A kishegyesi csataemlékmű felállításának előzményei

Majláth Béla

A kishegyesi csataemlékmű felállításának előzményei

„Jegyzőkönyvi vázlat. Felvétetett 1886. évi október 20-án Hegyesen, az 1849-ik július 15-én vívott csata emlékének felállítása tárgyában. Jelenvoltak: Hegyes, Topolya, Szeghegy, Feketehegy, Kula községbeli bizottsági tagok, összesen 19. Ezek meghívására a bácsmegyei honvédegylet elnöke Vujevich Zakár és jegyzője is megjelentek. A tanácskozás tárgya: A nagybizottság elnökévé Vujevich Zakár Zomborból, helyettes elnökké Cziráky József Hegyesről, jegyzővé Bakay Károly, és pénztárnokká Molnár Miklós Feketehegyről választatott meg. Elnöklő Vujevich Zakár megköszönte a benne helyezett bizalmat; kimutatja a zombori takarékpénztárban kamatozásra elhelyezett összeg mennyiségét, mely 1397 frt 60 krt tesz ki; szintén tudomásul vétetik a 300 forinrtra terjedő összeg, mely a kulai takarékpénztárban kamatoz. A nagybizottság 27 tagra kiegészíttetett. Ezek közt topolyai: Radimetzky Ferencz. dr. Hadzsy János, Lőrincz József, Pastyik István és Szilák Péter. A nagybizottság közűi kilencz tagból álló végrehajtó bizottság választatott, névszerint Kiss Ábel, Fratricsevics János, Horváth Illés, Karaszy Sándor, Kereskényi Károly, Molnár Ruffi Hegyesről, Gyilkos Mihály Feketehegyről, Szeghegyről a községi bíró, és Szabó János öreg honvéd Fehérmegyéből, mint a csataemlék tervezője és alapító tagja. E bizottság a maga köréből egy elnököt, jegyzőt és pénztárnokot választ e hó utoljáig, működését azonnal megkezdi és felhívja Hegyes. Szeghegy és Feketehegy elöljáróságát, a hármas határon a nevezett községek összeszőgelő területéből egyenkint 3 □ öl terület képviseleti úton írásbeli átengedésére. Ezen írásbeli átengedés a nagybizottsági elnökhöz négy nap alatt beküldetik, a megyénél átíratás és elintézés végett. Minthogy ezen eljárás 60 napot vesz igénybe, utasíttatik a végrehajtó bizottság, hogy a három község képviselő gyűlése által átengedett terület addig is elegyengettessék és felhalmoztasék, mig a téli évszak, zordsága be nem következik, hogy a lesulykozott földanyag szét ne ázzék, nehogy a tavaszon megkezdendő építkezést késleltesse. Adakozás utján befolyandó pénzösszeghez mérten az emlék Budapesten annak idején megrendeltetik; melynek magassága a 4 métert meg nem haladja, 50 mázsa sulylyal. — Általános óhajtás szerint a csataemlék aczélozott vasból „Pyramid“ alak ban készíttetik, s az 1887. julius 15-ig felállittatik. Czimirata: 1849. július 15-én Vettfer, Guyon és Kmetty tábornokok alatt győzelmesen vívott csata emléke. Megyei alispán úr felkéretni határoztatik, hogy a csataemlék alapját képező pénzt és a hozzátartozó iratokat, takarékpénztári könyveket a nagybizottság elnökének Vujevich Zakár bácsmegyei honvédegyleti elnök urnák kiszolgáltatni és a járási főszolgabíró és városi polgármester urakat felhívni méltóztassék, hogy a hozzájuk megküldendő nyomatott gyűjtő íveket terjeszszék és az adakozást szorgalmazzák. Az adakozás 1887. február utolsó napjáig befejeztetik; a megyei főszolgabíró urak által gyűjtött pénz a zombori takarékpénztárba tétetik be, egyesek által gyűjtött pedig a hegyesi végrehajtó bizottság elnökéhez beküldetik. 1887. márcz. 5-ig a csataemlékre bárhol elhelyezett pénz folyóvá tétetik. A befejezett jegyzőkönyv kijavítás és letisztázás után a nagybizottsági elnök által aláíratik és terjesztetik. A 38 év előtti nagy idők emléke felállítását egy sokat szenvedett s szegénységgel küzdő öreg honvéd 12 év előtt indítványozta, s pénzbeli áldozattal járult alapításához, melyet csak újabbi felszólalására óhajtunk megörökíteni; alig kezdünk kissé ébredezni azon mély álomból, mely a halál jeleként tűnik lelki szemeink előtt! — Feledékenységbe megy minden! Harmincznyolsz éve annak. Nincs már a dicsőséges nagy bábomból egyéb semmi, csak pár ezer öreg honvéd; az ő soraik is megritkultak. Haj! múlnak az évek! Pusztulnak az öregek, az ifjakban pedig nincs meg az áldozatra kész lélek! Tegyünk és áldozzunk tehát, míg nem késő.”

Az emlékmű felavatására 1887. július 17-én került sor, ünnepélyes keretek között.

A magyar honvédsereg 1849. július 13-ról 14-re virradóra vívta meg a szabadságharc utolsó győztes csatáját Kishegyes - Szeghegy – Feketehegy háromszögben, a császári csapatokat vezető Jelašić horvát bán ellen. A magyar sereget Guyon Richárd honvédtábornok irányította.

A császári sereg hadereje: 12.000 katona, 79 ágyú.
A honvédsereg hadereje: 7.000 fő, és 42 ágyú.

A császári sereg vesztesége: 4 tiszt, 180 katona, kik a csatatéren haltak meg, illetve 16 tiszt és 484 sebesült katona.

A honvédsereg vesztesége: 2 tiszt, 79 katona, kik a csatatéren haltak meg, illetve 15 tiszt és 130 sebesült katona.