Majláth BélaBÁCSFEKETEHEGY az impériumváltás napjaiban,
amint azt a szabadkai HIRLAP tudósítója megörökítette,
1941. április 23-án, szerdán.
„Bácsfeketehegy történelmi napjai
A község izgalmas órákat élt át addig míg megérkeztek az első honvédek
Bácsfeketehegy történelmi napjairól szól az alábbi tudósítás. A bácsfeketehegyi krónikás az utóbbi napok eseményeiről és arról, hogyan vonultak be a magyar honvédek a községbe, ahol a lakosság leírhatatlan lelkesedéssel fogadta.
Bácsfeketehegyen április 6-ikán a szerb hatóság elrendelte a rádiók beszolgáltatását. Miután a vasúti közlekedésben zavarok álltak be, ujságok sem érkeztek Bácsfeketehegyre. Nagypénteken a nép visszakövetelte és visszavette rádiókészülékeit és ekkor értesültek arról, hogy Magyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós parancsot adott a honvédeknek a délvidéki határok megszállására ás az ott élő magyarság megvédésére. Azóta napok teltek el és a napok alatt évekre való történelmi anyag gyűlt össze. Bácsfeketehegy lakosságának izgalmas napjai voltak. Ezekben az izgalmas napokban mind több embert szólítottak be a szerbek katonai szolgálatra, nemcsak a lovakat írták össze és vitték el, hanem a gazdáktól az elhurcolt lovakra uj lótakarót követelt a hatóság. Bertók Lajos bácsfeketehegyi gazdálkodótól hat lovat vittek el ötezer pengő értékben, és még hat uj takarót vetettek vele. Egy-két napig csak igazolvánnyal lehetett utazni, de az igazolvánnyal való utazás is hamarosan megszünt és Bácsfeketehegyet teljesen elvágták a külvilágtól. Az egyetlen közlekedési lehetőséget a Bácsfeketehegy és Bácstopolya közötti autobuszjáratot is leállították és Burger Fülöp autóbuszvállalkozó ma is eredménytelenül keresi két modern autóbuszát, amelyet a szerb katonaság elvitt.
Nagypénteken már robbanásig feszült volt a levegő. Szájról-szájra adták suttogva, hogy a honvédcsapatok megindultak magyar véreik felszabadítására. Bácsfeketehegy lakossága ekkor már nem tudott parancsolni indulatainak és sugárzó arccal közölték egymással a sziveket megdobbantó örömöt, egyuttal elhangzott a felszólítás, hogy követeljék vissza az elkobzott rádiókészülékeket. Csakhamar azonban szerb csendőrök érkeztek, akik fegyverrel fenyegették meg a tömeget, amely ennek hatása alatt, részben pedig a községen keresztül mind nagyobb számban rendetlenül visszavonuló szerb katonaság fenyegetése közben széjjeloszlott. Végül is délután Todorovics jegyző rendeletére mindenkinek visszaadták a rádiókészülékét. A lakosság ébren eltöltött éjszaka után gondterhesen nézett az elkövetkezendő órák elé és dobogó szívvel leste, mikor szabadulhat fel a lidércnyomás alól és mikor adhat szabad folyást érzelmeinek és mikor tűzheti ki háza ormára a régóta féltékenyen őrzött háromszínű magyar zászlót.
Ártatlan áldozatok
Nagyszombatok kihalt volt minden ucca. Az éjjel tartó szerb visszavonulás alatt egyre több fegyverdurranás hangzott el. A reggeli órákban az uccasarkon álló csoportból kivált két fiatalember és a Zuschlag malom előtt áthaladó két gyalogostól elvette fegyverét, derékszijját, töltényeit és oldalfegyverét. Az utánuk következő pár ember ezt észrevette és a két fiatalember után vetette magát, akik beugrottak Róth Miklós féle ház kapuján, majd a házon és kerten át kereket oldottak. A zajra elősiető Róth Miklósra, akinek semmi köze sem volt az esethez, tüzeltek a szerb katonák, aki halálos sebből vérezve, holtan esett össze. A szerb katonák a malom előtt álló tömegből kiemelték Dans Pál orvostanhallgatót, Ágoston Sándor református püspök neveltfiát, Bottlik László és Schwäbler Péter gazdafiút és magukkal hurcolták. Igy a Bácsfeketehegyről elhurcolt áldozatok száma megnövekedett, mert két nappal előbb Welker Krisztián nagybirtokost, Häuser Jakab gyógyszerészt és dr. Pratscher Viktor orvost vitték el a hatóságok rendeletére. Bácsfeketehegy testvér-községéből, Szeghegyről is több német és magyar gazdálkodót hurcoltak el a szerbek.
Gyötrelmes lassusággal multak a percek, egyre jobban özönlött a magyar honvédek elől visszavonuló szerb katonaság tömege. Egyre több lövés dördült a községben. A déli órákban villámgyorsasággal szárnyalt a hír, hogy a község egyik legderekabb gazdája, a református egyház presbitere, Józsa Kálmán áldozatul esett a fegyelmezetlen és vezető nélküli katonaságnak. Józsa Kálmánt háza küszöbén találta el a halálos lövés és azonnal kiszenvedett. Ugyanakkor Nagy István gazdafiu karjába kapott sulyos lőtt sebet. A déli órákban a község lakossága kissé fellélegzett, magyar repülőgép jelent meg a község fölött és egyre alacsonyabbra szállva géppuskatűzzel támadta meg a Szenttamás felé menekülő szerb katonaságot, amely áldozatait, sebesültjeit és elhullt állatait otthagyta az út porában. Közben a községben izgalmas órák következtek. Todorovics községi jegyző igyekezett megnyugtatni a lakosságot és a község ügyeinek vezetését megosztotta dr. Józsa Lajos ügyvédjelölt, Kozma László tanító, Pál András tűzoltóparancsnok és Német Mihály között. Minden elismerés megilleti a Polgári Magyar Olvasókört és a református egyházi dalárda vezetőségét és tagjait, akik önzetlenül vették vállaikra a község vezetését és biztonságának megőrzését.
Az első magyar harckocsi Bács-Feketehegyen
Végre izgalmas várakozás után hajnali négy órakor végiggördült az első magyar harckocsi Bácsfeketehegyen és ettől kezdve szünet nélkül gyors egymásutánban robogtak el a különféle fegyvernemhez tartozó tökéletes fegyverzetű és öntudatos fellépésű vitéz magyar honvédcsapatok. Nem lehet szóval leírni milyen elemi erővel tört ki a lakosságból a lelkesedés és milyen leírhatatlan gyorsasággal kerültek elő a féltve őrzött nemzeti színű lobogók. Bácsfeketehegy község express gyorsasággal piros-fehér-zöld zászlódíszbe öltözött és az ucca megtelt kipirult arcu és boldogságtól könnyező szemű emberekkel, akik eleinte a meghatottságtól elfuló hangon, majd egyre elemibb erővel éltették a honvédeket és Magyarország kormányzóját, vitéz nagybányai Horthy Miklóst. Megható jelenetek játszódtak le gyors egymásutánban, de a lelkesedés akkor érte el a tetőfokát, amikor megtudta a község népe, hogy a budapesti 1. honvéd huszárezred a községben piheni ki fáradalmait és szükség van szállásra. Özönlöttek az emberek, mindenki legalább egy huszárt akart vendégül látni. Az 1. honvéd huszárezred a húsvét vasárnapját Bácsfeketehegyen töltötte, ahol a lakosság minden földi jóval ellátta.
Nagy örömmel fogadta a község népe Bányai Gyula tanítót, aki a község egyik vezéregyénisége volt. Bányai nagy életveszélyek közepette szökött meg a nagy veszedelemből és nyomban átvette a nemzetőrség megszervezését és vezetését, amely az izgalmas napokban példásan működött mindaddig, amíg a község vezetésére hivatott szervek nem érkeztek meg.
Magyar nemzeti ima 23 év után a feketehegyi templomban
Húsvét hétfőn istentisztelet volt a református templomban és huszonhárom év után először az istentisztelet végén az ünneplő tömeg zokogásba csukló hangon énekelte el a magyar nemzeti imát, a himnuszt. Nagy tömeg vett részt a szerb katonagolyók által orvul leterített Józsa Kálmán temetésén.
A község uj elöljárósága
Bár a katonaság jelenléte teljes nyugalmat adott a község népének, mégis időnként kiült az izgalom az arcokra, mert Szenttamás felől riasztó hírek érkeztek arról, hogy a csetnikbandák rejtekhelyeikről lövöldöznek a honvédekre, sőt egy kisebb csoport a község közvetlen közelében levő ugynevezett cserepesből lőtt az átvonuló honvédekre. Kedden a kedélyek valamennyire lecsillapodtak és az élet kezdett a normális mederbe térni. A község régi képviselő-testülete saját kebeléből tiztagú bizottságot választott a község ügyeinek a vezetésére. A bizottság elnökéül Bajsai Balogh Sándort választották meg, míg tagjai Csete József, Józsa Gábor, Végh Bálint, Németh János, Welker Krisztián, Häuser Jakab, Weber Frigyes, Hartmann Henrik és Wolf Jakab lettek. A jegyzői teendők ellátására, illetve a község ügyeinek vezetésére pedig ideiglenesen Józsa Lajos doktort kérték fel. A nemzetőrségnek a vezetését Bányai Gyula látta el mindaddig, amíg a hatóságok meg nem érkeztek a községbe és át nem vették a karhatalmi szolgálat és ügykezelés vezetését.
Pénteken érkezett meg Bácsfeketehegyre egy hét tagú csendőrkülönítmény, az uj községi csendőrörs, valamint a vasúti állomás 19 főnyi személyzete, akik a tönkretett állomás berendezését hozták rendbe.
Akadtak apróbb szinfoltok, amelyek érdemesek a megörökitésre s adandó alkalommal egy párat közre is bocsátunk, mert hű képét adta a drága magyar fajta a nemzethez, kormányzójához való ragaszkodását, másrészt pedig a vitéz magyar honvéd hadsereg példás fegyelmezettségét, hazaszeretét és emberséges gondolkozása és müködése mellett is magyar keresztény gondolkozását, amely a szigort és fegyelmet nem téveszti össze a tulkapásokkal és embertelenséggel. A felszabaditott részek minden magyar szivének imája szállott ezekben a napokban a feltámadás ünnepén, az igazi magyar feltámadás napján az Egek Urához, hogy áldja meg hazájának bölcs kormányzóját, vezetőségét, hadseregét, minden polgárát, hogy a nehéz napok után, ismét a békés munka napjai következzenek s minden ember egy emberként énekelje nemzeti imádságunk örökéletű sorait, hogy megbűnhödte már e nép a multat s jövendőt.„