Egy topolyai gabona báró nemzetközi tündöklése és bukása

Majláth Béla


„A bácsmegyei Topolyán (Jugoszlávia) a Rácz és Társa gőzmalom 1926. január 13-án teljesen leégett. A kár 5 millió dinárnál több (6 milliárd magyar korona” - írták a magyarországi lapok.

A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság rendőrsége azonnal szándékos gyújtogatást vélt felfedezni a szerencsétlen eset mögött, de ez még csak a kezdet volt, mint utóbb kiderült.

Ami miatt, ez az eset és tulajdonosa nemzetközi szintű témává vált, tökéletesen összefoglalja a Prágai Magyar-Hírlap, 1928. február 2-i száma:

„Az egykori bácskai liszt-nábobot, Szlovenszkó legnagyobb importőrjét emberölésért Ítélte el az újvidéki bíróság: Gyújtogatás — csalárd bukás — gyilkos merénylet

Újvidék, 1928 február 1. Az újvidéki feljebbviteli bíróság tegnap egy rendkívül érdekes büntetőperben hozott ítéletet. A per vádlottja ifj. Rácz György topolyai malom tulajdonos volt, tekintélyes és dúsgazdag bácskai úri család sarja, aki a háború után tündöklő pénzügyi karriert futott meg, hogy annál csúnyábban bukjék el és kerüljön börtönbe. Rácz György az egyik legnagyobb bácskai gőzmalom tulajdonosa volt s a háború után a gabona és a liszt felszökkenő konjunkturá jában megsokszorozta vagyonát és egymásután vásárolta meg a nagy bánáti malmokat. Az első volt a jugoszláviai malom tulajdonosok közül, aki kapcsolatot talált a szlovenszkói gabona- és lisztkereskedelmi piachoz és az 1920—22. években egymásután küldte a gabonával és liszttel megrakott vonatokat a szlovenszkói városokba. Közép- és Kelet-szlovenszkói lisztszükségletének jelentékeny részét Rácz György malomkonszernjének szlovenszkói importja fedezte. Főleg a kassai nagy cégeik tartottak állandó összeköttetést a jugoszláviai exportőrré! aki szerződéses kötelezettségeinek a legpontosabban és lelkiismeretesebben eleget tett. A spekuláció azonban nyakát szegte a nagyra törő fiatalembernek. Óriási kötései a konjunktúra hanyatlásával pénzügyi zavarokat okoztak a nagyvállalatnál és elkövetkezett az idő, amikor fizetési nehézségei a szlovenszkói importüzletekben komoly fennakadást okoztak. Körülbelül három évvel ezelőtt ifj. Rácz György öt vagon lisztet hozott be Kassára két kassai nagykereskedőcég részére, de míg azelőtt az áruja mindig elsőrendű volt, a nagykereskedők most megtagadták az árú átvételét, mert hivatalos vizsgálattal állapíttatták meg, hogy a liszt nemcsak silány minőségű, hanem emberi táplálkozás céljaira használhatatlan. A lisztes vagonok körül bűnügyi bonyodalom keletkezett. A kassai cégek a jó nevű jugoszláviai exportőrnek előlegezték az áru ellenértékének egy részét és amikor a lisztet a szállító cég rendelkezésére bocsátották, a százezrekre rugó előleget visszakövetelték. Rácz György személyesen jött le Kassára, hogy rendezze a felmerült üzleti differenciát, de pénz helyett csak ígéreteket hozott és váltókat adott, Az egyik kassai céget nem elégítette ki az elintézés ilyen módja, bűnvádi feljelentést tett a rendőrségen. A vasútállomáson detektívek tartóztatták fel a jugoszláviai malomkonszern igazgatóját, aki éppen hazafelé indult Topolyára. Két napig tartotta őrizetében a rendőrség a milliomos hírében álló jugoszláviai lisztexportőrt. Két nap múltán létrejött a megállapodás Rácz György és kassai üzletfelei között és miután a bűnvádi feljelentést visszavonták, a jugoszláviai exportőr szabadlábra került.

Tulajdonképpen a kassai incidens volt az első stációja a dúsgazdag topolyai malomtulajdonos anyagi leromlásának. A malomkonszern összeomlását a milliomos magánvagyonának pusztulása követte. Ifj. Rácz György minden törvényes és törvénytelen eszközt igénybe vett arra, hogy mentse a menthetőt, de vállalatait már nem tudta megállítani a züllés lejtőjén. Amikor bűnvádi eljárások fegyverei szegeződtek a mellének, felszaladt a vörös kakas a topolyai gőzmalom tetőzetére és a malom porrá égett. Az igen tekintélyes biztosítási összeg azonban csak egy léket tömött be a süllyedő hajón. Ifj. Rácz Györgyöt letartóztatták gyújtogatás gyanúja miatt és midőn bizonyíték híján szabadlábra helyezték, csődeljárás indult meg ellene. A csődből csalárd bukás kerekedett és az egykor dúsgazdag exportőr feje felett végleg összecsaptak a hullámok. Elkeseredésében és a bűnügyi eljárások okozta idegizgalmában revolvermerényletet követett el ügyvédje, Dimitrijevics Drágó ellen. Az ügyészség ifj. Rácz Györgyöt szándékos emberölés kísérletével vádolta meg és a szabadkai törvényszék első fokon a revolveres merénylet és csalárd bukás miatt négy és félévi börtönbüntetésre ítélte. A tegnap megtartott fellebbezési tárgyaláson a bíróság helyt adott a védői előterjesztésnek és úgy határozott, hogy a revolveres merénylet bűnügyét különválasztja a csalárd bukástól. A perbeszédek során Nikolics Richárd dr. főállamügyész azt fejtegette, hogy ifj. Rácz György az erőszakos gonosztevő mintaképe, aki előre megfontolt szándékkal meg akarta gyilkolni ügyvédjét, mert az nem engedelmeskedett parancsának. A védő viszont arra hivatkozott, hogy Rácz György a tömeges bűnvádi eljárás Izgalmában, öntudatlan állapotban követte el tettét. A bíróság rövid tanácskozás után meghozta ítéletét: nem látta fennforogni az előre megfontolt szándékot s szándékos emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek a jugoszláviai lisztexport egykor legjelentősebb tényezőjét, akit négy és félévi fogházbüntetésre és ötévi hivatalvesztésre ítélt el.”

Malomtüzek

A gabonaőrlő malmok égésének, tüzeinek legfőbb oka a liszt meggyulladása volt. A liszt részben a levegőben szállva, részben pedig mindenütt lerakódva a malom egészét ellepte, könnyen meggyulladt a nyílt lángtól, szikrától. A géprészek súrlódását követő átmelegedés, a túlterhelésből eredő csapágy melegedés vagy egyéb okok miatt keletkező szikrázás gyakran jelenthette egy-egy tűzvész kezdetét.

A malomtüzek sajnos elég gyakoriak voltak a XX. század elején. Azonos időszakból hozok ide egy további érdekes esetet:

„A szenczi műmalom 1925. decz. 23-án leégett. A malom gróf Esterházy Károly tulajdona és mintegy 3 millió csehkorona a kár, melyből biztosítás révén csak egy része térül meg. Most a tüzvizsgálat kiderítette, hogy a malomba zárt macska (sok volt az egér) okozta a tüzet, mert belebonyolódott a villamosdrótok közé és előállott a rövidzárlat.”
(Molnárok Lapja, 1926)