. A kisgyermek álmainak tündére, akit a végzet mutatott meg akkor, hogy mire megnövök ráismerjek örök végzetemre. A végzet szépnek öltöztetett fel akkor,... de mindegy. Az a szépség elmúlt, mint a reggeli köd.
A jó Isten azóta más, romolhatatlan szépséget adott és ez nem öltözet, nem színek és formák összeállítása, hanem valóságos szépség, mert az isteni jó és igaz törvénye alkotta meg lelked formáját. Ami szép van benned, az az Isten gondolata, terve, kialakuló, bontakozó formája. Ami zavarja ezt a harmóniát benned, azt leveted nemsokára. És lépkedsz virágról virágra, könnyű, színes lepkeszárnyakon. Az én lelkem érzései virágerdőkkel várnak haza téged az örök nagy érzések világába. Isten veled!

szemlézte: Bíró László

Az előadásomban elmondom többek közt, hogy az Adriai tengerből majd egyszer egy nagy tó lesz. Pontos időt nem tudjuk, előrementem az időben 2-300 évet.

Nemrég volt egy földrengés Magyarországon (is), és akkor elmondta egy geológus, hogy ez azért van, mert Afrika és Európa földrésze elkezdett közeledni egymáshoz, eddig erről nem is tudtam!
Néha utálom, de eddig minden bejött amit 20 éve elmondok....nagy része már megvalósult..va amit 100 éve mondtak el, és már bizonyított mert megtörtént, és sorban jönnek a történések amiről beszélek a videón.
Most néztem videót 2013-ban készítettem.

Az az érdekes ebben a videóban, hogy ez a videó 2013-ban készült, akkor javában építették a horgásztanyákat..itt is parkoló készült miközben készítettem az előadást,.. 2017-ben jártam erre újra itt, azóta a környék horgász paradicsoma egy mocsárrá változott, elhagyták a házakat, minden szétrohadt, az enyészetté lett.... Pár év kellett csak hozzá.. eltűnt a tengervíz, lehet, hogy gátat építettek közben valahol, vagy valami más történt..... furcsa volt sétálni az akkori gyönyörű faházak között, most minden szétesett, viharok, időjárás elvégezte a maga munkáját... kicsit találóan a Föld is így fog átalakulni, és rövid idő alatt!


A Föld várható katasztrófái
https://www.youtube.com/watch?v=Ko9ssE6MgLw&feature=youtu.be

A Föld jövője és a migránshelyzet
https://www.youtube.com/watch?v=KpHCqPW4V90
--

Folytatom a tegnap elkezdett Korszakváltás anyagom (Világvége érdeklődés hiányában elmarad)
"Az olyan ember, aki avilágban magas rangot tölt be, nem érzi magát megsértve annaktámadásaitól, akit mélyen alatta állónak tekint. Így van ez azzal is, aki az erkölcsivilágban emelkedik föléje az anyagias emberiségnek: megérti, hogya bosszúvágy és megtorlás leszállítaná és lealacsonyítaná őt. Hogytehát különb legyen ellenségénél: nagylelkűnek, finomabbnak, nemesebbnekkell lennie.A föld rendeltetése hozzamagával, hogy itt gonosz és megromlott emberekkel találkozzék.És hogy az a gonoszság,amellyel harcban áll, szintén része annak a megpróbáltatásnak, amelyetel kell szenvednie, s magasabb szempontra emelvén tekintetét, az emberek és akörülmények okozta bántalmak kevésbé keserűeknektetszenek előtte.Ha nem zúgolódik amegpróbáltatások ellen, nem szabad zúgolódnia azok ellen sem, akik ezeknek amegpróbáltatásoknak eszközei. És ha ahelyett, hogypanaszkodnék, hálát adIstennek a megpróbáltatásokért, akkor hálát kell adnia azokért az eszközökértis, akik neki alkalmat nyújtanak erősbödni a türelemben éslemondásban."
Kiegészítésem: a mostani katasztrófák (sárlavina, földrengések, erdőtüzek) mind az átalakulás szerves része, mint ahogy Afrika is elkezdett kettészakadni!
UI:
Korszakváltásés világméretű katasztrófák.
Koronavírusról pár mondatban Korszakváltásés a katasztrófák. 1. rész  Karsay István előadásahttps://www.youtube.com/watch?v=aZ22mcd1KUA&feature=youtu.be Korszakváltásés a katasztrófák. 2. rész. Karsay István előadásahttps://www.youtube.com/watch?v=jKUhcTIgxkQ&feature=youtu.be