Ezoterika

***
Láttál már valaha indigó gyereket? Joggal tehetném fel a kérdést minden egyes lélek és természetgyógyászattal foglalkozó ismerősömnek. Pedig az indigó gyerekek már köztünk vannak! Az indigókék jelenség - tudtam meg az "Indigógyerekek" című könyv szerzőpárosától - a testünket körülvevő energiamező, az aura teljesen új és egyben domináns színe. Nem nagyon volt jellemző eddig. És ahogy a piros aurájú emberek tűnnek el közülünk, annál inkább megjelenik a kék, és az indigókék.
De kik is ők valójában?
Egy új nemzedék, a fény gyermekei, akik azért születtek közénk, hogy elősegítsék a változást, és felnyissák spirituális szemünket, hogy végre általuk önmagunkra találhassunk. Nekik nincs születési programjuk, épp ezért nehezen találják helyüket a nagyvilágban, és nem nagyon értik itt tartózkodásuk okát egészen huszonhat-huszonhét éves korukig, amikor robbanásszerű változás következik be: felébrednek Csipkerózsika álmukból, és új dimenziókat tárnak elénk.
Honnan ismerjük fel őket?
Pszichológusok megfigyelései, hogy ezek a gyerekek általános iskolás éveik alatt hiperaktívak, és erősen figyelemhiányosak. A gyógyszeres kezelés ideig-óráig segít, de a mélyen szunnyadó baj gyökerét nem oldja meg. Jellemzőjük még magas fokú önbizalmuk, de veszélyérzékük nincs. Ők egyszerűen semmitől sem félnek, nekik minden természetes, mert ők tisztában vannak a miértekkel, hogy semmi sem történik véletlenül, hogy az Univerzumban minden mindennel összefüggésben van. Kezelésük egyszerű: figyeljünk oda rájuk mindig, legfőképpen akkor, amikor fel akarják hívni magukra a figyelmet, és beszélgessünk velük nagyon sokat. Ha helytelenül viselkednek, nem a fenyítés a megoldás, hanem a rávilágítás arra, hogy miért nem jó az, amit tett, és a szükséges büntetés azért jár, hogy elgondolkodjon rajta, és tanuljon belőle. Az indigó gyerek ugyanis csak azt fogadja el, amit észérvekkel elmagyarázunk neki. Ha ezt nem tesszük, csak büntetünk, nagyon mélyre zárkóznak előlünk, és kivívjuk megvetésüket.
Táplálkozásuk
Táplálkozásuk sem szokványos: nem tudnak sokat enni, mindig csak annyit, amennyi jól esik, és mindig azt, amire a szervezetüknek szüksége van. Májuk több alacsonyabb tápértékű ételt meg tud emészteni, mint szüleik, de sokan közülük a zöldségeket, gyümölcsöket szeretik, csakúgy, mint a húsokat és a halat. Fölösleges félelemmel fertőzni őket, ők jobban tudják, hogy mi a jó nekik.
Ha segítjük útjukat, kevesebben lesznek közülük hajlamosak alkohol, drog vagy gyógyszer függőségre, és beteljesíthetik születésük célját, amit az átlagember és egyben az élővilág is megérdemel.
Sallak Kinga
Könyvajánlat: Lee Caroll - Jan Tober: Indigó gyerekek
forrás: http://www.harmonet.hu/csalad_otthon


folyt. köv..

Miért születek le az indigógyerekek?
(Szerémi Bora írása)

Azért születtek közénk, hogy elősegítsék a változást, és felnyissák spirituális szemünket, hogy végre általuk önmagunkra találhassunk. Nekik nincs születési programjuk, épp ezért nehezen találják helyüket a világban, és nem nagyon értik itt tartózkodásuk okát egészen huszonhat-huszonhét éves korukig, amikor egyszer csak ráeszmélnek feladatukra, és gyökerestől felfordítják a világot.

Miről lehet felismerni egy indigó gyereket?
Kicsi korukban nagyon elevenek, és nehezen kezelhetők. Felmerül a gyanú, hogy hiperaktívak. nem koncentrálnak az adott feladatra, mindig más köti le a figyelmüket, mint aminek kéne. Sajnos sokukat gyógyszeresen próbálják megnyugtatni, de ezzel nem segítenek rajtuk, legfeljebb egy kis időre, átmenetileg.
Nem könnyű indigó gyerek szülőjének lenni, mert ezek a gyerekek vakmerőek, szörnyen nagy az önbizalmuk, és nincs veszélyérzetük. A szülő honnan is tudhatná, hogy gyermeke tudattalanjában ott lapul a bizonyosság, hogy neki nem történhet baja, hiszen dolga van a Földön, és semmi sem történik véletlenül. Hogy az Univerzumban minden, mindennel összefüggésben van.

Mit tehet a szülő?
Sok időt kell tölteni velük. Figyeljünk rájuk, hallgassuk meg őket. nagyon sokat kell velük beszélgetni. Észérvekkel kell meggyőzni őket, és nem büntetéssel, még akkor is, ha fogytán a türelmünk. Mivel nagyon értelmesek, meg fogják érteni az érveinket. ha ehelyett fenyítjük őket, bezárkóznak, és elveszítjük őket. Többé nem lesznek hozzánk bizalommal.
Az indigógyerek még totyogós korában sem viseli el, ha odaültetjük egy ezerelemes puzzle elé, és mi pedig olvasgatunk. Társra, partnerre vágyik a tevékenységeihez. Ha nem ülünk mellé, és nem foglalkozunk vele, azt gondolja, hogy feleslegesen született, és nincs szükségünk rá.

Az indigó gyerekhez nem szabad gügyögve beszélni, mert kinevet. nagyon hamar képes folyékonya, összefüggő mondatokban kommunikálni, és tőlünk is ezt várja.
Az Újkor gyermekei ők. Azt szeretnék, hogy önmagukért szeressük őket, és ne a teljesítményük alapján. A folytonos korlátozás helyett szabadságot, a kibontakozás lehetőséget kívánják. A hagyományos oktatási rendszer nem megfelelő a számukra, hamarabb önmagukra lelnek valamelyik módszertani iskolában. Mivel spirituálisan magas szinten állnak, legfőbb kommunikációs eszközük a szeretet, s egyben a megoldás kulcsa is.


folyt. köv...

Az indigó gyerekek küldetése
Mivel az indigó gyerekek kollektív célja egy új, becsületes világ alapjainak megteremtése, belső detektoraik, melyek a hazugságot jelzik, veleszületettek. Az ilyen harcos lelkek néhány felnőttre nézve is fenyegetőek.
Az indigó gyerekek képtelenek alkalmazkodni a számukra nem megfelelő helyzetekhez. Nincs meg bennük az az alkalmazkodóképesség, ami megvédené őket a konfliktusoktól. Képtelenek figyelmen kívül hagyni az érzelmeiket, képtelenek megjátszani azt, hogy minden rendben van, ha nincs. Hacsak nem gyógyszerezik őket, ami végzetes a számukra, mert hosszú távon kiírtja belőlük a küldetésük teljesítéséhez szükséges érzékenységet.

Az indigó gyerekek rendkívül érzékenyek, és pszichikai képességekkel megáldottak. Harcos lelkűek, mivel céljuk az, hogy kiirtsák a Földről a régi, rossz beidegződéseket, amelyekből nem lehet tovább fejlődni. Megdönteni hivatottak azokat a kormányzati, oktatási és jogi rendszereket, melyek tisztességtelenül működnek.
Ahhoz, hogy mindezt véghezvigyék, temperamentumosnak és elkötelezettnek kell lenniük.

Az indigó-gyermekek nagy része tisztán látó.
Az indigó gyerekeknek nagyon sok kék szín van az aurájukban. Ez a szín a homlokcsakra színe, mely a két szemöldök közötti energiacentrumnak felel meg. Ez a csakra felel a tisztánlátásért, vagyis azért a képességért, mely az energiát, a látomásokat vagy szellemeket érzékeli. Az indigó gyerekek nagy része rendelkezik ezzel a képességgel. Képesek megérezni, ha valaki nem becsületes, ahogy a kutyák is megérzik, ha félnek tőlük.
Szerző: Szerémi Bora

folyt.köv..

Értünk jöttek a csillaggyermekek.
Cikk.
2005. november 29.
L. Zs.

Indigógyermekek, kristálygyermekek, szivárványgyermekek. Tudjuk, hogy különlegesek, de azzal talán nem vagyunk tisztában, hogy milyenek is valójában. Miben különböznek az átlagemberektől és egymástól? Honnan és mi célból érkeztek közénk?
Veres Krisztával, a Fényudvar Spirituális és Természetgyógyász Központ munkatársával beszélgettünk a csillaggyermekekről.

- Kik az indigó-, a kristály- és a csillaggyermekek?

- Mind az indigók, mind a kristálygyermekek csillaggyermekek. Az első indigók a 60-as évek végén, a 70-es évek elején kezdtek leszületni ide a Földre. Őket korai indigóknak nevezzük. Talán még nem teljesen indigók, de erőteljes indigó-tulajdonságokat hordoznak. A 80-as években kezdtek az indigógyermekek nagyobb számban megszületni. Ők úttörők, akiknek az volt a feladatuk, hogy „átverekedjék” az emberek tudatosságában szükségessé váló változásokat. Hiperaktívnak, viselkedési zavarosoknak titulálják őket. Ez a viselkedés azonban csak reakció arra, hogy nem értik meg őket. Problémaként tekintünk rájuk, holott valójában mi magunk, a világunk, a megszokott viselkedési formáink problémásak. Mi a kialakult társadalmi keretek közé próbálunk beilleszkedni, az indigók pedig valami mást próbálnak nekünk megmutatni. Jó példa erre, hogy ők nem tudják elviselni a hazugságot, mi viszont sokszor nem azt mondjuk vagy tesszük, amit valójában gondolunk.

Az indigóknak az volt a feladatuk, hogy keresztülverekedjék magunkat a „bozóton”.
A kristálygyermekek finomabbak. Ők azért jönnek, hogy a szeretetet tanítsák nekünk. Az indigók is tanítanak a szeretetre, csak erőteljesebb eszközökkel. Ezt a feminizmus korai szakaszához lehetne hasonlítani. Akkor kellett kiverekedni azokat az eredményeket, amelyekre később már finomabb eszközökkel lehetett építkezni. Sokak szerint Jézus volt az első kristálytudatossággal rendelkező ember, aki a szeretet vallását hozta el. Más kérdés, hogy aztán az egyházak milyen irányba terelték ezt.
A kristálygyermekek későn kezdenek el beszélni. Korai életszakaszukban, a szűk családi körben elsősorban intuícióval, telepatikus úton kommunikálnak. Akkor kezdenek el inkább beszélni, amikor már több emberrel érintkeznek.

- Milyenek azok a korai időszakban született indigójellegű emberek, akik ma már felnőttek?

- Nehezen kezelhetők, nem tudják elfogadni a dolgokat ésszerű indokok nélkül. Kicsit különc emberek, akik kilógnak a többiek közül. Jellemző a meglehetősen fejlett igazságérzet is. Persze az igazsághoz való viszony időközben változik, a tudatosság fejlődésével párhuzamosan. Hiszen abszolút igazság nem létezik, mindenki a saját igazságát éli és ezt tisztelni kell.


Egy kiváló asztrológus mondta, hogy amikor a sötétben meggyújtanak egy gyertyát, hirtelen fény gyullad, és ez radikális. Az említett változásoknak is radikálisaknak kell lenniük ahhoz, hogy az emberek észbe kapjanak, és felfigyeljenek, hogy ami történik, amellett nem lehet csak úgy elmenni.

folyt. köv..

- Az indigógyermekek célja, hogy az emberek tudatát átformálják, és változást idézzenek elő a világ menetében. Konkrétan milyen változások szükségességéről van szó?

- Alapvetően arról van szó, hogy hogyan viszonyulunk saját magunkhoz, a körülöttünk élő emberekhez, a Földhöz. Fokozatosan elszakadtunk a természettől, tönkretettük a környezetünket, és ugyanezt műveltük a kapcsolatainkkal is. Szinte nem volt olyan hosszabb időszak a történelemben, ami háború és erőszak nélküli lett volna. Akkor sem jobb a helyzet, ha a szűkebb környezetünkben nézünk szét, hogy hogyan intézzük el a konfliktusainkat, milyen sebeket okozunk másoknak és önmagunknak is.

Azt gondoljuk, hogy a fizikai testünkön kívül nincs semmi. Ezért van az, hogy a betegségeket antibiotikumokkal kezeljük, holott a megbetegedések mélyebb üzeneteket hordoznak. Arra hívják fel a figyelmet, hogy valami nincs a helyén az életünkben, a lelkünkben.
Nem vitás, hogy változtatni kell a túlélés érdekében. A körülöttünk tapasztalható jelekből egyértelmű, hogy sokáig nem mehet így tovább. Én a cunamit, a nyári esőzéseket és árvizeket úgy éltem meg, hogy elindult egy tisztulási folyamat. A Föld elkezdte lemosni magáról a sok szennyet.

- Ha azt a 20-30 évet vizsgáljuk, amióta az indigógyermekek megjelentek a Földön, nem úgy tűnik, hogy javulna a helyzet…

- Ez lassú folyamat. Ötezer évet nem lehet hirtelen átírni. Az is probléma, hogy általában másoktól várjuk a javulást, holott a változtatást először magunkon kell kezdeni. Ha erre sok ember lesz hajlandó, akkor válnak érzékelhetővé a világméretű változások. Bár szerintem már most is tapasztalhatók biztató jelek. Például az iraki háború kapcsán több ország mondott nemet, így a konfliktus nem szélesedett ki.

- Az indigó- és kristálygyermekek saját személyiségükkel mutatnak példát, hogy lám, így is lehet…

- Igen. A velük kapcsolatba kerülő embereket ráébresztik, hogy a régi viselkedési és kommunikációs formák nem működnek, találni kell helyettük valami újat. Az iskolarendszer azonban sajnos nem tud mit kezdeni ezekkel a gyerekekkel, akik nem képesek beilleszkedni a kialakult és megszokott sémába. Az ő mottójuk, hogy „az vagyok, aki vagyok”. Valójában mindenkinek ezt kellene megtanulni: hogy értékesek vagyunk önmagunk miatt, és nem a külső elvárásoknak kell megfelelni. Befelé, a szívünkbe kell figyelni, mert ott vannak az igazi válaszok.



folyt. köv...

Szivárványszülöttek jellemzői

Eriel Morningstar és Doreen Virtue nyomán:

" A szivárványszülöttek az első kristálygeneráció gyermekei, akik napjainkban huszonévesek, de elég kevesen vannak még (a szülők és a gyerekek is). Ők azok, akik még sosem jártak a Földön ezelőtt.

Magukkal hozzák a fény teljes spektrumát, hogy szervezetünkben növeljék a szerotonint, mert ez napjainkban egyre jobban csökken. Többet vagyunk a szmogban és kevesebbet a természetben és a Napon, amelynek energiájára van szükségünk az Új Világ építéséhez. Tehát a Napfény szivárvány-energiáját hordozzák ők is.
A szenvedélyes jelző enyhe kifejezés, a szivárvány szülött minden napját hatalmas erővel indítja, amely áthatja akaratát, teremtőerejét és energiáját, bármit is tesz.

Jellemzői:

Nagyon erős akarat és személyiség
magas szintű energia
befolyásolja őt és érzékeny a környezetében lévő színekre és színvibrációkra
szenvedélyes kreativitással rendelkezik
szereti a ragyogó színeket és a színes környezetet
az életben mindent áthat a lelkesedése
azonnal elvárja gondolatai és szükségletei megvalósulását
gyógyító és telepatikus képességei vannak
Úgy tűnik azért vannak jelen, hogy megvalósítsák az isteni akaratot. Ők építik fel majd azt az új világot, amelynek harmonikus és békés alapjait a kristály szülöttek rögzítik.
A kristályszülöttek pedig csak azután tudják ezt megalapozni, miután az indigó szülöttek letaposták az ösvényt és felrobbantották a régi rendszer védőbástyáit. "


folyt. köv...

Gyémántszülöttek

Úgy érzed, gyermeked nem mindennapi képességekkel és megérzésekkel rendelkezik? Van, aki a hasonló dolgokat a véletlennek vagy a különleges művészi érzéknek tudja be, egyes ezoterikus tanok szerint azonban léteznek olyan gyerekek, akik különleges küldetéssel jöttek a világra. A különleges indigógyerekek és a kristálygyerekek mellett közéjük tartoznak a csillaggyerekek is. Tudd meg, milyen jelek utalhatnak arra, hogy porontyod több egy átlagos gyerkőcnél!
Kik a csillaggyerekek?
Akik hisznek a különleges gyerekek létezéséről szóló ezoterikus elméletekben, úgy tartják, hogy a csillagok gyermekei is egy jól elkülöníthető csoportot alkotnak, és különleges adottságokkal rendelkeznek.
Míg a kristálygyermekek célja, hogy a világot jobbá, erkölcsösebbé tegyék, a csillaggyerekek állítólag a jövőben olyan új technológiákat és tudományos felfogásokat ismertetnek meg az emberekkel, melyeket még csak most kezdünk megérteni.
Létezésük azonban nem új keletű. Az elmélet hívei szerint a történelem során többször is a csillaggyerekeknek köszönhetően valósultak meg a jelentős technikai ugrások, az építészet hirtelen fejlődése, illetve azok a találmányok, melyek később megváltoztatták az emberiség történelmét. A különleges képességű apróságok előző életükben állítólag a földönkívüliekkel is kapcsolatban álltak, génjeik pedig ősi gének, melyek időről időre újra felbukkannak, amikor nagy változások előtt áll az emberiség.
Mindenekelőtt azonban ők is csak gyerekek. Ha tehát úgy gondolod, hogy porontyod is közülük való, azzal segíthetsz neki a legtöbbet, ha megpróbálod könnyebbé tenni számára a mindennapokat, és megtanítod, hogyan illeszkedhet be a többi gyerkőc közé, hogy boldog legyen. Figyelj fel az árulkodó jelekre, hogy segíthess a kicsinek!
Különleges nyelvi tehetség
A csillaggyerekek könnyen tanulnak nyelveket, de az is gyakran előfordul, hogy új jelrendszert alakítanak ki. Különleges agyműködésük hihetetlen kreativitásról árulkodik. Ha porontyod olyan szavakat, festményeket vagy jelképeket alkot, melyekhez hasonlót még sosem láttál, könnyen lehet, hogy közülük való. A gyerekekre sokszor jellemző, hogy meglepő érzékkel kombinálják az általuk látott formákat és jeleket, a csillaggyerekek esetében azonban egészen új szimbólumokra és hangokra figyelhetsz fel.
Sokan közülük előszeretettel ábrázolnak képeiken különös világokat, földönkívüliekhez hasonlítható alakokat. Ezek lehetnek a másik dimenzió beszüremlő képei vagy az előző életükből származó tapasztalatok emlékei. Amennyiben azonban hasonló jeleket veszel észre, a lehető legjobb, amit tehetsz, ha a gyerekkel nyugodtan beszélgetsz furcsa szavairól és különleges rajzairól, és nem csinálsz nagy ügyet a dologból.


folyt. köv..

Kiemelkedő logikai és tudományos képességek
A csillaggyermekek ragyogó értelemmel érkeznek ebbe a világba. Fogékonyak, és értik az olyan tudományokat és tudományos elveket, melyeket a normális felnőttek legtöbbször nehezen fognak fel. Már egészen kicsi korukban imádják a számok világát, és kedvelik a logikai játékokat - nem csoda hát, ha később többnyire reálpályára mennek, és mérnök vagy fizikus lesz belőlük. Ezek a gyermekek abban hasonlítanak a kristálygyermekekre, hogy szintén csoportosítva gondolkodnak. Elképesztő logikai ugrásokra képesek, a feltevéstől szinte azonnal eljutnak a megoldásig.
Hatalmas információmennyiséget dolgoznak fel egyszerre, mintha letöltenék az információt, és sok mindenről tudnak beszélgetni, amit elvileg soha nem tanultak sem az iskolában, sem máshol.
Kifinomult intuíciók
Ha porontyod csillaggyerek, azt abból is tudhatod, hogy meglepően jó intuitív képességei vannak, és időnként egyszerűen tud olyan dolgokat, melyekről nincs tapasztalata. Látja az aurát és más energiamezőket is, valamint meglepően helytálló jóslatai vannak a jövőre vonatkozóan. Ha úgy érzed, csemetéd olyan, mintha láthatatlan radarjaival térképezné fel hangulataidat, és rendkívül érzékeny a környezetére, szintén intő jel lehet. Mindehhez azonban a csillaggyerekeknél rendszerint erőteljes személyes kisugárzás is társul, ami pillanatok alatt hatással lehet a környezet hangulatára.
Fontos azonban, hogy komolyan vedd porontyodat, ha ugyanis ezek a különleges apróságok úgy érzik, nem értik meg személyük fontosságát, könnyen magukba fordulhatnak, szomorúvá és kedvetlenné válhatnak. Ha tehát gyerkőcöd különleges megérzéseiről beszél, semmiképp ne nevesd ki, inkább hallgasd meg beszámolóját! Bizonyára te is jártál már úgy, hogy hasonló helyzetben valóban bekövetkezett, amit sejtettél: mindegy tehát, hogy hétköznapi benyomásokról vagy különleges megérzésekről van szó, mindenképpen tiszteld meg a kicsit figyelmeddel!

Beteges gyerekek
A csillaggyerekek érzékfeletti adottságaik révén pontosan meg tudják állapítani a fizikai test betegségeit. Bár normális esetben az immunrendszerük erős, és rendes körülmények között kicsattannak az egészségtől, sajnálatos módon, mivel sokuk különlegességét nem ismerik fel, egyesek kellemetlen helyzetük jeleként fizikai tüneteket produkálnak.
A betegség nem csak a különleges apróságok esetében utalhat lelki gondokra: ha porontyod egyik komoly betegségből esik a másikba, feltétlenül próbálj utánanézni, mi állhat a hátterében. Ha minden orvosi vizsgálat hiábavaló, elképzelhető, hogy több megértésre van szüksége a kicsinek. Azok a gyerekek, akik valamilyen tekintetben mások, mint a nagy átlag, egyébként is biztosabb szülői támogatásra szorulhatnak, hogy megőrizhessék egészséges önbizalmukat.


Hogyan kezeld?
Lényegében mindegy, hogy csemetéd földönkívülieket rajzol, vagy a jövőbe lát, a lényeg, hogy tőled minden helyzetben támogatást és megértést kapjon. A csillaggyerek számára is ugyanolyan fontos a gyermekkor, mint bármilyen más apróság számára, lehetőség szerint tehát ne terheld őt azzal, hogy minden adandó alkalommal különleges képességeit és küldetését hangsúlyozod.
Ha valóban csillaggyerek, a legnagyobb segítség számára az, ha biztos, kiegyensúlyozott hátteret adsz neki, így könnyebb lesz elérnie a célját.

forrás: http://www.femina.hu


folyt. köv...

Csillaggyerekek
Írta: Bogdán Éva
Az indigó-, a kristály- és a szivárványgyerekek után a szellemvilág egyre újabb küldöttei érkeznek a Földre. A most született babáknak állítólag már a DNS-ük is más, és egyenesen fenomenális képességekkel rendelkeznek. Vajon az Ég küldte őket? Vagy csak a New Age?
Az Új Idők különös gyermekei ők. Első generációjuk, az indigógyerekek már felnőtt korba léptek. A nyolcvanas években fedezte fel őket Nancy Ann Tape amerikai kutatónő, aki az embert körülvevő elektromágneses mező, az aura színeit vizsgálta. Aztán ezeket az színeket összefüggésbe hozta bizonyos emberi tulajdonságokkal és viselkedési mintákkal. Nos, ez a kutatónő úgy találta, hogy az 1977 után született gyermekek 80 százalékát egy mélykék színű aura veszi körül. Innen ered az indigó elnevezés. A fogalmat azután mások fejlesztették tovább. A kilencvenes évek végére az indigógyerekek előbb pedagógiai kérdéssé, majd az újfajta spiritualitás hordozóivá váltak.
„A mai gyermekek mások – több érdeklődésre tartanak számot, intelligensebbek, hajlamosabbak a konfrontációra, spirituálisabbak és némely esetben ...akár agresszívabbak is. Ez a tény a gyermekgondozás másfajta, a régi módszerektől eltérő formáját teszi szükségessé” – olvasható Jan Tober és Lee Carroll bestsellerré vált Indigó gyermekek című könyvében.
Ettől fogva a kezelhetetlen gyerekek szülei válogathattak: a csemetéjük vagy hiperaktiv, vagy indigó. Az indigó gyerekek jellemzői (nagyfokú önállóság, nonkonformizmus, antiszociális viselkedés, felsőbbrendűségi érzés) nem ismeretlenek a pedagógiában, legfeljebb a kezelésükre alkalmazott nevelési módszerek módosulnak. A témában jártas pedagógusok végtelen türelmet, megértést és erőszak nélküli kommunikációt tanácsolnak a szülőknek.

folyt. köv...

AZ ÉG KÜLDÖTTEI
A fény odaát van...
Vajon tényleg tudnak valamit?
Az ezoterikus látásmód viszont nem csupán nevelési kérdést lát az indigók megjelenésében, hanem egyenesen az emberi faj megújulását. Vajon ezek a nyugtalan, rosszul alvó, vitathatatlanul kreatív, ugyanakkor önimádó gyermekek fogják orvosolni az emberiségnek azokat a problémáit, amelyek megoldására a mai felnőttek bevallottan képtelenek? A New Age mozgalom határozott igennel válaszol. Ezeknek a gyerekeknek küldetésük van, speciális feladatokat kell teljesíteniük, nehéz próbákat kell kiállniuk. A legfőbb küldetésük azonban az, hogy előkészítsék a terepet a következő nemzedék: a kristálygyerekek számára.
Ezek a gyerekek 1998 után kezdtek megjelenni a Földön, és hatalmas, szuggesztív szemükről lehet felismerni őket. Ők nem születnek, hanem inkarnálódnak a bolygóra, és segítenek az emberiségnek, hogy elkerülje a végítéletet. A kristálygyerekek aurája már nem kékeslila, hanem átlátszó, gyakran pulzáló, arany-ezüstös. Jóval nyugodtabbak az indigóknál, és még náluk is érzékenyebbek. Testileg és lelkileg egyaránt. Hajlamosak a kiütésekre és az allergiára, mivel a bőrük „energetikai frekvenciája” nem tudja elviselni a környezeti mérgeket. Koravén kis bölcsek, akik telepatikusan kommunikálnak a szüleikkel és a testvéreikkel. Ezért általában sokkal később tanulnak meg beszélni, mint normál társaik. Viszont gyógyító erővel rendelkeznek, nagyon muzikálisak, és egyéb művészi hajlamaik is kifejlettek. Erősen vonzódnak a kristályok és a szép kövek iránt, és valamilyen kapcsolatban állnak az angyalokkal.
Még náluk is magasabb energiaszinttel rendelkeznek az őket követő szivárvány-gyerekek. Miként a szivárvány, úgy ők is minden rezgést és minden színt magukban hordoznak, hogy teljesítsék spirituális küldetésüket. Ez pedig nem más, mint megnyitni az emberek szívét, és egy új fejlõdési spirálba emelve jobbá tenni az emberiséget. Ahogyan a szivárvány összeköti az eget a földdel, olyan küldöttei az égnek ezek a gyerekek itt, a Földön. Ezért hívják őket csillaggyerekeknek is. A szeretet követei ők. Állítólag ha elegen lesznek, és a szeretet tiszta energiájával megemelik a bolygónk rezgésszintjét, akkor jobbra fordul az egész Föld sorsa.
Okkulturálisan nézve már megindult a mentősereg: az indigók, a kristály- és szivárványgyerekek, és az egyelőre sehova sem sorolható társaik. Róluk szól Meg Blackburn Losey bestsellere: A ma gyermekei. A hölgy pár évig terapeutaként dolgozva „fedezte fel” a gyerekek újabb nemzedékét, akik még fiatalabbak és már egyenesen fenomenális képességekkel rendelkeznek. Az átmenet gyermekeinek nevezi őket, csodálatos földi angyaloknak, és ők még csak a kezdet. Ugyanis egyre több olyan gyermek születik a világra, akik őrzik a lelkek birodalmával és a szellemi világgal való spirituális kapcsolatukat.


folyt. köv...

Gyakorlati megoldások

HO’OPONOPONO

Két évvel ezelőtt hallottam egy hawaii-i terapeutáról, aki egy teljes osztálynyi közveszélyes őrültet gyógyított meg anélkül, hogy valaha találkozott volna bármelyikükkel. A pszichológus egy-egy beteg kórlapjának tanulmányozása után önmagában kereste, hogy hogyan teremtette annak a személynek a betegségét. Ahogy önmaga gyógyult, úgy gyógyult a beteg is.
Amikor először hallottam ezt a történetet, azt gondoltam, ez valami városi legenda. Hogy gyógyíthatna valaki embereket önmaga gyógyításával? Hogy lenne képes akár a legjobb öngyógyító mester közveszélyes őrülteken segíteni? Kellően értelmetlen és logikátlan volt, úgyhogy nem törődtem a sztorival.

Egy évvel később újra az utamba került a történet. Azt hallottam, hogy a terapeuta egy Hawaiiban ismert gyógyító módszert, a ho’oponopono-t használja. Soha nem hallottam róla, mégsem tudtam kiverni a fejemből. Ha ez az egész történet igaz volt, mindent tudni akartam róla. A teljes felelősség fogalmát mindeddig úgy értelmeztem, hogy felelős vagyok azért amit gondolok illetve teszek. Ami ezen túl van, azért nem felelek. Azt hiszem, a legtöbb ember így gondolkodik a teljes felelősségről. A saját cselekedeteinkért vagyunk felelősek, nem azért, amit mások tesznek – de ez nem így van.

A hawaii terapeuta, Dr. Ihaleakala Hew Len, aki azokat a szellemi fogyatékosokat meggyógyította egy egészen új perspektívából tanította meg látnom, mi is az a teljes felelősség. Az első telefonbeszélgetésünk körülbelül egy órán át tartott; arra kértem, mesélje el terapeuta munkásságának teljes történetét.
Elmagyarázta, hogy a Hawaii Állami Kórházban dolgozott négy éven át. Az osztály, ahol a közveszélyes őrülteket tartották, veszélyes hely volt: a pszichológusok havonta váltották egymást, az ápolók gyakran jelentettek beteget, vagy csak egyszerűen felmondtak. A dolgozók az osztályon kizárólag hátukkal a falhoz simulva közlekedtek, így kerülve el, hogy rájuk támadjanak a betegek. Az osztályon se dolgozni, sem élni nem volt kellemes.
Dr. Len egyetlen beteggel sem találkozott. Kapott egy szobát, ahol a kórlapjukat tanulmányozta. Amíg ezeket olvasta, saját magán dolgozott. Ahogy magát gyógyította, úgy lettek jobban a betegek is.

„Néhány hónap elteltével – mesélte Dr. Len – a korábban szigorúan lekötözött betegek szabadon sétálhattak; másoknak, akiket addig keményen gyógyszereztek, már nem kellett gyógyszert szedniük. Azok, akiknek esélyük sem volt arra, hogy valaha kiengedjenek a kórházból, gyógyultan hazamehettek. Sőt, mi több, a személyzet egyre jobban szeretett ott dolgozni.”
„A hiányzások és a gyors személyzetváltások megszűntek. A végén többen dolgoztak az osztályon, mint amennyire szükségünk volt, mivel a betegek hazamehettek, plusz mindenki bejárt dolgozni. Mára az osztály bezárták.”
Ez volt az a pillanat, amikor feltettem az egymillió dollárt érő kérdést: „Mit csináltál magaddal, amitől ezek az emberek ennyire megváltoztak?”


folyt. köv....

„Egyszerűen meggyógyítottam magamban azt a részt, ami őket teremtette.”
Nem értettem. Dr. Len elmagyarázta, hogy az életért vállalt teljes felelősség azt jelenti, hogy az életedben minden – csupán mert az életedben jelen van – a te felelősséged. Tulajdonképpen az egész világ a te teremtményed.
Hát... Ez egy kicsit erős... Felelősnek lenni azért, amit mondok vagy teszek, egy dolog. Azért is felelni, amit bárki más mond vagy tesz a környezetemben, az meg egy másik. De mégis, az igazság az, hogyha felvállalod a felelősséget az életedért, azaz mindenért amit látsz, hallasz, ízlelsz, érintesz, vagy bárhogyan megtapasztalsz – az a te felelősséged, mivel jelen van az életedben. Ez azt jelenti, hogy a terrortámadásokat, az elnököt, a gazdaságot vagy bármit, amit tapasztalsz és esetleg nem tetszik – orvosolhatsz. Ezek a dolgok nem léteznek a szó szoros értelmében, csupán a te belső kivetítéseid. A probléma nem velük van, hanem veled, és ahhoz, hogy megváltozzanak, magadat kell megváltoztatnod.
Tudom, hogy ezt elég nehéz felfogni, pláne elfogadni vagy éppenséggel így élni. Ujjal mutogatni sokkal könnyebb, mint ez az egész teljes felelősség dolog, de ahogy Dr. Lennel beszélgettem, lassan rájöttem, hogy számára és a ho’oponopono szerint a gyógyítás nem jelent mást, mint önmagunk szeretetét.

„Ha javítani akarsz az életeden, meg kell gyógyítani azt. Ha meg szeretnél valakit gyógyítani, akár egy közveszélyes őrültet is, saját magad gyógyításával tudsz segíteni rajta.”
Megkérdeztem Dr. Len-t, hogy van ez, mit csinált egészen pontosan, amikor azokat a kórlapokat tanulmányozta.

„Nem tettem mást, csak folyamatosan ismételtem, hogy „Bocsáss meg!” és „Szeretlek!” – újra és újra.”
„Ennyi?”
„Ennyi.”

Úgy tűnik, hogy szeretni önmagunkat a legerősebb módja saját fejlődésünknek, és ahogy mi fejlődünk, úgy javul a világunk is.
Hadd magyarázzam el, hogy is működik ez: egy napon valaki küldött nekem egy e-mailt, ami meglehetősen felbosszantott. Korábban megnéztem volna magamban, miért zavar egy ilyen üzenet, vagy elkezdtem volna veszekedni azzal, a levél küldőjével.
Most viszont úgy döntöttem, kipróbálom Dr. Len módszerét. Némán mondogattam magamban: Bocsáss meg! Szeretlek! Nem intéztem senkihez a szavakat, egyszerűen csak megidéztem magamban a szeretetet, hogy meggyógyítsa bennem azt, amit ez a külső körülmény okozott.
Egy órán belül újabb levél jött ugyanattól az embertől: bocsánatot kért korábbi soraiért. Pedig nem tettem semmit, ami ezt kieszközölte volna, még csak nem is válaszoltam neki. Mégis, azzal, hogy azt mondtam „Szeretlek!”, valahogy meggyógyítottam azt a részemet, ami őt teremtette.

Később elmentem Dr. Len tréningjére. Ő most 70 éves, mondhatni egy visszavonult sámánnagyapa. Dicsérte az Attractor Factor (A figyelemfelhívó-faktor) című könyvemet, és azt mondta, ahogy én fejlődöm, a könyvem rezgése is nőni fog, és ezt mindenki érezni fogja olvasás közben. Röviden: ahogy én fejlődöm, úgy fejlődnek az olvasóim is.
„Mi van azokkal a könyvekkel, amik már kint a vannak boltokban, vagy eladtak?” kérdeztem.
„Azok nincsenek ott kint.” Magyarázta, újra felvillantva misztikus bölcsességét. „Azok most is benned vannak.” Magyarán, nincs olyan, hogy ott kint.

Ennek a fejlett technikának az alapos bemutatása igazából egy könyvet érdemelne.
Elég az hozzá, hogy ha bármit is javítani akarsz az életedben, csupán egyetlen hely létezik, amit meg kell, hogy vizsgálj: saját magad. És amikor befelé figyelsz, figyelj szeretettel!


folyt. köv....

Tiszta vizet a pohárba.
A 20. század áttörése az etikus, elfogadó szemléletmód elterjesztése az oktatásban. Megvalósulása a részletek szintjén napjainkban is tart. E korban a legtöbb fejtörést a másfogyatékos és nehezen kezelhető, vagy éppen különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrálása jelenti. Az ezoterikus szemléletmód terjedésével olyan jelenségekre hívták fel figyelmünk, mint pl. az indigók jelenléte világunkban.
A jelenséget napjainkra erősen és már-már nevetségesen túlreagálták, mondhatni viccet csináltak belőle, eladható különcséget. Az Ego kiválasztottság-tudatának eleget téve Fénymunkásnak nevezett csoportokba tömörültek e különleges személyek. Az indigók jelenléte minden korban megszokott. Ez a személyiségtípus is, melyet hordoz, minden korban előfordulhat, noha a mai világ társadalmi, erkölcsi problémáira adott válaszreakció képen korunkban a legjellemzőbb. Az indigók tehát nem újfajta spirituális lelkülettel megáldott egyének, egy archetípus, egy a fizikain túlira különösen nyitott típus.
Miért indigók?
Ezeknek a szülötteknek valóban indigókék, vagy kékes, azúr színű az aurájuk. Ez a szín a hatodik csakrához a 3. szem, vagyis Ajna csakrához kapcsolható. Ez a liláskék szín, ami az aurán keresztül önnön homlokcsakránkat ingerli, olyan rezgéseket ad, amelyek által sokkal nyitottabbak vagyunk a nem fizikai világra sőt képesek vagyunk belelátni. 1977 óta tehát valóban jóval több gyermek születik ilyen aurával.
Mi történt ekkor?
Csillagászati értelemben is a Vízöntő korszakba léptünk, és mint ilyen, az adott kor (2160 év) esszenciája fokozottan érvényesül az első 30-50 évben. A korszak váltásnak - mindegyiknek - generációi a legnagyobb gondokkal küzdve nőnek fel az évek során, ám ennek a kornak jellege bennük tudatosul/koncentrálódik leginkább.
Milyen a Vízöntő?
Ez a korszak összes szülöttével, tehát a Vízöntő letéteményese.
Az indigó jelenség tehát teljesen normális, létező fogalom. Az érintetteknek azonban nem a különcségre, hanem nyugalomra van szükségük. Ezek a szülöttek rendkívül érzékenyek a külvilágra, nagyon könnyen átveszik mások rezgéseit, jót és rosszat egyaránt, ezért nem mutogatásra, nem különcségük kihangsúlyozására, hanem nyugodt rendszerre és békére van szükség életükben. Tüneteik gyakran valóban a hiperaktivitás, figyelemzavar, magatartászavar, extrém viselkedés, túlzottan őszinte vagy koravén gondolkodás és megnyilvánulás. Ezeknek a jelenségeknek kezelésére nincs szükség a helyes életvitellel a hiperaktivitás is megszüntethető.

Mi az amire érdemes figyelni?
- Egészséges, cukor, fehérliszt szegény és színezék, tartósítószer mentes étrendre
- Vitaminbevitelre
- Szervi okokra: nincs-e agyi, homloklebeny, vagy fülben lévő egyensúlyszervben elváltozás
- Nyugalomra és stressz mentes életre
- Sok friss levegőre
Az indigók tehát teljesen normális gyermekek különleges társadalmi ingerekre érzékeny egyedek, akik valóban képesek megnyilvánulásaik által megváltoztatni a köröttük lévő világot, tudatosak, és rendkívül intuitívak. Jelenlétük ajándék, amit a békében hagyással tudunk megköszönni. Azt gondolom a misztikus, spirituális, titkos szerződésektől, szülői értekezletek előtti angyallátogatásoktól és színpadi elem


folyt. köv...

Az Indigók viselkedés jelei

Földünk szellemi evolúciója egy újabb, talán a legszebb szakaszához érkezett. Sőt! A dimenzióváltás bizonyítékai itt élnek közöttünk. Ők a közelmúltban született gyermekek, olyan indigókra jellemző auraszínekkel a testük körül, ami eddig nem volt sajátja az emberi fajnak. Sokuknak ezek a színek csak 24-27 éves korukra véglegesítődnek. Az örökké megújuló élet e gyermekek eddig példanélküli képességei által siet az emberi faj segítségére. Úgy tűnik gyermekeink éppen azoknak a problémáknak az orvoslása végett születtek, amelyek megoldására mi felnőttek már-már bevallottan képtelenek vagyunk.
Az érzékeny kis palántának, az ingerben gazdag környezet mellett, főleg szabadságra van szüksége. E nélkül kétségtelenül elhervad.
Az indigó gyerekek nagyon különlegesek, különösen feltűnőek közülük a tinédzserek.
Amikor velük beszélgetünk, mintha megannyi gyermek testbe szorult szórakozott professzorral lenne dolgunk. Fiatal esetlenségük keveredik az öregek legletisztultabb bölcsességével.
Nem könnyű ma gyereknek lenni, különösen az indigó gyerekek helyzete nehéz, a rendkívüli érzékenységük és értelmük miatt . A lelkük annyira más értékrendet képvisel, mint a lassan átalakuló, múltba hulló jelen életfelfogás, hogy segítség nélkül nem találják meg sem helyüket, sem hiteles szerepüket.
Mert mit mondhatnánk az oktatásról az indigógyerekek szemszögéből:
változnia kell ahhoz, hogy sikeres lehessen náluk. A valóságról és az élet lényegéről egyáltalán nem beszélő rendszer jelenleg nem képez önálló gondolkodású, magáért felelősséget vállaló, eredeti gondolkodású fiatalokat.
Teljességgel beletemetik a gyermekeket és a tanulóifjúságot a különböző tantárgyak tengerébe. Ám az ilyen leterhelés ellenére az életben emberként való helytálláshoz szükséges muníciót többnyire nélkülözniük kell.
Szerencsére az indigó gyerekek erre az alacsony színvonalú állami, értékelő iskola rendszerre megfelelő módon reagálnak.
Az új nemzedék egyre kevésbé, vagy egyáltalán nem manipulálható. Bennük koncepcionálisan s egyben természetes kódolással van jelen Isten, az Univerzum és a természet törvényeinek ismerete. Spirituális önismerettel mentesítik magukat a hibás befolyásolástól.
Ismerik az "igazságot", ezért tanítójukkal szinte felnőttként szállnak szembe, amikor logikátlanságot tapasztalnak, vagy követelnek tőlük. Lázadók, szemtelenül igazmondók, nem tűrik a megalkuvást. Kimutatott érzelmeikre retorzióval válaszoló tanítóikat nyíltan bírálják és megvetik. Ilyenkor felnőttként intézkedve, akár még iskola váltást is követelnek. Megoldásként nem fogadják el a felülről érkező megoldásokat, de partnerként mindig meggyőzhetők, ha logikusan elmagyarázzuk a megoldási képleteket.


folyt. köv....

A családba:
Tisztán, nyílt szívvel érkeztek, belső programjukban hordozzák a megoldó ideált. Tudatalattijuk tisztában van küldetésükkel, ezért értetlenül állnak az álnok és megalkuvó felnőtt parancsuralmi nevelési szokásai, eszközrendszerei előtt. Makacs ellenállóként láthatjuk őket, akik még a szüleikkel is szembeszállnak az igazságukért, ha nem találnak megértésre, akkor elmennek a szülővel történő lelki szakításig akár már 10 éves korban.
Türelmet, egyenrangúságot igényelnek, mert nem tudnak mit kezdeni az Univerzum adta hatalmukkal gyerekként a felnőttekkel szemben.
Mint kiválasztott küldöttek, megnyilatkozásukban arról tudósítanak minket, hogy pusztán a szellem elsőbbségének helyreállítása megoldja a világ minden baját, újra értelmet és célt ad az életnek. Ehhez azonban fel kell nevelnünk ezt az új generációt, akik annak ellenére, hogy átlátnak ezen a sötéten örvénylő rendszeren, mint gyermekek, mégiscsak kiszolgáltatottak a lényeglátó szülők és pedagógusok segítsége nélkül. Az ilyen szülők minden igyekezetükkel reményt szeretnének önteni tehetséges és kreatív gyermekükbe, de döbbenten tapasztalják, hogy az ellenség kezébe, a sokszor színvonaltalan, kérlelhetetlenül anyagelvű iskolarendszerbe kell illeszteniük őt.
Káros következmények:
Előbbiből adódik a kérdés. Hogyan reagál a különleges képességű, belső céllal és küldetéssel érkező indigó gyerek a képmutató vagy lélektelen nevelésre?
Amerikai kutatók a következő megállapításokat tették:
Sajnálatos módon a nevelés lélektelensége ezeknél az átlagon felül tehetséges gyermekeknél hiperaktivitás, krónikus és érthetetlen fáradtságot, depressziót, idegességet, izomfájdalmakat, magányosságot, gyermekkori betegségeket stb. okozhat.
A belső idegi feszültség fokozódása miatt az immunrendszer annyira legyengül, hogy a gyermek egyre több betegség áldozatává válhat. Az egészségi tüneteken túl a pszichikai sérülések - amik rendkívüli érzékenységükkel vannak kapcsolatban - társadalmi devianciákban, minden határon és ésszerű viselkedési korláton túli agresszivitásban vagy számtalan esetben önpusztításban ( tinédzser és felnőtt korukban, túlzott szexualitás, alkoholizmus, kábítószer függőség stb.) és az öngyilkosságban nyilvánulnak meg. Legnagyobb veszélyben a ma huszonéves Indigók vannak, akik szembe találják magukat a határtalan kortárs cinizmussal, az értékrendek körüli bizonytalansággal, ami súlyos lelkiválságot okozhat.

Nagy felelősség van a felnőtteken, mert az indigó gyerek ismeri a "fényt" és gondolkodás nélkül választja megoldásként az ahhoz való visszatérést, ha veszélyeztetve látja isteni küldetését.


folyt. köv..

Egyes tudósok, miközben sokirányú felmérést végeztek az indigó gyerekek körében, számos, szinte valamennyi gyerekre kiterjedő, lényeges megfigyelést tettek:
Gyermekként, baba korban ismerik fel a szülő partnerségét, s már ebben a korban, tanítják szüleiket, s ha kell akkor hisztivel, daccal, kedvességgel! Ha a szülő nem fogadóképes, akkor gyerek 4-5 éves korára olyan intenzív figyelemfelkeltő és tiltakozó módszereket választ, amit sokan hiperaktívitásnak diagnosztizálnak! Végzetes hibaként, gyógyszeres kezeléssel kísérlik meg korrigálni a természetes folyamatot azok a pszichológusok, orvosok, akiknek a kezére játsszák a szülők a gyermekeiket! Erre egyetlen gyógymód: a törődés, a játék, a gyerek központba engedése, az együtt homokozás, a gyermekkel való séta egy parkban, egy állatkertben, vagy magában a természetben! De a sport is helyre teszi ezt a látszólagos problémát.

Fontos, hogy az ami a gyereknek természetes, az intenzív mozgás igényt, a szeretet tudatot nem szabad a gyerek előtt különleges képességként beállítani!
Legfontosabb viszont az, hogy a isten adta képességeit felfedezve a gyermekünknek, környezetünkbe publikálva ne helyezzük céltáblává! Főként ne használjuk őket, (eléggé el nem ítélhető módon eszközként,) cirkuszi attrakciókra az aura látás, a megérzés, vagy ráérzés területén! Ez azt jelentené, hogy Isten szándéka és engedélye nélkül szereznénk olyan információkat általuk, amelyek kiadásáért majd Ők maguk vállalják a felelősséget! Később tudatuk felébredésekor, emiatti bűntudatukban akár Istent személyesen megkövetve, elhagyják a földi életet! Erre egyre több példát találunk!

A kicsit is érettebb korban lévő indigók számára teljesen természetes Isten létezése. Nem azonosítják anyagi testükkel magukat, tehát tudják, hogy lelkek, Isteni küldöttek, s a bekódolt parancsokat, feladatokat végre kell hajtaniuk.

Vallási bigottságok nélküli gondolkodásuk természetes része, a lélekvándorlásról való tudatosság, a spirituális élet.

Különös rokonszenv és vonzódás fűzi őket az élővilághoz, a természethez, s ha mentesülnek a családi erőszaktól, többnyire vegetáriánusok, s az állatokat az emberiség kistestvéreinek tartják.

A kutatókban végül már csak egy kérdés fogalmazódott meg. Van-e elegendő áldozatkész, jelekből értő felnőtt, hogy ez az újfajta tudatosság átvészelje gyermek és kamaszkorát?

folyt. köv....

Barbara Adams levele: Indigók és Kristályok
A saját hatalmunkról beszélve, azok az Indigók, akik a 80-as, 70-es, 60-as és 50-es években érkeztek, már felnőttek. A felnőttség alatt egy szeretetteljes dolgot értve, nem azt a negatív képet, ahogy a felnőttséget gyakran ábrázolják. Nem minden tulajdonságunk szolgált minket, amikkel érkeztünk, beleértve az összpontosításra való képtelenségünket. Van kiút ebből a zavarodottságból (higgyétek el, én voltam A LEGROSSZABB), anélkül, hogy ezért a belső kapcsolatunkat hibáztatnánk, vagy lezárnánk azt, míg ezzel egyidejűleg segítünk más, minket szolgáló energiáinknak, hogy tovább fejlődjenek. Többet hallunk és látunk az univerzumból, gyakran egyidejűleg! Ám képesek vagyunk arra, hogy megtaláljuk a módjait, hogy hogyan földeljük mindezt az információt, hogy hogyan kezeljük őket. Itt az ideje, hogy kilépjünk azokból a jellemzőinkből, amik nem szolgálnak bennünket, és ne hagyjuk, hogy mások továbbra is meghatározzák, hogy kik vagyunk, régi listáik alapján. Azok, akik először számoltak be az Indigó jelenségről, és felsorolták a tulajdonságainkat, csodákat tettek. Sok dolog, ami szerepel ezeken a listákon, még mindig használható azok kezében, akik ismerik ezeket az embereket, legfőképpen minket, akik nagy iramban fejlődünk.
Ám a régi paradigma megpróbál visszahúzni és saját világába beletuszkolni minket. Azok a New Age-es emberek, akik követőket keresnek, előkapják és kiragasztják a listát, hogy mik a jellemzőink, vagy mik voltak a jellemzőink. Majd a régi paradigma módszereit követve megváltoztathatatlan dogmákká, merev elvárások listájává teszik őket, és a bűnbakkeresés és hibáztatás régi paradigmáihoz fordulnak, hogy megoldják a problémát. Nemrégiben hallottam két „szakértőtől", hogy az Indigó gyermekek szülei a bűnbakok, és ok felelősek az Indigók összezavarodottságáért (és a szakértők azt ajánlották, hogy ok majd megmentik a gyermekeiket jó pénzért.) HOGYAN?
Mivel én is Indigó gyermek voltam, így azt mondhatom, hogy nem értik a lényeget. A „tökéletes szüleim" ott voltak a szüleimben, ezt kellett meggyógyítani, és hagyni felszínre törni. Talán fel kellett rázni őket, ám nem arra volt szükségük, hogy valaki azt mondja nekik, hogy nincs hatalmuk ahhoz, hogy tudják, mit kell tenni. Azt látom, hogy a „gyermeki birodalmat", az ártatlansággal való kapcsolatot, amivel minden nemzet és korszak minden gyermeke érkezik, még mindig gyakran összetévesztik az „Indigóval". Az Indigó és a Kristály meghaladja a korát, és amikor az Indigó gyermek belép a felnőttkorba, saját hatalmába, akkor egy új entitás bukkan felszínre, amiről még nagyon keveset tudunk. Az „Indigót" szintén gyakran összetévesztik azzal a régi paradigmával, hogy „külső megmentők érkeznek, hogy megmentsék a tömegeket", ami lerövidítheti és eltorzíthatja a Gyermekkor Birodalmát, azt a nagyon becses helyet, aminek védelemre és táplálásra, becsben tartásra van szüksége. Ennek a témának többet is szentelek majd a következő naplómban. Ám Indigó gyermekként egy dologra vágytam nagyon: hogy a szüleim boldogok legyenek.

Ettől a ponttól kezdve magamba szívtam a boldogságukat, és Indigó küldetésem részévé tettem. Nem ugyanolyan az aurájuk, mint az enyém, és a küldetésük sem ugyanaz. Amikor felragyogott a belső szeretetük és békéjük, még ha nem is ugyanazok a kihívásaik voltak, mint nekem, magamba szívtam az elégedettségüket, és ehhez fordultam, történt velem bármi is az iskolában vagy máshol. Egy magasabb, minket körülvevő energia és egy támogató faluközösség segített volna, ami táplálta volna a minden szülőben meglevő belső ellenfelek meggyógyítását.
Így köszönetemet és megbecsülésemet szeretném kifejezni minden korai Indigó és Kristály felé, akik már felnőttek, és akik felismerik azokat, akik bebetonoznák a jellemzőinket, és akik túlságosan kifelé koncentrálnak, bűnbakot keresve. Minél rosszabbul érzik magukat a körülöttünk élők, minél rosszabbnak gondolják magukat, annál rosszabbul fogjuk mi is érezni magunkat, mert mi ők vagyunk, ők pedig mi. Vedd vissza a saját hatalmadat, te határozd meg az életedet, és köszönetemet fejezem ki azért, hogy hozzájárulsz ahhoz, hogy az Új Föld közelebb kerüljön ahhoz a világhoz, amit felráztunk, hogy megérkezhessen az Új Föld, ami még nem volt itt, mikor érkeztünk.

Sok szeretettel, Barbara Adams
Fordította: LBY

Korpos Magdolna levele:
Óvodapedagógus vagyok Romániában, Hargita megyében, egy magyar nagyközségben, szülőfalumban. Már 26 éve tanítok 3-7 éves korú gyermekeket, most már volt tanítványaim gyermekeit is.... Szeretném megtörni a jeget ebben az új topikban, melynek létrejöttéhez gratulálni szeretnék... Nagyon sok mondanivaló lenne ezen a téren, bár amivel most találkozunk teljesen ismeretlen terület, ezért csak a saját megérzés és a szakmai tapasztalat segíthet. Évekkel ezelőtt olvastam a Romániában megjelenő Hét hetilap, 1986-os évkönyvében, címe: Szemünk fénye - a kisgyermekek láthatatlan játszótársairól szóló cikket a francia Hubert Montagner gyermekpszichológussal való egyik interjúban. A cikk címe: Különös játszótársak. Ez a cikk éveken át bennem maradt - tudtam, hogy a jelenség létezik és reális. Ugyanakkor észleltem a gyermekekkel való munkám során, hogy a 2003 után óvodába jövő nemzedék, teljesen más mint azok akikkel eddig találkoztam. Sokat olvastam az indigó és kristály gyermekekről szóló cikkeket az interneten, mivel válaszokat kerestem a jelenségre mellyel nap-mint nap találkozom. A minap odajön hozzám egyik tanítványom, Márk, aki 2002. május 14-én inkarnálódott és azt mondja nekem: - Ugye óvó néni, hogy ez nem "hülyeség"?
Megkérdeztem tőle, miről is beszél? A társaim azt mondják, hogy nem létezik és kinevetnek engem... Elhoztam az oviba barátomat, Pippit, aki itt van a tenyeremben és születésem óta barátom nekem. Ő nem ember hanem valami más... és azt mondják a többiek, hogy hülyeség...ugye, nem hülyeség? Azt válaszoltam neki: - Nem egyáltalán, nem "hülyeség" - én hiszek neked...
És ekkor óvatosan félrehúzódott, az a nagyon mozgékony kisgyerek és védett helyre ülve még egy félóra múlva is tartotta felfele nyitott tenyerét védelmezve láthatatlan barátját... Egyébként teljesen normális gyermek, ám látszott rajta, hogy nagyon fontos számára, hogy elismertem - láthatatlan barátja valóban - létezik...
Igen, az új nemzedék nyilvánvaló módon hordoz magában valami teljesen mást, valami Új Energiásat, amit tiszteletben kell tartanunk....valamit ami minden eddigi pszichológiát-pedagógiát megkérdőjelez ugyanakkor esélyt ad számunkra akik nyitottak vagyunk az újra, hogy átértékeljük azt amit eddig tanultunk- működőképesnek hiszünk és figyeljünk arra, hogy mit tanulhatunk tőlük, velük együtt, ha szeretnénk lépést tartani...
Magamról csupán annyit még, hogy amikor megtanultam beszélni, 2 és fél éves korom óta egyetlen foglalkozást tudtam megnevezni számomra: - Tanító leszek - és örülök, hogy a "nem véletlen" úgy hozta, hogy a legkisebbekkel foglalkozhatok és mivel ez belső késztetés- szenvedély számomra igazi örömmel teszem.
Nagyon sok tennivaló van ezen a téren és egy új kezdet küszöbén vagyunk- mely mindannyiunk számára kihívást jelent ám a tapasztalat és a belső sugallat egyértelműen előny nekünk... Úgy érzem ez az új nemzedék egy olyan rendszerromboló, mely meghozza az oktatási nevelési rendszer teljes átértékelését minden országban a Földön.
Remélem írnak mások is e fórumom....bátorság, barátaim: Üdv: Magdi


folyt. köv...

Marius Stan cikke: A GYERMEKEKRŐL

A gyermekek a mi nevelőink, de mi túlságosan vakok vagyunk ahhoz, hogy ezt észrevegyük.
(Pierre Dehaye).
E cikknek az ötlete akkor született meg bennem, amikor elolvastam az újságban egy 2005 szeptemberében végzett tanulmányt a Romániai gyermekekről.
Íme, mit állapított meg a tanulmány, egy 715 főből álló gyermek csoportnál, 8 és 12 évesek, között (forrás EVZ):

70% - hisz a mágikus erőkben
96% - ismeri a zodiákust
85% - olvassa a horoszkópot
88% - tudja mi a sors
73% - hisz a sorsban
73% - hisz a barátságban

Nagyszerű ugye? Még egyszer bebizonyosodik az a tény, amit minden bölcs kijelentett: a gyermekek sokkal közelebb állnak valódi természetükhöz mint a felnőttek - sokkal gyorsabban és helyesebben megsejtenek bizonyos igazságokat.
A "felnőttek", a gyerekek ezen hiteit butaságoknak tekintik. Milyen sok szülő veszekszik gyermekével azért, mert őrültségnek tűnik számukra az, ha képzeletbeli barátokkal, angyalokkal, beszélnek vagy játszanak vagy pedig fényeket, színeket, formákat látnak! Ők, nem tudják megérteni azt, hogy amit a gyermekek tesznek, az teljesen normális - mindezek, egy másik frekvencia szinten léteznek, mint amit ők felfognak, azonban érzékeink oly erősen eltompultak, hogy mi, felnőttek, már nem észleljük ezek létezését!
Amikor megszületik egy gyermek, elméjében semmi olyan nem létezik, amit nem lehetne megtenni. Szinte semmilyen félelemmel nem rendelkezik - számára minden lehetséges. Mi, ártatlanságnak és naivságnak nevezzük ezt és saját biztonságunkért, megtanítjuk félni a gyermekeket. A gyermek, csupán az erős zajoktól és a magasból való félelemmel születik - mi, tanítjuk meg nekik az összes többi fajta félelmet. Megtanítjuk nekik, hogy vannak olyan dolgok, amiket megtehet és vannak olyanok, amiket nem tehet meg.
Önkéntelenül átadjuk nekik kudarcainkat és megvalósításainkat és ők automatikusan lemásolják azokat (ezt kell tegyék, mivel ez egy önmagától megtörténő folyamat) és ily módon tovább viszik a dolgokat. És nem lenne semmi probléma, ha azt nyújtanánk gyermekeinknek, ami bennünk a legjobb - azonban legtöbbször ők azt veszik át tőlünk, ami kevésbé jó bennünk. Megtanítjuk a gyermekeknek kik ők, programozva személyiségüket, ám valójában azt tanítjuk meg a gyermekeknek, kik vagyunk mi. Önmagunkat sokszorozzuk meg, általuk, saját jó és rossz hitünket, értékeinket, viselkedésünket.

Miért tesszük ezt? Főképp azért mert az az eszmét tarjuk fenn, hogy a gyermekek a mi tulajdonunk, - ezért jogunk van azt alakítani ki belőlük, amit mi akarunk..... A népi kifejezés: "én csináltam, úgy nevelem ahogy akarom...." sajnos, még mindig aktuális jelenleg. A szülőket nem kell elítélni ezért. Ők, legjobb tudások szerint neveltek fel minket. Nem tudtak jobban szeretni vagy többet tanítani nekünk, csak amennyire ők képesek voltak, mivel ez volt ez egyetlen szeretet és megismerési forma, amit ők maguk is megtanultak.


folyt. köv...

Akkor amikor talán kissé keményen viselkednek és megtiltanak a gyermekeknek valamit, tulajdonképpen egy szeretet formát fejeznek ki - ők nem akarják, hogy gyermekük is úgy járjon, ahogy ok valószínűleg megjárták. A szülők megpróbálnak segíteni neked, hogy elkerüld azt, hogy saját tévedésiedből és kemény tapasztalataidból tanulj. Azonban nem figyelnek oda, tiltásokkal, korlátozásokkal, szabályokkal és útmutatásokkal fognak körbevenni téged, mely nem engedélyezi neked, hogy egyetlen reális vagy jelentős választással szembenézhess az életedben - valamint azt sem, hogy szembe nézhess az innen származó eredményekkel. A szülők reményeket, álmokat és óhajokat táplálnak gyermekeikért. Nem könnyű lemondaniuk ezekről - őszintén ragaszkodnak hozzánk és őszintén azt hiszik, hogy tudják mi a legjobb számunkra. Vállalták életünkben azt a szerepet, hogy ők azok akikhez mindig fordulhatunk tanácsért, útmutatásért, vigasztalásért, - mely szerepről nehezen képesek lemondani.

Meg kellene értenünk őket és segítenünk nekik, hogy ők is megértsék azt az igazságot, hogy engedni kell a gyermekeknek megélni saját életüket, saját tévedéseiket és tanuljanak ezekből.
Osho, az indiai misztikus ezt mondotta: "A gyermekek általatok születtek, azonban nem a tieitek. Nektek múltatok van - nekik csak jövőjük. Ők nem a ti eszméiteknek megfelelően fogják élni az életüket. Ha ezeknek megfelelően élnének, azt jelentené, hogy egyáltalán nem élnének. Ők nem azokat az időket fogják megélni, nem ugyanazokkal a problémákkal fognak szembe kerülni. Ők, egy más világhoz fognak tartozni. Ne készitsétek fel őket erre a világra, erre a társadalomra, erre az időre, mivel problémákat fogtok teremteni számukra. Nem fogják megtalálni saját helyüket, nem lesznek felkészülve."
Akárcsak mi a múltban, gyermekeink is éveket töltenek egy régi oktatási rendszerben, olyan tantárgyakat tanulmányozva amiket szinte soha nem fognak tudni használni, felkészülve egy olyan világra, mely már nem létezik. Az a lényeg, hogy velünk kezdődően, megváltozzanak a dolgok;

A gyermekek egyre jobbat tanuljanak, és egyre jobban felkészüljenek az Életre. Most, az új világban, a gyermekek szüleiktől és általában a társadalomtól tudatos nevelést kell kapjanak, hogy helyt álljanak azoknak a kihívásoknak, amit a jövő fog az emberiség elé helyezni.
Szerencsére már léteznek olyan bölcs szülők és tanítók, akik a tudatos nevelés eszméit adják át a gyermekeknek, arra bátorítják a gyermekek, hogy már korán szert tegyenek a "normálison kívül álló" tapasztalatokra és a maguk során tanulnak tőlük - mivel nagyon sok mindent újra kell tanulnunk a gyermekektől.

Jézus ezt mondotta: " Csak azok fognak belépni a Mennyek országába, akik gyermekké váltak.." Másképp így is mondhatnánk: csupán visszaszerezve a vitalitást, energiát, kíváncsiságot, az ártatlan gyermekek szeretetét és viselkedését, ismerhetjük meg igazi lényünket, azt hogy kik vagyunk valójában belül. Mégis micsoda irónia - amikor realitásra ébredünk, azzal töltjük az életünket, hogy megpróbáljuk újra megtalálni ugyanazt a csodálkozást, ártatlanságot, mely képességekkel megszülettünk! De ez az élet misztériuma - átlépni a felejtésből a tudatosodásba, visszaemlékezésbe - és ebben áll csodája, szépsége!
Egyik tanárom azt mondotta, ha lehetősége adódik majd, két típusú iskolát alapítana: az egyiket azoknak a fiataloknak akik össze akarnak házasodni és családot alapítani és a másikat azoknak a fiataloknak, akik már házasok és gyermeket szeretnének vállalni. Mindkét iskolában olyan hatékony elveket tanulnának meg, melyek működőképesben tartják a családot. Szerintem is egy nagyszerű ötlet ez, bár pillanatnyilag kevés sikerét látom ennek a projektnek bár remélem, hogy az elkövetkező években odáig fognak fejlődni a dolgok, hogy az emberek tudatosítsák az ilyen iskolák szükségességét. Az igazság az, hogy sok pár korán elválik és a legtöbb párkapcsolatban megtelepszik a monotónia, jönnek a gyermekek, mivel így kell és ezt állítja normálisnak a világ majd kaotikus módon felnőnek, egy olyan társadalomban, mely nem kínál túl sok esélyt a számukra. Gyakorlatilag kevés lehetőségük van megteremteni az általuk kívánt életet, mivel nem tanították meg őket, hogyan csinálják ezt.


folyt. köv...

És van még egy "problémájuk" a fiataloknak: nem tudják (nincs tapasztalatuk, nem tudatosítják) milyen öregnek lenni. Ha tudnák, a jelenleginél teljesen különböző módon terveznék meg saját életüket. A tudatos neveléssel egyidőben, még akkor is ha gyakorlatilag nem rendelkeznek az öregség tapasztalatával, elég erős motivációra fognak szert tenni ahhoz, olyan választásokat hozzanak, melyek hosszú távon hasznukra válnak majd. Szerencsére, egy új gyermek generáció születik ebben az időben. Indigó gyermekeknek nevezzük - különlegesek, bizonyos képességekkel rendelkeznek.

Hogyan ismerhetünk fel egy indigó gyermeket? Egy jó lehetőség ehhez, ha megnézzük hogyan válaszolnak a következő kérdésekre:

- Mindig a legmagasabb célt keresed az életben bár úgy érzed, hogy a világ nem készült fel még az olyanokra mint te? - Néha életkorodnál bölcsebbnek érzed magad? - Nehezen alkalmazkodsz a társadalomhoz? - Nem érzed saját helyedet a mai világban? - A világot különbözőképpen fogod fel /észleled, mint a körülötted élő emberek többsége? - Erős intuícióid vannak bizonyos dolgokról, amivel a többiek nem rendelkeznek? - Gyakran meg nem értést tapasztalsz, akkor amikor megpróbálsz reális dolgokról beszélni az embereknek? - Az igazság keresője vagy? - Úgy érzed, mintha életedben egy különleges küldetést kellene beteljesítened? - Véleményeddel elszigeteltnek és magányosnak érzed magad? - Családod nem ért meg téged? - Emocionális szempontból érzékeny vagy? -
Gyakran úgy érzed, hogy a túlzott autoritás elvesz az erődből?

Ha Igennel válaszol ezekre a kérdésekre, akkor nagyon valószínű, hogy indigó gyermek.
Azonban félre kell tennie bizonyos blokkokat és ki kell tisztítania egyes dolgokat fizikai, mentális, emocionális és spirituális testeiből, mielőtt megvalósizhatná igazi célját és potenciálját. Úgy tűnik, hogy ezek az indigó gyermekek a 80-as évektől születnek a Földre és a 90-es évektől kezdődően megjelennek az úgynevezett kristály gyermekek, még rendkivülibb képességekkel és a reális életnek egy mélyebb megértésével.
Ez nem azt jelenti, hogy abszolút minden gyermek, aki a 80-as évek után született indigó( vagy 90-es évek után kristály gyermek), mint ahogy nem jelenti azt sem, hogy azok közül akik a 80-as évek előtt születtek, nem válaszolhatnak igennel a fenti kérdésekre és nem lehetnek különleges személyek. Az ébredés ebben az időszakban mindenkire érvényes aki megéri és ezt választja.

Forditotta: Korpos Magdi


folyt. köv..

Egy gyermek üzenete a szüleihez

Ne vegyél nekem dolgokat, amelyekre Te hiába vágytál!
Ne érezz bűntudatot, ha nem tudsz nekem megadni mindent, amire fáj a fogam!
Néha csak azért kérek valamit, hogy láthassam hol a határ!
Add nekem az idődet!
Kérdezd meg mi történt az iskolában!
Beszélgess velem arról, hogy mit gondolok! Érdeklődj afelől, hogyan oldom meg a feladataimat!
Taníts engem a jóra és mondd el, mi a rossz!
Vitassuk meg terveinket!
Bátoríts választásaimban!
Dicsérj, ha megérdemlem!
Terelj jó útra, ha tévedtem!
Higgy nekem, bízz bennem!
Irányításoddal jó utat fogok választani!
Ha magam mellett tudlak, nem csatlakozom bandákhoz, távol tartom magam az alkoholtól és a drogoktól!
Magyarázd meg nekem a gyógyszerhasználat szabályait, és figyelmeztess a drog használat veszélyeire!
Szeress és hagyd, hogy szeresselek!
Szeress akkor is, ha rossz vagyok!
Mutasd ki a szeretetedet még abban is, ha nem tetszik neked a viselkedésem!
Bocsáss meg nekem!
Fejezd ki a megértésedet tévedéseimkor!
Add az értésemre, hogy mindig van esély az újrakezdésre!
Engedd meg, hogy tetteimért én vállaljam a felelősséget!
Javíts ki, mondd el, ha tévedtem, de soha ne tedd ezt mások előtt!
Kérlek, soha ne hasonlíts másokhoz, különösen ne a testvéreimhez!
Büntess meg, ha rosszat teszek!
Ismerd el, ha jót cselekszem!
Ne parancsolj nekem, kérj tőlem! Ez összetartozásunk érzését jelenti számomra! Ha megkérsz valamire, boldogan megteszem majd!
Bánj velem úgy, mint a legjobb barátoddal!
Figyelj rám, ha szeretnék megbeszélni veled valamit! Még csak gyerek vagyok, de nekem is vannak gondjaim!
Tiszteld bánatomat, fájdalmamat!
Mondd sokszor, hogy szeretsz engem!
Erősíts meg abban a tudatban, hogy különleges vagyok, és mindig szeretni fogsz, bármi történjen is!
Részed vagyok, valami különleges dolog, a szerelem teremtett!
Megígérem megtanulok viselkedni, mondani fogom, hogy “Bocsáss meg!”, “Kérlek szépen!”, “Köszönöm!”, “Sajnálom a történteket!” -szóval mindent, amit elképzeltél, amikor beszélni tanítottál!
Mondani fogok majd mást is, pl. hogy “Szeretlek Benneteket!”

Hazugság? Igazság?
“Az életben tehát számos alkalommal el kell nyomnunk véleményünket, érzelmeinket, gondolatainkat, még tudásunk kifejezésének vágyát is. Milyen szabályhoz tarthatja akkor magát az, aki ragaszkodik az igazsághoz?
1. Sohasem szabad valótlant állítani.
2. Észben kell tartani, hogy az igazság elhallgatása lehetőség szerint mindig hazugság, s így mindig komoly erkölcsi megfontolást igényel.
3. Fontos, hogy ha az ember úgy dönt, elhallgat valamit, ezt sohase személyes érdekből, hatalomvágyból tegye.
4. Az igazság visszatartásának döntését mindig arra a felismerésre kell alapozni, amire annak a személynek van szüksége, akitől visszatartjuk az igazságot.
5. Más szükségleteinek felismerése rendkívül összetett és felelősségteljes folyamat, amelyet csak akkor végezhetünk el bölcsen, ha szeretet él bennünk az érintett fél iránt.
6. Más ember szükségleteinek a felmérésében elsőrangú annak a megítélése, hogy az érintett személy milyen mértékben tudja az igazságot felhasználni saját lelki fejlődésében, s szem előtt kell tartanunk, hogy az emberek ezt a képességet többnyire nem jelentősége szerint értékelik.”
(M. Scott Peck: A járatlan út)

folyt. köv...

A TUDATOS NEVELÉSRŐL
"Senkinek nem taníthatsz meg semmit. Csupán segítheted őt, hogy megtalálja saját belső fórumain a tanítást." (Galileo Galilei)

Visszatérve Galileire...: a nevelés szó, magában rejti az igazság megismerését. A latinban a nevelés szó annyit jelent mint (valamiből) kivonni / kiszúrni. Valakinek a nevelése tehát, a tanítások, ismeretek felszínre hozását jelenti. És nem vonhatsz ki valamit, csupán akkor ha már létezik ott valami!
A formális nevelési folyamat, csupán a már tudott dolgok megtapasztalását engedélyezi. A tükör elvnek megfelelően, mindannyiunknak ott van a belsejében, az emberiség rendelkezésre álló minden tudása/megismerése. Mi csupán kiveszünk, a nevelés által, egyes részeket és arra építjük fel életünket, amit megtudtunk, megtanultunk, alkalmaztunk.
Az ismeretek, melyeket sikerül magunkból felszínre hoznunk és alkalmaznunk (azok segítségével, akik tanítanak minket), esszenciálisak életünk minőségét tekintve. Gyakorlatilag minden, az általunk kapott neveléstől függ: a családban, iskolában, egyetemen, szak-kurzusokon, más típusú kurzusokon, szemináriumokon, konferenciákon, könyvekből, filmekből, direkt módon másoktól. Mindezek a hatások nevelnek minket és ezek "termékeivé" válunk.

Két féle hatás van, mely az embert, nevelése során éri: a szokásos társadalom hatása és tudatos hatások. Az elsők, gyakorlatilag mindenhol jelen vannak: család, barátok, ismeretek, munkahely, iskola, egyetem vagy más típusú hagyományos nevelési módok, különböző területekről (művészet, sport, kultúra, média, gazdaság, orvostudomány, gyakorlatilag bármi). Mindannyian ki vagyunk téve az ilyen típusú hatásoknak, nevelési befolyásolásnak - és az emberek többsége életében szinte soha nem lép ki ebből a szférából. A kizárólag a társadalomtól kapott nevelési hatások következményei, hosszú távon kudarcokban mérhetőek le: szegénység (vagy gazdagság, hírnév, hatalom - mások rovására), mindenféle betegségek, öregedés, öntudatlan halál, egyszóval: önpusztítás. Ezek a dolgok mindenkor bizonyítottak...
De, szerencsére, létezik egy másik típusú hatás is, amit a nevelés által megkaphatunk. Ezek, az úgynevezett tudatos hatások - az élet bizonyos területein, hosszú távon, a siker elnyeréséhez vezető elméleti és gyakorlati ismeretek - amiket népiesen üzleti és spirituális tanításoknak nevezünk. Kurzusok, konferenciák, szemináriumok, könyvek, dokumentum filmek, filmek, audio - videó anyagok, direkt a tanítóktól, tanácsadóktól, mentoroktól, mesterektől, bölcsektől kapott tanítások - minden, amit a társadalom, hagyományos nevelés által, nem mondhat el neked.

Nem azért mert nem szeretne, hanem mert egyszerűen, nem tudja. Nem rendelkezik ezekkel az információkkal.
A társadalom, tulajdonképpen, az élet dolgaival kapcsolatos bizonyos nézőpontok köré csoportosuló, ember tömeget jelent, mely emberek osztoznak bizonyos hitekben, értékekben, hagyományokban, közös tevékenységekben és érdekekben. Ez nem rossz szándékú ( bár bizonyos esetekben visszautasíthat bizonyos eszméket, saját élet stílusának védelmezéséért). A szülők, barátok, még az iskolák vagy egyetemek tanárai is a javatokat akarják, - bár korlátozzák őket azok az ismeretek, melyekkel rendelkeznek. Nem adhatnak többet nektek, nem azért mert nem akarnak, csupán ezért mert nem ismernek ennél többet. Ezt a megismerési részt hozták ők ki belsejükből, és ezt adják tovább.
De, ahhoz, hogy alkalmazkodj egy állandó mozgásban és változásban lévő világhoz és univerzumhoz, máshonnan kell venned a szükséges ismereteket: A tudatos hatástól. Ezt a típusú hatást tudatosnak nevezik, mivel hatásai, hosszú távon, sikereket jelentenek: gazdagságot, hírnevet, erőt - másokkal közösen, egészséget, megfiatalodást, tudatos halált - egyszóval ön-teremtést. Ezek a dolgok mindenkor bizonyítottak...

Sajnos, az elmúlt és a jelenlegi nemzedékeknek nem volt alkalmuk már gyermekkorukban megkapni ezt a típusú nevelést.
Általában, nevelésünk még abban az életkorban elkezdődik, amikor nem vagyunk megérve arra, hogy rádöbbenjünk, mi történik velünk és ma, nagy arányban, az időben megkapott társadalmi nevelés eredményei vagyunk. És most, megpróbáljuk menet közben összetákolni, a tudatos nevelésből származó ismeretet, hogy amennyire lehetséges kiegyensúlyozódjunk és eltávolodjunk az önpusztítás felé vezető úttól.

Teljes szívemből remélem, hogy a következő nemzedékeknek, már születésüktől fogva alkalmuk lesz a tudatos nevelésre.
Nem megengedett, hogy anélkül engedj el a világba egy gyermeket, hogy fel nem vérteznéd őt, az élet területein, bizonyos lényeges információkkal, ismeretekkel és képességekkel, ahogy sajnos a múltban és még a jelenben is történik. A következményeket pedig, mindannyian látjuk. A tudatos nevelés, egy egész életedet átalakító nevelés. És, figyelembe véve az emberi lény négy összetevőjét( fizikai, mentális, emocionális és spirituális) - a tudatos nevelés mindezekre koncentrálódik.

folyt. köv..

1. A mentális (intellektuális) nevelés, a következőkre vonatkozik: a képzelet, kreativitás, tudás vágy, új és hasznos dolgok felfedezése, pozitív gondolkodás, gondolkodni - memorizálás helyett. Elménk, az első és leghozzáférhetőbb hely, ahol cselekedhetünk. Innen fogjuk elkezdeni a tudatos újra -programozás folyamatát.

2. Emocionális nevelés: Míg a hagyományos nevelés a félelem (tévedéstől, kudarctól) emócióit használja arra, hogy motiválja az embereket bizonyos dolgok elvégzésére, - addig, a tudatos nevelés a hangsúlyt,- saját lényünk és viselkedésünk megértésre, a pozitív emóciók kifejezésére, a félelem emóciók integrálására és átalakítására, valamint a tévedésekből, kudarcokból való tanulásra - helyezi. Így, alkalmad van önmagad kijavítani, mentálisan és emocionálisan bölcsebbé válva (emocionális intelligencia fejlesztés).

3. Testnevelés - szorosan kapcsolódik az emocionális neveléssel. A tudatos nevelés arra bátorít, hogy gyakorlatba ültess mindent amit megtanulsz - fejlesszed képességeidet, hozzáértésedet, kilépj a világba, cselekedj, győzd le kételyeidet. Számíts arra, hogy valószínűleg tévedni is fogsz de tanulni fogsz ezekből anélkül, hogy másokat hibáztatnál értük. Így, e folyamat során egyre erősebbé válsz majd, mentálisan, emocionálisan és fizikailag.
2. A spirituális nevelés, a legfontosabb összetevő; ez, a belső erő felszínre hozására és kifejezésére fokalizál, mely túl lök minket azokon az intellektuális, emocionális és fizikai korlátokon, melyek gyakran meghatározzák emberi feltételeinket.
Ez az erő segít nekünk elnyerni az autentikus sikert, és minden nagy tanító, mentor, mester, motivátor, üzletember, úgy lett sikeres, hogy felszínre hozta ezt önmagából és kifejezte a saját életében. Ugyanakkor a magunk során kifejleszthetjük azt a képességünket, hogy másokat motiváljunk, szellemükhöz szólva, saját korlátaik túllépésére ihletve őket.
Egy kicsit visszatérek az emocionális neveléshez, mely különleges befolyással bir. Az emberek többsége nem lesz sikeres, mivel nem kíván átmenni a személyes kételyek és emocionális frusztrációk időszakán, melyek kudarcnak tűnnek. Ez sokunkkal megtörténik, mivel a társadalom (iskola, szülők, munkahely) arra nevel, tanít minket, hogy tévedni rossz dolog, ezért kerülni kell a tévedéseket. Belénk oltották azt a gondolkodási szabványt, melynek megfelelően, jobb a biztonságot keresni, a szabadság helyett. Ezt, nem rossz szándékkal teszik, amint mondottam - egyszerűen ez az, amit ok helyesnek tartanak. Igy tehát, olyan "fiókákká" válunk, akik inkább ülnek egy biztonságos fészekben és soha nem tanulnak meg repülni - mely a természet törvényeinek ellentmond.



folyt. köv...

Figyeljétek meg, hogyan tanulnak repülnek a madárfiókák ("a természet emelkedési görbéje") és meg fogjátok látni, hogy először lefele tartanak, mintha lezuhannának és utána emelkednek az ég felé. A felemelkedéshez, először szükség van arra, hogy teljes bukás benyomásod legyen. A fiókák soha nem gondolnak arra, hogy felemelkedés helyett leeshetnének - genetikai memóriájukban létezik ez a program, mely szerint a felemelkedés előtt, először lefele kell tartani. Esetünkben is ugyanez történik, csakhogy mi nem engedélyezzük e program megnyilvánulását, blokkolva azt kételyeinkkel. A hagyományos nevelés által erősen megerősített emocionális alkotórészünk, blokkolja a hozzáférést a szellem belső energiájához, mely felemelkedésre késztet minket.

De abban a pillanatban, amikor megtanuljuk felszabadítani ezen belső erőnket, túlléphetünk minden fizikai, mentális és emocionális természetű feltételezettségünkön, eljutva a kívánt autentikus sikerhez. Szükség van arra, hogy megtanuljuk ezt valaki olyantól, akinek már sikerült, olyan emberekkel társuljunk akik úgy gondolkodnak és cselekednek, ahogy mi is szeretnénk. Aktuális mindig a következő közmondás:

" Mond meg kivel társulsz és megmondom ki vagy" (magyarosabban: Madarat tolláról, embert barátjáról.) Azok jelentik a jövőnket, akikkel időnket eltöltjük.
Úgy mondják, amikor a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik. Az igazság az, hogy a tanító mindig jelen van; a tanítvány nincsen. Amikor tudatos lényekké vagyis készen álló tanítvánnyá válunk, mindenhol olyan tanítókat észlelünk, akiktől tanulhatunk valamit.
Hogy válaszolhassunk az emberiség jövőjének kihívásaira, és elsősorban a gyermekekre gondolok, három alapfogalomra épülő "üzleti" és spirituális nevelésre lesz szükségük: Tudat, Becsület, felelősség.


folyt. köv...