A piramisok titkai

Az ősi egyiptomi piramisok a régészet örök talányai. Kevés olyan rejtély van, melyet annyian, annyiféleképpen próbáltak megfejteni, mint a piramisok titkát. Az óriási kőtömböket egyesek szerint vonszolták, mások szerint gurították vagy emelőkkel mozgatták, ám időről-időre mindig újabb és újabb elméletek születnek... A gízai piramist, az ókori világ hét csodájának egyikét, 23 év alatt építették fel. Az építéshez 2,3 millió kőtömböt használtak fel, amelyek több tonnát nyomtak, s volt amelyet 147 méter magasra kellett emelni. Vajon hogy volt képes az ókori ember egy ekkora építmény elkészítésre?

A világ minden táján vannak ókori titkokat rejtő gúlák.

A piramisokról a legtöbbeknek letűnt korok rejtélyei, ókori uralkodók pompás dinasztiái és a romantikus, sivatagi kalandozások jutnak eszébe. Ezek a sztereotípiák azonban mind Egyiptomhoz kötődnek, pedig piramisok nem csak ott vannak.
Az általában felemelkedést és kiváltságot szimbolizáló piramis formát, azaz a gúlát még csak nem is az egyiptomiak használták először az építészetben. Szerte a világon vannak ősi, figyelemre méltó darabok.A piramisok titkaiMinden kontinensen előfordulnak piramisok. A rejtélyes építmények közt több olyan is akad, ami méreteiben is vetekszik a leginkább ismert gízai nagy piramisokkal. Ezek jórészt Ázsiában, Kínában találhatóak. A közép-amerikai piramisok nem elsősorban nem sírok, hanem inkább vallási-rituális céllal épültek. Európa gúláit leggyakrabban természeti képződményekből alakították ki, ám közös jellemzőjük, hogy a legtöbb piramis építése a halállal függ össze, évezredekig fennmaradó kegyhelyet biztosítva az elöljárók számára. Mutatunk néhány titokzatos piramist, ami legalább olyan izgalmas, mint a turistáktól zsúfolt egyiptomi épületek!


A güímari piramis a Kanári-szigeteken, Tenerifén van. Az épületeket csillagászatilag tájolták, a sarokkövek célzatos építkezésről tanúskodnak. A hat piramis hasonló a maja és azték építményekhez.


Monte d’Accoddi piramisa Szardínia szigetén épült, időszámításunk előtt 4000 környékén. A megalitikus építményben oltár és templom is van. A rejtélyes hely jelenleg magántulajdon.


A cholulai nagy piramis Mexikóban, Puebla közelében van. Több mint 400x400 méter az átmérője, és 66 méter magas. A tudás azték istenének szentelték, ám sok titkát még a tudósok sem ismerik.


Az argoliszi piramisok szétszórtan elhelyezkedő, furcsa épületek. Leghíresebb a Hellinikon, amelyet a görög utazó és geográfus Pauszaniasz katonai sírként jellemez, mely az argoszi háború idején épült.


A Piramide Cestia Rómában van, és a núbiai építményekre hasonlít. Caius Cestius prétor építtette 330 napon át, sírhelyül az elhunyt leszármazottjai számára.


A kambodzsai Koh Ker piramis a 10. században épült, és több mint 80 négyzetkilométeren elszórt épületcsoportot jelent. Dzsajavarman uralkodó építtette, fő részei a monumentális templomok.


A La Quemada piramis a mexikói Zacatecas államban van. A Chicomóztoc néven ismert építmény funkcióját homály fedi, ám egyesek szerint erődítmény vagy kereskedelmi központ volt.


Boszniában öt piramist fedeztek fel 2005-ben. A régészek egy része úgy véli, hogy ezek természeti felszíni képződmények, más tudósok szerint 29 ezer éves mesterséges épületek.


Mikronéziában, Leluh romvárosa mellett van egy különleges piramis, amit korallból építettek. A benne található érintetlen sírkertek királyi nyughelyek, és több mint 700 évesek.


Közép-Kínában a Qin Chuan síkságon gigászi méretű piramisok épültek. A 20-50 méter magas építmények csonka gúla alakúak, ősi halomsírként funkcionáltak korai kínai uralkodók számára."